ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2010. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: Dr. Kokas Edit Anna/ Melléklet: Hanyuné Krausz Szilvia Mosonmagyaróvár, Kavicsbánya Kft. Mosonmagyaróvár IV. kavicsbánya bővítésének előzetes vizsgálata H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a H számú fenti tárgyú előzetes vizsgálati eljárást lezáró - határozatát visszavonja. II. A hatóság az RPM Kft. (8414 Olaszfalu, Eperjes út 5.) által képviselt Kavicsbánya Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, hrsz.: 0506/2) által kezdeményezett Mosonmagyaróvár IV.-kavics védnevű bánya bővítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja és az előzetes vizsgálati eljárást lezárva a következőket állapítja meg: 1. A tevékenység adatai: A tevékenység megnevezése: Mosonmagyaróvár IV.-kavics védnevű bányatelken lévő külfejtéses kavics bányászat folytatása. A bányatelek helye: A bővített bányatelek Győr-Moson-Sopron megye Mosonmagyaróvár település külterületén a 0502/1-25 és 0504/1-17 hrsz.-ú ingatlanokon helyezkedik el. A tevékenység volumene: a kitermelhető ipari vagyon: m 3 kavics A tervezett termelési kapacitás: m 3 /év kavics a bányatelek bővítés területe: 44 ha 3241 m 2 a bányatelek alaplapjának tengerszint feletti magassága: a bányatelek fedőlapjának tengerszint feletti magassága: +68,5 mbf +122,5 mbf A bányászati tevékenység időtartama a tervezett kapacitású m 3 /év termelés alapján, 40 év.

2 2 2.) A bányászati tevékenységgel szemben kizáró ok merült fel, azonban a kizáró ok- azaz a településrendezési tervekkel való összhang hiánya a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelem benyújtásáig megszüntethető, ezért a hatóság előírja, hogy a kizáró okot a bányászati tevékenységhez szükséges engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig meg kell szüntetni. 3.) A tervezett tevékenység környezeti hatásai jelentősek, melyeket környezeti hatásvizsgálat keretében kell feltárni, a tevékenység csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában kezdhető meg. 4.) A környezeti hatásvizsgálat során a jogszabályban előírt tartalmi követelményeken túl vizsgálni kell és a környezeti hatástanulmányban meg kell jeleníteni az alábbiakat: A Lajta folyónál tervezett védőpillért ki kell jelölni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal egyeztetve. A környezeti hatástanulmány a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül nyújtható be. III. A szakhatóságok állásfoglalásai: IV. 1. Körzeti Földhivatal Mosonmagyaróvár: Az alábbi feltételek közlésével az előzetes dokumentációt elfogadta: - A benyújtott dokumentumok alapján megállapítható, hogy a beruházás szakaszai a évi CXXIX. tv. 2. a pontja szerinti termőföldet is érint. Ebben az esetben a évi CXXIX. tv ai alapján a termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatot be kell szerezni vagy mutatni. Ennek hiányában semmilyen az eredeti állapotot megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni,, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a évi CXXIX. tv nak szankcióját vonja maga után. 2. Veszprémi Bányakapitányság: A bányakapitányság hatáskörének vizsgálata után szakhatósági eljárását megszünteti. 3. ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete: Mosonmagyaróvár külterületén lévő 0502/1-25 és 0504/1-17 hrsz.-ú ingatlanokra a Mosonmagyaróvár IV. védnevű kavicsbánya bővítéseként tervezett Mosonmagyaróvár V. védnevű kavicsbánya létesítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. 4. GyMSM MgSZH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság : A környezetvédelmi engedély talajminőség-védelmi szempontból kiadható. 5. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda: - A Mosonmagyaróvár V. tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálati eljárása vonatkozásában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszüntetem. 6. Mosonmagyaróvár Jegyzője: A tervezett bánya területe nem védett, nem érint helyi jelentőségű védett természeti területet. Javasoljuk a környezeti hatásvizsgálat elvégzésére való kötelezést. V. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez Ft összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK számú számla javára.

3 3 I N D O K O L Á S Az RPM Kft (8414 Olaszfalu, Eperjes út 5.). a Kavicsbánya Kft. ( 9200 Mosonmagyaróvár, hrsz. 0506/2) nevében kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, hogy a hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3-5 -ai által szabályozott előzetes vizsgálati eljárást folytassa le a Mosonmagyaróvár IV. kavics védnevű bánya bővítésének tárgyában. A hatóság megállapította, hogy az ügyben való eljárásra a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. -a alapján hatáskörrel rendelkezik, az 1. számú melléklet IV. fejezet 1/A. pontja értelmében a telepítés helye az illetékességi területére tartozik. A hatóság megállapította, hogy a tevékenység a R.1. számú mellékletének 11.pontja szerint Egyéb külszíni bányászat 25 ha területtől környezeti hatásvizsgálat köteles, így a R. 3. a.) pontja alapján kezdeményezni kellett az előzetes vizsgálati eljárást. A hatóság miután megállapította ennek szükségességét- H /2010. számú végzésében jogi jellegű hiánypótlásra szólította fel az ügyfelet. Az ügyfél a 33/3005. ( XII.27.) Korm. rendelet 1.számú melléklete I. fejezet 43. pontja alapján megfizette a Ft. szolgáltatási díjat. A hatóság a R. által előírt eljárási rend szerint az eljárás megindításáról közleményt készített, amelyet honlapján megjelentetett, az ügyfélszolgálati irodájában kifüggesztett, továbbá Mosonmagyaróvár és Levél községek számára közzététel céljából megküldött. A közzététel ideje alatt a nyilvánosság részéről a beruházás kapcsán észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség a évi CXL tv. (továbbiakban: Ket.) 15. (5) bekezdése és a 29. (3) bekezdés b.) pontja valamint az évi LIII. tv. 98. (1) bekezdése alapján értesítette a társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról, valamint arról, hogy amennyiben ügyfélként kívánnak részt venni az eljárásban azt a hatóság felé jelezzék. Az eljárás során ilyen jellegű jelzés a Felügyelőséghez nem érkezett. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján a következőket állapította meg: A Mosonmagyaróvár- IV. kavicsbánya rendelkezik hatóságunk által kiadott H /2003. számmal módosított H /2004.-I. számú környezetvédelmi engedéllyel. A bányatelek bővítés nem jár a környezetvédelmi engedélyben foglalt bányászati technológia és az alkalmazott berendezések változásával. Technológia: A bányában külfejtéses, víz alóli nyersanyag- kitermelési technológiát alkalmaznak. A kavicsréteg kitermelésére vonóvedres kotrógéppel, majd úszókotróval végzik, a kitermelt kavicsot a bányaudvar területén készletezik. A kapacitásbővítés nem jár a technológia megváltozásával. A megnövelt kitermelés nyomán megnő az elszállításra kerülő termék mennyisége és az elszállításban részt vevő szállítójárművek száma. Felhagyás: A bányászati tevékenység nyersanyagkészlet és a kitermelési ütem figyelembevételével kb. 40 évig folytatható. A bányászat során letakarított fedőréteget a rekultivációhoz tervezik felhasználni. A tevékenység felhagyása hulladék- kibocsátással nem jár. Havária: A kapacitásbővítés nem jár a lehetséges havária helyzetek megváltozásával. A bányaművelés közben a munkagépek és szállítójárművek meghibásodásából, balesetéből adódóan történhet talaj -és talajvízszennyezés. Száraz időben erős szél okozhat erősebb porterhelést. Környezetre gyakorolt hatások: Víz: A bányászati tevékenység a nagy területű és mély bányató létrehozásával csökkenti a termőterületet, a felszín alatti vizet a felszínre nyitja, így szennyeződésre érzékennyé teszi. A hatás végleges. A bányászati tevékenység a lefolyási viszonyokat és a beszivárgást kis mértékben megváltoztatja, a hatás végleges.

4 Normál üzemmenet esetén a felszíni és felszín alatti vizeket érő káros hatás nincs. 4 Talaj: A kitermelés helyén anyaghiány keletkezik, mivel mind a humuszos meddőanyagot, mind a haszonanyagot kitermelik. Az üzemszerű tevékenységből talajszennyezés nem származhat. Havária esetén a talajra kifolyt üzemanyag, olaj okozhat szennyezést. Élővilág: A bányaművelés során a talaj és meddőréteg letakarításával, és a haszonanyag kitermelésével az állatok és növények élettere részben megszűnik, azonban a rekultivációt követően az eredeti állapothoz hasonló, természet közeli állapot alakul ki. A tófelület új életterek és fészkelő helyek kialakulását fogja eredményezni. Zaj: A tevékenység végzése során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. A tevékenység zaj hatásterülete zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet vagy helyiséget nem érint. A tevékenységgel kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak zajterhelését. Levegő: A kavicsbánya területe, a 4/2002. (X. 7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a 2. sz. légszennyezettségi zónába tartozik. A bánya telken folytatott tevékenység során a munkagépek és a szállítójárművek által okozott kipufogógázok, valamint a tevékenységből ill. a szállításból adódó porterheléssel kell számolni. A szállítási útvonalakon csekély mértékű por és közlekedési légszennyezés növekedés várható. A bányaművelés levegőminőségre gyakorolt hatása a környezet légszennyezettségét befolyásolja, de összességében nem várható jelentős változás. Levegővédelmi övezetet a 21/2001. (II. 14.) Korm.rend. 2.sz. melléklete szerint nem kell kijelölni. Hulladék: Jelentős hulladékképződéssel a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás során sem kell számolni. A létesítés során humusz és meddő keletkezik, melyet deponálnak, majd a tájrendezés során hasznosítanak. A tevékenység folytatása során az alábbi hulladékok képződése várható: o EWC egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is o EWC emésztőgödrökből származó iszap o EWC * egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok (hulladék fáradt olaj) o EWC * veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ide értve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat (olajos rongy) o EWC * veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok o EWC * veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek. A felhagyás során nem várható hulladékkeletkezés. Havária és rendkívüli javító tevékenység bekövetkezése esetén nem veszélyes hulladékok keletkezésével kell számolni. Természet- és tájvédelem: Nevezett szántó földrészletek nem védettek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, védelemre nem is tervezettek. Az érintett 44,3241 ha-on a kavics ásványi vagyon kitermelés természetvédelmi érdeket nem sért. Nevezett földrészleteken az ásványi vagyon kutatáshoz és esetleges kavics kitermeléshez a Fertő-Hanság nemzeti Park Igazgatóság 28-55/2003 számú hozzájárulását adta, a bányatelek fektetéshez 28-56/2003 számon járult hozzá. A vizsgált terület szervesen kapcsolódik a Mosonmagyaróvár III.-IV. kavicsbányákhoz. A hatóság a 347/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 32/ (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete a /2010, a Győr-Moson-Sopron Megyei Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/3612-1/2010, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-Dunántúli Irodája a 410/2445/1/2010, a Veszprémi Bányakapitányság VBK/1515/2/2010., a Mosonmagyaróvári Körzeti Földhivatal 10087/2010. számú, Mosonmagyaróvár Jegyzője VFO/411-4/2010. számú állásfoglalásában a rendelkező részben részletezettek szerint nem emelt kifogást a dokumentáció elfogadása ellen.

5 5 A talajvédelmi hatóság állásfoglalását a Ket. 22. (1) bekezdésére, 44. (1),(2),(9), bekezdésére, a 347/2006. ( (XII.23.) Korm. rendelet 32. A, 247/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32. (1) és (9) bek. a.) pontjára alapozta. Az ÁNTSZ az alábbi jogszabályi előírásokat vette figyelembe döntésének meghozatala során.: 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet, 16/2002.( IV.10. EüM rendelet, 21/2001 ( II.14.) Korm. rendelet, 253/1997. ( XII. 20.) Korm. rendelet. A Körzeti Fldhivatal a rendelkező részben hivatkozott jogszabályok alapján hozta döntését. A Bányakapitányság illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet határozza meg. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörének hiányát a 308/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés a.) pontja alapján állapította meg. A hatóság eljárása során a tényállás tisztázása körében vizsgálta tárgyi beruházás településrendezési tervvel való összhangját, melynek keretében beszerezte Mosonmagyaróvár Polgármesteri Hivatala Városi Főépítészének nyilatkozatát, mely az alábbiakat tartalmazta..mosonmagyaróvár város Önkormányzata Képviselő testülete a módosított településszerkezeti tervet a 128/2009. (VI.25.) számú határozattal hagyta jóvá. A településszerkezeti tervben elfogadott változtatások szabályozási tervbe történő átvezetésének véleményezési eljárása is lezajlott, a módosított szabályozási terv a 18/2010. (V.28.) önkormányzati rendelettel lett elfogadva. A Veszprémi Bányakapitányság az eljárások során tett nyilatkozatában GPS koordinátákkal megadta valamennyi működő kavicsbánya területét illetve a megkutatott ásványvagyon határát. Ezek ennek megfelelően lettek feltüntetve a tervekben. A Kavicsbánya Kft. által kérelmezett bővítési területet ásványvagyon védelmi területté nyilvánítottuk. A terület továbbra is beépítésre nem szánt besorolású. Ezzel eleget tettünk az Országos Területrendezési Tervben és a Bányatörvényben előírt feltételeknek, miszerint a megkutatott ásványvagyon területet a településszerkezeti tervben fel kell tüntetni és azt a tényleges kiterjedésének megfelelően le kell határolni. Az ásványvagyon későbbi kitermelhetőségének biztosítására a szabályozási tervben építési tilalmat léptettünk életbe. A területen a felszín művelési ága változatlan marad, ami MÁ 1 általános mezőgazdasági zóna. Megjegyzem, az építési törvény egyes előírásai a későbbiekben sem teszik lehetővé újabb bányaterület kijelölését mindaddig, míg erre a célra megfelelő terület rendelkezésre áll a város közigazgatási területén. A hatóság megállapította, hogy a bánya bővítésének szándéka jelenleg nem áll összhangban a 128/2009. (VI.25.) sz. határozattal jóváhagyott településszerkezeti, és a 18/2010. (V.28.) sz. Önkormányzati rendelettel elfogadott szabályozási tervvel. A bánya bővítésére akkor kerülhet sor ha a bővítési területet egy újabb rendezési tervmódosítás során, KB-TE különleges rendeltetésű bányaművelési zónába sorolják majd át. A hatóság a fentiek miatt a R. 5. (2) bekezdés f) pontja alapján megállapította, hogy az előzetes vizsgálat során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok merült fel, és H /2010. számon kiadta az előzetes vizsgálatot lezáró határozatát. Az RPM Kft. a Kavicsbánya Kft. képviseletében a rendelkezésére álló határidőn belül élt jogorvoslati jogával. Fellebbezésében előadta az alábbiakat: Egyrészt kifogásolta, hogy az eljáró hatóság elutasító határozatát a csupán belföldi jogsegély keretében bevont- de szakhatóságként a jelenlegi szabályozás szerint nem bevonandó Mosonmagyaróvár Polgármesteri Hivatala Városi Főépítészének nyilatkozatára alapozta, másrészt kifogásolta a főépítész nyilatkozatát arra vonatkozóan hogy a főépítész a későbbiekben sem látja biztosítottnak a településrendezési összhang megteremtését a bányabővítés kapcsán. A hatóság a fellebbezés nyomán egyeztető tárgyalást hívott össze Mosonmagyaróvár főépítésze és a beruházó képviseletében eljáró RPM Kft. részvételével, mely tárgyalásról /2010. számon feljegyzést készített. A tárgyaláson a főépítész kiegészítette nyilatkozatát azzal, hogy a bányabővítés a jelenlegi településrendezési eszközökkel nincs összhangban, tehát a tevékenységgel szemben kizáró ok merül fel, azonban ez az összhang a tevékenység végzéséhez szükséges engedély iránti kérelem benyújtásáig elviekben megteremthető. A kizáró okot az engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig meg kell szüntetni.

6 6 A hatóság megállapította, hogy a fenti kiegészítéssel a R. 5. (2) bekezdés fb.) pontja alapján a kizáró ok fennállásának, valamint annak megszüntetésére vonatkozó az adott tevékenységre adaptált előírás rögzítésével a határozat kiadható. Az eljáró hatóság ezért a H /2010. számú határozatát a Ket (2) bekezdése alapján visszavonta és az előzetes vizsgálatot lezáró, a környezetvédelmi engedély megszerzése érdekében benyújtandó környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit a R. 5. (2) bekezdés a.) pontja alapján meghatározó jelen határozatát kiadta. Az eljáró hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a településrendezési tervvel való összhang megteremtése a környezethasználó feladata, az ennek elmaradásából származó korlátokat is neki kell felvállalnia. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet 2.. (4) bekezdése rendelkezik. Győr, július 26. Gerencsér Tivadar igazgató megbízásából: dr. Hajdu Klára s.k. igazgatóhelyettes