ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Vízügyi Iroda Felszín alatti Vízvédelmi Osztály

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Vízügyi Iroda Felszín alatti Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2012. Hiv. szám: Tárgy: Komárom, Előadó: Dr. Jagadics Zoltán Gresch Krisztina Melléklet: FODINA Kft.- Komárom I.- kavicsbánya bővítésének előzetes vizsgálata H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint első fokú hatóság a Fodina Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. (2900 Komárom, Városmajor u. 30.) által a Komárom I.- kavics védnevű bányatelken folytatott külszíni kavicsbányászati tevékenység bővítése érdekében benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, s mivel e tevékenység várhatóan jelentős környezeti hatást nem okoz, a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, ezért az előzetes vizsgálati eljárás alapján a következőket állapítja meg: A vizsgált tevékenység adatait: A Fodina Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. (2900 Komárom, Városmajor u. 30.) a Komárom I.- kavics védnevű bányatelken külszíni kavicsbányászati tevékenységet folytat, mely tevékenységet a komáromi 0350/37 hrsz-ú ingatlannal kívánja bővíteni. A tevékenység bővítésének volumene: kitermelhető ipari vagyon: m 3 kavics tervezett termelési kapacitás: m 3 /év kavics a bővítmény területe: 22,4607 ha a bányatelek alaplapjának tengerszint feletti magassága: a bányatelek fedőlapjának tengerszint feletti magassága: +98,00 mbf +111,8 mbf Az engedélyes a bányászati tevékenység bővítését 2015-től kezdődően tervezi megkezdeni. A bányászati tevékenység időtartama a tervezett m 3 /év termelés alapján, kb. 20 év. A bányászati tevékenységet csak nappali időszakban kívánják végezni, napi 8 órában, évente mintegy 250 üzemnapon.

2 Szakhatósági előírások: II. 1./ A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének a XIX-R- 092/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalása: A Fodina Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. (2900 Komárom, Városmajor u. 30.) kérelmére a Komárom I.-kavics védnevű bányatelek környezeti hatásáról elkészített dokumentációt a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet szerinti 32/A. (1) bekezdése alapján a 4. számú mellékletben megjelölt szakkérdések vonatkozásában közegészségügyi szempontból elfogadom. Szakhatósági hozzájárulásomat az előzetes vizsgálati eljárásban megadom. Szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. 2./ A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságá-nak a 20.2/2075-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) fenti számú megkeresése, valamint a munkaszám nélküli Előzetes Környezeti Hatásvizsgálat Komárom-I. kavics bánya környezetvédelmi engedélyének meghosszabbítása kibővített bányatelekre című dokumentációban (Készítette: Geo-Szisztéma EV 2890 Tata, Agostyáni út 92.; továbbiakban: EKHV) foglaltak alapján az elsőfokú talajvédelmi hatóság talajvédelmi szakhatósági állásfoglalása a következő: - Az EKHV-ban foglaltak talajvédelmi szempontból elfogadhatóak. Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás során költség nem merült fel. 3./ A Komárom Város Jegyzőjének a 622-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: V É G Z É S Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére Komárom-I. kavicsbánya előzetes környezeti hatásvizsgálata tárgyában az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat és annak kiegészítése alapján megállapítottam, hogy a kavicsbánya bővítésének helyi környezetvédelmi és természetvédelmi akadálya nincs, ezért engedélyezéséhez hozzájárulok. Jelen végzés ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, a végzést csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben lehet megtámadni. 4./ Almásfüzitő Község Jegyzőjének a 205-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: H /2012 Iktatószámra hivatkozva mellékelten megküldjük Almásfüzitő Község Szakhatósági állásfoglalását a Fodina Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. (2900 Komárom, Városmajor u. 30.) kavicsbánya bővítésének előzetes vizsgálata tárgyában. Szakhatósági hozzájárulásunkat a helyi környezetés természetvédelemre kiterjedően feltétel nélkül adjuk meg, és egyben visszavonjuk a kavicsbánya megközelítésére használt 022/1 hrsz-ú közút mely Almásfüzitő Község Önkormányzatának tulajdona átépítésére és karbantartására vonatkozó feltételeinket, melyet a Fodina Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft-vel külön megállapodásban rögzítettünk. Kérem Tisztelt Hatóságot a szakhatósági állásfoglalás elfogadására! 5./ A Komáromi Körzeti Földhivatalnak a 10026/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2011. számú megkeresésére, a Fodina Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. (2900 Komárom, Városmajor u. 2

3 30.) által tervezett Komárom I.-kavicsbánya bővítéséhez hozzájárulok, azzal a feltétellel, hogy hivatalunktól termőföld végleges más célú hasznosítási engedélyt szíveskedjenek beszerezni. A szakhatósági eljárás során felmerült eljárási költség összege Ft., amelyet a Kft. hiánypótlási felhívásunkra megfizetett. Állásfoglalásunk ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. III. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: ,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. I n d o k o l á s A Fodina Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. (2900 Komárom, Városmajor u. 30.) a továbbiakban: Kft. kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, melyben a Komárom I. kavics védnevű bánya bővítése érdekében előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte. A felügyelőségen a bővítés érdekében előzetes vizsgálati eljárás indult. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A Fodina Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. (2900 Komárom, Városmajor u. 30.) által tervezett bővítés a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet a továbbiakban: R. 3. a) pontja és a R. 3. számú mellékletének 19. pontja és 142. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A Fodina Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. ( 2900 Komárom, Városmajor u. 30.) a Komárom I. kavics védnevű bányában folytatott külszíni kavicsbányászati tevékenységét a komáromi 0350/37 hrsz-ú ingatlannak a bányatelekhez történő csatolásával kívánja megnövelni. A bővítési területet 2015-ben vonják termelésbe. A bányászati tevékenység időtartama a tervezett m 3 /év termelés alapján, kb. 20 év. A bányászati tevékenységet csak nappali időszakban kívánják végezni, napi 8 órában évente mintegy 250 üzemnapon. A tervezett bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés, azonban a bányatelek ásványvagyonának jelentős részének letermelése a talajvízszint alól történik. A bányászati tevékenység letakarítás, haszonanyag kitermelés (jövesztés), és rekultivációs munkafolyamatokból áll. A letakarítás során a kavics haszonanyag felett elhelyezkedő 0-37 cm vastagságú fedőanyagot (kb m 3 ) a bányaműveletek első szakaszában, fokozatosan a bányászatot közvetlenül megelőzően homlokrakodóval lefejtik. A mentett humuszos termőréteget - átmeneti tárolást követően - a bányászattal felhagyott bányatelek rekultivációjához használják fel. A kavics haszonanyag kitermelését a 728 típusú vedersoros kotrógéppel végzik, egy szeletben, sávokban. A vedersoros kotrógép a termelés során a tóparton, a partvonallal párhuzamosan helyezkedik el, azt 2 m-re közelíti meg. A kotrógép a kitermelt homokos kavicsot a tóparton depóniába rakja. A depóniából a mobil osztályozóra történő szállítást, az osztályozott, vagy az osztályozatlan homokos kavics tehergépkocsikra rakodását egy Liebherr 544 típusú gumikerekes homlokrakodógéppel végzik. Rekultiváció során a tájrendezés alapjául újrahasznosítási célként a bányászat befejezését követően visszamaradt bányató vizes élőhellyé alakítását, és egy ehhez kapcsolódó komplex halászati-horgászati üdülőtó kialakítását tervezik. A végleges rekultivációt követően egy kb. 11 ha-os, kb. 4 m mély szabad vízfelületű tó jön létre. A kitermelt haszonanyag elszállítása a bányatelek déli és keleti telekhatárán kavicsolt átmenő forgalom nélküli üzemi úton át, az 1. számú útba való becsatlakozást követően Komárom, illetve Tata város irányába történik. A bányászati tevékenység nyersanyagkészlet és a kitermelési ütem figyelembevételével kb. 20 évig folytatható. A bányászat során letakarított fedőréteget a rekultivációhoz tervezik felhasználni. Felhagyás után a tájrendezési cél a bányató vizes élőhellyé alakítása és ehhez kapcsolódó komplex halászatihorgászati üdülőtó létesítése. A bányaművelés közben a munkagépek és szállítójárművek meghibásodásából, balesetéből adódóan történhet talaj-és talajvízszennyezés. Száraz időben erős szél okozhat erősebb 3

4 porterhelést. A bányatelek területén állandó létesítmények telepítését nem tervezik, az ideiglenes létesítmények (pl. melegedőkonténer, konténeres illemhely) a bányatelken kerülnek kialakításra. Javítási, szervizelési munkákat a bánya területén nem fognak végezni, a meghibásodott berendezéseket a Kft. telephelyére, vagy szakszervízbe szállítják. Ivóvízellátást visszaváltható ballonokkal kívánják biztosítani. A bányászatnak technológiai vízigénye nincs, ilyen jellegű szennyvizek nem keletkeznek. A kavicsbánya bővítése, működése során a terület letakarítására és a kavics kitermelésre használt kotrógépek és szállítójárművek működésével, valamint az osztályozás- rakodás-anyagmozgatás során használt berendezések por (diffúz porterhelés) és bűzkibocsátásával kell számolni. A kavicsbánya területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rend. 1. sz. melléklete szerint a 3. légszennyezettségi zónába tartozik. A bányatelek közvetlen környezetében külterületi (mezőgazdasági) területek találhatók. A benyújtott dokumentáció alapján a tevékenység végzése alatt a kiporzás 70 m-en belül várható. A bánya működésével kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak porterhelését. Jelentős légszennyezéssel a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás során sem kell számolni. A külszíni kavicsbányászati tevékenység során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható. A kavicsbánya működése során a munkagépek és szállítójárművek, zajkibocsátásával lehet számolni. A benyújtott dokumentáció alapján a tevékenység hatásterülete zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet nem érint, a bánya üzemelése során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területen (Almásfüzítő, Nagykolónia) a környezeti zajés rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet 1. számú melléklete szerinti zajterhelési határértékeknek nem kell teljesülniük. Az érintett ingatlan országosan nem védett, nem része a Natura 2000 hálózatnak, és az országos ökológiai hálózatnak sem övezete. A bányatelek bővítése a Komárom 0350/37 hrsz-ú ingatlanon védett természeti értéket nem veszélyeztet, ott védett vagy fokozottan védett faj nem fordul elő. A bővítéssel azonban némi változás áll be a tájban, a bánya mérete megnövekszik. Azonban az érintett ingatlan szervesen kapcsolódik a már régóta működő bányához, így a tájképi romboló hatás nem lesz jelentős. A tevékenység bővítését tekintve a kavicsbányászat, mint fő tevékenység nem jár hulladékképződéssel, míg a technológiai folyamatok biztosítása, illetve karbantartási munkálatok során keletkeznek veszélyes, illetve települési szilárd és folyékony hulladékok. A bányászati műveletek során a talajréteget letermelik, majd ideiglenesen a helyszínen deponálják, majd később a rekultivációs, takarási műveleteknél használják fel. A települési szilárd hulladékot (EWC ) és papír csomagolási hulladékot (EWC ) zárt edénybe gyűjtik, a települési folyékony hulladék gyűjtését mobil WC-vel oldják meg, majd engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át. A munkagépek karbantartása, javítása az üzemeltető telephelyén történik. A tevékenység felhagyása esetén hulladékok keletkezésével nem kell számolni. Ezt követően a terület rekultivációja következik. Havária, az üzemelés során alkalmazott munkagépek üzem-, és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során veszélyes hulladékok (EWC *, EWC *, EWC *) keletkezésével is kell számolni. Környezetre gyakorolt hatások: A bányászati tevékenység során a kb. 11 ha-os bányató létrehozásával csökken a termőterület, a felszín alatti vizet a felszínre nyitja, így szennyeződésre érzékennyé teszi. A hatás végleges. A bányászati tevékenység a lefolyási viszonyokat és a beszivárgást kis mértékben megváltoztatja, a hatás végleges. Az évente kb. 5 m 3 mennyiségben keletkező kommunális szennyvizet zárt rendszerű mobil illemhelyen gyűjtik, igény szerint engedéllyel rendelkező szennyvíztelepre szállítják. A telephelyen ipari szennyvíz nem keletkezik. Normál üzemmenet esetén a felszíni és felszín alatti vizeket érő káros hatás nincs. A kitermelés helyén anyaghiány keletkezik, mivel mind a humuszos meddőanyagot, mind a haszonanyagot kitermelik. A meddőanyagot, a tavat körülölelő védőtöltés kialakítására, illetve rekultivációs célokra használják fel. A kapcsolódó szállítási tevékenység nem növeli meg a meglévő utak zajterhelését, mivel a bányaműveléssel együtt járó közúti forgalom nem növekszik. 4

5 A bányaművelés során a talaj és meddőréteg letakarításával, és a haszonanyag kitermelésével az állatok és növények élettere részben megszűnik, azonban a rekultivációt követően az eredeti állapothoz hasonló, természet közeli állapot alakul ki. A tófelület új életterek és fészkelő helyek kialakulását fogja eredményezni. A létesítés során hulladékok képződése nem várható. A munkagépek karbantartása a bányaüzemen kívül történik. Üzemanyagot a bányatelek területén nem tárolnak. A tevékenység során keletkező másodlagos hulladékok kezeléséről engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással gondoskodnak. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R ai alapján folytatta le. A hatóság a R. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre észrevétel nem érkezett. A felügyelőség értesítette a tulajdonost és a társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról. A hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, hogy állásfoglalásukat közöljék. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (8200 Veszprém, József Attila u. 36.) a XIX-R-92/ /2012. számú; a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (2890 Tata, Új út 17.) a 20.2/2075-2/2011. számú; az Almásfüzitő Község Jegyzője (2932 Almásfüzitő, Petőfi tér 7.) a 205-4/2012. számú; a Komárom Város Jegyzője (2900 Komárom, Szabadság tér 1.) a 622-3/2012. számú; a Komáromi Körzeti Földhivatal (2900 Komárom, Szabadság tér 1.) a 10026/2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához hozzájárult. A Budapesti Bányakapitányság (1145 Budapest, Colombus u ) a BBK/3801-2/2011. számú végzésében a tárgyi ügyben hatáskörének hiányát állapította meg, és a szakhatósági eljárását megszüntette. A Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája ( 8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2.) a VII-P-021/386-1/2012. számú végzésében a tárgyi ügyben hatáskörének hiányát állapította meg, és a szakhatósági eljárását megszüntette. A felügyelőség ismételt megkeresésére Almásfüzitő Község Jegyzője (2932 Almásfüzitő, Petőfi tér 7.) a 205-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalásával a 205/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában írt feltételeket visszavonta. A hatóság a rendelkezésére álló adatok és a szakhatósági állásfoglalások alapján megállapította, hogy a kavicsbányászati tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, természetvédelmi érdekeket nem sért, így a környezeti hatásvizsgálat elrendelése nem indokolt. A határozat a fent hivatkozott jogszabályokon kívül a következő jogszabályi rendelkezéseken alapul: A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 4. (4) bekezdésén, a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32. (1) bekezdésén és a 4. számú mellékletén, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. a továbbiakban Ket án alapul. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a Ket án, a Ket. 98. (1)-(4) bekezdésein, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. -án és a 4. számú mellékletén, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 17. -án alapul. A bővítéssel érintett területrésszel kapcsolatos további engedélyezési eljárások során a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(VII.18.) FVM rendelet 2. (5) bekezdése alapján 5 évnél nem régebbi talajvédelmi tervet kell benyújtani. A Komárom Város Jegyzője szakhatósági állásfoglalása a Ket. 44. (1) bekezdésén, Ket. 98. (2)-(3) bekezdésein, a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésén és a 4. számú mellékletén alapul. Ingatlanügyi-földvédelmi szakhatósági állásfoglalás a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv., a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlannyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006.(XII.23.) Korm. rendelet rendelkezésein és a Ket. rendelkezésein alapul. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a tevékenység a környezetre jelentős hatást nem gyakorol, ezért a R. 5. (2) bekezdés ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező rész szerint döntött. A határozat - a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken kívül a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 66. (1) bekezdés e) pontján alapul. 5

6 A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.( XII.23.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén és a 38. (1) bekezdésén, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 67. (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 98. (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. (4) bekezdésén alapul. Győr, június 6. Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató 6