ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: 96/ , Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2009. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: Vargáné / Eszes Melinda Melléklet: Ács, FODINA Kft. Ács I.-homokos kavics védnevű bányatelek bővítésének környezetvédelmi engedélye H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a FODINA Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. (2900 Komárom, Városmajor út 30.) részére az Ács I. homokos kavics védnevű bányatelek területének 18 ha m 2 területről 62 ha 0148 m 2 területre bővítésére, valamint a bánya kavics kitermelési kapacitásának m 3 /év mennyiségről m 3 /év mennyiségre történő növelésére környezetvédelmi engedélyt ad. II. 1.) A tevékenységet jellemző adatok: Engedélyes megnevezése: FODINA Építőanyag- gyártó és Kereskedelmi Kft. A bányatelek neve: Ács I. -homokos kavics védnevű bányatelek A bánya helye: Komárom, 0123, 0125/7-12, Ács 0545/2,3, 0546, 0547/2, 4,7,8,9,11,12, 0548,0550/3-6 hrsz-ú ingatlanok. A bővített bányatelek területe: 62 ha 0148 m 2 A tervezett kapacitás: 100 ezer m 3 /év. A bányatelek alaplapja mbf, fedőlapja mbf 2.) Az engedélyezett tevékenység ismertetése: Az engedélyezett tevékenység: kavicsbányászati tevékenység m 3 éves kitermelési mennyiséggel. A jövesztés módja külfejtés. A tevékenység részei a letakarítás, kitermelés, felhagyás. A bányászati tevékenységhez osztályozás, szállítás kapcsolódik. A tevékenység végzése: Letakarítás: A felszíni 50 cm humusz letakarítását tolólapos és homlok rakodógéppel végzik. A letakarítás szakaszosan, a bányászatot közvetlenül megelőzően történik. A

2 2 mentett humuszos réteget az ideiglenes tárolást követően a rekultivációhoz használják fel. Kitermelés: Az átlagosan 1,95 m vastag kőzetlisztes homok fedőréteg és az 5,3 m vastag haszonanyag kitermelését kizárólag talajvízszint felett végzik (kb. 120 mbf szinttől) száraz műveléssel, nappali műszakban. A kitermelt kavicsot igény szerint osztályozzák, ideiglenesen depózzák, a kijáratnál hídmérleggel mérik. Felhagyás: Mivel a bányászat a maximális talajvízszint felett történik, ezért a már meglévő bányatavakon felül vízfelület kialakulásával nem kell számolni. A kitermelés befejeztével a terület rézsűit lankásítják, visszahumuszolják, majd fásítják. A meglévő 3 db bányató közül az 1. számú (4,49 ha) és a 3. számú (0,63 ha) rendezése megtörtént a 2. számú tavat feltöltötték. Tevékenységhez kapcsolódó műveletek: Osztályozás: A kitermelt kavics osztályozását villamos meghajtású mobil osztályozó végzi. Az osztályozott kavics frakciónként ideiglenes depóniára kerül, ahonnan homlokrakódóval a szállító járművekre rakják. Az osztályozó technológiai vízigényét a 3. számú tóból biztosítják. Szállítás: A kitermelt kavics szállítása Csém felé makadám és földúton történik, majd a 13. számú főúton Komárom vagy az M1 irányában. Ivóvíz ellátás, szennyvízkezelés: ivóvízként kizárólag palackozott vizet használnak. Az egyéb szociális vízigényt a 3. technológiai tóból szivattyúval elégítik ki. A kommunális szennyvizet 8 m 3 -es vasbeton tartályban gyűjtik, igény szerint az ÉDV Rt. szennyvíztisztító telepére szállítják. Hulladékkezelés: A kommunális hulladékot zárt edényben gyűjtik. A munkagépek karbantartását a bányatelek területén nem végzik, így ebből származó hulladék képződésével nem kell számolni. Gépek meghibásodásából, üzemanyag elfolyás miatt keletkező veszélyes hulladékot zárt edényben gyűjtik. 3.) Az eljáró hatóság előírásai: 1.) A keletkező veszélyes hulladékokat zárt edényzetben fajtánként elkülönítve, megfelelő műszaki védelemmel ellátott gyűjtőhelyen kell gyűjteni. A veszélyes hulladék további kezeléséről gondoskodni kell. 2.) A keletkező települési folyékony hulladékot vízzáróan kialakított gyűjtőhelyen kell gyűjteni, a szilárd és folyékony települési hulladékok további kezeléséről hulladékkezelési engedéllyel rendelkezőnek történő átadással kell gondoskodni. 3.) A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a jogszabály előírásai szerint kell teljesíteni. 4.)A bánya tájrendezését a kitermeléssel párhuzamosan kell végezni. 5.) A meglévő 2 bányató vízminőségét a tavak azonos pontján vett vízminta elemzésével ellenőrizni kell. A felszín alatti vizek minőségét két mintavételi furatban (talajvíz áramlási irányával szemben és áramlási irányban) kell ellenőrizni. A mintavételeket évente 2 alkalommal kell elvégezni és az alábbi komponensekre vizsgálni: ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI p, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát, klorid-ion. 6.)A mintavételeket és vizsgálatokat csak akkreditált szervezet végezheti.

3 3 7.) A vizsgálati eredményeket, valamint azok szöveges értékelését minden év december 31-ig meg kell küldeni a felügyelőségre. 8.) Amennyiben a mérési eredményekben szennyezésre utaló változás figyelhető meg, úgy a vizsgálatot azonnal meg kell ismételni és erről a felügyelőséget értesíteni kell. 9.) Az osztályozás során 3. tó vizének technológiai vízként való felhasználásánál szennyező anyag bekerülésének lehetőségét ki kell zárni. 10.) A bányászati tevékenység a bánya területén folyamatban lévő kármentesítési eljárást, esetlegesen szükségessé váló beavatkozást nem akadályozhatja. 11.) A bányaüzem működtetése során a porszennyezés minimalizálását száraz, nyári időszakban a munkahelyi utak locsolásával meg kell oldani. Törekedni kell a bányagödröt körülvevő meglévő növényzet megtartására. 12.) A szállítás során a rakományt le kell takarni, vagy zárt gépjárművel kell szállítani. 13.) A bánya területen gép-és járműjavítás nem történhet. 14.) A letakarított fedőréteget a bányászat során a rekultivációhoz célszerű felhasználni. 15.) A bánya üzemeltetője a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, köteles 30 napon belül a vonatkozó jogszabály szerinti bejelentőlapon bejelenti a felügyelőségnek. 16.) A tevékenység során fellépő rendkívüli esemény (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. 17.)A környezetszennyezéssel járó haváriát a kárelhárítás azonnali megkezdésével egyidejűleg jelenteni kell a felügyelőségnek. 4.) A Komáromi Körzeti Földhivatal előírása: 1.) A munkálatok megkezdése előtt a beruházó köteles a termőföld időleges ha szükséges végleges- más célú hasznosításához a hivataltól engedélyt beszerezni, amennyiben az érintett területek legalább egy gazdasági évben mezőgazdasági termelésre alkalmatlanná válnak. 5.) A Komárom-Esztergom Megyei MgSZH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság előírásai: 1.) A beruházás megvalósítása során a beruházó köteles a termőréteg megmentéséről, annak felhasználásáról, valamint a terület helyreállításáról gondoskodni. 2.) Biztosítani kell, hogy a bányaművelés hatásai a szomszédos termőföldek minőségében kárt ne okozzanak. 6.) A Veszprémi Bányakapitányság előírásai: 1.) A bányatérségben üzemanyag és egyéb veszélyes anyag nem tárolható, az erőgépek karbantartása nem végezhető, üzemanyaggal történő feltöltése kármentő tálca használatával történhet. 2.) A földtani közeg szennyeződése esetén a szennyeződött anyagot azonnal el kell távolítani, és veszélyes hulladékként kell azt a továbbiakban is kezelni. 3.) A bánya bezárásakor a visszahagyott ásványi nyersanyagról el kell számolni a Veszprémi Bányakapitányság Földtani és Adattári Osztálya felé.

4 4 7.) Ács Város Jegyzőjének előírásai: 1.) Az illegális szemétlerakás fokozott figyelése terjedjen ki a kavicsbánya környezetére, az oda vezető utakra is. 2.) A tervezett kapacitásbővítéssel járó forgalomnövekedés miatt a bányához vezető utak helyreállítására fokozott figyelmet kell fordítani, mivel ezen utak az ott gazdálkodók ingatlanjainak megközelítését is biztosítják. III. Az engedély határozatlan ideig hatályos. IV. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (Budapest) címzett, és az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja Ft. I n d o k o l á s A Felügyelőség a H /2008. számú határozatával a SOLUM Zrt. (Komárom) részére az Ács-I. homokos bányatelken folytatott kavicsbányászati tevékenység bővítésére, és a kavicsbánya 18 ha 5200 m 2 területről 62 ha 0148 m 2 területre történő bővítésére környezeti hatásvizsgálat elvégzését írta elő. A Zrt. megbízásából a Geo-Szisztéma Földtani és Környezetvédelmi Szolgáltatás (Tata) a határozatban foglaltaknak megfelelően 8 példányban benyújtotta a környezeti hatástanulmányt, és igazolta az Ft összegű igazgatási szolgáltatási díj befizetését. A Felügyelőség megállapította, hogy a környezeti hatástanulmány megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 6. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. A Felügyelőség a hatásvizsgálati dokumentáció alapján a tervezett bővítés környezeti hatásaira vonatkozóan a következőket állapította meg: A bányatelek Komárom-Esztergom megyében Komárom és Ács település külterületén helyezkedik el. A hatásvizsgálat a korábban engedélyezett Ács-I. homokos kavicsbánya kétszeresére 62ha 0148 m 2 -re történő bővítésére, valamint a kapacitás kétszeresére, m 3 /év növeléséről készült. A bánya működése során már kiépítésre kerültek a bánya működéséhez szükséges létesítmények. A környezetre gyakorolt hatások: Felszíni és felszín alatti vizek: A bányászat felszíni vízfolyást nem érint. A korábban bányászott részen 2 db bányató található, melyek nyílt vízfelszínén többletpárolgás jelentkezik. A bővített bányatelken további vízfelület nem alakul ki, mivel a kitermelést csak a talajvíz szintje felett végzik. A bánya vízbázist nem érint, a bánya és környezete felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny. A bánya

5 5 területén korábban mért szennyezés miatt a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint kármentesítési eljárás van folyamatban. Hulladék: A tevékenység végzése során szilárd települési hulladékok képződése várható, melyet zárt edényzetben gyűjtenek. A folyékony hulladék gyűjtésére egy zárt 8 m 3 -es vasbeton tartály áll rendelkezésre, a szállítást a Bakonyszolg Kft. végzi. A kavics kitermelése hulladékmentes technológiát feltételez. A munkagépek karbantartása a bányaüzemen kívül, az üzemeltető telephelyén történik. Levegő: A nappali időszakban működtetni kívánt kavicsbánya üzembe helyezését követően a bányatelek közvetlen közelében a porterhelés növekedni fog, de nem jelentős mértékben. A tevékenység folytatása során a munkagépek és a szállítójárművek által okozott kipufogógázok, valamint a tevékenységből adódó porterheléssel kell számolni. Zaj: A bánya működése során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. A bányatelek külterületi mezőgazdasági területekkel szomszédos, így a 27/2008.(XII.3.)KvVM EüM együttes rendelet határértékeinek nem kell teljesülniük. A kavicsbánya hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet vagy helyiséget. A bánya működéséhez kapcsolódó járműforgalom a meglévő utakon a jelenlegi közlekedési zajterhelést jelentősen nem befolyásolja. Természetvédelem: A bánya országosan védett, illetve Natura 2000 területet nem érint. A hatóság a R. 8.. (2) és (3) bekezdése alapján a kérelmet és mellékleteit megküldte a telepítés helye szerinti Ács és Komárom Város Jegyzőjének, a kérelem és mellékletei közzététele érdekében. Ezt követően a hatóság a R. 8.. (4) bekezdése értelmében megkereste a szakhatóságokat, melyek közül az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete a 5337/2/2008., a Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a 20.2/4412-1/2008., Ács Város Jegyzője a 842-6/2008., Komáromi Körzeti Földhivatal a 10301/2008., a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a 430/2689/6/2008., a Veszprémi Bányakapitányság a VBK/5463/2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a környezetvédelmi engedély kiadásához. A szakhatóságok által tett előírásokat a határozat rendelkező része tartalmazza. A hatóság a R. 9. -ában foglaltaknak megfelelően értesítette Ács és Komárom Város Önkormányzatait és lakosságát a közmeghallgatásról, valamint a 24 Óra című napilapban hirdetést tett közzé erről. A közmeghallgatás időpontjáig sem a Felügyelőségre, sem az Önkormányzatokhoz nem nyújtottak be észrevételt. A hatóság közmeghallgatásról értesítette az eljárásban közreműködő szakhatóságokat is, és egyúttal hiánypótlási felhívást intézett a kérelmezőhöz. A Felügyelőség képviselői január 5.-én Ácson közmeghallgatást tartottak. A közmeghallgatáson a Zrt. képviselője nyilatkozott, hogy a hiánypótlásban foglaltak teljesítéséhez a tervezővel felveszi a kapcsolatot, és bejelentette, hogy az Ács-I. homokos kavics védnevű bányatelek bányászati jogát a Zrt. átruházta a FODINA Építőanyag-gyártó és

6 6 Kereskedelmi Kft-re, melyről csatolta a Veszprémi Bányakapitányság VBK-5756/2008. számú határozatát, és kérte,hogy a hatóság az engedélyt az új tulajdonos részére adja ki. A hiánypótlást az engedélyes Kft. benyújtotta a közmeghallgatást követően, melyet a hatóság elfogadott. A hatóság a fentiek alapján a R (2) bek. a.) pontja értelmében a rendelkező részben foglalt előírásokkal a tevékenység gyakorlására az új tulajdonos részére környezetvédelmi engedélyt adott. A határozat a hivatkozott jogszabályokon alapul. A tevékenység során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok kezelésére a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (IV. 15.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak. Egyéb hulladékok vonatkozásában a hulladékgazdálkodásról szóló évi. XLIII. törvény, és a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kell eljárni. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell teljesíteni. A bánya üzemeltetése során kialakuló diffúz porszennyezésre vonatkozó előírás a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.)Korm. rendelet 10. (2) és (5) bekezdésében foglaltakon alapul. A vízvédelmi előírások a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 8..-ban foglaltakon alapulnak. A környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező változást a 93/2007.(XII.18.)KvVM rendelet 3.számú melléklete szerint kell bejelenteni. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. -a biztosítja, a jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja a 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet 2.. (4) bekezdésén alapul. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 38.. (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen R 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg. Győr, április 03. Gerencsér Tivadar s.k. igazgató