ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H-21243/2005.-I. Hiv. szám: Tárgy: Páli Előadó: Vendelné /HKné Melléklet: PÁLI GAZDA Kft. II. jelű bányájának környezetvédelmi engedélye H a t á r o z a t I. A hatóság a PÁLI GAZDA Mezőgazdasági Kft. (93454 Páli, Kossuth L. u. 41) részére a Páli község 0104/17-19 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő Páli II.-homok, kavics védnevű bányateleken végzendő bányászati tevékenység bővítéséhez környezetvédelmi engedélyt ad, az alábbiak szerint: II. A tevékenységet jellemző adatok: A tervezett bánya területigénye: 15 ha 5734 m 2 A kitermelhető homok m 3, a kavics mennyisége m 3. A termelés volumene: (bővített volumen) 480 m 3 /nap ( m 3 /év) A tervezett kitermelési kapacitás mellett a bánya folyamatos működése ~ 17 évig biztosított. A bányát folyamatosan, évi 250 munkanap/év kapacitással, 480 m 3 /nap kitermeléssel, napi 10 órában nappali megvilágítás mellett kívánják üzemeltetni. A bánya területén a jövesztés módja: felszíni külfejtés. A fedőréteg alatti homokréteg kitermelése száraz külfejtéses technológiával történik (hidraulikus forgókotró, homlokrakodó). A homok alatti kavicsréteg kitermelése a talajvízszint felett 0,5 m-ig száraz technológiával, talajvíz szintje alatti kavicsréteg kitermelése vonóvedres kotróval, 6 m alatti mélységben vontatott kanalas vitlás vagy gémes szképer használatával történik.

2 2 Hatósági előírások: III. Az eljáró hatóság előírásai: 1. A tevékenység végzése során a környezeti zajkibocsátást, valamint a legközelebbi lakóépületek zajterhelését a területre megengedett nappal (6-22 h) 50 db határérték teljesülésével a tárgyévet követő december 31-ig méréssel kell dokumentálni. 2. A keletkező hulladékokat (veszélyes és nem veszélyes hulladékokat) fajtánként elkülönítve, megfelelő műszaki védelemmel ellátott helyen kell összegyűjteni, majd további kezelésre feljogosított szervezet részére kell átadni. 3. A letermelt humuszos réteget a nem humuszos fedőrétegtől elkülönítve kell kezelni. 4. A keletkező szennyvizet szivárgásmentes, zárt rendszerben kell gyűjteni, majd a környezetszennyezést kizáró módon való kezeléséről gondoskodni kell. 5. Meg kell akadályozni az illegális hulladéklerakást és az illegális szennyvízbevezetést. 6. A gépek és járművek javítása, mosása a bánya területén nem végezhető. 7. A gépek üzemanyaggal történő feltöltésekor csepegtető tálcát kell használni. 8. A bánya rekultivációját a termeléssel párhuzamosan -jóváhagyott rekultivációs terv alapján- kell végezni. 9. Évente egy alkalommal, - nyári időszakban - a bányató vízét általános vízkémiai paraméterekre, ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIp, oldott oxigén, ammónium-,nitrit-,nitrát- és foszfátion, illetve TPH tartalomra vizsgálni kell. A vizsgálati eredményeket a hatóság részére a tárgyévet követő január 31-ig meg kell küldeni. 10. A tevékenység végzése során bekövetkező esetleges környezetszennyezést -a kárelhárítás egyidejű megkezdésével- a hatóságnak be kell jelenteni. 11. Baleset (havária) esetére olajfelszivató anyagokat kell készenlétben tartani, és tárolásukra pótgöngyöleget biztosítani. A havária eseményt a hatóságnak haladéktalanul jelenteni kell. 12. A tevékenység felhagyásakor a bányatelken esetleg ott lévő valamennyi hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A felhagyás során a szokásos gépekkel a bányaudvar rendbetételét, a roncsolt területek elegyengetését, megfelelő rézsü kialakítását el kell végezni.

3 3 Közlekedési Felügyeleti előírás: 13. A szállítási útvonalak és az országos közutak csatlakozásánál az érintett kőzútkezelők előírásait be kell szerezni. Kulturális Örökségvédelmi előírások: 14. Csak megelőző feltárás után termelhető ki régészeti lelőhely. 15. Ha a földmunkák során régészeti emlék, lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatóságához (Győr, Széchenyi tér 5.) bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. Talajvédelmi előírások: 16. A bánya művelésre kijelölt, jelenleg mezőgazdasági művelési ágban hasznosított termőföld területen a talajvédelmi célú létesítmények meglétét fel kell mérni. 17. A humuszos termőréteg mennyiségét és minőségét annak mentésének mértékét a talaj-genetikai osztályozás alapján vizsgálatokra alapozottan meg kell állapítani. 18. A talajtakarót a bányászat megkezdéséig eredeti művelési ágénak megfelelően kell hasznosítani azon a talaj és gyommentesítési kötelezettségeknek eleget kell tenni. 19. A termőréteget a talajtani felméréssel összhangban, a bányászat megkezdése előtt fokozatosan kell menteni. 20. A mentett humuszos termőréteg termőföldként történő további hasznosításáról gondoskodni kell. 21. A bővítésre kerülő bányatelek mezőgazdasági művelési- ágában levő területekkel közvetlenül határos, melyeken a meglévő talajvédelmi célú létesítmények és öntöző művek működőképességét, üzemeltetését, a bányászati tevékenység nem gátolhatja. Az engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított határozatlan ideig hatályos. IV.

4 4 V. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó, Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye. I n d o k o l á s A PÁLI GAZDA Mezőgazdasági Kft. (93454 Páli, Kossuth L. u. 41)- a továbbiakban: Kft.- megbízásából az RPM Kft. (8414 Olaszfalu, Eperjes u. 5.) a Páli község 0104/17-19 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő Páli II.-homok, kavics védnevű bányateleken végzendő bányászathoz kapcsolódó környezetvédelmi engedély iránti nyújtott be kérelmet. A hatóság megállapította, hogy a tevékenység a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001.(II.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 1. sz. mellékletének B. Fejezet 20. pontja értelmében hatásvizsgálat-köteles. Az RPM Kft. (Olaszfalu), január dátumú, Csépe Izolda környezetvédelmi menedzser nevével jelzett hatástanulmány tartalmazta a kérelem elbírálásához szükséges adatokat, amelyekből a hatóság megállapította az alábbiakat: A Kft. Páli község külterületén, a községtől D-re kb. 2,6 km távolságban a 0104/17-19 hrszú ingatlanokon levő bányájában homok és kavics kitermelésére a bányatelek bővítését, valamint a kitermelés volumenének bővítését tervezi. A bánya területe természetvédelmi szempontból nem védett és védelemre sem tervezett. A bányát folyamatosan, évi 250 munkanap/év kapacitással, 480 m 3 /nap kitermeléssel, napi 10 órában nappal kívánják üzemeltetni. A bánya területén a jövesztés módja felszíni külfejtés lesz. A letakarítás két munkafolyamatra tagolódik, először az átlagosan 0,3 m termőtalaj, majd a fedőréteg kerül letakarításra.

5 5 A tájrendezéshez szükséges humuszt és meddő anyagot a bányatelken belül ideiglenes, elkülönített depóniákban tárolják. A fedőréteg alatti homokréteg kitermelése száraz külfejtéses technológiával, a homok alatti kavicsréteg kitermelése a talajvízszint felett 0,5 m-ig szintén száraz technológiával, a nedves, talajvíz szintje alatti kavicsréteg kitermelése vonóvedres kotróval, 6 m alatti mélységben pedig vontatott kanalas vitlás vagy gémes szképer használatával történik. A kitermelt anyagot kotrógép által vagy szállítószalagon juttatják el a mosó-osztályozó berendezéshez, ahol szemnagyság szerint osztályozzák, és külön deponálják. A vizet az osztályozó térhez legközelebb eső tórészből csővezetéken vezetik az osztályozó műhöz. A haszonanyag teherautókra történő felrakását homlokrakodó gép végzi. A szállítási forgalom a 86-os főúton Beled, a Páli-Vág összekötő úton Vág, illetve a 86-os úton Szil irányába történik. A tevékenység során várható környezeti hatások: Az üzemeltetés szállító járművek és földmunkagépek igénybevétele, illetve a rekultivációs tevékenység során esetlegesen előfordulhat szennyezőanyagok környezetbe jutása. Havária (baleset) esetén az alábbi veszélyes hulladékok keletkezhetnek: -egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok hulladékai EWC * -veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó csomagolási hulladék EWC * -veszélyes anyagokkal szennyezett törlőkendők, adszorbensek EWC * -veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek EWC * A települési folyékony hulladék gyűjtésére zárt szennyvíztároló műtárgy kialakítása tervezett, a szennyvizet szennyvíztisztító telepre szállítják. A bánya telken folytatott tevékenység során a munkagépek és a szállítójárművek által okozott kipufogógázok, valamint a tevékenységből adódó diffúz porterheléssel kell számolni. A bányászat és annak előkészítése a szántóterület csökkenését, a mikrodomborzati viszonyok megváltozását eredményezi. A hatás végleges, a bányászatot követően vizes élőhely alakul ki. A munkagépek üzemelése során esetlegesen bekövetkező havária eseményekből eredő talajszennyezés átmeneti jellegű, kárlehárítással megszűnik.

6 6 Vízvédelmi szempontból a bányászati tevékenység a lefolyási viszonyok megváltozását, beszivárgást kis mértékben megváltoztatja, a hatás végleges. A havária eseményekből eredő talajvízszennyezés átmeneti jellegű, kárelhárítással megszűnik. A fedőréteg letakarítása és az ásványi nyersanyag kitermelése a meglévő ökoszisztémát véglegesen megváltoztatja. A területen vízi élettér alakul ki. Az eljáró hatóság a benyújtott tanulmánnyal a R. 2. sz. melléklete alapján- megkereste az érintett szakhatóságokat Az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete (Győr)1001-2/2005, a Magyar Geológiai Szolgálat Területi Hivatala (Sopron), 47/7/2005, A Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat (Győr) /2005, a Győr-Moson-.Sopron Megyei Közlekedés Felügyelet (Győr) GY/UT/NS/A/919/1/2005, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (Sopron) 410/0221/3/2003 szám alatt adta meg a szakhatósági állásfoglalását. A szakhatósági előírások a határozat rendelkező részének a III. fejezetében kerültek rögzítésre. A hatóság a R. 7..(1) bekezdése alapján megkereste a telepítés helye szerinti Páli település önkormányzatának jegyzőjét, hogy a hatástanulmányt és a hirdetményt a helyben szokásos módon tegye hozzáférhetővé a tervezett beruházással érintettek számára. Ezzel egyidejűleg a hatóság mellékelve a közérthető összefoglalót- megkereste a telepítési hellyel szomszédos Vág, Edve, Rábakecöl, Pápoc, Vica, Vadosfa, Zsebeháza és Szil települések önkormányzatainak jegyzőit, hogy jelezzék a felügyelőségnek a település esetleges érintettségét. Edve és Beled település érintettséget jelentett be, részükre a hatástanulmány és a hirdetmény kiküldésre került. A települési önkormányzatok és lakosaik részéről észrevétel nem érkezett. Az eljáró hatóság a fenti tényállás és szakhatósági állásfoglalások alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a hatósági előírások betartása mellett a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért a környezetvédelmi engedélyt megadta.

7 7 A határozat a fenti jogszabályokon kívül a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv (2) bek. b.) pontján, a hulladékokkal kapcsolatos előírások tekintetében a veszélyes hulladékokról rendelkező 98/2001(VI.15.) Korm. rendelet és a 102/1996(VII.12.) Korm. rendelet 7..(4) és (5.) bekezdésén alapulnak, a zajvédelmi előírás a 8/2002(III.22.) KöM-EüM sz. rendelet 1 számú mellékletében foglaltakon alapul. A határozattal szemben a fellebbezési jogot az államigazgatási eljárásról szóló módosított évi IV. tv a biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló módosított évi XCIII. tv. mellékletének XIV. cím 2. pontja állapítja meg. Győr, október 5. Dr. Baranyai Judit s.k. osztályvezető