ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

Átírás

1 1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! Iktatószám: H /2006. Tárgy: Előadó: Dr. Bécsi Beatrix Melléklet: Hegyeshalom, KŐKA Kft. Hegyeshalom II.-kavics bányatelek bővítésének környezetvédelmi engedélye HATÁROZAT I. A hatóság a KŐKA Kő- és Kavicsbányászati Kft. (1113 Budapest, Daróci u. 30.) részére határozatlan időre szóló - környezetvédelmi engedélyt ad a Hegyeshalom II.-kavics bányatelek 62 ha 4665 m 2 területről 124 ha 9227 m 2 -re való bővítésére és egyben a kavicsbányászati tevékenység kitermelési kapacitása m 3 /év értékről m 3 /év értékre való növelésére. II. 1) Az engedélyezett tevékenység adatai: A bányatelekkel érintett ingatlanok helyrajzi számai: - Eredeti bányatelek a bővítés előtt: Hegyeshalom 0173/6 és 0176 helyrajzi szám. - A bővítéssel igénybevett ingatlanok: Hegyeshalom 0173/5, 0173/14-18, 0174/2, 0177, 0178/3, 0178/5, 0178/6 helyrajzi szám. A bányatelek fedőlapja: 127,6 mbf A bányatelek alaplapja: 93,8 mbf A bányatelek határvonal töréspontjainak EOV koordinátái: Töréspon Y (m) X (m) Töréspont Y (m) X (m) t száma száma , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,82

2 , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,50 A kulturális örökségvédelmi Hivatal által védetté nyilvánított terület védőpillérének koordinátái EOV rendszerben: Töréspon Y (m) X (m) t száma , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,27 2) Az eljáró hatóság előírásai: Hulladékgazdálkodási előírások: a) A bányászati tevékenység során keletkezett hulladékokat az engedélyes köteles gyűjteni, majd azok ártalmatlanítására vagy hasznosítására engedéllyel rendelkező személynek továbbadni. b) A keletkező veszélyes hulladékot közvetlenül a keletkezés helyén, zárt lemezhordóban, fajtánként elkülönítve, megfelelő műszaki védelemmel ellátott gyűjtőhelyen kell gyűjteni, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb egy évig tartható. c) A keletkező települési hulladékok gyűjtése és tárolása csak zártan, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon, gyűjtőedényben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. Levegőtisztaság-védelmi előírások: a) A bányaüzem működtetése során a porszennyezés minimalizálását száraz, nyári időszakban a munkahelyi utak locsolásával meg kell oldani. Törekedni kell a meglévő növényzet megtartására. b) A szállítás során a rakományt le kell takarni, vagy zárt gépjárművel kell szállítani.

3 3 c) A letakarított fedőréteget a bányászat során folyamatosan a rekultivációhoz kell felhasználni. d) A tereprendezés során sporthorgász és jóléti tó létrehozása a területet növényzettel be kell telepíteni. Zajvédelmi előírás: A létesítmény üzemi és szállítási tevékenységéből származó környezeti zajkibocsátást, valamint a legközelebbi lakóépületek zajterhelését a december 31. napjáig méréssel kell dokumentálni és a jegyzőkönyvet a hatóságnak ezt követő 30 napon belül meg kell küldeni. Víz és talajvédelmi előírások: a) Meg kell akadályozni az illegális hulladéklerakást. b) A bánya területén gép és jármű javítása nem történhet. c) A gépek és járművek üzemanyaggal történő feltöltése peremmel, kármentővel ellátott területen történhet. d) A tevékenység során fellépő rendkívüli esemény, havária bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. Olajfelszívó anyagokat kell készenlétben tartani, és tárolásukra pótgöngyöleget kell biztosítani. A havária eseményt a hatóságnak haladéktalanul jelenteni kell. e) A bánya rekultivációját a termeléssel párhuzamosan el kell végezni. f) Vizsgálni kell évente egy alkalommal, nyári időszakban a bányató vizét az általános vízkémiai paraméterekre, TPH tartalomra, és a hatóságnak a tárgyévet követő év január 31. napjáig a vizsgálati jegyzőkönyvet meg kell küldeni. A vizsgálatokat akkreditált laboratóriummal kell végeztetni. g) A tevékenység végzése során bekövetkező esetleges környezetszennyezést a kárelhárítás egyidejű megkezdésével a hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni. Természetvédelmi előírások: a) A tereprendezés során kialakítandó tó létrehozásakor törekedni kell arra, hogy természetvédelmi szempontból is értékes vizes élőhely jöjjön létre. A partvonal kialakításánál törekedni kell a változatos vonalvezetésre. A tó kialakításakor, a partvonal legalább 20 százalékán meg kell teremteni a minimum 10 méter széles part menti sekélyvizes zóna és azon a nádas vegetáció kialakulásának lehetőségét. b) A bányaművelés befejezése után a területen a jelenlegi talajszintet meghaladó maradó töltés nem alakítható ki. Az ideiglenesen létrehozott anyagdepók nem haladhatják meg a tíz méteres magasságot. c) A tájrendezés során növénytelepítésre csak a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, őshonos fajok alkalmazhatók. d) A telepesen fészkelő madarak által a bányafalban vagy az ideiglenes töltésben létesített telephelyeket a költési idő alatt (április 15. és augusztus 15.) között a munkavégzés nem

4 4 érintheti, a fészkelés zavartalanságának biztosításához a telephelyek körül legalább 50 méteres védőzónát kell fenntartani. 3) A Mosonmagyaróvár Körzeti Földhivatal szakhatósági előírása: Az eddig engedélyezett és megvalósult más célú hasznosítást az ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni. 4) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Iroda szakhatósági előírása: A régészeti lelőhelyekről gondoskodni kell. III. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó, ,- Ft. összegű illetékkel ellátott fellebbezésnek van helye. INDOKOLÁS A hatóság H /2005-I. számú, január 25. napjával jogerős határozatában részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzését és részletes környezeti hatástanulmány benyújtását írta elő a KŐKA Kő és Kavicsbányászati Kft. (1113 Budapest, Daróci u. 30.) - a továbbiakban: Kft. - részére, a Hegyeshalom II.-kavics bányatelek 62 ha 4665 m 2 területről 124 ha 9227 m 2 területre való bővítésére, s egyben a kitermelési kapacitás m 3 /év értékről m 3 /év értékre való növelésére vonatkozóan. A részletes hatásvizsgálat előírása a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdésén alapult. A Kft január 17-én benyújtotta a részletes hatásvizsgálatot január 1-én hatályba lépett a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R. ). A hatóság a tárgyi ügyben a R. 28. (2) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés alapján a R szakaszai szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást folytatta le. A hatóság a benyújtott dokumentáció alapján az alábbi tényállást állapította meg: A bányatelek elhelyezkedése: A bányatelek Hegyeshalom településtől ÉNy-ra, a belterülettől 1,1 km-re található. A területe mezőgazdasági hasznosítású szántó, földút, illetve erdő művelési ágú. A bányatelek ÉK-i oldalán folyik a Lajta-jobb parti-csatorna, illetve vele közel párhuzamosan, kb. 250 m-rel távolabb a Lajta DK-i csapással.

5 5 Működés: A bánya kizárólag természetes megvilágítás mellett üzemel. Letakarítás: Az átlagosan 0,6 m vastag humuszos termőréteget és a haszonanyag feletti meddőt dózerrel takarítják le, és külön-külön deponálják. A szállításhoz homlokrakodó és tehergépkocsit alkalmaznak. A meddő egy részét a tájrendezésnél hasznosítják, a másik része a bányából elszállításra kerül. A bányából kikerülő felesleges meddőt az elszállításig a bányatelek határsávjában deponálják. Kitermelés: A fedőréteg alatti kavics kitermelése száraz külfejtéses technológiával történik, a talajvíz szintje alatt kezdetben vonóvedres kotrógép, később a 8 m-es vízmélység alatt úszókotróval történik. Mosás, osztályozás: A haszonanyag jobb felhasználhatósága végett mobil, vagy félmobil mosó-osztályozó berendezés telepítésére kerül sor, mellyel 5-6 frakciót kívánnak előállítani. Tárolás: A tájrendezéshez szükséges humuszt és meddőt a bányatelken belül ideiglenesen elkülönített depókban tárolják. A haszonanyag tárolása frakciónként, max. 5 m magas depóniákban történik. Rakodás A rakodást a szállítójárművekre homlokrakodó géppel oldják meg. Szállítás: A termelvény elszállítása tehergépkocsikkal történik közlekedési utak igénybevételével. A szállítás iránya: A haszonanyag elszállítása a bányatelek területéről az 1. sz. főút irányában feljavított, kavicsolt burkolatú úton történik. A főutat elérve a szállítás az 1. sz. főúton jobbra kanyarodva, és a vasúti átjárón túl az M1 autópálya felé folytatódik. A szállítási nyomvonal lakott települést nem érint. Felhagyás: A bányászat felhagyását követően mintegy 30 m mélységű, tagoltabb tófelületek alakulnak ki, melyek szabadidő- jóléti- sport és horgásztó kialakítására alkalmasak. A tevékenységhez kapcsolódó egyéb műveletek: Vízellátás, szennyvízkezelés: Ivóvíz felhasználás: palackos ivóvíz, vagy ballonos szódavíz kiszállításával történik. Szociális célú vízfelhasználás: A telephelyen komplett szociális konténer telepítését tervezik, melynek zárt szennyvízgyűjtő tartálya van. Öntözővíz felhasználás: Az utak porzás mentesítésére az öntözővíz igényt a kialakuló bányatóból biztosítják.

6 6 Technológiai vízigény keletkezik az osztályozó berendezés üzemeltetésénél. A vízigényt a bányatóból biztosítják, a használt vizet ülepítés után ugyanoda vezetik vissza. Karbantartás, üzemanyag tárolás, hulladékkezelés: A munkagépek belső szállító járművek karbantartása 3 csoportba sorolható: - Előre nem látható meghibásodás - Heti rendszeres karbantartás, melynek célja a folyamatos, és biztonságos működés biztosítása - Nagyjavítás, melyet a téli időszakban, a bánya leállásakor végeznek. Mobil gépek időszakos és eseti javítását a bánya területén kívül végzik. A dízelolaj tárolására 1 db 10 m 3 tárolókapacitású, 10 m 3 -es kármentővel ellátott, RH-ECO 10/L-M típusú tárolókonténer telepítésére kerül sor. A munkagépek üzemanyag töltése teljesen zárt rendszerben történik. Hulladékkezelés: A létesítés /bővítés/ során hulladékok képződése nem várható. A munkagépek karbantartása a bányaüzemen kívül történik. A bányászati tevékenység során hulladékok képződése nem várható. A kavics kitermelése hulladékmentes technológiát feltételez. A tevékenység felhagyása esetén a környezet elemeit terhelő hatások nem várhatók, mert hulladékok keletkezésével nem kell számolni, és tájrendezést is végeznek. Havária és rendkívüli javító tevékenység esetén az alábbi veszélyes hulladékok képződése várható: Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok hulladékai EWC * Veszélyes anyagokkal szennyezett törlőkendők, abszorbensek EWC * Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó csomagolási hulladék EWC * Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek EWC * A bányatelek területén képződött kommunális hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, amit megtelte után engedélyezett lerakóra szállítanak. A működés során keletkező veszélyes hulladékok üzemi gyűjtésére 1 db 1,7 m3-es kármentővel rendelkező veszélyes hulladék tároló (SMC-51 típ. SIEBAU) konténer kerül telepítésre. Havária: Havária következhet be gépek, gépkocsik meghibásodásakor, sérülése során, üzemanyag, olaj elfolyásakor, továbbá gép, jármű, kigyulladásakor, illetve orkánerejű szél, felhőszakadás esetén.

7 7 Környezetre gyakorolt hatások: Talaj és földtani közeg: A bányászat és annak előkészítése a termőföld területének csökkenését, a mikrodomborzati viszonyok megváltozását eredményezi. A hatás végleges, a bányászatot követően vizes élőhely alakul ki. A munkagépek üzemelése során esetlegesen bekövetkező havária eseményekből eredő talajszennyezés átmeneti jellegű, kárelhárítással megszűnik. Víz: A bányászati tevékenység a lefolyási, vízháztartási viszonyokat a beszivárgást, párolgást megváltoztatja, a hatás végleges. A havária eseményekből eredő talajvízszennyezés átmeneti jellegű, kárelhárítással megszűnik. Levegő: A bánya telken folytatott tevékenység során a munkagépek és a szállítójárművek által okozott kipufogógázok, valamint a tevékenységből adódó diffúz porterheléssel kell számolni. Természet: A bányatelken a műveléssel érintett területen a növényzet teljes mértékben kipusztul, az állatok elvándorolnak. A művelt területen az eredeti életközösség teljes egészében megszűnik, illetve átalakul. A bányászat felhagyását követően a területen vízi élettér alakul ki. A hatóság a környezetvédelmi engedélyt a R. 10. (4) bekezdése alapján állította össze. A rendelkező rész II. fejezet 2) pontjában, a hulladékgazdálkodási előírások a) pontjában foglalt előírás a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv. 13. (19 és (2) bekezdésein alapul. A hulladékgazdálkodási előírások b) pontjában foglalt előírás a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésén alapul. A hulladékgazdálkodási előírások c) pontjában foglalt előírás a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 4. (1) és 5. (1) bekezdésein alapul. A hatóság felhívja az engedélyes figyelmét, hogy a keletkezett hulladékokról a nyilvántartást és az adatszolgáltatást a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet szerint teljesíteni kell. A levegővédelmi előírások a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésén alapulnak. A bánya területe, a tárolt meddők diffúz légszennyező forrásnak minősülnek. A zajvédelmi előírásban foglalt mérési előírás a R. 10. (4) bekezdés ba) pontján alapul. A vízvédelmi előírások f) pontjában foglalt előírás a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 8. b) pontján alapul.

8 8 A vízvédelmi előírások a), b), c), d), e) és g) pontjában foglalt előírás a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 8. c) pontján alapul. A természetvédelmi előírások a) és b) pontjában foglalt előírás a természet védelméről szóló évi LIII. tv. 20. (1) bekezdésén alapul. A természetvédelmi előírások c) pontjában foglalt előírás az évi LIII. tv. 17. (2) bekezdésén alapul. A természetvédelmi előírások d) pontjában foglalt előírás az évi LIII. tv. 43. (1) bekezdésén alapul. A hatóság a R. 8. (4) bekezdése és 12. számú melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melyek közül az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete /2006. számú, a Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatala 182/4/2006. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat /2006. számú szakhatósági állásfoglalásában feltétel nélkül hozzájárult a környezetvédelmi engedély kiadásához. A Mosonmagyaróvári Körzeti Földhivatal 10159/2006. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész II. fejezet 3) pontjában foglalt feltétellel járult hozzá a környezetvédelmi engedély kiadásához. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Irodája 410/2269/03/2006. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész II. fejezet 4) pontjában foglalt feltétellel járult hozzá a környezetvédelmi engedély kiadásához. A hatóság az eljárás során szükségesnek tartotta a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakértőként való kirendelését, arra vonatkozóan, hogy a bányatelek bővítése és ezzel együtt a kitermelési kapacitás növelése természetvédelmi érdeket sért-e. A kirendelés a H /2006. számú végzéssel megtörtént. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 22-28/2006. számú szakvéleményében azt állapította meg, hogy a Hegyeshalom II.-kavics bányatelek bővítése és a kitermelési kapacitás növelése nem sért természetvédelmi érdeket, a terület nem része a Natura 2000 hálózatnak. A hatóság az eljárás során a R. 8. -ában foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, majd a R. 9. -ában szabályozottak szerint sor került a Hegyeshalom Község Önkormányzata hivatalos helyiségében, szeptember 28-án megtartott közmeghallgatásra. A lakosság sem a közlemény közzététele alatt, sem a közmeghallgatás során észrevételt nem tett. Figyelemmel arra, hogy az eljárás során észrevétel nem érkezett, a hatóság az általa feltárt tényállás, a szakhatóságok állásfoglalásai és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

9 9 szakvéleménye alapján döntött. Megállapította, hogy a vizsgált tevékenység a rendelkező részben foglalt feltételek betartásával a környezet védett elemeire káros hatást nem gyakorol, ezért a környezetvédelmi engedélyt a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 71. (1) bekezdés b) pontja és a R. 10. (2) bekezdés a) pontja alapján kiadta. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályi helyeken alapul, illetékességét a 29/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 98. (1) bekezdése biztosítja, az illeték szükséges mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. tv. melléklet XIII. Cím 2. a) pontja határozza meg. Győr, november 16. Dr. Hajdu Klára s.k. igazgatóhelyettes