ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2011. Hiv. szám: Tárgy: Győrújfalu, Mobilmix-Beton Kft. Előadó: Dr. Jagadics Zoltán Melléklet: (Győri ÉPFU Zrt.) Győrújfalu I. kavics Hoffmann György bányatelek környezetvédelmi engedélye HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú hatóság a H /1997./I. számú határozattal módosított H /1995. számú határozattal kiadott környezetvédelmi engedélyt felülvizsgálva a Mobilmix-Bau Kft. (2440 Százhalombatta, Csenterics S. út 1., statisztikai azonosító jele: ) részére a győrújfalui 027/3 hrsz-ú, 055/2 hrsz-ú, 055/3 hrsz-ú, 027/2 hrsz-ú, 030/22 hrsz-ú, 038/2 hrsz-ú, 038/23 hrsz-ú, 030/20 hrsz-ú ingatlanokon lévő Győrújfalu I.-kavics védnevű bányatelken működő kavicsbánya üzemeltetésére, az Amfibol Bt. (9029 Győr, Szabadság u. 32/B.) által készített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a következők szerint: környezetvédelmi engedélyt ad II. A tevékenység legfontosabb adatai: A Mobilmix-Bau Kft. (2440 Százhalombatta, Csenterics S. út 1., statisztikai azonosító jele: ) a győrújfalui 027/3 hrsz-ú, 055/2 hrsz-ú, 055/3 hrsz-ú, 027/2 hrsz-ú, 030/22 hrsz-ú, 038/2 hrsz-ú, 038/23 hrsz-ú, 030/20 hrsz-ú ingatlanokon lévő Győrújfalu I.-kavics védnevű bányatelken kavicsbányát üzemeltet. A 35,02 ha területű kavicsbánya Győrújfalu község külterületén helyezkedik el, ahol 1967 óta folytatnak kezdetben mélyásós, majd dobókanalas kavicsbányászatot. A bányatelek területe: 35,02 ha, fedőlapja: +109,0 mbf, alaplapja: +74,0 mbf. A bányatelek évi kapacitása évi m 3 kavics. III. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások: - A bányató vízminőségét és a mederiszapot, valamint a monitoring kutak vízminőségét éves rendszerességgel vizsgálni kell, és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a ph, KOI ps, fajlagos elektromos vezetőképesség, lúgosság, összes keménység, oldott oxigén, Ca, Mg, Na, K, Fe, Mn, HCO 3 -, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát és TPH tartalmát. - A mintavételezést és vízminták vizsgálatát akkreditált szervezettel kell elvégeztetni. - A vizsgálati eredményeket az értékelő jelentés részeként évente (január 30-ig) meg kell küldeni a felügyelőség részére.

2 2 - Gondoskodni kell a bányató mellett kialakított monitoring kutak engedélyeinek az új engedélyes nevére történő átírásáról. Az erre vonatkozó kérelmet e határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a felügyelőségre benyújtani. - A bányászati tevékenység felhagyását követően a kialakult bányatóra vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni. - A porszennyezés csökkentése érdekében száraz időszakban a burkolatlan utak és depóniák felületét locsolni kell. - A szállítást porzás- és szóródásmentesen a környezetszennyezését kizáró módon kell végezni. - A határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer (KAR) adatszolgáltatást kell formanyomtatványon benyújtania a felügyelőségre, valamint a Hulladékos Információs Rendszerbe, mint rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelőnek be kell jelentkeznie. - Veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, illetve üzemi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjthetik, legfeljebb l évig. - A keletkező hulladékok további kezeléséről érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással kell gondoskodni. - A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni kell. - Az engedély jogerősítését követő 90 napon belül a tevékenység zajkibocsátását, a tényleges hatásterület lehatárolást méréssel kell igazolni, az elkészült dokumentációt a felügyelőségnek meg kell küldeni. - Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, köteles 30 napon belül bejelenteni a felügyelőségnek. - A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. - Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. - A munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenőanyag és üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. - Rendkívüli események bekövetkezése esetén a kárelhárítási intézkedéseket azonnal meg kell kezdeni, azokról írásos dokumentumot kell készíteni, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, pedig haladéktalanul értesíteni kell. IV. Szakhatósági előírások: - A Győrújfalu Község Jegyzőjének 54-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalása: - A Mobilmix-Beton Kft. Győrújfalu I. kavics bányatelek környezetvédelmi engedélyével kapcsolatban, mint igazgatási feladatokat ellátó hatóság környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi szempontból kifogással nem él. - A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének /2011. számú szakhatósági állásfoglalása: - A Mobilmix-Bau Kft. által üzemeltetett Győrújfalu község külterületén található Győrújfalu I. kavics védnevű bányatelken működő kavicsbánya teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációját elfogadom, a környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel.

3 3 Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg. - A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának 17.2/79-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalása: - A Mobilmix-Beton Kft. (telephely címe: 9171 Győrújfalu Külterület 1.) megbízásából az Amfibol Mérnöki és Fordító Szolgáltató Betéti Társaság (székhely 9029 Győr, Szabadság u. 32/B.) által készített munkaszám nélküli Győrújfalu I.-kavics védnevű bányatelken működő kavicsbánya Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata dokumentációja alapján az alábbi kikötések közlése melletti talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás-t adom. - a kavicsbányászatot úgy kell folytatni, hogy az a közvetlen szomszédos termőföld területek vízháztartását ne zavarja, az eredeti hasznosításban lévő termőföldek minőségében kárt, szélsőséges talaj-vízháztartási helyzetet ne okozzon. A tárgyban készült teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot talajvédelmi szempontból elfogadom. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. A jelen határozattal kiadott környezetvédelmi engedély december 31-ig hatályos. V. VI. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: ,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett sz. előirányzatfelhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. I N D O K O L Á S A Mobilmix-Bau Kft. (2440 Százhalombatta, Csenterics S. út 1., statisztikai azonosító jele: ) meghatalmazása alapján az Amfibol Bt. kérelmet és teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, melyben a Győrújfalu I. kavics védnevű kavicsbányában végzett bányászati tevékenységre kiadott a H /1997./I. számú határozattal módosított H /1995. számú határozattal kiadott környezetvédelmi engedély 10 évvel történő meghosszabbítását kérte. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a továbbiakban: R. 1. számú mellékletének 11. pontja alapján a jelenlegi tevékenység egyéb külszíni bányászat 25 ha területtől - környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységnek minősül. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény a továbbiakban: Kvt (1) bekezdés a) pontja alapján a környezethasználat a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által

4 4 kiadott környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható. A felügyelőség a társadalmi szervezeteket, az ügyfeleket az eljárás megindításáról értesítette. A kérelem alapján a felügyelőség a fenti határozatát felülvizsgálta, s a következő tényállást állapította meg: A Mobilmix-Bau Kft. (2440 Százhalombatta, Csenterics S. út 1., statisztikai azonosító jele: ) a győrújfalui 027/3 hrsz-ú, 055/2 hrsz-ú, 055/3 hrsz-ú, 027/2 hrsz-ú, 030/22 hrsz-ú, 038/2 hrsz-ú, 038/23 hrsz-ú, 030/20 hrsz-ú ingatlanokon lévő Győrújfalu I.-kavics védnevű bányatelken működő kavicsbányát üzemelteti. A 35,02 ha területű kavicsbánya Győrújfalu község külterületén helyezkedik el, ahol 1967 óta folytatnak kezdetben mélyásós, majd dobókanalas kavicsbányászatot. A bányatelek területe: 35,02 ha, fedőlapja: +109,0 mbf, alaplapja: +74,0 mbf. A bányatelek évi kapacitása évi m 3 kavics. A bányászati tevékenység fedőréteg letakarítás, kitermelés, deponálás, szállítás, rekultiváció munkafolyamatokból áll. A víz alóli kitermelés hidropneumatikus úszókotróval történik. Ezt követően a kitermelt haszonanyag DEKOLT víztelenítő-, úszó- és depószalagokon keresztül kerül a parti szalagrendszerre, majd a kétsíkú osztályozó berendezéshez. Itt történik a durva és finom osztályozott homok frakció leválasztása, a homokos kavics frakcióról. A szétválasztást követően gyakorlatilag ez a 3 fajta termék keletkezik. A készterméket homlokrakodóval szállító járműre rakják, és mérlegelés után kiszállítják a bányából. Az eladatlan termék a bányatelek területén depóniákba kerül. A tevékenység H /1997./I. számú határozattal módosított a H /1995. számú határozattal kiadott környezetvédelmi engedély, és az aktuális évekre szóló VBK/4142/24/2006. számú Műszaki Üzemi Terv alapján történik. A bányászati tevékenység során az irodaépület mosdó- és vizesblokkjának vízellátása 30 méter mélységű kútból történik. A keletkező kommunális szennyvizet 1 db 15 m 3 -es vízzáró, betonozott aknában gyűjtik, melyet az ÖKOTP 2000 Kft. 3 hetente elszállít. A tevékenység során a parti szalagrendszer tisztítása érdekében, valamint az osztályozógép működtetéséhez, továbbá a kotróhajón technológiai vízfelhasználás történik. A felhasznált technológiai vizek nem szennyeződnek, és használatukat követően visszavezetésre kerülnek a bányatóba. A bányaterület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 2/c. pontján alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek minősül. A terülthez legközelebb eső vízfolyás 500 m-re van a bányatótól, a D-re húzódó Mosoni-Duna. A Győr-Révfalui vízbázis közelsége miatt, a fenti környezetvédelmi engedélyben előírásra került 2 db monitoring kút kialakítása és üzemeltetése, valamint a bányató és mederiszap vízminőségi ellenőrzése. A monitoring kutakban vas, mangán és ammónium tekintetében volt határérték túllépés, míg a tó vize mind a felszínen, mind a mélyben kiváló minőségű, egyetlen esetben volt csupán vastartalom tekintetében határérték túllépés. Győrújfalu a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. számú melléklet 10. sz. alapján az ország egyéb területei zónába tartozik. A bányatelken folytatott tevékenység során a munkagépek és a szállítójárművek által okozott kipufogógázok, valamint a tevékenységből, ill. a szállításból adódó porterheléssel kell számolni. A bányában helyhez kötött légszennyező pontforrás nem üzemel. A tevékenység végzése során a munkagépek (úszókotró, víztelenítő szalag, úszó szállítószalagok, egyenes úszószalag, parti szalagrendszer, kavicsosztályozó, kanalas homlokrakodó) és a szállítójárművek zajkibocsátásával kell számolni. A kavicsbánya üzemelése alatt a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területeken, épületeknél a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek, a tevékenység hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A kavicsbánya működéséhez kapcsolódó szállítási tevékenység nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. A fentieket figyelembe véve a kavicsbányának a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.)

5 5 Korm. rendelet 10. (3) bekezdés a) pontja szerint zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie. A tevékenység zaj hatásterületét a 284/2007.(X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés b.) pontja, valamint 6. (1) bekezdése alapján számítással határozták meg. A kavicsbányászat nem jár üzemszerű hulladékképződéssel, a bányászathoz felhasznált gépek, berendezések kopóalkatrészeinek, rostáinak cseréje, karbantartási munkálatai során, valamint egyéb segédanyagok felhasználásából keletkeznek veszélyes és nem veszélyes hulladékok. A települési szilárd hulladékok gyűjtése 5 m 3 űrtartalmú fém hulladékgyűjtő konténerben történik. A települési folyékony hulladékot föld alatti vízzáró, betonozott 15 m 3 -es aknában gyűjtik. A karbantartási tevékenység során keletkező veszélyes hulladékokat lezárt fémhordókban gyűjtik, elzárt helyen. A keletkező hulladékok további kezelését érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladékkezelők végzik. A települési folyékony hulladékot 15 m 3 -es aknában gyűjtik, melyet 3 hetente szállítanak el, évente több mint 2000 kg keletkezik belőle. Karbantartás során keletkezik még nem veszélyes hulladék is, melynek mennyisége több mint 1000 kg. Két év alatt összegyűjtött veszélyes hulladék mennyisége (800 liter) is meghaladja a vonatkozó jogszabály által előírt évenkénti 200 kg-t. A vizsgált bányatelek nem védett természeti terület, és nem része a Natura 2000 hálózatnak sem. Azonban része a nemzeti ökológiai hálózatnak, ökológiai folyosó övezeti besorolással. A talajt, az élővilágot és az épített környezetet érő hatások semlegesek, a kismértékű levegőszennyezés és zajterhelés elviselhető. A felügyelőség megállapította, hogy a kavicsbányászat mint tevékenység a környezetre kis mértékű terhelést, minden hatásviselőre csekély terhelést jelent. A hatóság - a kért hiánypótlás benyújtása után - megállapította, hogy a dokumentáció megfelel mind a Kvt (1) bekezdésében előírt környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó előírásoknak, mind a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben előírt, valamint a R. 6. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A felügyelőség a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste a hatáskörrel rendelkező területileg illetékes szakhatóságokat. A szakhatóságok, így a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (9024 Győr, Jósika u. 16.) az /2011. számú, Győrújfalu Község Jegyzője (9171 Győrújfalu, Ady Endre u. 7. ) az 54-2/2011. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (9028 Győr, Arató u. 5.) a 17.2/79-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásaikban - a rendelkező részben előírt feltételekkel - a környezetvédelmi engedély kiadásához hozzájárultak. A határozat egyes rendelkezései a következő jogszabályi helyeken alapulnak: A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet, a 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet, a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezésein, továbbá a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. -án és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. a továbbiakban Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a Ket. 22. (1) bekezdésén, a Ket. 44. (1)-(2) bekezdésén, a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv. 1. (1) bekezdésén, a 2. a), c), és i) pontjain, a 43. (1) és (2) bekezdésén, az 50. b) c) pontjain, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 16-án, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdésén alapul. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdése írja elő.

6 6 A havária bejelentésére vonatkozó rendelkezés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. Az akkreditált szervezetre vonatkozó rendelkezés a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 47. (3) bekezdésén alapul. A bányatóra a felhagyást követően vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni a 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. (4) bekezdése alapján. A szennyező anyagnak a felszín alatti vízbe történő bevezetésének tilalma a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdésén alapul. A veszélyes hulladékok gyűjtésére vonatkozó rendelkezés a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésén alapul. A keletkezett hulladék nyilvántartását a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM. rendelet szerinti kódszámokkal kell vezetni. A nyilvántartást és az adatszolgáltatást a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. - a továbbiakban: Ktv. 50. (1) bekezdése, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény a továbbiakban: Hgt (1) bekezdése, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 4. (2 ) bekezdése, valamint a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet rendelkezései alapján kell végezni. A hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés a Hgt. 13. (1) bekezdésén és a Hgt. 13. (2) bekezdés b./ pontján alapul. A besorolásra vonatkozó rendelkezés 16/2001. (VII. 18.) KöM. rendelet 2. számú mellékletén alapul. A Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszerbe (KAR) a 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 6. - ban előírt 1. sz. mellékletben közölt formanyomtatványon, a Hulladékos Információs Rendszerbe a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdése alapján kell bejelentkezni. A felügyelőség tájékoztatásul közli, hogy az ügyintézési határidő a Ket. 72. (1) bekezdés ee.) pontja alapján április 25-én jár le. Az engedély időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés a R. 11. (1) bekezdés a) pontján alapul. A hatóság a R. 11. (3) bekezdése alapján lefolytatott felülvizsgálat keretében, a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint környezetvédelmi engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás, a szakhatósági állásfoglalások, valamint a R. 10. (2) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése alapján. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén és a 38. (1) bekezdésén, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM. rendelet 2. (4) bekezdésén alapul. Győr, április 11. Németh Zoltán s.k. igazgató