Iktatószám /2012 Hiv. szám: Tárgy: Ács Önkormányzat- Jeges puszta, házi vízellátó rendszer fennmaradási és üzemeltetési engedélye V É G Z É S

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A végzés JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám /2012 Hiv. szám: Tárgy: Ács Önkormányzat- Jeges puszta, házi vízellátó rendszer fennmaradási és üzemeltetési engedélye Előadó: dr. Busáné /Markó Ödön Melléklet: -eljárás megszüntetése- V É G Z É S I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Ács Város Önkormányzata (2941 Ács, Gyár u. 23.Pf.: 8.) kérelmére indult, az Ács, Jeges pusztai mélyfúrású kút és közkifolyós vízellátó hálózat vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélye kiadása iránti eljárást m e g s z ü n t e t i. II. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 3.000,- Ft, azaz Háromezer forint, melyet a fellebbezés első példányán, illetékbélyegben kell leróni. I N D O K O L Á S Ács Város Önkormányzata (2941 Ács, Gyár u. 23.Pf.: 8.) a január 27-én érkezett beadványában az Ács, Jeges pusztai mélyfúrású kút és közkifolyós vízellátó hálózat vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélye iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatósághoz. A hatóság felhívására a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló (többször módosított) 33/2005. (XII.27.) KvVM. rendelet 2. (1) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjat mind a fennmaradási ( Ft), mind az üzemeltetési engedély ( Ft) tekintetében megfizette. A hatóság az eljárás során kibocsátott /2010. sz. végzésében hiánypótlások csatolására hívta fel a kérelmezőt, és kérte a dokumentációt kiegészíteni olyan nyilatkozattal, melyből egyértelműen megállapítható, hogy mely vízilétesítmények megvalósítása történt vízjogi engedély nélkül, a megvalósítás idejére vonatkozó nyilatkozattal, műszaki átadás átvételi jegyzőkönyvvel, amennyiben a megvalósítás július 1-ét követően történt engedély nélkül, úgy az engedély nélkül megvalósított vízilétesítmények értékét tartalmazó számlamásolattal, vagy irattal, melyből a vízilétesítmények értéke (megvalósításának költsége) megállapítható, illetve ezek hiányában a vízilétesítmények értékére vonatkozó felelős nyilatkozattal, az engedély nélkül megvalósított vízilétesítmények elhelyezésével érintett valamennyi ingatlanról készített helyrajzi számos kimutatással, felsorolással. Amennyiben a vízvezetékkel érintett ingatlanok nem a beruházó önkormányzat tulajdonában vannak, illetve nem közterületek, az ingatlanok tulajdonosaival/használóival az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény 32., és 33. -a figyelembevételével - szolgalmi megállapodást kért

2 2 kötni a hatóság a vezeték elhelyezhetőségére, amely megállapodást a terület-kimutatással és a földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzzal együtt 2 eredeti és egy másolati példányban kért benyújtani jóváhagyás végett a hatósághoz. A szolgalmi megállapodásnak tartalmaznia kellett a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozásokat, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történő utalással, a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket. Kérte a hatóság csatolni a megvalósítással érintett valamennyi közmű üzemeltetőjének a megvalósulási tervdokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő nyilatkozatát, illetőleg hozzájárulását, nyilatkozni arról, hogy a kutat és a házi vízellátó rendszert ki üzemelteti. Tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése szerint vízilétesítmény üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A hatóság a végzés II. fejezetében és a végzés indokolásában tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy ha a megjelölt hiányosságot határidőre nem pótolja, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kéri, nyilatkozattétele elmaradása a tényállás tisztázását megakadályozza, és erre tekintettel az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény 31 (2) bekezdése alapján az eljárást megszüntetheti. tanúsága szerint március 29-én átvette. Ács Város Jegyzője /2010. számú levelében a május 25-ig nyitvaálló határidő meghosszabbítását kérte 90 nappal. A meghosszabbítani kért határidő is eredménytelenül telt el, és a hiányosság csatolása nélkül a tényállás nem volt tisztátható, ezért a hatóság annak pótlására hívta fel ismételten a kérelmezőt a H /2011. sz. végzésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény 51. (2) bekezdése alapján. Tekintettel arra, hogy a nem az engedélyes (Önkormányzat) tulajdonában álló és nem közterület ingatlanokra a vízvezetékek csak szolgalmi jog alapítása révén helyezhetők el (illetve üzemeltethetők), a hatóság tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a vízvezetési szolgalom megalapításához az érintett ingatlantulajdonosok hozzájárulásának beszerzésére a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése szerint nincs szükség. A jogszabály azonban a kérelmező kötelezettségévé teszi, hogy előzetesen meg kell keresnie a tulajdonosokat a szolgalomalapítással összefüggő az elrendelésre kerülő ingatlan-használati korlátozások mértékének megfelelő kártalanítás kérdésében, és lehetőség szerint ebben velük meg kell egyezni (18/1996. (VI. 13.) KHVM sz. rendelet 2. (3) bek. b) pont). A szolgalommal kapcsolatos megállapodás megkötésének hiánya nem képezi akadályát a vízjogi létesítési engedély kiadásnak. A megvalósításra engedélyezett közcélú vízilétesítményt érintő szennyvízvezetési szolgalom megalapítására a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 20. -a hatalmazza fel az eljáró vízügyi hatóságot. Egyben felhívta a hatóság a figyelmet arra is, hogy ha az e végzés I. fejezetében megjelölteket határidőre nem pótolják, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérik, nyilatkozattételük elmaradása a tényállás tisztázását megakadályozza, és erre tekintettel az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény 31 (2) bekezdése alapján az előtte folyó eljárást megszüntetheti. tanúsága szerint október 13-án átvette. Ács Város Önkormányzata (2941 Ács, Gyár u. 23.Pf.: 8.) ismételt kérelmére a hatóság a hiányosságok pótlására nyitvaálló határidőt a /2012. sz. végzésében április 30-ban állapította meg, mely végzést a kérelmező a tértivevény tanúsága szerint február 15-én átvett.

3 3 A kérelmező január 30-án, valamint 2012.május 2-án hiánypótlási dokumentációt csatolt. Ennek áttekintését követően a hatóság megállapította, hogy továbbra sem teljesültek maradéktalanul a /2010. sz., valamint a H /2011. sz. hiánypótlási felhívásaiban foglaltak, hiszen csatolták ugyan a szolgalmi jogi megállapodás megkötése megkísérlésének dokumentumait, de továbbra sem csatolták a terület-kimutatással és a földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot, olyan nyilatkozatot, melyből egyértelműen megállapítható, hogy mely vízilétesítmények megvalósítása történt vízjogi engedély nélkül, a megvalósítás idejére vonatkozó nyilatkozattal, nem csatoltok olyan nyilatkozatot, hogy a kutat és a házi vízellátó rendszert ki üzemelteti. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése szerint vízilétesítmény üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti, továbbá nem csatolták a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet sem. A hatóság megállapította, hogy az általa biztosított hiánypótlási határidő is eredménytelenül telt el, és mivel a hiánypótlásra nyitvaálló határidő meghosszabbítását nem kérték, így a nyilatkozattételük elmaradása a tényállás tisztázását megakadályozta, melyre tekintettel az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény 31 (2) bekezdése alapján az előtte folyó eljárást megszüntette. A hatóság az eljárás során intézkedett az ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes szakhatóságok megkeresése iránt, melynek során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Iroda a 430/1898/1/2010. sz. végzésében szakhatósági eljárását hatáskörének hiányában megszüntette, az ÁNTSZ Komáromi, Kisbéri Kistérségi Intézete a 998-2/2010. sz. állásfoglalásában szakhatósági hozzájárulását feltételek megállapítása mellett megadta. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklete, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 (2) bekezdése határozta meg. A végzés elleni önálló fellebbezés jogát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény 98 (3) bekezdés biztosítja. A hatóság a végzés elleni fellebbezés illetékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29 (4) bekezdése alapján állapította meg. Győr, dr.buday Zsolt s.k. igazgató

4 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A végzés JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám /2012 Hiv. szám: Tárgy: Ács Önkormányzat- Jeges puszta, házi vízellátó rendszer fennmaradási és üzemeltetési engedélye Előadó: dr. Busáné /Markó Ödön Melléklet: -eljárás megszüntetése- V É G Z É S I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Ács Város Önkormányzata (2941 Ács, Gyár u. 23.Pf.: 8.) kérelmére indult, az Ács, Jeges pusztai mélyfúrású kút és közkifolyós vízellátó hálózat vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélye kiadása iránti eljárást m e g s z ü n t e t i. II. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 3.000,- Ft, azaz Háromezer forint, melyet a fellebbezés első példányán, illetékbélyegben kell leróni. I N D O K O L Á S Ács Város Önkormányzata (2941 Ács, Gyár u. 23.Pf.: 8.) a január 27-én érkezett beadványában az Ács, Jeges pusztai mélyfúrású kút és közkifolyós vízellátó hálózat vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélye iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatósághoz. A hatóság felhívására a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló (többször módosított) 33/2005. (XII.27.) KvVM. rendelet 2. (1) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjat mind a fennmaradási ( Ft), mind az üzemeltetési engedély ( Ft) tekintetében megfizette. A hatóság az eljárás során kibocsátott /2010. sz. végzésében hiánypótlások csatolására hívta fel a kérelmezőt, és kérte a dokumentációt kiegészíteni olyan nyilatkozattal, melyből egyértelműen megállapítható, hogy mely vízilétesítmények megvalósítása történt vízjogi engedély nélkül, a megvalósítás idejére vonatkozó nyilatkozattal, műszaki átadás átvételi jegyzőkönyvvel, amennyiben a megvalósítás július 1-ét követően történt engedély nélkül, úgy az engedély nélkül megvalósított vízilétesítmények értékét tartalmazó számlamásolattal, vagy irattal, melyből a vízilétesítmények értéke (megvalósításának költsége) megállapítható, illetve ezek hiányában a vízilétesítmények értékére vonatkozó felelős nyilatkozattal, az engedély nélkül megvalósított vízilétesítmények elhelyezésével érintett valamennyi ingatlanról készített helyrajzi számos kimutatással, felsorolással. Amennyiben a vízvezetékkel érintett ingatlanok nem a beruházó önkormányzat tulajdonában vannak, illetve nem közterületek, az ingatlanok tulajdonosaival/használóival az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény 32., és 33. -a figyelembevételével - szolgalmi megállapodást kért

5 2 kötni a hatóság a vezeték elhelyezhetőségére, amely megállapodást a terület-kimutatással és a földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzzal együtt 2 eredeti és egy másolati példányban kért benyújtani jóváhagyás végett a hatósághoz. A szolgalmi megállapodásnak tartalmaznia kellett a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozásokat, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történő utalással, a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket. Kérte a hatóság csatolni a megvalósítással érintett valamennyi közmű üzemeltetőjének a megvalósulási tervdokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő nyilatkozatát, illetőleg hozzájárulását, nyilatkozni arról, hogy a kutat és a házi vízellátó rendszert ki üzemelteti. Tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése szerint vízilétesítmény üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A hatóság a végzés II. fejezetében és a végzés indokolásában tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy ha a megjelölt hiányosságot határidőre nem pótolja, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kéri, nyilatkozattétele elmaradása a tényállás tisztázását megakadályozza, és erre tekintettel az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény 31 (2) bekezdése alapján az eljárást megszüntetheti. tanúsága szerint március 29-én átvette. Ács Város Jegyzője /2010. számú levelében a május 25-ig nyitvaálló határidő meghosszabbítását kérte 90 nappal. A meghosszabbítani kért határidő is eredménytelenül telt el, és a hiányosság csatolása nélkül a tényállás nem volt tisztátható, ezért a hatóság annak pótlására hívta fel ismételten a kérelmezőt a H /2011. sz. végzésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény 51. (2) bekezdése alapján. Tekintettel arra, hogy a nem az engedélyes (Önkormányzat) tulajdonában álló és nem közterület ingatlanokra a vízvezetékek csak szolgalmi jog alapítása révén helyezhetők el (illetve üzemeltethetők), a hatóság tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a vízvezetési szolgalom megalapításához az érintett ingatlantulajdonosok hozzájárulásának beszerzésére a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése szerint nincs szükség. A jogszabály azonban a kérelmező kötelezettségévé teszi, hogy előzetesen meg kell keresnie a tulajdonosokat a szolgalomalapítással összefüggő az elrendelésre kerülő ingatlan-használati korlátozások mértékének megfelelő kártalanítás kérdésében, és lehetőség szerint ebben velük meg kell egyezni (18/1996. (VI. 13.) KHVM sz. rendelet 2. (3) bek. b) pont). A szolgalommal kapcsolatos megállapodás megkötésének hiánya nem képezi akadályát a vízjogi létesítési engedély kiadásnak. A megvalósításra engedélyezett közcélú vízilétesítményt érintő szennyvízvezetési szolgalom megalapítására a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 20. -a hatalmazza fel az eljáró vízügyi hatóságot. Egyben felhívta a hatóság a figyelmet arra is, hogy ha az e végzés I. fejezetében megjelölteket határidőre nem pótolják, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérik, nyilatkozattételük elmaradása a tényállás tisztázását megakadályozza, és erre tekintettel az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény 31 (2) bekezdése alapján az előtte folyó eljárást megszüntetheti. tanúsága szerint október 13-án átvette. Ács Város Önkormányzata (2941 Ács, Gyár u. 23.Pf.: 8.) ismételt kérelmére a hatóság a hiányosságok pótlására nyitvaálló határidőt a /2012. sz. végzésében április 30-ban állapította meg, mely végzést a kérelmező a tértivevény tanúsága szerint február 15-én átvett.

6 3 A kérelmező január 30-án, valamint 2012.május 2-án hiánypótlási dokumentációt csatolt. Ennek áttekintését követően a hatóság megállapította, hogy továbbra sem teljesültek maradéktalanul a /2010. sz., valamint a H /2011. sz. hiánypótlási felhívásaiban foglaltak, hiszen csatolták ugyan a szolgalmi jogi megállapodás megkötése megkísérlésének dokumentumait, de továbbra sem csatolták a terület-kimutatással és a földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot, olyan nyilatkozatot, melyből egyértelműen megállapítható, hogy mely vízilétesítmények megvalósítása történt vízjogi engedély nélkül, a megvalósítás idejére vonatkozó nyilatkozattal, nem csatoltok olyan nyilatkozatot, hogy a kutat és a házi vízellátó rendszert ki üzemelteti. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése szerint vízilétesítmény üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti, továbbá nem csatolták a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet sem. A hatóság megállapította, hogy az általa biztosított hiánypótlási határidő is eredménytelenül telt el, és mivel a hiánypótlásra nyitvaálló határidő meghosszabbítását nem kérték, így a nyilatkozattételük elmaradása a tényállás tisztázását megakadályozta, melyre tekintettel az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény 31 (2) bekezdése alapján az előtte folyó eljárást megszüntette. A hatóság az eljárás során intézkedett az ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes szakhatóságok megkeresése iránt, melynek során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Iroda a 430/1898/1/2010. sz. végzésében szakhatósági eljárását hatáskörének hiányában megszüntette, az ÁNTSZ Komáromi, Kisbéri Kistérségi Intézete a 998-2/2010. sz. állásfoglalásában szakhatósági hozzájárulását feltételek megállapítása mellett megadta. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklete, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 (2) bekezdése határozta meg. A végzés elleni önálló fellebbezés jogát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény 98 (3) bekezdés biztosítja. A hatóság a végzés elleni fellebbezés illetékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29 (4) bekezdése alapján állapította meg. Győr, dr.buday Zsolt s.k. igazgató