ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAKDUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/524000, Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda:8.3012,1316 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A végzés JOGERŐS: Év: Hónap: 05. Nap: 15. KÜJ: KTJ (telephely): Iktatószám: /2014 Ügyfél: PETIKERSPED Kft. Előadó: dr. Karácsony Edina Telephely: 2517 Kesztölc, 1875/25 hrsz. Szakértő: Bedők László Tárgy: Hulladékgazdálkodási bírság KTJ (létesítmény): Melléklet: Hiv. szám: Ügyintézőjük: H A T Á R O Z A T I. Az Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) a PETI KERSPED Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 2517 Kesztölc, 052/10 hrsz.; statisztikai számjel: ; a továbbiakban ügyfél) hulladékkezelési tevékenység jogellenes folytatása miatt hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett f i g y e l m e z t e t é s b e n r é s z e s í t i. II. A hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a jogerős határozat nyilvános közzétételéről. III. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. IV. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke , Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni. G:\Hulladek\2014\KaracsonyE\

2 I N D O K O L Á S Az Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (a továbbiakban hatóság) 66181/2014. számon iktatott panaszbejelentés érkezett miszerint Kesztölc, 1875/25 hrsz. alatti ingatlan területén illegális hulladéklerakás és szemétégetés történik. A panaszbejelentés nyomán a hatóság március 25. napján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 88/A. (1) bekezdése és 89. b) pontja alapján helyszíni ellenőrzést tartott nevezett ingatlan területén. A helyszíni ellenőrzés során a hatóság által megállapításra került, hogy a panaszbejelentésben foglaltak a valóságnak részben megfelelnek tekintettel arra, hogy fenti ingatlanon 45 tonna becsült mennyiségű építésibontási hulladék volt fellehető. A helyszíni ellenőrzés során a hatóság azt is megállapította, hogy a PETIKERSPED Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2517 Kesztölc, 052/10 hrsz.; a továbbiakban ügyfél) a fellelt hulladékkal feltöltést végzett a nevezett ingatlan területén. A helyszíni ellenőrzés során készített jegyzőkönyvben az ügyfél képviseletében eljáró Tóth Péter nyilatkozatott tett, mely szerint az építésibontási hulladékoknak az azok kezelésére engedéllyel rendelkező részére történő átadásáról gondoskodik és a nevezett hulladék átadását igazoló dokumentumokat a teljes mennyiség átadását követő 10 napon belül megküldi a hatóság részére. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 62. (1) bekezdése értelmében: Hulladékgazdálkodási tevékenység e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető. Az ellenőrzés során a hatóság azt is megállapította, hogy a feltöltést idején az ügyfél hulladékgazdálkodási engedéllyel nem rendelkezett és erre irányuló kérelmet sem nyújtott be a hatósághoz, megsértve ezáltal a jogszabályban foglalt kötelezettségeit. A Ht. 86. (1) bekezdés a) pontja értelmében: Az a természetes vagy jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaság aki (amely) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti azt a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. Fentiekre tekintettel a hatóság hivatalból indított eljárást hulladékgazdálkodási bírság kiszabása iránt 10627/2014. iktatószám alatt, melyről, valamint az ügyfélnek a Ket. 51. a és 68. a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről /2014. számon kibocsátott iratával a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően értesítette az ügyfelet. A hatóság megállapította, hogy az iratot a tértivevény tanúsága szerint az ügyfél nevében május 15. napján vették kézhez, azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül ide nem értve az ügyfél kis és középvállalkozása státuszának megállapítására vonatkozó beadványt nem érkezett. A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 3. (1) bekezdése értelmében: A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani. A Hbr. 1. (3) bekezdés d) pontja értelmében: hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint. A Hbr. 1. (2) bekezdése értelmében a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét a Ket. 94/A. (1) bekezdésében foglaltakon túl az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: 2

3 a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt. Jelen eljárásban a hatóság megállapította, hogy a jogsértő magatartás veszélyessége, avagy károsító hatása csekély, a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatása nem jelentős, káresemény, környezetkárosítás vagy veszélyeztetés a hatóság tudomása alapján nem történt. A hatóság azt is megállapította, hogy az ügyfél a jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatának megfelelően a hulladék átadását igazoló dokumentumokat megküldte a hatóság részére. A Hbr. 4. (2) bekezdése értelmében: Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető. A jogsértés súlyát mérlegelve, továbbá a hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságát vizsgálva a hatóság azt állapította meg, hogy az ügyfél a jogszabályban foglalt kötelezettségét megszegte azáltal, hogy az építésibontási hulladékok gyűjtését engedély nélkül végezte, így a jogsértés nem tekinthető csekély súlyúnak, ekképp a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásától eltekinteni nincs lehetősége a hatóságnak. Mindemellett a bírság, mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: B = A x M x S ahol B: a nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban (4500) M: módosító tényező S: súlyosbító szorzó (1) Az M módosító tényező értéke a Korm. rend. mellékletének 3. pont c) bekezdése alapján: M = V x M c,t ahol V = 1 mert egyéb nem veszélyes hulladékról van szó M c, t = 15,75 + (t 10) x 1,30 ahol t a hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben 42,08 tonna Így M c,t = 15,75 + (42,08 10) x 1,30 = 57,454 A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság összege: M= 1 x 57,454= 57,454 B = A x M x S = 4500 x 57,454 x 1= Ft A kiszabott bírság összege: , Ft, (azaz kettőszázötvennyolcezerötszáznegyvenhárom forint). A hatóság eljárása keretében alábbiak szerint vizsgálta a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá azt is, hogy az ügyfél a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkvt.) 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozike: 3

4 A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja értelmében: Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. A Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. b) pontja értelmében: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 86. (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdésének c) g) pontjában és 2. (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint. A hatóság fentiek nyomán megállapította miután a hulladékbírság kiszabására a Hbr. 1. (3) bekezdés d) pontja alapján kerülne sor, hogy a Ket. 94. (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné. A hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett azt is, hogy az ügyfél a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkvt.) 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozike, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. Az ügyfél /2014. szám alatt iktatott beadványában foglalt nyilatkozata szerint a Kkvt. 3. (1) bekezdésének személyi hatálya alatt áll, melynek nyomán figyelemmel arra, hogy korábbi jogsértése nem követett el és a Kkvt. 12/A. (2) bekezdésében foglalt kizáró okok sem állnak fenn a hatóság megállapította, hogy a Kkvt. 12/A. (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye jelen eljárásban, melynek alapján a rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint döntött. A hatóság felhívja az ügyfél figyelmét, hogy fenti jogszabályra hivatkozással csak az első esetben előforduló jogsértés esetén lehet mentesülni az annak alapján alkalmazott figyelmeztetéssel az esetleges bírságolás jogkövetkezményeitől; így e jogszabályhely miután az jelen eljárásban alkalmazást nyert a jövőben esetlegesen előforduló újabb jogsértése esetén már nem vehető figyelembe az ügyfél javára. A Ket. 80/A. (1) bekezdés i) pontja értelmében: A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott. (II. fejezet) A határozat rendelkező részének III. fejezete a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket alapján rendelkeznie kellene. A hatóság jelen határozatát a Ket. 71. (1) bekezdése és 72. (1) bekezdése alapján hozta meg, melyben nevesített hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 23.) VM rendelet szerint felsorolt EWCkódszámok alapján állapította meg. 4

5 A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja állapítja meg. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdése, illetékességét pedig ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete állapítja meg. Győr, május 27. Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából Dr. Jagadics Zoltán s.k. Mb. Igazgatóhelyettes 5