ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS Év: Hónap: 03. Nap: 06. KÜJ: KTJ (telephely): Iktatószám: /2014. Ügyfél: Fertő Zrt. Előadó: dr. Sebő F. Dániel Telephely: 9444 Fertőszentmiklós, Fertődi u. 1. Szakértő: Tóth Ilona Mária Tárgy: Hulladékgazdálkodási bírság KTJ (létesítmény): - Melléklet: - Hiv. szám: - Ügyintézőjük: - H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és T ermészetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) a Fertőtavi Nádgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (székhely: 9444 Fertőszentmiklós, Fertődi u. 1.; a továbbiakban ügyfél) a tárgyévre vonatkozó hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének elmulasztása, valamint környezetveszélyeztetés miatt ,- Ft, (azaz ke ttőszázh uszonk ilenceze r-ha tsz ázny ol cvan forint) h u l l a d é k g a z d á l k o d á s i b í r s á g g a l s ú j t j a. II. A határozat I. fejezetében meghatározott bírságot a Győri Felügyelőség központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámla megnevezésű számú számlára kell befizetni, a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. A környezetvédelmi hatóság a befolyt bírságösszeg 30 %-át Fertőszentmiklós Község Önkormányzata (9444 Fertőszentmiklós, Szent István u. 19.) részére 15 napon belül átutalja. III. A hatóság tájékoztatja az ügyfelet, hogy a fenti kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén amennyiben az az ügyfélnek felróható a határozat végrehajtása mellett az ügyféllel szemben eljárási bírságot szabhat ki, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető. IV. A hatóság a jogerőre emelkedést követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről. V. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. G:\Hulladek\2014\Sebo\

2 VI. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke ,- Ft, (azaz tízezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni. I N D O K O L Á S Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) rendkívüli ellenőrzés keretében vizsgálta a Fertő-tavi Nádgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 9444 Fertőszentmiklós, Fertődi u. 1.; a továbbiakban ügyfél) 9444 Fertőszentmiklós, Fertődi u. 1. szám alatti telephelyén (a továbbiakban telephely) folytatott hulladékgazdálkodási tevékenységét november 6. napján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 88/A. (1) bekezdése és a Ket. 89. b) pontja alapján. A hatóság nyilvántartása alapján az ügyfél telephelyén tárgyévre vonatkozóan tett adatszolgáltatása szerint alábbi veszélyes és nem veszélyes hulladékok voltak: EWCkódszám (tonna) Mennyiség Hulladék megnevezése Hulladékká vált növényi szövetek 53, Vasfém részek és esztergaforgács 0, * Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat 0, * Olajszűrő 0, Oldómedencéből származó iszap 1 Összesen: 54,925 Fenti hulladékokra vonatkozó adatszolgáltatását az ügyfélnek tárgyévre vonatkozóan kellett volna megtenni, melyet a mai napig nem teljesített. A tárgyévre vonatkozó negyedéves veszélyes hulladékkezelők által tett adatszolgáltatásokból az összeolvasási lista alapján az ügyfél nem adott át veszélyes hulladékot 2012-ben, így azok még 2013-ban is fenti telephelyen voltak. Az ellenőrzés keretében a szabad ég alatt ömlesztett, illetve bálazsineggel összekötött, műszaki becslések alapján 50 tonna mennyiségű levágott nádhulladék került feltárásra a 9444 Fertőszentmiklós, 1499/11 hrsz. alatti ingatlanon, további hozzávetőlegesen 10 tonna mennyiség pedig a földön volt elhelyezve. Az EWC kódszámú, 165 kg mennyiségű vasfém részek és esztergaforgács megnevezésű hulladékkal, valamint az EWC * kódszámú, 60 kg mennyiségű olajszűrő megnevezésű hulladékkal az ügyfél nem tudott elszámolni az ellenőrzés időpontjában, azt a telephelyen nem tudta megmutatni, illetve ezek átadásáról sem volt fellelhető semmilyen dokumentáció. Az EWC * kódszámú, 200 kg mennyiségű veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat megnevezésű hulladék, továbbá az EWC * kódszámú, 50 kg mennyiségű egyéb motor-, hajtómű- és kenőolaj megnevezésű hulladék a szabad ég alatt került gyűjtésre, előbbi a karbantartó épület előtti betonozott területen műanyag edényben, valamint vasedényben, utóbbi a gépjavító műhely melletti betonozott területen lévő 5 literes műanyag edényekben. A monitoring kutakból a felúszó fázis lefölözése során keletkező olaj gyűjtésére szolgáló fémhordó a kút mellett került gyűjtésre, melyben kb. 40 kg mennyiségű olaj volt fellelhető. 2

3 A hatóság megállapította, hogy az ügyfél sem a veszélyes, sem a nem veszélyes hulladékokra vonatkozó nyilvántartást nem vezetett, emellett a veszélyes hulladékokra vonatkozó technológiai anyagmérleg sem volt évről vezetve. Az ellenőrzésen az ügyfél képviseletében jelenlévő együttes cégjegyzésre jogosultak akként nyilatkoztak, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatos észrevételeiket 8 napon belül írásban megküldik a hatóság részére, amely /2013. számon került iktatásra. Beadványában az ügyfél előadta, hogy az EWC * kódszámú, veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat megnevezésű hulladék (olajos rongy); továbbá az EWC * kódszámú, egyéb motor-, hajtómű- és kenőolaj megnevezésű hulladék, valamint a monitoring kutakból a felúszó fázis lefölözése során keletkező olaj elszállításra került az üzemi gyűjtőhelyre. Az EWC * kódszámú olajszűrőt szintén a telephelyen belüli gyűjtőhelyre szállították, az EWC kódszámú vasfém részek és esztergaforgács hulladék pedig az esztergaműhelybe került tárolásra; emellett a veszélyes és nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartást vezetik és az azokra vonatkozó adatszolgáltatást postán megküldik a hatóság részére. Az ügyfél beadványában kérelmet terjesztett elő az eddig EWC kódszámon nyilvántartott növényi szövetek megnevezésű hulladék január 1. napjától való melléktermékké nyilvánítására vonatkozóan. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vr.) 6. -a értelmében: A háztartások kivételével a veszélyes hulladék termelője köteles: a) minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről anyagmérleget készíteni - amelynek tartalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenő anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkező termékek mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét -, b) a veszélyes hulladék tárolására és kezelésére használt létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni, továbbá c) nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni. A Vr. 10. (1-2) bekezdései értelmében: A hulladék termelője a veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti, legfeljebb 1 évig. Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható. A hatóság megállapította továbbá azon túlmenően, hogy ügyfél nem rendelkezett a veszélyes hulladékokra vonatkozó technológiai anyagmérleggel, hogy a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartás vezetését és adatszolgáltatását utólag sem igazolta dokumentumokkal, sem egyéb adatot nem szolgáltatott, mindemellett a gépjavító műhely melletti betonozott területen szabad ég alatt került gyűjtésre az EWC * kódszámú, veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat megnevezésű hulladék; az EWC * kódszámú, egyéb motor-, hajtómű- és kenőolaj megnevezésű hulladék; valamint a monitoring kutakból a felúszó fázis lefölözése során keletkező olaj is. Fentiek nyomán a hatóság azt állapította meg, hogy az ügyfél tevékenységének fentiekben leírt gyakorolása által a környezet védelmének általános szabályairól évi LIII. törvény (a továbbiakban Kt.) pontja értelmében környezetveszélyeztetést idézett elő, különös tekintettel arra, hogy az ügyfél telephelyén jelenleg is kármentesítés van folyamatban: Környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye. Az ügyfelet a hatóság H /2011. számú határozatában 2 évig tartó beavatkozásra és kármentesítési monitoringra kötelezte, melyhez kötődő /2012. számú határozattal módosított H /2010. számú határozatba foglalt vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedéllyel bíró monitoring kutak a feltárt szénhidrogén-szennyezés nyomon követése céljából kerültek kialakításra. 3

4 A munkálatok eredményességét, a károsodás csökkenését, illetve megszűnését a beavatkozási munkálatokkal párhuzamosan kármentesítési monitoring (monitoring kutak I-IV.) keretében kerülnek ellenőrzésre. Ennek keretében a monitoring kutakban féléves rendszerességgel akkreditált laboratóriumban kell meghatározni a talajvíz TPH és BTEX tartalmát. Az értékelő jelentés részét képező vizsgálati eredményeket a tárgyévet követő év január 31. napjáig kell megküldeni a hatóság részére. A /2013. szám alatt iktatott tárgyévre vonatkozó vizsgálati eredmények értékelését követően a hatóság az alábbiakat állapította meg: A I. félévére vonatkozó adatok szerint az I. jelű kútban szabad fázisú szénhidrogén volt jelen (72570,8 μg/l), a II. jelű (700,8 μg/l) és III. jelű (223,3 μg/l) kutakban B szennyezettségi határértéket meghaladó, de D kármentesítési határértéket (2000 μg/l) el nem érő volt a TPH koncentráció. A BTEX koncentráció szintén nem érte el a D határértéket I. félévben az I. jelű kútban a TPH (4389,4 μg/l), benzol (78,3 μg/l), etil- benzol (69,2 μg/l) és xilol (87,7 μg/l) tartalom meghaladta a D kármentesítési határértéket II. félévben az I. kútban felúszó fázis értéke (71170,5 μg/l) volt, a másik három kútban a B szennyezettségi határértéket meghaladó volt a minták TPH tartalma, ám a D határértéket ekkor sem érték el. Ellenőrzése során a hatóság megállapította, hogy a monitoring kutak rendelkeznek kútsapkával, azonban azok nincsenek lezárva. Az I. jelű monitoring kútban a felúszó fázist heti rendszerességgel lefölözik, mely lefölözött olaj gyűjtésére szolgáló hordó a kút mellett került elhelyezésre. Fentieket követően a hatóság hivatalból indított eljárást hulladékgazdálkodási bírság kiszabása iránt 18749/2014. iktatószám alatt, melyről, valamint az ügyfélnek a Ket a és 68. -a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről /2014. számon kibocsátott iratával a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően értesítette az ügyfelet. A hatóság megállapította, hogy az iratot az ügyfél nevében január 2. napján vették kézhez, azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül ide nem értve az ügyfél kis- és középvállalkozása státuszának hatóság általi megismerhetőségére vonatkozó beadványt nem érkezett. A hulladékról szóló évi CXXXV. törvény 86. (1) bekezdés a-b) pontjai értelmében: Az a természetes vagy jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki (amely) a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Hbr.) 1. (2) bekezdése értelmében a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét a Ket. 94/A. (1) bekezdésében foglaltakon túl az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt. A hatóság fentiekre tekintettel súlyosító tényezőként értékelte azon körülményeket, miszerint az ügyfél a veszélyes hulladékot gépjavító műhely melletti betonozott területen, míg a monitoring kutakból a felúszó fázis lefölözése során keletkező olajat a szabad ég alatt elhelyezett hordóban gyűjtötte, és nem munkahelyi vagy üzemi gyűjtőhelyen, mely jogsértő magatartásával megvalósította a talaj, mint környezeti elem 4

5 veszélyeztetését, tekintettel arra, hogy a szabad ég alatt gyűjtött veszélyes hulladék közvetlenül érintkezett a csapadékkal (B1). A hatóság további súlyosító tényezőként vette figyelembe azon körülményt is, miszerint az ügyfél nem rendelkezett veszélyes hulladékra vonatkozó technológiai anyagmérleggel, adatot nem szolgáltatott és nyilvántartásvezetése korábbi nyilatkozatával ellentétben utólagosan sem került igazolásra (B2). A Hbr. 3. (1) bekezdése értelmében: A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani. A Hbr. 1. (3) bekezdés ea) pontja értelmében: A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke: a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti környezetveszélyeztetés esetén huszonnégyezer forint. B1: a bírság összegét a hatóság az alábbiak szerint állapította meg: A bírság kiszámításának módja: B1 = A x M x S Ahol A: az alapbírság forintban, jelen esetben ,- Ft. M: módosító tényező M d,t S: a kezelt hulladékra vonatkozó súlyosbító tényező, jelen esetben 1 Az M módosító tényező kiszámítása: M = V x M d,t Ahol V a hulladék veszélyességét kifejező szorzó, jelen esetben 10, mivel veszélyes hulladékról van szó. Az M d,t számítása - EWC * kódszámú 200 kg - EWC * kódszámú 50 kg - felúszó fázis 40 kg mennyiségű olaj összesen: 290 kg = 0,29 tonna hulladék esetén: A hulladék tömegtartománya Súlytényező (m d,i ) M d,t 0-1 tonnáig 2,2 2,2xt M d,t = 2,2 x 0,29 = 0,638 M = V x M b,t = 10 x 0,638 M = 6,38 B1= A x M x S B = x 6,38 x 1 = ,- Ft. A Hbr. 2. (5) bekezdése értelmében: A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettségek, továbbá az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítése kötelezettségének elmulasztása esetén alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül az illetékes környezetvédelmi hatóság a bírságot Ftban állapítja meg. A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettségeknek a jogszabályokban meghatározottaknak nem megfelelő teljesítése esetén a bírságot az illetékes környezetvédelmi hatóság legfeljebb ,- Ft-ban állapíthatja meg. B2: a bírság összegét a hatóság az ügyfél fenti kötelezettségének nem teljesítése miatt ,- Ft, (azaz kettőszázezer forint) összegben állapította meg. B2 = ,- Ft. Fenti bírság összegének megállapításánál a hatóság figyelemmel volt arra is, hogy az ügyfél veszélyes hulladék útján követte fenti jogszabálysértéseket, mely nagymértékben talajveszélyeztető tényező. A Hbr. 3. (6) bekezdése értelmében: Amennyiben a bírság kiszabására e rendeletben foglalt több tényállás alapján is sor kerülhet, a legsúlyosabban minősülő tényállás alapján kiszabható legmagasabb bírságösszeget legfeljebb a felével emelten kell kiszabni. 5

6 Jelen eljárásában a hatóság fenti két tényállást (B1 és B2) állapította meg, így a súlyosabban minősülő tényállásra való tekintettel a veszélyes hulladékok nem megfelelő gyűjtése miatt kiszabott összeg ,-Ft, (azaz kettőszáz huszonkilencezer hatszáznyolcvan forint). A hatóságnak eljárása keretében alábbiak szerint vizsgálta Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá azt is, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkv.) 3. -a szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja értelmében: Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. b) pontja értelmében: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 86. (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdésének c)-g) pontjában és 2. (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint. A hatóság fentiek nyomán megállapította, hogy a Ket. 94. (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné. A hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett azt is, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkv.) 3. -a szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és Kkv. 12/A. -ában foglalt feltételek fennállnak, a hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága /2014. szám alatt iktatott megkeresésre adott válaszában az ügyfelet kisvállalkozásnak minősítette, azonban a hatóság azt állapította meg, hogy a Kkv. 12/A. -ában foglaltak alkalmazásának így sincs helye, tekintettel arra, hogy jelen eljárás alapjául szolgáló jogsértés nem az ügyfél által elkövetett első jogsértés volt, figyelemmel arra, hogy a hatóság 2008-ban kiadott jogerős H /2008. számú határozatában ,- Ft, (azaz kettőszázezer forint) összegű hulladékgazdálkodási bírsággal sújtotta az ügyfelet, ugyancsak hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségének elmulasztása miatt. Fentiekre tekintettel a hatóság a rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint döntött, melynek során figyelemmel volt a Ket. 94/A. (1) bekezdésének b és d-f) pontjaira. Jelen határozat II. fejezete a Kt. 58. (2) bekezdés b) pontján alapul. A határozat rendelkező részének III. fejezetében foglalt felhívást a hatóság az alábbi jogszabályhelyekre figyelemmel tette: 6

7 A Ket. 6. (2) bekezdése értelmében: Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. A Ket. 61. (1-2) bekezdései alapján: Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető. A Ket d) pontja értelmében: Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki. A Ket (2) bekezdése értelmében: Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben magállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezéseket ismételten megszegi. A Ket. 80/A. (1) bekezdés i) pontja értelmében: A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott. (IV. fejezet) A határozat rendelkező részének V. fejezete a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket alapján rendelkeznie kellene. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. a) pontja állapítja meg. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV/1/A. pontja állapítja meg. Győr, február17. Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából Dr. Jagadics Zoltán s.k. Mb. igazgató-helyettes 7