GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL A határozat jogerős: Iktatószám: /2016. Tárgy: Horváth Sándor e. v. Bírság Ügyintéző: dr. Sebő F. Dániel, dr. Karácsony Mellékletek: Edina, Ódor Imre Telefon: +36 (96) Hiv. szám: H A T Á R O Z A T I. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) Horváth Sándor egyéni vállalkozót (székhely: 9461 Lövő, Fő u. 59., KÜJ: , KTJ: ; a továbbiakban: Ügyfél) hulladékkezelésnek minősülő tevékenység (területfeltöltés mint hasznosítás) jogellenes folytatása miatt k ö t e l e z i ,- Ft, (azaz hatszázkilencvenegyezer-nyolcszázhetvenöt forint) összegű hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére. II. A határozat I. fejezetében meghatározott hulladékgazdálkodási bírságot a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla megnevezésű sz. számlára kell átutalni annak jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. A Hatóság a befolyt bírságösszeg 30 %-át Lövő Község Önkormányzata (9461 Lövő, Fő u. 181.; a továbbiakban: Önkormányzat) részére 15 napon belül továbbutalja. III. A Hatóság tájékoztatja az Ügyfelet, hogy fenti pénzfizetési kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén amennyiben az számára felróható késedelmi pótlék felszámításán túl a határozat végrehajtásának foganatosításaként bármely rendelkezése alatt álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg, ennek hiányában bármely lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható; fentiek eredménytelensége esetén ingatlan-végrehajtásnak van helye. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út Győr, Pf.: 471. Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96) eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Honlap:

2 IV. A Hatóság jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről. V. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. VI. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó indokolással ellátott fellebbezésnek van helye. Az Ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetéke ,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell annak első példányán leróni; az Önkormányzat által benyújtott fellebbezés illetékmentes. I N D O K O L Á S A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság) panaszbejelentést tettek május 21. napján, miszerint Horváth Sándor egyéni vállalkozó (székhely: 9461 Lövő, Fő u. 59., KÜJ: , KTJ: ; a továbbiakban: Ügyfél) továbbra is folytatja illegális törmelék- és hulladékszállítási, gyűjtési és tárolási tevékenységét engedély nélkül. A bejelentésben foglaltak szerint 9461 Lövő, Alsómajorban az Ügyfél Lövő Községéből és környékbeli településekről származó, bontásból keletkező törmelékek tárolását végzi, mely inert hulladékokkal a környező erdei utakat tölti fel; továbbá a környékbeli tetőszerkezetek bontási hulladékait is saját maga helyezi el. Fentiek nyomán a Hatóság ellenőrzést tartott a 9461 Lövő, Alsómajor 161; 162/4 és 164/1 hrsz. alatti ingatlanokon a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 82. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 88. -a, 88/A. (1) bekezdése és 89. b) pontja alapján június 11. napján. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítésre kerültek fenti ingatlanokon felmért hulladékok: a 9461 Lövő, Alsómajor 161 hrsz. alatti ingatlanon mintegy 120 m 3 mennyiségű beton, tégla törmeléket az Ügyfél elmondása alapján a 9461 Lövő, szám alatti ingatlanokon végzett tereprendezési munkák nyomán szállított oda, ami (terület)feltöltéssel hasznosításra került. Az ellenőrzés során a Hatóság megállapította, hogy a 9461 Lövő, 161 és 162/4 hrsz. alatti ingatlanokon csak a hulladékok gyűjtése valósult meg, hulladékkezelési tevékenység nem történt. A Hatóság 120 tonna mennyiségű a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2-3. sz. mellékletei szerinti azonosító kódú beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól megnevezésű nem veszélyes hulladéktípust mért fel a 9461 Lövő, 164/1 hrsz. alatti ingatlan feltöltéssel érintett (hasznosított) részén. A Ht. 2. (1) bekezdés 12. pontja a feltöltést hasznosítási műveletként határozza meg. Az egyes hulladékgazdálkodási tevékenységek körét a Ht. 2. (1) bekezdés 26. pontja sorolja fel taxatíve, melynek értelmében a hulladék 20. pont szerinti hasznosítása is a 36. pontban meghatározott kezelési tevékenységnek minősül. 2

3 A Ht. 62. (1) bekezdése értelmében: Hulladékgazdálkodási tevékenység e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető. A Ht. 15. (2) bekezdése értelmében: Hasznosítási művelet ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető. Fentiekkel összefüggésben a Hatóság nyilvántartása alapján azt állapította meg, hogy az Ügyfél nem rendelkezik sem hatályos hulladékkezelési, sem hatályos hulladékgazdálkodási engedéllyel. Az építési bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 3. (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak alapján: Amennyiben bármely az l. számú mellékletben szereplő, a hulladék anyagi minősége szerinti csoportban (a továbbiakban: csoport) a keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja az 1. számú mellékletben foglalt mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot - a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében - a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. A (2) bekezdés szerinti kötelezettségének az építtető köteles a keletkezés helyén vagy ha ez nem lehetséges, hulladékkezelő létesítményben eleget tenni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az műszakilag lehetséges - az építtető az építés során felhasználja, illetőleg a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően a hulladékkezelőnek átadja. A Ht. 86. (1) bekezdés a) pontja értelmében: Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A Ht. 86. (3) bekezdése értelmében: Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető. A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 4. (2) bekezdése értelmében: Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető. A jogsértés súlyát mérlegelve a Hatóság azt állapította meg, hogy az Ügyfél fenti tárgyú jogsértését nem első alkalommal követte el; korábbi hulladékgazdálkodási bírság kiszabására irányuló eljárásában (ikt. szám: 1146/2015.) a Hatóság nem alkalmazott szankciót az Ügyféllel szemben, aki engedély nélküli kezelési tevékenységét építési vállalkozóként rendszeres üzletszerű tevékenységének keretein belül, azzal összefüggésben valósította meg újfent, így a jogsértő magatartás nem tekinthető csekélysúlyúnak, ekképp a bírság mellőzésére nincs lehetőség. Fentieken túl a bírság mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. 3

4 A Hbr. 3. (1) bekezdése értelmében: A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani. A Hbr. 1. (3) bekezdés d) pontja értelmében: A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint. A Hbr. 1. (5) bekezdése értelmében: Az alapbírság összege az e (3)-(4) bekezdéseiben és a 2. (3) bekezdésében meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg az e (3) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig. A Hatóság azt is megállapította, hogy az Ügyfél elkövetett jogsértésével olyan jogtalan gazdasági előnyre tett szert különös tekintettel egy hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakra, valamint a tervezett tevékenység alapjául szolgáló személyi és tárgyi feltételeket biztosító pénzügyi eszközök és azok garanciáinak biztosítására a vonatkozó jogszabályi és egyéb hatósági előírásokat betartó engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodókkal szemben, melynek pontos mértéke utóbb már nem meghatározható, ekképp nem is kompenzálható. Tekintettel arra, hogy az Ügyfél a /2015. sz. jogerős határozatba foglalt hulladékgazdálkodási kötelezésének megfelelően az átadás-átvételi dokumentumok másolatainak megküldésével igazolta a 9461 Lövő, 164/1 hrsz. alatti ingatlanon feltöltéssel hasznosított hulladékok kezelésükre engedéllyel rendelkező részére történő átadását is; az alapbírság összegét a jogszabályi minimumként 4.500,- Ft, (azaz négyezer-ötszáz forint) összegben határozta meg a Hatóság, melynek során kiemelt figyelemmel volt a Ket. 1. (2) bekezdésébe foglalt alapelvek által is nevesített ügyféli jogokra és jogos ideértve gazdasági érdekekre. A Ht. 86. (2) bekezdésének megfelelően a Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: A bírság megállapításának alapját képező hulladékmennyiség az Ügyfél által csatolt szállítóleveleken és kezelői igazoláson szereplő értéken alapul, ami 120 tonna. B = A x M x S ahol B: nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság forintban fizetendő összege A: alapbírság forintban (4.500) M: módosító tényező S: súlyosbító szorzó Az M módosító tényező értéke a Hbr. mellékletének 3. c) pontja alapján: M = V x M c,t ahol V = 1 mivel egyéb nem veszélyes hulladékról van szó M c,t = 132,75 + (t 100) x 1,05 ahol t a hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben: 120 tonna 4

5 Így M c,t = 132,75 + ( ) x 1,05 = 153,75 A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság összege: M= 1 x 153,75 = 153,75 B = A x M x S = 4500 x 153,75 x 1 = ,- Ft, azaz hatszázkilencvenegyezer-nyolcszázhetvenöt-forint A Hbr. 1. (2) bekezdése értelmében a Hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt. Fentiek nyomán a Hatóság a bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy a jogsértő magatartás veszélyessége, illetve károsító hatása csekélymértékű volt, ugyanakkor a több mint egyszáz tonna mennyiségű kezelt nem veszélyes hulladék a térség hulladékgazdálkodási helyzetére statisztikai úton hatást gyakorolt. Környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás, illetve egyéb káresemény nem történt; ugyanakkor a Hatóság kiemelten értékelte a bírság összegének megállapítása során azon körülményt, miszerint az Ügyfél egyéni vállalkozóként tevékenységét szükségszerűen nyereségszerzés érdekében végzi, illetve végezte; ezáltal a jogsértést gazdasági tevékenysége folytatása kapcsán valósította meg, melynek nyomán gazdasági előnyre tett szert a vonatkozó jogszabályi és egyéb hatósági előírásokat betartó engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodókkal szemben. A jogellenes magatartás csupán konkrét hatósági beavatkozás eredményeképpen, mintegy az ellenőrzés hatására került megszüntetésre. A Ht. 86. (4) bekezdése értelmében: Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírságot megállapító határozat kiadásáig az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, a környezetvédelmi hatóság az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a bírságot kérelemre csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető. Miután a kiszabandó bírság mérséklésére vonatkozó kérelem jelen határozat kibocsátásáig sem érkezett a Hatósághoz, ezért a Hatóság kizárta a bírság csökkentését. A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja értelmében: Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. b) pontja értelmében: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 86. (1) 5

6 bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdésének c)-g) pontjában és 2. (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint. A Hatóság fentiek nyomán megállapította miután a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a Hbr. 1. (3) bekezdés d) pontja alapján kerül sor, hogy a Ket. 94. (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné. Fentiekre tekintettel a Hatóság jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött a Ket. 94. (1) bekezdés b) pontja alapján, melynek értelmében: Ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is. A Hatóság február 2. napján hivatalból indította meg eljárását az Ügyféllel szemben, melyről, valamint az Ügyfélnek a Ket a és 68. -a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről /2016. számon kibocsátott iratával a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően értesítette az Ügyfelet; melyet a visszaérkező tértivevény tanúsága szerint az Ügyfél nevében február 12. napján vették kézhez, azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy egyéb észrevétel a Hatósághoz jelen határozat kibocsátásáig nem érkezett. A Hatóság fentiek szerint vizsgálta a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá eljárása során alábbiak szerint azt, hogy az Ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: Az Ügyfél /2015. szám alatt iktatott beadványában foglalt nyilatkozata szerint ugyan a Kkvt. 3. (1) bekezdésének személyi hatálya alatt áll, azonban javára a Kkvt. 12/A. (2) bekezdésében foglalt kizáró okok hiányában sem lehet helye a Kkvt. 12/A. (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának jelen eljárásban; tekintettel arra, hogy tárgyi eljárás alapjául szolgáló jogsértés nem az Ügyfél által elkövetett első jogsértés volt, figyelemmel arra, hogy a Hatóság /2015. sz. határozatával hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett már korábban figyelmeztetésben részesítette az Ügyfelet, mely határozat napján emelkedett jogerőre. Mindezekre tekintettel a Hatóság hulladékkezelésnek minősülő tevékenység (területfeltöltés mint hasznosítás) jogellenes folytatása miatt a rendelkező rész I. fejezetében meghatározott ,- Ft, (azaz hatszázkilencvenegyezer-nyolcszázhetvenöt-forint) összegű hulladékgazdálkodási bírság kiszabásáról döntött. Jelen határozat II. fejezete a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 58. (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a Hbr. 4. (3-4) bekezdésein alapul. 6

7 A határozat III. fejezetében foglalt felhívását a Hatóság az alábbi jogszabályhelyekre figyelemmel tette: A Ket a értelmében: A közigazgatási végrehajtás során a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására elsősorban a kötelezett szabad rendelkezése alatt álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget kell végrehajtás alá vonni. A Ket (1) bekezdése értelmében: Ha a végrehajtás nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a kötelezett bármely lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható... A Ket (2) bekezdése értelmében: Ingatlan-végrehajtásnak akkor van helye, ha a követelés összege az ötszázezer forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll. A Ket (1) bekezdése alapján késedelmi pótlékot kell fizetni, ha a pénzfizetési kötelezettségnek határidőben nem tettek eleget. A Hatóság a Ket. 80/A. (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerint közzéteszi jogerős határozatát. (IV. fejezet) A határozat V. fejezete a Ket. 71. (1) bekezdésének és 72. (1) bekezdésének megfelelően a Ket. 72. (1) bekezdés d) pont de) alpontján alapul, melynek során a Hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket alapján rendelkeznie kellene. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket ában foglaltaknak megfelelően a Ket. 98. (1a) bekezdése és 99. (1) bekezdése szerint a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja, melyről a Hatóság a Ket. 72. (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés illetékének összegét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja alapján határozta meg a Hatóság; Lövő Község Önkormányzata (9461 Lövő, Fő u. 181.) az Itv. 5. (1) bekezdés b) pontja értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül. (VI. fejezet) A Hatóság hatáskörét a Hbr. 2. (1) bekezdésének megfelelően a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, február 23. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt s. k. főosztályvezető 7