ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAKDUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/524000, Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda:8.3012,1316 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: Év:2014 Hónap:02 Nap:04. KÜJ: KTJ (telephely): Iktatószám: 2212/2014. Ügyfél: Bogdán Vince Előadó: dr. Sebő F. Dániel Telephely: 9165 Rábcakapi, Fő u. 44. Szakértő: Bedők László Tárgy: Hulladékgazdálkodási bírság KTJ (létesítmény): Melléklet: Hiv. szám: Ügyintézőjük: H A T Á R O Z A T I. Az Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) Bogdán Vincét (lakcím: 9165 Rábcakapi, Fő u. 44.; a továbbiakban ügyfél) hulladékgazdálkodási tevékenység jogellenes folytatása miatt , Ft, (azaz egyszázhatvanegyezerkettőszáztíz forint) h u l l a d é k g a z d á l k o d á s i b í r s á g g a l s ú j t j a. II. A határozat I. fejezetében meghatározott bírságot a Győri Felügyelőség központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámla megnevezésű számú számlára kell befizetni, a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. A környezetvédelmi hatóság a befolyt bírságösszeg 30 %át Rábcakapi Község Önkormányzata részére 15 napon belül átutalja. III. A hatóság tájékoztatja az ügyfelet, hogy a fenti kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén amennyiben az az ügyfélnek felróható a határozat végrehajtása mellett az ügyféllel szemben eljárási bírságot szabhat ki, melynek összege ötezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető. IV. A hatóság a jogerőre emelkedést követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről. V. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. G:\Hulladek\2014\Sebo\2212 1

2 VI. A hatóság /2013. számú végzésével az ellenőrzés nyomán indult másik eljárás Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban OKTF), mint hatáskörrel rendelkező szervhez történő áttételéről döntött. VII. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az OKTFhez címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke , Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni. I N D O K O L Á S július 22. napján panaszbejelentés érkezett az Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (a továbbiakban hatóság), miszerint a 9165 Rábcakapi, Fő u. 44. szám alatti ingatlanon (a továbbiakban ingatlan) autóbontás, kábelégetés, valamint használt olaj szennyező módon történő földbe vezetése történik. A hatóság ellenőrzést tartott a panaszbejelentésben megadott helyszínen, melynek tapasztalatai jegyzőkönyvben kerültek rögzítésre, mely szerint a panaszbejelentésben foglaltak a valóságnak részben megfelelnek: az ingatlan udvarán az ellenőrzés időpontjában 1 db műszaki becslés alapján 800 kg súlyú veszélyes alkotóktól nem vagy csak részben mentesített * kódú hulladék gépjárművet bontottak. Az ellenőrzött Bogdán Vince (lakcím: 9165 Rábcakapi, Fő u. 44.; a továbbiakban ügyfél) a gépjármű bontására vonatkozó hatósági engedéllyel nem rendelkezett, ezenfelül az ellenőrzéssel érintett gépjárművek eredetéről annak alkalmával semmilyen bizonylatot nem tudott bemutatni, nyilatkozata szerint azokat Ausztriában vásárolta, majd a hatóság /2013. számú végzésére benyújtotta a /2013. számon iktatott dokumentumokat. Az ellenőrzés során fellelt hulladékok hulladékkezelőnek történő átadását hitelt érdemlően igazolta, az elbontott 2 db személygépkocsi származására utaló dokumentumok a hatóság részére az eljárás során benyújtásra kerültek. Az ellenőrzés során rögzített jegyzőkönyv és a benyújtott dokumentáció alapján a hulladékgazdálkodási engedély nélkül bontott veszélyes alkotóktól nem vagy csak részben mentesített * kódú hulladék gépjárművek mennyisége 2,15 tonna, mely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló hulladékmennyiség. A hatóság /2013. számon kibocsátott iratával a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 29. (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően értesítette az ügyfelet az eljárás megindulásáról, valamint a Ket. 51. a és 68. a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről. A hatóság megállapította, hogy az iratot az ügyfél nevében január 2. napján vették kézhez, azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, vagy észrevétel a hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül nem érkezett. A hulladékká vált gépjárművekről szóló 444/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban Hgr.) 2. ának értelmében: 1. átvevő: a gyártó vagy a bontó nevében eljáró gazdálkodó szervezet, amely a hulladék közvetítésére, kereskedelmére vagy kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik; 5. bontó: az a hulladékkezelő, aki vagy amely a tevékenység folytatásához szükséges műszaki feltétellel és engedéllyel (regisztrációval) rendelkezik. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. (1) bekezdés 26. pontja értelmében a hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység, a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása. 2

3 A Ht. 62. (1) alapján hulladékgazdálkodási tevékenység e törvényben meghatározott kivétellel a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető. A Ht. 86. (1) bekezdés ab) pontjai értelmében: Az a természetes vagy jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki (amely) a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A Hgr. 16. (2) bekezdésének értelmében: A rendeletben előírt kötelezettségek megsértése esetén a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet alapján hulladékgazdálkodási bírságot szab ki. A Ket. 94. (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, tekintettel a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. b) bekezdésében foglaltakra, melynek értelmében a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásának van helye a Ht. 86. (1) bekezdésében meghatározottak megsértése és a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban Hbr.) 1. (3) bekezdésének c g) pontjaiban és 2. (2) bekezdésének bc) és g) pontjaiban meghatározott fordulatok esetében. Fentiekre tekintettel a hatóság megállapította, hogy a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók, mivel jelen bírság kiszabása a Hbr. 1. (3) bekezdés d) pontja alapján került sor. Tekintettel arra, hogy az ügyfél természetes személy, a hatóság megállapította, hogy ily módon nem tartozik a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkv.) 3. a szerint annak személyi hatálya alá, ekképp a Kkv. 12/A. ában foglaltak sem alkalmazhatók. A Hbr. 4. (2) bekezdése alapján akkor mellőzhető a bírság kiszabása, ha a jogsértés annyira csekély, hogy bárminemű büntetés kiszabása vagy intézkedés alkalmazása is szükségtelen. A jogsértés súlyát mérlegelve a hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságát vizsgálva a hatóság azt állapította meg, hogy az ügyfél az ingatlanon hatósági engedélyhez kötött veszélyes hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási tevékenységet hatályos hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési engedély nélkül végzett, ezenfelül a tevékenység végzéséhez szükséges műszaki feltételek sem voltak adottak, így a jogsértés nem tekinthető csekély súlyúnak, ekképp a bírság kiszabásától eltekinteni nincs mód. A bírság összegének megállapításánál a hatóság figyelembe vette a Hbr. 1. (2) bekezdés ac) pontjaiban foglaltakat, és megállapította, hogy a jogsértő magatartás veszélyessége vagy károsító hatása csekély, a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatása nem jelentős, káresemény, környezetkárosítás vagy veszélyeztetés a hatóság tudomása alapján nem történt. A hatóság a feltárt hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 23.) VM rendelet szerint felsorolt EWCkódszámok alapján állapította meg. A Hbr. 1. (3) bekezdés d) pontja értelmében: Hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása esetén a hulladékgazdálkodási alapbírság legmagasabb mértéke tizennyolcezer forint. A Hbr. 1. (5) bekezdése alapján az alapbírság összege az 1. (34) bekezdéseiben meghatározott összegek 25 és 100 %a között állapítható meg, ha az elkövető a bírságot megállapító határozat kiadásáig a jogellenes állapotot megszüntette. 3

4 A benyújtott dokumentáció alapján az ellenőrzés során fellelt hulladékok és a szennyezett föld engedélyezett hulladékgazdálkodó szervezetnek történő átadása megtörtént, ezért a hatóság az alapbírság összegét 4.500, Ft, (azaz négyezerötszáz forint) összegben határozza meg. A Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: B = A x M x S ahol B: a nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban (4500) M: módosító tényező S: súlyosbító szorzó (1) Az M módosító tényező értéke a Korm. rend. mellékletének 3. pont c) bekezdése alapján: M = V x M c,t ahol V = 10 mivel veszélyes hulladékról van szó M c,t = 1,8 + (t 1) x 1,55 ahol t a hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben 2,15 tonna Így M c,t = 1,8 + (2,15 1) x 1,55 = 3,5825 A veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság összege: M=10 x 3,5825= 35,825 B = A x M x S = 4500 x 35,825 x 1= , Ft. A határozat rendelkező részének III. fejezetében foglalt felhívást a hatóság az alábbi jogszabályhelyekre figyelemmel tette: A Ket. 6. a kimondja, hogy az ügyfél a hatósági eljárásban jóhiszeműen köteles eljárni és magatartása nem irányulhat a döntéshozatal indokolatlan késleltetésére. A Ket. 61. a szerint a törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. A Ket d) pontja értelmében ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben eljárási bírságot szabhat ki. A Ket (2) bekezdése alapján az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben magállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezéseket ismételten megszegi. A határozat rendelkező részének IV. fejezete a Ket. 80/A. (1) bekezdés i) pontján alapul. A határozat rendelkező részének V. fejezete a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket alapján rendelkeznie kellene. Fentiek nyomán /2014. számú végzésével a hatóság a tárgyi ellenőrzés nyomán indult másik eljárás rendelkező rész VI. fejezetében megjelölt áttételéről döntött figyelemmel az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésében foglaltakra, melynek értelmében: A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség jár el. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja állapítja meg. 4

5 A hatóság hatáskörét fenti jogszabályokon túl a Hbr. 2. (1) bekezdése, illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének IV/1/A. pontja állapítja meg. Győr, január 14. Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából Dr. Jagadics Zoltán sk. Mb. igazgatóhelyettes 5