ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2014. Hiv. szám: Tárgy: Előadók: dr. Kuller Gábor/ Tarjányi István/ Perjés Katalin/ Pandur László Melléklet: GP Kavicsbánya Kft., Győr VI. bányatelek kapacitás növelése előzetes vizsgálati eljárás - határozat - HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Hatóság) a GP Kavicsbánya Kft. (9011 Győr, Lehár Ferenc út 47.) által benyújtott, Előzetes Vizsgálati Dokumentáció Győr VI. kavics bányatelek módosításához (bővítéséhez), valamint a bányászati tevékenység kapacitásának bővítéséhez tárgyú előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: II. 1.)A vizsgált tevékenység jellemző adatai: A kérelmező neve: GP Kavicsbánya Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Székhely címe: 9011 Győr, Lehár Ferenc utca 47. KSH száma: Telephely neve: Győr VI. kavicsbánya Bányatelek területe: 10 ha 0943 m 2 Érintett ingatlanok: Győr, 01116/9, 01116/11-13, 01116/41 hrsz. Bányatelek fedőlapja: 136,0 mbf Bányatelek alaplapja: 119,0 mbf Kitermelhető ásványvagyon: m 3 /év kavics A bányaművelés jellege: felszíni típusú külfejtés, száraz bányaudvarral A bányászati tevékenység tervezett időtartama: 2 év A bányászati tevékenység tervezett területe: sarokpont Y [m] X [m] száma , , A GP Kavicsbánya Kft. a m 3 -es éves termelési kapacitást m 3 /évre tervezi növelni. G:\Hatarozatok\2014\ doc

2 A bánya engedélyezetten jelenleg is itt üzemel, kapacitásbővítését a felmerült nyersanyag igény indokolta. 2.)Az előzetes vizsgálati eljárásban a bővítéssel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, a tevékenység várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. 3.)Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. III. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/3145-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökség védelmi Hivatala (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) megkeresésére a GP Kavicsbánya Kft., Győr VI. bányatelek kapacitás növelése - előzetes vizsgálati eljárás feltételeként előírt az alábbi feltétellel: örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadja a beruházás hatásterületén található régészeti lelőhelyről a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV tv. szerint kell gondoskodni. A lerótt eljárási illetéken túl egyéb eljárási költség nem merült fel. Az állásfoglalás ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott döntés, vagy az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. 2./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatal /2014. számú szakhatósági állásfoglalása: T. Cím szakhatósági állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a GP Kavicsbánya Kft., Győr VI. bányatelek kapacitás növelése - előzetes vizsgálati eljárás tárgyában. A Járási Földhivatal, mint I. fokú ingatlanügyi - földvédelmi - hatóság a tárgyi üggyel szemben kifogást nem emel. 3./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/1429-3/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím fent hivatkozott számú megkeresése és a megkereséshez mellékelt Előzetes vizsgálati dokumentáció Győr VI. kavics bányatelek módosításához (bővítéséhez), valamint a bányászati tevékenység kapacitásának bővítéséhez szakanyag szerint az alábbi adom. TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS t Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. A bányászati tevékenységgel érintett ingatlanok humuszos termőrétegének letakarítását talajvédelmi tervre alapozottan, talajvédelmi szakhatósági hozzájárulás birtokában lehet megkezdeni. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 4./Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjének /2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: GP Kavicsbánya Kft. (9011 Győr, Lehár F. u. 47.) Győr, 01116/9, 01116/11-13, 01116/41. hrsz. alatti Győr VI. kavics nevű bányatelek kapacitás növelésnek előzetes vizsgálata ügyében folytatott eljáráshoz - a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében - kikötés nélkül hozzájárulok. 2

3 Eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 5./A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 571-2/2014/VH. számú szakhatósági állásfoglalása: Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) /2014. számú megkeresése alapján GP Kavicsbánya Kft. (9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) részére, a Győr IV.- kavics védnevü bánya termelés- és bányatelek bővítés előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához, vízminőségvédelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi f e l t é t e l e k k e l j á r u l o k h o z z á : 1. Az esetlegesen a bányatelekre befolyó csapadékvizek távoltartását tereprendezéssel meg kell oldani. 2. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak be kell jelenteni. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg. 6./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/ /2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: A Győr VI. bányatelek kapacitásának növelését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg. IV. GP Kavicsbánya Kft. (9011 Győr, Lehár Ferenc út 47.) az eljárás lefolytatásáért a Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. V. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft., amit az elsőfokú hatóság számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni fellebbezésben támadhatók meg. INDOKOLÁS GP Kavicsbánya Kft. (9011 Győr, Lehár Ferenc út 47., a továbbiakban: Ügyfél) kérelmet nyújtott be a Hatósághoz. Az Ügyfél kérelméhez csatolta a Előzetes Vizsgálati Dokumentáció Győr VI. kavics bányatelek módosításához (bővítéséhez), valamint a bányászati tevékenység kapacitásának bővítéséhez tárgyú tervdokumentációt, és annak alapján előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérelmezte. Az Ügyfél a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Hatóság eljárása során megállapította, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció a hiánypótlások után megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3., és 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek Tárgyi bányászati tevékenység - az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatásokat, ezért környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. 3

4 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 29. (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról. Nyilatkozatot a Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók Béla u. 7.) tett, amelyben előadta, hogy szervezetük ügyfélként kíván részt venni az eljárásban. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) i alapján folytatta le. A kavics és homokbánya bővítése R. 3. számú mellékletének 19. és 130. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles. Az eljárás során a Hatóság a következőket állapította meg: Tárgyi bányatelken az Ügyfél a Veszprémi bányakapitányság VBK/ /2013. számú határozatával jóváhagyott műszaki üzemi terve alapján m 3 éves engedélyezett mennyiségben jelenleg is kavicsbányászati tevékenységet folytat. A kavicsbányászati tevékenység tárgyában év során előzetes környezeti vizsgálati eljárás volt folyamatban a Hatóság előtt. Az eljárást lezáró H /2012. számú határozat megállapította, hogy a bánya m 3 /év kapacitás melletti működése során jelentős környezeti hatás nem várható. Tárgyi előzetes vizsgálati eljárás m 3 éves kitermelés hatásainak vizsgálatára irányul. A bányatelek ingatlanjai: Győr 01116/9, 01116/11-13, 01116/41 hrsz. ú ingatlanok. A bányászati tevékenység hatásterülete az alábbi ingatlanokat érinti: Győr: 01106/ /13; 01109/81; 01111/ /9; 01112, 01113/4; 01113/5, 01113/ /26; 01113/48; 01113/49; 01114/1; 01114/2; 01115; 01116/9; 01116/ /18; 01116/27; 01116/41 és 01116/42 hrsz. ú ingatlanok. Létesítés A tevékenység megkezdése nem jár jelentős előzetes építési munkával, a terület előkészítése, letakarítása a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. Az átlagosan 0,5 méter vastag humuszos fedőréteg letakarítása tolólapos munkagéppel, vagy kotró/markoló géppel történik. A fedőanyagot a bánya körül kialakítandó védőtöltésben helyezik el. A 2-9,8 m vastag haszonanyag kitermelése a talajvízszint felett homlokrakodó géppel, vagy kotrógéppel, száraz bányaudvarról történik. Üzemelés Az üzemelés során a letakarításból kikerülő közvetlen fedő humusz, termőföld tárolása a rekultivációig külön depóniákban történik. A munkarend nappali, időjárási körülményektől függően. 12 órás műszakonként 1 db kotró rakodó, 1 db lánctalpas kotró, 1 db gumikerekes homlokrakodó fog munkát végezni, A technológiából üzemszerű hulladékképződés nem várható, a dolgozók szociális ellátása során keletkező települési szilárd hulladék gyűjtése zárt műanyag edényben megoldott. Munkagépek javítása, karbantartása a bányatelken kívül történik, azonban rendkívüli esetekben szükségessé válhat a munkaterületen. A üzemelés során a kézmosáshoz szükséges vizet helyszínre szállítással biztosítják, a dolgozók ivóvízzel való ellátása palackozott vízzel történik. A keletkező kommunális folyékony hulladékok gyűjtését a bánya területén telepített mobil WC kihelyezésével oldják meg. A bányagépek és a szállítójárművek üzemeléséből adódóan légszennyező anyagok kibocsátásával, illetve zajhatásokkal kell számolni. A szállítási útvonalakon száraz időszakban esetlegesen porképződéssel kell számolni. A tevékenység felhagyása A tájrendezés folyamatosan történik. A külön deponált humuszt és talajt visszatöltik, biológiai tájrendezés keretében erdősítés tervezett. A tájrendezési munkák a mindenkori Műszaki Üzemi Terv (MÜT) szerint folynak. Környezetre gyakorolt hatások ismertetése: Levegőtisztaság-védelem A kavicsbánya területe Győr - a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a 2. sz., légszennyezettségi zónába tartozik. A tevékenység bővítését év végén tervezik kezdeni, és két évig tartana, évi 250 munkanappal számolva, napi 12 óra üzemeléssel. 4

5 A bányatelek Győrszentivántól 750 méterre helyezkedik el, Győrtől 5 km-re. Napi elszállítás 320 fuvarral 1400 m3. Közvetlen környezetében külterületi (mezőgazdasági) területek, a bányától délre erdő található. Megvalósítás: A tevékenység nem jár előzetes építési munkával, a terület letakarítása a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. Jelentős légszennyezés nem várható. Üzemelés: A kavicsbánya működése során a terület letakarítására és a kavics kitermelésre használt kotrógépek és szállítójárművek működésével, valamint az osztályozás- rakodás- anyagmozgatás során használt berendezések por (diffúz porterhelés) és kipufogógáz kibocsátásával kell számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A benyújtott számítás alapján a munkagépek nitrogén-oxid légszennyezésének hatásterülete 76 méter. A letakarítási munkafolyamatok porterhelésének hatásterülete 70 méter. A felhagyás során tájrendezés, stb. jelentős levegőszennyezés nem várható. Zajvédelem A Hatóság megállapította, hogy a tevékenység nem jár előzetes építési munkával, a bánya jelenleg is üzemel, a bővítési terület előkészítése, letakarítása a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. Az üzemelés során a munkagépek (kotrógép, rakodógép és szállítójárművek) zajkibocsátásával lehet számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A letakarított meddőanyag a bánya területén deponálásra, majd a rekultiváció során felhasználásra kerül. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdése valamint a 6. (1) bekezdés alapján került lehatárolásra számítással. A terület-felhasználási kategóriák az érintett Győr Város 1/2006.( ) sz. Önk. rendeletével elfogadott rendezési terve és helyi építési szabályzata alapján kerültek megállapításra. A dokumentáció szerint a bányaművelésből erdő környezeti zaj hatásterülete a legközelebbi, Győr- Győrszentiván településrész lakóterületét nem éri el, a hatásterületen belül zajtól védendő terület illetve épület nincs. A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység során az érintett útvonalak mentén a forgalom növekedéséből eredő járulékos zajszint változás nem éri el a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 7. (1) bekezdése szerinti 3 db-es mértéket. A bánya felhagyása során a műveléshez használt eszközökkel rekultiváció történik, a rekultivált területen zajforrás nem marad. Az engedélyben külön zajvédelmi előírások megtétele nem indokolt Hulladékgazdálkodás A létesítés, üzemelés során a bányaművelésből üzemszerű hulladék keletkezése nem várható. Normál üzemi körülmények a bánya területén javítási és szervizelési munkálatok nem végeznek így veszélyes hulladék keletkezése nem várható. Szükségjavítások esetén szennyezett kenő- és motorolajok, olajjal szennyezett abszorbensek, veszélyes hulladékkal szennyezett göngyölegek, szennyezett olajszűrők keletkezhetnek, amelyeket veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások szerint tárolnak munkahelyi gyűjtőhelyen (elkülönített, zárt konténer), és átvételre jogosult cégnek adnak át ártalmatlanításra. A munkálatok során keletkező kommunális hulladékot összegyűjtik, elszállítása rendszeresen történik. Havária: A keletkező veszélyes hulladékokat a helyszínen, a fizikai- és kémiai tulajdonságainak ellenálló edényzetben gyűjtik, elszállításáról és ártalmatlanításáról rövid időn belül gondoskodnak. Felhagyás: Felhagyáskor a telepített mobil létesítmények eltávolítására van szükség. A rézsűk kialakítása után a terület erdő célú utóhasznosítását tervezik. Mivel jelentős környezeti hatások nem várhatóak hulladékgazdálkodási szempontból hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. Természetvédelem Tárgyi bányatelek bővítése - az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett - várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat, ezért környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. Az érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A szállítás mint kapcsolódó tevékenység A bánya megközelítése meglevő, nem közforgalmú üzemi úton történik, mely sárrázó burkolattal csatlakozik a Győrszentivánt a sz. Győr-Tata úttal összekötő közútra. A szállítás lakott területeket nem érint. 5

6 A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A bányászat és a majdani felhagyás során a Hatóság az alábbiakra hívja fel a figyelmet: Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. március 15. közötti időszakban szabad folytatni. A humuszos réteg letakarítása során, az esetlegesen szükségessé váló fa- és cserjeirtást kivágásokat a madarak fő költési- és fiókanevelési időszakán kívül, augusztus 31. március 15. között lehet elvégezni. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A Hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33.., illetve a 5.számú melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának GY-01D/EPH/3145-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozata III. fejezet 1. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) GP Kavicsbánya Kft., Győr VI. bányatelek kapacitás növelése - előzetes vizsgálati eljárás tárgyában szakhatósági megkereséssel fordult a hivatalhoz. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció alapján a hivatal megállapította, hogy a tervezett bányászati tevékenység hatásterülete nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. Felhívja a hivatal a figyelmet továbbá, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés a) pontja értelmében a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény szabályozza. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésén, a joghatóság a Ket. 18. (1) bekezdésén, a hatáskör a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 13., 1. számú melléklet 7. pontján alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági eljárásért az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (1) bekezdése alapján 3.000,- Ft eljárási illetéket kell fizetni. Az állásfoglalás a Két. 72. (1) bekezdésére figyelemmel tartalmazza az eljárási költség megállapítását. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatalának (a továbbiakban: Földhivatal) /2014. számú. szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozata III. fejezet 2. pontjában rögzítette. A Földhivatal állásfoglalásában az alábbiakra hívta fel a figyelmet: Tájékoztatom, amennyiben a beruházás termőföldeket érint a más célú hasznosítást megelőzően a termőföld rendeltetésének megváltozása miatt kérni kell a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény előírásainak megfelelően a Járási Földhivatal engedélyét. Az engedélyt a Járási Földhivatal külön eljárásban - kérelemre - adja meg. Az engedély megadása előtt a beruházási munkákat megkezdeni nem lehet, ha ez megtörténne, az engedély nélkülinek minősül, és a Földhivatal az eredeti állapot helyreállítását köteles elrendelni. A tervezés során a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 11. (4) bekezdésére hívom fel az érdekeltek figyelmét: Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni." 6

7 A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának 17.2/1429-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozata III. fejezet 3. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Észak- Dunántúli Környezetvédelmi És Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ), fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. Hatóságunk a megkeresést és mellékleteit közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgálta és megállapította-, hogy: A tárgyi beruházás termőföld területeket érint és termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. A humuszos termőréteg mentés talajvédelmi követelményeinek betartásátá bányatelek létesítésével érintett ingatlanok ingatlanügyi engedélyezési eljárásai során fogja a talajvédelmi hatóság érvényesíteni. Az előzetes vizsgálati eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmiszempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Az Ügyfél GP Kavicsbánya Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. (9011 Győr, Lehár Ferenc út 47.) a szakhatósági eljárás ,- Ft, igazgatási szolgáltatási díját megfizette. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Tv. (Ket.) 21. (1) bek. c) pont, a 22. (1) bek., a 44. (1), (2) és (9) bek., a termőföld védelméről szóló évi CXXIX tv. 1. (1) bek,, a 41., a 43., -án, a 48. (1) és (2) bek., 49. d) pont, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013, (XII.17.) Korm; rend. 33. bek., valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r án alapul. Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjének /2014. sz. szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozatának III. fejezet 4. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a tárgyban megjelölt ügyben folytatott előzetes vizsgálati eljárása során szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg hivatalunkat szeptember 25. napján érkezett levelével, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormány rendelet (továbbiakban: Kr.) 33. (1) bekezdése és az 5. sz. melléklete alapján. A megkereséshez csatolt dokumentációt a Kr. 33. (1) bekezdése és az 5. sz. melléklet 7. sora alapján a helyi környezet- és természetvédelmi szakkérdésre kiterjedően vizsgáltam és az alábbi megállapításokat tettem: A tárgyi tevékenység, létesítmény - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) Ök rendeletében, a Bécsi úti nádas helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) Ök. rendeletében, továbbá Győri Építési szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendeletben jóváhagyott - helyi környezet- és természetvédelmi követelményeknek megfelel. Szakhatósági állásfoglalásomat - fentiekre tekintettel - a már hivatkozott jogszabályokon és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 33. (8) bekezdése és 44. (6) bekezdése alapján adtam ki. Hatáskörömet a Kr. ismertetett, valamint 8. (1) bekezdés h) pontja, 18. (1) bekezdés e) pontja alapján, illetékességemet a Ket. 21. (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. Az eljárási költségről a Ket alapján rendelkeztem. Az állásfoglalás elleni fellebbezést a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki. 7

8 A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 571-2/2014/VH. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozata III. fejezet 5. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: GP Kavicsbánya Kft. (9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) kérelmére indult Győr IV.- kavics védnevü bánya termelés- és bányatelek bővítés előzetes vizsgálati eljárásában az Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014. számon, szeptember 11-én megkereste a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint első fokú vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A szakhatóság megállapította, hogy a tárgyi ügyben benyújtott dokumentációban foglaltak szerint a tervezett beruházás a Győr IV.- kavics bányatelken a Győr 01116/9, 01116/41 helyrajzszámú ingatlanokat érinti és a kavicsbányászati tevékenység kapacitás bővítésére ( m3/évről m 3 /évre ) terjed ki. A szakhatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt megvizsgálta és a hatáskörébe tartozó vízgazdálkodási szempontból az alábbi megállapításokat teszi: A bányászati tevékenység végzése során vízfelhasználás nem történik. A dolgozók ivóvízzel való ellátása palackozott vízből lesz megoldva. A keletkező kommunális szennyvíz tárolására zárt gyűjtőtartály áll rendelkezésre. A telephelyen technológiai szennyvíz nem keletkezik. A bányatelekre hulló csapadékvizek a helyszínen elszikkadnak. A bányatelek területét élő vízfolyás nem érinti. Az előzetes vizsgálati dokumentációban lehatárolt bányaterület vízbázis védőterületét nem érinti. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírás megtételével a felszín alatti vizek védelme érdekében. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelemi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdésén és 5. mellékletén, illetékessége a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/ (VX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) bekezdés 1. pontján alapul. A szeptember közötti időszak a Ket 33. (3) bekezdés g) pontja értelmében üzemzavarnak minősül. A hatóság tájékoztatja, hogy a fentiek értelmében ez az időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. -a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozata III. fejezet 6. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a GP Kavicsbánya Kft. (9011 Győr, Lehár Ferenc út 47.) kérelme alapján előzetes vizsgálati eljárás során hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33., illetve az 5. számú melléklete alapján, A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 1 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 8

9 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a évi CXL. törvény 44. alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és 5. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése állapítja meg. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője /2014. hiv. sz. belföldi jogsegély keretében adott válaszában az alábbiakat adta elő: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014 hiv. számon belföldi jogsegély keretében Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjét (9021 Győr, Városház tér 1.) érdemi döntés meghozatala érdekében a GP Kavicsbánya Kft. (9011 Győr, Lehár Ferenc út 47.) Győr VI. bányatelek kapacitás növelése előzetes vizsgálati eljárás során a vizsgálati dokumentáció és településrendezési terv összhangjának vizsgálatára kérte. Az eljárás elősegítésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 26. (1) bekezdése c) pontjában foglaltak szerint a belföldi jogsegélyt az alábbiak szerint teljesítem: A tárgyi földrészlet Győr MJV Közgyűlése 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelettel jóváhagyott Győr város szabályozási terve és helyi építési szabályzata (GYÉSZ) szerint a 04683* sz. Nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek különleges övezetébe tartozik (lásd szabályozási terv kivonat). Ennek megfelelően az övezetre vonatkozó előírások a következők (GYÉSZ 56. ): Nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkei, építményei különleges övezet (Kbá) 56. (1) A nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkei, építményei különleges övezet kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai építmény, és a működésükhöz szükséges: a) segédüzemi építmény, b) adminisztrációs épület, c) szociális épület elhelyezésére szolgál. (2) Külszíni bányászati tevékenység számára kutatásba vonható területen bányatelek lefektetése, bányaművelés megkezdése, bányatelek bővítése kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges: a) a külszíni bányaműveléssel összefüggő tevékenységek kizárólag általános mezőgazdasági területbe tartozó területet érinthetnek, b) tájképvédelmi területet nem érinthetnek, c) nem érinthetnek Győr átlagos termőhelyi adottságánál jobb minőségű mezőgazdasági területet, d) nem érinthetnek tervezett vagy meglévő országos közúttól, vasúttól 50 m-en belül fekvő területet, e) a szállítási útvonalat úgy kell kijelölni* hogy a bányatelektől a forgalmi utakig tartó szállításból eredő zaj, rezgés és légszennyező hatás összefüggő lakóterületet, üdülőterületet és rekreációs funkciót betöltő területet nem érinthet. (3) Ha a külszíni bányaterületeken lévő bányatelken tófelületek alakulnak ki, akkor a) a tófelületek nagyságának, alakjának, a rézsűk hajlásszögének, a parti sávok kialakításának (szélességének) meg kell felelniük a tájbaillesztés és a terület újrahasznosítási szempontjainak, b) a tervezett mérnökbiológiai, műszaki megoldásoknak biztosítaniuk kell a tervezett utóhasznosításnak megfelelő vízminőséget. 9

10 c) a tófelületek part élétől számított legalább 50 m széles területet szabadon kell hagyni. (4) A külszíni bányászat következtében roncsolt felületek újrahasznosítására, tájrehabilitációjára vonatkozó terveknek tartalmazniuk kell a környezetbeillesztés érdekében szükséges tereprendezési és növénytelepítési terveket, munkarészeket. A növénytelepítés tervezésekor a térségben honos fajok alkalmazását előnyben kell részesíteni. (5) A külszíni bányaterület felhagyását követően haladéktalanul meg kell valósítani a tájrendezési tervnek megfelelő táj rehabilitációt * A bányászati tevékenységhez kötött közlekedési és organizációs útvonalak közlekedési vizsgálatban jelölendők ki. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tárgyi bányászati tevékenység bővítése az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat, ezért nem szükséges környezeti hatásvizsgálat elvégzése. A Hatóság azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a kitermelés növelésének megkezdése előtt a bányahatóság kitermelésre vonatkozó jóváhagyó határozatát be kell szerezni. A Hatóság határozatát a fentieken túlmenően a tervdokumentáció, a hiánypótlási felhívásokra küldött dokumentációk, a hivatkozott jogszabályi helyekre valamint a R. 5. (2) bekezdés ac.) pontja alapján hozta meg. Az eljáró Hatóság a fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 96. és 98. (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró Hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd) pontján alapul. A Hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdése, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. Győr, november 24. dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgatóhelyettes 10