ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2014. Hiv. szám: - Előadó: dr. Király Bernadett Zsófia / Kristóf Andrea Melléklet: - Tárgy: Jánossomorja, Jánossomorja közigazgatási területén 20 kvos átterhelés előzetes vizsgálat Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó Kálmán u ) mint beruházó és üzembentartó által benyújtott, Jánossomorja közigazgatási területén 20 kv-os átterhelés tárgyú előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Kérelmező: E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. Tevékenység: Jánossomorja területén 20 kv-os átterhelés. A beruházás célja: Jánossomorja területén Kimle-Jánossomorja, Móvár-Mosonszolnok megnevezésű 20 kvos szabadvezeték hálózatok optimális bontási pontjainak kialakítása. A vezeték üzemi feszültsége: 20 kv. Az új légvezeték nyomvonalhossza: a bontandó 20 kv-os szabadvezeték nyomvonalhossza M.50 M.51 között: 85 méter; a tervezett 20 kv-os szabadvezeték nyomvonalhossza M.50 É.206 között: 30,2 méter; a tervezett 20 kv-os szabadvezeték nyomvonalhossza É.206/1 M.51 között: 65 méter. A beruházás tervezett időpontja: kb. 1 hét. Oszlopok elhelyezésével érintett területek: Jánossomorja 712/1, 712/2, 713, 890, 891/13 hrsz.-ú területek. 2.) Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Felügyelőség szakhatóságként vesz részt. 3.) Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/ /2014. számon a következő állásfoglalást adta: Jánossomorja közigazgatási területén a 20 kv-os átterhelést megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg. G:\Hatarozatok\2014\ doc 1

2 A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Földhivatala /2014. számon a következő végzést hozta: A Jánossomorja közigazgatási területén 20 kv-os átterhelés előzetes vizsgálatával kapcsolatos szakhatósági eljárást megszüntetem. Döntésem ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Végzésem csak az ügy érdemében hozott döntés elleni fellebbezésben támadható meg. Jánossomorja Város Önkormányzatának Jegyzője /2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: Jánossomorja Város Jegyzője szakhatósági hozzájárulást adok a Jánossomorja, Frank utcában megvalósuló 20 kv-os átterhelés tervdokumentációjának előzetes vizsgálatához. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/1833-3/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím fent hivatkozott számú megkeresése alapján, a megkereséshez mellékelt az ESPA Kft. (2525 Bajna, Őrhegy-alja 4.) részéről a Russói-Patocskai Réka környezetvédelmi mérnök (Nyilvt. sz.: ) által készített»előzetes vizsgálati dokumentáció Jánossomorja közigazgatási területén 20 kv-os átterhelés«szakanyag alapján az alábbi talajvédelmi állásfoglalást adom. Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. A környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/1588-4/2014. számon a következő végzést hozta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) megkeresésére a Jánossomorja közigazgatási területén 20 kv-os átterhelés előzetes vizsgálata tárgyában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszünteti. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. A döntés ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú döntés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 152-2/2014/VH számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) /2014. számú megkeresése alapján Jánossomorja közigazgatási területén 20 kv-os átterhelés előzetes vizsgálat elfogadásához vízminőség-védelmi és vízgazdálkodási szempontból feltételek közlése nélkül hozzájárulok. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg. III. Az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó K. u ) a kérelem elbírálásáért járó ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja ,-Ft, melyet készpénzátutalási megbízáson vagy a Felügyelőség sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatóak meg. 2

3 Indokolás Az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó K. u ) kérelmet nyújtott be a hatósághoz Jánossomorja közigazgatási területén 20 kv-os átterhelés) előzetes vizsgálata ügyében. Kérelméhez csatolta az előzetes vizsgálati dokumentációt, és megfizette a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szerinti ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 3. sz. melléklete 76. pontjának villamos vezeték: légvezeték 20 kv-tól, és előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A hatóság megállapította, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a R. 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A Jánossomorja területén tervezett átterhelés keretén belül a Kimle Jánossomorja, Móvár Mosonszolnok 20 kv-os szabadvezeték hálózatok optimális bontási pontjainak kialakítására kerül sor. Az új nyomvonalon létesítendő összekötések szabadvezetékei meglévő tartószerkezeteken kerülnek kiépítésre. A bontandó 3x95 mm 2 Ald típusú szabadvezeték a 712/1 hrsz.-ú területen meglévő M.50 sz. oszloptól indul DK-i irányba. A nyomvonal 85 m-t halad, majd a meglévő M.51 sz. oszlopnál ér véget. A Jánossomorja 712/1 hrsz.-ú területen meglévő M.50 sz. oszloptól D-i irányba indul a tervezett 20 kv-os 3x95 mm 2 Ald légvezeték nyomvonala, mely 30,2 m után a 891/13 hrsz.-ú területen meglévő É.206 sz. oszlopnál ér véget. A Jánossomorja 712/2 hrsz.-ú területen meglévő É.206/1 sz. oszloptól D-i irányba indul a tervezett 20 kv-os 3x95 mm 2 Ald légvezeték nyomvonala, mely 65 m után a 890 hrsz.-ú területen meglévő M.51 sz. oszlopnál ér véget. A légvezetékes és földkábeles hálózat megvalósításához a következő munkálatok elvégzése szükséges: előkészületi munkálatok, alapozási munkák, oszlopszerelési és állítási munkák, szigetelő és vezetékszerelési munkák, utómunkálatok. Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés: A telepítés időszakában a tervezési területen szerelési munkák zajlanak, amelyekből veszélyes hulladékok üzemszerű keletkezése nem várható. Előfordulhat azonban a munkagépekből vagy a járművekből elcsöpögő olajjal szennyezett és összegyűjtött föld. Ezt ha keletkezésére sor kerül a veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások betartásával fogják elszállítani a beruházó telephelyén meglevő veszélyes hulladék gyűjtőhelyre. A szerelési munkák során nem veszélyes hulladékok keletkezésével is számolni kell (kábelhulladék, fémhulladék). Mennyiségük várhatóan nem lesz jelentős. A nem veszélyes termelési hulladékok a helyszínről elszállításra és azok kezelésére engedéllyel rendelkező kezelő részére átadásra kerülnek. Üzemelés: A távvezetékek üzeme nem jár hulladék üzemszerű keletkezésével. A távvezeték üzemeltetését, javítását, karbantartását szakszerviz fogja végezni, amely a munkavégzés során keletkező hulladékot összegyűjti, és a területről elszállítja. Felhagyás: A távvezetékek berendezései kb évig működőképesek. A felhagyás időszakában a vezeték leszerelését és a területről történő elszállítását végzik. A leszerelt távvezetékeket az üzemeltető tovább hasznosítja, vagy más beruházásnál felhasználja. Havária: A telepítésre tervezett villamos távvezetékekből havária esetén sem kerülhet jelentős mennyiségben szennyező anyag a környezetbe. A villámcsapás vagy elektromos hiba esetén előforduló tűz hatása olyan, amellyel védett vagy lakott területen rendkívüli helyzetben sem kell számolni, intézkedést nem igényel. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: 3

4 Létesítés: A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a vezeték telepítése során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely nem jelentős és átmeneti, a telepítési időtartama várhatóan 1 hét, a munkálatokat nappali időszakban végzik. A telepítéssel és üzemeltetéssel érintett területek ipari, gazdasági területek, melyen zajvédelmi szempontból védendő létesítmény nincs, így a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. és 2. számú mellékletének zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. Üzemelés: A vezeték üzemeltetése során zajkibocsátással nem lehet számolni, az üzemeltetésnek nincs zajvédelmi hatásterülete. Felhagyás: A felhagyás során a környezeti zajkibocsátás közel azonos az építési tevékenység esetében várható zajkibocsátás nagyságával. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tárgyi létesítés és a működés során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tervezett oszlopok telepítése a földmunkák, illetve a munkagépek közlekedése miatt a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. Az építkezés idején a megnövekedett járműforgalom az érintett lakó- és egyéb területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem lép fel. A munkagépek légszennyezése 50 m sugarú körön belül lokalizálódik. A működő villamos hálózat karbantartásának légszennyező hatása nem jelentős. A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatóak. A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy az építés és a működés során jelentős levegőterhelés nem várható. Természet- és tájvédelmi szempontból: Tárgyi villamos energia ellátás az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat. A beruházással érintett terület országosan nem védett természeti terület és nem része Natura 2000 területnek, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 43. (1) bekezdése értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az alábbi feltételek teljesülése esetén a tevékenység vélhetően nem lesz jelentős káros hatással a táj- és természetvédelem célkitűzéseire. Előírásainkat az engedélyezési eljárás során fogalmazzuk meg, de a tervezésnél kérjük figyelembe venni az alábbi ajánlást: 1. Az É.2. sz. oszlopon az átkötéseket szigetelt vezetékkel kell megoldani. 2. Az É.206. sz. oszlopon a tartókart szigetelő papuccsal kell felszerelni, az oszlopkapcsoló átkötéseit szigetelt vezetékkel kell megoldani. 3. Az É sz. oszlopon a tartókart szigetelő papuccsal kell felszerelni, az oszlopkapcsoló átkötéseit szigetelt vezetékkel kell megoldani. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természet- és tájvédelmi, valamint hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A hatóság a R. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a R. 4. (1) bekezdése, valamint a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és 5. sz. melléklete értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó K. u ) kérelme alapján az előzetes vizsgálati eljárás során a 4

5 hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33., illetve az 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a évi CXL. törvény 44. alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és 5. számú melléklete állapítja meg. Illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése állapítja meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Földhivatala /2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Földhivatala mint fenti ügyben hatáskörrel nem rendelkező ingatlanügyi hatóság, a csatolt dokumentációk áttanulmányozása alapján a szakhatósági eljárásomat megszüntettem. A megkeresésben hivatkozott a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. -a illetve 5. számú melléklete értelmében a termőföld mennyiségi védelme követelményei kérdésében elsőfokú eljárásban a járási földhivatal, másodfokon a megyei kormányhivatal földhivatala jár el. A bevonás és közreműködés feltétele kimondja, hogy ha ugyanezen szakkérdést a hatóság korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálta és az eljárás termőföldön megvalósuló tevékenység engedélyezésére irányul. Az előzményiratok áttanulmányozása alapján tárgyi üggyel kapcsolatosan megállapítható, hogy a Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Földhivatala nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy tárgyi ügyben a Mosonmagyaróvári Járási Földhivatal /2014. szám alatt már eljárt, így ezzel kapcsolatosan, a fentiek értelmében szakhatósági állásfoglalás kiadása nem szükséges. A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tfvt.) 1. (3) bekezdése értelmében»a termőföldre vonatkozó rendelkezéseket a földvédelemre, valamint a mellékhasznosításra e törvényben megállapított szabályok kivételével alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületekre földekre is«, tehát a belterületi termőföldekre nem terjed ki a Tfvt. hatálya, így a földhivatalnak nem kellett az időleges más célú hasznosítási eljárást lefolytatni. Szakhatósági állásfoglalásomat a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) 44., 45/A. (3) bek., a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlannyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Kormányrendelet alapján adtam meg. Jánossomorja Város Önkormányzata Jegyzője /2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: Hivatkozva a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletben biztosított jogkörömre kijelentem, hogy a fenti tevékenység a helyi építésügyi követelményeknek (HÉSZ) megfelel, a helyi településrendezési tervekkel összhangban van, valamint a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel; Jánossomorja közigazgatási területén helyi jelentőségű természeti területet nem érint. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/1833-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. 5

6 Hatóságunk a megkeresést közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból megvizsgálta és megállapította, hogy: A villamos közmű átépítése termőföld területeket érint és termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. A tevékenység hatása az érintett és a környező termőföldekre várhatóan nem lesz jelentős. A környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz benyújtott, előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Az Ügyfél, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó Kálmán u ) a szakhatósági eljárás ,-Ft igazgatási szolgáltatási díját megfizette. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL tv. (Ket.) 21. (1) bek. c) pont, a 22. (1) bek., a 44. (1), (2) és (9) bek., a termőföld védelméről szóló évi CXXIX tv. 1. (1) bek, a 41., a 43. -án, a 48. (1) és (2) bek., 49. d) pont, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rend számú melléklet, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r án alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/1588-4/2014. számú végzésének indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) a Jánossomorja közigazgatási területén 20 kv-os átterhelés előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így figyelemmel a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet 13. (1)-(2)-re nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. Felhívja azonban a hivatal az engedélyt kérő/beruháző/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. -ában foglaltak értelmében amennyiben a földmunkák során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. Továbbá felhívja a hivatal a figyelmet, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. A döntés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdésén alapul. A joghatóság a Ket. 18. (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2., illetve az 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése állapítja meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 152-2/2014/VH számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: Az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó K. u ) kérelmére indult, Jánossomorja közigazgatási területén 20 kv-os átterhelés előzetes vizsgálati eljárásában az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) /2014. számon, szeptember 17-én megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóságát mint elsőfokú vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. 6

7 A Hatóság a megküldött kérelmet, a tervdokumentációt a hatáskörébe tartozó vízügyi hatósági szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A beruházás vízellátással és szennyvízelvezetéssel nem érintett. A vezeték területéről a csapadékvíz a környező területeken elszikkad. Az előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő ingatlan kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre mennyiségi és minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. Fentiek alapján vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontokból jelentős környezeti hatások nem várhatók. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A hatóság felhívja az engedélyes figyelmét az alábbiakra: Szennyező anyagok felszíni és felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos. Az elszikkasztásra kerülő esővizek nem okozhatják a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. és 2. sz. mellékletében megadott B szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. (1) bekezdése alapján szennyező anyag elhelyezése, bevezetése engedélyköteles tevékenységnek minősül. Amennyiben az elszikkasztásra kerülő csapadékvizek szennyeződnek, abban az esetben a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. és a törvény, értelmező rendelkezései szerinti vízimunka elvégzése, illetve vízi létesítmény megépítése vízjogi engedély köteles tevékenységnek minősül, amelynek engedélyezési eljárásában a vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerint engedélyezőként működik közre. A vízellátását biztosító mélyfúrású kút kialakítására a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, különösen pedig a rendelet 3. (1) bekezdése alapján vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni, amelyet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerinti tartalommal kell benyújtani az illetékes Vízügyi Hatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. (5) és (6) bekezdésben elővizsgálatot is. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szeptember 10. napjától hatályos 10. (1) bekezdés 1. pontja alapján területi vízügyi hatóságként a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet a 18. (2) bekezdés a) pontja alapján a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. -a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg. A fentiek alapján a hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5. (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. Az eljárási költségről a hatóság a Ket. 72. (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. 7

8 A hatóság hatáskörét és illetékességét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdése, valamint 1. sz. mellékletének IV/1/A. pontja határozza meg. Győr, november 14. Dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából Dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgató-helyettes 8