ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2014. Hiv. szám: Tárgy: Előadók: dr. Kuller Gábor/ Sulyok Zoltán/ Sovánné Nagy Gréte/ Kristóf Andrea/ Horváth Valéria/ Ódor Imre Melléklet: Heninger Mihály, Egyházaskesző alginit bánya kialakítás előzetes környezeti vizsgálata - határozat - HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Hatóság) Heninger Mihály (1014 Budapest, Uri u. 6. I. em 10.) képviseletében Domus Figularis Kft. (8935 Nagykapornak, Béka utca 42.) által benyújtott, és a Domus Figularis Kft. (8935 Nagykapornak, Béke utca 42.) által készített, Heninger Mihály Egyházaskesző, Alginit Bánya Kialakítás Előzetes Környezeti Vizsgálata tárgyú és K-11/1/2013. tervszámú előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.)A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Engedélyes: Az engedélyes neve: Heninger Mihály e. v. Székhely címe: 1041 Budapest, Uri u. 6. I. em. 10. Telephely neve: Egyházaszkesző 0150/3, 0150/4, 0150/5, 0150/6, 0150/7, 0150/8 hrsz. Bányatelek területe: 12 ha 2800 m2 Bányatelek fedőlapja: 124,3 mbf Bányatelek alaplapja: 40,0 mbf Kitermelhető ásványvagyon: m 3 /év alginit A bányatelek sarokponti EOV koordinátái: Pont jele EOV Y (m) EOV X (m) Z (mbf.) , ,38 119, , ,82 119, , ,31 120, , ,04 120, , ,04 122, , ,84 124, , ,98 124, , ,28 122,9 II. G:\2014\HIRDETMENYEK\ doc

2 1.)A tervezett bányatelek Veszprém megyében, Egyházaskesző község külterületén, a Sósra dűlőben, a településtől É-ra található az Egyházaskesző 0150/3-9 hrsz. -ú ingatlanokon. A terület jelenleg mezőgazdasági művelési ágú, erős antropogén hatásokkal terhelt. A haszonanyag: Felszínközeli alginitréteg, a kitermelés legnagyobb mélysége 35 m (85 mbf-ig). Barnásfeketés-zöldes színű, agyagos megjelenésű kőzet, az alginit a mélység növekedésével egyre kompaktabbá, ám egyre inkább lemezesebbé-rétegzettebbé válik. A fedő: A haszonanyag felett változó vastagságú a haszonanyag felett humuszos réteg, illetve bentonit (30-35 m) fedő helyezkedik el. A fedőrétegek a haszonanyag kitermelésére szolgáló kotrógéppel kerül eltávolításra. A fekű: alginites bentonit, tufás bazalt, alginit, tufás bentonit, A fedőréteg kitermelése a haszonanyag kitermelésére szolgáló kotrógéppel kerül kitermelésre, szállítása a haszonanyag szállítására alkalmazni kívánt szállítójárművekkel történik. A fedőréteg deponálása várhatóan a bányatelek gazdaságosan nem hasznosítható területein fog történni, meddőhányók kialakításával. A várható keletkező meddő mennyisége: m 2 /év. A meddőhányók magassága max. 5 méter. 2.)Az előzetes vizsgálati eljárásban a bányatelekkel kapcsolatos kizáró ok nem merült fel, várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. 3.)Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. III. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a VE-09D/EOH/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) megkeresésére az Egyházaskesző alginit bánya kialakítás előzetes környezeti vizsgálata tárgyában indított szakhatósági eljárásomat m e g s z ü n t e t e m. Jelen végzésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Jelen végzés csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg. 2./A Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatal Járási Földhivatala a 10267/4/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014. számú megkeresése alapján, termőföld mennyiség-és minőségvédelmi szempontból a Pápai Járási Földhivatal az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: Heninger Mihály (1041 Budapest, Uri u. 6., I. em. 10.) képviseletében eljáró Domus Figularis Kft. (8935 Nagykapornak, Béka utca 42.) által készített előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő, a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény pontja alapján termőföldnek minősülő egyházaskeszői 0150/3, 0150/4, 0150/5, 0150/6, 0150/7, 0150/8, 0150/9 hrsz.-ú ingatlanokat érintően, a bányászati tevékenység megkezdéséhez a Pápai Járási Földhivatal termőföld védelmi szakhatóságként az alábbi feltételekkel járul hozzá: - A bányatelek fektetést követően, de a bányászati tevékenység megkezdése előtt, az érintett, termőföld besorolású, de erdőtől különböző művelési ágú ingatlanok más célú hasznosításának engedélyezését kérelmezni kell hatóságunknál. - a bányaművelés lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld-igénybevétellel történjen. 2

3 - a tervezett tevékenységgel érintett ingatlanokkal szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását akadályozni nem lehet. A terület-felhasználás megkezdésének napját az igénybevevő köteles az ingatlanügyi hatóságnak előzetesen bejelenteni. A más célú hasznosítási engedély hiányában megkezdett területigénybevétel és az igénybevétel megkezdése közlésének elmulasztása esetén földvédelmi bírságot állapítunk meg. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 3./A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányságának VBK/452-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a tárgyi előzetes vizsgálati eljárásban a szakhatósági eljárást m e g s z ü n t e t i. A végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárász megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 4./A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága VEF/001/ /2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az Észak - Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014. iktatószámú megkeresésére Egyházaskesző 0150/3-9 hrsz- on alginit bánya kialakításához a K-11/1/2013. tervszámú, november hónapban kelt Előzetes Környezeti Vizsgálat című dokumentáció (készítette: Domus Figularis Kft Nagykapornak, Béke u. 42.) alapján kiadja az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS-t. Egyházaskesző 0150/3-9 hrszú, szántó művelési ágú ingatlanokon tervezett alginit bányászati tevékenységhez szükséges Előzetes Környezetvédelmi Vizsgálati eljárást lezáró határozat - talajvédelmi szempontból - kiadható. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. Az ügyfél a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének pontja szerinti Ft. eljárási díjat megfizette. 5./Marcaltői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének /2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: A Marcaltői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjeként, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2014. megkeresésére Heninger Mihály (1014 Budapest, Uri u. 6. I. em.10.) képviseletében Domus Figularis Kft (8935 Nagykapornak, Béka utca)- Egyházaskesző község külterületén alginit bánya kialakítására vonatkozó előzetes vizsgálati eljárása kapcsán: szakhatósági hozzájárulásom kikötés nélkül megadom. 6./Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 494-3/2014. számú belföldi jogsegélyében az alábbiakat adta elő: Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság fenti tárgyú és számú eljárásukban az alábbi adja: - belföldi jogsegélyt- 3

4 A megküldött hiánypótlás szerinti kiegészítéssel hozzájárulunk az előzetes hatásvizsgálat elfogadásához előírások megtétele nélkül, vízgazdálkodási szempontból nem szükséges környezeti hatásvizsgálat. A kitermelést vízzáró alginites rétegben végzik, így a talajvízre nem gyakorolnak hatást. A bányagödörben összegyűlő csapadékvizeket a művelési időszakokban szivattyúval átemelik a terület É-i határán húzódó vízelvezető árokba, innen a meglévő elvezető rendszerben a Rábába kerül. A kialakított meddődepók nem befolyásolják a csapadékvíz levezetését, mert a területről a 0149 hrsz.-ú árok vezeti le a vizeket, és az távol esik a meddőtároló tértől. Megkeresésüknek a Ket. 26. (5) bekezdése alapján tettünk eleget. 7./A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VER/092/ /2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Győr, Pf hivatkozott számú megkeresésére az Egyházaskesző alginit bányászati tevékenység megvalósítása ügyében az előzetes vizsgálati eljárás során szakhatósági hozzájárulásunkat megadjuk. Állásfoglalásunk ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az kizárólag az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség ügy érdemében hozott határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg. IV. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért a Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. V. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft., amit az elsőfokú hatóság számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. INDOKOLÁS Heninger Mihály (1014 Budapest, Uri u. 6. I. em 10.) képviseletében Domus Figularis Kft. (8935 Nagykapornak, Béka utca 42.) kérelmet nyújtott be a Hatósághoz. Az Ügyfél kérelméhez csatolta a Heninger Mihály Egyházaskesző, Alginit Bánya Kialakítás Előzetes Környezeti Vizsgálata tárgyú és K- 11/1/2013. tervszámú tervdokumentációt, és annak alapján előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérelmezte. Az Ügyfél a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szerinti Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Hatóság eljárása során megállapította, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció a hiánypótlások után megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek, valamint a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak. Tárgyi bányászati tevékenység- az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett -várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat, ezért környezeti hatásvizsgálat előírását a Hatóság nem tartja szükségesnek A Hatóság felhívja azonban az Ügyfél figyelmét, hogy a bányászat megkezdéséhez be kell szerezni a szükséges bányahatósági engedélyt. 4

5 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 29. (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet i alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A bányászati tevékenység konkrétan a humusz és a fedő meddő letakarításából és bányatelken belüli deponálásából, a haszonanyag kotrással történő kitermeléséből, rakodásából és a területről történő kiszállításából áll. Letakarás: A 07-1,0 m fedőréteg letakarítását homlokrakodó vagy kotrógéppel tervezik végezni. Jövesztés: Az 0,8-35 m vastag alginitet részben szárazon részben víz alól kotrógéppel termelhető ki. A kitermelt anyag ideiglenes tárolása a bányagödör oldalán történik. Innen e gy homlokrakodó juttatja a szállítójárművekre. Felhagyás, rekultiváció: A bányászat befejezését követően a területet rekultiválják. A deponált humusz a bánya bezárását követően a rekultiváció során záró-rétegként kerül felhasználásra. Az anyagfelhasználás főbb mutatói A bányában évente 3 hónapban m 3 alginitet termelnek ki. Felszín alatti tartály, vezeték a bányatelken nincs. A bányászati technológia vízfelhasználást nem igényel. A létesítés során építési munkálatokkal nem számolhatunk, az érintett terület előkészítése, letakarítása a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. A telephelyen végzett tevékenységet tekintve az alginit kitermelés, mint fő tevékenység nem jár hulladékképződéssel, míg a technológiai folyamatok biztosítása, illetve karbantartási munkálatok során keletkeznek veszélyes hulladékok. A telepítéskor történő légszennyezés rövid idejű, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel. Üzemelés : A benyújtott dokumentációkból megállapítható, hogy a működés során jelentős környezeti zajés rezgéshatás nem várható,. A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek (kotró, homlokrakodó, lánctalpas kotró, dömper) és a szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. Az alginit bányában a munkavégzés csak nappali időszakban tervezett. A bánya területéhez legközelebbi, zajvédelmi szempontból védendő területen, a lakóépületeknél - az Egyházaskesző, Móricz Zsigmond utcai lakóépületeinél és Várkesző, Petőfi utcai lakóépületeinél a környezeti zaj és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelt 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei a benyújtott számítások alapján teljesülnek. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés a) pontja és 6. szerint, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterület érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, így a rendelet 10. (1) bekezdése szerint a bányászati tevékenység zajvédelmi szempontból zajkibocsátási határérték birtokában végezhető. A szállítási tevékenység a sz., sz., sz. és 83. sz. utakat érinti. A zajszint változás, az érintett utakon nem éri el a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. (1) szerinti 3 db-es mértéket. A felső humuszréteg letermelést követően a bányatelek gazdaságosan nem hasznosítható területein deponálásra kerül, míg a kitermelni kívánt alginites agyagréteg feletti fedőréteg deponálása meddőhányók kialakításával történik. A felső humuszréteget és fedőréteget a későbbi rekultivációhoz használják fel. A munkagépek karbantartása, javítása bányaüzemen kívüli telephelyen történik, mely során veszélyes hulladék keletkezésével kell számolni. A keletkező veszélyes hulladékok engedéllyel rendelkező kezelő(k) részére történő átadásáról gondoskodnak. A bánya üzemelése közben a munkagépek valamint az alginit szállító tehergépkocsik (1 db kotró, 1 db homlokrakodó, 2 db dömper, lánctalpas kotró és tehergépkocsik) kipufogógáz kibocsátása okoz légszennyezést, a kitermelt anyag elszállításához naponta 5-7 fuvar szükséges. Porkeltéssel a letakarítás és az ásványanyag kitermelése során nem kell számolni, mivel gyakorlatilag földnedves állapotban történik. Szél hatására kiporzás keletkezhet száraz időszakban a meddőtől már letakarított, de még vízzel nem borított területekről. A meddő és humusz depóniákon a megfelelő tömörítettség és a felületükön rövid idő alatt megkötődő növényzet hatására nincs huzamosabb idejű kiporzás. 5

6 A kipufogógázok és a por kibocsátására vonatkozó számítások szerint határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel. A meghatározó hatásterület NO x és szilárd por esetén alakul ki 35 méter távolságra a bányaműveléstől. A telekhatár és a bányaműveklés átlagos legkisebb távolsága 40 méter: A levegőszennyezés hatásterülete a telephely határain belül lehatárolható. Az üzemelés során a letermelt humuszos talajt a bányatelken deponálják majd a rekultiváció során felhasználják. Munkagépek javítása, karbantartása a bányatelken kívül történik. A bányagödörben felhalmoózó csapadékvizet a művelés időszakaiban szivattyú segítségével a terület É-i határvonalán húzódó vízelvezető árokba juttatják, amely a K/É-K-i irányba húzódó vízelvezető árokrendszeren keresztül a Rábába vezeti a csapadékvizet. A tevékenység felhagyása: A tevékenység felhagyása esetén hulladékok keletkezésével nem kell számolni. A felhagyás során a rekultivációval járó kibocsátásokkal számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan ekkor sem fog kialakulni. A tevékenység felhagyása után a területet rekultiválják. A tevékenység felhagyása nem érint felszíni vagy felszín alatti vizeket. Havária : a szállító- és munkagépek üzemanyag, illetve kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során szennyezett föld (EWC *) keletkezésével is kell számolni. A Hatóság fentieken túl megállapította, hogy a telepítés során építési munkálatokkal nem számolhatunk, az érintett terület előkészítése, letakarítása a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek (kotró, homlokrakodó, lánctalpas kotró, dömper) és a szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. Az alginit bányában a munkavégzés csak nappali időszakban tervezett. A bánya területéhez legközelebbi, zajvédelmi szempontból védendő területen, a lakóépületeknél az Egyházaskesző, Móricz Zsigmond utcai lakóépületeinél és Várkesző, Petőfi utcai lakóépületeinél a környezeti zaj és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelt 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei a benyújtott számítások alapján teljesülnek. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés a) pontja és 6. szerint, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterület érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, így a rendelet 10. (1) bekezdése szerint a bányászati tevékenység zajvédelmi szempontból zajkibocsátási határérték birtokában végezhető. A szállítási tevékenység a sz., sz., sz. és 83. sz. utakat érinti. A zajszint változás, az érintett utakon nem éri el a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. (1) szerinti 3 db-es mértéket. A kitermeléssel összefüggő tényleges környezeti zajkibocsátás vizsgálatára szóló előírásokat a tevékenység részletes feltételeit meghatározó Műszaki Üzemi Terv benyújtása során kerül sor. A tervezett bányaművelés a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 10 pontban kijelölt, az ország többi területe kategóriába tartozó Egyházaskesző község külterületén történik. Az érintett ingatlanok (Egyházaskesző 0150/3-8 hrsz) nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, nem részei az Országos Ökológiai hálózatnak sem. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A tevékenység várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat a táj- és természetvédelem célkitűzéseire. Hatásvizsgálat elrendelése levegőminőség-védelmi szempontból, mivel jelentős hatások nincsenek, nem szükséges. A zaj-és rezgésvédelem tekintetében jelentős környezeti hatás nem várható, környezeti hatásvizsgálat nem indokolt. Hulladékgazdálkodási és vízvédelmi szempontból a hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges, mivel jelentős hatások nem várhatóak. A beadvány alapján megállapítható, hogy a tevékenység nem jár jelentős, előzetes építési munkával, a terület letakarítása a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. A terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (XII.25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján érzékeny területi besorolásba tartozik vízbázis védőterületét nem érinti. 6

7 A Hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően hivatalában, honlapján valamint a telepítés helye szerinti önkormányzat hirdetőtábláján közleményt tett közzé. A közleményre észrevétel nem érkezett. A hatóság a továbbtervezésnél az alábbiakra hívja fel az Ügyfél figyelmét: Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. március 15. közötti időszakban szabad folytatni. A tevékenységből eredő zajkibocsátás mértékét az aktuális Műszaki Üzemi Terv (MÜT) véleményezése illetve elfogadása során a felügyelőség mint szakhatóság vizsgálja. A tevékenység felhagyását követően a csapadékvíz elvezetését a területről biztosítani kell. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 32/A illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a VE-09D/EOH/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 1. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) megkeresésére a az Egyházaskesző alginit bánya kialakítás előzetes környezeti vizsgálata ügyében szakhatósági eljárás indult Hivatalomnál. Megállapítottam, hogy hatóságom, mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy a megkeresés örökségvédelmi hatáskört nem érint. A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így figyelemmel a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 13. (1) bekezdésére nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Hatóságom hatáskörét a Kr. 13 (1) bekezdése és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése, 4. melléklet 3. pontja, illetékességét a Kr. 2. (1) bekezdés a) pontja alapján az 1. számú melléklet 18. pontja határozza meg. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Állásfoglalásomat a Ket. 44. (6) bekezdésére és 71. (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése alapján állapítottam meg. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatal Járási Földhivatala a 10267/4/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 2. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Heninger Mihály (1041 Budapest, Uri u. 6., I. em. 10.) képviseletében eljáró Domus Figularis Kft. (8935 Nagykapornak, Béka utca 42.) az általa elkészített dokumentáció Észak - dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséghez történő benyújtásával kezdeményezte az egyházaskeszői 0150/3, 0150/4, 0150/5, 0150/6, 0150/7, 0150/8, 0150/9 hrsz.-ú ingatlanok területén tervezett bányászati tevékenység előzetes környezeti vizsgálati eljárását. Fent nevezett hatóság az érdemi döntés meghozatala előtt a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A., ill. a 4. sz. mellékletben foglaltak, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) 44. (1) bekezdése alapján kereste meg a Pápai Járási Földhivatalt szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. 7

8 A Ket. 44. (1) bekezdése alapján törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, melynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja. Termőföldek más célú hasznosítására vonatkozó szabályokat a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) a állapítja meg. E törvény rögzíti, hogy mely tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának. A törvény kimondja, hogy az ingatlanügyi hatóság engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt a törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A Tfvt. 11. (1) bekezdése szerint termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni. A (2) bekezdésben foglaltak szerint, az átlagosnál jobb minőségű termőföldet csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet más célra hasznosítani. A (3) bekezdés alapján, a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt is. Ugyanezen jogszabályi rendelkezés (4) bekezdése pedig kimondja, hogy az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során a fentiekben kiemelt jogszabályi előírások mellett figyelembe vettem a megkereséshez mellékelt előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat és az ügy földvédelmi szempontú vizsgálata során megállapítottam, hogy a tevékenység - a tervek szerint - az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre korlátozódna és átlag alatti minőségű földterületeket érintene, továbbá a Tfvt. 8. (3) bek.-ben foglalt kitételt ellenőrizve kijelenthető, hogy az egyházaskeszői külterületen lévő földrészletek összterületének kevesebb, mint 25 % -ára van ezidáig bejegyezve bányatelek jogi jelleg az ingatlan-nyilvántartásban. Fentieket figyelembe véve és értékelve tehát a tervezett bányászati tevékenység a földvédelem érdekeit (Tfvt 8. ) a jogi szabályozás által megengedett mértéket meghaladóan nem sérti, ezért ahhoz a rendelkező részben rögzített feltételekkel termőföldvédelmi szakhatóságként hozzájárultam. A terület-felhasználás megkezdésének előzetes bejelentését a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 10/A (2) bekezdése, a termőföldek más célú használatának engedélyhez kötöttségét pedig a 10. (1) bekezdése írja elő. A szakhatósági állásfoglalást a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. Tv. 7., 8., 9. (1); 10., 11., valamint a évi CXL. tv ai alapján adtam ki. A jogorvoslat lehetőségét a évi CXL. törvény 44. (9) alapján zártam ki. A Pápai Járási Földhivatal hatáskörét a évi CXXIX. törvény. 7. (1) bekezdése, a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. (1); 2. (1) bekezdései míg illetékességét a 149/2012. (XII. 28.) VM. rendelet I. mellékletében foglaltak alapozzák meg. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányságának VBK/452-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 3 pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. és 4. számú melléklete alapján szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából kereste meg a Bányakapitányságot február 27-én a fenti tárgyban. A Bányakapitányság megállapította, hogy a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és az 5. melléklet 10. pontja értelmében a szakhatósági bevonási feltétel Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, 8

9 és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. nem teljesül mivel a kérelem bányászati tevékenységre (alginit bányászat) irányul, ezért a Bányakapitányság hatásköre hiányát állapította meg, és a szakhatósági eljárást megszüntette. A jogorvoslati tájékoztató a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság végzését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 45/A. (3) bekezdése alapján hozta, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága VEF/001/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 4. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak - Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Győr) Heninger Mihály bányavállalkozó (1041 Budapest, Úri u. 6. I. em. 10.) kérelme alapján talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás kiadása ügyében kereste meg a talajvédelmi hatóságot Egyházaskesző külterületén alginit bányászatához szükséges előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához. A becsatolt Előzetes Vizsgálati Dokumentáció alapján termőföldet is érintő tevékenység helye: Egyházakesző 0150/3-9 hrsz-ú szántó területek. A dokumentáció 2. pontjában részletezett TERVEZETT TEVÉKENYSÉG című fejezetrészben összefoglalt talajvédelmi beavatkozások tervezése talajvédelmi szempontból elfogadható: a bánya kitermelés során külön deponált és megmentett humuszos termőréteg a rekultiváció során fedőrétegként kerül felhasználásra, ezért a talajvédelmi hatóság a rendelkező rész szerint adta ki állásfoglalását. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdése, a termőföld védelméről szóló évi CXXIX..törvény 32. (1) bekezdése, valamint a 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 32/A. (1) bek. és a rendelet 4. sz. melléklete állapítja meg. A jogorvoslati lehetőségről a évi CXL. számú törvény 44. (9) bekezdése rendelkezik. Az eljárási díj megfizetéséről való tájékoztatás a Két. 44. (6) bekezdésén alapul. Marcaltői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének /2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 5. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (címe: 9021 Győr, Árpád u ) Egyházaskesző külterületén alginit bánya kialakítás tárgyában Heninger Mihály (1014 Budapest, Uri u. 6. I. em.10.) képviseletében Domus Figularis Kft előzetes vizsgálati eljárása kapcsán szakhatósági állásfoglalás megadására kérte a Marcaltői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét. Az előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányoztam és megállapítottam, a külszíni fejtéses alginit bányászat tervezett bányatelke: 19 ha 2000 m2, helyrajzi száma: Egyházaskesző, 150/3-9-hrsz. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású (szántó) területen, a tervezett tevékenység helyi természetvédelmi területet nem érint, valamint helyi önkormányzati rendeletben meghatározott környezet- és természetvédelmi követelményt nem sért. A szakhatósági állásfoglalást a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 32/A. (1) bekezdésében, valamint a 4. számú mellékletének 4. pontjában meghatározott jogkörömben adtam ki. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 32/A. (1) bekezdése, valamint a 4. sz. mellékletének 4. pontja, valamint a Ket. 12. (3) bekezdés d) pontja és a 21. (1) bekezdés b) pontja állapítja meg. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VER/092/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 7. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az engedélyes Heninger Mihály Budapest, Úri u. 6. I. em képviseletében, az Egyházaskesző alginit bányászati tevékenység megvalósítása ügyében az előzetes vizsgálati dokumentációt a HORTUM Tervező és Mérnöktanácsadó Kft. (8900 Zalaegerszeg, Platán sor 19/B, 2/1.) nyújtotta be a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, mely megkereste hatóságunkat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében. 9

10 A elérhetőségen található - K-11/1/2013. tervszámú Egyházaskesző, alginit bánya kialakítás előzetes vizsgálata - tervdokumentáció-t a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet - továbbiakban: Kormányrendelet- 4. sz. mellékletben foglalt szakkérdések vonatkozásában áttekintettük. Megállapítottuk, hogy közegészségügyi vonatkozásban nincs jogszabályi akadály, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttünk. Hatáskörünket a Kormányrendelet 4. sz. melléklete, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Két.) 44. -ban foglaltak állapítják meg, Illetékességünket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010, (XII.27.) Korm. rendelet 4. (2) pontja határozza meg. Jogorvoslati lehetőséget a Két. 44. (9) bekezdés alapján biztosítottuk. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartása mellett a beruházás megvalósítása várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. A Hatóság határozatát a fentieken túlmenően a tervdokumentáció, a hiánypótlási felhívásokra küldött dokumentációk, a hivatkozott jogszabályi helyekre valamint a R. 5. (2) bekezdés ac.) pontja alapján hozta meg. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 96. és 98. (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró Hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd) pontján alapul. Az eljáró hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 8. (1) bek. és a 43. (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen Korm. rendelet 1. számú melléklet 1. fejezete határozza meg. Győr, dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából dr. Jagadics Zoltán s. k. mb. igazgatóhelyettes A határozatról értesül: 1.) Heninger Mihály (1014 Budapest, Uri u. 6. I. em 10.) 2.) Domus Figularis Kft. (8935 Nagykapornak, Béka utca 42.) 3.)Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság (8200 Veszprém, Budapest u. 2.) 4.)Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (8200 Veszprém, József Attila u. 36.) 5.)Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatal Járási Földhivatala (8500 Pápa, Kisliget 9.) 6.)Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság (9021 Győr, Árpád u ) 7.)Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (8200 Veszprém, József Attila u. 36.) 8.)Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (8200 Veszprém, Radnóti tér 2/B.) 9.)Egyházaskesző Önkormányzati Hivatal Jegyzője (8523 Egyházaskesző, Kossuth Lajos u. 57.) 10.)Marcaltői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (8532 Marcaltő, Fő tér 13.) 11.) Ügyfélszolg. 12.) Honlap Jogerő után: 1.) Heninger Mihály (1014 Budapest, Uri u. 6. I. em 10.) 10