GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: /2016. Tárgy: Győr, Magner Hungária Kft., 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon folytatott homok- és kavicsbányászati tevékenység kapacitásnövelésére vonatkozó előzetes vizsgálat Ügyintéző: dr. Tatár Beatrix Margit Mellékletek: Bartókné Hajnali Beáta Sovanné Nagy Grére Nagyné Bakonyi Ildikó Neuberger Orsolya Bedők László Herczeg Zoltán Telefon: (96) Hiv. szám: - HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (továbbiakban: Hatóság) a Magner Hungária Kft. (1054 Budapest, Honvéd u. 8. I. em. 2., továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott a Győr 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon folytatott homok- és kavicsbányászati tevékenység kapacitás-növelésének környezeti hatásaira vonatkozóan benyújtott dokumentáció alapján lefolytatott előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja, hogy a tevékenység engedélyezését kizáró olyan ok merült fel, melyet a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig meg lehet szüntetni, továbbá megállapítja a következőket: 1. A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Jogosult: Magner Hungária Kft. Székhely címe: 1054 Budapest, Honvéd u. 8. I. em. 2. KÜJ: Telephely neve: Győr 0797/3 hrsz. KTJ: Tervezett kapacitás: m 3 /év Fő tevékenység: TEÁOR 0812 Kavics-, homok-, agyagbányászat Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96) zoldhatosag@gyor.gov.hu - Honlap:

2 2. A bányatelek műszaki adatai: Pont jele EOV Y (m) EOV X (m) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,01 Bányatelek területe: 18,9694 ha Bányatelek fedőlapja: 120,00 mbf Bányatelek alaplapja: 111,00 mbf Súlypontja: X= Y= A bányatelek által fedett ingatlan: Győr 0797/3 hrsz. 3. A tevékenység ismertetése: A bányaművelés technológiai lépései: - letakarítás - jövesztés - elhagyás Letakarítás: A bányatelek negyedén már megtörtént. A 0,3-0,8 m közötti, átlagosan 0,5 m vastagságú humuszos feltalajt letakarítása kotrógéppel és homlokrakodóval végzik. A letakarított földet a határpillér védősávjában és a bányatelektől D-re védőtöltésben tárolják. Jövesztés: A haszonanyag kitermelése szárazon, 2 szinten, a talajvíz szintje felett történik hidraulikus kotrógépekkel. A felső szint maximum 3,0 m, az alsó szint maximum 2,8 m vastag. A bányafalból kitermelt nyers homokot, homokos kavicsot nem készletezik, elszállítását tehergépjárművel végzik. Felhagyás: A haszonanyag kitermelését követően visszamaradt bányagödör tájrendezését követően a terület mezőgazdasági művelési ágban való hasznosítását tervezik. A bányászati tevékenység várható időtartama 2-3 év. 2

3 4. Az engedélyezési eljárás menete: 4.1. A Hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését A beruházással kapcsolatban ugyanakkor kizáró ok merült fel. A tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig megteremthető A kizáró okot a létesítési, építési engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig meg kell szüntetni. 5. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/8462-2/2016.ált. számon a következő állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály (9021 Győr, Árpád u ) a Magner Hungária Kft. (1054 Budapest, Honvéd u. 8. I. em. 2., továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott a Győr 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon folytatott homok- és kavicsbányászati tevékenység kapacitásának növelésére vonatkozó előzetes vizsgálata tárgyában indult hatósági eljárásban megküldött /2016. hivatkozási számú szakhatósági megkeresésre a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint elsőfokú vízügyi hatóság (a továbbiakban: hatóság) az előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozat kiadásához az alábbi előírásokkal hozzájárulok: 1. A bányászati tevékenység során a felszíni és felszín alatti víz káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető. 2. Az esetlegesen a bányatelekre befolyó csapadékvizek távoltartását tereprendezéssel meg kell oldani, 3. A szikkasztásra kerülő csapadékvizek nem okozhatják a felszín alatti víz, és a földtani közeg B szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációját. 4. A keletkező kommunális szennyvíz elhelyezését zárt gyűjtőben, konténeres/mobil WC telepítésével kell meg oldani. 5. Gondoskodni kell a zárt szennyvízgyűjtő rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgás- és szennyezésmentes tárolásról. 6. Gondoskodni kell az összegyűjtött szennyvíz jogosultsággal rendelkező szervezettel történő rendszeres elszállításáról. 7. A telephelyen a munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. 8. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - a hatóságnak. A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 3

4 III. Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a tevékenység helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: 1. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője /2016. számon a következő állásfoglalást adta: Hivataluk a Magner Hungária Kft. (székhely: 1054 Budapest, Honvéd u em. 2.) Győr, 0797/3. hrsz. alatti ingatlanon ( Győr IX.- homok; homokos kavics bányatelek) folytatott homok- és kavicsbányászati tevékenység kapacitásának növelésére vonatkozó előzetes vizsgálata során belföldi jogsegélyben kereste meg hivatalunkat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet (továbbiakban: Kr.) 1. (6b) bekezdése alapján, azaz a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata céljából. A megkeresésnek eleget téve a csatolt dokumentációt a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi tevékenység - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) rendeletében, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Bécsi úti nádas helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) rendeletében jóváhagyott - helyi környezet- és természetvédelmi követelményekkel nem ellentétes. 2. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője /2016. számon a következő állásfoglalást adta: A győri Magner Kft., 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon folytatott homok- és kavicsbányászati tevékenység kapacitásának növelésére vonatkozó előzetes vizsgálat kapcsán - belföldi jogsegélyben kérte a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet (továbbiakban: Khvr.) 1. (6b) bekezdése alapján a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálatát. Győr MJV Polgármesteri Hivatalának Településfejlesztési Főosztály Városfejlesztési Osztálya megvizsgálta és az alábbi tájékoztatást adja: A győri 0797/3 helyrajzi számú ingatlant Győr MJV Közgyűlése 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelettel jóváhagyott Győr város szabályozási terve és helyi építési szabályzata (GYÉSZ) szerint a sz. Általános mezőgazdasági terület (Má) övezetbe sorolja (lásd szabályozási terv kivonat). Győr MJV Közgyűlése 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelet további előírásai: A bányászati kutatási tevékenység és terület kiterjesztésének lehetősége: A GYÉSZ 56. (2) Külszíni bányászati tevékenység számára kutatásba vonható területen bányatelek lefektetése, bányaművelés megkezdése, bányatelek bővítése kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges: a.) a külszíni bányaműveléssel összefüggő tevékenységek kizárólag általános mezőgazdasági területbe tartozó területet érinthetnek, b.) tájképvédelmi területet nem érinthetnek, c.) nem érinthetnek Győr átlagos termőhelyi adottságánál jobb minőségű mezőgazdasági területet, d.) nem érinthetnek tervezett vagy meglévő országos közúttól, vasúttól 50 m-en belül fekvő területet, e.) a szállítási útvonalat úgy kell kijelölni, hogy a bányatelektől a forgalmi utakig tartó szállításból eredő zaj, rezgés és légszennyező hatás összefüggő lakóterületet, üdülőterületet és rekreációs funkciót betöltő területet nem érinthet. 4

5 Győr MJV Közgyűlése 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelettel jóváhagyott Győr város szabályozási terve és helyi építési szabályzata (GYÉSZ) 3. számú melléklete tartalmazza a szabályozási tervek jóváhagyott tervlapjait. Az 1.3. A tervezett utak tengelyvonalai önálló szabályozási tervlap (lásd melléklet) tartalmaz tervezett országos főút tervezett tengelyvonalat tárgyi területre vonatkozóan. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény 11. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel. A tárgyi területre az OTrT és Megyei Rendezési terv út kialakítását nem tartalmazza, ezért az SZT-n rajzosan be nem építhető sáv -ként jelölt elemek törlése a településrendezési eszközök és a magasabb rendű jogszabályokban rögzített előírásokkal (megyei terv, OTrT) való összhang megteremtése érdekében SZTM számon településrendezési eszköz módosítása egyeztetési eljárás van folyamatban, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján. A tárgyi területre vonatkozóan az eljárás lezárása és közgyűlési jóváhagyásra történő előterjesztésének várható időpontja december. IV. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/ /2016. számon az alábbi véleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a Győr, 0797/3 hrsz.- ú ingatlanon folytatott homok- és kavicsbányászati tevékenység kapacitásának növelésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján a Magner Hungária Kft. (1054 Budapest, Honvéd u. 8. I. em 2.) részére a Győr, 0797/3 hrsz.- ú ingatlanon folytatott homok- és kavicsbányászati tevékenység kapacitásának növelésére vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok. 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-02D/EPH/4491-2/2016. számon az alábbi véleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út ), mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, a Győr, Magner Hungária Kft., 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon folytatott homok- és kavicsbányászati tevékenység kapacitásának 5

6 növelésére vonatkozó előzetes vizsgálat tárgyában megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalát (továbbiakban: hivatal). A hivatal a megkeresést megvizsgálta és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 28. (1) bekezdése, valamit az 5. melléklet I.4. és 7. pontja alapján felmerülő szakkérdésben tájékoztatja az eljáró hatóságot, hogy tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint nyilvántartott régészeti lelőhelyet (Győrszentiván-Újmajor azonosítószám) érint. A régészeti feladatellátás folyamatban van, így a régészeti lelőhely hatásviselő feltehetőleg nem lesz. A hivatal felhívja a figyelmet, hogy amennyiben környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás kerül lefolytatásra, úgy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés a) pontja értelmében a benyújtott dokumentációnak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. A dokumentációban a 45. oldalon található Épített környezetre gyakorolt hatás, az épített környezet védelme című fejezet eleget tesz. 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1644-3/2016. számon az alábbi véleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának felhatalmazása alapján, a Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út ) fent hivatkozott megkeresése és a megkereséshez mellékelt Előzetes vizsgálati dokumentáció A Győr IX. -homok, homokos kavics" bányatelken üzemelő külszíni bánya termelésének m 3 /évrői m 3 /évre tervezett növeléséhez" szakanyag szerint az alábbi TALAJVÉDELMI ÁLLÁSFOGLALÁS -t adom a talajok minőségvédelmi szakkérdése vonatkozásában: Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. A bányászati tevékenységgel érintett ingatlanok humuszos termőrétegének [etakarítását talajvédelmi tervre alapozottan kell elvégezni. A beruházás által érintett termőföld területeken a talajvédelmi célú létesítmények működőképességét biztosítani kell. 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztály /2016. számon az alábbi véleményt adta: A november 2-án iktatott hivatkozott számú megkeresésére a Győr, Magner Hungária Kft., 0797/3 hrsz-ú ingatlanon folytatott homok- és kavicsbányászati tevékenység kapacitásának növelésére vonatkozó előzetes vizsgálat engedélyezési eljárásával kapcsolatban a termőföld mennyiségi védelme érdekében földvédelmi szakkérdés vonatkozásában az alábbi ÁLLÁSFOGLALÁST adom. A Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztálya, mint a tárgyi szakkérdés ügyében szakértelemmel rendelkező szerv, a csatolt dokumentáció alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból az alábbi felsoroltak figyelembe vételével és betartásával kifogást nem emel. Amennyiben a fenti tervezett kapacitásnövelés további, még nem engedélyezett termőföldnek minősülő külterületi ingatlanokat is érinteni fog, úgy az érintett helyrajzi számokra a termőföld 6

7 védelméről szóló évi CXXIX. törvény ai az irányadóak, így a tervezett további beruházás megkezdése előtt a termőföld más célú végleges, vagy időleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni, vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Az engedélyt a Földhivatali Osztály külön eljárásban - kérelemre - adja meg. Ennek hiányában semmilyen a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény nak szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 10. (3) bekezdése szerint: Termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás megindításához vagy folytatásához rendelkezésre kell állni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatnak. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén az eljáró hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie. A tervezett beruházás során fokozott figyelmet kell fordítani a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 11. (1) bekezdésére: Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. 5. A Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály VA/FEF01/7025-2/2016. számon az alábbi véleményt adta: A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében biztosított jogkörömben a Győr 0797/3 hrsz-ú ingatlanon folytatott homok- és kavicsbányászati tevékenység kapacitásának növelésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárása tárgyában az engedély - erdészeti szakkérdés tekintetében - az alábbi kikötéssel adható ki: Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. tv. (Evt.) 62. (3) szerint az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni. Erdőtelepítés az Evt. 44. szerint az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kiviteli terv alapján végezhető. Állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. V. Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, természetes 7

8 személyek és civil szervezetek esetén 2500 Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy a Hatóság sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. INDOKOLÁS A Magner Hungária Kft. (1054 Budapest, Honvéd u. 8. I. em. 2., továbbiakban: Ügyfél) kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, melyben előadta, hogy az 574-6/2016. számú jogerős határozatban vizsgált, Győr 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon folytatott homok- és kavicsbányászati tevékenység kapacitás-növelését m 3 /évrői m 3 /évre - tervezi. Kérelméhez, a tervezett kapacitás-növelés környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 1. mellékletének 35. pontja alapján fizetendő Ft összegű igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást csatolt. A Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett kapacitás-növelés mértéke megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. sz. melléklete 130. pontjának, és előzetes vizsgálatköteles tevékenység. A Hatóság megállapította, hogy a Győr 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon folytatott homok- és kavicsbányászati tevékenység kapacitás növelésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a R. 3. és 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. A nyilvánosság bevonása, a hatásterületen élő ügyfelek és a civil szervezetek értesítése érdekében Hatóság a R. 3. (3)-(4), valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően az eljárás megindulásáról közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, illetve annak lakossága, sem a hatásterületen élő ügyfelek, sem a társadalmi szervezetek részéről észrevétel nem érkezett. Hatóság a Ket. 63. szakasz (1) bekezdése értelmében november 30. napján (szerdán) 10 órakor a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal ügyfélszolgálati tárgyalójában (Győr, Árpád u ) közmeghallgatást tartott, melyen érdeklődő nem jelent meg. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a Hatóság a következőket állapította meg: Környezeti igénybevételek Levegőtisztaság-védelemi szempontból: Létesítés A tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése (Győr), a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 2. pontban kijelölt, Győr-Mosonmagyaróvár kategóriába tartozik. A 0797/3 hrsz. alatti bánya már üzemel, így létesítési, telepítési tevékenységgel a kapacitásbővítés nem jár. 8

9 Üzemelés A bánya üzemelése közben a munkagépek (4 db kotró-rakodó gép, 1 db homlokrakodó, 1 db locsolóautó), valamint a szállító tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása, továbbá a bányászati és szállítási tevékenységgel járó kiporzás okoz légszennyezést. Maximális kapacitású kitermelés esetén (2200 m 3 /nap) a szállítást végző teherautóktól 312 teherautó elhaladás várható. Porkeltéssel a letakarítás és az ásványanyag kitermelése során nem kell számolni, mivel gyakorlatilag földnedves állapotban történik. Szél hatására kiporzás keletkezhet a kiszáradó haszonanyag készletterek depóniáinak felületén. A meddő és humusz depóniákon a megfelelő tömörítettség és a felületükön rövid idő alatt megkötődő növényzet következtében nincs érdemi kiporzás. A számított kibocsátási értékek felhasználásával végzett terjedésszámítás alapján megállapítható, hogy a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) b) pontja szerint értelmezett meghatározó hatásterület por szennyezőanyag vonatkozásában a bányatelek körüli 74 m-es sávon belül jelölhető ki. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: Győr: 0776/1, 0778/1, 0778/6, 0778/7, 0778/8, 0778/9, 0780/4, 0782/2, 0783/2, 0784, 0785/2, 0786, 0788/2, 0789/5, 0797/2, 0797/3, 0797/4, 0797/6, 0797/7. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A bánya területe a legközelebbi lakót területtől 125 méter távolságra található. A termék elszállításakor a levegőterhelés a szállítási útvonalakra korlátozódik. A szállítási útvonal mentén határértékeket meghaladó immisszió nem alakul ki. Felhagyás A felhagyás során a rekultivációval járó kibocsátásokkal számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan ekkor sem fog kialakulni. Zaj-és rezgésvédelemi szempontból: Létesítés A 0797/3 hrsz. alatti bánya már üzemel, így létesítési, telepítési tevékenységgel a kapacitás bővítés nem jár. Üzemelés A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek (4 db kotró-rakodó gép, 1 db homlokrakodó, 1 db locsolóautó) és a szállítójárművek, tehergépkocsik zajkibocsátásával lehet számolni. A bánya zajforrásai nappali időszakban üzemelnek. A bánya területéhez legközelebbi, zajvédelmi szempontból védendő területen, a lakóépületeknél a Győr-Győrszentiván, 0798/1 és 0798/2 hrsz. alatti lakóépületeknél a kapacitásnövelés után a /2016. számú zajkibocsátási határértékben megállapított zajkibocsátási határérték, a benyújtott számítások alapján teljesül, a bányatelek délkeleti telekhatárán létesülő 530 m hosszú, 3 m magasságú és 6 m talpszélességű védőtöltés megépítésével. A tevékenységnek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés a) pontja és 6. szerint, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, a bánya rendelkezik a Hatóságnál a /2016. számú határozattal a védendő épületekre megállapított zajkibocsátási határértékkel. A szállítási tevékenység az 1. számú főúton és a 0780/4 hrsz.-ú mezőgazdasági úton tervezett. A szállítási útvonal nem érint zajvédelmi szempontból védendő lakóterületet, lakóépületet. A tevékenységhez kapcsolódó szállítás forgalma az 1. számú főúton, nem növeli meg számottevően az érintett utak, 9

10 útszakaszok zajterhelését, az eredő járulékos zajszint változás nem éri el a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. (1) szerinti 3 db-es mértéket. A 0780/4 hrsz.-ú úton a benyújtott számítások alapján várhatóan a járulékos zajszint változás nappali időszakban külterületen 6,1 db. A járulékos szállítási tevékenység a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. és 7. alapján lehatárolt zajvédelmi hatásterülete az önkormányzati közút mentén 23,8 m az út mentén, melyen belül zajvédelmi szempontból védendő épület nem található. A zajvédelmi hatásterület az alábbi ingatlanokat érinti: Győr-Győrszentiván, 0716/5, 0717, 0720/3, 0776/1, 0778/1, 0778/5, 0778/6, 0778/7, 0778/8, 0778/9, 0778/10, 0778/11, 0780/3, 0780/4, 0781/1, 0781/3, 0782/2, 0783/2, 0784, 0785/1, 0785/2, 0786, 0788/2, 0789/5, 0791, 0792, 0795, 0797/2, 0797/3, 0797/4, 0797/6, 0797/7, 0797/8, 0797/9, 0797/10, 0798/1, 0798/2, 0799/1, 0807, 0808, 0809 hrsz.-ú ingatlanok. Felhagyás Az üzemelés felhagyása során a technológiai berendezések kitelepítésével a zajkibocsátás megszűnik. Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés A létesítés nem igényli felszíni és felszín alatti létesítmények telepítését. A humuszos fedőrétegnek a későbbiekben a helyszíni tájrendezés során történő felhasználását tervezik. Üzemelés Az üzemelés során a technológiából üzemszerűen nem várható hulladék keletkezése. A dolgozók szociális ellátása során települési szilárd hulladék és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezésével kell számolni. A gépek, berendezések szervize rendkívüli javítások kivételével külső telephelyen történik. Az esetlegesen keletkező karbantartási hulladékok gyűjtését és elszállítását a hatályos jogszabályok alapján tervezik végezni. Havária A havária során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok (szennyezett felitató anyagok és talaj, fáradt olaj) összegyűjtését környezetveszélyeztetést kizáró módon végzik el. Ezen hulladékok gyűjtése zárt edényzetben történik. Felhagyás A felhagyáskor a telepített mobil létesítmények és gépek, berendezések eltávolítására, tájrendezésre van szükség. A felhagyás során jelentős mennyiségű hulladékképződéssel nem kell számolni. Földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából: Az érintett területen (Győr 0797/3 hrsz.) kármentesítési eljárás nincs folyamatban. Létesítés A tervezett tevékenység létesítési fázisában nem gyakorol jelenős hatást a földtani közegre. Üzemelés Az üzemelés fázisában a létesítmények normál üzemmenet esetén földtani közegre gyakorolt hatása nincs. A bányászati tevékenység a talaj minőségi jellemzőit nem befolyásolja. 10

11 A bányaüzem területén üzemanyagot nem raktároznak, a munkagépek üzemanyaggal való feltöltését mobil tartálykocsiból végzik. A munkagépek karbantartása, javítása normál esetben a bányatelken kívül az alvállalkozó telephelyén történik. A keletkező kommunális szennyvíz elhelyezését zárt gyűjtőben, konténeres WC telepítésével oldják meg, tartalmát az arra feljogosított vállalkozó szállítja el. Felhagyás A felhagyási tevékenység a létesítési fázishoz hasonlóan elhanyagolható mértékű hatást gyakorol a földtani közegre. A bányászati tevékenységből visszamaradt bányagödör tájrendezését követően a terület mezőgazdasági művelési ágban való hasznosítását tervezték a bányatelek megállapításakor. Havária Havária a munkagépek, járművek üzem- és kenőanyagok elfolyásából alakulhat ki, melynek során veszélyes hulladékok keletkezése (elsősorban veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek) várható. Természetvédelemi szempontból: Létesítés Hatóság a létesítéshez kapcsolódóan az alábbiakra hívja fel a figyelmet: Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (parti-fecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. március 15. közötti időszakban szabad folytatni. Üzemelés Hatóság az üzemeléshez kapcsolódóan az alábbiakra hívja fel a figyelmet: Amennyiben a bányaterületen, a partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. március 15. közötti időszakban szabad folytatni. Felhagyás Hatóság a felhagyáshoz kapcsolódóan az alábbiakra hívja fel a figyelmet: A tevékenység felhagyása után a területet helyre kell állítani. A bányászattal érintett terület növénytelepítésére tilos invazív növényfajok szaporítóképleteit alkalmazni. Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A Tvt. 17. alapján a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A létesítés, üzemelés és felhagyás fentiek figyelembe vételével védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. 11

12 A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, táj- és természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, valamint földtani közeg védelme szempontjából jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol, a tevékenység végzése során, országhatáron átterjedő környezeti hatás egyik környezeti elem tekintetében sem várható. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. -a, a R. 4. (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/8462-2/2016.ált. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály (9021 Győr, Árpád u ) /2016. hivatkozási számú megkeresésével a Magner Hungária Kft. (1054 Budapest, Honvéd u. 8. I. em. 2., továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott a Győr 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon folytatott homok- és kavicsbányászati tevékenység kapacitásának növelésére vonatkozó előzetes vizsgálata tárgyában indult hatósági eljárásban hatóságunkat szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött dokumentáció és az engedély kérelem alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az engedélyezett kitermelést m 3 /év mennyiségről m 3 /év mennyiségre növelik. A bányaterület környezetének meghatározó vízfolyása a Mosoni-Duna, mely a vizsgálati területet 800 m-re közelíti meg. Egyéb vízfolyás a banyatelek 1 km-es környezetében nincsen. A banyatelek több kilométeres körzetében jelentős felületű felszíni állóvíz nem tálalható. A kitermelendő haszonanyagot borító fedőréteg letakarítása során megváltoznak a bányatelek területének domborzati viszonyai, így a lehulló csapadék felszíni lefolyása is. A bánya működése eredményeképpen a terület morfológiai változatossága, esése csökken. Jelentős mértékű felszíni lefolyás a mostani állapotában sem jellemzi a területet, a tervezett bányatelek szomszédságában fekvő területek vízellátottsága tehát a lefolyási viszonyok megváltozása miatt nem romlik. A bányaművelés során talajvízkivétel nem történik, talajvíz által táplált bányató nem keletkezik, így a talajvíz mennyiségére/szintjére a tervezett tevékenység nincs hatással. A környékbeli vízbázisok védőterületeit a bányatelek nem fogja érinteni. A bányászat tehát nem veszélyezteti a vízbázisokat. Az esetleges szennyeződések elkerülése érdekében a megfelelő óvintézkedéseket megteszik. A dolgozók részére a kereskedelmi forgalomban kapható ásványvizet biztosítanak. A keletkező kommunális szennyvíz elhelyezését zárt gyűjtőben, konténeres/mobil WC telepítésével kell megoldani, aminek tartalmát időszakonként az arra feljogosított vállalkozó a legközelebbi szennyvíztelepen (Győr szennyvíztelep) kiürít. A telephely csapadékvíz elvezetésére külön elvezető rendszert nem terveznek, a területre hulló csapadék helyben elszikkad. A bányászati tevékenység kapacitásának növelése üzemszerű körülmények között, és a megtett előírás betartásával a felszíni és a felszín alatti vizek minőségére és mennyiségére káros hatást nem gyakorolhat. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a 12

13 felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott iratanyag érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 11. (2) bekezdésén és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. A csapadékvizek szikkasztására vonatkozó előírásomat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. -a, valamint a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján írtam elő. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. -a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. A hatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése, továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. és 5. sz. melléklet II. táblázata, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdése és 2. mellékletének 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Ket. 33 (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg. A Hatóság a tevékenységnek a R. 1. (6b) bekezdése alapján a tevékenység helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az érintett települések jegyzőjét: 1. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője /2016. sz. állásfoglalásának indoklása a következőket tartalmazza: Nyilatkozatom fentiek mellett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 26. (5) bekezdésén alapul. 2. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője /2016. sz. állásfoglalását a rendelkező rész III. fejezet 2. pontja tartalmazza. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdések vizsgálata az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/ /2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: 13

14 a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM- EüM együttes rendelet. 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-02D/EPH/4491-2/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) szabályozza. 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1644-3/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u ), fent hivatkozott ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi hatóságot, hogy a tárgyi ügyben a talajok minőségvédelmi szakkérdése ügyében adjon állásfoglalást. Hatóságunk a tárgyi megkeresést és annak mellékleteit talajvédelmi szempontból megvizsgálta. Megállapította, hogy: A tárgyi beruházás termőföld területeket érint és termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. A humuszos termőréteg mentés talajvédelmi követelményeinek betartását a bányatelek létesítésével érintett ingatlanok ingatlanügyi és bányahatósági engedélyezési eljárásai során fogja a talajvédelmi hatóság érvényesíteni. Az előzetes vizsgálati eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki a talajvédelmi szakkérdés vizsgálata során. Jelen állásfoglalás a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv. (Tfvt.) 1. (1) bek., a 2. 19, pont, 43., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. r számú melléklet, a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. -án alapul. 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztály /2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: A Hivatalunknál november 2-án iktatott hivatkozott számú megkeresésére a megküldött dokumentáció áttanulmányozása után megállapítható, hogy amennyiben a tervezett kapacitásnövelés további termőföldnek minősülő külterületi ingatlanokat is érinteni fog, úgy a további munka során termőföld igénybevételére (pl. deponálás, talajszerkezet károsodása, tömörödés, stb.) is sor kerülhet. Az ingatlanügyi - földvédelmi - hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani, ezért felhívom a figyelmet arra, hogy ebben az esetben - értelemszerűen még a kivitelezési munkák megkezdése előtt - az érintett ingatlanra vonatkozóan be kell szerezni, vagy mutatni az ingatlanügyi hatóság termőföld más célú időleges, vagy végleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatát. Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy 14

15 rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 10. (3) bek.). A Hivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Az állásfoglalást a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a Tfvt. 7., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 44., a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 7. (5) bekezdése, illetékességét a Kormányrendelet 1. sz. mellékletének 8.2. pontja alapján adtam meg. 5. Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály VA/FEF01/7025-2/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: A Magner Hungária Kft. (1054 Budapest, Honvéd utca 8. I/2.) tárgyi ügyben engedélykérelmet nyújtott be T. Hatósághoz, mely engedélyezési eljárásban szakkérdés vizsgálata céljából keresték meg az erdészeti hatóságot. A csatolt előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőterületet nem érint, viszont az érintett terület szomszédos a Győr 0784 hrsz-ú, erdő művelési ágú földrészlettel (erdészeti azonosító: Győr 533 B), ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A rekultiváció céljából tervezett erdő telepítését a rendelkező részben foglaltak szerint kell végrehajtani. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Hatáskörömet és illetékességemet a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése, 12. (1) bekezdése és az 1. számú melléklete rögzíti. A fentiek alapján a Hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a Khvr. 5. (2) bekezdés cb) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon, a megállapított tényálláson, a szakhatósági állásfoglaláson, a szakkérdésekre adott véleményeken és a belföldi jogsegélyre adott válaszon alapul. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A fellebbezési illeték mértékéről az FM rendelet 2. (5)-(7) bekezdése rendelkezik. A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rend. 9. (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 2. számú melléklet 2. pontja állapítja meg. Győr, december 19. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető 15