GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: /2016. Tárgy: Farád, GÁT-KAVICS Kft., 02/2 hrsz.-ú ingatlanon tervezett kavicsbányászati tevékenység végzésére vonatkozó előzetes vizsgálat Ügyintéző: dr. Tatár Beatrix Margit Mellékletek: - Tarjányi István Kelemenné Szalóky Tímea Pandur László Tóth Judit Sulyok Zoltán Telefon: (96) Hiv. szám: - HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a GÁT-KAVICS Építőipari és Szolgáltató Kft. (9362 Himod, Dózsa György utca 25., a továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott, a Farád, 02/2 hrsz.-ú ingatlanon tervezett kavicsbányászati tevékenység környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket: 1. A vizsgált tevékenység jellemző adatai: A jogosult neve: Gát-Kavics Építőipari és Szolgáltató Kft. KÜJ: Székhely címe: 9362 Himod, Dózsa utca 25. Telephely neve: Farád, 02/2 hrsz. Kavicsbánya KTJ: Tervezett kapacitás: m 3 /év A bányászati tevékenységet a bányavállalkozó alvállalkozó bevonásával tervezi. A bányászati tevékenység időtartama: 2,5 év. A bányászati tevékenység időbeli megoszlása: a bányászati tevékenység telepítése: június hó, megvalósítás: bányatelken a bánya működése, folyamatos tájrendezés: június hónaptól augusztus hónapig, felhagyás: bányabezárás, végleges tájrendezés: augusztus hónap. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96) eszakdunantuli@zoldhatosag.hu - Honlap:

2 2. A bányatelek műszaki adatai: A bányatelek sarokponti koordinátái: Pont jele EOV Y (m) EOV X (m) , , , , , , , , , , , , , , , , , ,53 A bányatelek által fedett ingatlan: Farád 02/2 anyaggödör Az ingatlan területe m 2 Bányatelek területe: m 2 Bányatelek fedőlapja: 120,00 mbf Bányatelek alaplapja: 104,0 mbf Határpillér szélessége: 5 m Határszög: A tevékenység ismertetése: Telepítés: A bánya építési engedélyköteles létesítményt nem igényel. A bányászati tevékenyég tervezett létesítményei: mobil melegedőkonténer, mobil illemhely. A bányászati tevékenyég jövesztést, rakodást belső szállítást végző gépei, berendezései: 1 db lánctalpas vonóvedres kotró, 1 db gumikerekes homlokrakodó. Letakarítás, feltárás: A humuszos talajréteg már korábban letakarásra került, sőt a talajtakaró alatti homokos, iszapos, agyagos meddő nagy részét is eltávolították már a korábbi agyagbányászat során. A tóval nem borított ~ 2 hektáros területen a 0,8 [m] átlagvastagságú fedő meddőt homlokrakodóval takarítják le. A maradék meddő letakarítása a kitermeléssel egy időben történik. A meddőanyag töltésanyagként elszállításra kerül. Kitermelés, megvalósítás: A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A bányászati tevékenység letakarítás, haszonanyag kitermelés (jövesztés) rakodás és rekultiváció munkafolyamatokból áll. A 9,8 m átlagvastagságú kavicsréteg kitermelését vonóvedres kotrógéppel tervezik. A kotrás a gép hatósugarában az alaplapi mélységig (a feküig) történik, majd a gép átállása után kezdődik elölről a munkafolyamat. A kitermelt kavicsot nem osztályozzák. Szállítás mint kapcsolódó tevékenység: A bányából kitermelt anyag a szállítás során nem kerül közútra, külterületi földúton éri el a közeli útépítési területet (M85 Gyorsforgalmi út II ütem), ahol annak nyomvonalán továbbításra kerül a mindenkori igényeknek megfelelően. 2

3 A szállítás nagyságrendje a nagyobb volumenű kitermelés évében: Tervezett szállítás: t ( m 3 /év kavics) Munkanapok száma: 250 munkanap Napi elszállítás: t (800 m 3 ) Napi kiadás időtartama: 10 óra Napi gépkocsiforgalom: 70 tehergépkocsi forduló (20-24 t/gépkocsi) Felhagyás A terület újrahasznosítási célja horgásztó kialakítása. Az ásványi nyersanyag kitermelése után os dőlésszögű rézsűkkel határolt ~4,5 ha nagyságú, bányató jön létre. A tájrendezési munkák ütemezése folyamatosan történik. A rekultivációt követően a terület illeszkedik a környező tájba. 4. Az engedélyezési eljárás menete: 4.1. A Hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel A tevékenység megkezdését követő 60 napon belül a tevékenység tényleges környezeti zajkibocsátását és hatásterületét méréssel kell dokumentálni, és az erről készült dokumentációt meg kell küldeni a Hatóságnak. A mérés időpontját a Hatóságnak a 15 nappal korábban be kell jelenteni. Amennyiben a hatásterületen belül zajtól védendő terület van, a lehatárolt zajvédelmi hatásterület által ténylegesen érintett létesítményekre zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelmet kell benyújtani a Hatósághoz. 5. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/3112-3/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalással módosított 35800/3112-1/2016.ált. számon a következő állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (9021 Győr, Árpád u ) /2016. számú megkeresése alapján GÁT- KAVICS Kft. (9362 Himod, Dóza u. 25.) kérelmére, a Farád 02/2 hrsz.-ú ingatlanon tervezett kavicsbányászati tevékenység végzésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Hatóság) az engedély kiadásához vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból az alábbi feltételekkel hozzájárul: 1. A keletkező bányató vízszintjének ellenőrzését - a tóba telepített vízszintmérő mérce leolvasásával - havi gyakorisággal el kell végezni. A mért vízszinteket tárgyév szeptember 30-ig összefoglaló értékelő jelentés részeként kell benyújtani a Hatóság részére. 2. Az esetlegesen a bányatelekre befolyó csapadékvizek távoltartását tereprendezéssel meg kell oldani. 3. A bányászati tevékenység során a felszíni és felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. 4. A bányatóba humusz, illetőleg magas szervesanyag tartalmú meddő nem tölthető vissza. 5. A tevékenység során figyelemmel kell lenni arra, hogy a tó vízszintjének esetleges csökkenése és átlagos vízszint fölé emelkedése, valamint az ezekből adódó esetleges károk és a környezet 3

4 elvizenyősödése vagy állékonyságromlása, továbbá az üzemeltetési problémák, kizárólag engedélyest terhelik. 6. A bányató vizének vizsgálatát évente egy alkalommal, a nyári időszakban kell elvégeztetni. Mérni kell az alábbi paramétereket: ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI ps, oldott oxigén, nitrit, nitrát, ammónium, klorid, szulfát, foszfát és TPH. 7. A mintavételt és a vett minták vizsgálatát akkreditált szervezettel kell elvégeztetni. 8. A mintavételi eredményeket az éves értékelő jelentés részeként meg kell küldeni az Hatóságnak tárgyév szeptember 30-ig. 9. A tájrendezés során kialakításra kerülő tóra vonatkozóan az ingatlan tulajdonosának - a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül - hatóságunktól vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. 10. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést Hatóságnak be kell jelenteni. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg. III. Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: A Farádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 314-2/2016. számon a következő állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály megkeresésére az alábbi nyilatozatot adom ki: A Farádi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjeként nyilatkozom, hogy a Farád, GÁTKAVICS Kft. 02/2 hrsz.- ú ingatlanon tervezett kavicsbányászati tevékenység végzésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel összhangban áll. A döntés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. A döntés az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen, a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de a Farádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez benyújtott fellebbezésben támadható meg. IV. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/ /2016. számon az alábbi véleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a Farád, 02/2 hrsz.-ú ingatlanon tervezett kavicsbányászati tevékenységre vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: 4

5 Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján a GÁT-KAVICS Építőipari és Szolgáltató Kft. (székhely: 9362 Himod, Dózsa u. 25.) részére a Farád, 02/2 hrsz.-ú ingatlanon tervezett kavicsbányászati tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok. 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-02D/EPH/1492-2/2016. számon az alábbi véleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út ), mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, a Farad, GÁT-KAVICS Kft. 02/2 hrsz.-ú ingatlanon tervezett kavicsbányászati tevékenység végzésére vonatkozó előzetes vizsgálata tárgyában megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalát (továbbiakban: hivatal). A hivatal a megkeresést megvizsgálta és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 28. (2) bekezdése, valamit az 5. melléklet I.4. pontja alapján felmerülő szakkérdésben tájékoztatja az eljáró hatóságot, hogy tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A hivatal a kérelemhez csatolt előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy az a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés a) pontja értelmében kitér a régészeti örökség védelmére (előzetes vizsgálati dokumentáció 46. oldal, 4.g fejezet) ugyanakkor azzal kapcsolatban alapvetően hibás megállapítást fogalmaz meg. Jelen esetben különösen fontos ez, hiszen a beruházás által érintett helyrajzi számon nyilvántartott régészeti lelőhely található (Farád- Kenderszeg, azonosítószámmal). Ezért szükséges az Engedélyes figyelmének felhívása, miszerint a bányászathoz kapcsolódó tevékenység előtt tisztázni szükséges a régészeti lelőhely és a már elvégzett földmunkák következményeinek viszonyát! 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/470-3/2016. számon az alábbi véleményt adta: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály (9021 Győr, Árpád u ) megkeresésére a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím által a megkereséshez csatolt szakkérdésre, az Előzetes vizsgálati dokumentáció A Farád 02/2 hrsz.-ú ingatlanon tervezett kavicsbányászati tevékenység végzéséhez (készítette: Gát Kavics kft Himod, Dózsa utca 25.) szakanyagban foglaltak alapján, a szakkérdésre az alábbi talajvédelmi állásfoglalást adom: Az előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadom. A talajvédelmi hatóság a további engedélyezési eljárások (vízjogi, ingatlanügyi, stb.) során fogja érvényesíteni a talajvédelmi jogszabályi kötelezettségeket. A április 26. napján tartandó közmeghallgatáson állásfoglalásunkat változatlan formában fenntartjuk. Jelen állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Csornai Járási Hivatal Földhivatali Osztály /2016. számon az alábbi véleményt adta: Hivatkozva fenti számú megkeresésére, tájékoztatom, hogy a tárgybani előzetes vizsgálati eljárás termőföldet nem érint, ezért a szakkérdés megválaszolására nincs szükség. 5

6 5. A Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály VA/FEF01/3178-3/2016. számon az alábbi véleményt adta: A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében biztosított jogkörömben a Farád 02/2 hrsz.-ú ingatlanon tervezett kavicsbányászati tevékenységre vonatkozó előzetes vizsgálata tárgyában az engedély - erdészeti szakkérdés tekintetében - alábbi kikötéssel adható ki: A tervezett beruházással érintett, nem erdő művelési ágú termőföldön szükséges fakivágást az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. tv. (Evt.) 70. (2) alapján az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni. Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. V. Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, természetes személyek és civil szervezetek esetén 2500 Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy a Hatóság sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. INDOKOLÁS A GÁT-KAVICS Építőipari és Szolgáltató Kft. (9362 Himod, Dózsa György utca 25., a továbbiakban: Ügyfél) a Farád, 02/2 hrsz.-ú ingatlanon tervezett kavicsbányászati tevékenység környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt és kérelmet nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság). Ügyfél a Hatóság felhívására igazoltan megfizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 1. mellékletének 35. pontja alapján megállapított Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény, megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. sz. melléklete 19. pontjának, és előzetes vizsgálatköteles tevékenység. A Hatóság az /2016. számú végzésében hiánypótlásra hívta fel Ügyfelet általános adatok, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása tekintetében, melyet a végzésben foglaltaknak megfelelően teljesített. 6

7 A Hatóság megállapította, hogy a Farád, 02/2 hrsz.-ú ingatlanon tervezett kavicsbányászati tevékenység környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció a hiánypótlással együtt megfelel a R. 3. és 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. A nyilvánosság bevonása, és a civil szervezetek értesítése érdekében a Hatóság a R. 3. (3)-(4) bekezdései, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az eljárás megindulásáról közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, illetve annak lakossága, sem a társadalmi szervezetek részéről észrevétel nem érkezett. Hatóság a Ket. 63. szakasz (1) bekezdése értelmében április 26. napján (kedden) 10 órakor a Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal ügyfélszolgálati tárgyalójában (Győr, Árpád u ) közmeghallgatást tartott, melyen érdeklődő nem jelent meg. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a Hatóság a következőket állapította meg: Környezeti igénybevételek Levegőtisztaság-védelemi szempontból: A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése Farád - a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 10 pontban kijelölt az ország többi területe kategóriába tartozik. A telepítéshez a bányaterülethez vezető földutak megerősítésére és kavicsszórására van szükség. A telepítés során a humuszréteget letermelik, a kiporzás csökkentésére befüvesítik. A bánya üzemelése közben a munkagépek (vonóvedres kotró, homlokrakodó, dózer), valamint a kavics szállító tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása okoz légszennyezést. Naponta max. 140 fuvar várható 20 t/jármű terheléssel. Egy forduló során kb. 10 percet tölt mozgásban egy jármű, a többi időben álló motorral vár rakodásra. A talaj letakarítása és a kavics kitermelése közben a kitermelt anyagdepóniákból származó porkibocsátással kell számolni. A meddő és humusz depóniák diffúz levegő terhelő forrásnak minősülnek, melyek porkibocsátása csökkenthető tömörítéssel és füvesítéssel, rendkívüli száraz idő esetén locsolással. A termelés és szállítás kipufogógáz és a por kibocsátására vonatkozó számítások szerint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió nem alakul ki. Az emisszió értékek felhasználásával elvégzett terjedésszámítás szerint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) pontja által értelmezett meghatározó levegőtisztaság-védelmi hatásterület TSPM esetén alakul ki. A hatásterület az összes szálló por kibocsátással járó tevékenység végzési helye középpontja köré rajzolt 70 m sugarú kör területével jellemezhető, lakóépületet nem érint. A levegővédelmi hatásterülettel érintett ingatlanok: Farád: 02/2, 02/11, 02/12, 02/21, 02/22, 02/23, 0897; Csorna: 03/2, 0866/3. A felhagyás során a rekultivációval (tájrendezés, horgásztó kialakítása és hasznosítása) járó kibocsátásokkal számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan ekkor sem fog kialakulni. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. 7

8 Zaj-és rezgésvédelemi szempontból: A beadvány alapján megállapítható, hogy a terület külterület, korábban agyagbányaként használták. Zajtól védendő területekkel közvetlenül nem határos. A bánya telekhatára és a legközelebbi, Csorna Irinyi utcai zajtól védendő lakóépület közötti távolság 130 méter, a rendezési tervben kijelölt, de még nem kialakított és nem beépített lakóterület távolsága 68 méter. Telepítés, üzemszerű működés A tevékenység megkezdése nem jár előzetes építési munkával, a terület előkészítése, letakarítása a a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. A bánya üzemelése során a bányaművelés során szokásos munkagépek (vonóvedres lánctalpas kotró, rakodógépek és szállítójárművek) zajkibocsátásával lehet számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A letakarított meddőanyag a művelés alá vont terület határán töltés formájában deponálásra, részben elszállításra illetve a későbbiekben rekultiváláshoz felhasználásra kerül. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajrendelet) 5. (2) bekezdés valamint a 6. (1) bekezdés alapján került lehatárolásra számítással. A dokumentáció szerint a bányaművelésből eredő környezeti zaj a legközelebbi települések védendő belterületén a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet 3. pontja szerinti zajterhelési határértékek teljesülnek, azonban a legközelebbi kijelölt lakóterületek a bánya zajvédelmi hatásterületén belül vannak. A létesítménynek az üzemszerű működés megkezdésekor a Zajrendelet 10. értelmében zajkibocsátási határértékkel kell rendelkeznie, a határérték megállapítására vonatkozó kérelem benyújtása, a zajkibocsátási határértékek betartása a bánya tényleges üzemeltetőjének feladata. A zajvédelmi hatásterülettel érintet ingatlanok helyrajzi szám szerint: Farád: 02/2, 02/5, 02/11, 02/12, 02/20, 02/21, 02/22, 02/23, 0897; Csorna: 03/2, 0866/3, 2907/3, 2907/4, 2907/5, 2907/6, 2907/7, 2907/8, 2907/9, 2907/ /11, 2907/12, 2907/13, 2907/14, 2907/15, 2907/17, 2907/ /50, 2907/65, 2907/66, 2907/67, 2907/68, 2907/69, 2907/70, 2907/71, 2907/72, 2907/73, 2907/78, 3132/1, 3132/2, A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység: A bányából kitermelt anyag elszállítása a Csorna elkerülő M 85 főút II ütem útépítési helyszíneire tervezett. A szállítási útvonal külterületi, közforgalom elől elzárt magánút. A szállítás nem érint lakóterületeket, illetve országos közutat és annak belterületi szakaszait. A szállítási zaj hatásterületének megállapítása nem szükséges. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Farád 02/20 hrsz. alatti m 2 nagyságú ingatlan m 2 es részén 2 év alatt m 3, majd a ~ m 3 kavics kitermelését tervezik, mely tevékenységre vonatkozóan benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján hulladékgazdálkodási szempontból nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, kizáró ok nincs, hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján hulladékgazdálkodási szempontból az alábbiak állapíthatóak meg: Létesítés A tevékenység létesítése során a területre mobil létesítményeket (mobil illemhely, mobil melegedő konténer) telepítenek, melyek alkalmasak a tevékenység kiszolgálására. Üzemelés Az üzemelés során a technológiából üzemszerűen nem várható hulladék keletkezése, a dolgozók szociális ellátása során települési szilárd hulladék, ami műanyag zsákban kerül összegyűjtésre, és nem közművel 8

9 összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezésével kell számolni, további kezelésükről hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőnek történő átadással gondoskodnak. A letermelt humuszos feltalajt 5 [m] széles és 2 [m] magas védőtöltésben a bányaüzem határpillérében tárolják. A bányaművelés megkezdését követően az itt tárolt meddő töltésanyagot elszállítják az útépítési beruházáshoz. Felhagyás A felhagyáskor a telepített mobil létesítmények eltávolítására van szükség. A felhagyás során jelentős mennyiségű hulladékképződéssel nem kell számolni. Havária Létesítés, üzemelés és felhagyás során a munkagépek, illetve szállítójárművek üzem- és kenőanyagok elfolyásából alakulhat ki, melynek során veszélyes hulladékok (130701*, *, *, *) keletkezése várható, gyűjtésük környezet-veszélyeztetést kizáró módon, zárt edényzetben történik, érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőnek átadják további kezelés céljából. Földtani közeg védelme szempontjából: Az érintett helyrajzi számú ingatlanon nincs folyamatban kármentesítési eljárás. Felhagyást követően a területet horgásztóként kívánják tovább üzemeltetni. A dokumentáció 2.e. fejezet Felhagyás rész szerint a bánya tájrendezését az alábbiak szerint kívánják elvégezni: A tó vízfelülete ~4,5 [ha] nagyságú lesz, a leendő tó medrét 35 -os dőlésszögű rézsűk határolják. A tájrendezési munkákat az aktuális műszaki üzemi tervben rögzítik, az folyamatosan történik, tehát a termelés előrehaladásával a visszamaradt terület tájrendezését folyamatosan elvégzik. A rekultivációt követően a terület esztétikailag is rendezett képet fog mutatni, és megfelelően illeszkedik a környező tájba. Mind a létesítési, mind az üzemeltetés, mind a felhagyás során történhet veszélyes anyag elfolyás, amellyel a dokumentáció szerint normál üzemi körülmények között nem kell számolni. Normál üzemi körülmények szerint a bányászati tevékenység a földtani közeg károsodását nem okozza. Mivel az érintett ingatlanon kármentesítési eljárás nincs folyamatban, a bányászati tevékenység során, normál üzemi körülmények között a földtani közeg minőségi romlása nem várható. Táj- és természetvédelemi szempontból: Létesítés Az érintett ingatlan nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, sem a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A létesítés védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, a létesítés természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Üzemelés Hatóság az üzemeléshez kapcsolódóan az alábbiakra hívja fel a figyelmet: Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett, illetve fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. március 15. közötti időszakban szabad folytatni. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az üzemelés fentiek figyelembe vételével védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. 9

10 Felhagyás A felhagyás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit jelentősen és pozitívan befolyásolja, a felhagyás természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Hatóság a felhagyáshoz kapcsolódóan az alábbiakra hívja fel a figyelmet: A tevékenység felhagyása után a területet helyre kell állítani. Növénytelepítésre tilos invazív növényfajok szaporítóképleteit alkalmazni. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, táj- és természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, valamint földtani közeg védelme szempontjából jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol, a tevékenység végzése során országhatáron átterjedő környezeti hatás egyik környezeti elem tekintetében sem várható. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. -a, a R. 4. (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/3112-1/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya /2016. számú levelében - kérelemre indult, előzetes vizsgálati eljárásban - megkereste a Hatóságot mint elsőfokú vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A kérelemhez csatolta a GÁT-KAVICS Kft. A Farád 02/2 helyrajzi számú ingatlanon tervezett kavicsbányászati tevékenység végzéséhez című előzetes vizsgálati dokumentációját. A Hatóság a mellékletként megküldött előzetes vizsgálati dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A bányászati tevékenység hatására bányató vízfelülete növekedne, a tó medréből folytatódna a kotrás. Felhagyás után a tavat horgásztóvá alakítanák. A dolgozók ivóvíz ellátása kereskedelmi forgalomból beszerzett palackozott ásványvízzel biztosítható. A külszíni kavicsbányászatnak technológiai vízigénye nincs, így ilyen jellegű szennyvizek nem keletkeznek. A keletkező kommunális szennyvíz elhelyezését zárt gyűjtőben, konténeres WC telepítésével oldják meg, aminek tartalmát időszakonként az arra feljogosított közszolgáltató (Pannon-Víz Zrt.) a legközelebbi szennyvíztelepen (Csorna szennyvíztelep 0224/2 hrsz.) kiürít. A bányatelek üzemelő vízbázis védőterületét nem érintené. A bányászat tehát nem veszélyezteti a vízbázisokat. A tervben szereplő kialakítások a rendelkező részben foglalt előírások és a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A Hatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság fenti állásfoglalását a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29., illetve az 5. melléklete alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 11. (2) bekezdésén alapul. 10

11 A 7. pontban szereplő előírás a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 47. (3.) bekezdésén alapul. A 9. pontban szereplő előírás a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében foglaltakon alapul. A 9. pontokban foglalt előírásra vonatkozóan a vízjogi engedély kérelmet és dokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásai alapján kell összeállítani. A Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/3112-1/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalást módosító 35800/3112-3/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya /2016. számú levelében - kérelemre indult, előzetes vizsgálati eljárásban - megkereste a Hatóságot mint elsőfokú vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A Hatóság kiadta a szakhatósági állásfoglalását 35800/3112-1/2016.ált. számon. Ezután a Hatóság az állásfoglalásának módosítása mellett döntött, mivel abban tévesen környezeti hatásvizsgálat szerepel előzetes vizsgálat helyett. A Hatóság a szakhatósági állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (7) bekezdés alapján módosítja. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki, az Igazgatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A Hatóság a tevékenységnek a R. 1. (6b) bekezdése alapján a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az érintett települések jegyzőjét: A Farádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 314-2/2016. sz. állásfoglalásának indoklása a következőket tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya megkeresésére megállapítottam, hogy az eljárás nem ellentétes Farád Község Önkormányzata Képviselőtestületének a helyi építési szabályzatáról szóló 10/2010. (XII.9.) rendeletében foglaltakkal, a tárgyi munka környezet- és természetvédelmi területet nem érint. Hatáskörömet és illetékességemet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 1. (6b) bekezdése alapján állapítottam meg. Döntésemet a Korm. r. valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. t örvény (a továbbiakban: Ket.) 71. (1), 72. (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján hoztam meg. Az önálló jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98. (2) bekezdése zárja ki. 11

12 A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdések vizsgálata az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/ /2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményékről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XlI. 23.) Korm. rendelet, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM- EüM együttes rendelet. 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-02D/EPH/1492-2/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: A régészeti örökség védelmét a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) szabályozza. 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/470-3/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály (9021 Győr, Árpád u ), fent hivatkozott számú ügyiratával szakkérdésben megkereste a talajvédelmi hatóságot, tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során állásfoglalásának beszerzése céljából. Az ügyet közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a Farad 02/2 hrsz.- ú ingatlanon tervezett kavicsbányászati tevékenység előzetes vizsgálat tárgyú beruházás: az eljárás időpontjában kivett művelési- ágú ingatlant érint és termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos, az elsőfokú talajvédelmi hatóság, fenti körülmény miatt hatáskörrel rendelkezik, a tevékenység hatása a környező, eredeti művelési ágban maradó termőföld területekre várhatóan nem lesz jelentős. A talajvédelmi hatóság tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Tv. (Ket.) 21. (1) bek., a 22. (1) bek., a 44. (1), (9) bek., a termőföld védelméről szóló CXXIX tv. 1. (1) bek., a 41., a 43. -án, a 48. (1) és (2) bek., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (3) bekezdés, valamint megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. (1) bekezdésén alapul. 12

13 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Csornai Járási Hivatal Földhivatali Osztály /2016. számú véleményét a rendelkező rész IV. fejezet 4. pontja tartalmazza. 5. A Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály VA/FEF01/3178-3/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: A GÁT-KAVICS Kft. (9362 Himod, Dózsa Gy. u. 25.) tárgyi ügyben eljárást kezdeményezett a T. Hatóságnál, mely engedélyezési eljárásban szakkérdés vizsgálata céljából keresték meg az erdészeti hatóságot. A melléklet tervdokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett beruházás Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőterületet nem érint, azzal nem szomszédos. A fásításban szükséges fakivágásról a hivatkozott jogszabályhely alapján rendelkeztem. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Hatáskörömet és illetékességemet a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése, 12. (1) bekezdése és az 1. számú melléklete rögzíti. A fentiek alapján a Hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5. (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A fellebbezési illeték mértékéről az FM rendelet 2. (5)-(7) bekezdése rendelkezik. A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rend. 9. (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 2. számú melléklet 2. pontja állapítja meg. Győr, május 19. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt főosztályvezető h. 13