GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: /2015. Hiv. szám: Tárgy: Ügyintéző: dr. Kuller Gábor/ Bartókné Hajnali Beáta/ Pandur László/ Juhász Judit/ Winkler Anett/ Sovánné Nagy G./ Perjés Katalin Boglárka Melléklet: VASI MINERAL Kft., Fertőszentmiklós, külszíni bányaüzem előzetes vizsgálata H A T Á R O Z A T I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a VASI MINERAL Kft. (9481 Pinnye, Arany J. u. 18/b., KÜJ : , a továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott, Fertőszentmiklós külterületén a 0298/1, 0298/9, 0298/13, 0298/14 hrsz.-okon tervezett homok, lösz kitermelésére irányuló bányászati tevékenység Előzetes vizsgálati dokumentáció tárgyú előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, valamint a Fertőszentmiklós 0298/1, 0298/9, 0298/13, 0298/14 hrsz. okon tervezett bányászati tevékenységre vonatkozó előzetes vizsgálati eljárását l e z á r j a é s m e g á l l a p í t j a a következőket: II. Az előzetes vizsgálati dokumentációt a Hatóság elfogadja, miután a környezeti hatások nem jelentősek és a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok sem merült fel; ezért környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges. III. 1. Az engedélyes adatai Az engedélyes neve: Székhely címe: Telephely neve: Tervezett kapacitás: VASI MINERAL Kft Pinnye, Arany J. u. 18/b. Fertőszentmiklós 0298/1, 0298/9, 0298/13, 0298/14 hrsz m 3 /év Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96)

2 A bányatelek műszaki adatai: Pont jele EOV Y (m) EOV X (m) , , , , , , , , , , , ,73 Bányatelek területe: m 2 Bányatelek fedőlapja: 144,00 mbf Bányatelek alaplapja: 125,00 mbf 2. A vizsgált tevékenység adatai: A bányatelek által fedett ingatlanok: Fertőszentmiklós 0298/1, 0298/9, 0298/13, 0298/14 hrsz. A bányatelek területének bányászati célú igénybevétele nem egyszerre, hanem a mindenkori kitermelési műszaki üzemi tervnek megfelelő ütemezéssel valósul meg. A bányát a megrendelések függvényében a kapacitáshoz igazítva éves szinten ~254 nap kívánják üzemeltetni. A tervezett 10 éves termelési időtartamra vonatkoztatva a fenti kapacitással a bányatelek teljes kitermelhető ásványvagyonát kitermelik. A felszíni bányaművelés és feldolgozás az alábbi műveletekből tevődik össze: Letakarítás - kitermelés- szállítás- tájrendezés. Az engedélyezési eljárás menete: IV. - Az előzetes vizsgálati eljárásban a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, jelentős környezeti hatás nem várható és ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. - A bányászat megkezdéséhez be kell szerezni a szükséges bányahatósági engedélyt. - Jelen határozat nem mentesít egyéb, a tevékenység megkezdéséhez külön jogszabályok alapján szükséges engedélyek beszerzése alól. V. Az eljárásban szakhatóságként közreműködő Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/6634-1/2015.ált. számon a következő állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u ) /2015. számú megkeresése alapján a VASI MINERAL Kft. (9481 Pinnye, Arany J. u. 18/b.) részére, a Fertőszentmiklós, külszíni bánya előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat kiadásához, az alábbi feltételekkel hozzájárulok: 1. A bányató hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében foglaltak alapján, a tájrendezés során kialakításra került tóra vonatkozóan az ingatlan tulajdonosának- a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül- hatóságunktól vízjogi 2

3 üzemeltetési engedélyt kell kérni. 2. A kérelmet és dokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1196. (VI. 13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásai alapján kell összeállítani. 3. A 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 5 (1.) bekezdés alapján a bányászati tevékenység nem okozhatja a felszíni vizek elszennyezését. 4. A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 10 (1.) bekezdés c) pontja alapján a csapadékvizek szikkasztása nem okozhat a felszín alatti vízben és a földtani közegben B szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt. 5. A gépek karbantartását, javítását a bányatelken kívül kell végezni. 6. Az üzemanyag, vagy kenőanyag elcsepegése esetére felitató anyagot kell készenlétbe helyezni. 7. Környezetszennyezés bekövetkezése esetén a kárelhárítást a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1) alapján azonnal meg kell kezdeni, a környezetszennyező eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. Jelen szakhatóság állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. A szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal csak az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni. VI. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályának GYF-01/1141-2/2015. számú véleménye: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának felhatalmazása alapján, a joghatóság /2015. számú megkeresése és a megkeresés mellékleteként hivatkozott elektronikus felületről megismert szakanyag alapján a Fertőszentmilós külterületén a 0298/1, 0298/9, 0298/13, 0298/14 hrsz-ú termőföld területeken tervezett homok, kavicsos-homok, lösz kitermelésére irányuló bányászati tevékenység előzetes vizsgálata engedélyének kiadásához, a talajok minőségvédelmi szakkérdés vonatkozásában alábbi állásfoglalást adom: biztosítani kell, hogy a beruházással érintett termőföld területeken és a szomszédos termőföld területek talajvédelmi célú gazdálkodásának feltételei ne romoljanak, talajszennyezés, talajminőség romlás ne következzen be, a környezetvédelmi engedély talajminőség védelmi szempontból kiadható. 2.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának GY-01D/EPH/2256-2/2015. számú véleménye: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út ) Fertőszentmikós, Vasi Mineral Kft. Külszíni bányaüzem előzetes vizsgálata tárgyában megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (továbbiakban: hivatal). A hivatal a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Kormányrendelet 28. (2) bekezdése, valamit az 5. melléklet I. rész 4. pontjában felmerülő szakkérdésre válaszolva tájékoztatja az eljáró hatóságot, hogy tárgyi beruházás - a hivatal jelenlegi adatai szerint - kulturális örökségi elemeket nem érint. 3

4 A hivatal a megkeresést megvizsgálta és az alapján megállapította, hogy tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségvédelmi elemeket nem érint, így figyelemmel a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Kormányrendelet 63. (1) re nincs hatásköre a szakkérdés vizsgálatára a tárgyi eljárásban. Kéri azonban az engedélyező hatóságot, hogy az Engedélyes figyelmét hívja fel az alábbiakra: A kulturális örökség védelmét A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) szabályozza. A joghatóság a Ket. 18. (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 3., illetve az 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. 3.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatal Földhivatali Osztályának /2015. számú véleménye: A fenti hivatkozott számú megkeresésében közölt dokumentumok alapján az alábbi állásfoglalást adjuk a Fertőszentmiklós külterületén a 0298/1, 0298/9, 0298/13, 0298/14 hrsz.-okon tervezett homok, lösz kitermelésére irányuló bányászati tevékenység előzetes vizsgálata szakkérdésben: A Soproni Járási Hivatal tárgyi ügyben a következő földvédelmi jogszabályi kötelezettségek betartását kéri előírni az engedélyező határozatban: Tekintettel arra, hogy a tervezett bányászati tevékenység sorén termőföld igénybevételére kerül sor, a beruházás megkezdése előtt a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (Tfvt.) nak megfelelően a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését kell kérni a Soproni Járási Hivatalnál. Ennek elmulasztása esetén a tevékenység a Tfvt. 16. (1) bekezdés a) pontja értelmében a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, amely az eredeti állapot helyreállítását eredményezheti, valamint a megállapított földvédelmi járulékon felül földvédelmi bírság megfizetését vonja maga után. A Soproni Járási Hivatal felhívja továbbá a figyelmet a Tfvt. 10. (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás megindításához vagy folytatásához rendelkezésre kell állni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatnak. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén az eljáró hatságnak az eljárást fel kell függesztenie. 4.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának GYR/047/ /2015. számú véleménye: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a Fertőszentmiklós 0298/1, 0298/9, 0298/13, 0298/14 hrsz. alatti területen tervezett bányászati tevékenységre vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapította meg: Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal, veszélyes hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján a VASI MINERAL Kft. (9481 Pinnye, Arany J. u. 18/b) részére a Fertőszentmiklós 0298/1, 0298/9, 0298/13, 0298/14 hrsz. alatti területen tervezett bányaüzemre vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok. A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: 4

5 - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, - a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, - a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM-EüM együttes rendelet, VII. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett ,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) összeget mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél. VIII. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, (azaz egyszázhuszonötezer forint) természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 2.500,- Ft, (azaz kettőezer-ötszáz forint), melyet a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla megnevezésű sz. számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. I N D O K O L Á S VASI MINERAL Kft. (9481 Pinnye, Arany J. u. 18/b., KÜJ : , a továbbiakban: Ügyfél) által előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása iránti kérelem érkezett a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalhoz (a továbbiakban: Hatóság). Az Ügyfél kérelméhez csatolta Fertőszentmiklós külterületén a 0298/1, 0298/9, 0298/13, 0298/14 hrsz. -okon tervezett homok, lösz kitermelésére irányuló bányászati tevékenység Előzetes vizsgálati dokumentáció tárgyú tervdokumentációt. Az Ügyfél a Fertőszentmiklós 0298/1, 0298/9, 0298/13, 0298/14 hrsz- ú ingatlanokon homok, kavicsoshomok, lösz bánya kialakítását tervezi. A kérelem és mellékleteinek vizsgálata nyomán a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által végezni kívánt tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ekr.) 3. sz. mellékletének 19.) pontja szerint történik, melynek alapján az Ekr. 3. (1) bekezdés a) pontja alapján előzetes vizsgálati eljárást kell lefolytatni. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást az Ekr ai alapján folytatta le. Fenti kérelemnek az Ekr. 3. -a és 4. sz. melléklete szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 37. (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján hiánypótlási felhívásra került sor, melyeknek az Ügyfél megfelelően eleget tett, a szükséges dokumentációk benyújtásra kerültek, ezáltal tárgyi kérelem elbírálásra került. Az Ügyfél igazoltan megfizetett ,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. (1) bekezdése 1. sz. melléklet, I. fejezete 35. főszáma alapján. A Ket. 15. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Ket. 29. (3) bekezdés b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 98. (1) bekezdése alapján a Hatóság /2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban 5

6 nyilatkozatot nem tettek; emellett az Ekr. 3. (4) bekezdése alapján közzétett közlemény nyomán sem érkezett az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a Hatósághoz. A Hatóság eljárása során az alábbiakat állapította meg a tervezett tevékenységgel összefüggésben: 1. A tervezett tevékenység ismertetése: Letakarás: A fedőréteg letakarása dózerrel, kotrógéppel illetve homlokrakodóval fog történni. Először a 0-0,4 m vastag humuszos feltalajt takarítják le, majd az agyagos, iszapos meddőt, ami a haszonanyag közvetlen fedőkőzete. A talajréteget a rekultiváció megkezdéséig elkülönítetten fogják deponálni. Kitermelés: A haszonanyag talajvíz feletti részét lánctalpas hidraulikus kotrógéppel és homlokrakodóval termelik ki. A kitermelés a nyitóárok kialakítása után a száraz bányaudvarról fog történni. A bányafalból a jövesztőgép a haszonanyagot a vevők tehergépjárművére, vagy készlettérre fogja helyezni. A talajvízszint alatti réteget a lánctalpas hidraulikus kotrógép a kialakuló bányató partvonaláról jöveszti. A víz alatt térszínről a nyers homok száradáshoz depóniába kerül elhelyezésre. Szállítás A szállítás közvetlenül az M85-ös gyorsforgalmi út nyomvonalára, illetve a 8627 Fertőszentmiklós Lövő - Kőszeg összekötő úton a vevők, megrendelők tehergépjárműveivel fog történni. Felhagyás, rekultiváció: A bányászat befejezését követő tájrendezés újrahasznosítási céljaként a bányászat befejezését követően visszamaradt bányató üdülési célú (sport, horgászat, pihenés), száraz bányagödör rész pedig további ipari hasznosítását tervezik. A tájrendezési munkák ütemezése a mindenkori műszaki üzemi tervekben foglaltak szerint folyamatosan történik. A rekultivációt követően táj esztétikailag is rendezett képet fog nyújtani, és a terület illeszkedni fog a környező tájba. A Fertőszentmiklós külterületén a 0298/1, 0298/9, 0298/13, 0298/14 hrsz. -ú ingatlanokon kármentesítési eljárás nincs folyamatban. Fertőszentmiklós a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területnek minősül. A dokumentáció az esetlegesen bekövetkezhető talajszennyezésekről az alábbiak szerint nyilatkozik: A területen alkalmazandó gépek rendszeres ellenőrzéseken és szervízeléseken esnek át, munkavégzést csak kiváló műszaki állapotú gépekkel végeznek, ezért az olajelfolyások és elcseppenések olyan üzemi és munkaterületekre korlátozhatóak, ahol üzemanyagtöltés, olaj- és kenőanyagok tárolása, hulladék olaj- és kenőanyag tártolása történik. A gépjárművek javítása és mosása a területen nem történik. Az Ügyfél vállalja, hogy a vizsgált területen csak a környezetvédelmi előírásokat teljesítő gépekkel fognak dolgozni, azok rendszeres szakszerű karbantartását megfelelő időközönként elvégzik, a napi ellenőrzések során külön figyelmet fordítanak a hidraulika csövek, tartályok, és a tömítések ellenőrzésére. Az esetleges szennyezés bekövetkezése esetén a kifolyt anyagot az előírásoknak megfelelően a rendelkezésre álló kármentesítő anyagokkal azonnal felitatják, az átázott talajjal együtt felszedik. A felszedett anyagokat a hatályos jogszabályok alapján gyűjtik, tárolják és elszállíttatják. Talajszennyezés normál üzemi körülmények között nem várható. 2. Környezeti igénybevételek: Levegőtisztaság-védelem A kavicsbánya területe, Fertőszentmiklós a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet melléklete alapján a 10. sz., légszennyezettségi zónába tartozik. Az éves kitermelést m 3 kapacitásra tervezik, ennek 4/5-e közvetlenül a M85-ös gyorsforgalmi út építéséhez szállítják (napi 122 teherautóval), így nem érint sem közutat, sem lakóépületet. A tevékenység megkezdését negyedik negyedévében tervezik megkezdeni. Évente 254 nap üzemeléssel. 6

7 A bányatelek külterületen, lakóépületektől 1 km-re helyezkedik el. Közvetlen környezetében külterületi (mezőgazdasági) területek található. Megvalósítás: A tevékenység nem jár előzetes építési munkával, a terület letakarítása a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. Jelentős légszennyezés nem várható. Üzemelés: A kavicsbánya működése során a terület letakarítására és a homok, kavics kitermelésre használt kotrógépek és szállítójárművek működésével, valamint az osztályozás- rakodás- anyagmozgatás során használt berendezések por (diffúz porterhelés) és kipufogógáz kibocsátásával kell számolni. A benyújtott számítás alapján a munkagépek kipufogógáz kibocsátása és a munkafolyamatokból (letakarítás) adódó szilárd anyag légszennyezésének hatásterülete telekhatáron belül lehatárolható. A szállításból adódó többlet tehergépjármű forgalom, 3,4 százalékos növekedés, minimális az út forgalmához képest. A tehergépjárművek NOx kibocsátásának közvetlen hatásterülete 2.1 méterben határolható le a benyújtott számítás alapján. A felhagyás során tájrendezés, horgásztó kialakítása stb. jelentős levegőszennyezés nem várható. A légszennyező anyagok egészségügyi és tervezési határértékeit a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja és a 2. melléklet határozza meg. Zaj-és rezgésvédelem A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek (kotrógépek, dózer, nyerges vontatók) és a szállítójárművek, tehergépkocsik zajkibocsátásával lehet számolni. A bányában a munkavégzés nappali időszakban történik. A bánya területéhez legközelebbi, zajvédelmi szempontból védendő területen, a lakóépületeknél az 1100 m-re található Fertőszentmiklós, Újtelep utca 53. szám alatti lakóépületnél a környezeti zaj és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelt 1. számú mellékletének zajterhelési határértéke, a benyújtott számítások alapján teljesül. A tevékenységnek, környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés a) pontja és 6. szerint, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, így a bányának a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése a) pontja alapján nem kell rendelkeznie zajkibocsátási határértékkel. A zajvédelmi hatásterület az alábbi ingatlanokat érinti: Fertőszentmiklós, 0295, 0297, 0308/1, 0294/2, 0294/3, 0294/4, 0294/5, 0294/6, 0294/7, 0294/8, 0294/9, 0294/10, 0294/11, 0294/12, 0294/13, 0294/14, 0294/15, 0294/16, 0296/2, 0296/3, 0296/4, 0296/5, 0298/8, 0298/9, 0298/15, 0298/16, 0298/17, 0309/18, 0309/19, 0309/20, 0309/21, 0309/22 hrsz. -ú ingatlanok. A kitermelt haszonanyagból m 3 -t az M85 autóút építéséhez szállítanak a bányatelekről közvetlenül, m 3 -t a számú úton szállítanak el. A tevékenységhez kapcsolódó szállítás forgalma várhatóan nem növeli meg számottevően az érintett út, útszakasz zajterhelését, az eredő járulékos zajszint változás nem éri el a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X. 29.) Korm. rendelet 7. (1) szerinti 3 db-es mértéket. A kitermeléssel összefüggő tényleges környezeti zajkibocsátás vizsgálatára szóló előírásokat a tevékenység részletes feltételeit meghatározó Műszaki Üzemi Terv benyújtása során kerül sor. Hulladékgazdálkodás Létesítés: A létesítés együtt jár a bányatelek kijelölésével, a szociális konténer, mobil WC telepítésével, sorompók elhelyezésével, és a megközelítési úton táblák kihelyezésével. A telepítés időszakában az előírások betartása esetén a környezet hulladék általi veszélyeztetése, szennyezése nem várható. Üzemelés: A tervezett bányatelek a Fertőszentmiklós, 0298/1, 9, hrsz. -ú ingatlanok egy részén helyezkedik el, területe m 2. Évi m 3 éves kitermelés és 10 éves termelési időtartam tervezett, ez idő alatt a bányatelek teljes kitermelhető ásványvagyona kitermelésre kerül. 7

8 A humuszos fedőanyag (0-0,4 m vastagságban) és a haszonanyag közvetlen fedőkőzeteként jelenlevő agyagos, iszapos meddő a kitermelést megelőzően eltávolításra és külön deponálásra kerül a rekultiváció megkezdéséig. A későbbiekben a rekultiváció során használják fel. Jövesztés: A homok és kavics ásványi nyersanyag kitermelése külszíni műveléssel, gépi jövesztéssel történik. A haszonanyag talajvíz feletti részét lánctalpas hidraulikus kotrógéppel és homlokrakodóval termelik ki és közvetlenül tehergépjárművekre helyezik. A talajvízszint alatti réteget lánctalpas hidraulikus kotrógép a kialakuló bányapartvonalról jöveszti majd. A vizes homok száradásig deponálásra, majd száradás után kiszállításra kerül. A haszonanyag kitermelés következtében bányató fog kialakulni. A szállítási feladatok gumikerekes teherautókkal, illetve a munkaterületek kialakítása, továbbá a szállító utak karbantartása lánctalpas dózerrel történik. Az üzemanyagot erre a célra telepített mobil üzemanyagtöltő berendezésből kívánják pótolni. A gépek szükséges karbantartása, javítása és mosása szerződött szakszervizben fog történni. Veszélyes hulladék keletkezése a bányászati munkagépek napi állapot ellenőrzése során keletkezhet (pl. olajszint mérés). Gyűjtése zárt konténerben, kármentő tálcákra elhelyezett fémhordókban, hulladéktípusonként külön történik az engedélyes hulladékkezelőnek történő átadásig. A szociális konténerben összegyűlő települési szilárd hulladék zárt műanyag edényzetben kerül összegyűjtésre, amit közszolgáltató fog elvinni. Havária, a munkagépek meghibásodása esetén folyékony üzemanyagok hulladékai (130701*,), motorolaj, kenőolaj, (130204*, *) felitató anyagok hulladékai, olajos rongy (150202*), veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek (170503*) és egyéb hulladékok keletkezhetnek. Az így keletkező hulladékok elkülönítve zárt tárolóban kerülnek gyűjtésre az engedélyes hulladékkezelőnek történő átadásig. Felhagyás A már haszonanyagot nem tartalmazó részeken a tájrendezési munkák ütemezése a mindenkori műszaki üzemi tervekben foglaltak szerint folyamatosan történik. A bányászat befejezését követően a mobil konténerek, sorompók, táblák elszállításra kerülnek. A bánya területén lévő hulladékok engedélyes hulladékkezelőnek kerülnek átadásra. A terület újrahasznosítására a bányató üdülési célú felhasználása tervezett, a száraz bányagödör rész tekintetében további ipari hasznosítás tervezett. Természetvédelem Létesítés Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. Az érintett területen azonban egy felhagyott bánya található, mely fokozottan védett madárfajok egyedeinek fészkelőhelye. A területen 2014-ben 193 gyurgyalagüreg és 27 fészkelő pár volt fellelhető, 2015-ben 20 pár költ a területen. A gyurgyalag (Merops apiaster) szerepel a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4. mellékletében, fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi eszmei értéke egyedenként Ft. A létesítés során kérjük figyelemmel lenni az alábbiakra: A gyurgyalagok jelenlegi fészkelőhelyének elbontása kizárólag fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. március 15. közötti időszakban lehetséges. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 8. (1) szerint a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A 42. (1) értelmében tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. 8

9 A létesítés fentiek figyelembe vételével védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, a létesítés természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Üzemelés Az üzemeltetés során a Hatóság kéri figyelemmel lenni az alábbiakra: A bányaművelés során fészkelési időszakban (március 15. augusztus 31. között) mindig kell legyen egy legalább m 2 -es függőleges, növényzetmentes partfal, amit a madarak elfoglalhatnak. Amennyiben a madarak elfoglalják ezen partfalat, az érintett fal 30 m-es körzetében fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. március 15. közötti időszakban szabad folytatni. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 8. (1) szerint a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A 42. (1) értelmében tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. Az üzemeltetés fentiek figyelembevételével védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, az üzemelés természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Felhagyás A felhagyás során kérjük figyelemmel lenni az alábbiakra: A tevékenység felhagyása után a területet helyre kell állítani. A bányabezárás során meg kell őrizni legalább m 2 -es függőleges, növényzetmentes partfalat. Növénytelepítésre tilos invazív növényfajok szaporítóképleteit alkalmazni. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 8. (1) szerint a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A 42. (1) értelmében tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A felhagyás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit jelentősen és pozitívan befolyásolja, a felhagyás természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Fentieket követően a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint területi vízügyi hatóságot; szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetében rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: VASI MINERAL Kft. (9481 Pinnye, Arany J. u. 18/b.) kérelmére indult, Fertőszentmiklós, külszíni bánya előzetes vizsgálati eljárásában az Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály /2015. számon, július 30-án iktatott beadványában megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint első fokú vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Bányagép Bt. (2234 Maglód, Sugár u. 120.) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: - A bányatelek tervezett bányatelek a Fertőszentmiklós, külterület 0298/1, 0298/9, 0298/13, 0298/14, ingatlanok egy részén helyezkedik el. - A tervezett bányatelek területe: m 2 - A bányát éves szinten 254 nap kívánják üzemeltetni. A tervezett termelési időtartam 10 év. - Az éves kitermelés összesen m 3 -re tervezett. A bányatelek alaplapja: 125,0 mbf.,.fedőlapja: 144,0 mbf. 9

10 -A szárazon jöveszthető szint letermelését követően a víznívó alól kitermelt haszonanyagot először a partra, majd száradás után szállítójárműre rakják. A gépek szükséges karbantartását, javítását szerződött gépjavító műhelyben végzik. - A területre vezetékes víz bevezetését nem tervezik; az alkalmazottak ivóvíz ellátását palackozott vízzel oldják meg. A kommunális szennyvizek gyűjtésére mobil WC- telepítését tervezik. - A telephely csapadékvíz elvezetésére külön elvezető rendszert nem terveznek, a területre hulló csapadék helyben elszikkad. - A bányászati tevékenység élő vízfolyást nem érint, a beruházással érintett ingatlan kijelölt vízbázis védőterületét nem érinti. - A bányászat befejezését követő tájrendezés újrahasznosítási céljaként a bányászat befejezését követően visszamaradt bányatóüdülési célú (sport, horgászat, pihenés), száraz bányagödör rész pedig további ipari hasznosítását tervezik. - A bányatelek határvonala mentén a védőtöltést alakítanak ki a felszíni vizek, belvizek bányatóba történő beáramlása ellen. A védőtöltést a víz- és szélerózió ellen füvesíteni, mechanikai úton (rendszeres kaszálással) gondozni, gyom mentesíteni fogják. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírás megtételével a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében. A szakhatóság rögzítette a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (6) bekezdése és 72. (1) bekezdés da.) pontja alapján. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. (9) bekezdése nem teszi lehetővé. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szeptember 10. napjától hatályos 10. (1) bekezdés 1. pontja alapján területi vízügyi hatóságként a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet a 18. (2) bekezdés a) pontja alapján a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. Kérem a Tisztelt Eljáró Hatóságot, hogy a Ket. 78. (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni. A Hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdése és az 5. számú melléklet I. táblázata alapján megkereste az eljárás során vizsgálandó szakkérdésben nyilatkozni jogosult hatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályának GYF-01/1141-2/2015. számú véleményének rendelkező részét a Hatóság jelen határozat VI. fejezet 1.) pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u ) fent hivatkozott számú iratában megkereste hatóságunkat a Fertőszentmiklós külterületén a 0298/1, 0298/9, 0298/13, 0298/14 hrsz. -ú termőföld területeken tervezett homok, kavicsoshomok, lösz kitermelésére irányuló bányászati tevékenység előzetes vizsgálata engedélyének kiadásához a talajvédelmi szakkérdés vizsgálata céljából. A Tisztelt Hatóság megkeresése és a megkeresésében hivatkozott, az elektronikus felületről megismert dokumentumok alapján az előzetes engedélyezési eljárás során a talajok minőségvédelmi szakkérdés vonatkozásában hatóságunk megállapította: hogy az engedélyezési eljárás alá vont ingatlanok termőföld területek, 10

11 azok közvetlenül szomszédosak eredeti hasznosítású termőföld területekkel, az elsőfokú talajvédelmi hatóság fenti körülmény miatt az eljárásban szakhatósági jogkörrel rendelkezik, a rendelkező részben előírt talajvédelmi követelmények betartása indokolt. Ezért a rendelkező részben, a beruházással érintett és a környező termőföld területek minőségvédelme érdekében adott állásfoglalás indokolt. Jelen szakkérdés vizsgálata során hozott állásfoglalás a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv. 1. (1) bekezdés, 2. 7., 16., 17., 19. pontok, a 43., a 43. án, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet melléklete, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III.30.) Korm. rendelet 18. -án alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatal Földhivatali Osztályának /2015. számú véleményének rendelkező részét a Hatóság jelen határozat VI. fejezet 3.) pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út ) a VASI MINERAL KFT. (9481 Pinnye, Arany János utca 18/B.) kérelmére indított eljárás során a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdés 5. számú melléklet I. táblázat 7. pontja alapján megkereste a Soproni Járási Hivatalt, hogy a rendelkező részben írt előzetes vizsgálati eljáráshoz földvédelmi szakkérdésben adja meg állásfoglalását. A megküldött dokumentumokból megállapítható, hogy a tervezett beruházás során termőföld igénybevételére is sor kerül, ezért a Soproni Járási Hivatal a rendelkező részben megfogalmazott állásfoglalást adta a felmerülő szakkérdésben. Jelen szakkérdésre adott állásfoglalást a Soproni Járási Hivatal a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 1. (1) és (2) bekezdése, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdés 5. számú melléklet I. táblázat 7. pontja alapján adott jogkörében adta ki. A Hatóság belföldi jogsegély keretében, az Ekr. 1. (6b) bek. alapján megkereste Fertőszentmiklós Város Jegyzőjét, és kérte, hogy nyilatkozni szíveskedjék tárgyi tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjáról. Fertőszentmiklós Város Jegyzője 130-6/2015. számon az alábbi állásfoglalást adta: Fertőszentmiklós Polgármesteri Hivatal, a Vasi Mineral Kft. megbízásából a Fertőszentmiklós 0298/1, 0298/9, 0298/13 és 0298/14 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett homok, kavicsos-homok, lösz kitermelésére irányuló bányászati tevékenység előzetes vizsgálatához belföldi jogsegélyt nyújtok: A Fertőszentmiklós 0298/1, 0298/9, 0298/13 és 0298/14 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett homok, kavicsoshomok, lösz kitermelésére irányuló kérelméhez mellékletként megküldött előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy az a településrendezési követelményeknek, Fertőszentmiklós Város Szabályozási tervének és Fertőszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő Testületének a Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2003. (IV.28.) rendeletében foglaltaknak megfelel. Végzésem ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály belföldi jogsegély keretében megkereste hivatalomat, hogy a rendelkező részben jelzett ingatlanokon tervezett 11

12 homok, kavicsos-homok, lösz kitermelésére benyújtott dokumentáció a településrendezési tervvel és az önkormányzat szabályozásával összhangban van-e. Az eljárás során megállapítottam, hogy a fenti ingatlanon tervezett tevékenység Fertőszentmiklós Város Szabályozási tervének és Fertőszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 6/2003. (Iv.28.) rendeletében foglaltaknak megfelel. Az eljárás során illetékfizetési és egyéb eljárási költségigény nem merült fel. A Hatóság felhívja az Ügyfél figyelmét arra, hogy a tevékenység (létesítés, üzemelés, felhagyás, havária) végzése során keletkező hulladékokról a mennyiségtől függetlenül nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a hulladék megnevezését, azonosító kódját, a keletkezett mennyiséget, az átvevő hulladékkezelőt és az átadás-átvétel időpontját. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékot környezetszennyezést kizáró módon szelektíven gyűjteni. A keletkező hulladék csak környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át további kezelés céljából. A Hatóság felhívja a figyelmet arra is, hogy Havária esetén a kifolyt szennyező anyagot fel kell itatni, a szennyezett talajt el kell távolítani és veszélyes hulladékként ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A szennyezést a Hatósághoz be kell jelenteni. Fentiek, valamint szakhatóság és a kormányhivatal Kr. 28. (1) bekezdése és 5. sz. mellékletének I. táblázata alapján adott véleményei nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy a tervezett tevékenység hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint természetés tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol; ekképp a Hatóság a környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért az Ekr. nek megfelelően jelen határozat rendelkező részének I-II. fejezetei szerint döntött az Ekr. 5. (2) bekezdés ac) pontja alapján. A Hatóság határozatát a fentieken, a már hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken túlmenően a tervdokumentáció, a hiánypótlási felhívásokra küldött dokumentációk, valamint az alább hivatkozott jogszabályi helyekre alapozta: - a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, - a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény, - a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet, - a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet, - a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet, - a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről, Jelen határozat VII. fejezete a Ket. 71. (1) bekezdésének és 72. (1) bekezdésének megfelelően a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján, továbbá a Ket ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezést a Ket ában és a Ket. 98. (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a Ket. 99. (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül van mód előterjeszteni, melyről a Hatóság a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat fentiek szerint a Ket. 44. (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. (5) - (7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. (VIII. fejezet) 12

13 A Hatóság hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt s. k. főosztályvezető 13