l e z á r j a é s m e g á l l a p í t j a II.

Átírás

1 GYŐRI JÁRÁSI HIVATAL Iktatószám: 627-4/2017. Tárgy: ZO-SCHA IMMO Kft., Himod 0330/6 hrsz., homokbánya előzetes vizsgálata Ügyintéző: dr. Kuller Gábor, Tarjányi István, Mellékletek: Herczeg Zoltán, Ódor Imre, Nagyné Bakonyi Ildikó Telefon: +36 (96) Hiv. szám: H A T Á R O Z A T I. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a ZO-SCHA IMMO Kft. (székhelye: 9362 Himod, Dózsa György u. 25., KÜJ szám: , KTJ szám: ; a továbbiakban: Ügyfél) kérelmére indult, a Himod 0330/6 hrsz. alatti ingatlanon (a továbbiakban: telephely) tervezett homokbányászati tevékenység környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati eljárását l e z á r j a é s m e g á l l a p í t j a a következőket: II. A környezeti hatások várhatóan nem jelentősek; ezért környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges, ugyanakkor a tevékenység engedélyezését kizáró olyan ok merült fel, melyet a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig meg lehet szüntetni. III. 1. Az Ügyfél adatai: Ügyfél neve: ZO-SCHA IMMO Kft. Ügyfél címe: 9362 Himod, Dózsa György u. 25. Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96) zoldhatosag@gyor.gov.hu - Honlap:

2 KSH azonosító: KÜJ: KTJ: Telephely neve: Himod Kitermelendő ásványi alapanyag: homok Kitermelés módja: felszíni külfejtés Helyrajzi száma: Himod 0330/6 Ingatlan területe: 19,1143 ha Bányatelek teljes területe: 18,7204 ha Bányatelek fedőlapja: 136,0 mbf Bányatelek alaplapja: 124,0 mbf Határpillér szélessége: 5 m A bányászati tevékenység várható időtartama: 8 év A bányászati tevékenység megkezdésének várható ideje: I. negyedév 2. A bányászati tevékenység tervezett területe: Töréspont sorszáma X (m) Y (m) , , , , , , , ,57 A tervezett éves termelés kapacitás m 3 /év, ami üzemnaponként ~1800 m 3 (1.600 tonna) homok kitermelését és értékesítését jelenti. Telepítés: hó Megvalósítás: bányatelken a bánya működése, folyamatos tájrendezés:~8 év A bánya megközelítése kaviccsal borított földúton keresztül történik. A tervezett bányatelken belüli terület használatának jelenlegi módja: általános mezőgazdasági terület. 3. A vizsgált tevékenységgel kapcsolatos megállapítások: Telepítés: A kitermelés megkezdése előtt kitűzésre kerülnek a bányaüzem határvonalának sarokpontjai, a tiltó táblák kihelyezése megtörténik, továbbá a mobil létesítményeket a helyszínre szállítják. Kitermelés: Az átlagosan 9,5 m vastagságú haszonanyag száraz (talajvíz feletti) kitermelését homlokrakodó végzi. A talajvízszint alatt pedig vonóvedres, illetve hidraulikus kotrógéppel végzik. A partról történő víz alóli kotráskor a jövesztőgép a partvonallal párhuzamosan helyezkedik el, a partszéltől legalább 2 méterre mozog. A kitermelt homok a part melletti készlettérre kerül leürítésre. A partközeli készlettérről a haszonanyagot néhány napos szikkadás után a homlokrakodó rakja fel teherautóra. A haszonanyag közé települt agyagos meddőt a homokkal együtt termelik ki, a meddőből részben védőtöltést alakítanak ki, vagy visszatömedékelik a tómederbe. A kitermelt ásványi nyersanyagot nem osztályozzák. 2

3 Felhagyás: A terület újrahasznosítási célja horgásztó kialakítása. A bányató az ásványi nyersanyag kitermelés következtében jön létre. A tó vízfelülete ~17 ha, vízmélysége 5-9,5 m, a tó medrét os dőlésszögű rézsű határolja. A tájrendezési munkák ütemezése folyamatosan történik, a termelés előrehaladtával a visszamaradt terület tájrendezését folyamatosan végzik. Alkalmazott gépek, berendezések: -2 db lánctalpas vonóvedres/hidraulikus kotró, 1 db homlokrakodó, szállítójárművek. A tevékenység végzéséhez kapcsolódó műveletek: A szállítást végző gépjárművek 24 t hasznos terhelésűek, m 3 /év ( t/év) homok kitermelés esetén 250 munkanappal számolva a napi elszállítás 800 m 3 (1600 t), ami napi 10 óra munkavégzés mellett 67 járműfordulót jelent. A haszonanyagot a kavicsos földúton szállítják el. IV. Az engedélyezési eljárás menete: 1.1. A Hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem indokolt környezeti hatásvizsgálat elvégzése A beruházással kapcsolatban ugyanakkor kizáró ok merült fel. A tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig megteremthető A kizáró okot a létesítési, építési engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig meg kell szüntetni Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. A bányászat megkezdéséhez be kell szerezni a szükséges bányahatósági engedélyt A bányászati tevékenység a Bányafelügyelet által megállapításra kerülő bányatelken végezhető. A bányászati tevékenység bányatelken belüli térbeli és időbeli ütemezése a Bányafelügyelet által jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi tervekben történik, mely tervekben annak jóváhagyását követően rögzítésre kerülnek a kitermelésre vonatkozó konkrét mennyiségi és műszaki adatok, a kitermelés feltételei és egyéb, környezetvédelemre vonatkozó részletes előírások is. A bánya zajvédelmi hatásterülete a művelés egyes szakaszaiban érinti a község zajtól védendő területét, emiatt a tevékenység megkezdése előtt az üzemeltetőnek a bánya zajforrásaira vonatkozóan zajkibocsátási határértéket kell kérni. 3

4 V. Az eljárásban szakhatóságként közreműködő Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/ /2016.ált. számon a következő állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály (9021 Győr, Árpád u ; a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) részére a ZO-SCHA IMMO Kft., Himod 0330 hrsz. homokbányászati tevékenység végzéséhez az alábbi feltételekkel hozzájárul: A tevékenység során tilos a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetése. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - a Hatóságnak. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a vonatkozó jogszabályban megadott B szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. VI. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztályának véleménye: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a Himod, 0330/6 hrsz.-ú ingatlanon tervezett homokbányászati tevékenységre vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: 4

5 Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján a Zo-Scha Immo Ingatlanberuházó Kft. (9362 Himod, Dózsa u. 25.) részére a Himod, 0330/6 hrsz.-ú ingatlanon tervezett homokbányászati tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok. 2.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályának véleménye: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának felhatalmazása alapján a Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út ) fent hivatkozott megkeresése és a megkereséshez melléklet Előzetes vizsgálati dokumentáció A Himod 0330/6 helyrajzi számú ingatlanon tervezett homokbányászati tevékenység végzéséhez szakanyag szerint az alábbi. TALAJVÉDELMI ÁLLÁSFOGLALÁS t adom a talajok minőségvédelmi szakkérdése vonatkozásában: Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható A bányászati tevékenységgel érintett ingatlan humuszos termőrétegének letakarítását talajvédelmi tervre alapozottan kell elvégezni. 3.) A Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály véleménye: A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében biztosított jogkörömben a Himod 0330/6 hrsz-ú ingatlanon tervezett homok bányászati tevékenység végzésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárása tárgyában az engedély - erdészeti szakkérdés tekintetében - kikötés nélkül kiadható. Állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. 4.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökség védelmi Osztályának véleménye: A Győri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út ), mint környezetvédelmi hatóság, a Himod, 0330 hrsz. homokbánya előzetes vizsgálata tárgyában megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (továbbiakban: hivatal). A megkeresést megvizsgáltam és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Kormányrendelet 28. (2) bekezdése, valamit az 5. melléklet I.4. pontja alapján felmerülő szakkérdésben tájékoztatom az eljáró hatóságot, 5

6 hogy tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint, így a fölmerült szakkérdés vizsgálatának feltételei nem állnak fent. A hivatal az előzetes vizsgálati eljárás során a rendelkezésére álló információk alapján megállapította, hogy a tervezett beruházás során ismert régészeti lelőhely hatásviselő feltehetőleg nem lesz. 5.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kapuvári Járási Hivatal Földhivatali Osztályának véleménye: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kapuvári Járási Hivatal, mint ingatlanügyi hatóság a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály által /2016 számon megküldött, a Zo-Scha Immo Kft., Hímod 0330/6 hrsz-ú ingatlanon homokbányászati tevékenység előzetes vizsgálatával kapcsolatos szakkérdés tárgyában az alábbi véleményt adja. A rendelkezésre álló iratok alapján a Hivatal a megállapította, hogy a beruházás a Himod külterületi 0330/6 hrsz-ú ingatlant érinti. Az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján a terület 19 ha 1143m 2 nagyságú, 179,67 ak értékű, szántó 7. művelési ágú ingatlan. Az érintett ingatlannal kapcsolatban a Hivatal az előzetes vizsgálati eljárásához termőföldvédelmi szempontból hozzájárulását adja az alábbi kikötés előírása mellett. A termőföld más célú hasznosítását eredményező munkálatok megkezdése előtt kérni kell a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény előírásai alapján az érintett terület más célú hasznosítását. Tájékoztatja a Hivatal a megkereső hatóságot, hogy a termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás megindításához vagy folytatásához rendelkezésre kell állni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatnak. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén az eljáró hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. VII. Az eljárásban részt vett Himod Község Önkormányzat Jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében, 717-2/2016. hiv. számon az alábbi véleményt adta: A Himod, Zo-Scha Immo Kft. 0330/6 hrsz-ú ingatlanon homokbányászati tevékenység előzetes vizsgálati eljárása tárgyában az alábbi nyilatkozatot teszem: A tevékenység a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással valamint a településrendezési eszközökkel nincs összhangban. Himod Község Önkormányzata nem rendelkezik hatályos helyi környezet- és természetvédelmi önkormányzati szabályozással, településrendezési eszközökkel. Himod Község Önkormányzata elkészítette Himod Község településfejlesztési koncepcióját, mely jelenleg véleményezés alatt van. A településfejlesztési koncepció nem tartalmaz homokbányászati tevékenységet. A koncepció jövőképében megfogalmazásra került, 6

7 hogy az emberek területhasználatának következményeképpen lehetőleg ne sérüljön a természeti környezet. A himodi településrendezési eszközök elkészítése folyamatban van, mely dokumentumokban az összhang megteremthető. VIII. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett ,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) összeget a Hatóság részére mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél. IX. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét hirdetményi közlés esetén annak kifüggesztésétől számított 15. napot követő 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz (1364 Budapest, Pf.: 270) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó indokolással ellátott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, (azaz egyszázhuszonötezer forint) természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 2.500,- Ft, (azaz kettőezer-ötszáz forint), melyet a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla megnevezésű sz. számlára kell a közlemény rovatban az ügyiratszám (627/2017.) feltüntetésével átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló bizonylat másolatát a fellebbezési kérelemhez mellékelni kell. I N D O K O L Á S ZO-SCHA IMMO Kft. (9362 Himod, Dózsa u. 25., KÜJ: , a továbbiakban: Ügyfél) a Himod 0330/6 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyére (a továbbiakban: telephely) vonatkozóan előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása iránti /2016. szám alatt iktatott kérelmet terjesztett elő a Hatóságnál december 8. napján; figyelemmel arra, hogy homokbányászati tevékenységét végzését tervezi. Fentiek nyomán a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően december 9. napján közigazgatási eljárás indult a Hatóságnál; melynek ügyintézési határideje a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. (2) bekezdése értelmében 30 közmeghallgatás tartása esetén 45 nap, amibe nem számítanak be a Ket. 33. (3) bekezdése által meghatározott időtartamok. A kérelem és mellékleteinek vizsgálata nyomán a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által végezni kívánt tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési 7

8 eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. sz. mellékletének 19) pontja (Egyéb bányászat (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe), kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet - méretmegkötés nélkül) szerint történik, melynek alapján a Khvr. 3. (1) bekezdés a) pontja értelmében előzetes vizsgálati eljárást kellett lefolytatni. A Ket. 15. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Ket. 29. (3) bekezdés b) pontja, valamint a Kvt. 98. (1) bekezdése alapján a Hatóság /2016. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek; emellett a Khvr. 3. (4) bekezdése alapján közzétett /2016. sz. közlemény nyomán sem érkezett az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a Hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül. A kérelem és mellékleteinek a Khvr. 3. -a és 4. sz. melléklete szerinti összevont jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatát követően a Hatóság a Ket. 37. (3) bekezdése alapján kibocsátott /2016. sz. végzésével hiánypótlásra hívta fel az Ügyfelet, melyre tekintettel a Ket. 29. (1c) bekezdése alapján mellőzte a Ket. 29. (1b) bekezdése szerinti sommás eljárás szabályait és a Ket. 71/A. (1) bekezdése szerinti /2016. sz. függő hatályú végzése meghozataláról döntött. Az Ügyfél fenti hiánypótlási felhívásnak megfelelően eleget tett, ezáltal tárgyi kérelem elbírálásra került. Az Ügyfél igazoltan megfizetett ,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: DíjR.) 2. (1) bekezdése és 1. sz. mellékletének 35. főszáma alapján. A Hatóság eljárása során megállapította, hogy a benyújtott kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció a hiánypótlás során csatolt dokumentációval kiegészítve megfelel a Khvr. 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek, továbbá a tervezett tevékenység a Khvr. 3. sz. melléklet 19. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A Hatóság /2016. számú végzésében, január 20. napjára közmeghallgatás tartását rendelte el. A közmeghallgatáson érdeklődő nem jelent meg. A tervezett tevékenységgel kapcsolatban az alábbiakat állapította meg a Hatóság: A beruházás a Himod 0330/6 hrsz.-ú 18,7204 ha nagyságú bányatelket érinti. Az Ügyfél kutatási engedélyt kért Himod település külterületén homok ásványi nyersanyag kutatására, amit az illetékes hatóság, a Veszprémi Bányakapitányság VBK/109-4/2015 sz. határozatában megadott. A földtani kutatás kivitelezése a Bányakapitányság jogutódja, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya (továbbiakban: Bányafelügyelet) /2015. sz. határozatával jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv szerint történt. A kutatási jelentés és ásványvagyon készletszámítás benyújtásra került a Bányafelügyelethez. A zárójelentést a Bányafelügyelet VEV/001/2009-4/2015. sz. határozatával fogadta el. A külszíni bányászatot 25 hektárnál kisebb nem védett természeti területen tervezik végezni, ami a Khvr. 3. sz. mellékletének 19. pontjában megjelölt tevékenység. 8

9 A Hatóság eljárása során az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a folytatni tervezett tevékenységgel összefüggésben: Hulladékgazdálkodási szempontból Létesítés A létesítés nem jár hulladékkeletkezéssel. A dokumentáció alapján a kutatás nem talált fedőréteget, a haszonanyag közvetlenül a felszínről kerül kitermelésre. Üzemelés A homok kitermelés mint fő tevékenység nem jár hulladékkeletkezéssel. Az átlagosan 9,5 m vastagságú haszonanyag felső rétegösszletének és a homoktelepet elválasztó köztes meddőanyagnak a száraz (talajvízszint feletti) kitermelését homlokrakodó végzi. A talajvízszint alatti alsó homokréteget pedig vonóvedres és/vagy hidraulikus kotrógépekkel tervezik jöveszteni. Normál esetben a gépek javítása, karbantartása normál esetben az Ügyfél bányatelken kívüli telephelyén történik. A dolgozók települési jellegű szilárd hulladéka az erre a célra rendszeresített műanyag edényzetben kerül összegyűjtésre, amit szükség szerint (hetente) elszállíttatják. A tevékenység felhagyása A terület újrahasznosítási célja a bányászat befejezését követően a visszamaradt bányatóból horgásztó kialakítása. A tájrendezési munkák ütemezése a műszaki üzemi tervben folyamatosan történik, így a termelés előrehaladásával a visszamaradt terület tájrendezését folyamatosan végzik. A rekultivációt követően a terület esztétikailag is rendezett képet nyújt, és illeszkedni fog a környező tájba. Havária A létesítés, üzemelés és felhagyás során alkalmazott munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából keletkezhetnek veszélyes hulladékok (hulladék dízelolaj *, motor, hajtómű és kenőolaj *, szennyezett törlőkendők, abszorbensek *, illetve szennyezett föld *), amelyeket elkülönítve gyűjtenek zárt gyűjtőedényben és engedéllyel rendelkező kezelőhöz szállíttatják el. A tevékenység végzésével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. Hatásvizsgálat elrendelése, mivel jelentős hatások nincsenek hulladékgazdálkodási szempontból, nem szükséges. Levegőtisztaság-védelmi szempontból Létesítés: A tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése (Himod), a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 10. pontban kijelölt, az ország többi területe kategóriába tartozik. A létesítéskor a bányaterület határának kitűzése és a mobil létesítmények helyszínre szállítása számottevő légszennyező hatással nem jár. Üzemelés A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. Az üzemelés során a munkagépek (2 db lánctalpas vonóvedres és/vagy hidraulikus kotró, 1 db homlokrakodó), valamint a szállító tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása, továbbá a bányászati és szállítási tevékenységgel járó kiporzás okoz diffúz 9

10 légszennyezést. Maximális kapacitású kitermelés esetén a napi gépkocsiforgalom 67 teherautó/nap. A belső úthálózat kavicsos földút. Porkeltéssel a letakarítás és az ásványanyag kitermelése során nem kell számolni, mivel gyakorlatilag földnedves állapotban történik. A kitermelt homokot közvetlenül elszállítják, deponálás nem lesz. A földutak kiporzását locsolással, a rakomány kiporzását ponyvázással csökkentik. A számított kibocsátási értékek felhasználásával végzett terjedésszámítás alapján megállapítható, hogy a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a) pontja szerint értelmezett meghatározó hatásterület a munkagépek által kibocsátott NOx szennyezőanyag vonatkozásában a bányatelek határpillérétől mért 59 m-es sávon belül jelölhető ki. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: Himod: 0311/3, 0321, 0323, 0330/3, 0330/5-6, 0331, 0332/3, 0332/5. A hatásterület mezőgazdasági és közlekedési területet érint. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A termék elszállításakor a levegőterhelés a szállítási útvonalakra korlátozódik. A szállítási útvonal mentén határértékeket meghaladó immisszió nem alakul ki. Felhagyás A terület újrahasznosítási célja horgásztó kialakítása. A felhagyás során a tájrendezéssel járó kibocsátásokkal számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan nem alakul ki. A levegős munkarész készítőjének szakértői jogosultságát a Hatóság vizsgálta, a szakértői jogosultság igazolását a dokumentációhoz becsatolták. A benyújtott dokumentációkból megállapítható, hogy a tárgyi tevékenység végzése során jelentős levegőt terhelő légszennyező hatás nem várható, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból A beadvány alapján megállapítható, hogy a bánya területe külterület, zajtól védendő területekkel közvetlenül nem határos. Környezetében mezőgazdasági művelés alatt álló területek található. Telepítés, üzemszerű működés A tevékenység megkezdése nem jár előzetes építési munkával, a terület előkészítése, letakarítása a bányaműveléshez használt meglevő eszközökkel megvalósítható. A bánya üzemelése során a bányaművelés során szokásos munkagépek (vonóvedres illetve lánctalpas kotró, rakodógép és szállítójárművek) zajkibocsátásával lehet számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A letakarított meddőanyag a művelés alá vont terület északkeleti határán 3 méter magas töltés formájában deponálásra, a bányaművelés időtartama alatt megtartásra, illetve a rekultiváláshoz felhasználásra kerül. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés valamint a 6. (1) bekezdés alapján került lehatárolásra 10

11 számítással. A terület-felhasználási kategóriák Himod község 9/1997 (XII.22.) önkormányzati rendelettel elfogadott rendezési terve szerint kerületek figyelembe vételre. A dokumentáció szerint a bányaművelésből eredő környezeti zaj Himod község legközelebbi védendő belterületén a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerinti zajterhelési határértékeknek megfelel. A zajvédelmi hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi szám szerint Himod: 69, 70/2, 78/1, 78/2, 78/3, 78/4, 79, 80/1, 80/2, 80/3, 80/4, 81/1, 81/2, 81/3, 81/4, 82/1, 82/2, 82/3, 82/4, 83/1, 83/2, 83/4, 84/2, 84/3, 84/4, 85/4, 02, 03/1, 03/3, 04, 05, 0311/3, 0321, 0323, 0330/3, 0330/4, 033/5, 0330/6, 0331, 0332/2, 0332/3, 0332/5 A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység: A termelvény túlnyomó része a közeli közlekedési nagyberuházások (M 85 gyorsforgalmi út és kapcsolódó létesítményei) kivitelezési területén kerül felhasználásra, a vizsgálat nem számol a környezet közútjainak igénybevételével, a mindenkori felhasználás helyére stabilizált külterületi utakon szállítják a homokot. A szállítással érintett közutak mentén a zajszint változás nem éri el a zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 7. (1) szerinti 3 db-es mértéket, a szállítási tevékenység tekintetében hatásterület megállapítása nem szükséges. A bánya működése során zajvédelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. Természet- és tájvédelmi szempontból Az érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak. A terület része az Országos Ökológiai Hálózat puffer terület övezetének. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A tevékenység fentiek megtartása mellett védett természeti értéket nem veszélyeztet, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Fenti szakvéleményünket a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet, továbbá az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény, valamint az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság és a Földművelésügyi Minisztérium által korábban szolgáltatott térképi adatok és a TMF/701/3/2016. számú tájékoztatás alapján adta meg a Hatóság. A Hatóság felhívja az Ügyfél figyelmét az alábbiakra: Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. március 15. közötti időszakban szabad folytatni. A munkálatok során a letermelt talajt és humuszréteget, valamint a kinyert anyagot (amennyiben deponálásra kerül) olyan rézsűvel kell deponálni, amely nem teszi lehetővé védett, illetve fokozottan 11

12 védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) megtelepedését. Amennyiben mégis kialakulnak a fenti fajok kolóniái a területen, úgy a depónia elbontása kizárólag költési időn kívül, szeptember 1. március 31. közötti időszakban végezhető. A madárfajok megtelepedéséről a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait haladéktalanul értesíteni kell. Földtani közeg védelme szempontjából Az érintett területen (Himod 0330/6 hrsz.) kármentesítési eljárás nincs folyamatban. A tervezett tevékenység létesítési fázisában nem gyakorol jelenős hatást a földtani közegre. A haszonanyag kitermelése közvetlenül a felszínen kezdődik, elkülönülő fedőréteg nem található a bánya területén. A bányászati tevékenység a talaj minőségi jellemzőit nem befolyásolja. Üzemelés fázisában a létesítmény normál üzemmenet esetén földtani közegre gyakorolt hatása nincs, elhanyagolható. Havária esemény a gépek meghibásodásából adódhat. A felhagyási tevékenység a létesítési fázishoz hasonlóan elhanyagolható mértékű hatást gyakorol a földtani közegre. Fentiek alapján a hatásvizsgálat elkészítése kármentesítési szempontból nem indokolt, nincs a létesítést kizáró indok. Az előzetes vizsgálati eljárás lezárható. Fentieket követően a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság /2016. sz. iratával megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint területi vízügyi hatóságot; szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetében rögzítette, indokolása az alábbiakat tartalmazta: A Környezetvédelmi Hatóság /2016. számú, december 16. napján érkezett megkeresésében a ZO-SCHA IMMO Kft., Himod 0330 hrsz. homokbányászati tevékenység végzésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárásban kérte a Hatóság szakhatósági állásfoglalását. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29., illetve az 5. számú melléklete alapján tárgyi eljárásban a területi vízügyi hatóság szakhatóságként kerül kijelölésre a felszín alatti vizek és a vízbázisok védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényesítése érdekében. A benyújtott dokumentációból a Hatóság az alábbiakat állapította meg: A külszíni bányászati tevékenység célja: homok ásványi nyersanyag kitermelése. Közlekedésépítési homok biztosítása útépítési beruházásokhoz. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz, az M85 gyorsforgalmi út Csorna - Kapuvár - Fertőszentmiklós közötti útszakaszának fejlesztéséhez szándékozzák értékesíteni. A külszíni bányászatnak technológiai vízigénye nincs, így ilyen jellegű szennyvizek nem keletkeznek. A bányatelek határvonala mentén kialakított védőtöltés védelmet nyújt a leesett csapadék bányaudvarra történő beáramlása ellen. A védőtöltést a víz- és szélerózió ellen befüvesítik, mechanikai úton (rendszeres kaszálással) gondozzák, gyom mentesítik. A bányaudvarra hulló csapadék leszivárog a homokrétegen keresztül a talajvíz irányába, pangásos helyek tartósan nem alakulnak ki. 12

13 A keletkező kommunális szennyvíz elhelyezését zárt gyűjtőben, konténeres WC telepítésével oldják meg, aminek tartalmát időszakonként az arra feljogosított közszolgáltató (Pannon-Víz Zrt) legközelebbi szennyvíztelepén (Kapuvári szennyvíztelep) kiürít. A fentiek alapján a Hatóság megállapította, hogy a kérelemben bemutatott tevékenység nem okozza a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, károsodását, megfelel az ivóvízbázis védelmére, illetőleg a parti sávra és a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, nincsen hatása az árvíz-és jég levonulására, így az engedély kiadásához a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárul. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. (2) bekezdésén és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 19. (1) bekezdésén alapul. A csapadékvizek szikkasztására vonatkozó előírásomat Korm. rendelet 10. -a, valamint a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján írtam elő. Az Igazgatóság felhívja a figyelmet a következőkre: A Korm. rendelet 13. (1.) bekezdése alapján szennyező anyag elhelyezése, bevezetése engedélyköteles tevékenységnek minősül. Amennyiben az elszikkasztásra kerülő csapadékvizek szennyeződnek, abban az esetben a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. és a törvény, értelmező rendelkezései szerinti vízimunka elvégzése, illetve vízi létesítmény megépítése vízjogi engedély köteles tevékenységnek minősül, amelynek engedélyezési eljárásában a vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet) szerint engedélyezőként működik közre. A csapadékvíz szikkasztásra a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3.. (1) bekezdése alapján vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni, amelyet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerinti tartalommal kell benyújtani az illetékes Vízügyi Hatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a Korm. rendelet 13. (5.) és (6.) bekezdésben elővizsgálatot is. A Hatóság a szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (Hl. 30.) Korm. rendelet 28., illetve az 5. melléklete alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL tv. (a továbbiakban: Ket.) 44. (6) bekezdésében előírt módon adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki, a Hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) és (3) bekezdése, és a 13

14 vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A Hatóság a Kr. 28. (1) bekezdése és az 5. számú melléklet I. táblázata alapján megkereste az eljárás során vizsgálandó szakkérdésben nyilatkozni jogosult hatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztályának GY/NEP/ /2016. számú véleményét a Hatóság jelen határozat VI. fejezet 1. pontjában rögzítette, mely az alábbi indokolást tartalmazza: A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VIl. 21.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, - a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, - a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályának GYF-01/1852-3/2016. számú véleményét a Hatóság jelen határozat VI. fejezet 2. pontjában rögzítette, mely az alábbi indokolást tartalmazza: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ), fent hivatkozott ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi hatóságot, hogy a tárgyi ügyben a talajok minőségvédelmi szakkérdése ügyében adjon állásfoglalást. Hatóságunk a tárgyi megkeresést és annak mellékleteit talajvédelmi szempontból megvizsgálta. Megállapította, hogy: A tárgyi beruházás termőföld területet érint és termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. A humuszos termőréteg mentés talajvédelmi követelményeinek betartását a bányatelek létesítésével érintett ingatlan ingatlanügyi engedélyezési eljárás során fogja a talajvédelmi hatóság érvényesíteni. Az előzetes vizsgálati eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki a talajvédelmi szakkérdés vizsgálata során. Jelen állásfoglalás a termőföld védelméről szóló CXXIX tv. (Tfvt.) 1. (1) bek., a pont, 43.., a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015 (III. 30.) Korm. rend számú melléklet, a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. -án alapul. 14

15 A Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály VA/FEF01/8056-2/2016. számú véleményét a Hatóság jelen határozat VI. fejezet 3. pontjában rögzítette, mely az alábbi indokolást tartalmazza: ZO-SCHA IMMO Kft. (9362 H innod, Dózsa utca 2.) tárgyi ügyben engedélykérelmet nyújtott be T. Hatósághoz, mely engedélyezési eljárásban szakkérdés vizsgálata céljából keresték meg az erdészeti hatóságot. Az Előzetes vizsgálati dokumentáció Himod 0330/6 helyrajzi számú ingatlanokon tervezett homokbányászati tevékenység végzéséhez című (2016. november keltezésű) dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőterületet nem érint, azzal nem szomszédos. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket 98, (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Hatáskörömet és illetékességemet a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (IlI. 30.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése, 12. (1) bekezdése és az 1. számú melléklete rögzíti. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győr Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának GY-02B/ÉP/325-1/2017. számú véleményét a Hatóság jelen határozat VI. fejezet 4. pontjában rögzítette, mely az alábbi indokolást tartalmazza: Felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy a jogszabály előírása szerint elkészített, és a régészeti örökséggel foglalkozó részben említett Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága megszűnt. A területileg érintett múzeumok a Soproni Múzeum (9400 Sopron, fő tér 8.), illetve a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum (9021 Győr, Király u. 17.). Ugyanakkor a hivatal felhívja a figyelmet, hogy amennyiben környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás kerül lefolytatásra, úgy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés a) pontja értelmében a benyújtott dokumentációnak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is, ám jelen dokumentáció ezt nem tartalmazza. A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) szabályozza. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kapuvári Járási Hivatal Földhivatali Osztályának 10024/2017. számú véleményét a Hatóság jelen határozat VI. fejezet 5. pontjában rögzítette, mely az alábbi indokolást tartalmazza: A Hivatal állásfoglalása a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 7., 8., 8/A., 10.,,-n alapszik. Hatásköre a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) kormányrendelet 37. (1) bekezdésén, illetékessége ugyanezen kormányrendelet 1. számú mellékletének 8.4. pontján alapul. A Hatóság a Ket. 26. (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően a Khvr. 1. (6b) bekezdése alapján /2016. sz. iratával megkereste Himod Község Jegyzőjét, akinek véleményét a Hatóság jelen határozat rendelkező részének VII. fejezetében rögzítette. Indokolása az alábbiakat tartalmazta: 15

16 Ezen nyilatkozatomat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. (6b) bekezdése és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) 26. (1) bekezdése c) pontja alapján adtam ki. Fent megállapított tényállás, valamint a népegészségügyi, örökségvédelmi, talajvédelmi, termőföldvédelmi és erdővédelmi feladatkörében eljáró kormányhivatal Kr. 28. (1) bekezdése és 5. sz. mellékletének I. táblázata alapján adott GY/NEP/ /2016.; GY-02B/ÉP/7325-1/2017.; GYF-01/1852-3/2016.; 10024/2017. és VA/FEF01/8056-2/2016. számú véleményei, valamint a belföldi jogsegélyre adott nyilatkozat alapján a Hatóság azt állapította meg, hogy a folytatni tervezett tevékenység hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint természet- és tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol; ekképp a Hatóság a környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ugyanakkor kizáró olyan ok merült fel amely megszüntethető, ezért a Khvr. 5. (2) bekezdés c) pont cb) alpontjának megfelelően jelen határozat I-II. fejezetei szerint döntött. Figyelembe véve a tervezési terület és az országhatárok távolságát, országhatáron átnyúló hatás nem várható. A Hatóság által nem ismert tények, adatok, illetve egyéb körülmények alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. Jelen határozat VIII. fejezete a Ket. 71. (1) bekezdésének és 72. (1) bekezdésének megfelelően a Ket. 72. (1) bekezdés d) pont de) alpontján, továbbá a Ket ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket ában foglaltaknak megfelelően a Ket. 78. (10) bekezdése, 98. (1a) bekezdése és 99. (1) bekezdése szerint a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat fentiek szerint a Ket. 44. (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a DíjR. 2. (5-7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. A befizetési bizonylatról szóló rendelkezés a DíjR. 5. (6) bekezdésén alapul. A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. (2) bekezdése, valamint a 13. (2) bekezdése; illetékességét ugyanezen jogszabály 8/A. (1) bekezdése állapítja meg. Győr, január 26. dr. Németh Andrea járási hivatalvezető nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt osztályvezető h. 16