GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: /2016. Tárgy: GP-GRABENBAU Kft. (Sopron) Előzetes vizsgálat (gyűjtés, előkezelés, hasznosítás) Ügyintéző: dr. Kuller Gábor / Bedők László / Mellékletek: Kissné Tóth Erzsébet / Pandur László / Sovánné Nagy Gréte Telefon: +36 (96) Hiv. szám: H A T Á R O Z A T I. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) a GP-GRABENBAU Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 9421 Fertőrákos, Pataki István u. 19.; KSH szám: , KÜJ szám: , KTJ szám: ; a továbbiakban: Ügyfél) 9400 Sopron 5242/119 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) történő nem veszélyes hulladékok előkezelésével és hasznosításával kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárását l e z á r j a é s m e g á l l a p í t j a a következőket: II. Az előzetes vizsgálati dokumentációt a Hatóság elfogadja, miután a környezeti hatások nem jelentősek és a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok sem merült fel; ezért környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges. III. 1. A telephely adatai: Telephely: 9400 Sopron 5242/119 hrsz. KTJ szám: Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96) zoldhatosag@gyor.gov.hu Honlap:

2 2. A vizsgált hulladékgazdálkodási tevékenységek: A telephelyen végzendő hulladékhasznosítást megelőző és hasznosítási tevékenység az alábbi kóddal és elnevezéssel jellemezhető: 2.1. Előkezelés: R12: - Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében E02-01 szétválasztás E02-03 aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés) E02-06 válogatás anyagminőség szerint (osztályozás) E02-13 szitálás, rostálás 2.2. Hasznosítás: R5: - Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a talaj hasznosítását eredményező talajtisztítást és a szervetlen építőanyagok újrafeldolgozását) 3. Az Ügyfél által hasznosítani tervezett nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége: Az R5 kóddal hasznosítani kívánt hulladék és tervezett mennyisége: Azonosító kód Hulladék megnevezése Mennyisége (tonna/év) beton tégla cserép és kerámia beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól bitumen keverék, amely különbözik a től föld és kövek, amelyek különböznek a tól kotrási meddő, amely különbözik a től vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a től kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a től, a től és a tól talaj és kövek 500 Összesen: A telephely teljes egy időbeni hulladéktároló kapacitása 3084 tonna hulladék. IV. Az engedélyezési eljárás menete: Az egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött folytatni tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóság által kiadott hatályos hulladékgazdálkodási engedély birtokában, annak tartalma szerint végezhető. Jelen határozat a vizsgált tevékenység megkezdéséhez szükséges külön jogszabály alapján más hatóságok által kiadandó egyéb engedélyek megszerzése alól nem mentesít. 2

3 V. Az eljárásban szakhatóságként közreműködő Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/6177-1/2016.ált. számon a következő állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) a Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u , a továbbiakban: Hatóság) részére a Sopron 5242/119 hrsz.-ú ingatlanon tervezett építésibontási hulladékkezelő telep előzetes vizsgálati eljárásához az alábbi feltételekkel hozzájárul: 1. Tilos szennyező anyagnak a felszín alatti vízbe történő közvetlen, vagy közvetett bevezetése! 2. A talajvízszennyezésének elkerülése érdekében ügyelni kell arra, hogy burkolatlan felületre veszélyes anyag ne kerülhessen! 3. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a vonatkozó jogszabályban megadott B szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 4. A keletkező kommunális szennyvizet zárt rendszerű tárolóban kell gyűjteni. 5. A zárt rendszerű tárolóban gyűjtött kommunális szennyvíz mennyisége nem haladhatja meg a 80%- ot! 6. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - az Igazgatóságnak. A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. VI. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztályának véleménye: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. 3

4 Fentiek alapján az GP-GRABENBAU Kft. (9421 Fertőrákos, Pataki István u. 19.) részére a Sopron, ipari park 5242/119 hrsz. alatti telephelyre tervezett nem veszélyes hulladékok gyűjtésére, előkezelésére és hasznosítására vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok. 2.) A Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztályának véleménye: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (továbbiakban: Hatóság) a Sopron, 5242/119 hrsz.-ú (GP-GRABENBAU Kft.) telephelyen hulladékhasznosítás előzetes vizsgálata tárgyában megkereste a Veszprém Megyei Kormányhivatalt (továbbiakban: Bányafelügyelet) július 20-án. A Bányafelügyelet nyilvántartása alapján megállapította, hogy a tervezési területen működő szilárd ásványi nyersanyag lelőhely nem található. A Bányafelügyelet továbbá megállapította, hogy a tervezési területen finom üledékes (homok, kőzetliszt, agyag) összetételű képződmények fordulnak elő. A Bányafelügyelet megvizsgálva a tervezett tevékenységet megállapította, hogy a tárgyi építési-bontási nem veszélyes hulladék hasznosítás (válogatás, törés, aprítás, előkezelés, ideiglenes tárolás, hasznosítás) a földtani környezetre kismértékű hatást gyakorol, veszélyeztetettséget nem jelent, és üzemszerű hasznosítás mellett a földtani közeg szennyezésével nem kell számolni. A fentiekre tekintettel a Bányafelügyelet nem tartja szükségesnek a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását, a környezetvédelmi engedély kiadásához a Hatóságnak nem szükséges bányászati-földtani szakkérdés tekintetében feltételeket megadni, figyelemmel a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. 8. pontjában foglaltakra. 3.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökség védelmi Osztályának véleménye: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út ), mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, a Sopron, GP-Grabenbau Kft. - gyűjtés, előkezelés, hasznosítás előzetes vizsgálata tárgyában megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalát (továbbiakban: hivatal). A hivatal a megkeresést megvizsgálta és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Kormányrendelet 28. (2) bekezdése, valamit az 5. melléklet I.4. pontja alapján felmerülő szakkérdésben tájékoztatja az eljáró hatóságot, hogy tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, ezért a beruházás megvalósítása esetén a kulturális örökség eleme teherviselő lehet. Az előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy az 5.1. Örökségvédelem című fejezet nem tér ki érdemben a régészeti örökség védelmére, az ott található megállapítás pedig nem felel meg a hatályos nyilvántartási adatoknak, ezért kéri a hivatal az engedélyező Hatóságot, hogy határozatában az Engedélyes figyelmét hívja föl az alábbiakra: 4

5 A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés a) pontja értelmében a benyújtott dokumentációnak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. Jelen esetben a benyújtott dokumentáció 5.1. Örökségvédelem című fejezet kitér rá, és a hatályos nyilvántartásnak nem megfelelő tényeket tartalmaz. A beruházás során teljesítendő régészeti feladatellátás módját az örökségvédelmi hatóság határozza meg a szakági engedélyezési eljárás során, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (IlI. 11.) Kormányrendelet 64. figyelembevétele alapján. A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) szabályozza. VII. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett ,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) összeget a Hatóság részére mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél. VIII. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét hirdetményi közlés esetén annak kifüggesztésétől számított 15. napot követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó indokolással ellátott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, (azaz egyszázhuszonötezer forint) természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 2.500,- Ft, (azaz kettőezer-ötszáz forint), melyet a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla megnevezésű sz. számlára kell a közlemény rovatban az ügyiratszám (11132/2016.) feltüntetésével átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló bizonylat másolatát a fellebbezési kérelemhez mellékelni kell. I N D O K O L Á S GP-GRABENBAU Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 9421 Fertőrákos, Pataki István u. 19.; KSH szám: , KÜJ szám: , KTJ szám: ; a továbbiakban: Ügyfél) a 9400 Sopron 5242/119 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyére (a továbbiakban: telephely) vonatkozóan előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása iránti /2016. szám alatt iktatott kérelmet terjesztett elő a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság) július 7. napján; figyelemmel arra, hogy nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos hasznosítási tevékenységét 10 tonna/nap küszöbérték felett tervezi folytatni. Fentiek nyomán a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően július 8. 5

6 napján közigazgatási eljárás indult a Hatóságnál; melynek ügyintézési határideje a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. (2) bekezdése értelmében 30 közmeghallgatás tartása esetén 45 nap, amibe nem számítanak be a Ket. 33. (3) bekezdése által meghatározott időtartamok. A kérelem és mellékleteinek vizsgálata nyomán a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által végezni kívánt tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. sz. mellékletének 107. a) pontja (nem veszélyeshulladék-hasznosító telep 10 tonna/nap kapacitástól) szerint történik, melynek alapján a Khvr. 3. (1) bekezdés a) pontja értelmében előzetes vizsgálati eljárást kellett lefolytatni. A Ket. 15. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Ket. 29. (3) bekezdés b) pontja, valamint a Kvt. 98. (1) bekezdése alapján a Hatóság /2016. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek; emellett a Khvr. 3. (4) bekezdése alapján közzétett /2016. sz. közlemény nyomán sem érkezett az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a Hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül. A kérelem és mellékleteinek a Khvr. 3. -a és 4. sz. melléklete szerinti összevont jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatát követően a Hatóság a Ket. 37. (3) bekezdése alapján kibocsátott /2016. sz. végzésével hiánypótlásra hívta fel az Ügyfelet, melyre tekintettel a Ket. 29. (1c) bekezdése alapján mellőzte a Ket. 29. (1b) bekezdése szerinti sommás eljárás szabályait és a Ket. 71/A. (1) bekezdése szerinti /2016. sz. függő hatályú végzése meghozataláról döntött. Az Ügyfél fenti hiánypótlási felhívásnak megfelelően eleget tett, ezáltal tárgyi kérelem elbírálásra került. Az Ügyfél igazoltan megfizetett ,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. (1) bekezdése és 1. sz. mellékletének 35. főszáma alapján. 1. A Hatóság eljárása során az alábbi technológiát vizsgálta a folytatni tervezett tevékenységgel összefüggésben: A telephely Sopron, 5242/119 hrsz. alatti területén található, mely az Ügyfél saját tulajdona. A telephely 5021 m 2 -es melyből a hulladékkezeléssel érintett terület a telephelyből mintegy 500 m 2, melyhez hozzáadódik egy m 2 -es rész, ezen a területen fog történni az inert hulladékok gyűjtése, ahonnan hasznosítás után a telephely más részeire deponálhatók át értékesítésig. Az építési hulladékok darálását, osztályozását követően keletkeznek a beállítástól függő frakciójú ( mm) tört építési-bontási anyagok (még hulladékok). A berendezés darálást követően az anyagokat külön deponálja. A darálékból akkreditált szervezet mintát vesz, majd azt követően építőipari akkreditált laboratóriumok vizsgálják meg, mely azokra vonatkozó szabványban foglalt megfelelő eredménye tekinthető minősített anyagnak. Személyi és tárgyi feltételek: - 1 fő környezetvédelmi megbízott - telephelyi alkalmazottak - 1 db hídmérleg (kezdetben bérméréssel megoldva, majd saját hídmérleg vásárlása tervezett) - HYUNDAI R210LC-7A rakodó gép 6

7 - MFL STE / T diesel meghajtású törőgép ( t/h elméleti kapacitással anyagminőségtől függően) - saját szállítójármű - Powerscreen Warrior 1400 C osztályozó 2. A Hatóság eljárása során az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a folytatni tervezett tevékenységgel összefüggésben: 2.1. Hulladékgazdálkodási szempontból Létesítés A telephely meglévő állapotban fog működni a jövőben, telepítési beruházásra nincs szükség, a létesítés során hulladékkeletkezés nem várható Üzemelés A tevékenységhez kapcsolódóan az alkalmazottak részéről települési szilárd hulladék keletkezhet. A hulladékkezelési tevékenység során másodlagos hulladékként papír, műanyag, fa hulladékkódú és megnevezésű hulladékok keletkezhetnek. Kis mennyiségű veszélyes hulladék az alkalmazottak által használt munkaruha és egyéni védőeszköz esetleges szennyeződéséből, elhasználódásából keletkezhet, valamint az esetleges olajfolyások felitatásából (azonosító kód: *). Előző hulladéktípuson túl a takarításhoz használt vegyszerek, esetleges kenőanyagok (olajok, csavarlazító) csomagolási hulladékai (azonosító kód: *) keletkezhetnek. Ezen hulladékokat a keletkezésük helyén (fedet szín) elhelyezett folyadékzáró edényzetben történő elkülönített gyűjtést követően engedéllyel rendelkező részére adja át az Ügyfél Felhagyás A felhagyási fázisban a raktáron (készleten) lévő hulladékok hasznosításán és elszállításán kívül más tevékenységet nem kell végezni. A tevékenység felhagyása után a telephely illetve az azon található építmények megmaradnak; azokat a tulajdonos egyéb célokra hasznosíthatja. A tevékenység felhagyása során hulladék, környezetszennyezés nem maradhat vissza Havária A telephelyen esetlegesen előforduló havária esemény a munkagépek, gépjárművek üzemelése során történő veszélyes anyag (olaj, ill. üzemanyag, fagyálló) elfolyás lehet, mely során veszélyes hulladékok keletkezhetnek (130205* - ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj, * - veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket) törlőkendők, védőruházat, veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék). A veszélyes hulladékok elszállításáról gondoskodnak Levegőtisztaság-védelmi szempontból Létesítés A tárgyi előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel levegőtisztaság-védelmi szempontból a Khvr. előzetes vizsgálatról szóló 3.. és 4. számú melléklet tartalmi követelményeinek. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. 7

8 A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése Sopron- a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 11. pontban a kijelölt városok, Sopron kategóriába tartozik. A telephely megközelítéséhez a szükséges aszfaltozott közút rendelkezésre áll Üzemelés A telephely üzemelése közben a munkagépek (rakodógép, törőgép, osztályozó), valamint a hasznosításra váró, illetve a darált hasznosított anyagot szállító tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása okoz légszennyezést. A technológiából adódóan porkibocsátással kell számolni. A törés előtt és törés közben a hasznosításra váró hulladékot locsolják. A termelés és szállítás kipufogógáz és a por kibocsátására vonatkozó számítások szerint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió nem alakul ki. Az emisszió értékek felhasználásával elvégzett terjedésszámítás szerint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Lvr.) pontja által értelmezett meghatározó levegőtisztaság-védelmi hatásterület TSPM esetén alakul ki. A hatásterület az összes szálló por kibocsátással járó tevékenység végzési helye 100 m átmérőjű megközelítőleg kör területtel jellemezhető, lakóépületet nem érint Felhagyás A felhagyás során a rekultivációval (tájrendezés) járó kibocsátásokkal számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan ekkor sem fog kialakulni. A hatásterület által érintett ingatlanok: Sopron 5249/18, 5242/116, 5242/93, 5242/119, 5242/120, 5242/121, 5242/101, 5242/74, 5249/72, 5249/66 hrsz. gazdasási kereskedelmi-szolgáltató övezet, 5249/71, 5242/102, 5242/4, 5242/19, 5242/99 hrsz. közút Zaj- és rezgésvédelmi szempontból Létesítés A tárgyi ügyben benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció zaj- és rezgésvédelmi szempontból a Khvr. 3.. és 4. számú mellékletek, és a környezeti zaj és rezgésvédelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak megfelel. A zajvédelmi munkarész készítőjének szakértői jogosultsága igazolásra került. A tevékenység telepítése építési tevékenységgel nem jár, a telephelyen nyílt téren tárolják a tevékenységhez szükséges gépeket, és a bontási hulladékot, ezért építési, kivitelezési zajjal nem kell számolni Üzemelés A telephely zajkibocsátását a szabadtérbe telepített technológiai zajforrások (törőgép, osztályozó) és szabadtérben végzett rakodási tevékenység (rakodógépek), valamint a szállítójárművek határozzák meg. A telephelyen a tevékenységet nappali időszakban tervezik végezni. A telephely közvetlen szomszédságában nem található zajvédelmi szempontból védendő épület, terület, a telephely ipari, gazdasági területekkel szomszédos. A vizsgált területhez legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületnél a 8

9 kisvárosias lakóterület beépítésű Sopron, Ravazd utca 56. szám (hrsz.:5328) alatti lakóépület védendő homlokzata előtt a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet 1. pontjának zajterhelési határértéke a benyújtott számítások alapján teljesül. A tevékenységnek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés a) pontja és 6. szerint számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő épület, területet, így a telephelynek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése a) pontja alapján nem kell rendelkeznie zajkibocsátási határértékkel. A zajvédelmi hatásterület határa a kisvárosias lakóterület irányában 278 m a zajforrástól, az ipari területek irányában 58 m. A tevékenységhez kapcsolódó szállítás forgalma nem növeli meg számottevően az érintett utak, útszakaszok zajterhelését, az eredő járulékos zajszint változás nem éri el a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X. 29.) Korm. rendelet 7. (1) szerinti 3 db-es mértéket. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete nem érint zajtól védendő területet, épületet, így jelentős környezeti hatás nem várható. Környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. A zajvédelmi hatásterülettel az alábbi ingatlanok érintettek: Sopron, 5242/116, 5242/93, 5242/119, 5242/120, 5242/121, 5242/101, 5249/74, 5249/72, 5249/66, 5249/71, 5242/102, 5242/4, 5242/19, 5242/99 hrsz.-ú ingatlanok Természet- és tájvédelmi szempontból Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Fenti véleményt a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet, továbbá az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény alapján adta meg a Hatóság Kármentesítési szempontból Az érintett területen (Sopron 5242/119 hrsz.) kármentesítési eljárás nincs folyamatban. A tevékenységnek normál üzemmenet esetén földtani közegre gyakorolt hatása nincs. A munkagépek üzemanyaggal való feltöltése a telepen, arra alkalmas fém kannákból fog történni, kármentő tálca felett. A tevékenység során veszélyes hulladék kis mennyiségben (takarítás, szennyezés felitatása) keletkezhet, ezért munkahelyi veszélyes hulladék gyűjtőhely kerül kialakításra (konténerben). A telephelyre hulló csapadékvíz a telephelyen belüli zöld felületeken kerülne elszikkasztásra. A fentiek alapján hatásvizsgálat elkészítése kármentesítési szempontból nem indokolt, nincs a létesítést kizáró ok. A Hatóság a Ket. 26. (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően a Khvr. 1. (6b) bekezdése alapján /2016. sz. iratával megkereste Sopron Megyei Jogú Város Jegyzőjét. A jegyző állásfoglalását jelen határozat kibocsátásáig nem küldte meg a Hatóság részére. 9

10 Fentieket követően a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság /2016. sz. iratával megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező Győr-Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint területi vízügyi hatóságot; szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetében rögzítette, indokolása az alábbiakat tartalmazta: A Hatóság /2016. számú, július 15. napján érkezett megkeresésében GP- GRABENBAU Kft. (9421 Fertőrákos, Pataki István u. 19.) a Sopron 5242/119 hrsz.-ú ingatlanon tervezett építési-bontási hulladékkezelő telep előzetes vizsgálati eljárásához kérte az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását. Az Igazgatóság az elérhető dokumentumok alapján a következő megállapításokat teszi: Felszíni vizeket a tervezési terület nem érint. A telephelytől D-re kb. 390 méter távolságba húzódik a természetes eredetű, állandó jellegű Ikva. A tervezéssel érintett terület nem minősül árvízjárta, illetve belvíz veszélyeztetett területnek. A tervezési terület környezetében a talajvíz szint kb. 8 méteres mélység közben észlelhető. Technológiai vízigénye a hulladék kezelési tevékenységnek nincsen. A telephelyen szociális szennyvíz csak a mobil WC használata során keletkezik, melyet az ahhoz tartozó zárt szennyvízgyűjtő tartályban tárolnak. Technológia szennyvíz a tevékenység végzése során nem keletkezik. A telephelyre hulló csapadékvizet a tervezni kívánt tevékenység jellegéből adódóan szennyezetlen marad, mely a telephelyen belüli zöld felületeken elszikkad. A tárgyi telephely hidrogeológiai védőbázis területet nem érinti. A fentiek alapján az Igazgatóság megállapította, hogy a kérelemben bemutatott tevékenység nem okozza a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, károsodását, megfelel az ivóvízbázis védelmére, illetőleg a parti sávra és a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, nincsen hatása az árvíz-és jég levonulására, így az engedély kiadásához a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárul. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. (2) bekezdésén és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. Az Igazgatóság a csapadékvizek szikkasztására vonatkozó előírást a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. -a, valamint a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján írta elő. Az Igazgatóság a szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28., illetve az 5. melléklete alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL tv. (a továbbiakban: Ket.) 44. (6) bekezdésében előírt módon adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki, az Igazgatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. 10

11 Az Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. Az Igazgatóság állásfoglalását a Ket 33 (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg. A Hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdése és az 5. számú melléklet I. táblázata alapján megkereste az eljárás során vizsgálandó szakkérdésben nyilatkozni jogosult hatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya GYF-01/1079-2/2016. számú végzésében, valamint a Győr-Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatal Földhivatali Osztálya /2016. számú iratában megállapította hatáskörének hiányát. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztályának GY/NEP/ /2016. számú véleményét a Hatóság jelen határozat VI. fejezet 1. pontjában rögzítette, mely az alábbi indokolást tartalmazza: A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményékről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, - a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, - a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3) KWM- EüM együttes rendelet Fentiek, valamint a népegészségügyi, örökségvédelmi, talajvédelmi, termőföldvédelmi és bányafelügyeleti feladatkörében eljáró kormányhivatal Kr. 28. (1) bekezdése és 5. sz. mellékletének I. táblázata alapján adott GY-NEP/ /2016; GY-02D/EPH/3025-2/2016; GYF- 01/1079-2//2016; 10343/2016. és VE-V/001/1501-3/2016. sz. véleményei nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy a folytatni tervezett tevékenység hulladékgazdálkodási, levegőtisztaságvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint természet- és tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol; ekképp a Hatóság a környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a Khvr. 5. (2) bekezdés a) pont ac) alpontjának megfelelően jelen határozat I-II. fejezetei szerint döntött. A hasznosítási és az azt megelőző tevékenységeket a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendeletben felsorolt azonosító kódok és elnevezések alapján határozta meg a Hatóság. 11

12 A III. fejezet 3. pontja által nevesített hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2-3. sz. mellékletei szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság. A Hatóság által nem ismert tények, adatok, illetve egyéb körülmények alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek, így különösen a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 15. (2) bekezdése és 62. (1) bekezdése által előírt nem veszélyes hulladékok előkezelésére és hasznosítására jogosító hulladékgazdálkodási engedély, melynek engedélyezési eljárás lefolytatására irányuló kérelem tartalmát a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltak állapítják meg. A Hatóság felhívja a figyelmet arra is, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlása által történő munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése; továbbá a létesítés és a tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. (6) bekezdés b) pontja és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdése alapján. Jelen határozat VII. fejezete a Ket. 71. (1) bekezdésének és 72. (1) bekezdésének megfelelően a Ket. 72. (1) bekezdés d) pont de) alpontján, továbbá a Ket ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket ában foglaltaknak megfelelően a Ket. 78. (10) bekezdése, 98. (1a) bekezdése és 99. (1) bekezdése szerint a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat fentiek szerint a Ket. 44. (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. (5-7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. (VIII. fejezet) A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, szeptember 6. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető 12