Pénzügyi adósnyilvántartó rendszerek a világban, Európában és Magyarországon

Átírás

1 Pénzügyi adósnyilvántartó rendszere a világban, Európában és Magyarországon Zárótanulmány MTA Közgazdaságtudományi Intézet Kutatás-vezető: Major Iván Budapest, otóber.

2 Bevezetés..5 I. Laossági adósnyilvántartás Magyarországon és a világban hipotézise és alalmazott módszere... 9 II. Bani adósnyilvántartás Magyarországon gyaorlat és alapelve Adósnyilvántartás ahogyan a eresedelmi bano látjá A hitelbírálat információéhsége Romli a hitelportfolió minősége, magasa a amato KHR (BAR gyengeségei Üzleti vs. ocázati terület banon belüli onflitusai A teljes adósnyilvántartásna ötelezőne ell lennie Ahogyan a pénzügyi szetor állami felügyeleti szervei és a szaértő látjá A teljes lista jobb, mint a részleges A teljes lista potenciális butatói Az állam iemelt szerepe A teljes lista ellenzői A gyaorlati megvalósítás isebb nehézségei Magyarországi helyzetép: Média-megjelenése elemzése és empirius utatás alapján A Központi Hitelinformációs Rendszer A Banözi Informatiai Szolgáltató ZRt GIRO ZRt Média-megjelenése értéelése A pozitív adóslista története A pro- és a ontrá Mi várható még az idén és jövőre? A lista bevezetéséne pozitív hozadéai, illetve lehetséges hátrányai Elmélet és gyaorlat III. Consumer Registries in the United States Structure of the maret The information stored by the Big Three The credit file The bureau s credit score Information deleted Data quality The use of the registry Creditors Insurance companies Landlords Employers Other users Data privacy Laws regulating credit registries Federal Trade Commission The history of the American credit reporting system Lessons Final Comment Bibliography

3 IV. Adósnyilvántartás az Európai Unióban Az Európai Unió alapelvei az adósnyilvántartásban és az információ-megosztásban Bevezetés A hitelintézetere vonatozó irányelv A fogyasztási hitelere vonatozó irányelv Az adatvédelmi irányelv A tagállami hitelinformációs rendszere özti együttműödés alaulása Irodalomjegyzé Bani információs rendszere az Egyesült Királyságban Bevezetés Az Experian Ltd Az Experian Group Ltd A brit Experian Ltd. általános információ Az Experian által tárolt adato Saját adato leérdezése (credit report Az Equifax Plc Általános információ Az Equifax által tárolt adato Saját adato leérdezése (credit report és értéelése (credit rating A Callcredit Ltd Általános információ A Callcredit által tárolt adato Saját adato leérdezése (credit report és értéelése (credit rating A credit büró állami szabályozása Összegzés Irodalomjegyzé Bani információs rendszere Németországban Bevezetés A nagy összegű hitele állami nyilvántartása A SCHUFA Általános információ Szervezet és tulajdonosi ör A SCHUFA története A SCHUFÁ-nál tárolt adato A SCHUFA által nyújtott szolgáltatáso: saját adato leérdezése (Eigenausunft A SCHUFA által nyújtott szolgáltatáso: scoring A Schulden-Kompass és a Wiesbadeni Konferenciá Vagyon és jövedelmezőség Etiai érdése A CEG Creditreform Consumer GmbH Összegzés... Irodalomjegyzé A spanyol banrendszer és hitelinformációs rendszere sajátosságairól A spanyol banrendszer ialaulása, sajátosságai A spanyol hitelinformációs rendszere ASNEF RAI Hogyan erülhetne be az ügyfele adatai a rendszerbe, és hogyan erülhetne i

4 V. Pénzintézete adósnyilvántartó rendszerei nemzetözi iteintés Bevezetés Állami adósnyilvántartás Hol létezi és mior jött létre állami adós-nyilvántartó rendszer? Mire használjá a PCR-adatoat? Az összegyűjtött adato védelme és a PCR jövője Vissza lehet-e élni az összegyűjtött adatoal? Fejlesztés vagy visszafejlesztés? Elépzelése a PCR és a magántulajdonú információs cége jövőjéről Ki és hogyan szolgáltat adatot a PCR számára? Milyen adato erülne a PCR-be? Az adato feldolgozása, megőrzése és az adatohoz való hozzáférés joga Az adato továbbítása a PCR-be Ki fizet és i nem az adatoért? Hivatozáso VI. Adósnyilvántartás amatszint ocázati prémium: Egy nemzetözi összehasonlító elemzés eredményei Bevezetés Az adatbázis és az alalmazott modelle leírása Eredménye Követeztetése Irodalom 200 Függelé 20 VII. Információ-megosztás a bano özött: mior jó a teljes lista? Feltevése és jelölése...hiba! A önyvjelző nem létezi. 3. Végtelen időhorizontú mennyiségi verseny a bano özött teljes információ-megosztás mellett...hiba! A önyvjelző nem létezi. 4. A negatív lista, tiszta pozitív lista, információ-hiány...hiba! A önyvjelző nem létezi. 5. Információ-megosztás és társadalmi jólét...hiba! A önyvjelző nem létezi. 6. Követeztetése...Hiba! A önyvjelző nem létezi. VIII. Összefoglaló öveteztetése

5 Pénzügyi adósnyilvántartó rendszere a világban, Európában és Magyarországon * Bevezetés Magyarországon az utóbbi éveben egyre elmélyültebb és iterjedtebb szaértői muna folyt anna előészítésére, hogy a laossági hitelezés területén bevezethetővé váljé a bano és más pénzintézete teljes adós-nyilvántartási rendszere, az ún. teljes lista vagy más néven pozitív adóslista. (A vállalati hitelezésben a teljes lista már létezi. Az előészítő munában számos állami szervezet például az Adatvédelmi Biztos Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Magyar Nemzeti Ban, a Pénzügyi Szervezete Állami Felügyelete, a Pénzügyminisztérium munatársai, a Magyar Banszövetség épviselői, valamint a eresedelmi bano és más pénzintézete szaemberei és utató vette részt. A teljes lista bevezetését támogató hivatali, üzleti és utatói álláspontot számos örülmény erősítette. Így például ismertté vált, hogy a magyar laosság eladósodottsága a pénzintézete felé viszonylag gyors növeedésne indult az utóbbi időben. Soan attól tartotta és tartana, hogy a gyorsan növevő laossági eladósodás veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer stabilitását. A támogató a teljes listától azt reméli, hogy az hatéony eszözzé válhat a laosság túlzott mértéű eladósodásána és nagy laossági csoporto esetleges fizetéséptelenségéne megelőzésére. Megfogalmazódta továbbá társadalmi jóléti érve is a teljes lista mellett. Eze az érve azt hangsúlyoztá, hogy a teljes lista a hitelezési ocázato csöentése révén a pénzintézete ocázati prémiumána és végső soron a hitelezési amatlábna a mérsélődését, ezáltal a laosság pénzpiaci fogyasztói többleténe növeedését eredményezi. A támogató érve harmadi csoportja ugyancsa jóléti szempontora épült, és a teljes listána a pénzintézete özötti versenyt erősítő hatását hangsúlyozta. Ez a megözelítés egyúttal azt a érdést is felvetette, hogy milyen intézményi eretben valósuljon meg az egyébént ívánatos teljes adós-nyilvántartás. Azt az állam hozza-e létre törvényezés útján és főént állami tulajdonú szervezet tartsa ezében és * Köszönetet mondun a Gazdasági Versenyhivatal Versenyultúra Központjána a utatáshoz nyújtott pályázati támogatásért. 5

6 műödtesse, vagy pedig az adós-nyilvántartást teinthetjü-e és teintsü-e olyan információ-piacna, amelyen helye és szerepe lehet a magántulajdonú vállalozásona? Kutatócsoportun arra vállalozott, hogy hazai és nemzetözi empirius adato és információ elemzésével, valamint elméleti modelle alalmazásával hozzájáruljun a teljes listáról folyó szamai vitához és végeredményben az ésszerű állami döntése megszületéséhez. A utatócsoport a Gazdasági Versenyhivatal Versenyultúra Központjána pályázati támogatásával áprilisában ezdte el a munát. A övetező érdésere erestü a választ: Milyen típusú tehát ún. teljes listás, vagy inább csa a rossz adósoat nyilvántartó ún. negatív listás pénzintézeti adósnyilvántartó rendszere alaulta i és műödne a világ ülönböző régióiban és országaiban? Melyi típus van többségben? Milyen fajta ügyfél-adatoat tartana nyilván a ülönböző listás rendszereben? Hogyan és i használja, használhatja fel ezeet az adatoat? Mi jellemzi az ügyfél-adato piacát : azon túlnyomórészt az állam által létrehozott és állami tulajdonú szervezete műödne-e, vagy inább magántulajdonú társaságo, vagy pedig a étfajta nyilvántartás egymás mellett létezése valósul meg? Ha ez utóbbi a helyzet, mi a viszony a ét nyilvántartási rendszer özött? Melye az Európai Unió meghatározó diretívában, illetve hivatalos döntéseben megfogalmazott céljai az ügyfél-nyilvántartáso piaci műödésére vonatozóan? Külön érdeelt bennünet az a érdés, hogy az EU és anna szamai szervezetei rendelezne-e ialault elépzeléseel a nemzeti határoon átnyúló európai, vagy globális hitelezési piaco információs problémáina ezelésére. Hogyan foglalható össze a hazai pénzintézete, illetve az érintett állami és szamai szervezete álláspontja az adós-nyilvántartással apcsolatban? Igazolható-e az az állítás, hogy a teljes lista vagy pozitív lista várhatóan csöenti a laosság túlzott eladósodását, továbbá a hitelezési amato mérsélődését eredményezi? Eldönthető-e és ha igen, melyi álláspont javára hogy a magyarországi viszonyo özött az állam által létrehozott és műödtetett, vagy a magántulajdonú adósnyilvántartó versenyére épülő adósnyilvántartás lenne-e a hatéonyabb megoldás, A jelenlegi utatás azonban nem előzménye nélüli. A utatás vezetője és a utatócsoport ameriai tagja nemzetözi utatócsoport eretében már 2003 óta vizsgálja a bano és az adós-információ gyűjtésével és értéesítésével foglalozó vállalozáso információ-gyűjtési és információ-megosztási tevéenységét a hitelártya piacon hat európai poszt-szocialista ország, ét ázsiai szocialista ország, valamint egy ázsiai piacgazdaság és az Ameriai Egyesült Államo példája alapján. 6

7 vagy pedig a étféle rendszer egymás mellett élése az optimális megoldás? Amennyiben a magántulajdonú, vagy a vegyes rendszer ígérezi előnyösebbne mind az ügyfele, mind a bano szempontjából, aor az hogyan jöhet létre és milyen intézményi feltétele özött célszerű műödnie? Az imént felsorolta mindegyie önmagában is igen bonyolult probléma. Nem állítju, hogy mindegyire sierült imerítő és minden teintetben meggyőző választ találnun. Úgy gondolju azonban, hogy eredményein hozzájárulna a teljes adóslista megteremtését célzó törvény előészítéséne utolsó szaaszában, majd anna tényleges megvalósításában a még nyitott érdése megválaszolásához. Néhány érdés részletesebb vizsgálatával adósa maradtun. Eze a övetező: ( Hol tart az Európai Unió a határoon átnyúló laossági hitelezéssel apcsolatos információ-megosztás elméleti és gyaorlati előészítésében? Amit eddig össze tudtun gyűjteni az előbbi érdéssel apcsolatban, az igen evés. Bízun abban, hogy az EU megfelelő intézményeivel való apcsolatfelvétel nyomán nyerhető információ alapján végül majd részletesebb elemzésre is sort eríthetün. (2 Igazolható-e, hogy a teljes adóslistát alalmazó országoban a bano hajlamosa túlhitelezni ügyfeleiet és ezzel magu növeli még a orábban jó adósna számító ügyfele esetében is a hitelezés ocázatát? A érdést részletesen vizsgáltu az Ameriai Egyesült Államo esetében, de nem rendeleztün elegendő információval az európai bano viseledéséne vizsgálatához. Ehhez a érdéshez szorosan apcsolódi egy további is: lehetséges-e, hogy megfelelő intézményi-szabályozási feltétele ialaításával a bani túlhitelezés ocázata jelentősen csöenthető, és így a teljes lista várható pozitív hatásairól leválasztható a lista létével nem özvetlenül összefüggő lehetséges negatív övetezménye? (3 Nem sierült részletesebb empirius információat szereznün anna a érdésne a megválaszolásához, hogy a piaci verseny-alapú információ-megosztási rendszere hatéonyabban műödne-e, mint az állami monopóliumént szervezett információmegosztás. Végeztün ugyan öönömetriai vizsgálatoat 2 EU-tagországra, valamint a világ 5 országára vonatozóan, és elemeztü az információ-megosztási rendszere tulajdonviszonyait néhány országra vonatozó esettanulmányban is, de ismeretein egyelőre csa ezdetlegesne teinthető. A érdést feltettü a banszetorral és azon belül a laossági hitelezéssel és információ-megosztással foglalozó szaemberene is, ai egy-ét szaértő ivételével mind az állami természetes monopólium mellett tetté le vosuat. 7

8 Ezzel azonban a érdés megválaszolását nem teintjü elintézettne. Bízun abban, hogy lehetőségün lesz folytatni a utatást és az iménti, részben megválaszolt, vagy megválaszolatlanul hagyott érdésere épese leszün részletesebb válaszoat adni. Tanulmányun szerezete a övetező: Az. fejezetben az iménti érdéseben leírtnál pontosabban megfogalmazzu a utatás iinduló hipotéziseit, valamint ismertetjü az alalmazott módszereet. A 2. fejezetben röviden ismertetjü az adósnyilvántartás eddigi tapasztalatait Magyarországon, és összefoglalju a magyarországi empirius utatáso legfontosabb eredményeit. Ebben a fejezetben a hazai bano és az érintett állami szervezete, valamint a utató álláspontját mutatju be. A 3. fejezetben bemutatju az adósnyilvántartás őshazájában, az Ameriai Egyesült Államoban ialault adósinformációs piacot. A 4. fejezetben átteintjü a világban műödő adós-nyilvántartási rendszereet a fent felsorolt szemponto alapján. Az 5. fejezetben az Európai Unió adósnyilvántartásra vonatozó állásfoglalásaival, döntéseivel foglalozun. A 6. fejezetben a világ 5 országára, valamint az EU 25 tagországára vonatozó megfelelő adato öonometriai elemzésével vizsgálju az adósnyilvántartás ülönböző jellemzőine hatását a bano ocázati prémiumára és a hitelezési amatlábara. A 7. fejezetben egy elméleti modellt ismertetün és anna alapján öveteztetéseet vonun le arról, hogy milyen, az adósora vonatozó feltétele esetén előnyösebb a teljes adóslista, mint a negatív adósnyilvántartás. Tanulmányunat a 7. fejezetben a legfontosabb megállapításo összefoglalásával zárju. 8

9 I. Laossági adósnyilvántartás Magyarországon és a világban hipotézise és alalmazott módszere A bano és más pénzintézete özötti adósinformáció megosztásával és azon belül a teljes lista várható előnyeivel és lehetséges hátrányaival foglalozó utatásunban az elemzést tudatosan a laossági hitelezés örére szűítettü le. Enne egyi fontos oa volt, hogy a laossági és a vállalati hitelezésben igen eltérő összefüggése és sajátosságo érvényesülne. Emellett úgy láttu, hogy az igazi problémá és vitás érdése nem a vállalati hitelezéssel apcsolatos ügyfél-adato ezelése és megosztása örül sűrűsödne, hanem azo döntő mértében a laossági hitelezés terén jelentezne. Már a muna ezdeteor tudatában voltun anna, hogy a laossági hitelezésen belül számos bani hitel-termé létezi és az ezeel apcsolatos információs problémá is igen eltérő lehetne. Arra töreedtün, hogy ahol csa ez lehetséges, az információ-megosztás érdéseit a ülönbözőfajta hitele szerint is megvizsgálju. Erre azonban csa igen orlátozottan nyílt lehetőségün. Az általun érdőíveel megeresett bano a laossági hitelezési adataiat szigorúan üzleti titoént ezeli, és erre hivatozva nem adta beteintést számunra a hiteltípusonénti információs bázisuba. A Pénzügyi Szervezete Állami Felügyelete (PSZÁF ugyanaor rendszeres és elég részletes elemzést észít és az elemzései eredményeit özzé is teszi például saját honlapján a ülönféle laossági hitele állományáról, anna változásairól és a hitelállomány ülönböző szinten minősített csoportjairól. Ezere az elemzésere hivatozun majd, de nem tudtun annál részletesebb vagy mélyebb vizsgálatoat folytatni, mint amilyenere a PSZÁF épes. Ugyancsa nehézségebe ütöztün, amior a laossági hitelezés terén a világban ialault információ-megosztási rendszere elemzéseor igyeeztün hitel-fajtánént adatohoz jutni. Végső soron ezt azért nem teintettü súlyos problémána, mert bár a hitele nagysága, az azo felvételéhez apcsolódó ülönféle ondíció és enne megfelelően a pénzintézete ügyfél-információs igénye aár hitel-fajtánént ülönböző lehet, az információmegosztás problémáina lényege nagyon hasonló. Természetesen az egyi oldalon az ügyfele, a másion pedig a bano és az adósnyilvántartó szervezete számára egyáltalán nem özömbös, hogy egyáltalán szüséges-e összegyűjteni az ügyfél-adatoat bizonyos típusú hitele esetén. Enne a érdésne a megválaszolása mind az ügyfele, mind a pénzintézete oldalán öltség-haszon számítási probléma. A pénzintézete özötti 9

10 információ-megosztás érdése azonban jól elülöníthető az előbbitől. Kutatásun özéppontjában pedig ez utóbbi érdés állt. Nem vitatju, hogy az információ-megosztás minőségét befolyásolja az a tény, hogy milyen alap-adato erülne be a özösen használható információ-bázisba. Ezzel az összefüggéssel foglalozun is aor, amior az ügyfél-adato minőségéne hatását elemezzü a ülönféle információ-megosztási rendszere hatéonyságára. Fő törevésün azonban az volt, hogy magána az információ-megosztásna a hatásait vizsgálju a hitele öltségeire és a társadalmi jólétre. Azt vizsgáltu tehát, hogy adott nagyságú és szerezetű, valamint minőségű információ-bázis létezése esetén milyen előnyö, vagy éppen hátrányo származhatna a hitelöltségere, a pénzintézete özötti versenyre és a társadalmi jólétre nézve abból, ha a pénzintézete megosztjá ezeet az információat, ha csa részlegesen osztjá meg azoat, vagy egyáltalán nem létezi információ-megosztás. Ezen a ponton szüséges tisztáznun, mit értün társadalmi jóléten. A teljes lista bevezetése örül zajló vitá egyi fontos pontja volt, hogy a teljes lista létrejötte és műödése csorbítaná az embere önrendelezési jogát saját személyes adatai felett. Ehhez apcsolódóan pedig főént jogász szaembere felvetetté, hogy a teljes lista léte növelné a személyes adatoal történő visszaélése lehetőségét. Az egyéne önrendelezési joga személyes adatai felett szintén teinthető a társadalmi jólét egyi fontos összetevőjéne. A özgazdaságtan rendelezi olyan elemzési eszözöel, amelye alalmazása révén az önrendelezési jog egyéni értéelése, valamint a személyes adatoal történő esetleges visszaélése esete bevonható a teljes lista ülönféle hatásaina értéelésébe. Mi azonban a társadalmi jólét fogalmát ennél szűebb a hagyományosan megszoott értelemben használju és a jólétet a teljes gazdasági többlet nagyságával mérjü. Teljes gazdasági többleten az adott piaci viszonyo mellett ialauló fogyasztói és termelői többlet együttes nagyságát értjü. A utatás ezdeteor iinduló hipotéziseént elfogadtu azoat a bani-pénzügyi szamai öröben megfogalmazott állításoat, miszerint Valamiféle, a bano özötti adatcserét is magában foglaló adósnyilvántartás szüséges és előnyös mind a bano, mind az ügyfele összessége számára, mert az információ összegyűjtése és megosztása mérséli a bani hitelezés ocázatait, és így a hitelezési amatlába csöenéséhez vezet. Míg a negatív adóslista post festam teremt lehetőséget a pénzintézete számára a étes vagy rossz adóso izárásához, a teljes adóslista miözben megőrzi a negatív listával 0

11 apcsolatos lehetőségeet lehetőséget nyújt a megelőzésre. Pontosabban: a teljes adóslista hatéony alalmazása révén megelőzhető, hogy a jó adóso aár tudatos szándéu ellenére rossz adósoá váljana. A teljes adóslista edvezően módosítja a bano és más pénzintézete özötti versenyt, mert a banona lehetővé teszi, hogy a már általu ismertnél szélesebb örből szerezzene ügyfeleet, és így megönnyíti az ügyfelene, hogy banot váltsana. A teljes adósnyilvántartás jogi-intézményi feltételeit az államna ell megteremtenie. A teljes lista bevezetéséne aor van értelme, ha az adatszolgáltatás a pénzintézetere nézve ötelező és teljesörű. Az adósnyilvántartás természetes monopólium. Nincs értelme mert csa az információ-gyűjtés és -megosztás öltségeit növelné a verseny-feltétele megteremtéséne az információ-megosztásban. (A isebbségi ülönvélemény szerint igenis lenne értelme a versenyne és a magántulajdonú információs cége beengedéséne erre a piacra. A jelenlegi szervezeti-intézményi megoldás A Giro ZRt. és azon belül a BISZ ZRt. felépítése és műödése elfogadható. (Ezzel apcsolatban azonban már nem teljesen egységes a szamai özvélemény. Vanna, ai valódi állami monopóliumot látnána szívesebben. Az alábbiaból iderül, hogy az általun elvégzett elemzése nem minden iinduló hipotézis érvényét tudtá megerősíteni, pontosabban, vanna olyan feltevése, amelye esetében volt indo azo elvetésére, vagy legalábbis szigorú formában történő érvényesülésü megérdőjelezésére. A utatás során igen terjedelmes információ- és adatbázisból dolgoztun, és az egyes vizsgált érdése megválaszolásához leginább illeszedő módszert igyeeztün megtalálni. Így ialaítottun egy bani érdőívet, amelyet a hazai bano egy szélesebb csoportjána üldtün el és értü a személyes onzultáció lehetőségét is. A bano egy része válaszolt az ügyfél-információ gyűjtésével és feldolgozásával apcsolatos érdésein egy részére nem mindre de egyiütől sem aptun választ a vantitatív jellegű a hitelállományra, a minősített állományra vonatozó, stb. érdéseinre. Az érintett állami és szamai szervezete álláspontjána jobb megértése céljából szaértői interjúat észítettün ezen szervezete munatársaival. A szaértői interjúból

12 szerzett ismeretein meghatározó szerepet játszotta mind a policy típusú ajánlásain ialaításánál, mind az elméleti elemzéseinben. Az adósnyilvántartással összefüggő nemzetözi tapasztalato és trende elemzéséhez többféle forrást használtun. Egyrészt feldolgoztu a Világban, valamint az Európai Unió idevágó doumentumait. Emellett néhány ország az Ameriai Egyesült Államo, valamint Anglia, Németország és Spanyolország esetében mélyebbre ásó ország-tanulmányoat észítettün. Az USA azért volt fontos számunra, mert ott az adósnyilvántartás és információ-megosztás egyi legrégebben létező rendszere műödi, amely egyúttal erőteljesen a magántulajdonú információs cége versenyére épül. A mási három országot mint az EU fontos, részben reprezentatív országait vizsgáltu. Az adósnyilvántartásna a világ ülönböző térségeiben ialault rendszereit a Világban által orábban végzett utatáso eredményeit, valamint a Világban eresedelmi bani adatbázisát használva elemeztü. Az empirius eredményere építve igyeeztün issé egzatabb módon is megfogalmazni az adósnyilvántartással és azon belül a teljes listával apcsolatos összefüggéseet. Ezt ét ülönböző modell segítségével tettü. Az első esetben az öonometria eszözeit használva egyszerű regressziós modellt alalmaztun a bano ocázati prémiumát és hitelezési amatlábát meghatározó tényező vizsgálatára. A modellt azután a világ 5 országára, valamint az EU-tagországora vonatozó adatbázison teszteltü. A másodi esetben elméleti modellt alottun anna elemzésére, hogy miént befolyásolja a bano özötti versenyt, továbbá a bano profitját az információ-megosztás. A modellt végtelen időhorizontú nem teljes információs Cournot-versenyes modellént írtu fel. A ét legutóbb említett modell megalotásaor használt alapvető feltevéseet és jelöléseet majd a megfelelő fejezeteben mutatju be részletesen. A utatás fontosabb eredményeit összefoglaló zárótanulmányun végén az adósnyilvántartás iépítésére vonatozó policy jellegű ajánlásoat fogalmazun meg. Hangsúlyozni szeretnén, hogy nem állun elő a teljes listás rendszer bevezetéséne minden fontos érdésére választ adó megoldásoal. Több érdés esetében inább csa a lehetséges problémára és az azoból faadó szabályozási feladatora hívju fel a figyelmet. Úgy gondolju, hogy ettől a utatástól nem is várható egy részleteiben idolgozott, zárt rendszer megalotása. Elemzésein során addig jutottun, hogy reményein szerint jól alátámasztott állításoat tehetün a teljes illetve a részleges adóslistá műödéséne előfeltételeiről, azo egymástól függetlenül létező lehetséges előnyeiről és hátrányairól, 2

13 egymáshoz viszonyított edvező és edvezőtlen tulajdonságairól. Az empirius ismerete alapján pedig megmutattu, hogy a ülönböző országoban ialault adós-nyilvántartási rendszere milyen örülménye özött és milyen formában jötte létre, azo milyen edvező, vagy esetleg edvezőtlen hatásoat eredményezte. Egy techniai jellegű megjegyzés: a utatás és a zárótanulmány elészítése a szairodalom igen gazdag tárházából meríthettün. A szairodalmi hivatozásoat minden egyes fejezet végén özöljü. Úgy gondolju, hogy munán eredményeént lezárult a utatómuna első szaasza. A övetező fázisban ellene sort eríteni a részletérdése tüzetesebb vizsgálatára. Eze özül csa néhányat említve: - Ha Magyarországon bevezetésre erül a teljes lista, az adatbázis létrehozásaor milyen messzire lehet és ell visszamenni az időben (az ún. ősfeltöltés érdése? - Mi az ügyfél-adatbázis minimuma és mi anna lehetséges optimuma abból a szempontból, hogy a teljes lista valóban hatéonyan szolgálja a hitelezési ocázato mérsélését és így végeredményben az ügyfele érdeeit? - Hogyan becsülhető a teljes lista bevezetéséne és műödtetéséne várható öltségei ülönböző szervezeti-intézményi megoldáso esetén? - Milyen jogi és egyéb intézményi feltétele megléte szüséges ahhoz, hogy a teljes lista műödése apcsán a világban tapasztalt negatív hatásoat a minimálisra lehessen szorítani? - Végül, hogyan hozható létre a transznacionális információ-megosztás például az EU eretei özött? Az iménti és nyilvánvalóan még számos más fontos érdése megválaszolása további utatáso feladata lehet. 3

14 II. Bani adósnyilvántartás Magyarországon gyaorlat és alapelve Közismert, hogy Magyarországon a laossági adósnyilvántartás ún. negatív listán alapul, tehát csa a rossz adósoat tartjá nyilván. A hazai adósnyilvántartásna van azonban egy nemzetözi méreteben is meglehetősen egyedi vonása: olyan módon magántulajdoni alapú, hogy özben tényleges műödése minden teintetben államilag ialaított jogszabályo által szabályozott. A BISZ ZRt.-ne a bani adósnyilvántartás ezelőjéne a Giro ZRt. mellett magu az információat felhasználó bano a tulajdonosai. Ez meglehetősen sajátos helyzeteet teremt aor, amior a tulajdonos-bano, mint információ-vásárló az információ árát soalljá, illetve mint a BISZ ZRt. részvényesei örömmel veszi fel az oszatléot. Mint ismeretes, nagyjából 2002 óta folyi szisztematius muna az álamigazgatásban a bani adósnyilvántartás ún. teljes listává történő iterjesztésére. A szamai előészítő munába beapcsolódott állami szervezete, valamint egyéb szamai szervezete mint amilyen a Magyar Banszövetség, vagy a Nemzetözi Banárépző többé-evésbé egyetértene abban, hogy a teljes lista bevezetése több előnnyel járna, mint ameora veszélyeet hordoz magában, illetve ameora többletöltséget oozna maguna a banona, az ügyfelene és az államigazgatásna. Az egyetértés azonban nem teljes. A teljes lista legeményebb ellenzője az adatvédelmi ombudsman, de számos ritius szamai észrevételt tett arról a Pénzügyminisztérium is. Ami utatásain során egyértelművé vált: a bano legalábbis nyilatozataiban egyértelműen támogatjá a teljes lista bevezetését. A bano óvatosságát és egymással szembeni gyanavását jelzi azonban, hogy támogatásu csa aor érvényes, ha a teljes lista a laossági hitelezési szetor egészére, a pénzintézete ötelező érvényű részvétele mellett jön létre. Ugyanaor a bano számára sem minden részletében világos, mit is támogatna valójában. A homály és a bizonytalanság a teljes lista bevezetését lehetővé tévő jogi erete örül, és főént a teljes lista műödéséne részletei örül sűrűsödi. Az alábbiaban először röviden összefoglalju az általun részletes érdőívvel feleresett eresedelmi bano álláspontjána lényegét a teljes lista bevezetésével és műödtetésével apcsolatban. Ezt övetően ugyancsa röviden ismertetjü az általun megérdezett érintett állami szervezete, valamint más szamai szervezete álláspontját. 4

15 Hangsúlyozzu, hogy sem a bani érdőívere alapozott, sem az állami és szamai szervezetetől nyert ismeretein nem teinthető reprezentatívna még evésbé teljes örűne hanem inább a maráns véleménye türöződéséne. Úgy gondolju azonban, hogy a megfogalmazott állásponto türözi a teljes lista bevezetése apcsán felmerült legfontosabb szempontoat és érveet. Végül, rövid átteintést nyújtun a bano adósnyilvántartási rendszereivel, illetve a bano özötti információ-megosztással foglalozó média-megjelenéseről.. Adósnyilvántartás ahogyan a eresedelmi bano látjá Sziszai Szabolcs Az általun megérdezett bano egyöntetűen támogattá a laossági ügyfeleel apcsolatos ötelező információgyűjtés és ezelés iterjesztéséne gondolatát. A rendszer lehetővé tenné, hogy további információ állhassana a hitelt elbíráló rendelezésére, s a hitelportfolió további romlása nélül, illetve az átlagos amatszint mérsélődése mellett emeledhessen tovább a bano mérlegfőösszege. A bano özös álláspontja szerint immár a KHR gyengeségei is indooljá egy új, orszerűbb és nagyobb információtartalommal bíró rendszer ialaítását. A válaszoból iderült az is, hogy a özhiedelemmel ellentétben a piac domináns szereplőjéne számító OTP is sürgeti a ötelező jellegű teljes lista létrehozását. A utatás során 4 Magyarországon műödő eresedelmi ban: az OTP Ban, a K&H Ban, az MKB, illetve a KDB Magyarország laossági 2 hitelezésben és ocázatezelésben illetées épviselői válaszolta érdéseinre. Ezzel a témában özel reprezentatív épet aptun, hiszen igaz, hogy az interjúba bevont bano létszáma (4 a teljes bani szetorhoz (33 épest cseély, az OTP, a K&H és az MKB piacvezető nagybano, míg a KDB személyében egy isban is színesíti a épet. Fontos megjegyeznün továbbá, hogy egyi interjúalanyun orábban több magyarországi ban (K&H, GE Money Ban hitelbírálatiocázatezelési rendszeréne idolgozásában is részt vett, ezért jól ismeri erről az oldaláról a magyar banszetort válaszaiból így időnént a teljes magyar gyaorlatra érvényes megállapításoat is nyertün. Jelen írásunban a bani interjúból adódó általános öveteztetéseet, öztü a teljes adóslista bevezetése mellett szóló érveet foglalju össze. 2 Ebben az esetben a laossági hitele özül a személyi ölcsönt, a folyószámlahiteleet, a hitelártyáat, illetve a jelzálog-fedezetű ölcsönöet vizsgáltu. Az áruölcsönötől az automatizált és egyszerű strutúra, az alacsony hitelösszeg és a jól behatárolt ocázat miatt elteintettün. 5

16 .. A hitelbírálat információéhsége A megszólaltatott eresedelmi bano ocázatezelési gyaorlata arra enged öveteztetni, hogy minél nagyobb egy ban, annál fejlettebb és egyben decentralizáltabb hitelbírálati és ocázatezelési rendszert műödtet. Ebből adódóan egyre inább érdeelt abban, hogy minél több információt szerezhessen az ügyfélről. A hitelbírálat minden bannál többlépcsős, s e lépcsőfoo bármelyién megbuhat az ügyfél. A bírálati lépcsőfoo alapvetően három csoportba sorolható:. jövedelemvizsgálat, 2. bani szabályona történő megfelelés (özte BAR-lista ellenőrzés és scorecard, és elsősorban fedezetalapú ölcsönönél 3. a fedezet-vizsgálat. Eze özül a ettő első igényel a jelenleginél jóval több információt:. Természetesen még mindig elsődleges és perdöntő az ügyfele jövedelmi helyzete, azaz jövedelmü open-to-buy, azaz az egyéb törlesztése és a mindennapi megélhetés öltségei után fennmaradó része, amely a jövőbeli törlesztése forrásául szolgálhat. Ehhez azonban teljes mértében ismerni ell az ügyfél eladósodottsági szintjét, havi törlesztő részleteine pontos összegét, amelyne megítélésére a bano szerint csa egy nyilvános teljes adóslista nyújt reális lehetőséget. 2. Napjainban a többlépcsős hitelbírálati folyamat itüntetett elemévé váli a demográfiai analitius scorecard alapú minősítés, amelyet szinte minden ban ismer, bár még csa a legnagyobba vezetté be teljes mértében a hitelezési folyamatba. Enne lényege, hogy a ocázatezelő stepwise algoritmus alapján beválogatott eddigi ügyfeletől származó, de adatvédelmi ooból beazonosíthatatlan demográfiai változóból logisztius regresszióval felépítene egy minősítési modellt ( scorecard. A modell a relevánsna gondolt ismérve függvényében egy, százaléban mért bebuási ( bedőlési valószínűséget rendel a szóban forgó ügyfélhez egy adott ügylettípust (laáshitel, hitelártya, stb. illetően. A scorecard jelentősége azért nő, mert a ocázatezelő iránymutatása előre engedélyezett bedőlési ráta és a scorecard eredménye alapján dönt az üzleti terület arról, hogy egyáltalán szóba áll-e az ügyféllel vagy sem. A tipius és széles örben alalmazott scorecard az ún. application scorecard az a típus, amely demográfiai mutatóra épül. (Eze pl. az életor, nem, foglalozás, 6

17 munahely tulajdonosi háttere, isolai végzettség, ülföldön töltött idő, családi háttér, stb., de pontos tartalmát csa az adott ban ocázatezelői általában maronyi ember ismeri. Ha az enne alapján adódó bedőlési valószínűség a ocázatezelő által engedélyezett szint alatt marad, az ügylet engedélyezhető a bírálati folyamat többi lépésében apott eredmény függvényében, ellenező esetben nem. Jóval pontosabb épet ad azonban az ügyfélről és a bedőlés valószínűségéről az ún. behavioral (viseledési scorecard, amely a statisztiai modellbe beépíti a teljes adóstörténetet, és az esetleges hátraléoat is. Ez utóbbihoz viszont a jelenleg rendelezésre állónál jóval több adat szüséges az adós egyéb banonál meglévő innlevőségeiről is, s enne információs hátteréne biztosításához járulhat hozzá a teljes adóslista. A nagybano véleménye alapvetően abban is megegyezett, hogy a scorecard alapú minősítés a legjobb az összes minősítési módszer özül a megbízhatóságot és öltséghatéonyságot illetően, megvalósíthatóság terén pedig csa azért apott rossz helyezést, mert rendívül nagy anyagi és emberi ráfordítással jár. Egy ilyen rendszer bevezetése ugyanis egy nagybanban 5-6 milliárd forintot emészt fel IT infrastrutúrában, illetve az adato összegyűjtésével és migrálásával járó munaórában, s ehhez járul a statisztiai modell idolgozásáért piaci alapon fizetendő mintegy 3 millió forint. Abban a pillanatban azonban, hogy a rendszer feláll, és a megfelelően nagy adatmennyiséggel alalmazni is ezdi, máris ezdi behozni az árát. Megéri tehát befetetni és a rendszer adatigényét messzemenőig ielégíteni. Átlagos helyezés Scorecard Pontrendszer 3 Hüvelyujjszabályo Személyes megítélés 2 2,5 2,25 2,5 További érv az információ öréne bővítése mellett a hitel-ihelyezési döntéshozatal decentralizáltsága. Aár a jövedelmi állapot pontosabb megismerésén, aár a özpontilag elészített behavioral scorecard eredményén eresztül olyan általános érvényű többletinformációhoz juthatnána a helyi bantisztviselő, amelyre saját magutól nehezen 3 A scorecard ezdetleges, főleg isbanoban alalmazott formája, amely nem statisztiai módszereel, hanem hasra ütésre iválasztott ismérve alapján minősít. 7

18 tudnána szert tenni, s amely megaadályozhatná a hitelbírálat esetleges helyi szintű felpuhulását..2. Romli a hitelportfolió minősége, magasa a amato A bano véleménye szerint javíthatja az ügyfélállomány minőségét és csöentheti a amatoat a teljes adóslista bevezetése. A eresedelmi bano szempontjából további fontos szempont, ami az információ bővítése mellett szól: a hitelezési portfolió utóbbi időben tapasztalható romlása. A PSZÁF adatai alapján is nyilvánvaló, hogy az utóbbi éveben az ugrásszerű ütemben bővülő laossági hitelállomány a minősített innlevősége arányána emeledésével járt. A bano megszólalói szerint mérséelheti a minősített hitele oozta céltartalé-épzésben, illetve szélsőséges esetben a innlevősége leírásában jelentező veszteséget, ha a ban megalapozottabb döntéseel tudja növelni innlevőségeit. Általános jelenség az is, hogy a hitelező banoat a legnagyobb vesztesége a leginább automatizált és előre engedélyezett ( pre-approved, ampányszerűen hirdetett és ihelyezett hiteltermée esetében éri, így pl. a hitelártyánál, folyószámlahitelenél vagy egyes személyi ölcsönönél. Ez érthető, hiszen e termée esetében a legnagyobb a mareting-nyomás, s ezért a hibaszázalé is. Enne csöentésében hatéony módszer lehet a teljes adóslista bevezetése, hiszen így önnyen feltárható lenne a folyósítási előfeltételene egyébént megfelelő potenciális ügyfele teljes eladósodottsága. A innlevősége, s így a bani mérlegfőösszege növeedése előtti aadályént említetté a bano a viszonylag magas piaci amatlábat is. Egyetértette a bano azzal az előzetes megállapításunal, hogy az információ-megosztás jellege teljes vagy részleges (negatív adóslista és a piaci amatláb özött függvényszerű apcsolat tételezhető, s válaszaiban érzéeltetté, hogy a teljes adóslista bevezetéséne hatása többe özött a amatláb leszorításában is megtestesülhet. Több ügyfél-információval ugyanis a bano hitelezési hatéonysága javítható, s jobban iszűrhető a csaló vagy notórius nem-fizető. Ezzel pedig leszorítható a jelenleg magas, egyes banonál aár 5 százaléot is elérő hitelezési veszteség elsősorban a személyi és folyószámlaölcsönöön, ami így nem épülne bele a hitele árába, s alacsonyabb szintre erülhetne a amatláb. Ezzel tovább növelhető lennéne a laossági ihelyezése, miözben az ügyfélportfolió minősége is javulhatna. 8

19 Azt már mi tesszü hozzá, hogy teintve, hogy a bano mérlegfőösszege szorosan orrelál a GDP-vel, a innlevősége növelése az ügyfele minőségéne legalább szinten tartása mellett fontos szempont a mostanihoz hasonló, lassuló gazdasági örnyezetben..3. KHR (BAR gyengeségei Az adatgyűjtés ibővítéséne szerepe a laossági hitelportfolió minőségjavulásában azért is fontos, mert a jelenlegi özponti hitelinformációs rendszer (KHR vagy BAR a bano tapasztalatai alapján több sebből vérzi. A bano egybehangzó véleménye alapján a KHR egyre evésbé elégíti i a piaci igényeet. Előfordul, hogy egyes, már hátraléal nem rendelező ügyfele még mindig fenn szerepelne a listán, mert az adott ban elfelejtette őet törölni onnan. Az is előfordul, hogy a bano hiányos információal viszi fel az adatoat, pl. nem írjá oda az egyes ügylete mögött álló ezeseet. De arra is aad példa, hogy egyes, három hónapot meghaladó innlevősége esetén a bano még mindig nem viszi fel régi jó ügyfelei adatait a BAR-ba, mert nem aarjá őet fizetéséptelenségbe ergetni. Más szóval nem aarjá itenni őet anna, hogy más bano se hitelezzene nei, s így az ő eredeti ihelyezésü beragadjon. Ily módon lehetővé teszi számura, hogy rivális banonál vehessene fel hitelt ahhoz, hogy iegyenlítsé itteni tartozásuat, amott pedig potenciálisan eladósodjana. Ez esetben a BARba való fel(nemvitelt a bano aár stratégiai fegyverént is használhatjá egymás ellen, ami versenytorzító hatású. További nyilvánvaló hátránya a BAR-na a leérdezés nehézessége. A BAR-ból ugyanis csa egyenént és meglehetősen örülményes módon lehet adatohoz jutni, ami így özvetve azt is megaadályozza, hogy mareting ügyfélszerzési célora alalmazható legyen. Kérdés, hogy egy új rendszerben önnyített lesz-e a eresés, vagy sem. A önnyítés minden szempontból a bano érdeében áll, miözben az ügyfele, illetve az adatvédelmi ombudsman egyi fő érve az ilyen önnyítés ellen az, hogy egy nyilvános ügyféladatbázist nem lehet eresedelmi alapon műödtetni..4. Üzleti vs. ocázati terület banon belüli onflitusai Érdeonflitus azonban nem csa a bano és az adatvédelmi ombudsman, hanem banon belül az egyes területe özött is létezi. Általános jelenség a banoon belüli hitelezési beleértve a mareting-et is és a ocázatezelési területe hatalmi harca. A 9

20 megszólaló véleménye alapján arra a öveteztetésre juthatun, hogy a teljes adóslista bevezetése a száraz statisztiai adatoból dolgozó ocázatezelő javára döntheti el a üzdelmet. A bani ocázatezelés ugyanis a lehetséges rossz adóso legszigorúbb iszűrését tűzi i célul, ami a scorecard alapú bedőlési ráta lehető legalacsonyabb szinten történő meghúzását jelenti. A hitelezési terület munatársai azonban a volumen növelésében érdeelte nem utolsósorban a javadalmazásuon eresztül, s emiatt igyeezne minél magasabb elméleti bedőlési rátát elfogadtatni a felső vezetéssel. A ocázatezelő iemelt fontosságúna tartjá a scorecard alapú hitelbírálatot, a hitelező azonban időnént alalmazzá az ún. override opciót, amely lehetőséget ad számura, hogy a hitelbírálati szemponto valamelyiét pl. a scorecard-ot nem teljesítő pl. egy régi, jó adósna számító ügyfélne is adhassana hitelt 4. A hitelező ugyanis hajlamosa jobban bízni a saját szimatuban, mint az elefántcsonttoronyban ülő ocázatezelő statisztiai alapú modelljeiben. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy az egyetlen megérdezett isban ahol valóban a legtöbb idő jut az ügyfele megismerésére ocázatezelője a hitelbírálati módszere özül minden szempontból a személyes megítélést rata első helyre. Mindez annyiban érinti a témánat, hogy a ocázatezelési terület a fentie miatt soal inább érdeelt a több információt nyújtó ötelező adóslista létrehozásában, míg a hitelező evésbé tartjá enne bevezetését eredményne. Utóbbia leginább úgy értéeli mindezt, hogy egy újabb felhatalmazó aláírást ell majd a edves ügyfélből icsiarni ahhoz, hogy hozzáférhetővé tehessé teljes bani hitelapcsolatu minden részletét minden magyarországi ban számára. Érthető, hogy mareting szempontból ez evésbé ifizetődő..5. A teljes adósnyilvántartásna ötelezőne ell lennie Sajátos magyar vagy talán európai érv a ötelező teljes adóslista bevezetése mellett, hogy az immár másfél évtizede létező hazai versenyörnyezet még nem ényszerített i valódi együttműödést a bano özött ügyfélinformáció-megosztás terén. Más szóval, tipius fogolydilemmával állun szemben, amelyből állami ényszer nélül aligha történne előrelépés. 4 Szélsőséges példa a mareting-szemlélet orlátlan érvényesülésére, hogy a hitelártyáat egyes bano még mindig egyszerűsített hitelbírálattal dobjá az ügyfele után. 20

21 Magyarországon szinte semmilyen együttműödés nincs a eresedelmi bano özötti bármely ügyfél-információ bármilyen szintű megosztásában, holott minden banon belül létezi belső használatra észített feetelista, s a teljes információ-megosztás megvalósítása minden piaci szereplőne érdeében állna 5. Ez nyilvánvalóan azért alault így, mert a bano rosszul értelmezté az egymás özötti versenyt. Úgy gondolodta, hogy felesleges adminisztrációval jár és mareting szempontból is edvezőtlen egy olyan önéntes alapú adósnyilvántartásba beleergetniü saját ügyfeleiet, amelyne rajtu ívül mondju még egy pár piaci részesedés növelésében érdeelt is- vagy özépban lesz majd a tagja. Eze a isebb bano ugyanis lehalászhatjá legjobb ügyfeleiet, míg saját ügyfelei örében saját image-üet rombolhatjá azzal, hogy ilyen egyoldalú információnyújtásra észteti őet. A piac egyelőre még nem jutott el az érettség azon fázisához, amely a piaci szereplő ölcsönösen gyümölcsöző együttműödését lehetővé teszi. Emellett so ban gondolja még ma is úgy a piac domináns banjáról, hogy önéntes alapon nem áll érdeében ügyféladataina szélesebb örű megosztása. Formális logia alapján ez önnyen igazolható, hiszen ha az OTP a piac több, mint egyharmadát adó ügyfélállományána információit beviszi egy önéntes alapon szerveződő rendszerbe, amelyhez mondju a piacna csa a 0 százaléát adó bano csatlaozna, aor ő maga elég rosszul járt, hiszen 0 százalényi információt apott b. 40 százaléért cserébe. Az OTP ügyféladatai nélül azonban alig bizonyulna használhatóna a rendszer. Tartja magát tehát az a piaci véleedés, hogy bármely rendszer csa abban az esetben műödi majd, ha abba az OTP-ne is érdee belépni. Kérdés: i tudja az OTP-t érdeeltté tenni? Válasz: az állam, ha ötelezővé teszi a rendszerbe történő belépést minden magyarországi ban számára. Ebben az irányban megtörtént az első lépés azzal, hogy a ormány 2006 otóber 5-i 097. számú határozatában létrehívott munacsoport megállapítja: össztársadalmi érde a polgáro teherbíró épességét meghaladó eladósodás megaadályozása, ami orlátozhatja az egyéne adato feletti önrendelezési jogát. Enne az érvelésne az érvényesítése lehetővé tenné, hogy létrejöhessen az állampolgáro eladósodottságána ötelező özponti nyilvántartása. Ezt az elépzelést a Banszövetség a teljes banszetort maga mögött tudva támogatja. 5 De itthon nem alaulta i az angolszász modellne megfelelő, s a bano által szorgalmazott magántulajdonú reditbüró sem, amelye az ügyfél-információ piaci alapon történő eresedésével csöenthetné a hitelezés tranzaciós öltségeit. Enne alapvetően az ombudsman ellenezése az oa, amely óvatossá teszi a banoat ügyféladatai megosztásában. 2

22 2. Ahogyan a pénzügyi szetor állami felügyeleti szervei és a szaértő látjá Major Iván és Sziszai Szabolcs A hitelintézeti szetoron ívüli, de a hitelinformáció megosztásában érdeelt szereplő többsége egyetért abban, hogy a jelenlegi részleges helyett teljes adóslistára van szüség. Abban is egyetértés van, hogy a viszonylag icsi magyar hitelinformációs piac magas fix öltségei és hálózati externáliái miatt hosszú távon természetes monopóliumént tud leghatéonyabban műödni. Ez a megállapítás nem vitatja el anna az elvi lehetőségét, hogy ezt a piacot egy magántulajdonú vállalozás műödtesse hasonlóan a mostani rendszerhez. A válaszadó azonban az állami beavatozást feltétlenül szüségesne tartjá, mondván, hogy rendívül ényes és so visszaélésre lehetőséget adó piacról van szó, ami miatt törvényileg ell szabályozni a műödés legapróbb részleteit is. Az állami beavatozás mellett szól az is, hogy egyöntetű vélemény alapján a magyarországi bano egyelőre éptelenne tűnne önéntes alapon megteremteni a hitelinformáció piaci adás-vételéne feltételeit. Kiderült az is, hogy az ombudsman átvette a teljes lista fő ellenzőjéne szerepörét a orábban eréötőne iiáltott OTP Bantól, amely mára a listát pártoló sorait erősíti. A bani információs rendszere és információ-megosztás hatása a bano versenyére és árazási stratégiájára című utatás során a pénzügyi rendszerrel apcsolatba álló, vagy a hitelinformáció-megosztás és az adóslista ügyével apcsolatba erült, hitelpiacon ívüli szereplő örében tájéozódtun arról, hogy mit gondolna a teljes adóslistáról, illetve anna megvalósíthatóságáról. Interjúinban megszólalna a Magyar Nemzeti Ban (MNB, a Nemzetözi Banárépző Központ (NBK, a Magyar Banszövetség (MB, a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. (BISZ, illetve a Pénzügyi Szervezete Állami Felügyeleténe (PSZÁF témában jártas munatársai. Most övetező összefoglalónban tömören özöljü azoat a pontoat, amelyben özöttü lényegi egyetértés volt, majd rámutatun a teljes lista létrehozását hátráltató nézeteltérésere és azo valószínűsíthető oaira. 2.. A teljes lista jobb, mint a részleges Teljes az egyetértés abban, hogy a jelenlegi Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR 999 óta műödő laossági modulja nem épes ielégíteni a hitelintézete megnöveedett igényeit. A magyarországi eresedelmi bano 00%-os tulajdonában álló, tehát többségi magántulajdonban műödő GIRO Zrt. leányvállalata, a BISZ Zrt. által műödtetett KHR laossági moduljána 3 alrendszere a övetező: 22

23 . hitelmulasztás nyilvántartása: azon természetes személy hiteladósoat tartja nyilván, ai hitelszerződésüben vállalt ötelezettségüne a minimálbér összegét (65 ezer Ft meghaladó mértében folyamatosan több mint 90 napon eresztül nem tette eleget; 2. ártyavisszaélés nyilvántartása: banártya-birtoos személye szerződéseivel apcsolatos visszaéléseet tartja nyilván, úgymint ártyaletiltatást övető ártyahasználat, jogosulatlan ártyahasználat, illetve Bt. 33/C. szerinti bűncselemény; 3. elutasításo nyilvántartása: azon természetes személy hiteladósoat tartja nyilván, ai hitelintézettel ezdeményezett szerződésötés esetén valótlan adatot özölne, illetve hamis oiratot használna. Fontos emellett, hogy a Hitelintézeti törvény (996. évi CXII. Tv., Hpt. ötelező érvénnyel előírja minden pénzügyi intézményne (számu jelenleg 450, hogy referenciaadatszolgáltatóént csatlaozzon a rendszerhez, és ezelésre átadja a fent felsorolt referenciaadatoat. Ez tehát egy ötelező érvénnyel (állami ényszerrel létrehozott negatív adóslista, amelyne több hátránya is van: i Elsősorban az, hogy jóhiszeműen félrevezető lehet a hitelezői döntése során, hiszen izárólag azt türözi, ami a múltban történt és nem ad lehetőséget arra, hogy a hitelintézete a jövővel apcsolatos helyes öveteztetéseet vonhassana le belőle. Például, lehet valai jó adós a KHR alapján, de elépzelhető, hogy jövedelméhez mért relatív eladósodottságána foa már ritius méretet ölt, mivel már több ülönböző eresedelmi bannál rendelezi valamilyen hitelszerződéssel. Ilyen esetben még egy hitel odaítélése egy már egyébént is végleteig eladósodott személyne ocázatos vállalozás, és hosszú távon biztosan növeli a pénzintézet hitelezési veszteségét. (BISZ ii Másfelől, a negatív adóslista rosszhiszeműen is félrevezető lehet. A KHR alapján rossz adósna teinthető az az ügyfél, ai az utóbbi 5 év során hitelmulasztást övetett el. Ez egy olyan bélyeg, amit csa a méltányosságot gyaorló bano egyedi hiteldöntései ( override moshatna le egy ilyen stigmával rendelező magánszemélyről. Látni ell azonban, hogy a orábban egy rossz pillanatuban mulasztásba eső valójában nem mindig rossz adóso. Gyaori, hogy egyszerű 23

24 iii feledéenység vagy az adósoon ívüli dolog, átmeneti pénzügyi zavar van a háttérben, esetleg fiatal egyetemi hallgató az illető, aine a hitelultúrája még fejletlen, viseledése pedig időnént felelőtlen, ám anyagilag ígéretes jövő előtt áll. A negatív adóslista alalmazása ezeet a jó rossz adósoat iszorítja a piacról, és potenciálisan beleergetheti az uzsoraamaton hitelező feetepiac (ad absurdum a maffia arjaiba. (PSZÁF Közgazdaságilag talán a legnagyobb hátránya abban áll, hogy magasabb amatoat (THM tesz szüségessé a legocázatosabbna teinthető laossági hiteltípuso (személyi hitel, hitelártya esetében. Enne oa egyszerűen az, hogy a hitelbírálat ezen eseteben az információhiány miatt nagy hibaszázaléal műödi, s nagy eséllyel erülne be a hitelfelvevői örbe a rossz adóso. A felelőtlen adóso miatt leírt és értéesített vagy céltartaléolt hitele által a pénzintézetene oozott veszteségeet pedig ami máséppen a jó adósoat sújtó negatív externália végeredményben a jól fizető adósona ell megfizetniü magasabb amatláb formájában. (PSZÁF A teljes lista előnyeit a övetező pontoban foglaltá össze a megérdezette: i Marogazdasági szintre iterjesztve a vizsgálódást megállapítható, hogy az eladósodási spirál olyan méreteet öltött, hogy a most övetező hiteldöntése meghozatalaor soal nagyobb hangsúlyt ell helyezni a jövőbeli hitelépesség felmérésére, a fizetéséptelenségne való itettség előrejelzéséne pontosítására. Erre a teljes lista alalmasabb, hiszen a több információból jobban le lehet szűrni az eladósodottság pontos mértéét, s ezen eresztül a ban ocázatát. Mindez ülönösen fontos egy olyan piaci helyzetben, mint a mostani, amely a jó adóso lefölözéséne időszaa elmúltával arra sarallja a banoat, hogy teljesítményényszerből (lásd mérlegfőösszeg növeléséne ényszere a laossági szegmens ocázatosabb szereplőit is igyeezzene bevonni az ügyfélörbe. Ha nem teszne állami-felügyeleti intézedéseet az eladósodási folyamat megállítására, és a hitelezés növevő hibaszázaléa miatt fizetni nem tudó, s így saját egzisztenciájuat veszélybe sodró személye jelenne meg egyre nagyobb számban, anna omoly övetezménye lehet a pénzügyi rendszer egészéne stabilitására nézve. Például teret nyerhetne újból a fedezet ellenében nyújtott hitele, amelye esetleges nemfizetése és az azt övető végrehajtás (autó, 24