Információs társadalom alapismeretek
|
|
- Tamás Orsós
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Információs társadalom alapismeretek Szabó Péter Gábor Titkosítás és számítástechnika Titkosítás alapfogalmai A Colossus
2 Kriptográfia A rejtjelezés két fı lépésbıl áll: 1) az üzenet titkosítása (kódolás) 2) a titkos üzenet megfejtése (dekódolás). A legtöbb titkosítási eljárás korábban olyan volt, hogy aki tudta, hogy az 1)-et hogyan kell végrehajtani az egyben azt is tudja, hogy a másodikat hogyan kell csinálni, így a kódolás módját szigorúan titokban kellett tartani. Ha az kiderül, más egyszerően csak megfordítja az eljárást és akkor megfejti vele az üzenetet. 2
3 Nyilvános kulcsú titkosírás Az 1970-es évek közepén R. Merkle, W. Diffie és M. Hellman arra jöttek rá, hogy az elıbbi érvelés nem egészen helyes. Gyenge pontja: az egyszerően. Tegyük fel, hogy olyan a titkosító eljárás, hogy a megfordítását nagyon nehéz visszacsinálni (vannak ilyen dolgok az életben: pl. keménytojásfızés). A titkosító eljárást ilyenkor nyugodtan nyilvánosságra lehet hozni. 3
4 Csapóajtófüggvény Legyen U a titkos üzenet. A kódolás ebbıl egy f(u) titkos üzenetet állít elı. Az üzenet dekódolása azt jelenti, hogy keresünk egy olyan inverz függvényt, amelyre f f-et csapóajtófüggvénynek nevezzük, ha f könnyen számolható, de az inverze csak nagyon nehezen (gyakorlati szempontból egyáltalán nem). 1 f 1 ( f ( U )) = U. 4
5 Csapóajtófüggvény A csapóajtófüggvény az elıbbi formájában még nem hasznos, mivel a dekódolónak is így éppen olyan nehéz a megfejtése, mint bárki másnak. Ezért módosítunk egy kicsit a definíción. Legyen f olyan, hogy egyetlen titokban tartott többletinformáció segítségével már az inverz is könnyen számolható legyen. Ezt az információt persze nem szabad senkinek kiadni, csak annak aki elolvashatja az üzenetet. 5
6 Az RSA jegyő számok prímtényezıre való felbontása most még nagyon nehéz feladat. Ha összeszorzunk két 100 jegyő prímet, és csupán a szorzat értékét hozzuk nyilvánosságra, akkor annak a tudásnak, hogy a szorzat milyen prímtényezıkbıl áll, a földkerekségen csak mi leszünk az egyetlen birtokosai (hacsak a titkunkat el nem áruljuk valakinek). 6
7 Az RSA Tegyük fel, hogy a takarítónı tévedésbıl kidobta a p és q számokat, de a pq szorzat megmaradt. Hogyan nyerhetjük vissza a tényezıket? Csakis a matematika vereségeként érzékelhetjük, hogy ennek legreményteljesebb módja a szeméttelep átguberálása és memohipnotikus technikák alkalmazása. Ifj. Hendrik W. Lenstra 7
8 Az RSA módszer lényege Választunk két nagy (kb jegyő) prímszámot: p és q. Kiszámoljuk p és q szorzatát, legyen ez n, valamint a (p-1)(q-1) szorzatot is. Keressünk egy olyan e számot, amely relatív prím a (p-1)(q-1)-hez. Számítsuk ki az e-nek a (p-1)(q-1) számra vonatkozó f inverzét, vagyis amelyre teljesül: ef 1(mod ( p 1)( q 1)). 8
9 Az RSA módszer lényege Titokban tartjuk az f értékét. (Természetesen p-t és q-t is de azokat késıbb közvetlenül nem használjuk, így akár el is felejthetjük ıket.) Nyilvánosságra hozzuk: az n és e értékét. 9
10 Mit tesz az, aki titkos üzenetet akar küldeni nekünk? Adott a P üzenet, ezt kell titkosítani. Elıször is átalakítja egy számmá. Pl. P-t 26-os számrendszerbeli számként kezeli (az angol ábécét használva), vagy egyszerő behelyettesítést használ: 01= A, 02= B, 26= Z. (00=helyköz) P-t ezután n-nél legalább 1 jeggyel rövidebb blokkokra darabolja: p p,..., 1, 2 p k 10
11 Az RSA módszer lényege e e e Kiszámolja a p1, p2, K, pk (mod n) maradékokat. Ezek lesznek az elküldendı c, c, 1 2 K, c k üzenetblokkok. Mindegyikre teljesül, hogy n-nél kisebb szám és e p1 c1 ( mod n) e p c ( mod n) Tehát a rejtjeles üzenet a M p 2 e k c 2 k ( mod n) c, c, 2 K, c 1 k. 11
12 Hogyan olvassuk el az üzenetet? Minden c, c, 1 2 K, c k üzenetblokkra kiszámoljuk annak f kitevıjő hatványának n-nel vett osztási maradékát. (f-et csak mi ismerjük.) c c M c f 1 f 2 f k p p p 1 2 k ( mod n) ( mod n) ( mod n) Vegyük észre, hogy a dekódolás egyértelmő. 12
13 Hogyan lehet feltörni az RSA-t? (Legalábbis mit kellene tudnunk ehhez?) Világos, hogy f ismeretében bárki megfejtheti az üzenetet. De ha f titkos, ki lehet-e találni? Emlékeztetıül: ef 1(mod ( p 1)( q 1)). Ha p-t és q-t tudnánk, akkor csak a fenti kongruenciát kellene megoldani és megvan az f. Csakhogy ha p és q nagy prímszámok, akkor n faktorizálása még számítógéppel is reménytelen, legalábbis nem ismert olyan algoritmus amivel ezt a feladatot hatékonyan meg lehet oldani. 13
14 Kérdezhetné valaki Nekem igazából nem a p-re és a q-ra, hanem a (p-1)(q-1) szorzatra van szükségem. Mi van akkor ha ezt a szorzatot esetleg matematikailag úgy is meg lehet határozni, hogy p és q továbbra is ismeretlen? Azonban (p-1)(q-1) kiszámolása valamint p és q meghatározása egyenértékő probléma pq = n p + q = pq ( p 1)( q 1)
15 Egy további kérdés lehetne Mi van akkor ha f nemcsak így számolható? ef 1(mod ( p 1)( q 1)). Ki tudja??? Mindenesetre ma úgy sejtik, hogy az n faktorizációja és az RSA feltörése ekvivalensek abban az értelemben, hogy ha az egyiket meg tudnánk hatékonyan csinálni, akkor a másikat is. 15
16 Az RSA a gyakorlatban A gyakorlatban az RSA-t a számolási idı miatt általában nem maguknak az üzeneteknek a továbbítására használják. Helyette az üzeneteket valamilyen klasszikus módszer szerint rejtjelezik, de gyakran változtatják a kulcsot. Az RSA szerepe az új kulcs biztonságos elküldésében van. 16
17 Az RSA feltörése A kód felfedezıi a Scientific American lapban 1977-ben kitőzték az alábbi feladatot és 100$ jutalmat ajánlottak fel a megoldónak. A rejtjelezett üzenet: C= A nyilvánosságra hozott kitevı: e=
18 Az RSA feltörése A feltörés az alábbi 129 jegyő n szám faktorizálásával történt: n = n =
19 Az RSA feltörése Az így meghatározott titkos kitevı: f = A hatványozás után a rejtjelezett üzenet: P = =szóköz, 01=A, 02=B,, 26=Z 19
20 Az RSA feltörése A megfejtés THE MAGIC WORDS ARE SQUEAMISH OSSIFRAGE A VARÁZSSZÓ A KÉNYESGYOMRÚ HALÁSZSAS 20
21 1. Szorgalmi feladat Nyilvános kódoló kulcsaink: n =19177 e = 6353 A következı üzenetet kapjuk: Fejtsük meg az üzenetet a titokban tartott f=17 dekódoló kulcs segítségével. 21
22 2. Szorgalmi feladat A következı üzenetet egy n =13843 e = 8165 nyilvános kulcsokkal rendelkezı RSAfelhasználónak küldték. Törjük fel a kódot!
23 Enigma 23
24 Lorenz SZ40 24
25 Colossus 25
26 Irodalomjegyzék Megyesi László, Bevezetés a számelméletbe, Polygon, Szeged,1997. Megyesi Zoltán, Titkosírások, Szalay Könyvkiadó és Kereskedıház Kft., Révay Zoltán, Titkosírások. Fejezetek a rejtjelezés történetébıl, Lazi Könyvkiadó, Szeged, Simon Singh, Kódkönyv. A rejtjelezés és a rejtjelfejtés története, Park Könyvkiadó, Ian Stewart, A matematika problémái, Akadémiai Kiadó, Bp.,
megtalálásának hihetetlen nehéz voltán alapszik. Az eljárás matematikai alapja a kis FERMAT-tétel egy következménye:
Az RSA módszer Az RSA módszer titkossága a prímtényezős felbontás nehézségén, a prímtényezők megtalálásának hihetetlen nehéz voltán alapszik. Az eljárás matematikai alapja a kis FERMAT-tétel egy következménye:
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 11. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Kongruenciák Diszkrét matematika I. középszint 2014.
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 11. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenPrímtesztelés, Nyilvános kulcsú titkosítás
Prímtesztelés, Nyilvános kulcsú titkosítás Papp László BME December 8, 2018 Prímtesztelés Feladat: Adott egy nagyon nagy n szám, döntsük el, hogy prímszám-e! Naív kísérletek: 1. Nézzük meg minden nála
RészletesebbenSapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék.
Kriptográfia és Információbiztonság 8. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018 Miről volt szó az elmúlt előadáson? az RSA titkosító
RészletesebbenPRÍMSZÁMOK ÉS A TITKOSÍRÁS
PRÍMSZÁMOK ÉS A TITKOSÍRÁS Meszéna Tamás Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs, meszena.tamas@gmail.com, az ELTE Fizika Tanítása doktori program hallgatója ÖSSZEFOGLALÁS Úgy tapasztaltam,
RészletesebbenSapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék.
Kriptográfia és Információbiztonság 7. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018 Miről volt szó az elmúlt előadáson? Kriptográfiai
RészletesebbenTitkosírás. Biztos, hogy titkos? Szabó István előadása. Az életben sok helyen használunk titkosítást (mobil, internet, jelszavak...
Biztos, hogy titkos? Szabó István előadása Az életben sok helyen használunk titkosítást (mobil, internet, jelszavak...) Története Az ókortól kezdve rengeteg feltört titkosírás létezik. Monoalfabetikus
RészletesebbenSapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék.
Kriptográfia és Információbiztonság 8. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2017 Miről volt szó az elmúlt előadáson? A Crypto++
RészletesebbenWaldhauser Tamás december 1.
Algebra és számelmélet előadás Waldhauser Tamás 2016. december 1. Tizedik házi feladat az előadásra Hányféleképpen lehet kiszínezni az X-pentominót n színnel, ha a forgatással vagy tükrözéssel egymásba
RészletesebbenData Security: Public key
Nyilvános kulcsú rejtjelezés RSA rejtjelező El-Gamal rejtjelező : Elliptikus görbe kriptográfia RSA 1. Véletlenszerűen választunk két "nagy" prímszámot: p1, p2 2. m= p1p2 φ ( ) = ( p -1)( p -1) m 1 2 3.
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. estis képzés 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján
Részletesebben4. Előadás Titkosítás, RSA algoritmus
4. Előadás Titkosítás, RSA algoritmus Dr. Kallós Gábor 2014 2015 1 Tartalom A kriptográfia meghatározása, alaphelyzete Szimmetrikus (titkos) kulcsú titkosítás A Caesar-eljárás Aszimmetrikus (nyilvános)
RészletesebbenSapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék. mgyongyi@ms.sapientia.ro
Kriptográfia és Információbiztonság 10. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2015 Vizsgatematika 1 Klasszikus kriptográfiai rendszerek
RészletesebbenFábián Zoltán Hálózatok elmélet
Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Információ fajtái Analóg az információ folytonos és felvesz minden értéket a minimális és maximális érték között Digitális az információ az idő adott pontjaiban létezik.
RészletesebbenKriptográfiai alapfogalmak
Kriptográfiai alapfogalmak A kriptológia a titkos kommunikációval foglalkozó tudomány. Két fő ága a kriptográfia és a kriptoanalízis. A kriptográfia a titkosítással foglalkozik, a kriptoanalízis pedig
RészletesebbenRSA algoritmus. P(M) = M e mod n. S(C) = C d mod n. A helyesség igazoláshoz szükséges számelméleti háttér. a φ(n) = 1 mod n, a (a 1,a 2,...
RSA algoritmus 1. Vegyünk véletlenszerűen két különböző nagy prímszámot, p-t és q-t. 2. Legyen n = pq. 3. Vegyünk egy olyan kis páratlan e számot, amely relatív prím φ(n) = (p 1)(q 1)-hez. 4. Keressünk
RészletesebbenDr. Beinschróth József Kriptográfiai alkalmazások, rejtjelezések, digitális aláírás
2017.10.13. Dr. Beinschróth József Kriptográfiai alkalmazások, rejtjelezések, digitális aláírás 1 Tartalom Alapvetések Alapfogalmak Változatok Tradicionális Szimmetrikus Aszimmetrikus Kombinált Digitális
RészletesebbenMinden egész szám osztója önmagának, azaz a a minden egész a-ra.
1. Számelmélet Definíció: Az a egész szám osztója a egész számnak, ha létezik olyan c egész szám, melyre = ac. Ezt a következőképpen jelöljük: a Tulajdonságok: Minden egész szám osztója önmagának, azaz
Részletesebben2018, Diszkre t matematika. 10. elo ada s
Diszkre t matematika 10. elo ada s MA RTON Gyo ngyve r mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tansze k Marosva sa rhely, Roma nia 2018, o szi fe le v MA RTON Gyo ngyve r 2018,
RészletesebbenRSA algoritmus. Smidla József. Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Pannon Egyetem
RSA algoritmus Smidla József Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Pannon Egyetem 2012. 3. 27. Smidla József (RSZT) RSA algoritmus 2012. 3. 27. 1 / 29 Tartalom 1 Aszimmetrikus kódolók 2 Matematikai alapok
RészletesebbenMiller-Rabin prímteszt
Az RSA titkosítás Nyílt kulcsú titkosításnak nevezünk egy E : A B és D : B A leképezés-párt, ha bármely a A-ra D(E(a)) = a (ekkor E szükségképpen injektív leképezés), E ismeretében E(a) könnyen számítható,
RészletesebbenKészítette: Fuszenecker Róbert Konzulens: Dr. Tuzson Tibor, docens
A nyílt kulcsú titkosítás és a digitális aláírás Készítette: Fuszenecker Róbert Konzulens: Dr. Tuzson Tibor, docens Budapest Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Műszaki Főiskolai Kar Műszertechnikai és Automatizálási
Részletesebben1. Egészítsük ki az alábbi Python függvényt úgy, hogy a függvény meghatározza, egy listába, az első n szám faktoriális értékét:
Az írásbeli vizsgán, az alábbiakhoz hasonló, 8 kérdésre kell választ adni. Hasonló kérdésekre lehet számítani (azaz mi a hiba, egészítsük ki, mi a függvény kimeneti értéke, adjuk meg a függvényhívást,
RészletesebbenKÓDOLÁSTECHNIKA PZH. 2006. december 18.
KÓDOLÁSTECHNIKA PZH 2006. december 18. 1. Hibajavító kódolást tekintünk. Egy lineáris bináris blokk kód generátormátrixa G 10110 01101 a.) Adja meg a kód kódszavait és paramétereit (n, k,d). (3 p) b.)
RészletesebbenModern titkosírások és a matematika
Modern titkosírások és a matematika Az Enigma feltörése Nagy Gábor Péter Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet, Geometria Tanszék Kutatók Éjszakája 2015. szeptember 25. 1 / 20 Tagolás 1 A titkosírások
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.
Számelmélet I. DEFINÍCIÓ: (Osztó, többszörös) Ha egy a szám felírható egy b szám és egy másik egész szám szorzataként, akkor a b számot az a osztójának, az a számot a b többszörösének nevezzük. Megjegyzés:
RészletesebbenAdat és Információvédelmi Mesteriskola 30 MB. Dr. Beinschróth József SAJÁTOS LOGIKAI VÉDELEM: A KRIPTOGRÁFIA ALKALMAZÁSA
30 MB Dr. Beinschróth József SAJÁTOS LOGIKAI VÉDELEM: A KRIPTOGRÁFIA ALKALMAZÁSA Tartalom Alapvetések - kiindulópontok Alapfogalmak Változatok Tradicionális módszerek Szimmetrikus kriptográfia Aszimmetrikus
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 10. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Felhívás Diszkrét matematika I. középszint 2014.
RészletesebbenKriptográfiai protokollok
Kriptográfiai protokollok Protokollosztályok - partnerhitelesítés - kulcskiosztás - üzenetintegritás - digitális aláírás - egyéb(titokmegosztás, zero knowledge...) 1 Shamir "háromlépéses" protokollja Titok
RészletesebbenSzámelméleti alapfogalmak
1 Számelméleti alapfogalmak 1 Definíció Az a IN szám osztója a b IN számnak ha létezik c IN melyre a c = b Jelölése: a b 2 Példa a 0 bármely a számra teljesül, mivel c = 0 univerzálisan megfelel: a 0 =
RészletesebbenMintafeladat az RSA algoritmus szemléltetésére
Mintafeladat az RSA algoritmus szemléltetésére Feladat Adottak a p = 269 és q = 24 prímszámok, továbbá az e = 5320 nyilvános kulcs és az x = 48055 nyílt szöveg. Számolja ki n = p q és ϕ(n) értékét! Igazolja
Részletesebben5.1 Környezet. 5.1.1 Hálózati topológia
5. Biztonság A rendszer elsodleges célja a hallgatók vizsgáztatása, így nagy hangsúlyt kell fektetni a rendszert érinto biztonsági kérdésekre. Semmiképpen sem szabad arra számítani, hogy a muködo rendszert
RészletesebbenSapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék. mgyongyi@ms.sapientia.ro
Kriptográfia és Információbiztonság 5. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2015 Miről volt szó az elmúlt előadáson? AES (Advanced
RészletesebbenSzámelmélet (2017. február 8.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla
Számelmélet (2017 február 8) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla 1 Oszthatóság 1 Definíció Legyen a, b Z Az a osztója b-nek, ha létezik olyan c Z egész szám, melyre ac = b Jelölése: a b 2 Példa 3 12, 2
RészletesebbenNyilvános kulcsú titkosítás RSA algoritmus
Nyilvános kulcsú titkosítás RSA algoritmus OpenPGP NYILVÁNOS KULCSÚ TITKOSÍTÁS Legyen D a titkosítandó üzenetek halmaza. Tegyük fel, hogy Bob titkosítottan szeretné elküldeni Aliznak az M D üzenetet. A
RészletesebbenA kriptográfia története tömören a szkütalétól az SSL-ig
Budapest University of Technology and Economics A kriptográfia története tömören a szkütalétól az SSL-ig Dr. Buttyán Levente (CrySyS) Department of Telecommunications Budapest University of Technology
RészletesebbenA kommunikáció biztonsága. A kriptográfia története tömören a szkütalétól az SSL-ig. A (szimmetrikus) rejtjelezés klasszikus modellje
Budapest University of Technology and Economics A kommunikáció biztonsága A kriptográfia története tömören a szkütalétól az SSL-ig főbb biztonsági követelmények adatok titkossága adatok integritásának
RészletesebbenAlgoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G)
Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G) 2014. január 14. 1. Gyakorlat 1.1. Feladat. Adott K testre rendre K[x] és K(x) jelöli a K feletti polinomok és racionális törtfüggvények halmazát. Mutassuk meg, hogy
RészletesebbenEgyesíthető prioritási sor
Egyesíthető prioritási sor Értékhalmaz: EPriSor = S E, E-n értelmezett a lineáris rendezési reláció. Műveletek: S,S 1,S 2 : EPriSor, x : E {Igaz} Letesit(S, ) {S = /0} {S = S} Megszuntet(S) {} {S = S}
RészletesebbenKongruenciák. Waldhauser Tamás
Algebra és számelmélet 3 előadás Kongruenciák Waldhauser Tamás 2014 őszi félév Tartalom 1. Diofantoszi egyenletek 2. Kongruenciareláció, maradékosztályok 3. Lineáris kongruenciák és multiplikatív inverzek
Részletesebben2017, Diszkrét matematika
Diszkrét matematika 10. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2017, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? a prímszámtétel prímszámok,
RészletesebbenHatványozás. A hatványozás azonosságai
Hatványozás Definíció: a 0 = 1, ahol a R, azaz bármely szám nulladik hatványa mindig 1. a 1 = a, ahol a R, azaz bármely szám első hatványa önmaga a n = a a a, ahol a R, n N + n darab 3 4 = 3 3 3 3 = 84
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fejezetek a Bonyolultságelméletből Szakdolgozat Hrubi Nóra Matematika Bsc Matematikai elemző szakirány Konzulens: Korándi József Adjunktus Budapest
RészletesebbenXII. Bolyai Konferencia. Bodnár József Eötvös Collegium II. matematikus, ELTE TTK
XII. Bolyai Konferencia Bodnár József Eötvös Collegium II. matematikus, ELTE TTK A legegyszerűbb titkosírás: a betűcsere A B C D E... C A B E D... AD --> CE Állandó helyettesítési séma Váltogatott kulcs:
RészletesebbenKriptográfia házi használatra Szeptember 26
Kriptográfia házi használatra 1 / 16 Kriptográfia házi használatra Csirmaz László CEU Rényi ELTE 2018 Szeptember 26 Kriptográfia házi használatra 2 / 16 A fagylaltos kocsik hová álljanak? Szomszédos sarkokon
Részletesebben2. Tétel (Az oszthatóság tulajdonságai). : 2. Nullát minden elem osztja, de. 3. a nulla csak a nullának osztója.
Számelmélet és rejtjelezési eljárások. (Számelméleti alapok. RSA és alkalmazásai, Die- Hellman-Merkle kulcscsere.) A számelméletben speciálisan az egész számok, általánosan a egységelemes integritási tartomány
RészletesebbenHarmadik elıadás Klasszikus titkosítások II.
Kriptográfia Harmadik elıadás Klasszikus titkosítások II. Dr. Németh L. Zoltán SZTE, Számítástudomány Alapjai Tanszék 2012 Vernam-titkosító Ideális estben a kulcs ugyanolyan hosszú, mint a nyílt szöveg
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c.docens
Elektronikus aláírás Dr. Bakonyi Péter c.docens Mi az aláírás? Formailag valamilyen szöveg alatt, azt jelenti, hogy valamit elfogadok valamit elismerek valamirıl kötelezettséget vállalok Azonosítja az
Részletesebben2018, Diszkre t matematika. 8. elo ada s
Diszkre t matematika 8. elo ada s MA RTON Gyo ngyve r mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tansze k Marosva sa rhely, Roma nia 2018, o szi fe le v MA RTON Gyo ngyve r 2018,
RészletesebbenA nyilvános kulcsú algoritmusokról. Hálózati biztonság II. A nyilvános kulcsú algoritmusokról (folyt.) Az RSA. Más nyilvános kulcsú algoritmusok
Hálózati biztonság II. Mihalik Gáspár D(E(P))=P A nyilvános kulcsú algoritmusokról A két mővelet (D és E) ezeknél az algoritmusoknál ugyanaz: D(E(P))=P=E(D(P)), viszont más kulcsokkal végzik(!), ami azt
RészletesebbenNemzeti Közszolgálati Egyetem. Vezető-és Továbbképzési Intézet. Bérczes Attila Pethő Attila. Kriptográfia
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető-és Továbbképzési Intézet Bérczes Attila Pethő Attila Kriptográfia Budapest, 2014 A tananyag az ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel című projekt keretében
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Logaritmus
Logaritmus DEFINÍCIÓ: (Logaritmus) Ha egy pozitív valós számot adott, - től különböző pozitív alapú hatvány alakban írunk fel, akkor ennek a hatványnak a kitevőjét logaritmusnak nevezzük. Bármely pozitív
Részletesebben25. tétel: Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel
5. tétel: Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel Axióma: Bizonyítás: olyan állítás, amelynek igazságát bizonyítás nélkül elfogadjuk.
RészletesebbenBevezetés az algebrába 1
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Bevezetés az algebrába 1 BMETE92AX23 Egész számok 2 H406 2016-09-13,15,18 Wettl Ferenc
RészletesebbenModern szimmetrikus kulcsú rejtjelezők kriptoanalízise
Modern szimmetrikus kulcsú rejtjelezők kriptoanalízise - kimerítő kulcskeresés: határa ma 64 bit számítási teljesítmény költsége feleződik 18 havonta 25 éven belül 80 bit - differenciális kriptoanalízis:
RészletesebbenInformatikai alapismeretek
Informatikai alapismeretek Informatika tágabb értelemben -> tágabb értelemben az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozik Informatika szűkebb értelemben-> számítógépes
RészletesebbenBevezetés az algebrába az egész számok 2
Bevezetés az algebrába az egész számok 2 Wettl Ferenc Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M 2015. december
RészletesebbenDan Brown Digitális erődje és a nyilvános kulcsú titkosítás
EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Dan Brown Digitális erődje és a nyilvános kulcsú titkosítás BSc Szakdolgozat Készítette: Fekete Ildikó Elemző matematika szakos hallgató Témavezető:
RészletesebbenElektronikus aláírás. Gaidosch Tamás. Állami Számvevőszék
Elektronikus aláírás Gaidosch Tamás Állami Számvevőszék 2016.05.24 Tartalom Mit tekintünk elektronikus aláírásnak? Hogyan működik? Kérdések 2 Egyszerű elektronikus aláírás 3 Demo: valódi elektronikus aláírás
RészletesebbenMatematika 7. osztály
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Hat évfolyamos képzés Matematika 7. osztály III. rész: Számelmélet Készítette: Balázs Ádám Budapest, 2018 2. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék III.
RészletesebbenSSL elemei. Az SSL illeszkedése az internet protokoll-architektúrájába
SSL 1 SSL elemei Az SSL illeszkedése az internet protokoll-architektúrájába 2 SSL elemei 3 SSL elemei 4 SSL Record protokoll 5 SSL Record protokoll Az SSL Record protokoll üzenet formátuma 6 SSL Record
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 8. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Elemi számelmélet Diszkrét matematika I. középszint
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenDigitális aláírás és kriptográfiai hash függvények. 1. az aláírás generálása (az X üzenetet küldő A fél végzi): A B: X, D A (X)
Digitális aláírás és kriptográfiai hash függvények A digitális aláírás protokollok feladatai: 1. az aláírás generálása (az X üzenetet küldő A fél végzi): A B: X, D A (X) 2. az aláírás ellenőrzése (B címzett
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenData Security: Access Control
Data Security 1. Alapelvek 2. Titkos kulcsú rejtjelezés 3. Nyilvános kulcsú rejtjelezés 4. Kriptográfiai alapprotokollok I. 5. Kriptográfiai alapprotokollok II. Data Security: Access Control A Rossz talált
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 8. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenAz elektronikus aláírás és gyakorlati alkalmazása
Az elektronikus aláírás és gyakorlati alkalmazása Dr. Berta István Zsolt Microsec Kft. http://www.microsec.hu Elektronikus aláírás (e-szignó) Az elektronikus aláírás a kódolás
RészletesebbenElektronikus aláírás. Miért van szükség elektronikus aláírásra? A nyiltkulcsú titkosítás. Az elektronikus aláírás m ködése. Hitelesít szervezetek.
Elektronikus aláírás Miért van szükség elektronikus aláírásra? A nyiltkulcsú titkosítás. Az elektronikus aláírás m ködése. Jogi háttér Hitelesít szervezetek. Miért van szükség elektronikus aláírásra? Elektronikus
RészletesebbenTitkosítás NetWare környezetben
1 Nyílt kulcsú titkosítás titkos nyilvános nyilvános titkos kulcs kulcs kulcs kulcs Nyilvános, bárki által hozzáférhető csatorna Nyílt szöveg C k (m) Titkosított szöveg Titkosított szöveg D k (M) Nyílt
RészletesebbenÉves továbbképzés az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy számára
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet BALOGH ZSOLT GYÖRGY BESZÉDES ÁRPÁD BÉRCZES ATTILA GERGELY TAMÁS LEITOLD FERENC PETHŐ ATTILA SZŐKE GERGELY LÁSZLÓ Éves továbbképzés az elektronikus
RészletesebbenInformatikai biztonság alapjai
Informatikai biztonság alapjai 4. Algoritmikus adatvédelem Pethő Attila 2008/9 II. félév A digitális aláírás felfedezői Dr. Whitfield Diffie és Martin E. Hellman (1976) a nyilvános kulcsú titkosítás elvének
RészletesebbenDiszkrét matematika 1. estis képzés. Komputeralgebra Tanszék ősz
Diszkrét matematika 1. estis képzés 2015. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 6. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2015. ősz Elemi számelmélet Diszkrét matematika 1. estis
Részletesebben7. Számelmélet. 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel?
7. Számelmélet I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel? ELTE 2006. október 27. (matematika
Részletesebben2016, Diszkrét matematika
Diszkrét matematika 11. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2016, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? legnagyobb közös
RészletesebbenPolinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós
Polinomok (el adásvázlat, 2008 április 15) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: gy r, gy r additív csoportja, zéruseleme, és multiplikatív félcsoportja, egységelemes
RészletesebbenKriptográfia I. Kriptorendszerek
Kriptográfia I Szimmetrikus kulcsú titkosítás Kriptorendszerek Nyíltszöveg üzenettér: M Titkosított üzenettér: C Kulcs tér: K, K Kulcsgeneráló algoritmus: Titkosító algoritmus: Visszafejt algoritmus: Titkosítás
RészletesebbenHamming-kód. Definíció. Az 1-hibajavító, perfekt lineáris kódot Hamming-kódnak nevezzük. F 2 fölötti vektorokkal foglalkozunk.
Definíció. Hamming-kód Az -hibajavító, perfekt lineáris kódot Hamming-kódnak nevezzük. F fölötti vektorokkal foglalkozunk. Hamming-kód készítése: r egész szám (ellenırzı jegyek száma) n r a kódszavak hossza
RészletesebbenÜzenetek titkosítása az óra-aritmetika alkalmazásával Catherine A. Gorini 1
Üzenetek titkosítása az óra-aritmetika alkalmazásával Catherine A. Gorini 1 Aszámítógépek és más elektronikus kommunikációs eszközök befolyással vannak életünk szinte minden területére az áruházi vásárlástól
RészletesebbenSapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék.
Kriptográfia és Információbiztonság 11. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018 Miről volt szó az elmúlt előadáson? hash függvények
RészletesebbenA Riemann-Siegel zeta függvény kiugró értékeinek keresése. A matematikai egyik legnehezebb problémája, avagy a prímszámok misztériuma
A Riemann-Siegel zeta függvény kiugró értékeinek keresése A matematikai egyik legnehezebb problémája, avagy a prímszámok misztériuma 2013 A probléma fontossága és hatása a hétköznapi életre A prímszámok
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenEmlékeztet! matematikából
Kriptográfia 2 Aszimmetrikus megoldások Emlékeztet matematikából Euklidész algoritmus - legnagyobb közös osztó meghatározása INPUT Int a>b0; OUTPUT gcd(a,b). 1. if b=0 return(a); 2. return(gcd(b,a mod
Részletesebbenilletve a n 3 illetve a 2n 5
BEVEZETÉS A SZÁMELMÉLETBE 1. Határozzuk meg azokat az a természetes számokat ((a, b) számpárokat), amely(ek)re teljesülnek az alábbi feltételek: a. [a, 16] = 48 b. (a, 0) = 1 c. (a, 60) = 15 d. (a, b)
RészletesebbenSapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék.
Kriptográfia és Információbiztonság 2 előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@mssapientiaro 2016 Miről volt szó az elmúlt előadáson? Félévi áttekintő
RészletesebbenData Security: Access Control
Data Security 1. Alapelvek 2. Titkos kulcsú rejtjelezés 3. Nyilvános kulcsú rejtjelezés 4. Kriptográfiai alapprotokollok I. 5. Kriptográfiai alapprotokollok II. Data Security: Access Control A Rossz talált
RészletesebbenMódszerek és eszközök a kriptográfia oktatásakor
Módszerek és eszközök a kriptográfia oktatásakor Márton Gyöngyvér mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Románia Absztrakt. Digitális világunkban naponta találkozunk olyan alkalmazásokkal
RészletesebbenA Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A.
JOGI INFORMATIKA A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A. A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve
RészletesebbenIT alapok 11. alkalom. Biztonság. Biztonság
Biztonság Biztonság Alapfogalmak Biztonsági támadás: adatok biztonságát fenyegető támadás, legyen az fizikai, vagy szellemi termék támadása Biztonsági mechanizmus: detektálás, megelőzés, károk elhárítása
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata
RészletesebbenAlaptechnológiák BCE 2006. E-Business - Internet Mellékszakirány 2006
Alaptechnológiák BCE 2006 Alaptechnológiák Biztonság, titkosítás, hitelesítés RSA algoritmus Digitális aláírás, CA használata PGP SSL kapcsolat Biztonságpolitika - Alapfogalmak Adatvédelem Az adatvédelem
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Eponenciális és Logaritmikus kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szoálhatnak fontos információval
RészletesebbenVERSENYFELADATOK AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁBAN SZAKDOLGOZAT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar
VERSENYFELADATOK AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁBAN SZAKDOLGOZAT Készítette: Besenyei Beáta Témavezető: Dr Kiss Emil Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematika Alapszak Tanári Szakirány
RészletesebbenAdatbiztonság PPZH 2011. május 20.
Adatbiztonság PPZH 2011. május 20. 1. Mutassa meg, hogy a CBC-MAC kulcsolt hashing nem teljesíti az egyirányúság követelményét egy a k kulcsot ismerő fél számára, azaz tetszőleges MAC ellenőrzőösszeghez
RészletesebbenBiztonságos kulcscsere-protokollok
Biztonságos kulcscsere-protokollok Összefoglalás (Victor Shoup: On Formal Methods for Secure Key Exchange alapján) II. rész Tóth Gergely 1 Bevezetés A következőkben a Shoup által publikált cikk fő vonulatának
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Eponenciális és Logaritmikus kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos
RészletesebbenKlasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás március 24.
Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. március 24. Irreducibilitás 3.33. Definíció. A p T [x] polinom irreducibilis, ha legalább elsőfokú, és csak úgy bontható két polinom szorzatára, hogy az
RészletesebbenBevezetés az Információtechnológiába
Dr. Kovács János Informatika Tanszék Bevezetés az Információtechnológiába MÉRNÖK- ÉS GAZDASÁGINFORMATIKA ALAPSZAK 2016 5. KÓDOLÁS 2. KRIPTOLÓGIA A TITKOSÍTÁS szerepe, módszerek, 2 Hálózatbiztonság alapelvei
RészletesebbenInfóka verseny. 1. Feladat. Számok 25 pont
Infóka verseny megoldása 1. Feladat. Számok 25 pont Pistike és Gyurika egy olyan játékot játszik, amelyben prímszámokat kell mondjanak. Az nyer, aki leghamarabb ér el 1000 fölé. Mindkét gyerek törekedik
Részletesebben