Elektromos állapot. Görög tudomány, Thales ηλεκτρν=borostyán (elektron) Elektromos állapot alapjelenségei. Elektroszkóp
|
|
- Ildikó Székelyné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Elektomos állapot Göög tudomány, Thales ηλεκτρνboostyán (elekton) Elektomos állapot alapjelenségei Kétféle elektomos állapot pozitív üveg negatív ebonit Elektoszkóp
2 Tapasztalatok Testek alapállapota semleges Dözsöléssel a testek elektomosan töltötté tehetők Kétféle töltött állapot létezik Az elektomos állapot átvihető éintkezéssel A dözsölés a kétféle töltést szétválasztja
3 Szigetelők és vezetők Az anyagokat szigetelőke és vezetőke oszthatjuk (nincs éles hatá). A vezetők továbbítják az elektomos állapotot A szigetelők nem továbbítják az elektomos állapotot 3
4 Töltés fogalma B. Fanklin (76-79) Egyenlőség ételmezése azonos sugaú gömbök töltésée Elektoszkóp azonos kitéés Egyenlőtlenség A kitéés nagysága Nullapont Előjel 4
5 Elektomos megosztás A kétféle töltés Szétválasztható Elvezethető Egyenlő nagyságú 5
6 Coulomb tövény Coulomb 785 F F q q k q q 3 Kíséleti nehézségek: levegő szigetelése, páa, gömbök tölthetősége, megosztás 6
7 Coulomb tövény Töltésegység(SI endszeben): C 9. 9 N k 9. 9 Nm /C A Coulomb tövény másik alakja F q q k 4πε 4 πε ε a vákuum dielektomos állandója ε C /Nm 7
8 Coulomb tövény Gavitációs és Coulomb eő összehasonlítása e F F c g 4 γ πε m e 4,6 4 8
9 Coulomb tövény Meddig igaz a Coulomb tövény Toziós inga <% Cavendish δ <. - Maxwell δ <4,6. -5 Plimton és Lawton (936) δ <. -9 Williams, Falle és Hill (97) δ <. -6 Távolságtatomány amiben vizsgálták -5 3 m (nagy táv. EMH cconst.) F +δ 9
10 Elektomos té Elektomos eők szupepozíciójának elve el. töltés elektomos té el. töltés Nyugvó, mozgó töltések Elektomos téeősség ) (... ) ( ) ( ) ( 3 3 P E q P F q P F q P F E q F
11 Elektomos té Másik pontban hasonló eedményt kapunk Fizikai mezőt jellemezhetjük a té minden pontjához hozzáendelt elektomos téeősséggel Igaz a szupepozíció elve F Eq
12 Gauss tétel (3. Maxwell egyenlet) A matematikai Gauss tétel felhasználásával A Gauss tétel integális és diffeenciális alakja ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( E div dv E div dv dv E div Edf V V V f ρ ε ρ ε ρ ε ) ( ) ( ) ( E div dv Edf V f ρ ε ρ ε
13 Az elektosztatikus té övénymentes Övénymentes vektoté Stokes tételből köv. Pontöltése vizsgáljuk meg az s otv vds g Eds? g g Eds Kitejedt töltésendszee is igaz 3
14 Munka W P P Potenciál Fds qeds A potenciál skalá függvény P ϕ ( P) Eds q töltésen a té munkája W P P P P P q ϕ P P v Eds ( P ) ( ϕ( P ) ϕ( )) P P q P 4
15 Eqvipotenciális felület által meghatáozott pontok halmaza ϕ E ( ) c ( ) gad ϕ ( ) a téeősség meghatáozása a potenciálból A potenciál métékegysége Additív konstans J C [ ϕ ] Volt 5
16 Eővonalak Vektoteek szemléltetése eővonalakkal Az eővonalak éintője a vektoté iányát adja Az eővonalaka meőleges egységnyi felületen áthaladó vonalak száma a téeősség nagyságával aányos?! 6
17 7 Ponttöltés tee A té gömbszimmetikus Alkalmazzuk a Gauss tételt Potenciál 4 4 q E q E q Edf G πε ε π ε ( ) ( ) ( ) ( ) q q q ds q d q d E P P P P P P πε πε πε ϕ πε πε ϕ ϕ +
18 Végtelen töltött egyenes Szimmetiák: henge, eltolás, tüközés Vonal menti töltésüüség λ l Potenciál ϕ H E Edf () lλ ε λ πε Eπ l () d [ ln( )] λ πε λ ϕ() ln πε λ πε ε lλ 8
19 9 Töltött sík tee Felületi töltésüüség σ σ ε σ ε ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( + z E A A z E A z E z E z E z E E + ) ( ) ( z E z E A
20 Töltött sík tee Potenciál ϕ ϕ z () z ± dz ± ( z z) z σ ε σ ε () z z σ ε
21 Két páhuzamos töltött sík Felületi töltéssűűség σ d ϕ(d) ϕ x ϕ() ( ) () ( ) ( ) x d x c d d c c x c x c dx d dx d ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ i d gad E ) ( ϕ ϕ
22 Elektomos dipól Dipól definíciója, el. dipólmomentum Dipól potenciálja ϕ l -Q ( ) kq k 3 3 l - + p +Q ϕ() kq kq + l l ϕ() kq ( + ) v l v l + +
23 Elektomos dipól Dipól teének iányfüggése p cosϑ () k ϕ ϑ 3
24 Elektomos dipól tee Elektomos téeősség E E ( ) gad( ϕ( ) 3( p ) ( ) k 5 3 ) gad p k p 3 E x ϕ( ) pxx + py y + pzz k ( + + ) 3/ x x x y z 4
25 5 Elektomos dipól elektomos tében Eő és fogatónyomaték Homogén eőtében F ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( )E p E Q l F E l E l E l QE QE F ) (
26 6 Elektomos dipól elektomos tében Fogatónyomaték Homogén eőtében ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) E l Q l E Q l E Q l M l QE l QE M v ) ( E p M
27 Elektomos dipól Dipól potenciális enegiája ( ab ) F U dipol a ( ) ( ) ( ) ( ) b + b a a b ( p ) E ( pe) gad ( pe) WP P gad + ( pe) ds pe + b v a 7
28 Töltésendszeek Töltés Dipólmomentum Kvadupólmomentum K i qi ϕ i q A töltésendszet a legmagasabb nem eltűnő momentuma jellemzi Q p q T i ϕ - i i i i i
29 Vezetők elektosztatikája A vezetőben a töltések elmozdulhatnak, ha a téeősség nem nulla. ρ( ) E( ) a töltések elmozdulnak, amíg téeősség nem lesz 9
30 Vezetők elektosztatikája A vezetők belsejében a potenciál állandó. A vezető felületén E meőleges a felülete Eds g D C A B B C Eds Eds + Eds + Eds + Eds g A B D C A D C B Eds 3
31 Vezetők elektosztatikája Felületi töltéssűűség és téeősség F E d f E Δ f ε ε Q σ Δ f E σ ε 3
32 Elektomos eltolódási vekto Elektomos eltolódási vekto definíciója D max( σ ) n E n D - σ n Q A inf C m [ D ] 3
33 Kapacitás Magában álló vezetőe töltéseket viszünk fel, egyensúlyi töltéseloszlás. Növelve a töltést, a töltéssűűség-eloszlás alakja nem változhat. Q σ E ϕ Q Cϕ 33
34 Elektosztatikus té dielektikumokban Szigetelő anyag (elatív) dielektomos állandója vagy pemittivitása Kondenzáto kapacitásának megváltozása Q C C C V V V Q CV Relatív dielektomos állandó C > C ε 34
35 Elektosztatikus té dielektikumokban Síkkondenzáto kapacitása A C ε C ε ε d Abszolút dielektomos állandó ε ε ε A definíció poblémái: készülékfüggő, véges téfogat, kitejesztés? 35
36 Elektosztatikus té dielektikumokban Miét változik meg a téeősség? Poláos és nem-poláos (apoláos) molekulák Elektomos dipólmomentum Indukált dipólmomentum Poláos molekulák, endeződés a té iányába p i βε E 36
37 Elektosztatikus té dielektikumokban Elektomos té dielektikumok belsejében Szabad és kötött töltések Mikoszkopikus té E E E Átlagolt té Makoszkopikus té E E + E miko miko E sz + E E sz k + E k 37
38 Elektosztatikus té dielektikumokban Felületi és téfogati kötött töltések Kötött töltések (polaizációs töltések) felületi töltéssűűsége és a dielektikum polaizációja ΔV lδf cosα σδf P Δf E n + σδf PΔV PΔV PlΔf cosα σδf l σ P cosα 38
39 Elektosztatikus té dielektikumokban Gauss tétel dielektikumoka dive ( ρ divp ) dive sz ε ( ρ + ρ ) Elektomos eltolás vektoa: div D ε sz ( ε E P) ρ sz + ε + E P divd ρ sz 39
40 Elektosztatikus té dielektikumokban Integális alak divddv V f Ddf Q sz V ρ sz dv Az elektosztatika másik tövénye változatlanul igaz: Eds ot E g 4
41 Áam és ellenállás Töltéshodozók Fémekben: elektonok Elektolitokban: pozitív és negatív ionok Gázokban: elektonok és ionok Elektomos áam: az elektomos töltések endezett mozgása v + u v + u u 4
42 Áam és ellenállás Áameősség (lineáis vezető) ΔQ dq I lim Δ t Δt dt Áamiány: pozitív töltések mozgásiánya E dq - + dt dt I dq + + 4
43 Áam és ellenállás Stacionáius áam I(t)const. Töltés - áam: Q Q I( t) dt IT Métékegység AmpeC/s T 43
44 Áam és ellenállás Áamsűűség vekto di df J u J + Áamsűűség - töltéshodozók J e + n + u + + e n u I f Jdf J ρ + u + + ρ u 44
45 Áam és ellenállás Töltésmegmaadás tétele; kontinuitási egyenlet f Jdf dq dt V divj dv f Jdf d dt V ρ dv V ρ dv t 45
46 Áam és ellenállás Kontinuitási egyenlet diffeenciális alakja: divj t Stacionáius áamok esetén: f Jdf ρ divj 46
47 Áam és ellenállás Elektomos ellenállás, Ohm tövény, vezetőképesség V I V RI I GV Ellenállás egysége: V/A Ω (Ohm) Félvezetők (nemlineáis viselkedés) 47
48 Áam és ellenállás Fajlagos ellenállás és fajlagos vezetőképesség R l ρ F σ ρ Métékegysége: Ωm Egykistályok esetén σ tenzo 48
49 Áam és ellenállás Elektomos ellenállás, Ohm tövény, V RI Homogén anyagból készült lineáis vezető ellenállása R ρ l F 49
50 Áam és ellenállás Az Ohm tövény diffeenciális alakja J df E dl Jdf J ρ ρ dl Edl df E J σ E 5
51 Áam és ellenállás Az ellenállás hőmésékletfüggése ρ T ( + ( )) ρ α T T Nagyobb hőmésékleti tatományban T ( ) α β γ ρ ρ T T T 5
52 Áam és ellenállás Az ellenállás hőmésékletfüggése Fémek Szupavezetők Félvezetők Fémek elektomos és hővezető képességének aánya κ σ const.t 5
53 Áam és ellenállás Az Ohm tövény mikoszkopikus ételmezése Elektongáz, temikus egyensúly v 8kT en u π m J ( 9 n ) 3 8 m v 5 m s u 7 3 m s 53
54 54 Joule-Lenz tövény Az elektonok az ütközésko enegiát adnak át a ácsnak. max Δ m ee m u m E k τ τ τ t V n m ee m W Δ Δ Δ
55 55 Joule-Lenz tövény Egységnyi téfogatnak időegység alatt átadott enegia: Diffeenciális Joule tövény E E m n e p t V W σ τ Δ Δ Δ J J E p ρ σ σ σ
56 Joule-Lenz tövény Integális Joule tövény: P pdv ρ J dv V V ρ J V dv l ρ ρ A ( ) P J Al AJ RI 56
57 Relexációs idő Kontinuitási egyenlet ρ ρ t ρ t + + σ divj div( D) ε ρ t + σ t div( σ E) ρ t () t ρ e ε ρ e + t T σ ε ρ T ε σ 57
58 Elektomotoos eő Nem elektosztatikus téeősség E + - E * E * E Elektomotoos eő E W Q 58
59 Elektomotoos eő Elektomotoos eő * W Fds Q E ds i E E * ds Zát áamköe E E ds * 59
60 Kapocsfeszültség Elektosztatikus és idegen eők munkája * F F + F Q E + E e i ( ) W Q Eds + Q * E ds Q ϕ ϕ + Feszültség vagy feszültségesés V ( ) + E ϕ ϕ ( ) QE 6
61 Kapocsfeszültség A köben folyó áam E I R b + R Kapocsfeszültség R Vk E R + R b Feszültség kaakteisztika E I max R b 6
62 Kichhoff tövényei. Csomóponti tövény Kontinuitási egyenlet integális alakjából f Jdf dq dt f Jdf n n i f i i Jdf I i 6
63 63 Kichhoff tövényei. Huoktövény + ( ) ( ) * * E E J E E J + + ρ σ ( ) + + n k m j k k g g g g g g R I ds E Jds ds E Eds ds E E Jds * * * E j ρ ρ
64 Ohm és Kichhoff tövények alkalmazásai Ellenállások soos kapcsolása I V V V 3 V 4 V V + V + V V k +... IR + IR + IR3 + IR k 3 R k k V IR k e R R e k k I 64
65 Ohm és Kichhoff tövények alkalmazásai Ellenállások páhuzamos kapcsolása I I I I 3 k k k I I + I + I R R R3 R e R + R + R 3 V +... V V V R k e 65
66 66 Feszültségosztó vagy potenciométe Változtatható ellenállás x x x k R I R R I V R I R I V I I I " " ' ' " ' ) ( + + R k I I R x V R V R R R R R R R V V k x k x x ' +
67 Egyenáamú hálózatok, Összetett villamos hálózatok Jellemzője: elágazások is vannak a hálózatban Wheasthone híd A U B R x NI R D R x R R 3 R4 Csomópontok Ágak R 3 R 4 Hukok C 67
68 Hálózatanalízis és -szintézis Hálózatanalízis Vegyes módsze A telepek kapocsfeszültségei és az ellenállások ismetek Elemi hukoka vonatkozó huokegyenletek és Cs- csomóponti egyenlet A Kichhoff tövényekkel az ágáamok meghatáozhatók Hálózatszintézis Áam vagy teljesítmény igények alapján a hálózat ellenállásainak meghatáozása Nem egyételmű feladat 68
69 Kétpólusok Kétpólus: két kivezetéssel endelkező hálózatész Elemi és összetett kétpólusok Passzív kétpólus Rövidzáási áama Aktív kétpólus Rövidzáási áama nem nulla Elfajult kétpólusok Rövidzá Szakadás Ideális műszeek (feszültségméő, áamméő, 69
70 Kétpólusok Ideális és valóságos geneátook R + b + I G b U - - Feszültségfoás (Thévenin-kép) Áamfoás (Noton-kép) 7
71 Kétpólusok Kétpólusok összekapcsolása I t R b + U k + R b U - - U I. II. 7
72 Kétpólusok A lehetséges üzemállapotok A II. kétpólus passziv A II. kétpólus foásfeszültsége a kisebb A foásfeszültség megegyezik A II. kétpólus foásfeszültsége a nagyobb A II. foásfeszültsége ellentétes a felvett iánnyal U < övidzáási áamok megegyeznek U < II. kétpólus övidzáási áama a nagyobb 7
73 Kétpólusok Aktív kétpólusok kaakteisztikáinak szakaszai túláamú I Aktív méőiány I Passzív méőiány geneátoos ellenáamú U túláamú U ellenáamú geneátoos 73
74 Összetett hálózatok A huokáamok módszee Csak a hálózat egyik huokendszeée kell felíni egy-egy egyenletet Minden (egymás melletti) elemi huoknak saját áamot tulajdonítunk A valódi ágáamok két huokáam összegeként, különbségeként adódik Ez lényegében azt jelenti, hogy a csomóponti tövényeket előe behelyettesítjük az Kichhoff huoktövénybe. Saját ellenállások: a huokban lévő ellenállások összege Közös ellenállások: amely más huokhoz is tatozik, étéke az ellenállás negatívja, ha a két huokáam 74
75 Összetett hálózatok Huokáamok módszee lépései: Minden elemi huoka felveszünk egy köüljáási iányt Meghatáozzuk minden huoka a sajat és közös ellenállásokat Minden huoka felíunk egy egyenletet Az egyenlet baloldalán a huokáam és a sajátellenállás szozata+ szomszédos hukok huokáamának a közös ellenállással képzett szozatösszege szeepel Az egyenlet jobb oldalán a huokba bekapcsolt feszültségek (pozitív, ha nyíliánya ellentétes a felvett huokáam iányával) 75
76 76 Összetett hálózatok Huokáamok módszee a n a i b i i ai a a U I R I R + b n b i a i i bi b b U I R I R + a) b)..
77 Összetett hálózatok A csomóponti potenciálok módszee A feszültség-geneátookat áamgeneátoá tanszfomáljuk, az ellenállásokat vezetéssé Egy kiválasztott potenciálú csomóponthoz viszonyítjuk a többi csomópont potenciálját. Az ágáamokat a csomópontok potenciálkülönbségével fejezzük ki Az egy csomóponthoz tatozó vezetések összege a saját vezetés A két csomóponthoz tatozó ág negatív előjellel vett vezetését közös vezetésnek nevezzük 77
78 Összetett hálózatok A csomóponti potenciálok módszee I G U A I G U B I 3 G 3 U C I 4 G 4 (U A -U B ) I 5 G 5 (U B -U C ) I 6 G 6 (U A -U B ) I I I 3 + I + I I I I I I I 78
79 Összetett hálózatok A csomóponti potenciálok módszee Minden csomóponta egy egyenletet Az egyenlet baloldalán az adott csomópont sajátfeszültségének és sajátvezetésének szozata, + szomszédos csomópontok és a közös vezetések szozata Az egyenlet jobb oldalán az adott csomóponthoz tatozó áamgeneátook foásáamainak összege (pozitív, ha a csomópont felé folyik) 79
80 Összetett hálózatok A csomóponti potenciálok módszee G U A A G U B n + G AiU i B i B j i A n + G BiU i i A j i B I Aj I Bj 8
81 Összetett hálózatoka vonatkozó elvek és tételek A lineáis szupepozíció elve A Maxwell egyenletek lineáis diffeenciál egyenletek és a diffeenciális Ohm tövény is lineáis, ezét a megoldásaikat is előállíthatjuk a észmegoldások szupepozíciójaként. 8
82 Összetett hálózatoka vonatkozó elvek és tételek A lineáis szupepozíció elve I I ' I " 3 a a a I + 8
83 Összetett hálózatoka vonatkozó elvek és tételek A kompenzáció elve: Zát hálózatból kivágva egy tetszőleges kétpólust a hálózat eedeti villamos állapota visszaállítható, ha a kivágott kétpólus helyée egy megfelelő ideális geneátot kapcsolunk. 83
84 Összetett hálózatoka vonatkozó elvek és tételek A ecipocitás tétele: Passzív lineáis hálózatokban az A helye bekapcsolt ideális geneáto a B helyen bizonyos hatást vált ki, akko a geneátot a B helye helyezve az A helyen ugyanolyan hatást vált ki Az ideális feszültséggeneáto áamméővel, Az ideális áamgeneáto feszültségméővel cseélhető fel Ezek a huokegyenletek szimmetikus aldeteminánsaiból következnek 84
85 Összetett hálózatoka vonatkozó elvek és tételek 85
86 Összetett hálózatoka vonatkozó elvek és tételek Hálózatok dualitása: Egyenétékű az áam és a feszültség A feszültség hozza léte az áamot Az áam hozza léte a feszültséget A villamos hálózatoknál ez a kettősség a kétféle geneátotípuson alapul Ezt az analógiát dualitásnak nevezzük A duális hálózatban a csomópontnak huok, a huoknak csomópont felel meg 86
87 Jellegzetes hálózatészek analízise és szintézise Feszültség és áamosztó U U k AB R R k e I k I G G k e 87
88 88 Jellegzetes hálózatészek analízise és szintézise Összetett feszültségosztók ( ) ( ) ( ) R R R R R R R R R R U U be R R R U U A ki U + ( ) ( ) R R R R R R R R R A U
89 Jellegzetes hálózatészek analízise Létaosztók és szintézise A Követelmények: U A U U U 3 U... Ube U U U U n n Bámely kimenetől azonos ellenálláséték 89
90 Összetett hálózatok analízise ekvivalens átalakításokkal Csillag-delta átalakítás 9
91 Összetett hálózatok analízise ekvivalens átalakításokkal Csillag-delta átalakítás 9
92 Összetett hálózatok analízise ekvivalens átalakításokkal Csillag-delta átalakítás Ugyanazon áamgeneátook esetében ugyanazt a feszültséget kell méni a megfelelő pontok között mind a delta mind a csillag kapcsolás esetén I 9
93 Összetett hálózatok analízise ekvivalens átalakításokkal Thévenin tétel 93
94 Összetett hálózatok analízise ekvivalens átalakításokkal Thévenin tétel 94
95 Összetett hálózatok analízise ekvivalens átalakításokkal Noton tétel 95
96 Összetett hálózatok analízise ekvivalens átalakításokkal Millmann tétele 96
97 Összetett hálózatok analízise ekvivalens átalakításokkal Millmann tétele ( G ) + G + G3 + G4 U AB I + I + I3 + I4 G U + G U + G U U 3 3 AB G + G + G G4U G 4 4 U AB n i n i GU i G i i 97
98 A stacionáius áam és a mágneses té A mágneses indukció vekto definíciója F k I l B sinϑ B k I B F max I l 98
99 Áamvezető mágneses tében Az eőhatás és a mágneses indukció közötti vekto összefüggés F I l B Inhomogén mágneses té, változó szög esetén df I dl B 99
100 Áamvezető mágneses tében A mágneses indukció métékegysége T (Tesla) N Tesla Am Mágneses fluxus dφ B df B cosθ df φ n F B df Bdf n F B
101 Áamvezető mágneses tében Indukciófluxus métékegysége Wb (webe) Wb T m Ha df meőleges az indukció vonalaka B d φ df
102 Áamvezető mágneses tében B meghatáozása eőmééssel, áamiány változtatás F B a F B B IaB F Ia F Ian
103 Áamvezetők közti eőhatás Két páhuzamos egyenes áamvezető közti eőhatás (áamvezető mágneses tee) Páhuzamos vezetőkkel Megegyező iány vonzás Ellentétes iány taszítás F I I k l b 3
104 Áamvezetők közti eőhatás Abszolút ampe definíciója SI egységendsze A m F. -7 N/m azaz k -7 Ns /C Coulomb számaztatott métékegység CAs Vákuumpemeabilitás μ k μ 4π 4
105 Mozgó elektomos töltés mágneses tében Loentz-eő I l F N NQ t ( B) ( vt) B NQv B Teljes Loentz-eő F Q v ( ) B F ( ) Q E + v B 5
106 Biot-Savat tövény Vezetőkben folyó áam mágneses teének észletes tanulmányozásának eedménye: db B I μ π 4 ( ) dl μ db I 4 3 π e ( ) dl db dl 6
107 Biot-Savat tövény alkalmazása Nagyon hosszú, egyenes vezető mágneses tee b cosφ Θ Idl l b tgφ sin θ cos φ B π μ I cosφ dφ 4π b π μ I π b φ db b 7
108 Biot-Savat tövény alkalmazása Két páhuzamos vezető által egymása kifejtett eő B F μ I π b μ II π b l df B I dl μ π I I b I dl I μ II π b F l B F 8
109 Biot-Savat tövény alkalmazása Köáam mágneses tee db μ Idl 4π dl B B B db db sinϕ μ 4π 3/ μ π ( R + b ) IR IR π ( R + b ) 3/ dl I B μ π ϕ If ( ) + 3/ 4 R b 9
110 Biot-Savat tövény alkalmazása Köáam mágneses tee, a köáam középpontjában B μ p 4 R π m 3
111 Ampee tövény Az áamokat előjelesen kell összegezni, pozitív, ha a köüljáási iány és az áam jobbcsavat alkot Az Ampe tövény diffeenciális alakja Bdl g μ f Jdf ot B df f μ f Jdf ot B μ J
112 Ampee tövény alkalmazása Henge alakú véges R sugaú vezetékben folyó áam mágneses tee A vezetéken kívül >R g B Bdl μ π B I π μ I
113 Ampee tövény alkalmazása Henge alakú véges R sugaú vezetékben folyó áam mágneses tee A vezetéken belül <R, konstans áamsűűséget feltételezve g B Bdl μ I π R Bπ μ I R 3
114 Ampee tövény alkalmazása Ideális szolenoid mágneses tee B nn/l g Bdl Bl N B NI μ NI B μ l μ ni 4
115 Ampee tövény alkalmazása Tooid mágneses tee g B Bdl μ Bπ μ NI π μ ni NI 5
116 A mágnessége vonatkozó Gauss tövény A mágneses tée vonatkozó Gauss tövény integális alakja div B dv Bdf V f 6
117 A sztatikus mágnese té alaptövényei vákuumban Integális alak Diffeenciális alak f Bdf Bds μ g k I k div B ot B μ J 7
118 Vektopotenciál Vektoiális Poisson egyenlet A a vektopotenciál ΔA ΔA ΔA ΔA x y z μ μ μ μ J J J J x y z 8
119 A vektopotenciál alkalmazása Biot-Savat tövény ( sv ) s v + s v ot J ( ) μ B gad 4 π J ( ) dv 9
120 A vektopotenciál alkalmazása 3 gad e ( ) V d J B 3 4π μ 3 4 Idl B π μ
121 Mágneses té az anyagban Az anyag mágnesezése, molekuláis áamok Anyag jelenlétében a mágneses té módosul B B + B Az anyagban sem sikeült monopólusokat kimutatni div B div B B + div
122 Mágneses té az anyagban Alapegyenlet nem változik f Bdf div B Mágnesezettségi vekto: a téfogategység mágneses momentuma M ΔV p ΔV m
123 Mágneses té az anyagban Diffeenciális kapcsolat f f J mol df ot M df ( J ot M ) df mol f ot M J mol J df mol f g Mdl 3
124 A mágneses téeősség A mágneses indukció vekto otációja: ot B ot B + ot B ot B ot B ot B μ μ μ J J mol ( ) J + J mol 4
125 A mágneses téeősség H mágneses téeősség vekto ot B μ ( ) J + ot M ot B μ M J H B μ M ot H J 5
126 A mágneses téeősség H métékegysége A/m Az integális egyenletek ot Hdf Jdf f f g Hdl f Jdf g Hdl k I k 6
127 A mágneses téeősség Abszolút mágneses pemeabilitás μ μ μ B és H kapcsolata B μ H B μ μ H 7
128 Anyagok mágneses tulajdonságai Gyengén mágneses és eősen mágneses anyagok Paamágneses anyagok χ m > és χ m -5 Hőmésékletfüggés (Cuie tövény) Pl. Al, C,K,Mg,Pt,Mn χ m C T 8
129 Anyagok mágneses tulajdonságai Diamágneses anyagok χ m < és χ m -5 Nem függ a hőméséklettől (Bi,Cu,Ag,Pb,Zn) Feomágneses anyagoknál χ m > és χ m 3-5 μ nem állandó, mágneses telítés M M t B μ H + μ M 9
130 Anyagok mágneses tulajdonságai Feomágneses anyagok Fe, Co, Ni, Gd+ötv. Mágneses hiszteézis B, M ha H emanencia koecitív eő hiszteézis veszteség mágnesesen kemény anyagok B H c nagy mágnesesen lágy anyagok B H c kicsi, kis veszteség 3
131 Mágneses té számítása Homogén- izotop anyaggal kitöltött szolenoid dl g Hl H B H nli ni k μ I k μ μ H B B N nn/l B 3
132 B és H közeghatáon Töési tövény tg tg α α B B B B t n t n B B t t μ μ α α 3
133 Mágneses tében fellépő mechanikai eők Eőhatás két mágneses anyag hatáfelületén B meőleges a felülete F fb μ μ μ 33
134 Mágneses köök Légéses tooid g Hdl k I k H vas l vas + H lev l lev NI Bn, lev Bn, vas B B l + vas μ μ μ vas B μ lev l lev NI 34
135 Faaday-féle indukciós tövény I~dφ/dt, I~dφ/dt/R Indukált elektomotoos eő d φ d φ dψ E i dt E i N dt dt E i d d B df B cosθ df n dt dt 35
136 Lenz tövény A negatív előjel jelentése a Faaday tövényben Az indukált elektomotoos eő olyan iányú, hogy hatásáa keletkezett áam akadályozza a mágneses fluxus változását Ez az enegia-megmaadás elvéből következik. 36
137 Indukció mozgó vezetőkben Elektomotoos eő keletkezése mágneses tében mozgó vezetőkben, elektonok B FB e ee E i dl ( v B) F e E e( v B) B i v l ( ) E i v B 37
138 Indukció mozgó vezetőkben Az elektomotoos eő: a nem elektosztatikus téeők köintegálja E i ( v B) dl ( v B) dl ( v B) l B( l v ) ( ) A B l vdt B E i dl B v l E l i E vdt i dt ndf d φ dt 38
139 Fogó vezetőhuok Elektomotoos eő mágneses tében fogó vezetőhuokban B n b/ v b b ω E vb sinθ ω B sinθ i E i Eidl Eia ω abb sinθ E i ω fbsinω t 39
140 Indukció nyugvó vezetőkben Időben változó mágneses té, akko is áamot kelt a vezetőben, ha maga a vezető nincs is mágneses tében. g E i E dl i dφb dt E dl i d dt f f Bdf B t df 4
141 Indukció nyugvó vezetőkben A második Maxwell egyenlet diffeenciális alakja: f f B otedf df t f B B ote + df ote t t 4
142 Indukció nyugvó vezetőkben Az indukált elektomos té övényté!! Az időben változó mágneses teet zát zát elektomos eővonalak veszik köül Eids IiR g Vezető nélkül, szigetelőben és vákuumban is elektomos té keletkezik 4
143 Indukált elektomotoos eő általános egyenlete Indukciós tövény E E i i dφ d Bdf dt dt f B f df Bd t t f f B E df + i t f g B d ( ) v l d f t v dl 43
144 Elektomos té szolenoid köül Szimmetia és. Maxwell egyenlet R E i E dl i π f B t db π dt df E i db dt R szolenoid >R E i π R db π dt R E i db dt 44
145 Áamok mágneses teének enegiája A mágneses té enegiájának egyenlőnek kell lenni ezzel a munkával U LI A mágneses té enegiasűűsége: L μ μn V U μ μ n VI μ u U V μ μ H HB B μ μ μ H V 45
146 Feomágnesek átmágnesezése Az indukált elektomotoos eővel szemben végzett munka dw dψ ö Id dt ( E ) Idt Idt Ψ H dw ni HdBV Ψ nlbf Feomágnes nélkül dw ' du 46
147 Feomágnesek átmágnesezése Feomágnes esetében S HdB A feomágneses anyag belső enegiája növekszik 47
148 Maxwell-egyenletek Ampee-féle gejesztési tövény ot H J Hdl I Évényes-e változó áamok, teek esetén? Töltéssűűség időfüggő, a töltésmegmaadás (kontinuitási egyenlet): ρ divj t div J ( ) oth div 48
149 Maxwell-egyenletek Eltolódási áamsűűség ot H J + D t J e D t Teljes áamsűűség J J + J t e 49
150 Maxwell-egyenletek Ha J ot D H t ot E B t Az ellentétes előjelek biztosítják az enegia-megmaadást E P D ε E + P J e ε + t t 5
151 5 Maxwell egyenletek t D J H ot df t D J Hds F G + + ) ( Integális diffeenciális ρ D div Q Ddf F t B E ot df t B Eds F G B div Bdf F
152 5 Maxwell-egyenletek Hatáfeltételek, ha a hatáfelületen nincsenek töltések és áamsűűség Ha a hatáfelületen töltés van, vagy áam folyik: t t n n E E D D t t n n H H B B t t n n E E D D η t n N J H H B B N t t n n
A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :
Villamosságtan A Coulomb-tövény : F QQ 4 ahol, Q = coulomb = C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 4 9 k 9 elektomos téeősség : E F Q ponttöltés tee : E Q 4 Az elektosztatika I. alaptövénye
RészletesebbenA Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)
Villamosságtan A Coulomb-tövény : F 1 = 1 Q1Q 4π ahol, [ Q ] = coulomb = 1C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 1 4π 9 { k} = = 9 1 elektomos téeősség : E ponttöltés tee : ( ) F E = Q = 1 Q
RészletesebbenFizika és 14. Előadás
Fizika 11 13. és 14. Előadás Kapacitás C Q V fesz. méő Métékegység: F C, faad V Jelölés: Síkkondenzáto I. Láttuk, hogy nagy egyenletesen töltött sík tee: E σ ε o E ε σ o Síkkondenzáto II. E σ ε o σ Q A
RészletesebbenFIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István
Ma igazán feltöltődhettek! () D. Sees István Elektomágnesesség Pontszeű töltések elektomos tee Folytonos töltéseloszlások tee Elektomos té munkája Feszültség, potenciál Kondenzátook fft.szie.hu 2 Sees.Istvan@gek.szie.hu
RészletesebbenFIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István
Ma igazán feltöltődhettek! () D. Sees István Elektomágnesesség Töltések elektomos tee Kondenzátook fft.szie.hu 2 Sees.Istvan@gek.szie.hu Elektomágnesesség, elektomos alapjelenségek Dözselektomosság Ruha,
Részletesebben9. ábra. A 25B-7 feladathoz
. gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,
RészletesebbenA Maxwell-féle villamos feszültségtenzor
A Maxwell-féle villamos feszültségtenzo Veszely Octobe, Rétegezett síkkondenzátoban fellépő (mechanikai) feszültségek Figue : Keesztiányban étegezett síkkondenzáto Tekintsük a. ábán látható keesztiányban
Részletesebben1. Elektrosztatika A megdörzsölt üvegrudat a fémpohárhoz érintve az elektromos állapot átadódik
. Elektosztatika Elektomos alapjelenségek: Bizonyos testek (boostyánkő, üveg, ebonit) megdözsölve apó tágyakat magukhoz vonzanak. tapasztalat szeint két, bőel megdözsölt apó üvegdaab között taszítás, egy
Részletesebben1. Elektrosztatika A megdörzsölt üvegrudat a fémpohárhoz érintve az elektromos állapot átadódik
. Elektosztatika Elektomos alapjelenségek: Bizonyos testek (boostyánkő, üveg, ebonit) megdözsölve apó tágyakat magukhoz vonzanak. tapasztalat szeint két, bőel megdözsölt apó üvegdaab között taszítás, egy
RészletesebbenElektromos polarizáció: Szokás bevezetni a tömegközéppont analógiájára a töltésközéppontot. Ennek definíciója: Qr. i i
0. Elektoos polaizáció, polaizáció vekto, elektoos indukció vekto. Elektoos fluxus. z elektoos ező foástövénye. Töltéseloszlások. Hatáfeltételek az elektosztatikában. Elektoos polaizáció: Szokás bevezetni
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések 1.) Írja fel a 4 Maxwell-egyenletet lokális (differenciális) alakban! rot = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ : elektromos térerősség : mágneses térerősség D : elektromos
RészletesebbenHARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI
HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI Lektoálta D. Kuczmann Miklós, okl. villamosménök egyetemi taná Széchenyi István Egyetem, Győ A feladatokat ellenőizte Macsa Dániel, okl. villamosménök Széchenyi István
RészletesebbenA Maxwell-egyenletrendszer:
Maxwell-egyenletendsze: Ez a XIX. sz. egyik legnagyobb hatású egyenletendszee, főleg azét, met ebből az egyenletendszeből vezették le az elektomágneses hullámok létezését.. mpèe-maxwell féle gejesztési
RészletesebbenOPTIKA. Elektromágneses hullámok. Dr. Seres István
OPTIK D. Sees István Faaday-féle indukiótövény Faaday féle indukió tövény: U i t d dt Lenz tövény: z indukált feszültség mindig olyan polaitású, hogy az általa létehozott áam akadályozza az őt létehozó
Részletesebben(Gauss-törvény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 div E (Gauss-Osztrogradszkij-tételből) r 3. (d 2 + ρ 2 ) 3/2
. Elektosztatika. Alapképletek (a) E a = össz (Gauss-tövény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 iv E (Gauss-Osztogaszkij-tételből) ɛ 0 (b) D = ɛ 0 E + P, P = p V, ez spec. esetben P = χɛ 0E. Tehát D =
RészletesebbenIdőben változó elektromos erőtér, az eltolási áram
őben változó elektomos eőté, az olási áam Ha az ábán látható, konenzátot tatalmazó áamköbe iőben változó feszültségű áamfoást kapcsolunk, akko az áamméő áamot mutat, annak ellenée, hogy az áamkö nem zát
RészletesebbenElektromosság. Alapvető jelenségek és törvények. a.) Coulomb törvény. Sztatikus elektromosság
Eektomos tötés: (enjamin Fankin) megmaadó fizikai mennyiség Eektomosság pozitív vagy negatív egysége: couomb [C] apvető jeenségek és tövények eemi tötés:.6x -9 [C] nyugvó eektomos tötés: mozgó eektomos
RészletesebbenA magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében
TÓTH A.: Mágnesség anyagban (kibővített óavázlat) 1 A magnetosztatika tövényei anyag jelenlétében Eddig: a mágneses jelenségeket levegőben vizsgáltuk. Kimutatható, hogy vákuumban gyakolatilag ugyanolyanok
Részletesebben4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR
4. STACONÁRUS MÁGNESES TÉR Az időben állandó sebességgel mozgó töltések keltette áam nemcsak elektomos, de mágneses teet is kelt. 4.1. A mágneses té jelenléte 4.1.1. A mágneses dipólus A tapasztalat azt
Részletesebben1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.)
Elektotechnikai alapismeetek Mágneses té 14 Mintapéldák 1 feladat: Az ába szeinti homogén anyagú zát állandó keesztmetszetű köben hatáozzuk meg a Φ B és étékét! Ismet adatok: a = 11 cm A = 4 cm μ = 8 I
RészletesebbenRugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai
Rugalmas hullámok tejedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Milyen hullámok alakulhatnak ki ugalmas közegben? Gázokban és folyadékokban csak longitudinális hullámok tejedhetnek. Szilád közegben
Részletesebben3. GYAKORLATI ELEKTROMOSSÁGTAN
3. GYKORLI ELEKROMOSSÁGN 1. lapfogalmak z elektomos töltés z anyagi testek általában elektomosan semlegesek, de egyszeű fizikai módszeel (pl. dözselektomosság) pozitív vagy negatív töltésűvé tehetők. z
Részletesebben5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR
5 IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR A koábbiakban külön, egymástól függetlenül vizsgáltuk a nyugvó töltések elektomos teét és az időben állandó áam elektomos és mágneses teét Az elektomágneses té pontosabb
RészletesebbenMatematikai ismétlés: Differenciálás
Matematikai ismétlés: Diffeenciálás A skalá- és vektoteek diffeenciálásával kapcsolatban szokás bevezetni a nabla-opeátot: = xx = yy zz A nabla egy vektoopeáto, amellyel hatása egy skalá vagy vektomezőe
RészletesebbenFizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek.
izika II minimumkérdések zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek. 1. Coulomb erőtörvény: = kq r 2 e r (k = 9 10 9 m2 C 2 ) 2. Coulomb állandó és vákuum permittivitás
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenFizika és 3. Előadás
Fizika. és 3. Előadás Az anyagi pont dinamikája Kinematika: a mozgás leíásaa kezdeti feltételek(kezdőpont és kezdősebesség) és a gyosulás ismeetében, de vajon mi az oka a mozgásnak?? Megfigyelés kísélet???
RészletesebbenBSC fizika tananyag MBE. Mechatronika szak. Kísérleti jegyzet
SC fizika tananyag ME Mechatonika szak Kíséleti jegyzet Készítette: Sölei József . Elektosztatika.. Elektosztatikai alapjelenségek vákuumban. z elektomos töltés. Coulomb Tövény z elektosztatika a nyugvó
RészletesebbenAz elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok
TÓTH : ielektikumok (kibővített óavázlat) z elektosztatika tövényei anyag jelenlétében, dielektikumok z elektosztatika alaptövényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben tötént, és a különféle töltéselendezések
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenElektrosztatika (Vázlat)
lektosztatika (Vázlat). Testek elektomos állapota. lektomos alapjelenségek 3. lektomosan töltött testek közötti kölcsönhatás 4. z elektosztatikus mezőt jellemző mennyiségek a) elektomos téeősség b) Fluxus
Részletesebbenα v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1
Név: Pontsám: Sámítási Módseek a Fiikában ZH 1 1. Feladat 2 pont A éjsakai pillangók a Hold fénye alapján tájékoódnak: úgy epülnek, ogy a Holdat állandó sög alatt lássák! A lepkétől a Hold felé mutató
RészletesebbenELEKTROMÁGNESSÉG. (A jelen segédanyag, az előadás és a számonkérés alapja:) Hevesi Imre: Elektromosságtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007
ELEKTROMÁGNESSÉG (A jelen segédanyag, az előadás és a számonkéés alapja:) Hevesi Ime: Elektomosságtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 7 ELEKTROMOSSÁGTAN A. Elektosztatikai té vákuumban. Az elektomos
RészletesebbenX. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN
X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN Bevezetés. Ha (a külső áaok által vákuuban létehozott) ágneses tébe anyagot helyezünk, a ágneses té egváltozik, és az anyag ágnesezettsége tesz szet. Az anyag ágnesezettségének
RészletesebbenElektrotechnika 9. évfolyam
Elektrotechnika 9. évfolyam Villamos áramkörök A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenMágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja
Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben
RészletesebbenAz elektromágneses tér energiája
Az elektromágneses tér energiája Az elektromos tér energiasűrűsége korábbról: Hasonlóképpen, a mágneses tér energiája: A tér egy adott pontjában az elektromos és mágneses terek együttes energiasűrűsége
Részletesebben2. STATIKUS ELEKTROMOS TÉR
. STATIKUS ELEKTROMOS TÉR A nyugvó töltések iőben állanó elektomos teet keltenek amelyet statikus elektomos tének az elektomágneses témoellt elektosztatikus tének nevezzük. Az elektosztatikus té jelenlétét
Részletesebben= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t
4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy
RészletesebbenFizika A2 Alapkérdések
Fizika A2 Alapkérdések Összeállította: Dr. Pipek János, Dr. zunyogh László 20. február 5. Elektrosztatika Írja fel a légüres térben egymástól r távolságban elhelyezett Q és Q 2 pontszer pozitív töltések
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenIVÁNYI AMÁLIA HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI
IVÁNYI AMÁLIA HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI POLLACK PRESS, PÉCS HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI Lektoálta D. Kuczmann Miklós, okl. villamosménök egyetemi taná Széchenyi István Egyetem, Győ A feladatokat
RészletesebbenElméleti összefoglaló a IV. éves vegyészhallgatók Poláris molekula dipólusmomentumának meghatározása című méréséhez
lméleti összefoglaló a I. éves vegyészhallgatók oláis molekula dipólusmomentumának meghatáozása című mééséhez 1.1 ipólusmomentum Sok molekula endelkezik pemanens dipólus-momentummal, ugyanis ha a molekulát
RészletesebbenElektrotechnika. Ballagi Áron
Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:
Részletesebben1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2
1. feladat = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V U 1 R 2 R 3 R t1 R t2 U 2 R 2 a. Számítsd ki az R t1 és R t2 ellenállásokon a feszültségeket! b. Mekkora legyen az U 2
RészletesebbenFizika és 16 Előadás
Fizika 5. és 6 lőadás Önindukció, RL kö, kölcsönös indukció, mágneses té enegiája, tanszfomáto, mágnesség, Ampèe tövény általános alakja Mágneses adattáolás Az önindukció B ds µ o s j I j µ B oni l Szolenoidban
Részletesebbena térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.
2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3
RészletesebbenMozgás centrális erőtérben
Mozgás centális eőtében 1. A centális eő Válasszunk egy olyan potenciális enegia függvényt, amely csak az oigótól való távolságtól függ: V = V(). A tömegponta ható eő a potenciális enegiája gaiensének
Részletesebben3. GYAKORLATI ELEKTROMOSSÁGTAN
3. GYAKORLATI ELEKTROMOSSÁGTAN Ez a fejezet egyészt a középiskolás fizika anyag és az Elektodinamika eladás idevágó ismeeteinek összefoglalását tatalmazza, másészt olyan számítási módszeeket, amelyek egyenáamú
RészletesebbenFizika A2 Alapkérdések
Fizika A2 Alapkérdések Az elektromágnesség elméletében a vektorok és skalárok (számok) megkülönböztetése nagyon fontos. A következ szövegben a vektorokat a kézírásban is jól használható nyíllal jelöljük
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
RészletesebbenLászló István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás
László István, Fizika A (Budapest, 13) 1 14.A Maxwell-egenletek. Az elektromágneses hullámok Tartalmi kiemelés 1.Maxwell általánosította Ampère törvénét bevezetve az eltolási áramot. szerint ha a térben
Részletesebben1. ábra. r v. 2. ábra A soros RL-kör fázorábrái (feszültség-, impedancia- és teljesítmény-) =tg ϕ. Ez a meredekség. r
A VAÓÁO TEKE É A VAÓÁO KONDENÁTO A JÓÁ A soos -modell vizsgálata A veszteséges tekecs egy tiszta induktivitással, valamint a veszteségi teljesítményből számaztatható ellenállással modellezhető. Ez utóbbi
Részletesebben1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés
Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
RészletesebbenOrvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?
Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.
RészletesebbenElektromos alapjelenségek
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések 1) Maxwell-egyenletek lokális (differenciális) alakja rot H = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ H D : mágneses térerősség : elektromos megosztás B : mágneses indukció
RészletesebbenElektromos áramerősség
Elektromos áramerősség Két különböző potenciálon lévő fémet vezetővel összekötve töltések áramlanak amíg a potenciál ki nem egyenlítődik. Az elektromos áram iránya a pozitív töltéshordozók áramlási iránya.
RészletesebbenSugárzás és szórás. ahol az amplitúdófüggvény. d 3 x J(x )e ikˆxx. 1. Számoljuk ki a szórási hatáskeresztmetszetet egy
Sugázás és szóás I SZÓRÁSOK A Szóás dielektomos gömbön Számoljuk ki a szóási hatáskeesztmetszetet egy ε elatív dielektomos állandójú gömb esetén amennyiben a gömb R sugaa jóval kisebb mint a beeső fény
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9
TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha
RészletesebbenVirtuális elmozdulások tétele
6. Előadás A virtuális elmozdulás-rendszer fogalma A virtuális munka fogalma A virtuális elmozdulások tétele Alkalmazás statikailag határozott tartók vizsgálatára 1./ A virtuális elmozdulásrendszer fogalma
RészletesebbenElektro- és magnetosztatika, áramkörök
1. fejezet Elektro- és magnetosztatika, áramkörök Coulomb- és Gauss-törvény, szuperpozíció elve, stacionárius áram. Vezet k, szigetel k, dielektrikumok, kondenzátor, magnetosztatika. Stacionárius áram,
RészletesebbenFIZIKA I Villamosságtan
FZKA Viamosságtan D. ványi Miósné egyetemi taná 8. óa Készüt az ERFO-DD-Hu-- szeződésszámú pojet támogatásáva, 4. PTE PMMK Műszai nfomatia Tanszé EA-V/ . Foytonossági fetétee-ét mágneses anyag hatáfeüetén
RészletesebbenIdőben állandó mágneses mező jellemzése
Időben állandó mágneses mező jellemzése Mágneses erőhatás Mágneses alapjelenségek A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonzó és taszító erő Mágneses pólusok északi pólus: a mágnestű
Részletesebben3.1. ábra ábra
3. Gyakorlat 28C-41 A 28-15 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető 3.1. ábra. 28-15 ábra réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség
Részletesebben1. fejezet. Gyakorlat C-41
1. fejezet Gyakorlat 3 1.1. 28C-41 A 1.1 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség bármely,
Részletesebben1.feladat. Megoldás: r r az O és P pontok közötti helyvektor, r pedig a helyvektor hosszának harmadik hatványa. 0,03 0,04.
.feladat A derékszögű koordinátarendszer origójába elhelyezünk egy q töltést. Mekkora ennek a töltésnek a 4,32 0 nagysága, ha a töltés a koordinátarendszer P(0,03;0,04)[m] pontjában E(r ) = 5,76 0 nagyságú
RészletesebbenMakromolekulák fizikája
Makomoekuák fizikája Bevezetés Az egyedi ánc moekuaméet, áncmode a konfomációt befoyásoó tényezők eoszások Poime odatok köcsönhatások eegyedés fázisegyensúy Moekuatömeg meghatáozás fagyáspontcsökkenés
RészletesebbenA mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.
MÁGNESES MEZŐ A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. Megfigyelések (1, 2) Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű -
Részletesebben1. TRANSZPORTFOLYAMATOK
1. TRNSZPORTFOLYMTOK 1.1. halmazállapot és az anyagszekezet kapcsolata. folyadékállapot általános jellemzése - a szilád, folyadék és gáz halmazállapotok jellemzése (téfogat, alak, endezettség, észecskék
Részletesebben1. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Trigonometria, vektoralgebra
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK. MECHNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Tiesz Péte eg. ts.; Tanai Gábo ménök taná) Tigonometia vektoalgeba Tigonometiai összefoglaló c a b b a sin = cos = c
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
RészletesebbenElektrodinamika. Maxwell egyenletek: Kontinuitási egyenlet: div n v =0. div E =4 div B =0. rot E = rot B=
Elektrodinamika Maxwell egyenletek: div E =4 div B =0 rot E = rot B= 1 B c t 1 E c t 4 c j Kontinuitási egyenlet: n t div n v =0 Vektoranalízis rot rot u=grad divu u rot grad =0 div rotu=0 udv= ud F V
RészletesebbenPótlap nem használható!
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. november 29. Neptun kód:... Pótlap nem használható! g=10 m/s 2 ; εε 0 = 8.85 10 12 F/m; μμ 0 = 4ππ 10 7 Vs/Am; cc = 3
RészletesebbenAz elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok
TÓTH.: Dielektikumok (kibővített óavázlat) 1 z elektosztatika tövényei anyag jelenlétében, dielektikumok z elektosztatika alatövényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben tötént, és a különféle töltéselendezések
RészletesebbenGyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
RészletesebbenKétváltozós vektor-skalár függvények
Kétáltozós ekto-skalá függények Definíció: Az olyan függényt amely az ( endezett alós számpáokhoz ( R R ( ektot endel kétáltozós ekto-skalá függénynek neezzük. : ( ( ( x( i + y( j + z( k Az ektoal együtt
RészletesebbenHősugárzás. 2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között?
Hősugázás. Milyen hőtejedési fomát nevezünk hőmésékleti sugázásnak? Minden test bocsát ki elektomágneses hullámok fomájában enegiát a hőméséklete által meghatáozott intenzitással ( az anyag a molekulái
RészletesebbenMegoldás: A feltöltött R sugarú fémgömb felületén a térerősség és a potenciál pontosan akkora, mintha a teljes töltése a középpontjában lenne:
3. gyakorlat 3.. Feladat: (HN 27A-2) Becsüljük meg azt a legnagyo potenciált, amelyre egy 0 cm átmérőjű fémgömöt fel lehet tölteni, anélkül, hogy a térerősség értéke meghaladná a környező száraz levegő
RészletesebbenMágneses monopólusok?
1 Mágneses monopólusok? (Atomcsill 2015 február) Palla László ELTE Elméleti Fizikai Tanszék 2 Maxwell egyenletek potenciálok, mértéktranszformáció legegyszerűbb e.m. mezők A klasszikus e g rendszer A monopólus
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
RészletesebbenLendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
RészletesebbenBevezetés az anyagtudományba II. előadás
Bevezetés az anyagtudományba II. előadás 010. febuá 11. Boh-féle atommodell 1914 Niels Henik David BOHR 1885-196 Posztulátumai: 1) Az elekton a mag köül köpályán keing. ) Az elektonok számáa csak bizonyos
RészletesebbenMIB02 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek
MIB02 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek ELLENÁLLÁSOK -állandóértékű ellenállások - változtatható ellenállások - speciális ellenállások (PTK, NTK, VDR) Állandó értékű ellenállás Felépítés: szigetelő
RészletesebbenElektrosztatika. I. Az elektrosztatika alapegyenleteinek leszármaztatása a Maxwell-egyenletekből
Elektosztatika I. z elektosztatika alapegyenleteinek leszámaztatása a Maxwell-egyenletekből Ha a négy Maxwell-egyenletbe behelyettesítjük a sztatika feltételeit, azaz akko a következő egyenletendszet kapjuk:
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenELEKTROMOSAN TÖLTÖTT RÉSZECSKÉKET TARTALMAZÓ HOMOGÉN ÉS HETEROGÉN RENDSZEREK A TERMODINAMIKÁBAN
ELEKTOKÉMI ELEKTOMOSN TÖLTÖTT ÉSZECSKÉKET TTLMZÓ HOMOGÉN ÉS HETEOGÉN ENDSZEEK TEMODINMIKÁN Homogén vs. inhomogén rendszer: ha a rendszert jellemz fizikai mennyiségek értéke független vagy függ a helytl.
RészletesebbenElektrotechnika 11/C Villamos áramkör Passzív és aktív hálózatok
Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.
RészletesebbenFizika és 6. Előadás
Fzka 5. és 6. Előadás Gejesztett, csllapított oszclláto: dőméés F s λv k F F s m F( t) Fo cos( ωt) v F (t) Mozgásegyenlet: F f o o m ma kx λ v + Fo cos( ωt) Megoldás: x( t) Acos ( ) ( ) β ωt ϕ + ae t sn
RészletesebbenA stacionárius elektromos áram és a mágneses tér kapcsolata
A stacionáius elektomos áam és a mágneses té kapcsolata I. Az áamtól átfolyt vezető mágneses tee. Oested és Ampèe kíséletei. Az elektomos és mágneses jelenségek sokban hasonlítanak egymása, és ezét égóta
RészletesebbenHÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok
Figyelem! A feladatok megoldása legyen áttekinthet és részletes, de férjen el az arra szánt helyen! Ha valamelyik HÁZI FELADATOK. félév. konferencia Komple számok Értékelés:. egység: önálló feladatmegoldás
Részletesebben( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.
5.A 5.A 5.A Szinszos mennyiségek ezgıköök Ételmezze a ezgıköök ogalmát! ajzolja el a soos és a páhzamos ezgıköök ezonanciagöbéit! Deiniálja a ezgıköök hatáekvenciáit, a ezonanciaekvenciát, és a jósági
RészletesebbenXV. Tornyai Sándor Országos Fizikai Feladatmegoldó Verseny a református középiskolák számára Hódmezővásárhely, 2011. április 1-3. 9.
A vesenydolgozatok megíásáa 3 óa áll a diákok endelkezésée, minden tágyi segédeszköz tesztek teljes és hibátlan megoldása 20 pontot é, a tesztfeladat esetén a választást meg kell indokolni. 1. 4 db játék
RészletesebbenElektrotechnika- Villamosságtan
Elektrotechnika- Villamosságtan 1.Előadás Egyenáramú hálózatok 1 Magyar Attila Tömördi Katalin Villamos hálózat: villamos áramköri elemek tetszőleges kapcsolása. Reguláris hálózat: ha helyesen felírt hálózati
RészletesebbenOrvosi Fizika 13. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
Orvosi Fizika 13. Elektromosságtan és mágnességtan az életfolyamatokban 2. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2011. december 5. Egyenáram Vezető
RészletesebbenMÉSZÁROS GÉZA okl. villamosmérnök villamos biztonsági szakértő
MÉSZÁOS GÉZA okl. villamosmérnök villamos biztonsági szakértő VLLAMOS ALAPSMEETEK villamos ----------- elektromos villamos áram villamos készülék villamos hálózat villamos tér villamos motor villamos
RészletesebbenAZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.
AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA Mágneses dipólmomentum: m H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat. M = m H sinϕ (Elektromos töltés, q: monopólus
Részletesebben