Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések"

Átírás

1 Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések 1) Maxwell-egyenletek lokális (differenciális) alakja rot H = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ H D : mágneses térerősség : elektromos megosztás B : mágneses indukció ρ : elektromos töltéssűrűség j : elektromos áramsűrűség 2) Maxwell-egyenletek globális (integrális) alakja H dr= j d + D d dr= d B dt d H D B d =0 D d= ρ dv V : mágneses térerősség : elektromos megosztás B : mágneses indukció ρ : elektromos töltéssűrűség j : elektromos áramsűrűség

2 3) Coulomb-törvény F p = 1 4 π ϵ 0 QQ p r 2 e r az origóban helyezkedik el a Q töltés az r Q p töltés pontban a r Q p F p : a Q töltés által a Q p töltésre kifejtett erő ϵ 0 : a vákuum permittivitása Q 4) z elektromos térerőssége mérése lapelv: az elektromos térerősség definíciója azaz = F p Q p Mérés menete: a tér egy r pontjába helyezünk egy Q p próbatöltést majd mérjük az erre ható F p erőt (nagyságát és irányát) például rugós erőmérővel Ezekből: ( r )= F p ( r ) Q p 5) z elektrosztatika 1 alaptörvénye Lokális alakban: div D=ρ globális alakban: D d=q hol D : elektromos megosztás ρ : elektromos töltéssűrűség Q : a zárt felületen belül levő összes töltés mennyisége 6) z elektromos megosztás mérése Két szigetelő nyéllel ellátott sík vezetővel ( palacsintasütővel ) mérjük mérés menete: 1) két vezetőt összeérintve behelyezzük a térbe 2) térben szétválasztjuk őket 3) Szétválasztva kivesszük a térből 4) Mérjük a vezetőkön maradó töltés Q abszolút értékét Irány meghatározása: ezeket ismételjük több irányban amikor Q maximális akkor a tér merőleges a vezető felületekre megosztás terének nagysága: D = Q max a palacsintasütők területe tér iránya: a maximális töltés esetén a sík vezetőkre merőlegesen a negatív vezetőtől a pozitív vezető felé

3 7) z elektromos feszültség U B = W B U B W B B = Q p dr : az és B pontok közötti feszültség : az és B pontok között az elektromos tér által a Q p próbatöltésen végzett munka : az elektromos térerősség 8) z elektrosztatika 2 alaptörvénye Lokális alakban: rot =0 globális alakban: dr=0 ; az elektromos térerősség 9) Kapacitás definíciója és síkkondenzátor kapacitása Egy kondenzátor kapacitása: C= Q U C: a kondenzátor kapacitása Q: a kondenzátorra vitt töltés mennyisége U pedig a kondenzátor fegyverzetei között mérhető feszültség Egy síkkondenzátor kapacitása: C= ϵ 0 d ϵ 0 : a vákuum permittivitása : a síkkondenzátor fegyverzeteinek területe d: a síkkondenzátor fegyverzeteinek távolsága 10) Sorosan és párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok eredő kapacitása Sorosan kapcsolt kondenzátorok eredő kapacitása: 1 n C e = i=1 1 C i n párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok eredő kapacitása: C e = C i i=1 C e : eredő kapacitás C i : i-edik kondenzátor kapacitása

4 11) Kondenzátor és elektromos tér energiája E kond = 1 2 CU 2 E kond : a kondenzátor elektromos terének energiája C: a kondenzátor kapacitása U: a kondenzátor fegyverzetei közötti feszültség ρ enel = 1 2 E D ρ en el D : az elektromos tér energiasűrűsége : elektromos megosztás 12) Dipólusmomentum Dipólus: két azonos nagyságú ellentétes előjelű töltésből álló rendszer Dipólusmomentum: p=q Δ r p : a dipólusmomentum vektor Q: a töltések nagysága Δ r : a negatív töltésből a pozitív töltésbe mutató vektor 13) dielektromos polarizáció vektorának jelentése P= p V P : a dielektromos polarizáció vektora azaz a dipólusmomentum sűrűség p : a kérdéses anyagdarab dipólusmomentuma V: ugyanezen anyagdarab térfogata 14) Magnetosztatika alapegyenletei Lokális alakban: rot H =0 div B=0 globális alakban: H dr=0 B d=0

5 hol H : mágneses térerősség B : mágneses indukció 15) z elektromos áramerősség és áramsűrűség Elektromos áram: töltéshordozók rendezett mozgása Elektromos áramsűrűség: j=ρ vez v vez j : elektromos áramsűrűség ρ vez v vez : a vezetési töltések sűrűsége : a vezetési töltések áramlásának sebessége Elektromos áramerősség: I: áramerősség I= j d : az a felület amin az áram keresztülfolyik (tipikusan a vezető keresztmetszete) 16) z Ohm-törvény integrális és differenciális alakja Integrális (globális) alak: U =RI U: a vezetőn eső feszültség R: a vezető ellenállása I: a vezetőn átfolyó áram erőssége Differenciális (lokális) alak: j=σ vagy =ρ j j : elektromos áramsűrűség σ : fajlagos vezetőképesség ρ : fajlagos ellenállás 17) Joule-törvény globális és lokális alakja Lokális alak: ρ P = j globális alak: P=U I P: az elektromos áram teljesítménye egy vezetőn ρ P : az elektromos áram teljesítménysűrűsége j : elektromos áramsűrűség

6 U: a vezetőn eső feszültség I: a vezetőn átfolyó áram erőssége 18) z elektromotoros erő Elektromotoros erő akkor lép fel ha nem csak elektromos erők hatnak a töltésekre hanem ún idegen erők is (pl kémiai erők) z elektromotoros erő: ϵ= idegen dr ϵ : elektromotoros erő idegen : az idegen erő térerőssége azaz egységnyi töltésre jutó idegen erő 19) Kirchhoff-törvények n Kirchhoff-féle csomóponti törvény: I k =0 k=1 I k a csomópont k-adik ágában folyó áram előjeles áramerőssége I 1 I 3 I 2 n Kirchhoff-féle huroktörvény: U i =0 i=1 U 3 U i a zárt hurok i-edik szakaszán eső előjeles feszültség U 2 U 4 U 1 20) z Ohm-törvény (integrális és differenciális) idegen erő jelenlétében Integrális (globális) alak: U +ϵ=ri U: a vezetőn eső feszültség R: a vezető ellenállása I: a vezetőn átfolyó áram erőssége ϵ : elektromotoros erő Differenciális (lokális) alak: j=σ(+ idegen ) vagy + idegen =ρ j j : elektromos áramsűrűség σ : fajlagos vezetőképesség

7 ρ : fajlagos ellenállás idegen : az idegen erő térerőssége azaz egységnyi töltésre jutó idegen erő 21) mpère-féle gerjesztési törvény H H : mágneses térerősség Integrális alakban: H dr =I I: a zárt görbe által határolt felületen átfolyó áramok eredő erőssége Jobbkéz-szabály: hüvelykujj az áram irányába többi ujj mutatja a mágneses tér irányát 22) mágneses térerősség mérése kompenzáció elvén alapul az ismeretlen teret egy szolenoid által keltett ismert mágneses térrel kompenzáljuk Egy l hosszúságú n menetes szolenoid mágneses tere H= n I l nagyságú a tér irányát a tekercsen folyó I áram irányából jobbkéz-szabállyal kapjuk mérés menete: 1) vizsgált pont köré egy szolenoidot helyezünk 2) szolenoid irányát és a rajta átfolyó áram erősségét addig változtatjuk amíg a külső teret kioltja Ekkor H mérendő = H szolenoid kioltás észleléséhez kell egy nulldetektor Ez például egy iránytű ami kitérítés után beáll a külső mágneses tér irányába Ha a külső mágneses tér nulla akkor kitérítés után ott marad ahova forgattuk 23) mágneses indukció mérése Magnetométerrel azaz lapos tekerccsel mérjük Erre mágneses térben forgatónyomaték hat: M=n I [ B] M : a magnetométerre ható forgatónyomaték n: a magnetométer menetszáma I: a magnetométeren átfolyó áram erőssége : a lapos tekercs felületvektora (iránya az áram körüljárási irányából jobbkéz-szabállyal) B : mágneses indukció forgatónyomaték nagysága: M =n I B sin α mérés menete: I 1) Megkeressük a magnetométer stabil egyensúlyi helyzetét (α=0) Ekkor és B ugyanabba az irányba mutat vagyis a mágneses indukció merőleges a tekercsre 2) Ezután 90 -kal elforgatjuk a magnetométert ekkor α=90 és a lapos tekercsre ható forgatónyomaték maximális Ebből az indukció nagysága számolható: B = M max n I

8 24) mágneses tér hatása az áramtól átfolyt vezetőre Ez a FIB-szabály: Δ F=I [ Δ l B] Δ F Δ l : a vezető szakaszra ható erő : a vezető szakasz hossza a vektor az elektromos áram folyásának irányába mutat I: a vezetőn átfolyó áram erőssége B : mágneses indukció 25) Lorentz-féle erőtörvény: ponttöltésre ható erő elektromágneses térben F=Q([ v B]+) F : a ponttöltésre ható erő Q: a ponttöltés elektromos töltésének nagysága v : a ponttöltés sebessége B : mágneses indukció 26) Faraday-féle indukciótörvény lobális alakja: E d dr= dt B : mágneses indukció d dt : idő szerinti deriválás : a vizsgált felület B d : az felület pereme egy zárt görbe 27) Neumann-féle indukciótörvény Mágneses térbe helyezett kereten mozgó csúszkában indukált feszültség: U ind = B l v U ind : indukált feszültség B: a keretre merőleges mágneses indukció nagysága l: a csúszka szélessége v: a csúszka sebessége B l v U ind

9 28) Tekercs és mágneses tér energiája E tekercs = 1 2 L I2 E tekercs : a tekercs mágneses terének energiája L: a tekercs önindukciós együtthatója I: a tekercsen átfolyó áram erőssége ρ enm = 1 2 H B ρ en m : a mágneses tér energiasűrűsége H : mágneses térerősség B : mágneses indukció 29) Koszinuszosan váltakozó áram komplex írásmód komplex amplitúdó Koszinuszosan váltakozó áram: I (t)=i 0 cos(ωt+ϕ) Ugyanez komplex írásmóddal: ~ I (t)= ~ I 0 e i ωt a komplex amplitúdó: ~ I0 =I 0 e i ϕ I 0 az amplitúdó ω a körfrekvencia φ a fázis 30) komplex impedancia fogalma Ellenállás tekercs és kondenzátor impedanciája ~ Z= ~ U 0 ~ I0 ~ Z : komplex impedancia ~ U 0 : feszültség komplex amplitúdója ~ I0 : áramerősség komplex amplitúdója Ellenállásra ~ Z R =R R az ellenállás Tekercsre ~ Z L =i ω L L a tekercs önindukciós együtthatója i az imaginárius egység ω az áram és a feszültség körfrekvenciája Kondenzátorra: ~ ZC = 1 iωc = i ωc C a kondenzátor kapacitása

10 31) Eltolási áram és áramsűrűség j elt = D és I elt = j elt D d : eltolási áramsűrűség I elt D : eltolási áram : elektromos megosztás 32) E D H és B vektorok mérőeszközei Mérőeszköz Mérés alapelve próbatöltés és erőmérő Próbatöltésre ható erő méréséből H szolenoid és nulldetektor Kompenzációval D 2 sík vezető szigetelő nyéllel Elektromos megosztás alapján B magnetométer (lapos tekercs) Tekercsre ható forgatónyomatékból 33) E D H és B vektorok mértékegységei [ N C ] = [ V m ] = [ kgm s 3 ] H : mágneses térerősség [ m ] D : elektromos megosztás [ s m ] 2 B : mágneses indukció Tesla [T ]=[ Vs m ] [ = kg 2 s ] 2 34) Kondenzátor és tekercs energiája E kond = 1 2 CU 2 E kond : a kondenzátor elektromos terének energiája C: a kondenzátor kapacitása U: a kondenzátor fegyverzetei közötti feszültség E tekercs = 1 2 L I2 E tekercs : a tekercs mágneses terének energiája L: a tekercs önindukciós együtthatója

11 I: a tekercsen átfolyó áram erőssége 35) Elektromos és mágneses tér energiája ρ enel = 1 2 E D ρ en el : az elektromos tér energiasűrűsége D : elektromos megosztás ρ enm = 1 2 H B ρ en m : a mágneses tér energiasűrűsége H : mágneses térerősség B : mágneses indukció

Fizika 1 Elektrodinamika

Fizika 1 Elektrodinamika Kály-Kullai Kristóf (kakukri@eik.bme.hu) Fizika 1 Elektrodinamika Csak menjek át valahogy! Rövidített jegyzet 1. Maxwell-egyenletek, elektrodinamika felosztása Maxwell-egyenletek Maxwell-egyenletek lokális

Részletesebben

Vezetők elektrosztatikus térben

Vezetők elektrosztatikus térben Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)

Részletesebben

Fizika A2 Alapkérdések

Fizika A2 Alapkérdések Fizika A2 Alapkérdések Az elektromágnesség elméletében a vektorok és skalárok (számok) megkülönböztetése nagyon fontos. A következ szövegben a vektorokat a kézírásban is jól használható nyíllal jelöljük

Részletesebben

Elektromos áramerősség

Elektromos áramerősség Elektromos áramerősség Két különböző potenciálon lévő fémet vezetővel összekötve töltések áramlanak amíg a potenciál ki nem egyenlítődik. Az elektromos áram iránya a pozitív töltéshordozók áramlási iránya.

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

Fizika A2 Alapkérdések

Fizika A2 Alapkérdések Fizika A2 Alapkérdések Összeállította: Dr. Pipek János, Dr. zunyogh László 20. február 5. Elektrosztatika Írja fel a légüres térben egymástól r távolságban elhelyezett Q és Q 2 pontszer pozitív töltések

Részletesebben

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere : Villamosságtan A Coulomb-tövény : F QQ 4 ahol, Q = coulomb = C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 4 9 k 9 elektomos téeősség : E F Q ponttöltés tee : E Q 4 Az elektosztatika I. alaptövénye

Részletesebben

Elektromos alapjelenségek

Elektromos alapjelenségek Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező vonalak Tartalom, erőhatások pólusok dipólus mező, szemléltetése meghatározása forgatónyomaték méréssel Elektromotor nagysága különböző

Részletesebben

Az elektromágneses indukció jelensége

Az elektromágneses indukció jelensége Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér

Részletesebben

EHA kód:...2009-2010-1f. As,

EHA kód:...2009-2010-1f. As, MŰSZAKI FIZIKA I. RMINB135/22/v/4 1. ZH A csoport Név:... Mérnök Informatikus EHA kód:...29-21-1f ε 1 As = 9 4π 9 Vm µ = 4π1 7 Vs Am 1) Két ± Q = 3µC nagyságú töltés közti távolság d = 2 cm. Határozza

Részletesebben

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben

Részletesebben

1.feladat. Megoldás: r r az O és P pontok közötti helyvektor, r pedig a helyvektor hosszának harmadik hatványa. 0,03 0,04.

1.feladat. Megoldás: r r az O és P pontok közötti helyvektor, r pedig a helyvektor hosszának harmadik hatványa. 0,03 0,04. .feladat A derékszögű koordinátarendszer origójába elhelyezünk egy q töltést. Mekkora ennek a töltésnek a 4,32 0 nagysága, ha a töltés a koordinátarendszer P(0,03;0,04)[m] pontjában E(r ) = 5,76 0 nagyságú

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 1. A TÖLTÉS ÉS ELEKTROMOS TERE... 15 1.1. Az elektromos töltés... 15 1.2. Az elektromos térer sség... 16 1.3. A feszültség... 18 1.4. A potenciál és a potenciálfüggvény...

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás 1 Felhasznált irodalom Hodossy László: Elektrotechnika I. Torda Béla: Bevezetés az Elektrotechnikába

Részletesebben

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35

Részletesebben

A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)

A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r) Villamosságtan A Coulomb-tövény : F 1 = 1 Q1Q 4π ahol, [ Q ] = coulomb = 1C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 1 4π 9 { k} = = 9 1 elektomos téeősség : E ponttöltés tee : ( ) F E = Q = 1 Q

Részletesebben

ELEKTROMOSAN TÖLTÖTT RÉSZECSKÉKET TARTALMAZÓ HOMOGÉN ÉS HETEROGÉN RENDSZEREK A TERMODINAMIKÁBAN

ELEKTROMOSAN TÖLTÖTT RÉSZECSKÉKET TARTALMAZÓ HOMOGÉN ÉS HETEROGÉN RENDSZEREK A TERMODINAMIKÁBAN ELEKTOKÉMI ELEKTOMOSN TÖLTÖTT ÉSZECSKÉKET TTLMZÓ HOMOGÉN ÉS HETEOGÉN ENDSZEEK TEMODINMIKÁN Homogén vs. inhomogén rendszer: ha a rendszert jellemz fizikai mennyiségek értéke független vagy függ a helytl.

Részletesebben

Elektromágneses hullámok

Elektromágneses hullámok Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses

Részletesebben

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája. 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség

Részletesebben

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel? Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.

Részletesebben

MÁGNESESSÉG. Türmer Kata

MÁGNESESSÉG. Türmer Kata MÁGESESSÉG Türmer Kata HOA? év: görög falu Magnesia, sok természetes mágnes Ezeket iodestones (iode= vonz), magnetitet tartalmaznak, Fe3O4. Kínaiak: iránytű, két olyan hely ahol maximum a vonzás Kínaiak

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

Hőerőgépek, hűtőgépek, hőszivattyúk. Feladat: 12. Körfolyamat esetén az összes belső energia változás nulla. Hőtan I. főtétele::

Hőerőgépek, hűtőgépek, hőszivattyúk. Feladat: 12. Körfolyamat esetén az összes belső energia változás nulla. Hőtan I. főtétele:: Hőerőgépek, hűtőgépek, hőszivattyúk Körfolyamat esetén az összes belső energia változás nulla. Hőtan I. főtétele:: Feladat: 12 A hőtan második főtétele Vannak olyan folyamatok amik nem megfordíthatók,

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

Az elektromágneses indukció jelensége

Az elektromágneses indukció jelensége Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér

Részletesebben

Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)

Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika) Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar TANTÁRGYI ADATLAP és tantárgyi követelmények 2006/07 Földtudományi Szak Kötelező tantárgy Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)

Részletesebben

Fizika 2 - Gyakorló feladatok

Fizika 2 - Gyakorló feladatok 2016. május 9. ε o =8.85 10-12 AsV -1 m -1 μ o =4π10-7 VsA -1 m -1 e=1,6 10-19 C m e =9,11 10-31 kg m p =1,67 10-27 kg h=6,63 10-34 Js 1. Egy R sugarú gömbben -ρ állandó töltéssűrűség van. a. Határozza

Részletesebben

Kvázistacionárius jelenségek

Kvázistacionárius jelenségek 0-0 Kvázistacionárius jelenségek Majdnem időben állandó = lassú (periodikus) változás. Időben lassan változó mezők: eltolási áram elhanyagolható a konduktív áram mellet Maxwell-egyenletek: rot E = 1 c

Részletesebben

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Mondatkiegészítések június 6.

Mondatkiegészítések június 6. Mondatkiegészítések 2016. június 6. Az alábbi típusú mondatkiegészítések jelentik az elméleti feladatok egy részét. A tapasztalat szerint ezek megoldásához a tárgyi tudás mellett szükség van egyfajta rutinra.

Részletesebben

FIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata

FIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata Az áram és a mágneses tér kapcsolata Mágneses tér jellemzése: Mágneses térerősség: H (A/m) Mágneses indukció: B (T = Vs/m 2 ) B = μ 0 μ r H 2Seres.Istvan@gek.szie.hu Sztatikus terek Elektrosztatikus tér:

Részletesebben

1. Elektromos alapjelenségek

1. Elektromos alapjelenségek 1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

Elektrotechnika 9. évfolyam

Elektrotechnika 9. évfolyam Elektrotechnika 9. évfolyam Villamos áramkörök A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1. Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS

Részletesebben

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn A mérés célkitűzései: A lejtőn lévő testek egyensúlyának vizsgálata, erők komponensekre bontása. Eszközszükséglet: állítható hajlásszögű lejtő különböző fahasábok kiskocsi erőmérő 20 g-os súlyok 1. ábra

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

Tekercsek. Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: Innen:

Tekercsek. Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: Innen: Tekercsek Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: u i =-N dφ/dt=-n dφ/di di/dt=-l di/dt Innen: L=N dφ/di Ezt integrálva: L=N Φ/I A tekercs induktivitása

Részletesebben

7. Mágneses szuszceptibilitás mérése

7. Mágneses szuszceptibilitás mérése 7. Mágneses szuszceptibilitás mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Mérés időpontja: 2012. 10. 25. I. A mérés célja: Egy mágneses térerősségmérő műszer

Részletesebben

1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás

1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás 1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás 1. A harmonikus rezgőmozgás kinematikája 1.a. A kitérés-idő függvény származtatása egyenletes körmozgásból 1.b. A sebesség-idő függvény származtatása egyenletes körmozgásból

Részletesebben

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

ELEKTROKÉMIA. Alapmennyiségek. I: áramersség, mértékegysége (SI alapegység): A:

ELEKTROKÉMIA. Alapmennyiségek. I: áramersség, mértékegysége (SI alapegység): A: ELEKTOKÉMIA Alapmennyiségek I: áramersség, mértékegysége (SI alapegység): A: A az áram erssége, ha 2 végtelen hosszú, elhanyagolható átmérj vezetben áramló konstans áram hatására a két vezet között 2 0-7

Részletesebben

Elektrosztatikai alapismeretek

Elektrosztatikai alapismeretek Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba

Részletesebben

Bevezetés az analóg és digitális elektronikába. III. Villamos és mágneses tér

Bevezetés az analóg és digitális elektronikába. III. Villamos és mágneses tér Bevezetés az analóg és digitális elektronikába III. Villamos és mágneses tér Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

Mágnesesség. Mágneses tér gerjesztése: Az Ampère-féle gerjesztési törvény

Mágnesesség. Mágneses tér gerjesztése: Az Ampère-féle gerjesztési törvény Mágnesesség... Mágneses tér gerjesztése: z mpère-féle gerjesztési törvény... mágneses indukció-vektor bevezetése... Lorentz-erő... 3 orgatónyomaték homogén mágneses mezőben nyugvó sík áramhurokra... 4

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/ Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/. Coulomb törvény: a pontszerű töltések között ható erő (F) egyenesen arányos a töltések (Q,Q ) szorzatával és fordítottan arányos a

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

Összetett hálózat számítása_1

Összetett hálózat számítása_1 Összetett hálózat számítása_1 Határozzuk meg a hálózat alkatrészeinek feszültségeit, valamint az áramkörben folyó eredő áramot! A megoldás lépései: - számítsuk ki a kör eredő ellenállását, - az eredő ellenállás

Részletesebben

Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata

Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata Egyenáramú hálózatok vizsgálata ellenállások, generátorok, belső ellenállások

Részletesebben

MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c)

MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c) MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c) 1. - Mérőtermi szabályzat, a mérések rendje - Balesetvédelem - Tűzvédelem - A villamos áram élettani hatásai - Áramütés elleni védelem - Szigetelési

Részletesebben

FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató

FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató 1. C 2. A 3. X 4. B 5. C 6. D 7. D 8. C 9. D 10. B 11. D 12. C 13. A 14. C 15. C 16. D 17. C 18. C 19. C 20. B FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató I. RÉSZ Összesen 1 1. téma II. RÉSZ Atommodellek: Thomson

Részletesebben

Időben változó elektromos erőtér, az eltolási áram

Időben változó elektromos erőtér, az eltolási áram őben változó elektromos erőtér, az olási áram Ha az ábrán látható, konenzátort tartalmazó áramkörbe iőben változó feszültségű áramforrást kapcsolunk, akkor az árammérő áramot mutat, annak ellenére, hogy

Részletesebben

Mértékegysége: 1A (amper) az áramerősség, ha a vezető keresztmetszetén 1s alatt 1C töltés áramlik át.

Mértékegysége: 1A (amper) az áramerősség, ha a vezető keresztmetszetén 1s alatt 1C töltés áramlik át. 1. Az áram fogalma 2. Az egyenáram hatásai 3. Az áramkör elemei 4. Vezetők ellenállása a) Ohm-törvénye b) fajlagos ellenállás c) az ellenállás hőmérsékletfüggése 5. Az ellenállások kapcsolása a) soros

Részletesebben

László István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás

László István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás László István, Fizika A (Budapest, 13) 1 14.A Maxwell-egenletek. Az elektromágneses hullámok Tartalmi kiemelés 1.Maxwell általánosította Ampère törvénét bevezetve az eltolási áramot. szerint ha a térben

Részletesebben

Elektrosztatika tesztek

Elektrosztatika tesztek Elektrosztatika tesztek 1. A megdörzsölt ebonitrúd az asztalon külön-külön heverő kis papírdarabkákat messziről magához vonzza. A jelenségnek mi az oka? a) A papírdarabok nem voltak semlegesek. b) A semleges

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

4. Hálózatszámítás: a hurokmódszer

4. Hálózatszámítás: a hurokmódszer 4. Hálózatszámítás: a hurokmódszer Kirchhoff törvényeinek alkalmazásával bármely hálózatban meghatározhatók az egyes ágakban folyó áramok és a hálózat tetszés szerinti két pontja közötti feszültség. A

Részletesebben

A tananyag elsajátításának mértékét ellenőrző kérdések

A tananyag elsajátításának mértékét ellenőrző kérdések A tananyag elsajátításának mértékét ellenőrző kérdések A tantárgy kódja: TFBE1102 A tárgy neve: Fizika 2. (Elektromosságtan, fizikai optika, kvantumfizika, atom-. atommag és részecskefizika) Tantárgyfelelős:

Részletesebben

Bevezető fizika (infó), 8. feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 2.

Bevezető fizika (infó), 8. feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 2. evezető fizika (infó), 8 feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 04 november, 3:9 mai órához szükséges elméleti anyag: Kirchhoff törvényei: I Minden csomópontban a befolyó és kifolyó áramok előjeles

Részletesebben

Galvanomágneses jelenségek

Galvanomágneses jelenségek isme d meg Galvanomágneses jelenségek Azokat a jelenségeket, amelyek az áramátjárta vezetőben mágneses tér hatására jönnek létre galvanomágneses jelenségebiek nevezzük. Ezek a jelenségek a közegben haladó

Részletesebben

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása

Részletesebben

MIB02 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek

MIB02 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek MIB02 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek ELLENÁLLÁSOK -állandóértékű ellenállások - változtatható ellenállások - speciális ellenállások (PTK, NTK, VDR) Állandó értékű ellenállás Felépítés: szigetelő

Részletesebben

Elektromágnesség gyakorlat II. Elektromágnesség II.

Elektromágnesség gyakorlat II. Elektromágnesség II. Tantárgy neve Elektromágnesség I. Elektromágnesség gyakorlat I. Elektromágnesség II. Elektromágnesség gyakorlat II. Tantárgy kódja FIB1104 FIB1204 FIB1105 FIB1205 Meghirdetés féléve 2 és 3. Kreditpont

Részletesebben

Az elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben. Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete.

Az elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben. Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete. Szakképesítés: Log Autószerelő - 54 525 02 iszti Tantárgy: Elektrotechnikaelektronika Modul: 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok Osztály: 11.a Évfolyam: 11. 36 hét, heti 2 óra, évi 72 óra Ok Dátum: 2013.09.21

Részletesebben

Mechanikai érzékelők I. Érzékelési módszerek

Mechanikai érzékelők I. Érzékelési módszerek Mechanikai érzékelők I. Érzékelési módszerek Battistig Gábor MTA EK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Mikrotechnológiai laboratórium battistig@mfa.kfki.hu 1 MECHANIKAI ÉRZÉKELŐK Érzékelő: a mérendő

Részletesebben

ELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek!

ELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek! ELEKTROSZTATIKA Ma igazán feltöltődhettek! Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Elektrosztatikai alapjelenségek Az egymással

Részletesebben

Orvosi Fizika 12. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Orvosi Fizika 12. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Orvosi Fizika. Elektromosságtan és mágnességtan az életfolyamatokban. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 0.november 6. Az életjelenségek elektromos

Részletesebben

Az elektromosságtan alapjai

Az elektromosságtan alapjai Az elektromosságtan alapjai Elektrosztatika Áramkörök Ohm-törvény Türmer Kata 2012. október 8-9. Tudománytörténet Már az ókori görögök is tudták a gyapjúval megdörzsölt borostyánkő magához vonz apró, könnyű

Részletesebben

Villamosságtan szigorlati tételek

Villamosságtan szigorlati tételek Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Elektrotechnika- Villamosságtan

Elektrotechnika- Villamosságtan Elektrotechnika- Villamosságtan 1.Előadás Egyenáramú hálózatok 1 Magyar Attila Tömördi Katalin Villamos hálózat: villamos áramköri elemek tetszőleges kapcsolása. Reguláris hálózat: ha helyesen felírt hálózati

Részletesebben

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK. Dr. Zombory László

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK. Dr. Zombory László ELEKTRO- MÁGNESES TEREK Dr. Zombory László DR. ZOMBORY LÁSZLÓ ELEKTROMÁGNESES TEREK Lektor: Dr. Veszely Gyula A kiadvány A Korszerû Mérnökért Alapítvány támogatásával készült, a Tankönyv, Szakkönyv, Jegyzet

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása

Részletesebben

Kifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok

Kifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok Kifejtendő kérdések 2016. június 13. Gyakorló feladatok 1. Adott egy egyenletes térfogati töltéssel rendelkező, R sugarú gömb, melynek felületén a potenciál U 0. Az elektromos potenciál definíciója (1p)

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Számítási feladatok a 6. fejezethez Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz

Részletesebben

Mágneses szuszceptibilitás mérése

Mágneses szuszceptibilitás mérése KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 7. MÉRÉS Mágneses szuszceptibilitás mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 5. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja Az

Részletesebben

1. SI mértékegységrendszer

1. SI mértékegységrendszer I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség

Részletesebben

Fizika A2 TÉTELSOR. Készítette: Bolemányi Tibor

Fizika A2 TÉTELSOR. Készítette: Bolemányi Tibor Fizika A2 TÉTELSOR Készítette: Bolemányi Tibor 1.Tétel Elektromos alapjelenségek: 2test összedörzsölésekor mindkét test elektromos állapotba kerül az elektromos állapotú testekkel érintkező vagy azokhoz

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Elektrotechnika- Villamosságtan

Elektrotechnika- Villamosságtan Elektrotechnika- Villamosságtan Általános áramú hálózatok 1 Magyar Attila Tömördi Katalin Alaptörvények-áttekintés Alaptörvények Áram, feszültség, teljesítmény, potenciál Források Ellenállás Kondenzátor

Részletesebben

TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság alapok Minta feladatsor

TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság alapok Minta feladatsor Mi az áramerősség fogalma? (1 helyes válasz) 1. 1:56 Normál Egységnyi idő alatt áthaladó töltések száma. Egységnyi idő alatt áthaladó feszültségek száma. Egységnyi idő alatt áthaladó áramerősségek száma.

Részletesebben

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények Cím:

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények Cím: TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények Cím: Tantervkészítés alapjai Tárgykód: RMILB135, Műszaki Fizika I (villamosságtan) Heti óraszám 1 : 10 ea, 5 gy, 0 lab Kreditpont: 4 Szak(ok)/ típus 2 : Mérnök

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 20. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg

Részletesebben

Feladatlap X. osztály

Feladatlap X. osztály Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1

Részletesebben

Fizikai példatár 4. Elektromosságtan Csordásné Marton, Melinda

Fizikai példatár 4. Elektromosságtan Csordásné Marton, Melinda Fizikai példatár 4. Elektromosságtan Csordásné Marton, Melinda Fizikai példatár 4.: Elektromosságtan Csordásné Marton, Melinda Lektor: Mihályi, Gyula Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel

Részletesebben