EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIAI DOKTORI ISKOLA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIAI DOKTORI ISKOLA"

Átírás

1 EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIAI DOKTORI ISKOLA Szoboszlai Katalin: Nık fedél nélkül utak a hajléktalanságba egyetlen egy férfi sem kell nekem lakásképpen. Ph.D. Disszertáció Témavezetı: Ferge Zsuzsa akadémikus, professzor emeritus

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 I. Elméletek és fogalmak... 6 I.1. Hatalom az emberi kapcsolatokban Hajléktalanok a társadalom peremén, decivilizációs problémák... 9 I.3. Hajléktalanság fogalom és tipológia definíciós problémák II. A hajléktalanság szociológiai jellegzetességei Magyarországon II.1. Lakástalanok, csövesek hajléktalanságának jellemzıi a rendszerváltás elıtt II. 2. Kik a hajléktalanok? A hajléktalanság szociális, egészségügyi, mentális tényezıi II. 3. Számok tükrében a fedél nélküliekrıl és hajléktalan szállókon lakókról II. 4. Intézményi férıhelyek, ellátások szervezése II. 5. A nık hajléktalanságának vizsgálata itthon és az Európai Unió országaiban III. Kutatásmódszertan III. 1. A kutatás hipotézise III. 2. A kutatási módszerei, tapasztalatai IV. Demográfiai adatok és életmódjellemzık a vizsgált csoportnál IV. 1. Adalékok a fedél nélküli nık társadalmi helyzetéhez IV. 2. Az életmód jellegzetességei V. Hajléktalanság az életútban V. 1. Pszichoszociális fejlıdés szakaszai az életútban V.2. Válsághelyzetek az életútban és hajléktalanság V.3. Életút-elemzés hajléktalanoknál V Gyermekkori fordulópontok, változások a hajléktalan nık életútjában V Kamaszkori válságok és a felnıtté válás jellemzıi V Családi együttélés kialakulása és problémái felnıtt korban V. 4. Hajléktalanságot kiváltó jellegzetes életesemények az életútban VI. Hajléktalanutak és a nık történetei VI. 1. A hajléktalanút-térképrıl VI.2. Hajléktalanutak elemzése VI.2.1. Állami gondozásból hajléktalanságba VI.2.2. Családtag bántalmazta VI.2.3. Hozzátartozói kapcsolatban kialakult válsághelyzet VI.2.4. Veszteség-élmény, mint pszichés krízishelyzet VI.2.5. Munkanélküliség, mint szociális krízishelyzet VI.2.6. A nı szenvedélybetegsége VI.2.7. Lakásmaffia áldozata VI.4. A hajléktalanság folyamata és okai nıknél Konklúzió, összegzés Irodalomjegyzék

3 Bevezetés A doktori értekezés témája a hajléktalanság jellemzıinek megismerése a nık történetein keresztül. Hajléktalanságról az elmúlt két évtizedben számos, a jelenséget több dimenzióban értelmezı munka született hazánkban, azonban a fedél nélküli helyzet makrotársadalmi tényezıin túlmutató, a mikroközösségben rejlı, mélyebb okokat és folyamatokat feltáró munka hiányzik a területen. Hajléktalanság, otthontalanság, fedél nélküliség a témában jellemzı kifejezések, mely frazeológia a homeless helyzet megnevezésére egyformán igénybe vehetı. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy az elıbb említett kifejezések körülírt lakhatási kategóriákat is jelölnek, amelyeket a lakásnélküli csoportok meghatározásához alakítottak ki a szakterület kutatói és elemzıi. Ebben a felfogásban a hajléktalanság, mint általános kategória jelentkezik, és további kategóriák jelölik a biztonságos lakhatási formából való kicsúszás egyes fokozatait, valamint a szálláshelyek jellemzıit. Hajléktalanságról, mint társadalmi problémáról a jelenkorban kétévtizednyi szakmai tapasztalat győlt össze hazánkban, melyhez kapcsolódó kutatások és gyakorlatok a jelenség kialakulásának társadalmi strukturális és individuális okaira, a hajléktalanok kilátástalannak tőnı helyzetére, a szociális munkások sokszor ember feletti munkájára mutatnak rá olyan helyzetekben, ahol az emberhez méltó élet feltételei elégtelenek, és ahol a peremhelyzetben lévı személyek kiilleszkedése a közösségbıl szinte megfordíthatatlan a jelenkor társadalmi - gazdasági viszonyai között. Dolgozatomban a fedél nélküli nık helyzetének vizsgálatát és elemzését helyezem a középpontba. A hétköznapi életben találkozunk velük közterületen vagy hajléktalan szálláshelyen, azonban úgy vélem, akiket látunk, az a kisebb hányad, többen élnek a hajléktalanság veszélyzónájában és titkolják bizonytalan lakhatási helyzeteiket, mozgásban vannak az átmeneti lakhatási formák (pl. albérlet, szükséglakás) és a hajlék nélküli szituáció között. Mezei György hívta fel a figyelmet azok csoportjára, akik olykor lakhatásban, majd fedél nélküli szituációban menhelyen, utcai szálláshelyen találhatók, és akiknek maradt annyi erıforrásuk, hogy idınként visszatérjenek a polgári világba. (Mezei, 1998.). İhozzájuk a szociálpolitika primer szolgáltatásai nehezen jutnak el, ezért a megelızés vagy nem éri el ıket vagy hatástalan marad a lakásban élés megtartásához. 3

4 A hajléktalanság veszély zónájában élık egy másik csoportjánál a normális élet látszatának fenntartásában a vérszerinti hozzátartozók különösen a gyerekek elvesztésétıl való aggodalom áll. Családok hajléktalansága esetén a nukleáris család fennmaradása bizonytalan, a gyerekeket veszélyeztetı környezeti tényezık miatt. Az un. családos hajléktalanságról mégannyi szociológiai információ sem áll rendelkezésre, mint a család nélküliekrıl. 1 Családok otthontalanságáról adatok a szolgáltatási területeken adódnak, amelyek tudományos feldolgozása még várat magára. Dolgozatomban az utcák és a menedékhelyek lakóira irányítom a figyelmet. Közülük is azokra a nıkre, akik közterületen vagy melegedıben töltik a nappalokat, és akiknek az utca vagy a menedékhely a szálláshelyük. A nık hajléktalanságáról hazai empirikus kutatásokból keveset tudunk. A témaorientált kutatások középpontjában általában a hajléktalanság természetének és a hajléktalanellátás mőködésének megismerése áll, és hiányoznak a valódi mélyfúrások. Nık és férfiak hajléktalanságának jellemzıit a 2008-ban publikált F3 kutatásban külön elemezték, ahol néhány jellegzetes eltérés kimutatható a hajléktalan-karrierben, azonban ezek az adatok nem teszik világossá a hajléktalansághoz vezetı utakat és okokat a nık esetében. 2 Saját kutatásomban elsıdlegesen kvalitatív vizsgálati módszereket alkalmazok, amelyek lehetıséget adnak a személyes életutak megismerésére, és segítenek rávilágítani a nık sajátos helyzetére a hajléktalanná válásban és a hajléktalan életmódban. A hajléktalansághoz vezetı okok egyfelıl a társadalmi gazdasági viszonyok között strukturális eredetőek (pl. alacsony fokú iskolázottság, munkanélküliség, lakáshiány), másfelıl a nukleáris család köré épülnek (pl. válás, a jövedelem hiánya vagy a megélhetést veszélyeztetı mértéke). A nık hajléktalanságának vizsgálatával célom a mikrotársadalmi tényezık mélyebb megismerése, az okok közötti összefüggések megértése, a hajléktalanná válás folyamatának feltérképezése a fedél nélküli helyzethez vezetı utak elemzésével, valamint megtalálni azokat a veszélyeztetı tényezıket, amelyek jelentısen hozzájárulnak a lakhatás elvesztéséhez a nıknél. 1 Elbert Márta Utcaképes c. filmje (2002) eredeti módon mutatja be a családos hajléktalanság jelenlétét a társadalomban, az ezredforduló elsı éveiben. A film egyben tényfeltáró dokumentum a fedél nélküli helyzet megértéséhez. 2 A 2008-ban felvett Február 3 azaz F3 kutatás nemekre vonatkozó adataiból a II. fejezetben írok összefoglalást. 4

5 Felfogásomban a hajléktalanság makro-és mikrotársadalmi szinten értelmezhetı probléma, és összefüggésbe hozható azokkal a közösségi rendszerekben zajló folyamatokkal, amelyek a társadalmi struktúrában és hierarchiákban az egyéneket vagy csoportokat kiszolgáltatott helyzetüknél fogva károsan érintik. Hajléktalanság témában született hazai kutatások és tanulmányok fıképp a hajléktalanság makrotársadalmi szintő hátterével foglalkoztak az elmúlt két évtizedben. A kutatásokból legismertebbek a hajléktalanok összetételét, csoportjait, demográfiai és szociális jellemzıit, kapcsolat hálóját, egészségügyi helyzetét, a szociális ellátások mőködését tárgyaló írások és kutatási eredmények. 3 Hajléktalanságról beszélni sok esetben egyet jelent azzal, hogy egyszerre beszélünk férfiak és nık hajléktalanságáról. Kutatásomat február - márciusban végeztem el, és elıtte itthon nem találtam arra vonatkozó vizsgálatokat, jelentéseket, tanulmányokat, amelyekben nemekre jellemzı elemzéseket közöltek. Vizsgálatommal és az eredmények feldolgozásával ezt a hiányosságot szeretném pótolni. Az elsı fejezetben elméleti és fogalmi keretek kijelölésére kerül sor. A második fejezetben összegzem a hajléktalanság hazai sajátosságait feltáró kutatásokat, ahol kitérek a nıkre vonatkozó adatok elemzésére, és ebben a részben bemutatásra kerül egy 2005-ben felvett angliai kutatás, ahol a hajléktalanutak feltérképezésével a hajléktalanság kialakulásának folyamat jellegére és összetettségére világítanak rá. Ez a kutatás a kiindulópontja saját vizsgálatomnak. A harmadik fejezetben a kutatás hipotézisei és módszerei kerülnek ismertetésre, majd a negyedik fejezetben a vizsgált csoportra vonatkozó kvantitatív kutatási adatokat elemzem. Az ötödik és hatodik fejezetben részletesen bemutatom és elemzem a hajléktalanutakat, ahol fellehetık azok a válsághelyzetek és rizikótényezık, amelyek elıidézték a fedél nélküli szituációt. A dolgozat utolsó részében ismertetem a fıbb eredményeket. 3 A hajléktalan-kutatások területeit és eredményeit a II. fejezet tartalmazza. 5

6 I. Elméletek és fogalmak A fejezet elsı részében a fejezetben hatalom elméletekkel igyekszem alátámasztani azt a tézist, miszerint a nık társadalmi kirekesztıdésében és hajléktalanságában az egyenlıtlen viszonyokon alapuló kapcsolatoknak jelentısége van. Itt tárgyalom a hatalom elméletek közül azokat, amelyek rámutatnak a nemi különbségek egyenlıtlenséggé alakulására, ami más összetevıkkel együtt, a kirekesztıdés folyamatának tényezıjévé válik a nık esetében. Hajléktalanság egyet jelent a megfosztottsággal, kiszolgáltatottsággal és nélkülözéssel, és az odavezetı úton a társas kapcsolatokban mőködı hatalomnak jelentısége van. Comte filozófiája, Bourdieu férfiuralom teóriája és Foucault-nak a hatalomról vallott elmélete alátámasztja a nık alávetett helyzetét a férfiakkal való viszonyban. Férfi nı kapcsolatában, hagyományos értelemben a férfiak irányítják a kapcsolatot, és ez a függıségi helyzet a nıket kiszolgáltatottá teszi a férfiak akaratának és eszközeinek. Hajléktalanságban élı nıknél a tradicionális felfogás jellemzı a férfi nı kapcsolatról, és az látszik kirajzolódni, hogy a posztmodern kor változásai mintha nem érintették volna meg ezeknek a nıknek a férfiakról, nemi szereprıl és viselkedésrıl kialakított felfogását. A második részben az elméletek mellett tisztázom a hajléktalanság alapfogalmait. Jelenleg hazánkban a hajléktalanságról több definíció létezik egymás mellett. Ezeket a meghatározásokat kategóriákba rendeztem, amelyek segítenek rávilágítani a hajléktalanság összetett tartalmára. I.1. Hatalom az emberi kapcsolatokban Comte szerint a társadalmi egység a családon keresztül valósul meg, ahol a nık alárendelt helyzetének fenntartása szükségszerő, mert a nı gyermeki állapotban van, kevésbé alkalmas a szellemi munkára és a család irányítására, erkölcsileg és fizikailag érzékenyebb, de elırébb jár a szociabilitás területén, mint a férfi. A modern kor hajnalán a pozitivizmus képviselıje szerint a nık gyámolításra szorulnak, amit a férfi irányítása és oltalma alatt kapnak meg. Míg a gyerekeknek szüleik felé, addig a nıknek férjük felé tiszteletet kellett mutatniuk, amit a családi és társadalmi élet minden területén megköveteltek tılük. (Comte, 1979.) 6

7 Ez a felfogás azokban a társadalmakban és társadalmi csoportokban maradt fenn, ahová a nıi emancipáció nem jutott el vagy kevés csurgott le belıle. Így a posztmodern társadalomban a hagyományos értékrendet képviselı családokban Comte filozófiájának lenyomata a jelenkorban is megtalálható, mint a viszonyokat meghatározó nézet és gyakorlat. Pierre Bourdieu rámutat arra, hogy a férfirendben a társadalmi berendezkedés a férfiuralomnak kedvez, és a társadalmat mőködtetı gépezet ennek megerısítésén dolgozik. A munka szexuális jellegő felosztása kijelöli a tevékenységeket és eszközöket a férfiaknál és a nıknél. A férfiak otthonon kívül dolgoznak szemben a nıkkel, akik családhoz tartozó feladatokat végeznek, különösen a gyermeknevelés és a férjek kiszolgálása tartozik szerepkörükbe, amihez tartozó hatáskörökkel és eszközökkel rendelkeznek. Ezekben a társadalmakban a nı negatív entitásnak számít, és a szocializáció arra irányul, hogy korlátokat szabjon a nıknek, és engedelmességre nevelje ıket. Az uralomban a hatalom érvényesüléséhez szükségszerő az alárendeltek közremőködése. A nık emlékezetébe évszázadok alatt ivódtak be a viselkedés szabályai, generációk mintája mutatta meg nekik, hogyan tiszteljék, csodálják és szeressék a férfiakat. (Bourdieu, 2000.) Azokban a társadalmakban, ahol a társadalmi fejlıdés jogokat, a tanulással új munkaterületet és hatáskör átrendezıdést hozott a nıknek, ott a férfiuralom erıszakos eszközei a munka és családi kapcsolatokban realizálódtak. A hatalom Foucault szerint nem csupán a kormányzat vagy az állam szinonimája, hanem az emberek közötti viszonyokban is mőködik, és kifejti hatását. Ebben a felfogásban hatalmi viszonyok alakulnak ki a családban, férfi és nı kapcsolatában éppúgy, mint például az iskolában a tanár és diák viszonyában és még lehetne folytatni a sort a kapcsolatok egyenlıtlenségét kifejezı helyzetekkel. Általában a hatalom - Foucault-i értelemben legfıbb funkciói a felügyelet és az ellenırzés, és a hatalom gyakorlásakor az uralmat képviselı olyan technikákat alkalmaz, amelyekkel az egyének szokásai, viselkedése, magatartása, képességei ellenırizhetıvé válnak. A makroszinten mőködı hatalom technikái az emberi viszonyokban is funkcionálnak, biztosítva a hatalom céljának, érdekének elérését. Mint ahogyan Foucault is megjegyzi, a hatalom az emberi viszonyokban nem feltétlenül szolgál negatív törekvéseket akkor, ha ezzel az emberek hasznos célokat valósíthatnak meg, és a hatalom eszközei elısegítik fejlıdésüket, feladataik elvégzését. (Foucault, 2000.) 7

8 Az elmúlt évszázadban jelentıs változáson ment keresztül a hatalmi technikák alkalmazása. A társadalomban ezek a technikák fıként a megkülönböztetés és hierarchizálás eszközei. (Foucault, 1996.) A társadalmi rendet fenntartó hatalom technikái megváltoztak, a háborúban kiélezıdı fizikai erıszak fokozatosan átalakult, helyét a szimbolikus erıszak vette át, ahol a hatalom részérıl a cselekvések kikényszerítésének új módszerei jelentek meg. Makroszinten a demokratikus állam biztosítja az állampolgárok védelmét a közvetlen fizikai erıszakkal szemben, és garantálja alapvetı jogaikat, biztonságukat az ország területén. A hatalom alkotmányos jogokkal és a jogok érvényesítésének eszközeivel, az állampolgárok kötelezettségeinek teljesítését szolgáló társadalmi normákkal, újraosztható forrásokkal gyakorol nyomást az állam érdekeinek érvényre juttatásában (pl. szabadság jogok, adózás, gyerekszám növelése, családvédelem, stb.) Foucault szerint a társadalom szintjén mőködı hatalmi technikákat a legkülönfélébb intézmények, így a család is hasznosítja. A mikroközösség szintjén a szimbolikus erıszak mellett a fizikai erıszak intézménye is tovább él. A család egy veszélyes üzem fogalmazott Somlai Péter egyik írásában. (Somlai, 2006) A családon belül mőködı hatalom-technikák kihatnak a családtagok együttélésére, a kapcsolatok minıségére, a fizikai és mentális egészségre. A családon belüli hatalmi viszonyok szerepekben öltenek testet, olyan szerepekben, ahol az egyik személy neménél, életkoránál vagy vérszerinti köteléktıl fogva jogot formál az uralomra a család többi tagja felett. Ismeretes, hogy a család mőködése a kívülállók elıl elzárt területen zajlik, ahol a játéktér a családhoz tartozók számára van nyitva, és külsı személyek csak engedéllyel kaphatnak oda bebocsátást. Ami a családban történik, arról az együtt élı családtagokon és bizalmas barátokon kívül mások nem tudnak, ezért a hatalom technikái rejtve maradnak a külsı szemek és fülek elıl. Milyen módon fejezi ki hatalmát, a tekintélyt képviselı családtag? Gondoskodó, segítı vagy kikényszerítı eszközöket használ? A feltétlen engedelmességet kikényszerítı hatalom technikái lehetnek olyan durvák, hogy sértik az ember méltóságát, önbecsülését, és a megfélemlített ember teljesen kiszolgáltatottá válik az uralmat gyakorlónak. Ebben az értelmezésben az uralkodó személy dönt a mindennapok dolgairól, életrıl és halálról, miközben az alárendelt helyzetben lévı eltőri a hatalom kikényszerítı eszközeit, így gondolkodása, cselekvése, vagyona és végsı soron léte is az uralmat megtestesítı személytıl függ. 8

9 Az erıszakot elszenvedık sokszor tehetetlenek a bántalmazással szemben és olyan tüneteket jeleznek, amelyek a hatalommal való küzdelem kóros eredményei (pl. szociális izoláció, öngyilkossági késztetés, alkoholizmus, stb.). Mi lehet e tünetek következménye? Sok minden. Lehetséges hatásként számításba vehetjük a hajléktalanságot, mint alternatív megoldást az erıszaktól való megszabadulásra. Az esetek egy részében a hajléktalanság történetek mögött a családon belül elszenvedett uralom káros hatásai állnak, ezért a család mőködése és az emberi kapcsolatokban jelentkezı destruktív folyamatok magában rejtik a hajléktalanság reális veszélyét Hajléktalanok a társadalom peremén, decivilizációs problémák A társadalmi struktúrában roppant kevés tıkeforrással marginális helyzetben találjuk a hajléktalanokat. Bourdieu-i értelemben a gazdasági, kulturális és társadalmi tıke hiánya tetten érhetı a fedél nélküliek helyzetében. (Bourdieu 1998, Ferge 1997, 2000) A hajléktalanok gazdasági aktivitása igen csekély, tudásuk rendszerint alacsony fokú, ezért a javak megszerzéséhez szükséges anyagi tıke teljes vagy majdnem teljes hiánya jelentkezik a hajléktalanságban. A gazdasági és kulturális tıke mellett életükben a társadalmi tıke is fokozatosan szétfoszlik. A hajléktalanságban az erıforrások gyors csökkenésével számolhatunk, amibe beleértem a munkahely elvesztését, a munkához tartozó kapcsolatok eltőnését, a családi és baráti kötelékek erodálódását. Hajléktalanként hosszú a veszteséglista, és minden, ami korábban, mint erıforrás hozzátartozott az ember életéhez negatív elıjellel változik a hajléktalanságban. A hajléktalanok mellett ritkán látunk családi és baráti kapcsolathálót, helyette a társas kapcsolatról a sorstársak jelenléte árulkodik. (Albert - Dávid, 2001.) A tudás, a szakma jelentısége elvész számukra abban a küzdelemben, amit az élelemhez jutásért és biztonságos alvóhelyért folytatnak. A lakás, lakhatás elvesztése, az emberi kapcsolatok felbomlása és a tartós munkanélküliség együttes jelenléte az ember életében nagy sebességgel vezet a kirekesztıdéshez. 4 4 A problémák megértéséhez fıként N. Elias és Ferge Zsuzsa munkáit használtam fel, amikor az élethez, és benne a lakáshoz kapcsolódó civilizációs elemekrıl teszek említést a hajléktalansággal összefüggésben. (N. Elias, 1982; Ferge, 1999) 9

10 Lakásból, lakhatásból való tartós kívülmaradás felveti a jogok érvényesítésének képtelenségét, aminek következtében a megfosztottság súlya alatt, a számkivetett életében az emberi méltóság súlyos sérülése elkerülhetetlen. 5 Másik nézıpontból a hajléktalanság civilizáció ellen ható helyzet, ezért a közösség elhatárolódhat azoktól, akik nem képesek az elvárásoknak megfelelıen élni a társadalomban. A civilizáció a társadalmi együttélésrıl szól, arról, hogyan tudhatunk egymással és egymás mellett élni egy adott társadalomban határozza meg Ferge Zsuzsa a civilizáció értelmezését N. Eliasra utalva. (Ferge, 2005) Az együttélés szabályai évszázadok alatt épültek be a társadalom normarendszerébe és a családok életébe. A modern társadalom követelményeit generációk adták át egymásnak, ezek idıvel szokássá alakultak, és a kevésbé tehetıs társadalmi csoportok tagjai is igyekeztek ezeknek az elvárásoknak minimálisan - vagyoni helyzetükhöz mérten - megfelelni azért, hogy társadalmon belüliek és ne azon kívüliek legyenek. A hajléktalanok egy sor civilizációs normának nem képesek megfelelni pusztán a lakás, mint élettér elvesztésébıl adódóan. A lakásvesztı ember számára megszőnik a privát élet, aminek elsıdleges területe az otthon, és eltőnik a magánélethez tartozó szabadság. A hajléktalan ember többnyire közterületen, középületben éli a mindennapokat, ahol a túlélés jobbára a civil társadalom támogató vagy elutasító hozzáállásán és az állam gondoskodásának minıségén múlik. Az évszázadok alatt szokássá, normává alakult civilizációs elemek értéke megváltozik a hajléktalanságban. A magánélet szabadságát és biztonságát jelentı lakás elveszítésével, annak tartós hiányával megjelenı következmények ellentmondanak a társadalomban szokásos normáknak. A decivilizációs hatás talán a hajléktalanoknál a legkézenfekvıbb, hiszen a jelenkor társadalmában mindazok, akik fedél nélküliek, lemondani kényszerülnek a normák érvényesítésérıl. A depriváció ilyen fokán az egyén számára nincs privát hely a pihenésre, a társas kapcsolatokra, az ember nem tudja a tisztálkodást és a WC használatot folyóvízzel, intim körülmények között megvalósítani, és nem képes a táplálkozás, alvás emberi élethez méltó körülményeit kialakítani. (Ferge, 2000) Magánterület hiányában számukra a közterület az élettér, ahol a tisztálkodni, enni, aludni cselekvések a túlélésre mőködnek, és ahol a lakásban élı többség mond ítéletet felettük. Segíteni, eltőrni, elutasítani? Mindegyik attitőd mellé számos példát lehetne odatenni az állam és az állampolgárok felıl vizsgálva a kérdést. 5 A társadalmi kirekesztıdés elméletei részletesen megtalálhatók a következı szerzık munkáiban: Castle, R., 1993; Atkinson, T., 1998.; Ferge Zs., 2000, 2001.; Szalai J.,

11 A civilizáció jelenkori fokán emberi jogi és társadalmi kérdés, mi lesz a sorsa azoknak az embereknek, akik kirekesztıdnek a lakhatásból, és akiknek életében nincs személyes tér a magánélet alakításához? És vajon meddig tőrik el az állampolgárok azt a hiátust, miszerint a lakásban élni civilizációs normát az állam nem emelte be az alkotmányos alapjogok közé Magyarországon? I.3. Hajléktalanság fogalom és tipológia definíciós problémák Ebben az alfejezetben a hajléktalanság meghatározásával foglalkozom, és a hazai értelmezések mellett megjelenítem azokat a nemzetközi törekvéseket és definíciókat, amelyek az egységes szemlélet és fogalom használat irányába mutatnak Európában. 6 A hajléktalanságról szóló fogalom-meghatározás nem egységes hazánkban, mint arra a szociális törvénybıl idézett definíciók is rámutatnak. A hajléktalan megnevezés győjtınév és nem fejezi ki árnyaltan azokat a lakhatási szituációkat, amelyekbe beletartoznak a lakástulajdon nélküli emberek vagy a lakhatási kényszer hozta együttélések éppúgy, mint az intézményi lakhatás zsákutcás helyzetei, vagy amikor az egyének lakóhelye a közterület és életterük az utca. Angol nyelvterületen a homeless helyzet leírása és definiálása a lakhatásból történı kirekesztıdéssel összefüggésben tárgyalt társadalmi probléma. Magyarországon nem annyira letisztult a kép a hajléktalanság meghatározásában, mint például Nyugat- Európában. Magyarországon különféle megközelítési irányok léteznek a szakirodalomban, melyek szociológiai értelemben az egyén lakhatáshoz való viszonyát definiálják, vagy kapcsolathálózati megközelítésben értelmezik a hajléktalanságot, vagy jogi értelemben határozzák meg az otthon nélküli szituációkat az ellátások megszervezéséhez. 6 Ez a FEANTSA, mint az európai hajléktalanellátók ernyıszervezet által kidolgozott tipológia. 11

12 Az 1-3. táblázatokban foglalom össze a hazánkban ismert hajléktalansággal összefüggésben kialakult definíciókat a 20. századtól a 21. század elsı évtizedéig. 7 A definíciókat tartalmuk alapján három kategóriába soroltam, úgymint jogi, szociálpolitikai és nemzetközi és ezeket használom a hajléktalanság további meghatározásában és értelmezésében. Ezek a meghatározások szemléltetik a hajléktalanság megítélését az egyes történelmi korokban. 1. táblázat Hajléktalanság definíció I. jogi keret Korszak Definíció Értelmezés 1932 Hajléktalannak azt kell tekinteni, aki körülményeinél fogva képtelen arra, hogy magának és családjának lakást biztosítson [4780/1932. M.E. sz. rendelet 8 ] A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy mi a lakás és mi nem, illetve minısíti az egyént azzal, hogy képtelen a lakás biztosítására önmaga és családja számára Hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkezı személy, kivéve azt, akinek lakóhelye a bejelentett hajléktalan szállás [Szociális törvény, évi III. tv. 4 (2)] 2. Hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. [Szociális törvény, évi III. tv. 4 (3)] A lakásnélküliekre terjedt ki. 1. Az intézményi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolható definíció, ami alapján azok jogosultak folyamodni a szolgáltatásért, akiknek nincs lakcíme vagy az a hajléktalan szállás. 2. Szociális szolgáltatások szervezésére alkalmazzák ezt a definíciót, vagyis azoknak az egyéneknek/csoportoknak mőködnek ellátások, akik utcalakók, menedékhely használók, más intézményi szálláshelyen alszanak. A szakterületen ezt tekintik lakhatási típusú definíciónak. Mindkét definíció alkalmazása az effektív hajléktalanokra terjed ki. Az 1. táblázatba azt a jogszabályt vettem be, amely használja a hajléktalan megnevezést a definícióban. Mint látható, hazánkban a hajléktalan kérdés a 20. század elsı felében szabályozásra került, és hajléktalannak tekintették azokat a személyeket, akik önmaguk és családjuk számára nem voltak képesek biztosítani a lakásban élést. A következı szabályozásra hatvan év múlva, 1993-ban került sor. A rendszerváltás után elfogadott szociális törvényben kettısség jelenik meg a hajléktalan meghatározásban. Ez a duplikáció azt jelenti, hogy egymás mellett létezik egy ellátás típusú és egy lakhatási kategóriát megjelenítı definíció a szociális ellátások igénybevételénél. Az elsı meghatározást az önkormányzatok alkalmazzák a hajléktalan személy szociális támogatásra való jogosultságának megállapításához. A második alapján szervezıdnek hajléktalanellátás szolgáltatásai, hiszen ez a meghatározás a szolgáltatást igénylık körét határozza meg. 7 Szándékosan nem a hajléktalan csoportokat kívánom ezekben a táblázatban feltüntetni. A dolgozat Hajléktalan kutatásokról szóló fejezetében részletesen ismertetetem a hazánkban ismert hajléktalan csoportokat. 8 Oross,

13 A jogi szabályozás napjainkban az európai trendeket figyelmen kívül hagyja, ezért idıszerő a felülvizsgálata. Hibája, hogy nem veszi figyelembe azokat a lakhatási kategóriákat, amelyekbıl kicsúszva odáig jut az egyén, hogy az utca lesz a szálláshelye. Az állam az abszolút szegénység enyhítéséért vállal felelısséget a hajléktalanság területén, amihez fıként az életveszély elhárítása érdekében rendel szolgáltatásokat (pl. éjjeli menedékhely, népkonyha, stb.). Jelen szabályozásban azonban az állam nem tekinti potenciális hajléktalannak azokat a társadalmi csoportokat, akik elmozdultak a társadalmi kirekesztıdés irányába és a lejtın lefelé haladva lakásban élésük veszélyeztetve van (pl. díjhátralékosok, a család felbomlása miatt lakást váltók és egyedül élık, családi krízis miatt kapcsolat-vesztık, stb.) 9 2. táblázat Hajléktalanság definíció II. szociálpolitikai keret Korszak Definíció Értelmezés 1928 A család életének egyik legfontosabb alapköve az otthon, mely nélkül családot elképzelni nem lehet. A család, otthon nélkül, szétesik, széthull s a visszahatás magán a társadalmon mutatkozik meg. A rendes, megfelelı otthon erkölcsöt, kultúrát, egészséget, jólétet jelent általánosságban, az otthontalanság, vagy a nem megfelelı otthon, ennek ellenkezıjét: bőnt, kulturálatlanságot, betegséget, nyomorúságot. 10 [Hilscher Rezsı, 1928] 2000 Hajléktalan meghatározások újradefiniálása Fedél nélküli: éjszakáikat közterületen vagy szabad ég alatt vagy valamely nem a lakhatást szolgáló zugban töltik. Effektív hajléktalan: vagy fedél nélküli, vagy semmilyen stabil, tartós lakhatási lehetıséggel nem rendelkeznek, nap, mint nap "meg kell dolgozniuk" azért, hogy éjszaka valahol megaludjanak legyen az a hely akár egy lakás, amelybe szívességbıl befogadják, vagy nem lakás, de lakhatást szolgáló helyiség (például hajléktalanellátó intézmény) Lakástalanok: vagy fedél nélküliek, vagy effektív hajléktalanok, vagy stabilan nem lakásban, de lakhatást szolgáló helyiségben laknak (munkásszálló, börtön, bentlakásos intézmények stb.) Otthontalanok: vagy fedél nélküliek, vagy effektív hajléktalanok, vagy lakástalanok, vagy ugyan tartósan lakásban töltik éjszakájukat, de a lakás folyamatos használata fölött nem rendelkeznek (nem tulajdonosok vagy fıbérlık, hanem al, ágybérlık, szívességi lakáshasználók, befogadottak, felnıtt családtagok) [angol minta alapján, Bényei-Gurály-Gyıri-Mezei, 2000.] A lakásban élni a normákkal összeegyeztethetı, civilizációs elem. Az otthontalanság káros a családra, az egyén viselkedésére, egészségére és a társadalmi integrációra. A lakás nélküliekre terjed ki. A hajléktalanság sokrétő fogalom, amibe a saját lakással nem rendelkezı, de lakásban élı otthontalan éppúgy beletartozik, mint a lakhatásból kikerültek, akik intézményben, menedékhelyen vagy közterületen alszanak éjszakánként. A meghatározásból kitőnik, hogy a lakásból való eltávolodással a biztonság meggyengül és az életesélyek jelentısen rosszabbak, mint a lakásban élıknél. Magyarországon valójában az effektív hajléktalanokat - beleértve a fedél nélkülieket tekintik hajléktalannak mind a jogi szabályozást, mind a hajléktalanoknak létrehozott szociális szolgáltatásokat tekintve. 9 Bıvebben a 1/2000. SzCsM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl, 7. fejezet a hajléktalanok ellátásának egyes formái és az ellátások célja. [ én] 10 Az eredeti szöveg 1994-ben, utánnyomásban jelent meg, onnan az idézet. (Hilscher, 1924: 19) 13

14 A hajléktalanság meghatározásának középpontjában - szociálpolitikai nézıpontból - a lakás áll a 20. század húszas éveiben éppúgy, mint az új évezred küszöbén. Hilscher Rezsı a meghatározásban kiemeli a lakásban élés funkcióinak családi és társadalmi értékeit a múlt század elején, és nyomatékosan kijelenti, hogy az otthon, szemben az otthontalansággal megvédi az egyént a társadalomban nem kívánatos cselekményektıl, az egészségtelen életmódtól és a legmélyebb nyomorúságtól. Az új évezred küszöbén bevezetett definíció rámutat a lakhatási helyzet differenciáltságára és a lakástalanok kategóriáira. Ebben az értelmezésben a legszélesebb kategória az otthontalanoké, akik lakásban élnek, ámde nem rendelkeznek annak tulajdonjogával, és azokat is itt találjuk, akik átmeneti lakhatási formákban élnek vagy lakhatáson kívüli szálláshelyeken alszanak. Ez utóbbi definíció alapján milliós nagyságrendben beszélhetünk arról, hány ember otthontalan Magyarországon. Ezzel szemben a szőken értelmezett hajléktalanság definíció az effektív hajléktalanokról szól, vagyis azokról, akik a hajléktalanok számára kialakított intézményes szálláshelyeken és közterületen alszanak. A szociális szolgáltatások többnyire az effektív hajléktalanokat célozzák meg, mivel elsıdlegesen ıket tekintik hajléktalannak a társadalomban. 14

15 II. A hajléktalanság szociológiai jellegzetességei Magyarországon Hajléktalanság, szakmai-és közbeszéd tárgya immár két évtizede Magyarországon. A társadalomból való kiilleszkedés, a szegénység, a hajléktalanok jelenléte és életmódja számos kérdést hozott felszínre az elmúlt két évtizedben, hazánkban. A felmerülı problémák megválaszolása a hajléktalanok esetében, a téli idıszakban nagyobb figyelmet és támogatást kap a közösségtıl, mint máskor, és azt az illúziót kelti, hogy a hajléktalanság a hideggel, a megfagyás veszélyével összefüggésben álló probléma. Az érem egyik oldala biztosan ez, mivel a téli idıszakban az utcán mászkáló, aluljárókban meghúzódó és alvó emberek életveszélyben vannak, pusztán az idıjárás miatt. Egy másik nézıpontból, a társadalmi kirekesztıdés és nyomor ilyen fokát a társadalmi viszonyok között értelmezhetjük, ahol a homeless helyzet, mint komplex társadalmi probléma fogalmazható meg. Megközelítésemben a hajléktalanság olyan társadalmi tagságot veszélyeztetı összetett hiányállapot, amiben az individuum kiszolgáltatottá válik a természeti és társadalmi erıknek. Az életben maradás jóformán másoktól függ, mivel az egyén a hajléktalanságban kevés befolyással rendelkezik helyzetének megváltoztatásához. A fedél nélkül élık elveszítik a társadalmi létben nélkülözhetetlen erıforrásokat (például munka, intim szféra, kapcsolatok) és örömforrásokat (például család, alkotó tevékenység, stb.) A társadalmi kirekesztıdés folyamatában jelentısen sérül az emberi méltóság, hiszen teljessé válhat a kiszolgáltatottság állapota a szükséglet-kielégítésben, a jogok érvényesítésében, az állampolgáriságban. Az egyén viszonya a hatalomhoz alapvetıen negatív elıjelő, minthogy a hajléktalanság következtében, az ember bizonyos képességek hiányában lemond jogainak érvényesítésérıl, ezért követelése is minimális szinten marad helyzetének megváltoztatásához. A kirekesztıdés folyamatában a hajléktalan személy elvékonyodott társadalmi margója miatt csekély mértékben képes olyan erıforrások mozgósítására, amelyek visszafordíthatóvá tennék a folyamatot, és enyhítenék a nyomort. A társadalom felelıssége az abszolút szegénységben élık felé roppant nagy, hiszen az államnak nemcsak a létfeltételek biztosításához szükséges hozzájárulni felelıs cselekvésekkel és gondoskodási formákkal, hanem a kirekesztıdés megfordítása érdekében olyan eszközök, erıforrások válnak szükségessé, amelyekkel a társadalmi tagság megerısíthetı, és a hajléktalan helyzet átfordítható egy civilizált emberi létbe. 15

16 II.1. Lakástalanok, csövesek hajléktalanságának jellemzıi a rendszerváltás elıtt Hogyan kezdıdött? Hajléktalanság, lakásnélküliség, mint tömegeket érintı társadalmi probléma nem tekinthetı csupán a rendszerváltó idıszakban kialakult problémának. Hajlék nélküli emberek és családok a 19. század végétıl jelentek meg erıteljesen a helyi közösségben, ezért a problémával érintett településeken, az emberi életre nem megfelelı helyen alvók életkörülményein igyekeztek javítani. Történeti kutatások mutatnak rá a migrációs hatásként jelentkezı lakáshiányra az elsı világháború után. Az országba és a fıvárosba betelepülık számára beköltözhetı lakások hiányában bódék, viskók nyújtottak menedéket. A lakáshiány kezelésére a közveszélyek elhárítása érdekében a fıváros különféle módon igyekezett szálláslehetıséget nyújtani elsısorban civil szervezetek segítségével. A történeti kutatásokból ismeretes, hogy ágybérlet, menedékhely, szükséglakás a 20. század elsı évtizedeiben hozzáférhetı szálláshely volt a lakásnélküliek számára. A probléma kezelése differenciált módon történt, figyelembe vették az otthontalan személy családi státuszát - egyedül élt vagy hozzátartozóival együtt -, és jövedelmét. A hajléktalan szállások mellett népkonyha és közfürdı mőködött a városi szegények számára, amit a hajléktalanok is igénybevettek. A hajléktalanság megismerésére irányuló történeti kutatások a fıvárosi állapotokról és intézkedésekrıl szóltak, ellenben az ország más településének hajléktalanjairól nem készültek történeti feltáró munkák. (Oross, 1996; Pik, 2001.) A második világháború után a szocializmus kialakulásával az állam igyekezett elrejteni azokat az egyéni és kisközösségi szinten jelentkezı problémákat, amelyek a politikai ideológia és az állami szociálpolitika paternalista, jótevı szellemiségébe nem fértek bele. A társadalmi struktúrában megmutatkozó egyenlıtlenségek ellentmondtak az állam egyenlısítı politikájának. (Ferge, 2005) Az állam mostohán bánt a szocialista emberképet torzító jelenségekkel, ezért a deviáns viselkedések formái mellett nemkívánatosnak minısültek a szegénység jeleit magukon viselı élethelyzetek is. A lakásban élık szegénységérıl a rendszerváltás évtizedéig, indirekt módon vannak információink. A politikai rendszer idealizált emberképe, a társadalom mőködéséhez kialakított értékek és normák nem engedték meg az eltérı nézeteket, viselkedéseket, életmódokat. 16

17 A szociológusok ezekben az évtizedekben a társadalmi rétegzıdést vizsgáló kutatásokban mutattak rá az egyes társadalmi csoportok, rétegek differenciáltságára. (Ferge, Kolosi, 1982.) 1960-as években Ferge Zsuzsa rétegzıdéskutatásban vizsgálta az életmód elemei között a lakásviszonyokat, a lakásellátottság jellemzıit a fogyasztás és a tevékenységekre ható idıfelhasználás mellett. Az egyes munkajelleg csoportoknál a lakáskörülményekre vonatkozó megállapítások, a lakások mennyiségi és minıségi mutatóiról szóltak. Mennyiségi mutatókat tekintve nem volt nagy eltérés a legfelsı és legalsó csoportok között a hatvanas évek második felében. A lakáskomfort jellemzıi és a zsúfoltság adatai alapján jelentıs volt a különbség a vezetı beosztásúak, értelmiségiek és a mezıgazdasági fizikai foglalkozásúak között a lakások minıségét tekintve. Emellett a lakáshoz jutás terén is a magasabb státuszú, jobb helyzető csoportok voltak kedvezıbb helyzetben. A szakképzetlen, fizikai munkát végzık lakáshoz jutási lehetısége csekély volt annak ellenére, hogy családjaikkal többnyire egészségtelen, rossz állagú, zsúfolt lakásokban éltek. (Ferge, 1969) Késıbb, a 1980-as években végzett társadalmi rétegzıdés vizsgálatban a lakásstátusz - a lakás értékére, komfortosságára, használatának módjára vonatkozóan - a nyolc státuszdimenzió között szerepelt. A vizsgálati mintába lakásban élık és lakhatással rendelkezık kerültek, ezért az egyes státuszcsoportokban lakásnélküliek nem szerepeltek. A társadalmi rétegzıdés kutatás jelentısége a hajléktalanság vonatkozásában mégis elıremutató, mivel a népességre vonatkozó 12 klaszter között találjuk a deprivált státuszcsoportot, amibe a lakosság közel egytizede tartozott. A depriváltak, alacsony társadalmi státuszúak, többségében szakképzetlenek, alacsony jövedelmet biztosító, fizikai munkaerıt igénylı mezıgazdasági vagy ipari munkát végeztek. (Kolosi, 1982) A nyolcvanas évek végén a rendszerváltás gazdasági átalakulása ıket sodorta ki elıször a munkaerıpiacról, és a munkahely megszőnésével sokuk számára a lakhatás is bizonytalanná vált. A társadalom peremén élık Merton-i értelemben visszahúzódó viselkedése a társadalmi célok, és a célok megvalósításához szükséges eszközök elutasítását jelenti. (Merton, 2002) Az anómiát mutató visszahúzódás egyben a társadalmi értékektıl és normáktól való eltávolodás, ami az életmódban is tetten érhetı. A peremhelyzetben lévıknél a devianciák elıfordulása jobban látható, mint más társadalmi csoportoknál, különösen az alkohol-és kábítószer fogyasztást, bőncselekmények elkövetését, pszichiátriai betegségek elıfordulását tekintve, ami felerısíti a peremhelyzetben élık anómiás állapotának problémáit. 17

18 A társadalmi rétegzıdéskutatás a peremhelyzetőekre is kiterjedt a 1980-as évek második felében. A hajléktalanok, csavargók vizsgálata a lakástalanok jelenlétére kívánta felhívni a figyelmet. Utasi interjú módszerrel győjtött adatokat a lakásnélküli réteg megismerésére. A társadalom peremén lakásban nem élık közül kevesebben voltak azok, akik tudatosan választották a kívülállóságot, és az interjúk alapján megállapítható volt, hogy az egyéneket inkább az életükben történt változások taszították lefelé a lejtın. A lakástalanok között a fiatal és idısebb korosztályoknál a szálláshelyek, a jövedelmek és a munkavégzés formáinak vizsgálatával lehetıvé vált a csövesek fıbb csoportjainak meghatározása a rendszerváltást megelızıen három évvel. A csöves megnevezést ebben az idıszakban a társadalmi normáktól negatív irányba eltérı életmódra használták, ami a magasabb társadalmi státuszú csoportokhoz tartozók számára idegen életforma volt, és ez bennük elutasítást, megvetést váltott ki. Utasi hat típusba sorolta a csöveseket, úgymint illegalitásban csövezık; intézményes gondozásból kikerülık, gyökértelenek, presztízsváltók; könnyen élı, sok pénzt keresık; leszakadók, ügyetlenek, fogyatékosok; sajátos ideológiával kivonulók. Az egyes csoporthoz tartozók magukon viselték azt a küzdelmet, amit a társadalomba való beilleszkedés érdekében fejtettek ki, azonban a külsı körülmények által befolyásolt bizonytalan vagy deviáns lakhatási helyzetekben a társadalmi szabályokhoz való alkalmazkodás is sikertelen volt. Például volt állami gondozottak lakás nélkül, munkás szálláson élık, szociális intézményben lakók, aluljáróban csövezık, nyaralót feltörık és ott alvók, stb. A nyolcvanas évekre jellemzı csöves csoportok éjszakai szálláshelyei többnyire hivatalosan be nem jelentett, illegális szállások voltak, úgymint más személy tulajdonában lévı épület, elhagyott, romos épület, szívességi albérlet és lakás, vagy olyan helyen aludtak, ahol a szállás használat feltétele az intézménnyel való kapcsolat volt, pl. nevelı otthon, munkahely, kórház, szociális otthon. (Utasi, 1987) Utasi vizsgálata rámutatott a társadalom perifériájára került, a társadalmi céloktól visszahúzódó lakástalan csoportokra. Ez a kutatás - az eredmények alapján -, tekinthetı az elsı hajléktalan kutatásnak Magyarországon, bár ennek a vizsgálatnak sem célja, sem szándéka nem volt a hajléktalanság feltárása. A lakástalan csoportok ismeretében megállapítható, hogy a társadalom peremén élı lakásnélküliek magukon viselték a hajléktalanság jegyeit a rendszerváltást megelızı években. 18

19 A csövesek világa a nagyvárosi ifjúsági devianciakutatás területe lett a 1980-as években Magyarországon. A budapesti aluljárókban idızı, jellegzetes ruhát viselı, ápolatlan külsejő, rock koncerteket látogató, mértéktelen alkoholfogyasztásáról ismert fiatal csövesek világa a kutatók számára felfedezésre váró terület volt. A csöveseket a szocializmus idıszakában a társadalmi szabályoktól jelentısen eltérı viselkedést mutató deviáns csoportként határozták meg, ami jellegzetes szubkultúra jegyeket hordozott magán. Életmódjuk, ellentétben a lakástalanokkal, tudatosan választott életforma volt, és jellemzıen a fiatal korosztályok számára vált alternatív életformává a társadalmi értékekkel és normákkal szemben. A csöves szubkultúrához tartozók éjszaka lakótelepi átjárókban, parkokban, nyaralókban, pincékben, szárítókban, szívességi használatra átengedett lakásokban aludtak. Ezeknek a fiataloknak a családjai sok esetben visszautat jelentettek a társadalmi normák szerinti élethez. (Kıbányai, 1979, Rácz és mts, 1980, Ratkóczi, 1982, Nemes, 1984). A csöves fiatalok csoportjai sokszínőek voltak a családi háttér, a szálláshelyek és a szubkultúrán belüli tevékenységek vonatkozásában. A csöves szubkultúra csoportok és a lakástalanok között átfedés volt tapasztalható. (Nemes, Utasi, 1987.) A nevelı otthonokból kikerülık közül a csövesekhez csapódtak a gyökértelen volt állami gondozottak. Ellentétben más csöves csoportokkal (pl. családi konfliktusok vagy iskolai kudarcok elıl menekülık, lázadók, stb.) az állami gondozásból, javító-nevelı intézetbıl kikerülık számára a visszafogadó család bizonytalan volt, a lakhatásnak az intézet után nem volt tartós alternatívája. Ebben az idıben a fiatal csövesek meghatározásában alapvetıen deviancia elemeket találunk: a szelíd csövesek is lopnak, és csak az idı, a megszorultság vagy a vezéregyéniség felbukkanásának kérdése, hogy mikor aktivizálódnak, válnak betörıkké, rablókká. (Kıbányai, 1979) A fojtogató, s számukra jövıtlen jelen elıl a rendkívül korán elkezdett alkoholizálásba, kábítószer-élvezetbe menekülnek.. 11 (Nemes, 1984) A társadalom elítélı velük szemben, viselkedésüket, öltözködésüket, közösségi jelenlétüket általában normasértınek tekintik. A csöves kifejezés fennmaradt a hajléktalanok esetében. A szó, ismerve a fiatal csöves szubkultúrát jellemzı magatartásformákat és külsıségeket pejoratív, és negatív tartalma bélyeg a hajléktalanokon. 11 Berta Bulcsú Élet-és Irodalomban megjelent cikkét idézi Nemes Péter a csövesek meghatározásakor. 19

20 A hajléktalansággal, mint többszörös hiányállapottal együtt járnak azok a jelenségek és külsıségek, amelyek elegendınek bizonyulnak ahhoz, hogy az emberek általánosan csövesként tekintsenek a lakhatás nélkül lévı, talajt vesztett emberekre. A 1980-as évek végén a csöves szubkultúra és a hajléktalanság közös metszetében azok az éjszakai szálláshelyek voltak, amelyeket legális vagy illegális módon, alkalomszerően vettek igénybe a napközben aluljárókban, tereken látszólag céltalanul mászkálók, padokon alvók és pénzt kéregetık. A hajléktalanok és csöves szubkultúrához tartozók öltözködésében a szokásoknak ellentmondó, a higiénés kívánalmakat elhagyó közös jellemzıket lehetett találni, azonban a külsıségek hasonlósága csak felületes megítélése a csoporthoz tartozásnak, és kemény ítélet a számkivetettséghez. II. 2. Kik a hajléktalanok? A hajléktalanság szociális, egészségügyi, mentális tényezıi A szocializmus utolsó évtizedében szembetőnıvé vált a lakhatási hiány egyes társadalmi csoportoknál Magyarországon. Az évtized végén, az utcán alvó emberek megtöltötték a budapesti tereket, pályaudvarokat. A civil társadalom reagálása utcahosszal megelızte az állam intézkedését a vasútállomásokon, aluljárókban alvók segítésében. 1989/1990 telén társadalmi problémák iránt érzékeny szociológusok, családsegítık, mővészek, jó szándékú emberek fogtak össze a hatalom irányába történı közös nyomásgyakorlás érdekében. 12 A civilek odaálltak a hajléktalanok mellé, szolidaritást fejeztek ki beszédeikben, terveikben és cselekvéseikben. Az állami szervekkel való tárgyalás és a hajléktalanok melletti demonstráció meghozta az eredményt: ideiglenes szálláshelyeken aludtak a hajléktalanok, és elkezdıdött a nyílt beszéd a hajléktalanságról. Gyıri Péter néhány hónappal késıbb megjelent tanulmányában tette fel elıször a kérdést: Ki hajléktalan? (Gyıri, 1990.) Az elıbbi kérdésre adott válasz elméleti és tapasztalati egyszerre. Gyıri amerikai forrásokból megismert hajléktalanság meghatározásból kiindulva, alapvetıen két csoportra bontotta a hajléktalanokat: effektív hajléktalanok és hajléktalanság veszélyében élık. Hazai empirikus kutatás hiányában a hajléktalan kategóriák meghatározásában a hajléktalanokkal dolgozó szociális munkások gyakorlati tapasztalati tudása sokat segített ben alakult meg a Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság, melynek alapító tagjai voltak: Bognár Szabolcs, Gosztonyi Géza, Gyıri Péter, Morvai Bea és Ungi Tibor. 20

Bevezetés. Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 *

Bevezetés. Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 * Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 * Bevezetés Mottó: Aki kint él az utcán, azt csak vegetál... Ez nem élet. Aki egyszer ide kikerül, és olyan közegbôl, mint én, akinek megvolt mindene,

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA 700 Szekszárd, Vörösmarty Mihály utca. Tel.: 74/-474, -47 Fax: 74/-474. számú elıterjesztés az SZMJVK Szociális és Egészségügyi Bizottsága 00..-án

Részletesebben

A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében

A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében Nemzeti tanácskozás a hajléktalanügyet támogató információs rendszerek kialakításának lehetőségeiről (2008. december 5.) Szűcs Zoltán Központi Statisztikai

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN. A kutatásról

Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN. A kutatásról Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN A kutatásról Ez a tanulmány 120, 1999-2001-ben készült családi esettanulmány tapasztalatait foglalja össze.

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2013

Közhasznúsági melléklet 2013 Adószám: 21886171-2-42 Cégbíróság: Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-921653 Kıbányai Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Közhasznú Nonprofit Kft 1108 Budapest, Sütöde utca 4.

Részletesebben

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN 1. KÖZTERÜLETEN NE ÉLJENEK ÉS NE ALUDJANAK EMBEREK?! SPECIÁLIS KIHÍVÁSOK AZ UTCAI SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN SZEKCIÓVEZETŐ: MORVA EMÍLIA (MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLET)

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Deviáns viselkedési formák

Deviáns viselkedési formák SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Deviáns viselkedési formák 2008/09. tanév, 2. félév Szociológia Páthy Ádám Definíciók Deviáns viselkedés: az adott társadalomban elfogadott normáktól

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc Abúzusok a családban dr. Hajnal Ferenc Az abúzus Általánosságban helytelen, vétkes használatot, kihasználást, kizsákmányolást jelent A család nem csak lételemet, életteret és támaszrendszert jelent az

Részletesebben

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK Szociális alapismeretek középszint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fontos

Részletesebben

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID Szociológiai Szemle 2002/2. 28-58. Bukodi Erzsébet KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI IDİBEN * Bevezetés A különbözı társadalmi csoportok

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013.

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013. Támogatott lakhatás Serafin József EMMI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA KÉPVISELŐJÉNEK KÖSZÖNTŐJE, ÉS ELŐADÁSA: TÁMOGATOTT LAKHATÁS 1 Jogszabályi háttér Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT A HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS FÉRŐHELYSZÁM BŐVÍTÉSÉRE

SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT A HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS FÉRŐHELYSZÁM BŐVÍTÉSÉRE ... napirendi pont SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT A HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS FÉRŐHELYSZÁM BŐVÍTÉSÉRE Győr városában az utcán élő hajléktalanok száma 250-300 fő körüli, közülük

Részletesebben

Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete. 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E

Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete. 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról (Egységes szerkezetben.) Egységes szerkezetbe

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Megmozdítani a mozdíthatatlant

Megmozdítani a mozdíthatatlant Megmozdítani a mozdíthatatlant A Vissza az utcáról program tapasztalatai Szabó Andrea (Hajléktalanokért Közalapítvány) 1 A vissza az utcáról program előzményei 2010: 2011: a Magyar Köztársaság 2010. évi

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

K É R E L E M. 2. Szolgáltatás típusa: 3. Milyen idıponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: 200. hó nap. Dátum: 200 év hó nap

K É R E L E M. 2. Szolgáltatás típusa: 3. Milyen idıponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: 200. hó nap. Dátum: 200 év hó nap Tiszavasvári Szociális-, Gyermekjóléti és Egészségügyi Szolgáltató Központ 4440 Tiszavasvári, Vasvári Pál út 87. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Telephely: 4440 Tiszavasvári, Hısök út 38. K É R E

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

A családon belüli erıszak áldozatait segítı szolgálatok és intézmények listája Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A családon belüli erıszak áldozatait segítı szolgálatok és intézmények listája Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A családon belüli erıszak áldozatait segítı szolgálatok és intézmények listája Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - Egymásért Egy- Másért Kiemelkedıen Közhasznú Nemzetközi Alapítvány Krízisotthona A Krízisotthon

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM. Felkészülés a téli idıszakra a hajléktalan-ellátásban

TÁJÉKOZTATÓ NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM. Felkészülés a téli idıszakra a hajléktalan-ellátásban NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ az Országgyőlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága részére Felkészülés a téli idıszakra a hajléktalan-ellátásban Budapest, 2010. november

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Kérelem az ápolási díj megállapítására

Kérelem az ápolási díj megállapítására 1. számú melléklet a 141/2005. (VII. 27.) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez] I. Az ápolást végzı személyre vonatkozó adatok Kérelem az ápolási díj megállapítására

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni

Részletesebben

Fényes Hajnalka. A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása?

Fényes Hajnalka. A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása? Fényes Hajnalka A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása? Debrecen, 2010 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás... 4 1. Bevezetés... 5 1.1. Kezdı gondolatok

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015. 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

20/2008. (X. 20.) Önkormányzati Rendelet

20/2008. (X. 20.) Önkormányzati Rendelet könyvébıl: 20/2008. (X. 20.) Önkormányzati Rendelet Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi képviselık, bizottsági tagok, bizottsági elnökök tiszteletdíjának, valamint a helyi képviselık

Részletesebben

SÜLYSÁP SZÉKHELYŐ KÖZÖS FENNTARTÁSÚ CSALÁDSEGÍTİ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

SÜLYSÁP SZÉKHELYŐ KÖZÖS FENNTARTÁSÚ CSALÁDSEGÍTİ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Sülysáp Székhelyő Közös Fenntartású Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat 2241 Sülysáp Szent István tér 1. Tel/fax: 29/635-434 SÜLYSÁP SZÉKHELYŐ KÖZÖS FENNTARTÁSÚ CSALÁDSEGÍTİ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

Hajléktalan ellátás. 1. Albert Fruzsina Dávid Bea: Ha elszakad a háló A hajléktalanság kapcsolathálózati

Hajléktalan ellátás. 1. Albert Fruzsina Dávid Bea: Ha elszakad a háló A hajléktalanság kapcsolathálózati Hajléktalan ellátás Kötelező irodalom: 1. Albert Fruzsina Dávid Bea: Ha elszakad a háló A hajléktalanság kapcsolathálózati megközelítésben. Új Mandátum, 2001. 2. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója

A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság 2005. évi beszámolója HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA Utcai szociális munka Az utcai szociális munkás szolgálat

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója TARTALOMJEGYZÉK I. A KONCEPCIÓ CÉLJA 3 II. HELYZETKÉP 3 III. JÖVİKÉP 21 IV. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 22 Mellékletek A KONCEPCIÓ CÉLJA

Részletesebben

SZEMPONTRENDSZER A SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

SZEMPONTRENDSZER A SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ SZEMPONTRENDSZER A SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Segédlet a Vissza az utcáról című, 2011 UNY kódú pályázati felhívás 8. számú mellékletének elkészítéséhez A szükségletfelmérésnek a jelenlegi állapotot,

Részletesebben

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

SZAKMAI PROGRAM ÉJJELI MENEDÉKHELY. Az intézmény fenntartója: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

SZAKMAI PROGRAM ÉJJELI MENEDÉKHELY. Az intézmény fenntartója: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata SZAKMAI PROGRAM ÉJJELI MENEDÉKHELY Az intézmény fenntartója: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata A mőködtetı intézmény neve, székhelye: Útkeresés Segítı Szolgálat Dunaújváros, Bartók B. út 6/b

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter:

BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter: Az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök alakulása, hatásuk a munkaerı - piaci

Részletesebben

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július ÚNYI ÚJSÁG XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július T A R T A L O M Fejezetek Úny község történelmébıl Óvodai hírek Iskolai hírek Testületi Tallózó Anyakönyvi hírek Berhidai

Részletesebben

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére. intézményi referens

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére. intézményi referens Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére 9. Tárgy: Hajléktalan személyek nappali ellátása Az elıterjesztést készítette: Rostásné Rapcsák Renáta

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Gyorsjelentés a 2011. évi hajléktalan-adatfelvételről Válaszadó

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név: Születési neve: Anyja neve: Születési helye, időpontja: Lakóhelye: Tartózkodási helye:

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

2. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság

2. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság 8/2010. (IX. 3.) NEFMI rendelet egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályosság: 2010.09.03 - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2009 Készítette: Gruber Marianna igazgató Jóváhagyó: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2009. Tervezett felülvizsgálat dátuma:

Részletesebben

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

KÉRELEM a normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására

KÉRELEM a normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására KÉRELEM a normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására I. Személyi adatok 1. A kérelmezı személyre vonatkozó adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születés helye, ideje:... Lakóhely:

Részletesebben

KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN

KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN Szabó Andrea 2011. Szeptember 15. Balatonföldvár ÍRORSZÁG LAKOSSÁG: 4.2 MILLIÓ FŐ TERÜLET: 70.282 KM 2 DUBLIN LAKOSSÁG: 525,383

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai A B C 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz győjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Kérelem. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez A lap 1. Az ellátást igénybe vevı adatai: Név:... Születési neve:.. Anyja neve:... Születési helye, idıpontja: Lakóhelye:. Tartózkodási

Részletesebben