Bevezetés. Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés. Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 *"

Átírás

1 Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 * Bevezetés Mottó: Aki kint él az utcán, azt csak vegetál... Ez nem élet. Aki egyszer ide kikerül, és olyan közegbôl, mint én, akinek megvolt mindene, ezt sem szívvel, sem lélekkel, sem agyilag nem lehet feldolgozni. 2 Tanulmányom témája a hajléktalanság tényezôinek megismerése és a hajléktalansághoz vezetô utak feltárása fedél nélküli nôknél. Hajléktalan nôkrôl hazai empirikus kutatásokból nem sokat tudunk. A témaorientált vizsgálatok középpontjában rendszerint a hajléktalanság természetének és a hajléktalanellátás mûködésének kutatása áll, ezért hiányoznak a valódi mélyfúrások. A férfiak és a nôk hajléktalanságában a hazai vizsgálatok eredményeibôl kiindulva látszólag nem sok különbséget lehet felfedezni. Ezek a vizsgálatok nem foglalkoznak a finom részletek és különbözôségek feltárásával, ezért a fedél nélküli nôkre fókuszáló kutatás közelebb vihet minket a hajléktalanságot jellemzô folyamatok és összetevôk megértéséhez. Kutatásomban elsôdlegesen kvalitatív vizsgálati módszereket alkalmaztam, amelyek lehetôséget adtak a személyes életutak megismerésére. A hajléktalansághoz vezetô okok egyfelôl a társadalmi-gazdasági viszonyok között strukturális eredetûek (pl. alacsony fokú iskolázottság, munkanélküliség, lakáshiány), másfelôl a nukleáris család köré épülnek (pl. válás, a jövedelem hiánya vagy a megélhetést veszélyeztetô mértéke). A nôk hajléktalanságának vizsgálatával célom volt a mikrotársadalmi tényezôk mélyebb megismerése, az okok közötti összefüggések megértése, a hajléktalanná válás folyamatának feltérképezése a fedél nélküli helyzethez vezetô utak elemzésével, valamint azoknak a veszélyeztetô tényezôknek a megtalálása, amelyek jelentôsen hozzájárulnak a nôk lakhatásának elvesztéséhez. Az interjúkban élettörténeteket ismertem meg, olyan történeteket, amelyekben nyomon követhetôk a sorsfordító események a hajléktalanná válást megelôzôen. Az életútban azokat az életeseményeket, válságtényezôket kerestem, amik töréspontok voltak, és megváltoztatták a nôk addigi életét, elôsegítették hajléktalanná válásukat. A vizsgált életesemények egyfelôl a családi életben és a nemi szerepben lezajlott természetes változások voltak, pl. házasságkötés, gyermekszülés, munkavállalás; másfelôl azok a krí- 1 * Jelent tanulmány része az ELTE TÁTK Szociológiai Doktori Iskola Szociálpolitika és szociális munka programban készített disszertációmnak. Témavezetô: Ferge Zsuzsa akadémikus, professor emeritus. 2 Interjúrészlet. 39

2 zisek, amik kizökkentették az egyént addig megszokott életébôl, és jelentôs egyensúlyvesztéssel jártak, pl. munkanélküliség, válás, bántalmazás, betegség, halál, kilakoltatás. Az interjúkban elemeztem az orientációs (szülôi) és konjugális (házastársi) családban történt eseményeket, és kiemeltem azokat a változásokat, ahol életük jelentôs fordulatot vett. A nôk életében bekövetkezett traumatizáló életesemények és a hajléktalanná válás között ok-okozati viszony fedezhetô fel. Minden történet alkalmas volt az ún. Hajléktalanságút térképszerû ábrázolására, ahol nyomon követhetôk az egyén életútjának fordulatot jelentô eseményei, a lakhatás változása és a támogató kapcsolatok, erôforrások jelenléte vagy éppen hiánya. Jelen tanulmány elsô részében a társadalom peremén élôk ki re kesz tôdésében szerepet játszó decivilizációs hatásokról írok, majd röviden összefoglalom a hajléktalansággal összefüggésben ismert tipológiákat. A tanulmány második részében áttekintést adok kutatásom eredményeirôl. Két fedél nélküli nô esetében Hajléktalanságút -térképen ábrázoltam és elemeztem az életút azon eseményeit, amelyek megváltoztatták a lakhatási helyzeteket, a támogató kapcsolatokat, és fedél nélküli létbe sodorták a nôket. Hajléktalanok a társadalom peremén, decivilizációs problémák A társadalmi struktúrában roppant kevés tôkeforrással marginális helyzetben találjuk a hajléktalanokat. Bourdieu-i értelemben az anyagi és kulturális tôke hiánya tetten érhetô a fedélnélküliek társadalmi-gazdasági helyzetében (Ferge 1997, 2000). A hajléktalanságban az egyén gazdasági aktivitása igen csekély, a javak megszerzéséhez szükséges anyagi tôke teljes vagy majdnem teljes hiánya jelentkezik, s az egyénre jellemzô kulturális tôke is fokozatosan szétfoszlik, amibe beleértem a munka és a munkához tartozó kapcsolatok elvesztését, a tudás és a szellem megújításához szükséges körülmények hiányát, a társas kapcsolatok erodálódását. Hajléktalanként hosszú a veszteséglista, és minden, ami korábban mint birtokolt tôke és civilizációs eredmény hozzátartozott az ember életéhez, szinte teljesen elvész a hajléktalanságban. A kiilleszkedéshez vezetô lejtôn a lakás, mint magánterület elvesztése, az emberi kapcsolatok felbomlása és a tartós munkanélküliség nagy sebességgel vezet a hajléktalan ember társadalmon kívüli helyzetéhez. 3 A lakásból, lakhatásból való tartós kívülmaradás felveti a társadalmi életbôl való kirekesztés, az exklúzió elérését, aminek következtében, a megfosztottság súlya 3 A problémák megértéséhez fôként N. Elias és Ferge Zsuzsa munkáit használtam fel, amikor az élethez, és benne a lakáshoz kapcsolódó civilizációs elemekrôl teszek említést a hajléktalansággal összefüggésben (Elias 1982; Ferge 1999). 40

3 alatt, a számkivetett életében az emberi méltóság súlyos sérülése elkerülhetetlen. 4 Másik nézôpontból a hajléktalanság a civilizáció ellen ható helyzet, ezért a közösség elhatárolódhat azoktól, akik nem képesek az elvárásoknak megfelelôen élni a társadalomban. A civilizáció a társadalmi együttélésrôl szól, arról, hogyan tudhatunk egymással és egymás mellett élni egy adott társadalomban írta Ferge Zsuzsa N. Eliasra utalva (Ferge 1999). Az együttélés szabályai évszázadok alatt épültek be a társadalom normarendszerébe és a családok életébe. A modern társadalom követelményeit nemzedékek adták át egymásnak, amik idôvel szokássá alakultak, és a kevésbé tehetôs társadalmi csoportok tagjai is igyekeztek ezeknek az elvárásoknak legalább minimálisan vagyoni helyzetükhöz mérten megfelelni azért, hogy társadalmon belüliek, és ne azon kívüliek legyenek. A társadalom peremén élô hajléktalanok egy sor civilizációs normának nem képesek megfelelni. A lakásvesztô ember számára megszûnik a privát élet, aminek elsôdleges területe az otthon, és eltûnik a magánélethez tartozó szabadság. A hajléktalan ember többnyire közterületen, középületben éli a mindennapokat, ahol a túlélés jobbára a civil társadalom támogató vagy elutasító hozzáállásán és az állam gondoskodásának a minôségén múlik. Az évszázadok alatt szokássá, normává alakult civilizációs értékek megváltoznak a hajléktalanságban. A kirekesztôdés folyamatában a lakásvesztéssel eltûnik a magánterület, amit az egyén korábban, lakásban élôként, birtokolt. A lakásból, illetve lakhatásból kikerült ember számára megszûnik a magánélet tere és szabadsága. A fedélnélküliek elveszítik a társas kapcsolatok intim területét, a családi együttélés, a pihenés és regenerálódás helyét, a biztonságos élet magánterületét. Mindezek tartós hiánya az emberek életében felerôsíti a decivilizációs hatásokat a társadalomban. A decivilizációs hatás talán a hajléktalanoknál a legkézenfekvôbb, hiszen a fedélnélküliek marginális társadalmi helyzetében a civilizációs normák egy jó részének nyoma vész. A jelenkor társadalmában mindazok, akik fedél nélküliek, lemondani kényszerülnek olyan normákról, amelyek a lakásban az élet természetes részei. A depriváció ilyen fokán az egyén számára nincs privát hely a pihenésre, a társas kapcsolatokra, az ember nem tudja a tisztálkodást és a WC-használatot folyóvízzel, diszkréten megvalósítani, és mindennapi gond a táplálkozás, alvás emberi élethez méltó körülményeinek kialakítása is. (Ferge 2000). Magánterület hiányában a fedél nélküliek számára a közterület az élettér, ahol a lakásban élô többség mond ítéletet felettük. Segíteni, eltûrni, elutasítani? Mindegyik attitûd mellé számos példát lehetne felmu- 4 A társadalmi kirekesztôdés elméletei részletesen megtalálhatók a következô szerzôk munkáiban: Castle (1993); Atkinson (1998); Ferge (2000, 2001); Szalai (2002). 41

4 tatni, ha az állam és az állampolgárok felôl vizsgáljuk a kérdést. A civilizáció jelenkori fokán emberi jogi és társadalmi kérdés, hogy mi lesz a sorsa azoknak az embereknek, akik kirekesztôdnek a lakhatásból. A decivilizációs folyamat ártalmait tekintve lényeges az állam felelôssége és cselekvése a kirekesztôdés visszafordításában és az emberhez méltó életkörülmények feltételeinek kialakításában. A hajléktalanság fogalma és tipológiája A hajléktalanság meghatározásának középpontjában szociálpolitikai nézôpontból a XX. század húszas éveiben éppúgy a lakás áll, mint az új évezred hajnalán. A család életének egyik legfontosabb alapköve az otthon, mely nélkül családot elképzelni nem lehet. A család, otthon nélkül, szétesik, széthull, s a visszahatás magán a társadalmon mutatkozik meg. A rendes, megfelelô otthon erkölcsöt, kultúrát, egészséget, jólétet jelent általánosságban, az otthontalanság vagy a nem megfelelô otthon ennek ellenkezôjét: bûnt, kulturálatlanságot, betegséget, nyomorúságot (Hilscher 1928). Hilscher Rezsô kiemeli a lakásban élés funkcióinak családi és társadalmi értékeit a múlt század elején, és nyomatékosan kijelenti, hogy az otthon, szemben az otthontalansággal, megvédi az egyént a társadalomban nemkívánatos cselekményektôl, az egészségtelen életmódtól és a legmélyebb nyomorúságtól. Hetven évvel késôbb, az új évezredben bevezetett szociálpolitikai definíció a hajléktalansággal kapcsolatban rámutat a lakhatási helyzet differenciáltságára és a lakástalanok kategóriáira. Fedélnélküliek: éjszakáikat közterületen vagy szabad ég alatt, vagy valamely nem a lakhatást szolgáló zugban töltik. Effektív hajléktalanok: vagy fedél nélküliek, vagy semmilyen stabil, tartós lakhatási lehetôséggel nem rendelkeznek, nap mint nap meg kell dolgozniuk azért, hogy éjszaka valahol megaludjanak. ( ) Lakástalanok: vagy fedél nélküliek, vagy effektív hajléktalanok, vagy stabilan nem lakásban, de lakhatást szolgáló helyiségben laknak (munkásszálló, börtön, bentlakásos intézmények stb.). Otthontalanok: vagy fedél nélküliek, vagy effektív hajléktalanok, vagy lakástalanok, vagy ugyan tartósan lakásban töltik éjszakáikat, de a lakás folyamatos használata fölött nem rendelkeznek (Bényei Gurály Gyôri Mezei 2000). 42

5 Ebben az értelmezésben a legszélesebb kategória az otthontalanoké, akik lakásban élnek, ámde nem rendelkeznek annak tulajdonjogával, és azokat is itt találjuk, akik átmeneti lakhatási formákban élnek vagy lakhatáson kívüli szálláshelyeken alszanak. Magyarországon a szûken értelmezett hajléktalanság meghatározása az effektív hajléktalanokról szól, vagyis azokról, akik a hajléktalanok számára kialakított intézményes szálláshelyeken és közterületen alszanak. A szociális szolgáltatások többnyire az effektív hajléktalanokat célozzák meg, mivel a társadalom elsôdlegesen ôket tekinti hajléktalannak. Az ETHOS, a hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség európai tipológiája alapján a hajléktalanság fôbb kategóriái a következôk: 5 Fedélnélküliek: közterületen, éjjeli menedékhelyen élôk. Lakástalanok: szállón élôk, intézményi ellátásból kikerülôk, hajléktalanságuk miatt támogatásban részesülôk. Bizonytalan/veszélyeztetett lakhatásban élôk: bizonytalan lakhatás, kilakoltatással fenyegetettek, erôszak fenyegetettségében élôk. Elégtelen lakáskörülmények között élôk: átmeneti építményekben élôk, alkalmatlan lakásban élôk, szélsôséges túlzsúfoltságban élôk. A fenti tipológia magában foglalja a hajléktalanságot és a lakhatásból való kirekesztettség állapotát. Kutatásom fókuszába az elôbb említett csoportok közül a fedélnélküliek kerültek. A kutatás módszerei, tapasztalatai Az adatgyûjtéshez kvalitatív módszereket alkalmaztam. A felmérési módszer kiválasztásakor az interjú mellett döntöttem, mivel a személyes életút és a hajléktalanság megismerése mélyrehatóbb nyitott kérdésekkel, mint a kérdôíves adatfelvétel. Az interjú fajtája mélyinterjú, ahol lehetôsége van a kutatónak az interjúalany személyiségének mélyebb megismerésére, és elfeledett vagy az interjúalany számára a jelenben kevésbé fontos múltbéli események feltárására. Az interjú félig strukturált interjú volt, amelyben két területrôl építettem fel a kérdéseket. A fókuszba a személyes életút megismerése került kisgyermekkortól a hajléktalanná válásig, majd arra kérdeztem rá, hogyan élik meg a hajléktalanságot. 5 Az ETHOS fordítását Gyôri Péter és Bakos Péter készítették. Forrás: tanulmanyok. 43

6 A kutatásban a vizsgálati populációhoz tartozó nôk éjszakai szállása: utcán, tereken, parkokban, lépcsôházakban, elhagyott épületekben, bódékban található, vagy természetes személy lakásában szívességi befogadottak éjszakára, a nappali idôszakot azonban az utcán töltik, tehát fedél nélküliek; illetve menhelyen vagy átmeneti szálláson alvó lakástalanok. Az interjúkat Budapesten és Nyíregyházán készítettem. A két város kiválasztásában az elérhetôség és az elôzetes szakmai ismeret egyaránt szerepet játszott. Nyíregyházán 1995-tôl ismerem a hajléktalanellátás mûködését. Budapest kiválasztásában meghatározó szempont volt a hajléktalanok jelentôs száma és a szolgáltatások heterogenitása. A hajléktalanok becsült számát tekintve Gyôri Péter számítása szerint az országban élô ezer hajléktalan közül minden második a fôvárosban él, és az általuk igénybe vehetô szolgáltatások a férôhelyek és alternatív szolgáltatások vonatkozásában bôvebb kínálatot mutatnak, mint a vidéki városokban. 6 Szisztematikus mintavételi eljárást nem alkalmaztam, mivel annak megvalósítását több nehézség akadályozta. Az elsô és legfôbb probléma az, hogy a hajléktalan nôk pontos számáról hiányoznak az egzakt adatok, ezért a mintavételhez nehéz bármilyen listát összeállítani. A másik gond a hajléktalanok mozgásából ered, hiszen a nap egyes idôszakait különbözô helyeken töltik. Az idôfelhasználás és a tevékenység összevetése alapján ismert, hogy a hajléktalanok és köztük a nôk a nap egyes idôszakaiban különféle tevékenységet végeznek, ami más-más helyen történik (pl. utca, melegedô, menedékhely stb.). A szolgáltatások dokumentációiban az adott napon vagy éjszakán a szolgáltatást (pl. mosás a nappali melegedôben vagy alvás az éjjeli menedékhelyen) igénybe vevôket jegyzik fel, ami a személyekre nézve nem konstans, mivel napról napra változik az egyes szolgáltatásokat felhasználók összetétele. A vizsgálati minta kialakításához részben felhasználtam a Február 3 kutatásban alkalmazott mintavételi eljárást, miszerint a hajléktalanokat azokon a helyeken kérdeztem meg, ahol a szociális munkások tapasztalata alapján elôfordulnak, és ahol a szolgáltatások mûködnek. Ez a hely gyakran intézmény (melegedô, éjjeli menhely) és közterület, utcai alvóhely volt. A hajléktalan nôk megkeresésében és kiválasztásában sokat segítettek a szociális munkások, akiktôl információkat kaptam a klienskörükbe tartozókról, vagy az utcán alvók esetében elôfordult, hogy a segítôk elôzetesen beszéltek nekik kutatási szándékomról, és több esetben be is mutattak a kli- 6 Bôvebben: Gyôri (2005). Budapest hosszú távú lakáskoncepciója és középtávú lakásprogramja. A Fôvárosi Önkormányzat részére készített anyagból, 43. o. és Gyuris (2002) Hajléktalanság , kutatási beszámoló. 44

7 enseknek, amikor szállón, melegedôben vagy utcán kerestem ôket. Az interjúalanyok kiválasztásakor alkalmazott másik módszer az interjút megelôzô beszélgetés volt, ahol elmondtam az interjú témáját, világossá tettem a kérdéseket, és azok a nôk, akik érdeklôdést mutattak, leültek hozzám beszélgetni. Minden esetben a lehetséges interjúalany döntése volt az interjú elkezdése és a történet feltárása. Összesen 21 nôvel készült interjú. A beszélgetéseket három kivételével diktafonon rögzítettem. Az interjúk elkészítését követôen az elemzést tartalomelemzéssel végeztem el két területen: 1. Az életút fôbb szakaszaiban azokat az eseményeket kerestem, amelyek megváltoztatták az egyén addigi életét. A vizsgált életesemények a családi életben és a nemi szerepben természetes változások: házasságkötés, gyermekszülés, munkavállalás; valamint azok a töréspontok, krízisek, amelyek traumatikus események voltak, és kizökkentették az egyént addig megszokott életébôl: válás, bántalmazás, betegség, halál, kilakoltatás. 2. A hajléktalanságot kiváltó életesemények, lakhatási helyzet, támogató szolgáltatások és személyek kapcsolata. Az egyén életútjában feltérképeztem e három terület oksági kapcsolatát, és az elkészült Hajléktalanság-térkép elemzésével feltártam a hajléktalanság okait és a hajléktalanutakat. Az interjúk elemzésekor egyaránt dolgoztam kvantitatív és kvalitatív adatokkal. Minden alany esetében adatlapon rögzítettem a nemét, iskolai végzettségét, családi állapotát, gyermekeinek számát, társas kapcsolatát és a hajléktalanságban eltöltött idôt. Az egyes változókhoz tartozó adatok alkalmasak az elemzésre. Az interjúkat tartalomelemzéssel dolgoztam fel, és a megismert tényezôket interjúrészletekkel támasztottam alá. Fontosnak tartottam kiemelni az interjúkból azokat a jellemzô momentumokat, folyamatokat, oksági kapcsolatokat, amelyek a hajléktalanságban szerepet játszottak. A felhasznált interjúrészletekben az alanyok neveit megváltoztattam az anonimitás biztosítása érdekében. Demográfiai adatok és életmódjellemzôk a vizsgált csoportnál Az interjúkban megismert nôk tipikusan középkorúak, legfeljebb szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, az elavult szakmák miatt gyenge a munkaerôpiaci pozíciójuk; családanya- és feleségszerepben éltek korábban férj vagy élettárs mellett, társkapcsolataik válással végzôdtek, a hajléktalanságban társat kerestek maguknak, és tartósan otthontalanok. Mindezek alapján ki- 45

8 rajzolódni látszik az a kép, miszerint a hajléktalan nôk társadalmi státusa alacsony, a depriváltak jegyeit viselik magukon. 7 Esetükben a munkaerôpiacról való kiszorulás, az értéktelen szakma, a tartós hajléktalanság komoly akadálya a társadalmi reintegrációnak. Az alacsony társadalmi státus mellett a nôk családi pozíciója roppant gyenge, mivel gyermekeikrôl nem gondoskodnak, háztartást nem vezetnek, és nem sok esélyük van a munkavállalásra. Az életmód jellegzetességeit vizsgálva általánosságban kijelenthetô, hogy a fedél nélküli nôk a hajléktalanokra jellemzô életmódot élik. Sajátos, nemre jellemzô tényezôt a kapcsolatok terén lehet találni. A nôkben a gondoskodás vágya erôteljesen él. Azok a nôk, akik társat vagy barátot találtak maguknak a hajléktalanságban, a gondoskodást az együttlétben igyekszenek megvalósítani. A másik emberrel való törôdés, gondjainak enyhítése, kórházban történô meglátogatása jól kifejezik a gondoskodás nemre jellemzô formáit. Azok a nôk, akik egyedül vannak a hajléktalanságban, felnôtt gyermekeikkel kapcsolatosan mesélték el a gondoskodás vágyott élményét, amikor közös otthonról, fôzésrôl és együttlétrôl beszéltek. A szükségletek kielégítésében a nôk, hasonlóan a férfiakhoz, az elemi szükségletek kielégítését tartják elsôdlegesnek, úgymint élelemhez és ivóvízhez jutni, ruhanemût váltani, tisztálkodni, pihenni valahol. A hajléktalan nôk, csakúgy, mint a férfiak, a szükségletek kielégítésében a túlélésre rendezkednek be. Az egyik interjúalany fogalmazta meg: ha túlélem a holnapi napot, akkor túlélem az egészet (Klári, utcán alvó nô), vagyis a holnapi nap biztosan jobb lesz, csak elôbb át kell vészelni a mait. Többet jelent ez a mondat, mint egyszerû életben maradást: a holnap reménységét is magában foglalja. A reményt, ami a lakásról, házról, a körülöttük lévô gyerekekrôl szól. Szinte mindegyik interjúalany hasonló vágyakról beszélt, arról, hogy van lakása, családja, hogy nô és anya lehet. A vágyaktól az utca és a menhely valóságos helyzetei messze vannak, a remény ébrentartása azonban fontos szubjektív tényezôje a túlélésnek. Melyek az életmód objektív elemei a hajléktalan nôknél? A szükségletek kielégítéséhez szükséges forrásokat a nôk a szolgáltatásokban és a pénzkeresés különféle formáiban találják meg. A szolgáltatások túlnyomórészt a hajléktalanellátásban jelenlévô ún. alacsonyküszöbû szolgáltatások, ritkábban a magasabb szintû, saját erôforrást (pl. jövedelmet) is igénylô lehetôségek. 8 Az egyes szolgáltatások igénybevételét befolyásolja a nôk alvási 7 Vö. Kolosi Terhes babapiskóta címû könyvében található státuscsoportokkal (Kolosi 2000: ). 8 Alacsonyküszöbû szolgáltatás az, ahol az ellátók nem támasztanak feltételt a szolgáltatás igénybevételéhez (pl. utcai szociális munka, krízisszállás), vagy minimális feltétel (pl. tüdôszûrô igazolás) teljesülése esetén igénybe vehetô a szolgáltatás (éjjeli menedékhely, nappali melegedô), és a hajléktalan nem fizet térítési díjat. 46

9 helye, mivel azok, akik utcai szálláshelyeken alszanak, jobbára az utcai szociális munka szolgáltatásait igénylik, míg azok, akik szállón alszanak, intézményes keretek között mûködô szolgáltatásokat is használnak. Az elérhetô szolgáltatásoknak fontos szerepük van az elemi szükségletek kielégítésében, hiszen élelemhez, ivóvízhez, ruhához, tisztálkodási lehetôséghez, alvóhelyhez juthatnak általuk, azonban nem minden nô él a szolgáltatások intézményi hozzáférésének lehetôségével. Többen inkább elszenvedik az idôjárás viszontagságait, vállalják a táplálékhoz és ruházathoz való hozzájutás esetlegességét, és nem kérnek intézményi segítséget. Az elutasítás mögött az intézményi rendszerek elviselhetôsége kérdôjelezôdik meg, mivel a közösségi szabályok betartásával és betartatásával kapcsolatban a nôknek voltak rossz tapasztalataik. 1. táblázat. A pénzkereset formái hajléktalan nôknél A pénzkereset formája Bejelentett munka vagy pénzbeni ellátás Tevékenység Munkavállalás munkahelyen ritka és átmeneti jellegû többnyire Baleseti járadék, rokkantnyugdíj ritka, egy-két esetben Újságozás hajléktalanújság árusítása Szórólapozás szórólapok osztása közterületen Hulladékgyûjtés, adományok elfogadása Kukázás hasznosítható holmik eladása Üvegvisszaváltás Kartonpapír- és hulladékgyûjtés Háztartási munka végzése bevásárlás, kertgondozás, takarítás (szállón, magánszemély lakásán) Pénzadomány elfogadása koldulás nélkül szerzett pénz Adományként kapott ruhanemû eladása piacon A szükségletek kielégítésében a pénz létének vagy hiányának jelentôsége van a hajléktalanok életében is. A nôknél változatos pénzkereseti formákat találtam, melyeket a 1. sz. táblázatban foglaltam össze. A megélhetésre fordítható napi összeg forint a nôknél. A napi keresetet rendszerint kiegészítik valamilyen természetben kapott adománnyal (amit természetes személytôl kapnak, vagy amihez támogató szolgáltatáson keresztül jutnak). A hajléktalanságban kialakult társkapcsolatoknak a kötôdés, a valakihez való tartozás érzése mellett a szükségletkielégítésben is jelentôségük van. Elôfordul, hogy a társkapcsolatban a férfi rendelkezik rendszeres jövedelem- 47

10 mel, amit az élettársak közösen használnak fel. Más esetben a pár mindkét tagja részt vesz a pénzkeresésben, amit teljes egészében magukra költenek. Többen máról holnapra élnek, és nincs elegendô pénzük élelemre, ruhára. A bejelentett munkavállalás ritka, a nôknél az akadályok között szerepel a szakképzettség hiánya, a 40 év feletti életkor, ha a hajléktalansággal nem egyeztethetô össze a munkahely (pl. a munkarendnek és a szálló nyitva tartási idejének az átfedése, pihenésre alkalmas szálláshely hiánya stb.), mentális problémák, a társkapcsolattól való függôség az életmódban. A Hajléktalanság útja modellrôl A nôkre jellemzô hajléktalanságutak térképszerû felvázolására kutatók egy angliai kutatás során tettek kísérletet 2006-ban. A vizsgálatról készült öszszefoglalóban a vizsgálatot végzôk fontosnak tartották kiemelni a hajléktalanság folyamatjellegét, valamint ráirányították a figyelmet azon egyéni események, döntések jelentôségére, amelyek elônyös vagy káros irányban, de változásokat indítottak el a nôk életében. Ebben az értelemben a strukturális mûködések és az intézményi rendszerek éppúgy kihatással vannak az életútra, mint a személyesen átélt események és a meghozott döntések következményei. A hajléktalanság nem csupán tapasztalat vagy átmeneti szálláshelyek egymásutánisága. A hajléktalan lét nem pusztán az események és tapasztalatok sorozata, azt nem kizárólagosan a nôk választásai és döntései, vagy a személyes körülményei határozzák meg. A hajléktalanság sokkal inkább dinamikus, mint lineáris folyamat. Az utak alapján elmondható, hogy komplex folyamatok, események, cselekvések, interakciók befolyásolják azt, hogy a nôk épp hajléktalanok, belekerülnek, avagy kikerülnek ebbôl a helyzetbôl. Találkoznak strukturális kényszerekkel (szegénység, lakáspiac, munkaerôpiac); intézményekkel és folyamatokkal (lakáshoz jutás, szolgáltatás, szervezeti szerep); személyes eseményekkel és tapasztalatokkal (visszaesés, betegség, szülôi mivolt, válás, gyász), és e térképen látható, hogy a hajléktalan nôk lehetôségek közül választanak és döntéseket hoznak. 9 A hajléktalanságra jellemzô folyamatok feltárásához készülô személyes Hajléktalanságút -térkép három területre irányul a hajléktalanoknál: sze- 9 Forrás: K. Reeve R. Goudie R. Casey: Homeless Women: Homelessness Careers, Homelessness Landscapes. July

11 mélyes életük eseményei és tapasztalatai, lakhatási helyzetük, szolgáltatásokkal való interakcióik. Az interjúkban megismert történetekbôl elkészítettem az alanyok Hajléktalanságút -térképét, ahol felvázoltam, milyen folyamatokon mentek keresztül, és miképpen váltak hajléktalanná a nôk. A térkép megmutatja: a pszichoszociális fejlôdést meghatározó életeseményeket az egyes életútszakaszokban; az életeseményekben bekövetkezett fordulópontokat, amelyek a hajléktalanság felé sodorták az egyént; a függôségi kapcsolatok mentén kialakult lakhatási szituációkat; a hajléktalanság elkerülésére használt alternatív szálláshelyeket; erôforrások felhasználását: természetes kapcsolatok és mesterséges támaszok jelenlétét a válsághelyzetekben. Az elemzésben a hajléktalanná válásban szerepet játszó események és okok feltárása a térképek alapján történik. A személyes események, a lakhatás, a kapcsolatok között felfedezhetô ok-okozati összefüggések megismerése közelebb visz a hajléktalansághoz vezetô utak megértéséhez. A hajléktalanság elôzményeit feltáró térkép alkalmas lehet egyfelôl a probléma mélyebb megismerésére szociális diagnózis készítéséhez, másfelôl a hajléktalanság megelôzése érdekében a prevenció hatásos eszközeinek és módszereinek megtalálására. A hajléktalanutak elemzése Ebben a tanulmányban a hajléktalanság folyamatának bemutatásához kettô hajléktalanság-térképet használok fel. A nôk történeteibôl kirajzolódott Hajléktalanságút -térképeken látszik, hogy a hajléktalanság nem pusztán a lakhatás hiányállapota, hanem összetett problémahalmaz. A személyes hajléktalanságútból megismerhetjük a hajléktalanná válás rizikótényezôit a családi életben, a lakhatásban és a kapcsolatok terén, és közelebb juthatunk a közöttük lévô összefüggések megértéséhez. A kiválasztott térképeken a nôk hajléktalanná válásának két jellegzetes útja látható. Az elsô térképen az Állami gondozásból hajléktalanságba végbemenô folyamatot követhetjük figyelemmel, a másodikon a Családból hajléktalanságba vezetett az út Az idézôjelbe tett megnevezéseket a disszertációmban használom a nôk hajléktalanná válásának tipikus útjaként saját modellben. 49

12 A térképeken legfelül feltüntettem azt a kulcsmondatot az interjúból, ami leginkább jellemzi a hajléktalanságutat, és az alany kódolt nevét, életkorát. A személyes életesemények, lakhatási helyzet és szolgáltatással/személlyel való kapcsolatok közötti oksági viszonyt nyilak jelzik a térképen. A hajléktalanság-térkép felrajzolása mellett elemzésben fejtettem ki a nôk hajléktalanságának folyamatát, és kiemeltem a folyamatot leginkább jellemzô tényezôket. Az objektív adatok, események (pl. házasság, válás, betegség stb.) mellett figyelembe vettem az életút szubjektív tényezôit is, ami a sorsfordító életeseményeknél meghozott döntésekben, átélt érzelmekben és utólagos helyzetértékelésekben mutatkozott meg. Zita története Zita 37 éves, alacsony termetû, törékeny nô. Éppen a számítógépen játszott, amikor felfigyeltem rá a melegedôben. Nehéz volt eldönteni róla, hajléktalan-e, vagy segítôként van jelen a teremben. Az egyik hajléktalan férfi gyakran megszólította ôt, és a kettejük közötti közvetlen kommunikáció eldöntötte elôbbi kérdésemet. Az asszony eleinte elzárkózó volt az interjúval kapcsolatban, amit késôbb ô maga oldott fel azzal, hogy elmondta történetét. Az interjú során Zita számára érzelmileg nagyon megterhelô volt a gyermekeivel közös életérôl beszélni. A kisgyerekek gyermekvédelmi gondoskodásban vannak, és az asszony nehezen viseli a kisfiúk távollétét. Ennél a résznél ért véget a beszélgetés. Zita születése után azonnal állami gondozásba került. Édesanyja 15 éves volt, amikor lánya megszületett, és nem vállalta gyermekét. Zita nevelôotthonban és nevelôszülôknél nôtt fel, serdülôkorában sokszor elszökött a nevelôszülôktôl, majd visszament hozzájuk. 18 évesen került ki az állami gondozásból. Ekkor találkozott édesanyjával, akivel néhány hónapig együtt élt, de a vele való konfliktus miatt elhagyta a szülôi házat. 50

13 51

14 52

15 53

16 A hajléktalanságélmények és a költözések többször visszatérô események az életútban, amikor az asszony lakhatásból hajléktalanságba, késôbb ismét lakhatásba került, és így változott a szálláshelyek elôfordulása attól függôen, hogy kivel, hol és milyen körülmények között élt. A hajléktalanútról készített térképen ebben az esetben az életútszakaszokban a születéstôl kezdve azoknak az életeseményeknek van jelentôségük a hajléktalanná válásban, amelyek az állami gondoskodáshoz kapcsolódnak, és annak következményei. Az életesemények mellett a lakhatás a serdülôkorral bezárólag szintén a gyermekvédelmi elhelyezés formáit mutatja a térképen. Az anyjától való nagyon korai elszakadás után az állami gondoskodás szinte kizárólagossá tette a lakhatásban és a kapcsolatokban a gyermekvédelem területén szóba jöhetô nevelôotthoni és nevelôszülônél történô lakhatást, valamint a nevelôkkel és a kortársakkal kialakított kapcsolatot. Az életútban a kamaszkorban jellemzô identitáskeresés a szabályok alóli mentesülés lehetôségeinek kipróbálását is jelentette, amire a szökések mutatnak rá ebben az életútszakaszban. Elszökni a gyermekvédelembôl egyenlô volt a hajlék nélküli helyzettel Zita esetében is, hiszen befogadó személy vagy biztonságos alternatív lakhatási forma hiányában serdülôkorban az utcai szálláshelyen töltött éjszakák jelentették az elsô hajléktalanságélményt a lány életében. A térképen látható, hogy a fiatal lány kapcsolatai az állami gondozáshoz rendeltek. A szükségletek kielégítésében az állami gyermekvédelem intézményei játszottak szerepet. Az intézmény és a társas kapcsolatok (nevelôk, kortársak), mint erôforrások, a nagykorúságig nyújtottak támaszt Zitának. Ezután kirepült a nevelôszülôktôl. Fordulópontot jelentett az életútban, amikor 18 éves korában néhány hónapig anyja lakásában élt. A fiatal lány és az anya kapcsolata tele volt feszültséggel. A szülô-gyermek kapcsolatban elmérgesedett viszony a lakás elhagyására és a szülôvel kialakult kapcsolat megszakítására késztette a lányt. Három hónap szülôi lakásban történt lakhatás után a fiatal lány utcai szálláshelyeken aludt, és kapcsolatai fôként a hajléktalanszolgáltatásokhoz és a hajléktalanokhoz kötötték. Ebben a szakaszban a természetes támasz nem jól funkcionált, az együttélés idôszakában nem sikerült az anya-gyermek kapcsolatot megerôsíteni. Zita elhagyta anyja házát, és a hajléktalanságban szolgáltatásokon keresztül jutott új erôforrásokhoz. A hajléktalanság-térképen látható, hogy a következô fordulópont a nô életében a munkavállalással következett be, ami a lakhatásban is változást hozott. A munkajövedelem elegendô volt egy albérleti lakásra, amit igyekezett egyedül fenntartani. Zita ebben az idôszakban ismerkedett meg késôbbi férjével, akivel rövid együtt járási idôszak után házasságot kötött. A házasság nem hozott változást a lakhatásban, mivel a gyerekekkel kiegészült család albérletben lakott, amit a fiatal felnôtt lány keresetébôl tartottak fenn. A férj megjelenése az életútban a társas kapcsolatok terén a család kialakulását je- 54

17 lentette a nô életében. A családot a nô tartotta össze, és a gyermekei adtak erôt a nehéz helyzetek elviseléséhez. A házasságban gyülekeztek a megoldatlan problémák. Az asszony férje nagyivó volt, akinek az alkohol mellett szenvedélyévé vált a játékgépek világa. A férj szenvedélybetegsége és bántalmazó viselkedése állandó konfliktushelyzetet jelentett a házastársak között. Az asszony harmadik gyermekét várta, amikor úgy döntött, hogy a gyermekekkel együtt elköltözik a férjétôl. Ebben a helyzetben krízisszálláson talált menedéket néhány napra, ami ismételten a hajléktalanságot eredményezte a gyermekeit maga mellett tartani akaró asszonynak. Ezután a lakhatási helyzetben elôállt változás egy olyan alternatíva lett, ahol az asszony köztes megoldást választott a gyermekeivel való együttélésre. Zita saját lehetôségeit felmérve egy elhagyott barlangba költözött a gyerekekkel együtt, ahová nem sokkal késôbb a férj is követte. A párkapcsolati problémákat az asszony egyedül oldotta meg. Zita elsôsorban a gyermekeit féltette az állami gondozástól, ezért olyan megoldást keresett, ahol együtt maradhattak. A barlangszálláson élô nô megpróbálta rendezni párkapcsolatát a férjével, ez azonban nem sikerült. A férfi durva viselkedése és szenvedélybetegsége nem változott. A család ebben az idôszakban egy segítôszolgálattól különféle adományokat kapott az otthonos életre, és a szolgálat mellett természetes támaszként a barátnô jelenlétét is maguk mellett tudták. A baráti kapcsolatból a férj és a barátnô között szerelmi kapcsolat alakult ki, és ez a változás ismét költözésre késztette Zitát. Az asszony a gyermekeivel elhagyta a barlangszállást, és elköltözött a férjétôl. Ezután a gyermekek érdekében segítséget kért a gyermekvédelemtôl. (A hatóság a gyerekeket akiket Zita havonta egyszer meglátogat nevelôszülônél helyezte el.) Zita életének ebben az idôszakában a természetes támaszok eltûnnek az életébôl, egy idôben veszíti el férjét, barátnôjét és gyermekeit. Erôforrásokat ezután is a hajléktalanszolgáltatásokban talál. Rendszeresen jár a nappali melegedôbe. Hajléktalan férfiakkal közösen bérel lakást a jövedelmébôl, ahol neki van egy szobája. Már hetek óta nem alszik ott, mert a férfiak egymásba szerettek. Zita jelenleg utcai hajléktalan, akinek egyetlen vágya a gyermekeivel való közös élet. A hajléktalanságút ebben az esetben az állami gondozásból a hajléktalanságba vezetô közvetlen útról szólt. A hajléktalanságot elôidézô fôbb életesemények: az érzelmi biztonságot nyújtó család és az interperszonális kapcsolatok hiánya gyermekkorban, a késôbbi életszakaszban a kapcsolatok erodálódása, konfliktusok a házasságban, stabil és tartós lakhatás hiánya felnôttkorban, visszatérô hajléktalanságélmények a kritikus életesemények idején. A hajléktalanságút ebben az esetben tele van olyan próbálkozásokkal, amikkel a hajléktalanná vált nô fôként a gyermekei számára szeretett volna lakhatást és családi életet kialakítani. A próbálkozások rendre sikertelenek 55

18 voltak, és a hozzátartozói kapcsolatokban elôbb az anyával, késôbb a férjjel kialakult krízishelyzetek elôhívták a serdülôkorban már kipróbált, fedél nélküli életet. Támogató erôforrásként csupán a hajléktalanszolgáltatások jelennek meg az életútban. Ancsa története A Hajléktalanságút -térképen ebben a történetében az elsô traumát az anyától való kora gyermekkori elválás jelentette. A szülôanya nem sokkal a lány születése után elhagyta gyermekét, aki az apa újraházasodása után kialakult családban nevelkedett fel a testvérekkel együtt. A serdülôkorban lévô lány és nevelôanyja kapcsolata konfliktusoktól volt terhes, az apja alkoholivásba merült, ezért nem sokat törôdött kamaszkorú lányával. A lány mindössze 14 évesen ismerkedett meg azzal a férfival, akivel egy év múlva házasságot kötött. A házassággal bekövetkezett fordulat meghozta a vágyott szabadságot a fiatal lány számára. A szülôi házból férje lakásába költözött, és 16 éves korában megszülte elsô gyermekét. A társkapcsolat nem úgy mûködött, ahogy szerette volna, ezért alkalmi partnerkapcsolatokban találta meg a számára fontos érzelmeket. A házasság felbontására 21 éves korában került sor, és ezután gyermekével albérletbe költözött. Ancsa a gyermeknevelés mellett dolgozott és vezette a háztartást. A házasság után pénzügyi gondjai nem voltak, a munkájából képes volt eltartani magát és gyermekét. Két év múlva megismerkedett egy férfival, akivel rövid együtt járási idôszak után összeházasodott. Az új házasság a lakhatásban is változást hozott az asszony számára, mivel korábban beadott lakásigénylésére tanácsi bérlakást utaltak ki a család számára. A házasságban megszületett második gyermeke. A munkavállalás és a lakhatás összekapcsolódott férje gondnoki állásában, ezért a bérlakásból szolgálati lakásba költöztek. Az asszony ebben az idôben stabil munkahelyen dolgozott, amit azonban a férj új állása miatt elhagyott. A lakás- és munkahelyváltás feszültségekkel teli idôszak volt az asszony számára, amiben sokáig nem talált nyugalmat. A férfi-nô kapcsolatban fôként a második férj féltékenysége miatt voltak problémák. A házasság nem tartott tovább, mint négy év. Az asszonynak elege lett a férfi állandó számonkérésébôl, ezért elköltözött a lakásból. Szívességbôl barátok, ismerôsök fogadták be ôt gyermekeivel, akiknél néhány napig vagy hétig kapott szállást. Ekkor az asszonytól elsô férje elvette idôsebb gyermekét. Egy alkalommal a kapcsolattartásról nem vitte haza a férfi a gyermeket, hanem saját lakásában tartotta. Késôbb megegyeztek a gyermek apánál történô elhelyezésérôl, és az asszony fiatalabb gyermekét egyedül nevelte tovább. Az állandó vándorlásnak vége lett, amikor albérletbe költöztek. Az asszony munkajövedelmébôl tartotta fent az albérletet, ahol gyermekével élt együtt. A hajléktalanság közvetlen elôzménye az életútban a munkanélküliség volt. Az asszony 40 évesen munkanélküli lett, és munkakeresô próbálkozá- 56

19 sait számos helyrôl utasították el, fôként életkora miatt. Gyermeke ebben az idôszakban érettségi elôtt állt, és egy párkapcsolat miatt elköltözött az asszonytól, aki a munkahely elvesztése után nem sokkal felmondta az albérletet, hiszen, ahogyan ô fogalmazott, pénz nélkül nem lehetett albérletet fizetni. A munka, a gyermekek és a lakhatás elvesztése együtt a hajléktalanságot eredményezte. Az asszony kezdetben utcai szálláshelyeken aludt más hajléktalan emberekkel együtt. Alkalmanként sikerült munkát vállalnia. Ilyenkor volt elegendô pénze arra, hogy átmeneti szálláson aludjon. A munkalehetôség megszûnése után fedél nélküliként utcai szálláshelyeken alszik. A férfi, aki mellette feküdt az alvóhelyen, csupán barát, aki védelmet nyújthat számára. 57

20 58

21 59

22 Ebben a történetben a kisgyermekkorban átélt trauma és az életútszakaszokban kialakult konfliktusok kezelésének módja egyformán hozzájárult az aszszony kap cso lat vesz té sei hez és lakhatásának változásához. Az életút kritikus idôszaka a döntések és azok következményei tekintetében a serdülôkorban kötött házasság és a társkapcsolat viszonylag gyors felbomlása volt. A házasság egyértelmûen a szabadság, a szülôi felügyelet alóli mentesülés realitását jelentette számára, amire érzelmileg bizonyosan nem volt felkészülve, errôl ô maga mesélt az interjúban. A történetben szereplô nô fiatal felnôttként túl volt az elsô házasságon és gyermekszülésen. A második házasságnak a férfi féltékenysége miatt lett vége. A második házasság után szívességi lakhatási periódus és albérleti lakhatás következett. A munkahely biztonságos megélhetést jelentett a nô és gyermeke számára. Újabb fordulatot a munkahely elvesztésével kialakult szociális krízishelyzet okozott életükben. A hajléktalanságot elôidézô tényezôk között találjuk a társkapcsolatok válsághelyzeteit és a munkahely elvesztését. A nô életében a természetes támaszok a társas együttélések idôszakában lakásmegtartó erôforrásként mûködtek. Két válás és a gyermekek kirepülése a családi fészekbôl a biztonságosnak gondolt lakhatást albérletre változtatta. A lakásvesztés a munkanélküliséggel következett be az asszony életében, mivel jövedelem nélkül nem volt képes megtartani az albérletet, és alternatíva hiányában fedél nélkülivé vált. Az életút válságos idôszakaiban segítô szolgáltatás nem bukkant fel az asszony életében. Mesterséges támaszt a hajléktalanellátás szolgáltatásai nyújtanak számára a fedél nélküli létben. Zárszó Jelen tanulmányban a nôk hajléktalanságának összetevôit igyekeztem felvillantani. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a nôk a hajléktalansághoz vezetô úton kríziseseményeket éltek át, amelyeket a családban és a családon kívüli rendszerekben egyformán megéltek. Ennek alátámasztására az életutak elemzéséhez felhasznált Hajléktalanságút -térképen mutattam be két életutat, amelyekbôl kirajzolódik a hajléktalanná válás bonyolult folyamata. Ezek a térképek megmutatják az életútban azokat a pontokat, ahol az életesemények következményeként a lakhatásban is fordulat következik be, és jól látható az egyénhez kapcsolódó vagy éppen mellôle hiányzó támogatórendszer. A nôk útja a hajléktalanságba ráirányítja a figyelmet a családi és intézményes támogatórendszerek hiányosságaira, az egyén magányos helyzetére a krízisszituációkban és a kiszolgáltatottság fokozódásával a biztonság teljes hiányára. Úgy vélem, hogy az idôbeni kríziskezelés mellett a megelôzô szolgáltatásoknak nagy szerepük van a lakhatás megtartásában, a hajléktalanság megelôzésében. 60

23 Irodalom ANGELUSZ RÓBERT (szerk.) (2004): A társadalmi rétegzôdés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó. ALBERT FRUZSINA DÁVID BEÁTA (2001): Ha elszakad a háló A hajléktalanság kapcsolathálózati megközelítésben. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó. BÉNYEI ZOLTÁN GURÁLY ZOLTÁN GYÔRI PÉTER MEZEI GYÖRGY (2000): Tíz év után. Esély, (1): CASTEL, R. (1993): A nélkülözéstôl a kivetettségig a kiilleszkedés pokoljárása. Esély, (3): CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ (2001): Gyermekkori szocializáció jelentôsége a háztartási és szülôi szerepekre való felkészítésben. In Családszociológia. Szöveggyûjtemény. Schadt Mária (szerk.), Pécs: Comenius Bt. CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ (2001): A házastársi konfliktusok elôfordulásának gyakorisága és a konfliktusok társadalmi forrásai. In Családszociológia. Szöveggyûjtemény. Schadt Mária (szerk.), Pécs: Comenius Bt. ERIKSON, E. H. (1991): A fiatal Luther és más írások. Budapest: Gondolat. FERGE ZSUZSA (2000): A társadalom pereme és az emberi méltóság. Esély, (1): FERGE ZSUZSA (2001): A magyarországi szegénységrôl. Info Társadalomtudomány, 54. FERGE ZSUZSA (2005): Ellenálló egyenlôtlenségek. A mai egyenlôtlenségek természetrajzához. ELTE TaTK. GURÁLY ZOLTÁN GYÔRI PÉTER MEZEI GYÖRGY PELLE JÓZSEF (2002): A margó szélén. Hajléktalan emberek Budapesten a századforduló éveiben ( ). Esély, (3): GYÔRI PÉTER (2008): Fedél nélkül élôk. Pro Domo Füzetek 2. Budapest. GYÔRI PÉTER (1990): Gyorsjelentés a hajléktalanságról Magyarországon, Társadalmi Riport, GYURIS TAMÁS (2002): Hajléktalanság Kapocs, (jún.) GYURIS TAMÁS OROSS JOLÁN (1999): Tények és hátterük. Rövid áttekintés a magyarországi hajléktalanellátásról. Konferenciaanyag. HÉRA GÁBOR LIGETI GYÖRGY (2006): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Budapest: Osiris Kiadó. KOLOSI TAMÁS (1987): Tagolt társadalom. Budapest: Kossuth Kiadó. KOLOSI TAMÁS (2000): A terhes babapiskóta. Budapest: Osiris Zsebkönyvtár. MINUCHIN, P. J. COLAPINTO et al. (2002): Krízisrôl krízisre. A szegény családok segítése. Budapest: Animula Kiadó. PATAKI FERENC (2001): Élettörténet és identitás. Budapest: Osiris Kiadó. 61

24 SOMLAI PÉTER (1997): Szocializáció. (A kulturális átörökítés és társadalmi beilleszkedés folyamata). Budapest: Corvina Kiadó. SOMLAI PÉTER (2001): A családi kapcsolatok társadalomtörténetének irányai. In Családszociológia. Szöveggyûjtemény. Schadt Mária (szerk.), Pécs: Comenius Bt. SOMLAI PÉTER TÓTH OLGA (2002): A házasság és a család változásai az ezredforduló Magyarországán. Educatio, (3): SOLT OTTILIA (1998): Interjúzni muszáj. In uô: Méltóságot mindenkinek. Összegyûjtött írások I Budapest. Beszélô. SULLEROT, EVELYNE (szerk.) (1983): A nôi nem Tények és kérdôjelek. Budapest: Gondolat Kiadó. SZALAI JÚLIA (2002): A társadalmi kirekesztôdés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán. Szociológiai Szemle, (4): TAMÁSI ERZSÉBET (2004): Egy férfinyire a hajléktalanságtól. Esély, (3): Women and homelessness in Europe. Pathways, services and experiences. Bill Edgar and Joe Doherty (ed.). Publisher by The Policy Press and FEANTSA. First published in Great Britain in September, Internetforrásból Bakos Péter Gyôri Péter: FEANTSA-ETHOS. A hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség európai tipológiája. Letöltési hely: hu-gyori.doc Kesia Reeve with Rosalin Goudie, Rionach Casey: Homeless Women: Homelessness Careers, Homelessness Landscapes Letöltési hely: 62

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész ESETTANULMÁNY Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. szeptember (799 818. o.) Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész A szerzõ az új intézményi

Részletesebben

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL Készült a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kiadásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányításával mûködô Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programja keretében meghirdetett Az európai

Részletesebben

Bevezetés. MV szerelem 135x200 208(6) press.indd 11

Bevezetés. MV szerelem 135x200 208(6) press.indd 11 Bevezetés Az A férfiak a Marsról, a nôk a Vénuszról jöttek címû könyv szerzôjeként gyakran hallok sikeres szerelmi történeteket egyes emberektôl vagy éppen szerelmespároktól. Gyakorlatilag szinte egyetlen

Részletesebben

Továbbtanulási ambíciók

Továbbtanulási ambíciók 222 FELVÉTELI RENDKÍVÜL SOKSZÍNűVÉ VÁLTOZOTT AZ ELMÚLT évtizedben a középfokú oktatás. A sokszínűség mind az iskolák fenntartói (önkormányzati, egyházi, alapítványi iskolák), mind az oktatás szerkezete

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

Bősze Péter 1 HÍRADÁS

Bősze Péter 1 HÍRADÁS Bősze Péter 1 Megalakult az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság Orvosi Nyelvi Munkabizottsága Az alakuló ülés: Magyar Tudományos Akadémia, 2014. június 25-én A BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSA Tavaly

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Németh Zsolt, igazgató Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. (angol, belga, francia, magyar) kialakulása, amely

Tisztelt Olvasó! Németh Zsolt, igazgató Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. (angol, belga, francia, magyar) kialakulása, amely Equal oldalak 1 8/13/07 3:35 PM Page 1 Beköszöntô Tisztelt Olvasó! A munkaügyi szervezet tevékenységét a társadalmi és a gazdasági élet jelentôs területeit érintôen végzi, szoros kapcsolatban a munkaerôpiac

Részletesebben

Iskolai veszélyeztetettség és pályaszocializáció*

Iskolai veszélyeztetettség és pályaszocializáció* PÁLYAVÁLASZTÁS LÁSZLÓ KLÁRA RITOÖKNÉ ÁDÁM MAGDA SUSANSZKY EVA Iskolai veszélyeztetettség és pályaszocializáció* A megfelelő szocializációs minták hiányában bizonytalan, esetleges, könynyen megzavarható

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai

Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai LEHMANN HEDVIG POLONYI GÁBOR NÔK A HELYI KÖZÉLETBEN 9 Lehmann Hedvig Polonyi Gábor Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai Bevezetés Magyarországon az elmúlt évek politikai változásai a rendszerváltozással

Részletesebben

BESZÁMOLÓ SZENTGOTTHÁRDI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 2012. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ SZENTGOTTHÁRDI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 2012. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ A SZENTGOTTHÁRDI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 2012. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 1 A Szentgotthárdon működő gyermekjóléti szolgáltatást a 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Pécsvárad szociális helyzete

Pécsvárad szociális helyzete Pécsvárad szociális helyzete A település lakónépességének aktuális szociális és egészségügyi helyzete, állapota, a változások tendenciái az Önkormányzat számára, - mint tudatos döntéseivel a település

Részletesebben

Szakképzés a szakképzés fõáramán kívül

Szakképzés a szakképzés fõáramán kívül 278 fogyatékos fiatalok Szakképzés a szakképzés fõáramán kívül Az iskola, igen, ki kell mondani kényszerintézmény, hiszen alapja a tankötelezettség. Olyan viszonylagos védettséggel bíró társadalmi intézmény,

Részletesebben

Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván: Lakáshelyzet az 1990-es években

Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván: Lakáshelyzet az 1990-es években Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván: Lakáshelyzet az 1990-es években (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván

Részletesebben

K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2013. (02.28.) Öh. sz.

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2001

Közhasznúsági jelentés 2001 Közhasznúsági jelentés 2001 A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat a magyarországi történelmi protestáns és ortodox egyházak, illetve magánszemélyek által 1991-ben alapított protestáns szellemiségû, kiemelkedõen

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével

Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Bôrönd és homeopátia Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Takaros, barátságos épület egy árnyas, csen des kis utca végén, ahol az, nem messze a városközponttól, egy fôútvonalba

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2012. május 01 2014. december 31. közötti idıszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2012. május 01 2014. december 31. közötti idıszakra vonatkozólag) 1 Jóváhagyott változat! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2012. május 01 2014. december 31. közötti idıszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Szociális és családtámogatások joga

Szociális és családtámogatások joga AGRÁR ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Szociális és családtámogatások joga Záróvizsga tételvázlatok Szerkesztette, és összeállította: dr. Mélypataki Gábor 2015. március 1-jével hatályos anyaggal Tételvázlatok a Szociális

Részletesebben

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l 2001. december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr.

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA:

AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: BENE LAJOS A PIACKUTATÁS MUNKAKÖRE. Az emberi haladás jellemző sajátsága, hogy a jólétét egészen közvetlenül érintő kérdésekre legkésőbben

Részletesebben

9. CSALÁDSZERKEZET. Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

9. CSALÁDSZERKEZET. Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 9. CSALÁDSZERKEZET Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 25-ben 2 millió 32 ezer házaspáros típusú családból 1 álló háztartás F volt az összes háztartás 55 százaléka, amelyben 6 millió 122 ezren éltek.

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014)

A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) HERCZEGHNÉ Orbán Éva Melinda A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) Több mint harminc éve tanítok, és mint pedagógust mindig is érdekelt milyen lehet egy

Részletesebben

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei Szociológiai Szemle 00/4. 95 0. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE A gyermekszegénység vizsgálati módszerei A társadalmi kirekesztõdéssel foglalkozó egyre burjánzóbb és divatossá is lett

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások

Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Tanulmányok Intézete Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások PhD dolgozat Konzulens: Dr. Ferge Zsuzsa

Részletesebben

BMSzKI 1134 Budapest Dózsa György út 152. Átmeneti szállás 2015. évi Szakmai beszámoló

BMSzKI 1134 Budapest Dózsa György út 152. Átmeneti szállás 2015. évi Szakmai beszámoló BMSzKI 1134 Budapest Dózsa György út 152. Átmeneti szállás 2015. évi Szakmai beszámoló Készítette: Juhász Arnold és Beczéné Bálint Mónika Intézményünk bemutatása: A Dózsa Átmeneti szállás a BMSzKI Központi

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 566/2011. (IV.28.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a

Részletesebben

Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban

Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban Embertárs (2005/1.) Tamásné Kollár Magdolna Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban Esettanulmány. (a neveket és az adatokat természetesen megváltoztattuk) Klári 22 éves. Két kicsi gyermeke van:

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

Tájékoztató. a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl

Tájékoztató. a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl Salgótarján Megyei Jogú Város Gyámhivatala 3100 Salgótarján Múzeum tér 1. Ü.sz: 24.580 /2009. Tájékoztató a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl Tisztelt Közgyőlés! A gyámhatóságokról

Részletesebben

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés

Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy

Részletesebben

SZTENDERDIZÁLT MUNKAKÖRI LEÍRÁS JAVASLAT MUNKAKÖR-ÉRTÉKELÉSI RENDSZER JAVASLAT

SZTENDERDIZÁLT MUNKAKÖRI LEÍRÁS JAVASLAT MUNKAKÖR-ÉRTÉKELÉSI RENDSZER JAVASLAT ÁROP 1.A.2/B-2008-0014 MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK SZTENDERDIZÁLÁSA (ÁROP 1.b) VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 Veszprém, Óváros tér 9. SZTENDERDIZÁLT MUNKAKÖRI LEÍRÁS JAVASLAT MUNKAKÖR-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására

KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet a pénzben és természetben nyújtott szociális, gyermekvédelmi ellátások és a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, valamint felhasználása ellenőrzésének

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,

Részletesebben

A fogyatékossághoz vezetõ út

A fogyatékossághoz vezetõ út 07Kende-Nemenyi(1).qxd 2005.02.23. 9:37 Page 199 KENDE ANNA NEMÉNYI MÁRIA A fogyatékossághoz vezetõ út A 2003-as év elsõ felében, az iskolaérettségi vizsgálatok idõszakában kutatást végeztünk beiskolázás

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Szabó Balázs A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Forrástanulmány a japán művelődéstörténethez Nyelvtudományi Doktori

Részletesebben

Az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatairól beszámoló

Az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatairól beszámoló Tengelic Község Jegyzője Tervezet Az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatairól beszámoló A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. (6) bekezdése írja

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Jegyzőkönyv Vasasszonyfa Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2014. december 15-én tartott közmeghallgatásáról

Jegyzőkönyv Vasasszonyfa Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2014. december 15-én tartott közmeghallgatásáról 1 Jegyzőkönyv Vasasszonyfa Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2014. december 15-én tartott közmeghallgatásáról Jegyzőkönyv Készült: Vasasszonyfa község Önkormányzata Képviselőtestületének 2014.

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. február 19-én 8:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Szuhakállói Közös Önkormányzati

Részletesebben

8. előadás EGYÉNI KERESLET

8. előadás EGYÉNI KERESLET 8. előadás EGYÉNI KERESLET Kertesi Gábor Varian 6. fejezete, enyhe változtatásokkal 8. Bevezető megjegyzések Az elmúlt héten az optimális egyéni döntést elemeztük grafikus és algebrai eszközökkel: a preferenciatérkép

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzatának, mint fenntartónak a szociális intézményekre vonatkozó 2011. évi ellenőrzése és az értékelés

Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzatának, mint fenntartónak a szociális intézményekre vonatkozó 2011. évi ellenőrzése és az értékelés Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzatának, mint fenntartónak a szociális intézményekre vonatkozó 2011. évi ellenőrzése és az értékelés A Segítő Kéz Kispesti

Részletesebben

Tisztelt Nevelők, Pedagógusok!

Tisztelt Nevelők, Pedagógusok! Tisztelt Nevelők, Pedagógusok! A mindennapi közlekedés legsérülékenyebb és legveszélyeztetettebb csoportját a gyerekek képezik, köszönhetően annak, hogy életkoruknál fogva tájékozódási, észlelési és koordinációs

Részletesebben

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Beszámoló a 2012-es évről 1 I. Az intézmény szakmai működése: 1. Szervezeti felépítés (lsd. melléklet) 2. Feladat mutatók Ellátás

Részletesebben

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A KULTÚRA VILÁGA Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A kutatási programról Erdélyben a kulturális kataszter felmérése két régióra osztva történt. A csíkszeredai

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Nádas Kitti: Mint az anyai szeretet

Nádas Kitti: Mint az anyai szeretet AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HÍRLEVELE 2011.. FFEEBBRRUUÁÁRR Nádas Kitti: Mint az anyai szeretet TÁMOP-5.5.5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

AKTUÁLIS. RENDÕRSÉGI HÍREK Garázdaság, betörés, sírrongálás. Büntetés helyett ajándék kerékpárlámpák

AKTUÁLIS. RENDÕRSÉGI HÍREK Garázdaság, betörés, sírrongálás. Büntetés helyett ajándék kerékpárlámpák AKTUÁLIS RENDÕRSÉGI HÍREK Garázdaság, betörés, sírrongálás Büntetés helyett ajándék kerékpárlámpák Cserényi Iván õrsparancsnok jelentése alapján: Január 1-jén egy Virág úti lakossal szemben garázdaság

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról Előterjesztő: Dr. Faragó Péter Társulási Tanács Elnöke Készítette: Aleva Mihályné Intézményvezető Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról A szociális

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

ISKOLA - GYERMEKJÓLÉT. Készült a Phare támogatásával a Humán Fejlesztők Kollégiuma Regionális Forrásközpont megbízásából

ISKOLA - GYERMEKJÓLÉT. Készült a Phare támogatásával a Humán Fejlesztők Kollégiuma Regionális Forrásközpont megbízásából ISKOLA - GYERMEKJÓLÉT Készült a Phare támogatásával a Humán Fejlesztők Kollégiuma Regionális Forrásközpont megbízásából Debrecen megyei jogú város Önkormányzata szociális bizottsága 1995 áprilisában megtárgyalta

Részletesebben

Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja 2014. év végi szakmai beszámoló

Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja 2014. év végi szakmai beszámoló Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja 2014. év végi szakmai beszámoló Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 2 MISSZIÓNK... 2 SZOLGÁLTATÁSAINK... 2 INTÉZMÉNYI IRÁNYULTSÁG, ÁLTALÁNOS INTÉZMÉNYI CÉLOK MEGVALÓSULÁSA...

Részletesebben

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Bánszky Pál A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Ön nem kecskeméti, mégis nagyon sokat tett az utóbbi évtizedekben Kecskemét város kulturális életéért. Honnan származik, hogyan került

Részletesebben

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 1 KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZER (KSZR) Tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 1 KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZER (KSZR) Tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 1 KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZER (KSZR) Tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 2 A KÖNYVTÁRI RENDSZER

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 MEVISZ (MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG) Székhely: 1085 Budapest, Üllői út 24. Adószám: 19011352 1 42 Statisztikai számjel: 19011352-9199-331-42 Bírósági bejegyzés

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S NYÍLT ÜLÉS AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 62. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2009. évi tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Bonnyai Tünde A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében Doktori (PhD) Értekezés tervezet Témavezető:... Dr.

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Lakossági fórum TÁRSASHÁZAK BEKÖTÉSI MÉRŐ (FŐMÉRŐ) NÉLKÜL A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSHOZ RENDEZETT ÁLLAPOTOKRA VAN SZÜKSÉG

Lakossági fórum TÁRSASHÁZAK BEKÖTÉSI MÉRŐ (FŐMÉRŐ) NÉLKÜL A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSHOZ RENDEZETT ÁLLAPOTOKRA VAN SZÜKSÉG ÖNKORMÁNYZAT Lakossági fórum TÁRSASHÁZAK BEKÖTÉSI MÉRŐ (FŐMÉRŐ) NÉLKÜL A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSHOZ RENDEZETT ÁLLAPOTOKRA VAN SZÜKSÉG Közmeghallgatás keretében adtak tájékoztatást a BÁCSVÍZ Zrt. vezető szakemberei

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban

Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban Jasák Helga Fehér András Szakály Zoltán Magyarország mezőgazdasági és élelmiszeripari kincseit a HÍR-gyűjtemény

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben