A közszolgálat a válság és a fiskális paktum idején és szakszervezetek szerepe

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közszolgálat a válság és a fiskális paktum idején és szakszervezetek szerepe"

Átírás

1 Friedrich-Ebert Alapítvány Workshop - Agg Géza A közszolgálat a válság és a fiskális paktum idején és szakszervezetek szerepe szeptember Berlin Bevezetés Köszöntés, a közszektor összetétele Kolléganők és Kollégák! Tisztelettel köszöntöm a Friedrich-Ebert Alapítvány jelen lévő tisztségviselőit, a műhelybeszélgetés résztvevőit és vendéglátóinkat. Köszönöm a meghívást és a lehetőséget, hogy a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) elnökeként tájékoztatást adhatok önöknek a meghívóban szereplő témák szerint a magyarországi helyzetről. Úgy vélem, hogy az alapítvány által szervezett kétnapos műhelybeszélgetésen mindannyiunk okulására igen hasznos információkat kapunk arról, hogy milyen, a közszférát érintő esetenként kritikus - folyamatok játszódtak-játszódnak le az európai országokban és talán össze tudjuk hasonlítani, hogyan kezelik ezeket az adott kormányok és miként viszonyulnak hozzájuk a szakszervezetek. Remélem, hogy ez a megismerési folyamat segíteni fogja majd a szakszervezetek országonkénti, illetve más országok szakszervezeteivel közös stratégiájának kialakítását. Elsőként tisztázni kívánom, hogy Magyarországon nem soroljuk a közszférához (közszektorhoz) tartozók közé a közműcégeket (például posta, energiaszolgáltatás, vízművek, vasút, tömegközlekedés). Nálunk a közszektorhoz kormánytisztviselők köztisztviselők, szolgálati viszonyban állók (honvédek, rendőrök, tűzoltók, katasztrófavédelmisek, nemzetvédelmisek, börtönőrök) és közalkalmazottak tartoznak (oktatás, egészségügy, szociális szektor). A költségvetési intézményekben összesen mintegy 761 ezren dolgoznak. (Ebből kormánytisztviselő , köztisztviselő , közalkalmazott pedig ) Munkáltatóik az állami szervek, illetve a helyi önkormányzatok és a munkaviszonyaikra külön-külön törvények vonatkoznak. 1./ Melyek voltak az elmúlt évek legfontosabb fejleményei/eseményei a közszférában? Gazdaság: a közszféra beágyazottsága Tisztelt Kolléganők és Kollégák! Ha az elmúlt évekről beszélünk, feltétlenül szólnunk kell a közszféra helyzetét meghatározó, talán legfontosabb feltételről, a gazdaság állapotáról, hiszen csak ebben a kontextusban értelmezhető a közszféra helyzete és a lehetőségeink. Magyarország a rendszerváltást 1990-et követően - a többi kelet-európai országhoz képest legalább egy szempontból viszonylag kedvező helyzetben volt, ugyanis elsőként indította el a privatizációt. A korai és nagyarányú magánosítás nagy veszteségekkel és rendkívül magas korrupcióval járt, de akkor még szinte vetélytársak nélkül vonzotta a külföldi tőkét. A privatizáció tehát meghatározó volt a külföldi közvetlen befektetések beáramlásában. A helyzet azonban gyorsan romlott és 1995-ben már megszorításokat tartalmazó pénzügyi konszolidációs csomagot kellett beterjesztenie a Parlament elé a kormánynak. A lakosság jelentős áldozatvállalásával megvalósuló egyensúly sajnos törékenynek bizonyult és 2006 között rendszeresen jelentős volt a költségvetési céloktól való eltérés. A megnövekedett szociális kiadások és a közszféra béreinek jelentős (2002-ben például a közalkalmazottak, igaz, megérdemelt 50 százalékos, 90 milliárd forintba kerülő) emelése rendre a GDP 6 százalékát meghaladó költségvetési hiányt eredményezett és ez tartósan a legmagasabbak között volt az Európai Unióban. Számos adócsökkentésre is sor került, a költségvetési expanzió pedig viszonylag magas mesterséges fogyasztói keresletet hozott létre. Magyarország a 2009-ig tartó időszakban jelentős külső és belső egyensúlyhiányba került és ennek hatása a kiigazítás kényszere - még hosszú ideig fog érződni 1

2 A sorozatosan magas költségvetési hiányok az ország nettó külső adósságának megugrását generálták ben ez még a GDP 23 százaléka körül volt, de öt év alatt megduplázódott, ugyanis a tartósan laza költségvetési politika a hazai megtakarítások jelentős részét felemésztette, így az államháztartás finanszírozásába egyre nagyobb mértékben kellett külső forrásokat (hiteleket) bevonni. Ráadásul a megerősödött hazai intézményi befektetők külföldi terjeszkedése miatt megnőtt a tőkekiáramlás. (Itt jegyzem meg, hogy 2009-től viszont a külföldi tulajdonosok által újra befektetett nyereség drámai csökkenése következett be előtt a nyereség százaléka hagyta el az országot, ben a repatriált nyereség - az eredménytartalékok felhasználásával - magasabb volt, mint az egész évi nyereség.) A világválság eléri Magyarországot A 2008-ban kibontakozó pénzügyi-, majd gazdaságiba is átforduló világválság ilyen helyzetben érte az országot. A tengerentúlról gyorsan eljutott a hír Európába, így hozzánk is egyes amerikai nagybankok, az ingatlanpiac bedőléséről, de nem okozott földindulást. Úgy tűnt, a kormányunk egy ideig abban az illúzióban ringatta magát, hogy a krach nem lesz jelentős hatással a magyar gazdaságra (sem), nem ismerte fel jelentőségét és alábecsülte a hatását. A globalizálódott világunkban ez tévedésnek bizonyult. A válság bizony rövidesen végigsöpört Európán és súlyos krízis bontakozott ki a nyomában. Hazánk sem volt kivétel. A válság elmélyülésekor újabb jelentős megszorításokkal és az Európai Központi Bank Nemzetközi Valutaalap 2008-ban adott 20 milliárdos eurós hitele segítségével megtörtént az ország külső egyensúlyának éles kiigazítása, a korrekciós lépések. Országunk azonban még ma is rendkívül sebezhető, hiszen az államadósság 22 ezer milliárd forint, ez körülbelül 78,6 milliárd euró. (A régió országaihoz képest szintén GDP-arányosan nekünk sajnos legalább kétszeres az adósságszolgálatunk. Az ország adósságtörlesztési kötelezettsége ez évben 4000 milliárd forint, ben pedig milliárd forint. Összehasonlításképpen: az ország évi tervezett bruttó nemzeti összterméke, a GDP milliárd forint.) A nyomasztó adósságteher és a magas törlesztés nagyon negatívan befolyásolja országunk versenyképességét, a növekedési kilátásokat, az adóterhek emelkedését eredményezi, továbbá fontosnak tekinthető kormányzati kiadások forrásait vonja el. A kockázatok miatt kért a magyar kormány ez évben az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól 15 milliárd euró elővigyázatossági pénzügyi támogatást. A tárgyalások azonban megakadtak, mert egyes hazai elvárásokat Magyarország nem teljesített, továbbá a hitelezők állítólagos feltételei belpolitikai vihart kavartak. A kormány ezért ezekben a napokban alternatív tárgyalási pozíciót alakít ki. 2./ Milyen hatással volt az európai válság a közszférában történtekre? A válság megváltoztatta-e a történések/fejlemények irányát, illetve sebességét vagy ezek attól viszonylag függetlenül zajlottak? Rendkívül érintőlegesen tehát ez az a hazai pénzügyi-gazdasági környezet, amelyben a közszféra az elmondottakból is érzékelhetően nagyon körülhatárolt lehetőségekkel működik. A feltételek rosszak. Az államháztartási egyensúly helyreállításának nagyon leegyszerűsítve, és ha az újabb és újabb külföldi kölcsönöktől eltekintünk -, két lehetséges útja van: a bevételek növelése az adók emelésével és új adónemek bevezetésével. (Napjaink jól példázzák ez utóbbit. Néhány az új adónemek közül: bankadó, biztosítási adó, telekommunikációs adó, pénzügyi tranzakciós illeték, energiaszolgáltatók adói. Az általános forgalmi adó a legmagasabb lett az unióban, 27 százalék. Az adóterhek már a GDP 38,5 százalékát teszik ki és ez elsősorban az alacsony keresetűeket sújtják.) A másik lehetőség a kiadások csökkentése. A kormánynak elsősorban a közszférára vonatkozóan van döntési kompetenciája. Ezt érvényesítette szinte drámai módon az egészségügyben, az oktatásban, a közigazgatásban. Egészségügy Az elmúlt évek során ezermilliárd forintot meghaladó forrást vontak ki az állami egészségügyből, újabb és újabb átszervezésekkel, kórházak sorának bezárásával rendkívül jelentősen csökkentették a fekvőbeteg kapacitást. Korlátozták a szakambulanciákon naponta ellátható betegek számát. Ma már mindenütt várólistákkal találkozhatnak a betegek és leszámítva a sürgős eseteket - egy egyszerű vizsgálatra is esetenként heteket, műtéteknél pedig hónapokat, sőt, nem egyszer éveket kell várni Százmilliárdokkal lett kevesebb a gyógyszerár-támogatásra fordítható összeg. Megszégyenítően kevés az egészségügyben és szociális ellátás területén dolgozók bére. A nettó átlagkeresetükkel évi adatok szerint forint, a szellemi foglalkozásúaké forint a kereseti statisztikában az utolsó előtti helyen állnak. (Megjegyzem, hogy ennek 2

3 közel háromszorosa a pénzügyi tevékenységgel foglalkozók átlagkeresete. Az egy főre számított létminimum 84 ezer Magyarországon Forint.) Egyre több orvos és egészségügyi dolgozó hagyja el az országot. Ezt a magyar egészségügyre veszélyes folyamatot kívánja mérsékelni a kormány azzal, hogy ez év január 1-jei hatállyal havi 60 ezer forint bérkiegészítést biztosít havi bruttó 300 ezer forint fizetésig. (Az ennél többet keresők a bérkiegészítést csökkenő mértékben kapják meg.) Az egészségügyi dolgozók helyzetét javítandó, a korábbi elvekkel ellentétben rendkívül felemás módon engedélyezni lehet a hálapénz elfogadását. Oktatás Az oktatás is megsínylette ezeket az éveket. Különösen a felsőoktatásban romlott a helyzet. Drasztikusan csökkentették a felvehetők létszámát, jelentősen kevesebb az államilag finanszírozott férőhely, miközben megnőtt az önköltséges (a hallgatók által finanszírozott) férőhelyek száma. A terheket tehát egyre nagyobb mértékben hárítják át a tanulni akaró fiatalokra, illetve a családjukra. Új koncepció szerint megindult az általános iskolák államosítása, átvétele az önkormányzatoktól. A tanköteles korhatár 18-ról 16 évre történő leszállítása komoly problémát jelenthet a későbbiekben. A szakképzés sem tűnik megnyugtatónak, bár a kormány rendezni kívánja a helyzetet, most éppen a felsőoktatási szakképzések átalakítása van napirenden. Jellemző, hogy - nem egyszer vitát kiváltva - egyre több iskolát vesznek át az egyházak. Ami pedig a pedagógusokat illeti, körükben sem ismeretlen a létszámcsökkentés. Most, az oktatási intézmények állami átvételével szintén ettől tartanak. Igaz, ígéretet kaptak arra, hogy pedagógus életpálya modellt alakítanak ki nekik (bár ezt a szakszervezeteik még nem ismerik) és ennek keretében szeptembertől 40 százalékos béremelésben részesülnek. Nem alaptalan azonban az a feltételezés, hogy ennek forrását elbocsátásokkal teremtik meg. Kulturális intézmények A kulturális intézmények színházak, múzeumok, könyvtárak, levéltárak, művelődési házak napi anyagi gondokkal küzdenek. Önfenntartó működésük nem oldható meg, az állami támogatás mértéke azonban egyre kevesebb. Az állagromlás mindennapi jelenség, a felújítás szinte megoldhatatlan feladat. Az elmúlt évtizedekben lényegében két új jelentős kulturális intézmény épült, az is hosszú vívódás után, Budapesten a Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház. Rendészeti szervek A rendészeti szerveknél dolgozók körében a rájuk vonatkozó nyugdíjszabályok megváltozása okoz jelentős nyugtalanságot. Megvonták a korábbi szabályok szerint megállapított szolgálati nyugdíjukat, rájuk is vonatkozóan változott a nyugdíjkorhatár. A szakszervezeteiket az ellehetetlenülés határára sodorta, hogy a munkáltató rendkívül megnehezítette a működésüket. (Megszűnt például a munkahely által eddig biztosított szakszervezeti tagdíjlevonás, romlottak elhelyezési feltételeik, kötelezővé tették a konkurenciának is tekinthető Rendészeti Kamarába történő belépés. A konföderációnkhoz tartozó, érdekeiket képviselő szakszervezetnek mindezek miatt 2500 bírósági ügye van, több mint 1200 a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága és közel ugyanennyi a magyar Alkotmánybíróság előtt.) Közigazgatás Szinte minden kormány kedvenc játékszere a közigazgatás. Jó volt a kezdet, a rendszerváltás után, 1992-ben (a közalkalmazottakhoz hasonlóan) törvényben szabályozták a jogállásukat. A rendszerváltás (beváltatlan) ígérete volt az is, hogy a közigazgatás intakt lesz a politikától és a kormányváltások csak egy igen behatárolt, szűk kört fognak érinteni. Nem így történt, sőt, a politika egyre mélyebbre nyomul, a kormányváltásokkor rendszeres a tisztogatás a különböző vezetői és nem vezetői beosztásokban és a két évtized alatt egyre kiszolgáltatottabb lett a köztisztviselői kar. Ezen még az sem segített, hogy a most is hatalmon lévő Fidesz-Magyar Polgári Párt megelőző kormányzása idején (tíz évvel ezelőtt) életpálya modellt alkotott a biztos egzisztencia, a kiszámítható előmenetel, az erkölcsi-anyagi megbecsülés ígéretével. A rendszerváltás után nem sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a közigazgatásban dolgozókat bűnbaknak tegyék meg azzal, hogy túl sokba kerülnek az államnak, alacsony a munkájuk színvonala. Persze ezzel a valódi okot kívánták elleplezni, a költségvetési kiadások csökkentésének kényszerű célját. Elsődlegesen ez okból egyre radikálisabb átszervezések és 3

4 létszámcsökkentések követték egymást, elsősorban a központi közigazgatásban, vagyis a minisztériumokban és háttérintézményeikben. (Az önkormányzatoknál ezt közvetve, a forrásaik csökkentésével kényszerítették ki.) A versenyszférához hasonlóan, ahol a Munka Törvénykönyve módosításaival, majd új megalkotásával növelték a munkáltatók jogait és a munkavállalók kiszolgáltatottságát, a közszférában a köztisztviselői törvény korrekcióival tették meg mindezt. Bár a központi közigazgatásban a köztisztviselőket törvénnyel kormánytisztviselőkké minősítették, számos hátrányt kell elszenvedniük. Egyik kiemelkedő példa erre, hogy megteremtették az indokolás nélküli elbocsátás lehetőségét. (Ami alkalmat teremtett a politikai vagy más okok miatt nem tetszőktől történő megszabadulásra, illetve a zsákmányszerzésre, ezzel ugyanis hely teremthető az új klientúrának). Az Alkotmánybíróság ugyan a rendelkezést - a közszolgálati szakszervezetek beadványa nyomán - időközben megsemmisítette, de utána még három hónapig is voltak elbocsátások ilyen módon. (Megjegyzendő, hogy nemrégiben nyert meg ez ügyben pert egy köztisztviselő Strasbourgban a magyar állam ellen, amely precedensértékű lehet.) A megsemmisített helyett ma már új elbocsátási indok van, a szintén megfoghatatlan bizalomhiány és a méltatlanság. Ezek megsemmisítését is kezdeményeztük az ombudsmanon keresztül az Alkotmánybíróságnál.. Említettem, hogy a kormányok kedvenc játékszere a közigazgatás. Ez megnyilvánult az erre vonatkozó, mindig új és új programokban (jelenleg az úgynevezett Magyary-program a sláger), valamint a szinte folyamatos átszervezésekben. Saját példámat szeretném megemlíteni. Évtizedek óta egy helyen (épületben) dolgozom, azonos szakterületen. A cégért azonban többször kellett cserélni: volt Oktatási Minisztérium, Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, nemrégiben pedig Emberi Erőforrás Minisztériumának keresztelték át. És még egy példa az átszervezésre. Bár a jelenlegi kormány érzékelhetően az 1945 előtti közigazgatással rokonszervez (erre nagy sok jel utal), 2013-tól mégis egy rendszerváltás előtti modellt vezet be, a járásokat. Következtetések Előadásom eddig elmondott első és második fejezete alapján két fontos következtetést vonhatunk le. Az egyik, hogy a közszférában lezajlott változások szorosan összefüggnek országunk gazdasági helyzetével, az állami kiadáscsökkentés kényszerével. Ez már a évi nemzetközi pénzügyi-gazdasági válságot megelőzően is jelen volt, de a válság kirobbanása az addigi történések (forráskivonás, létszámcsökkentés, bérbefagyasztás) irányát nem megváltoztatva, növelte azok sebességét, gyorsabban és radikálisabb szükségintézkedésekre került sor. Ha lehet egyáltalán valami jót mondani a világválságról, az az, hogy halaszthatatlanná tette a felgyülemlett, addig többé-kevésbé elleplezett hazai problémák kezelését. A másik (az előzőtől nem teljesen függetleníthető) következtetés, hogy a közszféra kiszolgáltatott nemcsak a külső hatásoknak, illetve a gazdasági tényezőknek, hanem a munkáltatójának, leegyszerűsítve, a kormánynak is. A változások egy része ugyanis nincsen közvetlen összefüggésben a válsággal. Azok a mindenkori kormány saját elgondolásai alapján születtek, ha szükséges, parlamenti szentesítéssel 3./ Miként próbálnak a szakszervezetek reagálni a fejleményekre, illetve mennyiben érintettek ők maguk? A SZEF bemutatása Tisztelt Kolléganők és Kollégák! Mielőtt arról beszélnék, hogyan reagáltak a közszféra szakszervezetei az említett fejleményekre, engedjék meg, hogy bemutassam a közszolgálati szakszervezeteket összefogó hazai konföderációt, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát, rövidítve: SZEF. A konföderáció húsz éve alakult, a hazaiak közül a legnagyobb, 100 ezret meghaladó tagja van. Ehhez azonban hozzátartozik az is, hogy a rendszerváltás előtti mintegy 4,9 millió szakszervezeti tagból mára különböző, az időhiány miatt itt nem részletezhető okok miatt hazánkban mindössze alig félmilliónyi maradt. (A szakszervezeti önbevallás miatt nincsen megbízható, pontos adat.) A SZEF átfogóan jelen van a közszférában, komoly szellemi bázissal rendelkezik, szakmailag a kormányzat felkészült, korrekt és kiszámítható tárgyalópartnere. Sajnos azonban, hogy mindezek ellenére alacsony a politikai befolyása és a döntéshozatalokra történő ráhatása, gyenge a médiában, és meglehetősen konzervatív a cselekvésében. Mindezt azért bocsátom előre, mert összefügg azzal, hogyan reagáltunk az eseményekre. Józan mérlegelés 4

5 A szakszervezeti konföderációnknak józanul mindig mérlegelnie kellett, hogy az ország teherbíró képessége mit tesz lehetővé, mit bír el? E szempontból Magyarországon a megelőző két évtized, mint elmondtam, nem volt szerencsés. A rendszerváltás traumája, a nem kellően megtervezett és ellenőrzött privatizáció, a magyar gazdaság hosszú évek óta halmozódó gondjai, a sokszor átgondolatlan gazdaságpolitika, tetézve a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válsággal, a munkavállalók számára rendkívül keserű korrekciókat, újabb és újabb megszorításokat kényszeríttettek ki. Ez rendkívül nehéz helyzet elé állította a hazai szakszervezeteket, köztük bennünket is. Ha hallgatólagos megértésükön túl ugyanis elfogadjuk e megszorításokat, akkor tovább csökken a támogatottságunk, a taglétszámunk. Tiltakozás Ha nem fogadjuk el, hanem - sokszor a biztos kudarc tudatában is - szembemegyünk az intézkedésekkel, az eredmény gyakorlatilag ugyanaz. A szinte kódolt sikertelenségünk ugyanis ismét a támogatottságunk csökkenését okozza. Mégis, a szerepünkből adódóan az utóbbit kellett vállalnunk, és ezt is tettük. Nem tűrtük feltartott kézzel, hogy a munkavállalókra újabb és újabb terheket rakjanak. Folyamatosan követeltük az érdemi érdekegyeztetést, tiltakoztunk a média segítségével ben a Parlament előtt Élő lánccal tiltakoztunk többek között a szociális párbeszéd helyreállításáért, a munkavállalókat kizáró törvényhozás megszűntetéséért, de ott voltunk a 2011-ben Wroclawban szervezett európai szakszervezeti demonstráción is. A többi magyar konföderációval ritkán előforduló módon 2011-ben együtt tüntetettünk a Budapesten tartott nemzetközi szakszervezeti demonstráción. Nemzetközi szolidaritás A nemzetközi szolidaritást mi is megtapasztaltuk. Támogatást kaptunk az Európai Szakszervezeti Szövetségtől, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetétől (ILO), az Európai Parlament elnökétől. De segített az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Velencei Bizottság is azzal, hogy vizsgálta a magyar jogszabályokat. Támogatott bennünket az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és az Európai Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (EUROFEDOP) és a CESI is. Tapasztalatok Sajnálatos módon szomorú tapasztalatként meggyőződtünk arról, hogy mindez nem elegendő, ha nincsen meg a hatalmon lévő pártnál, illetve a kormányánál a fogadókészség. Levontuk azt a következtetést, hogy még a parlamentarizmusra épülő demokrácia, a megfelelő jogszabályi környezet sem garancia automatikusan a munkavállalói érdekek érvényesítésére. Sőt, még a képviseletére sem akkor, ha a kormányzat a szakszervezeteket akadályozó tényezőnek tekinti és önhitten, mi mindent jobban tudunk meggyőződéstől vezérelve kisajátítja az állampolgárok, a nemzet egésze érdekeinek képviseletét, ha vazallusaira bízza a munkavállalók érdekeinek megjelenítését. 4./ Melyek a közszféra és a szakszervezetek legnagyobb közeljövőbeni kihívásai? Tisztelt Kolléganők és Kollégák! Idáig is számtalan gondot soroltam, amelyekkel a közszférának és az ott működő szakszervezeteknek szembe kellett és kell nézniük. A közeljövőbeni kihívások közül szeretnék azonban néhányat időhiány miatt csak címszószerűen - külön is kiemelni. Ami a közszférát illeti, a kormányzó pártszövetség frakciói szeptember közepén vitatták meg a közigazgatás és a közoktatás átalakításának már eddig meghozott döntései alapján a várható kormányzati lépéseket és azok menetrendjét. Várjuk, mikor konzultálnak minderről velünk. Társadalmi ellátórendszerek Szembe kell néznünk azzal, hogy a krónikusan alulfinanszírozott nagy társadalmi (nyugdíj, egészségügy, szociális) ellátórendszerek mindegyikében válságjelenségek mutatkoznak és ez természetesen nemcsak az állampolgárokat érinti, hanem az e területen dolgozókat is. Néhány példát kívánok megemlíteni. 5

6 Átszervezték a közelmúltban az állami egészségügyben a betegellátás rendjét és a következő hónapok fogják igazolni, hogy ez mennyire működőképes. Az orvosok jövőbeni külföldre vándorlásának megakadályozása érdekében a kormány most az orvosegyetemeken tanulók röghöz kötésével próbálkozik. (Mint említettem azonban, az egészségügyi rendszer szinte az összeomlás határán van, tehát nem lesznek elegendőek az eddigi lépések.) A hazai szociális ellátórendszer alig felel meg a minimális követelményeknek. (Pedig nálunk a szegénység által veszélyeztetett népesség aránya a 2008-as 28,2 százalékról re már 29,9 százalékra emelkedett és az anyagi nélkülözéssel sújtottak aránya a évi 17,9 százalékról 2010-ben 21,6 százalékra nőtt. Igaz, ez nemcsak hazai jelenség, hiszen az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso is szociális vészhelyzetről beszélt a Jobs4Europe szeptember 6-án tartott konferenciáján.) Radikális lépésekkel valósult meg a nyugdíjrendszer eddigi átalakítása (emelték a nyugdíjkorhatárt, felülvizsgálják a rokkantsági nyugdíjakat, eltörölték a korhatár alatti kedvezményes nyugdíjakat, szabadon felhasználhatóan adóvá minősítették át a nyugdíj- és egészségügyi járulékot). Mindezek társadalmi hatása most érződik. Oktatás A felsőoktatással is kell valamit kezdeni, mert évek óta most a legalacsonyabb a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma és ebben nyílván közrejátszik az állami ösztöndíjas helyek jelentős csökkenése. Említettem, hogy az általános iskolákat az állam veszi át, de az önkormányzatok lesznek az üzemeltetők. (Ez mintegy milliárd forintos többletköltséget igényel és a Pedagógus Szakszervezet szerint akár 30 ezer fős létszámcsökkentéssel járhat.) Ez a rendszer is a közeljövőben debütál. Támogatottság, érdekérvényesítő képesség Szakszervezetek Ami a szakszervezeteinket illeti. Vannak feladataink, amelyeket a hatékonyabb működésünk érdekében kell megvalósítanunk. Az egyik legnagyobb kihívás, hogy hogyan tudjuk megőrizni a társadalmat sorozatosan érő traumák (újabb és újabb megszorítások) következtében nagyon lecsökkent, maradék támogatottságunkat az amúgy is igen eltérően akcióképes közszolgálati munkavállalói körben. (E tekintetben a pedagógusok talán a legkönnyebben mozgósíthatók. Az egészségügyiek, a rendvédelmisek még úgy, ahogy. A közigazgatásban dolgozók pedig lényegében semmilyen nyomásgyakorlásban nem hajlandók részt venni.) Nem engedhetjük, hogy a hatalmon lévő pártok szimpátiájától függjön érdekérvényesítő képességünk. Sajnos, a magyar szakszervezeti mozgalmon belüli kellő szolidaritás hiánya megakadályozza a tartós, nemcsak egy-egy akcióra kiterjedő összefogást. (Több, mint húsz évvel az után, hogy a korábbi monolit szakszervezeti struktúra szétesett, és végbement a pluralizálódás, és sajnos, a rivalizálás, szembenállás miatt még mindig nem sikerült a folyamatos cselekvési egységet megteremteni a hazai szakszervezeti konföderációk között.) Hagyományos formák helyett újakat Azonban nemcsak ez a gondunk. Keserves tapasztalat, hogy a tárgyalóasztal melletti szócsaták nem elegendőek akkor, ha nincsen mögöttük erő. Ezt a kormány is látja és nem von be olyan érdekképviseleteket a döntései előkészítésébe, amelyeknek a támogatottsága folyamatosan csökken. Sajnálatos módon ezek mi vagyunk, a szakszervezetek. (A kormány viszont annál inkább preferálja a munkaadói érdekképviseletekkel). Ezért az érdekegyeztetés hagyományos, lassan anakronisztikussá váló formái helyett másokat kell találnunk. Többek között meg kell nyernünk a munkavállalóknak az internetes világban élő új nemzedékét, felhasználva az információs forradalom által nyújtott új kommunikációs lehetőségeket, a virtuális közösségi tereket, a flash mobokat. Lehet, hogy elsőre furcsán hangzik, de meg kell újulnunk a nyelvezetünkben, hogy az új nemzedékhez szólhassunk, mert a mozgalmi retorika, a régi szófordulatok már nem hatásosak. Mindehhez persze időre és a szakszervezeti vezetők egy új nemzedékének színre lépése is szükséges. Rövid távú feladatok Vannak azonban közvetlenül előttünk álló kihívások, rövid időn belül megoldandó feladatok. Az egyik ilyen, hogy elérjük, a közszféra munkavállalói 2013-ban megfelelő béremelésben részesüljenek. Annál is inkább, mert a köztisztviselői 6

7 illetményalap és a közalkalmazotti bértábla már ötödik éve változatlan, vagyis nem emelkedtek a bérek. (Ma a közszférában a havi nettó átlagkereset 128 ezer forint, abszolút száma nagyjából megfelel a év kereseti szintjének, reálértékben pedig a as szinthez hasonló.) Már korábban elvonták a 13. havi illetményt ben szakszervezeti nyomásra még volt némi kompenzáció (2x49 ezer forint), de aztán ez is elmaradt ben kivezették az alkalmazotti adójóváírást. (Az állami költségvetésben 500 milliárd forint hiányt okozó egykulcsos adó bevezetését havi bruttó 300 ezer forint illetményig szerencsére kompenzálta a kormány.) Mindezekre való tekintettel most a munkabéke megőrzése érdekében 20 százalékos tarifaemelést tartunk indokoltnak, de a kormányzat jelezte, hogy ez esélytelen. Akár törvénymódosítás árán is szeretnénk elérni az eddigi, legfeljebb évi 200 ezer forint béren kívüli juttatás (cafeteria) korrekcióját is. Követeljük, hogy ne legyen újabb forráskivonás az oktatási, a szociális és az egészségügyi területről, hasonlóképpen ellenezzük, hogy újabb létszámcsökkentések legyenek a közszférában. (Nem hivatalos információk szerint a kormányzat az éves szinten mintegy 2800 milliárd forint közszolgálati személyi juttatásokat 200 milliárd forinttal kívánja csökkenteni.) Szeretnénk, ha sokkal több információt kapnánk arról, miként valósul meg a közfeladatok eddigi normatív finanszírozásról az új, feladat alapú finanszírozásra való átmenet. Befejezésül, a már említett, sajnos, még elérendő összefogással kellene kikényszerítenünk nemcsak a közszféra munkavállalóinak, hanem az állampolgárok érdekeinek védelmében is, hogy a nagy ellátórendszerek további átalakítása társadalmi konszenzus alapján történjen (ne úgy, mint az új Alkotmány elfogadásakor) és így kellene megakadályoznunk, hogy a kormányzó pártok által hirdetetett második rendszerváltás ne a történelmileg túlhaladott, második világháború előtti társadalomszerkezet restaurálása alapján történjen. Mi úgy véljük, hogy Magyarország jövőjét nem avítt ideológiák újraélesztésével kell felépíteni, hanem az eddigi utunk kritikus felülbírálásával, ha kell, a demokrácia újraértelmezésével. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma a fenntartható nemzeti fejlődés híve. Tisztességes szociális párbeszédet (beleértve az ágazati érdekegyeztetést is) és a szinte megsemmisített intézményrendszerének helyreállítását igényeljük; a százezreket érintő ügyekben a konszenzuskeresést; az őszinteséget (itt jegyzem meg, hogy a globális versenyképességi rangsorban a politikusainkba vetett közbizalom tekintetében a 130. helyen vagyunk), és igényeljük a kormányzati-pénzügyigazdasági folyamatok átláthatóságát. (Ez utóbbit egyébként uniós dokumentum is hiányolja.) Szeretnénk a megosztottság, a kirekesztettség felszámolását, a szakszervezetekkel szemben és az országban egyaránt. Üzenet Legvégül: egyetértünk azzal, és minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük, hogy a közszolgák a közt szolgálják, becsülettel, de kiszolgáltatottság, félelem nélkül, és a munkájuk tisztességes megfizetésével. Mi, közszolgálati szakszervezetek ezt üzenjük az európai kormányoknak, a magyar kormánynak is innét Berlinből, az önök tanácskozásáról is. Köszönöm a figyelmüket! A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának képviseletében: Dr. Agg Géza, a SZEF Ügyvivő Testületének tagja, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke 7

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 273 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu A SVÁJCI INDEXÁLÁS VISSZAÁLLÍTÁSÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE A nyugdíjrendszernek

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Az eredmények áttekintése

Az eredmények áttekintése A társadalmi párbeszéd megerosítése a helyi és regionális kormányzás szektorában az új" Tagállamokban és a Az eredmények áttekintése a CEMR és az EPSU számára az ECOTEC 1 által az Európai Bizottság anyagi

Részletesebben

Mi történt a decemberi Nyílt levél" óta?

Mi történt a decemberi Nyílt levél óta? 1 Mi történt a decemberi Nyílt levél" óta? Beszélgetés Fehér József főtitkárral jelentős szakszervezeti követelések várható teljesítéséről, s arról, miért kerülhető el a meghirdetett demonstráció l Milyen

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. december 16-i és 2010. december 20-i ülésszakára

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. december 16-i és 2010. december 20-i ülésszakára Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. december 16-i és 2010. december 20-i ülésszakára Tárgy: Dombóvár Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának

Részletesebben

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május Nemzeti szakképzés-politikai jelentés 2008. május Tartalom 1. Társadalmi-kulturális és gazdasági környezet... 5 1.1. Hazai szakpolitikai kontextus... 5 1.2. Társadalmi-gazdasági környezet... 7 1.2.1. Példák

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT 1. A szervezet neve, működési területe 1. A szakszervezet neve: Közgyűjteményi és Közművelődési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. (1) bekezdése alapján /2007. NEM NYILVÁNOS 2007. március -ától számított 10 évig. Készült: 2 eredeti

Részletesebben

Duna House Barométer. 34. szám. 2014. I. negyedév + 2014. március hónap

Duna House Barométer. 34. szám. 2014. I. negyedév + 2014. március hónap Duna House Barométer 34. szám 2014. I. negyedév + 2014. március hónap Tartalomjegyzék: VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Vezetői összefoglaló Tranzakciószám és keresletindex Lakásindexek Lakásindexek - Regionális Régiós

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk:

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk: Módosító javaslat Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése és a 102. (1) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló, 4786. számú törvényjavaslathoz

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására!

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a 2013. május 29-i képviselő-testületi ülésre! Készítette: dr. Varga Dorina önkormányzati referens Tárgy: A BRFK XVI. kerületi Rendőrkapitányság

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA ÁTTEKINTÉS... 2 BEFEKTETÉSI PIACOK... 2 ÉPÍTKEZÉSI AKTIVITÁS... 3 A RAKTÁRÉPÜLETEK ÚJ GENERÁCIÓJA... 4 BÉRLETI PIACOK... 8 PIACI BÉRLETI DÍJAK... 8 KÖVETKEZTETÉS... 9 A SZERKESZTŐ

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 12.12.2008 COM(2008) 843 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK

Részletesebben

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l 2001. december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr.

Részletesebben

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE:

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE: ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE KÉSZÍTETTE: 2015. OKTÓBER Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezető... 2 1. Közfoglalkoztatás rövid, általános bemutatása...

Részletesebben

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.

Részletesebben

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben

TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete

TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete I. Pénztár jellemző adatai Pénztár megalakulásának időpontja: 1995. június 02. Tevékenységi engedély száma

Részletesebben

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007.

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. VOLKSBANK INGATLAN ALAPOK ALAPJA ÉVES JELENTÉS 2007. I. A Volksbank Ingatlan Alapok Alapja (VIALA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Volksbank Ingatlan

Részletesebben

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés Dr. Paczolay Péter Úrnak Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Elnöke részére Budapest Tárgy: Alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítvány Tisztelt Elnök Úr! A Közszolgálati Szakszervezetek

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY FELTALÁLÓJÁT MEGILLETŐ DÍJAZÁSSAL KAPCSOLATOS ÜGYBEN ISZT-7/2008 I. A tényállás 1. A Partium 70

Részletesebben

a 2009. április 30-i igazgatótanács ülés elfogadta HONVÉD NYUGDÍJPÉNZTÁR ÖTÉVES STRATÉGIÁJA (2009-2013)

a 2009. április 30-i igazgatótanács ülés elfogadta HONVÉD NYUGDÍJPÉNZTÁR ÖTÉVES STRATÉGIÁJA (2009-2013) a 2009. április 30-i igazgatótanács ülés elfogadta HONVÉD NYUGDÍJPÉNZTÁR ÖTÉVES STRATÉGIÁJA (2009-2013) 1 HONVÉD NYUGDÍJPÉNZTÁR ÖTÉVES STRATÉGIÁJA (2009-2013) Előszó A HONVÉD Nyugdíjpénztár 2009. végén

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.)

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága népesedéspolitikai albizottságának 2010. november 8-án, hétfőn, 8 óra 37 perckor

Részletesebben

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A megvalósíthatósági tanulmány célja Megvalósíthatósági tanulmány: döntéstámogató elemzés A pályázati kiírásnak megfelelően feladatunk egy olyan átfogó elemzés elkészítése,

Részletesebben

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező

Részletesebben

J e g y zőkönyv IT-2/2011. (IT-3/2010-2014.)

J e g y zőkönyv IT-2/2011. (IT-3/2010-2014.) IT-2/2011. (IT-3/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának informatikai és távközlési albizottsága 2011. november 15-én, kedden, 8 óra 7 perckor az Országház főemelet

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat-

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat- Jegyzőkönyv Készült: Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 27-én 17.00 órakor kezdődő, soron következő nyílt ülésén, a Körjegyzőség Csabdi Kirendeltségének Hivatal hivatalos

Részletesebben

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke I-145/2004. számú levelében jelezte, hogy Az államháztartás elmúlt évi hiánya a vártnál

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Zárótanulmány Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2010. január 11. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. szeptember 12. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Január 11. Január 12. Az idén is magas ponthatárok várhatóak

Január 11. Január 12. Az idén is magas ponthatárok várhatóak Január 11. Az idén is magas ponthatárok várhatóak http://www.monitormagazin.hu/cgi-bin/monitor/index.cgi?view=ck&tid=97&nid=104679 A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem a legjobb és legszínvonalasabb

Részletesebben

A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 2014. ÁPRILIS 23. BESZÁMOLÓ

A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 2014. ÁPRILIS 23. BESZÁMOLÓ A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 2014. ÁPRILIS 23. BESZÁMOLÓ 2009-2014 HATÁROZATOK 2014 fejezet TARTALOM oldal BEVEZETÉS 1. Általános kérdések 5 1.1. Az érdekegyeztetés

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének programja 1. Alapelvek A PDSZ-nek, mint nyitott szakmai szakszervezetnek legfontosabb célja a közszolgálat területén, ezen belül

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Iktatószám: 1011-4/2011.

JEGYZŐKÖNYV. Iktatószám: 1011-4/2011. Iktatószám: 1011-4/2011. JEGYZŐKÖNYV Készült: Soponya Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 31. napján 17:00 órakor, a Művelődési Ház kis tanácstermében (8123 Soponya, Petőfi S. u.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY. Belgrád SZERBIA. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY. Belgrád SZERBIA. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY Belgrád SZERBIA Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Budapest 2009 SZERBIA 2009 Gazdasági-politikai háttér... 2 Demográfia... 2 Egészségügyi rendszer... 3 Finanszírozás...

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: 2012. április 27-én, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: 2012. április 27-én, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről Jegyzőkönyv Készült: 2012. április 27-én, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről Az ülés helye: Megyeháza II. emeleti Barkóczy terme Eger, Kossuth Lajos utca 9. Jelen voltak: Bolyki András, Bossányi László,

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 429 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2014. évi konvergenciaprogramjának

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony!

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a

Részletesebben

PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2014. I. félévi konszolidált jelentése

PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2014. I. félévi konszolidált jelentése PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2014. I. félévi konszolidált jelentése A Pannon-Váltó Nyrt. konszolidált mérlegébe a következő társaságok kerültek bevonásra: Pannon Consulting Kft. A Pannon-Váltó Nyrt. részesedése

Részletesebben

Human Rights Implementation Centre

Human Rights Implementation Centre Human Rights Implementation Centre Jelentés a kínzás elleni ENSZ egyezmény Fakultatív Jegyzőkönyvének Magyarország általi ratifikációjáról, valamint a nemzeti megelőző mechanizmus kijelöléséről Készítette:

Részletesebben

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása A VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet 2009. évi költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 1 A Legfőbb Ügyészség irányítása alá az 5 fellebbviteli főügyészség mellett 21 főügyészség

Részletesebben

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások (2012.

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások (2012. HATTÁROZATI JAVASLAT A 4. NAPIRENDI PONTHOZ NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások (2012.) alapján Az OPIMUS GROUP

Részletesebben