Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l"

Átírás

1 Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr. Szabó Endre El szó Milyen legyen egységes vagy szakmánként különböz, mit tartalmazzon a közszolgálatban dolgozók életpálya-programja? Milyen irányba mutatnak az ezzel kapcsolatos külföldi tapasztalatok? Tekintélyes külföldi szakért k részvételével err l rendezett nemzetközi szakmai konferenciát Budapesten december 10-én a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF). A közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszere" címmel megtartott tanácskozáson dr. Szabó Endre elnök ismertette a SZEF elgondolásait a közszolgálati életpálya-rendszerr l. A kormányzati oldal képviseletében dr. Pál Lajos, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára A közszolgálati életpálya-rendszer a kormányzati szervek néz pontjából" címmel tartott el adást. Hazájának közszolgálati viszonyairól Cristian Janin, a francia CFDT szakszervezeti szövetség f titkárhelyettese, Paulo Trindade, a Portugál Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség Végrehajtó Bizottságának tagja, dr. Manfred Mögele, az Osztrák Közszolgálati Szakszervezet központi titkára, és Bernd Bajohr, a VER-DI német közszolgálati szakszervezeti szövetség képvisel je tájékoztatta a konferencia résztvev it. Az alábbiakban közreadjuk a tanácskozáson elhangzott el adások és felszólalások szövegét.

2 Nem halasztható egy biztatóbb közszolgálati jövõkép felvázolása Dr. Szabó Endrének, a SZEF elnökének megnyitója és bevezetõ elõadása Tisztelt Kolléganõk, Kollégák! Kedves Barátaim! A SZEF Ügyvivõ Testülete nevében tisztelettel köszöntöm a szakmai konferenciánkon megjelenteket. Köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat. Köszöntöm a SZEF tagszervezeteinek képviselõit, a meghívott szakértõket, köszöntöm a konföderációk képviselõit, külön is Vígh László urat, az ÉSZT elnökét, Kis Papp László és Török Imre urat, az ÉSZT alelnökeit. Köszöntöm Zsíros Sándor urat, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének társelnökét. Tisztelettel köszöntöm a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének képviseletében jelen lévõ dr. Csalótzky Györgyöt, Kónya Pétert, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekképviseleti Szervezetének elnökét, és minden meghívott barátunkat, vendégünket, köztük is megkülönböztetett tisztelettel Clemens Rode urat, a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) Budapesti Képviseletének vezetõjét, akinek szervezetéhez hosszú ideje kölcsönösen gyümölcsözõ kapcsolat fûzi a SZEF-et. Külön köszöntöm körünkben dr. Pál Lajost, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkárát. Ugyancsak tisztelettel és barátsággal köszöntöm dr. Herczog László urat, a Gazdasági Minisztérium miniszteri megbízottját, aki ebben a körben régóta jól ismert, hiszen elég hosszú idõt töltöttünk el a tárgyalóasztalnál a tripartit rendszerben. Ezt természetesen külföldi barátaink számára tettem hozzá üdvözléséhez, hiszen a jelenlévõk elõtt ez közismert. Nagy tisztelettel és barátsággal köszöntöm külföldi vendégeinket és barátainkat, sõt azt is mondhatom, hogy harcostársainkat, hiszen õk mindannyian közszolgálati szakszervezeteket képviselnek. Külön üdvözlöm a Franciaországból érkezett Christian Janin kollegát, a CFDT fõtitkárhelyettesét, Paulo Trindade kollégát, a Portugál Általános Munkásszövetség Végrehajtó Bizottságának tagját, a Portugál Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének koordinátorát, dr. Manfred Mögele kollégát, az Osztrák Közszolgálati Szakszervezet központi titkárát, és Bernd Bajohr kollégát, aki a VER-DI, a nemrég egyesült nagy német közszolgálati szövetség képviseletében van jelen. Németországban nemrégiben végbement több önállóan is nagy szakszervezet egyesülése, amelynek eredményeként létrejött egy erõs közszolgáltató szakszervezeti szövetség, a VER-DI. Nagyon köszönöm, hogy vendégeink elfogadták meghívásunkat. Célunk az, hogy ezen országok közszolgálati karrier-rendszerérõl informálódjunk, és megismerhessük az ott mûködõ társszakszervezetek álláspontját. Tisztelt Barátaim! Rátérve tanácskozásunk témájára, szeretném elõre bocsátani, hogy ez a szakmai konferencia folytatása annak a szakmai program-sorozatunknak, amelynek keretében már több eszmecserét rendeztünk, egyebek között a szakszervezetek szerepérõl a közszolgálat átalakításában, a globalizáció közszolgálati hatásairól, a magyar közigazgatás jövõjérõl, az egészségügy modernizációjáról, valamint az egységes közszolgálati törvény elõkészítésével összefüggõ koncepcionális kérdésekrõl.

3 Mi motiválja SZEF-et az ilyen szakmai programok kezdeményezésében? Egyfelõl azok a kihívások, amelyek a közszolgálati intézményrendszer hazai átalakításával járnak együtt, és amelyek mind az állampolgárokra, mind a közszféra munkavállalóira nézve következményekkel, nem egyszer kedvezõtlen hatásokkal járnak együtt. Másfelõl az a meggyõzõdés, hogy a munkavállalók és a szakszervezetek nem lehetnek külsõ szemlélõk, nem nézhetik passzívan ezeket a folyamatokat. Ki kell formálnunk olyan konstruktív javaslatokat, amelyek lehetõvé teszik érdemi részvételünket a közszolgálat modernizációs folyamataiban. Ily módon az a lehetõség is megnyílhat számunkra, hogy felvegyük a harcot az emberek életminõségét, a közszektor munkavállalóinak helyzetét indokolatlanul veszélyeztetõ jelenségekkel szemben. Mindehhez szükség van a különbözõ országok gyakorlatának és tapasztalatainak megismerésére, a hasznos és jó megoldások figyelembe vételére, és természetesen a lehetséges rosszak elkerülésére. Ismereteink gazdagításában, kitekintésünk horizontjának bõvítésében, az eddigiekhez hasonlóan, bizonyára segítségünkre lesznek konferenciánkon jelen lévõ külföldi barátaink. Mai tanácskozásunk közelebbi indoklásául viszont az a körülmény szolgál, hogy a kormány folytatni kívánja az állami újraelosztás arányának csökkentését, ennek fontos elemeként a közszolgálati intézményrendszer, és ezzel együtt a személyi állomány további átalakítását, amelynek része a közszolgálati jog felülvizsgálata. Az elmúlt évek történései a folytonosan lebegtetett és jórészt improvizációkra épülõ reformfenyegetések, intézmények át- és kiszervezése, a fûnyíróelvû létszámcsökkentések, munkajogi státuszmódosítások, a több éven át tartó reálérték-vesztés a keresetekben a közszféra munkavállalói számára nem pusztán életviszonyaikban jelentettek sok esetben létfenntartási gondokat, hanem emberi tartásukat és morális értékrendjüket is próbára tették. Az utóbbi két-három évben a bér- és jövedelmi helyzet javítása érdekében végrehajtott kormányzati beavatkozások részben protekcionista jellegük, részben tûzoltást célzó hatásuk miatt, lényegesen nem változtattak azon az alaphelyzeten, ami a keresetek indokolatlan elmaradását jellemzi a versenyszférától és a nyugat-európai országok közszolgálati dolgozóinak kereseti átlagától. A minimálbér jelentõs az utóbbi két év alatt mintegy 77 százalékos emelése, miközben szükséges és üdvözlendõ lépés, kezelhetetlen nivellációt okoz a viszonylag alacsony képzettségûek ill. a pályakezdõk és a magasan képzettek és a hosszabb szolgálati idõvel rendelkezõk között. Ez a jelenlegi közalkalmazotti bér- és elõmeneteli rendszert is lényegében használhatatlanná tette mára. A köztisztviselõi törvény ez évi módosításában, továbbá a fegyveres szolgálatoknál elfogadott új szabályokban már megtalálhatók az életpálya, a karrierrendszer új elemei. Miközben ezek a lépések pozitív fejleményként értékelhetõk, egyben feszültséget is keletkeztettek a közszolgálat más, elsõsorban közalkalmazotti szektoraiban. Az említettekbõl következõen álláspontunk szerint nem halasztható az, hogy rendezett viszonyokat teremtsünk a közszolgálatban foglalkoztatottak jelenét jellemzõ, sok tekintetben ellentmondásokkal és feszültségekkel terhes, sõt azt is mondhatnám, kaotikus állapotokban, s kísérletet tegyünk egy biztatóbb jövõkép felvázolására. Az erre irányuló szándékok igen fontos kérdésköre a közszolgálati jog szabályozásának felülvizsgálatára és módosítására irányuló törekvések összehangolása, a fennálló és a keletkezõ problémák tisztázása és a lehetséges megoldások kiformálása. A téma komplex, rövid bevezetõmben csupán néhány vonatkozását kívánom érinteni. Az egyik kiindulópontunk, hogy a közszolgálat kiemelkedõen fontos társadalmi szféra nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi vonatkozásban is. Azt is mondhatjuk, hogy a közszolgálatra való odafigyelés a társadalmi modernizációnak is egyik alapvetõ feltétele. Ebbõl következõen a közszolgálati intézményrendszer reformja, s ennek részeként a közszolgálati jog felülvizsgálata is számot tarthat a társadalom figyelmére.

4 A másik kiindulási szempontunk az, hogy az EU-hoz csatlakozás szempontjából is hangsúlyos követelményként jelenik meg a közszolgálat helyzetének áttekintése, az intézményrendszer és a munkavégzés minõségi javítása. A harmadik tényezõ, amit figyelembe kell vennünk, hogy a közszolgálatra vonatkozó álláspontok nemzetközileg, de itthon is különbözõek. Nincs egységes felfogás, illetve modell. Ezért, a nemzetközi tapasztalatok birtokában is, döntõen arra vagyunk utalva, hogy magunk találjuk meg a hazai tradícióknak és jelenlegi feltételrendszerünknek leginkább megfelelõ koncepcionális és gyakorlati jogi szabályozási megoldásokat. A jogi szabályozásra vonatkozó megegyezést, a lehetséges módozatok, kialakítását azonban sajnos nehezíti az egységes, átfogó közszolgálati koncepció hiánya. Az elmúlt évtized nem volt elegendõ arra, hogy a kormányok egyezségre jussanak a közszolgáltatás, különösen a humán közszolgálati szféra alapkérdéseiben. Mindmáig nem született válasz az állam szerepvállalásának terjedelmérõl, minõségérõl, kereteirõl, korlátairól. De nincs igazi válasz arra sem, hogyan értelmezi az állam a felelõsségét, kötelezettségét az állampolgárok életviszonyait alapvetõen meghatározó humán ellátások és szolgáltatások biztosításában. A jelek arra mutatnak, hogy az állam a privát formák, illetve különbözõ non-profit megoldások útján mind szélesebb körben szabadulni akar klasszikus, alkotmányos kötelezettségei alól. Mindeközben nem állnak rendelkezésre alapos és korrekt vizsgálatok arra nézve, hogy összeegyeztethetõ-e és ha igen, milyen területeken és mértékben a humán közszolgáltatások természetével a magánosítás, a piacosítás. Vajon racionálisabban, gazdaságosabban és színvonalasabban mûködtethetõk-e magánkézben vagy akár nonprofit formában a jelenleg közköltségbõl fenntartott egységek? Az eddigi tapasztalatok meggyõzõen nem igazolják ezt a feltételezést. Mindez sürgeti, hogy mielõbb kidolgozásra kerüljön és a társadalmi közmegegyezés minimumát feltételezõ egyezség alapján elfogadást nyerjen a közszolgálati modernizáció komplex, jogi, strukturális, anyagi, pénzügyi vonatkozásokat is magába foglaló, koherens programja. Ez a program segítséget és eligazítást adhat ahhoz is, hogy a közszolgálat jogviszonyára nézve milyen szabályzási megoldások vehetõk számba. A SZEF megalakulása óta, de különösen kiemelten az évi kongresszusi állásfoglalásában, a közszolgálati jogrendszernek a maihoz képest átfogóbb és egységesebb szabályozását tekintette célnak. Azt rögzítettük, hogy a jelenlegi differenciált szabályozást (köztisztviselõk, közalkalmazottak, igazságszolgáltatás és fegyveres testületek szolgálati viszonya) egységesebbé, harmonizáltabbá kellene tenni. Álláspontunkat egyrészt arra alapoztuk, hogy szükség van a közjog és a magánjog markánsabb szétválasztására, s ennek következményeként a munkavégzésre irányuló közszolgálati jogviszonyok megfelelõséget felmutató vonatkozásainak egységes szerkezetû kodifikálására. Másrészt azt deklaráltuk, hogy az állam, mint munkaadó köteles mindazokat a kérdéseket általános és specifikus érvényû jogszabályokban rendezni, amelyeket a verseny- vagy magánszféra kiterjesztett üzleti szabályokban rendez. Indokolja a szabályozást az e körben foglalkoztatott munkavállalói réteg megóvása a politikai jellegû túlzott állami befolyástól, valamint attól is, hogy különbözõ gazdasági erõk csoport- vagy magánérdekeiket érvényesítsék. S végül az okok között említendõk azok a követelmények is, amelyek a közszolgálati körhöz tartozók társadalmi megbecsültségét és elismertségét lehetnek hivatva javítani. A témáról több év óta vita folyik, amit a közelmúlt történései alapján jelentõsen befolyásol az, hogy a kormány az egyes közszolgálati szférák külön felülvizsgálatának és szabályozásának az útját kívánja járni. Utaltam már a köztisztviselõi törvény és a szolgálati törvények közelmúltbeli módosítására. Ezt a körülményt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ez azonban nem jelentheti azt, hogy ezzel okafogyottnak tekintsük a harmonizáltabb közszolgálati szabályozás kérdését.

5 Ha az egységesebbé tételt tekintjük irányadónak, akkor több kérdésre is választ kell adni. Mindenekelõtt a közszolgálat fogalmát kell meghatározni. Egyes szakmai álláspontok szerint nem célszerû azokat az alkotmányos alapintézményeket figyelembe venni, amelyek ugyan az államhatalom, illetve a költségvetés részei, mint például az igazságszolgáltatás, a fegyveres és rendvédelmi szervek, az Országgyûlés szervei, de funkciójuk és jogállásuk miatt nem illeszthetõk a rendszerbe. Más szakmai álláspontok szerint az említett körbe tartozó intézmények sem választhatók el a közszolgálat rendszerétõl. A SZEF álláspontjának kialakításában nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy minél szélesebben értelmezzük a közszolgálat fogalmi körét, annál inkább szembe találjuk magunkat az egységesítés szerteágazó problémáival. Ezért bár ebben nincs még kialakult SZEF-álláspont, tehát javarészt a saját véleményemet mondom elsõ lépésként célszerû lenne megelégednünk a közszolgálatiság köztisztviselõket és közalkalmazottakat magába foglaló kereteivel. Ha elsõ lépésként ilyen körben indulunk el, mérsékelhetõbbek és kezelhetõbbek lesznek a különbségekbõl adódó eltérések. Különbségek ugyanis ebben a jogviszony-rendszerben is vannak. A köztisztviselõ" és a közalkalmazott" kitételek is jelzik, hogy ebbe a relációba legalább két, egymástól eltérõ munkavállalói kategória tartozik. További kérdés, hogy ki minõsül köztisztviselõnek, illetve közalkalmazottnak. Ebben a tekintetben két megoldás jöhet számításba. Az egyik a szervi hatályt tekinti kiindulópontnak, a másik a közszolgálat fogalmának szûkebb értelmezésébõl indul ki. Csak azokat tekinti a közszolgálati jogviszony hatálya alá tartozóknak, akik az adott szervezet elsõdleges rendeltetését reprezentálják. A hozzájuk képest kisegítõ tevékenységet végzõk jogviszonya eszerint az MT hatálya alá tartozik. Míg a SZEF az elsõ megoldást priorizálja, a jelenlegi kormány törekvéseiben, de több európai ország gyakorlatában is a második verzió jut mindinkább elõtérbe. Ez felveti annak vizsgálatát, hogy a költségvetési intézményekben az ún. kisegítõ munkakört betöltõk, továbbá a közfeladatokat nem költségvetési szerv alkalmazottaiként ellátók esetében elfogadható-e az MT szabályainak fenntartások nélküli alkalmazása. Felfogásunk szerint az állampolgári jogokból eredõ közszolgáltatásoknak az alkotmányban meghatározott rendszere közjogi szabályozást igényel. Ezért erõsen kétséges, hogy ezen a területen közszolgáltatási funkciókat ellátó személyek jogviszonyára a magán munkajogi szabályozás alkalmazható. Ebben az összefüggésben megfontolást igényelnek azok a javaslatok, amelyek egy sajátos tartalmú közszolgálati jogi státusznak, a közszolgálati szerzõdés" intézményének a beiktatását célozzák a jogrendszerbe. Miközben követendõ irányként a közszolgálati jogviszony egységesebbé tételének a lehetõségét vizsgáljuk, azt egyértelmûen elfogadottnak tekinthetjük, hogy egy leendõ közszolgálati törvény mindenképpen két részbõl áll: általános és különös részbõl. Ez a szerkezeti megoldás kifejezheti a közszolgálati jogviszonyok irányában mutatkozó integrációs törekvéseket, ugyanakkor rögzítheti a közszolgálati jogviszonyok közötti, már említett eltéréseket is. Az általános rész az alapelveket, a közszolgálati jogviszonynak a munka magánjogától való elhatárolódását jeleníthetné meg, míg a különös rész az eltérések differenciált megjelenítését oldhatná meg. Nem tagadható, hogy különbségek nem pusztán az egyes ágazatok között állnak fenn, hanem esetenként egy-egy ágazaton belül is számos olyan jelentõs eltérés van, amelyek elismerése és megjelenítése feltétlenül indokolt. Ez a különbségtétel egyébként általában kimutatható az európai országok hasonló tárgyú jogalkotásában is. Az említetteken túl milyen további elvárásokat fogalmazhatunk meg a közszolgálati jogviszony felülvizsgálatával és szabályozásával szemben? Mindenekelõtt azt, hogy teremtsen megfelelõ feltételeket a humán közszolgáltatások színvonalának emeléséhez, ami maga után vonhatja a társadalom mainál kedvezõbb értékítéletét is a közszolgálattal kapcsolatban. Világos követelményrendszerek alapján garantáljon jobb, kiszámíthatóbb feltételeket a karrierjellegû elõmenetelhez, a pálya stabilitásához, a foglalkoztatás

6 biztonságához. Tegye lehetõvé a tisztes megélhetést nyújtó kereseteket, valamint a versenyszféra kedvezõbb kereseti lehetõségeit kompenzáló, ösztönzõ kiegészítõ rendszereket. Beleértve az állam és az egyének önkéntes hozzájárulásának kombinációjára épülõ, megkülönböztetett egészségügyi ellátást és az általánosnál kedvezõbb nyugdíjrendszert. Röviden szólva tegye vonzóvá és megtartó erejûvé a közszolgálati pályát a társadalom kreatív erõi számára is. Természetesen illúziókat kergetnénk, ha azt várnánk, hogy egy komplex életpályarendszer minden eleméhez rövid idõn belül megteremthetõk a gazdasági, pénzügyi és társadalmi feltételek. Nyilvánvalóan be kell látnunk, hogy ez csak fokozatosan történhet. Reményeink szerint azonban a közszolgálati életpályarendszernek egyes elemei már a következõ években beléphetnek, míg másokat csak egy késõbbi periódusban lehet hatályosítani. Ezek közé tartoznak különösen a nyugdíj- és az egészségbiztosítási rendszer ügyei. Ezek bizonyára nem a jövõ év, sõt valószínûleg nem is a rá következõ egy-két esztendõ lehetõségei lesznek. Errõl azért szükséges reálisan beszélnünk, mert ha az életpálya ügyeirõl tárgyalva az ilyen típusú elemekre nem kapunk rövid távú ígérvényt, akkor sem szabad kudarcként felfognunk az életpályával kapcsolatos törekvéseket. Az életpályarendszerre vonatkozóan is irányadónak tekintjük, hogy fõ elemeiben egységes megoldásokat tartalmazzon, de nem hagyhatók figyelmen kívül itt sem a szakmaspecifikus ügyek. Ismert, hisz az Oktatási Minisztérium széles körben propagálja, hogy elõrehaladott állapotban van a pedagógusok életpályaprogramjának kialakítása. Úgy tudjuk, hogy az egészségügyben is elõkészületben vannak hasonló elgondolások. Nem baj, hogy léteznek ilyen elképzelések, de ezeket csak akkor tudjuk értelmezni és támogatni, ha a különbözõ szálakon készülõ életpálya-elgondolások egy harmonizált rendszer részeként nyernek majd kifejezést. Az életpálya komplex rendszerébõl néhányra röviden külön is kitérek. Az egyik az illetmény- és elõmeneteli rendszer. Ennek lehetséges szempontjai között említem: a minimálbérrel azonos mértékû kiinduló bázist, az azonos szerkezetû illetményelemeket, a kor, a végzettség és a munkavégzés alapján járó elõmeneteli lehetõséget, a közös illetményalapra épülõ fizetési fokozatokat, munkaköri megfeleltetés szerint, az áttekinthetõ, a jelenleginél lényegesen szûkebb pótlékrendszert, valamint a teljesítményelem bevezetését, amely kötõdik az egyéni teljesítményekhez. A nemzetközi tapasztalatokra is utalva hozzáteszem, hogy eddig még igazán egyetlen országban sem sikerült olyan teljesítményrendszert kialakítani, amely igazságos és objektív. Tehát kíséreljük meg mi! A másik, az illetményrendszerhez szorosan kötõdõ ügy annak eldöntése, hogy van-e szándék a közszolgálati alkalmazottak munkájának tisztességes megfizetésére. Ilyen kormányzati szándék és elkötelezettség nélkül ugyanis felesleges bármirõl beszélni. Ugyanide tartozik az egyenértékûség kritériumának újragondolása, kidolgozása és lehetséges elfogadása. Vagyis mit mihez, kit kihez lehet hasonlítani a bérezés értékrendjében. Ez kétségtelenül igen kritikus, sok vitát, érdekkülönbséget, s végül is nagyfokú toleranciát igénylõ feladat. Úgy gondolom azonban, hogy ennek ismeretében

7 sem tekinthetjük megoldhatatlannak ezt a feladatot. Kiindulásként az adott munka ellátásához szükséges felkészültséget, felelõsséget, kreativitást és empátiát vehetjük számításba. Harmadikként említem, de aktualitását tekintve a leglényegesebb a közszféra egészére vonatkozó bérfelzárkóztatási program és megállapodás. Ennek elsõ lépcsõjeként olyan nagyságrendû béremelésre van szükség, amely képes lesz a közszféra különbözõ szektorai, illetve foglalkozási csoportjai közötti, jelenleg indokolatlan feszültségeket feloldani olyan módon, hogy egyidejûleg minden foglalkozási csoportban érzékelhetõ bérszínvonal-emelést is lehetõvé tesz. A negyedik megjegyzésem az életpályarendszer ún. kiegészítõ elemeihez kapcsolódik. Kiindulásnak azt tekintjük, hogy a humán közszolgáltatás úgyszólván minden területe fokozott szellemi követelményeket, stresszel együtt járó munkaköri kötelezettségeket, az általánosnál szigorúbb szakmai és etikai követelményeket, permanens továbbképzést, s több szektorban komoly fizikai megterhelést jelent az itt foglalkoztatottak számára. Ebbõl következõen az elvárt teljesítmény és a humánum nézõpontjából is indokoltak és társadalmilag is méltányolhatók olyan egységes érvényû kedvezmények, mint az általánoshoz képest rövidebb munkaidõ, az államilag finanszírozott továbbképzés, bizonyos periódusokban szellemi rekreációs célzatú fizetett szabadság, kedvezményes üdülési és utazási lehetõség, a jelenleginél szélesebb körû korkedvezményes nyugdíj igénybevehetõsége, szükség esetén a nyugdíjak szociális jellegû kiegészítése. Végül a közszolgálati életpályarendszer életbeléptetéséhez és fenntartásához állami költségvetési garancia szükséges, amely magába foglalja a pénzügyi ráfordítások arányának növelését, a finanszírozási rendszer felülvizsgálatát és átalakítását. Tisztelt Kolléganõk, Kollégák! Befejezésül azt a meggyõzõdésemet hangoztatom, hogy a közszolgálat jogi szabályozása bizonyosan továbbra is nagy viták tárgya lesz. Abban azonban remélhetõen mindannyian egyetértünk, hogy a közszolgálati joghoz tartozó kérdések újbóli szabályozása indokolt és idõszerû. Azzal a céllal, hogy a köz szolgái" optimális módon kamatoztathassák szakmai és emberi kvalitásaikat, szolgálva ezzel a társadalom életminõségének, az emberek mindennapi közérzetének a javulását. Bízom abban, hogy mai eszmecserénk hasznos hozzájárulás lesz közös törekvéseink elõbbre viteléhez. Ezekkel a bevezetõ megjegyzésekkel megnyitom mai szakmai konferenciánkat és átadom a szót dr. Pál Lajos úrnak, hogy meghallgassuk a kormányzati álláspontot ezekrõl a témákról. Optimális életpálya-program legyen, de csak a fokozatos bevezetés reális Dr. Pál Lajos helyettes államtitkár elõadása

8 Elnök úr! Hölgyeim és Uraim! Én is tisztelettel köszöntök mindenkit. Szeretném megköszönni a meghívást és azt, hogy ezen a tanácskozáson közösen gondolkodhatunk az itt terítékre kerülõ valóban nagyon fontos kérdésekrõl. A magam részérõl én mindig nagyra értékeltem a SZEF együttmûködési készségét, hiszen az elmúlt idõszakban számos olyan vitát folytattunk le, amely a közalkalmazotti-közszolgálati munkajogi szabályozás megoldását nagy mértékben elõmozdította. Elnök úr a bizakodását fejezte ki megnyitójának befejezõ részében. Én ezzel szeretném kezdeni. Nagyon bízom abban, hogy közösen sikerül megtalálni egy olyan megoldást, amely ebben a szférában a valóban igen égetõ és súlyos problémák rendezését szolgálhatja. Mint annyiszor, most is azt kellett látnunk, hogy a helyzet megállapításával, a tények rögzítésével kapcsolatban igen jelentõs az egyetértés. Nagyjából azonosan látjuk a helyzetet, de a tényekbõl más-más következtetést vonunk le, illetve bizonyos kérdéseket másként értékelünk. Ez azt hiszem most is megállapítható. Kétségen kívüli tény az, hogy a közszféra nincs jó helyzetben. Vitathatatlan, hogy sürgetõ feladat megoldást találni a közszolgálat gondjainak enyhítésére. Kialakult Magyarországon egy olyan rendkívül széttagolt jogi helyzet, amely igen komoly gondokat okoz a rendezést szolgáló lépések megtételekor. Nem hiszem, hogy van még ország Európában, ahol a munkajogi szabályozások ennyire széttagoltak a közszférában, de a munka világának egészében is. Külön szabályok vannak a köztisztviselõkre, a közalkalmazottakra, az igazságügyi alkalmazottakra, a bírákra, ügyészekre, a hivatásos szolgálati viszonyban állókra, a polgármesterekre. Tehát rendkívül széttagolt, szerteágazó munkajogi szabályozással állunk szemben. Ez az igen széttagolt szabályozás nagyon gyakran akadálya annak, hogy olyan megoldást találjunk, amely valamennyi közszolgálati ágazatban egyszerre enyhíthetné a gondokat. Ez is abba az irányba hat, hogy próbáljuk az egymástól elkülönített, illetve elkülönült szférák munkajogi helyzetének megoldását fokozatosan egymástól némiképp elválasztva megoldani. Közszolgálati szempontból a év egyik legjelentõsebb eseménye a köztisztviselõi életpálya-program elfogadása, hatályba léptetése, ami ugyan még nem zárult le. Egy 30 százalékos illetményalap-emeléssel kapcsolatos kérdés még nem dõlt el. Vitatott, bizonytalan még annak a megítélése, hogy sikerül-e a törvényben elõírtnál lényegesen hamarabb végrehajtani az emelést. A törvény sokkal hosszabb határidõt szab a kormány számára, mint ahogyan szeretnénk ezt megoldani. A napokban várhatóan végleges döntés születik ebben az ügyben. Önmagában a köztisztviselõi életpálya-program szabályozása, elfogadása, hatályba léptetése olyan szándékot mutat, amely kétségtelenül pozitív jelzés a közszféra más csoportjai számára is. Legalábbis megítélésünk szerint jelzésnek kell lennie. Szabó Endre elnök úr említette, hogy kormányzati szándék nélkül ez a kérdés nem oldható meg. Úgy gondolom, nem lehet kétségbe vonni a kormányzatnak azt a szándékát, hogy ezeket a kérdéseket rendezni kívánja, s a lehetõ legjobb életfeltételek kialakítására törekszik a közszféra dolgozói tekintetében. Egyértelmû, világos kormányzati szándék van erre. Más kérdés azonban a realitás, a lehetõség. Valószínûleg ebben van az egyik legnagyobb vita. A kormány mindenképpen nagyon nagy eredményként értékeli a minimálbér jelentõs mértékû emelését, és nem titkolja, hogy a szakszervezetekhez hasonlóan maga is komoly, megoldásra váró problémának tartja az emelés bérstruktúrára gyakorolt hatását. Ez az összenyomott bérstruktúra mindenképpen káros, de nem lehet elvárni, hogy a jelenlegi helyzetben mind az alsó, mind a középsõ, mind a felsõ bérkategóriákban egyszerre érjünk el optimális megoldást. Elsõ lépésként a kormány _ a szociális partnerekkel egyetértésben - a bérstruktúra alsó régiójában lévõk számára határozott el

9 igen jelentõs minimálbér-emelést. Errõl a döntést az Országos Munkaügyi Tanácsban a kormány a munkáltatói és a szakszervezeti oldallal együtt hozta meg. Csak jelzem, hogy 1998-ban, a kormány megalakulásakor forint volt a minimálbér, ma pedig január 1-jétõl 50 ezer forint. Három év alatt több mint 100 százalékos emelkedés történt, ami mindenképpen igen jelentõs. A kormány eltökélt szándéka, hogy az illetményrendszer átalakításával, egy közalkalmazotti életpálya-program kialakításával valamennyi közszférában foglalkoztatott munkavállaló számára megfelelõ élethelyzetet alakítson ki. Az átfogó megoldás keresésén kívül történtek ad hoc jellegû egyedi intézkedések is. Az ilyesmi természetesen mindig nagyon vitatott, nehéz döntés, hiszen amikor az egyébként általánosan feszítõ bérhelyzetben a kormány csak egy-egy ágazat számára tud valamilyen megoldást találni, akkor ez valóban felveti azt a dilemmát, hogy a közszféra különbözõ ágazatai nem fordulnak-e valamilyen módon egymással szembe. Van elõttem egy kimutatás, amely azt bizonyítja, hogy egyes ágazatokban igen jelentõs volt a béremelkedés. Az átlagos garantált illetmények emelkedése az általános iskolai és a középiskolai pedagógusoknál több mint 30, a szakorvosoknál pedig 24 százalék körüli volt 2001-ben. A kulturális ágazatban elsõ kilenc hónapja folyamán 5.2 százalékos volt a reálkereset növekedése, bruttó 17,8 százalékos béremelkedés mellett. Ez tehát mindenképpen azt bizonyítja, hogy egyes ágazatokban történnek olyan intézkedések, amelyek a helyzet javítását szolgálják. Erre válaszként természetesen elmondható, hogy a helyzet még ilyen béremelésekkel sem jó. S ez igaz, mert olyan rossz körülményen kell túljutnunk, amely ennél lényegesen nagyobb arányú béremeléseket is szükségessé tesz. Megítélésem szerint azonban a helyzetet nem ilyen egyedi intézkedésekkel kell kezelni, hanem valamilyen átfogó, hosszú távú megoldást kell találni a közszféra valamennyi ágát nyomasztó gondokra. Szabó elnök úr fontos kérdéseket érintett vitaindítójában. Ezek szerintünk is valóban fontos ügyek. Azt hiszem, hogy a szakszervezetek és a kormány között nincs megítélésbeli különbség abban a tekintetben, hogy ezek azok a kérdések, amelyeket meg kell vitatnunk, s amelyekre közösen kell majd megtalálnunk a megoldást. A közös útkeresést szolgálva, annak érdekében, hogy a döntések közös gondolkodás eredményeként születhessenek meg, megalakult a közalkalmazotti életpálya-bizottság, amely már ülést is tartott. Ebben a háromoldalú testületben elsõsorban szakértõk próbálják megkeresni a válaszokat a mindannyiunknak gondot okozó ügyekre. Az elsõ nagyon lényeges feladat a helyzet rögzítése, a közszolgálat jelenlegi viszonyainak közös értékelése. Addig ugyanis, amíg eltérõen értékeljük a helyzetet, eltérõ következtetéseket is vonunk le. Nagyon gyakran ezért indulunk el eltérõ utakon. A közalkalmazotti életpálya-bizottságban egyetértés született arról, hogy a helyzet értékelése során mindenképpen közösen kell megtalálnunk azokat a pontokat, amelyek kiinduló kapaszkodót jelentenek majd a válaszok kialakításához. Az egyik nagyon fontos kérdés az, hogy ki mit ért életpályán, milyen tartalma lehet egy életpályának? Szabó elnök úr elmondta azokat a kritériumokat, amelyek valóban egy életpálya tartalmát képezhetik. Nem hiszem, hogy az életpálya leszûkíthetõ kizárólag az illetményrendszer témakörére. Nagyon rossz megoldás lenne, ha kizárólag az illetményrendszer ügyeit fogalmaznánk meg az életpálya tartalmaként. Kétségtelen, hogy a bérügy az egyik leglényegesebb tartalmi kérdés, de az életpálya nem szûkíthetõ le erre. Az életpálya-kritériumok kidolgozása mellett az egyes jogi megoldásokra vonatkozó fontos kérdésekrõl is döntenünk kell. Az elmúlt tíz év egyik legnagyobb problémája, hogy nem tudtuk megfelelõen eldönteni: ki a munkáltató, s ki minõsül közalkalmazottnak, köztisztviselõnek. Az nemcsak jogi természetû ügy, hogy kivel áll jogviszonyban a közalkalmazott. Ez nagyon fontos tartalmi kérdés, hiszen a szabályozás

10 egyes elemeire jelentõs hatást gyakorolhat. Ma a közalkalmazott az adott intézménnyel áll jogviszonyban, függetlenül attól, hogy önkormányzati vagy állami költségvetési intézményben dolgozik. Most nem a munkáltatói jogkör gyakorlásáról beszélünk, hanem a jogviszony másik alanyáról. Meggyõzõdésem, hogy nagyon nagy lépés lenne, ha sikerülne olyan jogi megoldást találni, amely szerint nem az adott intézmény, hanem az intézmény költségvetését biztosító önkormányzat vagy az állam lehetne a munkáltató. Ez óriási hatással lenne a munkaügyi kapcsolatokra is, mert mód nyílna hatékony kollektív tárgyalások folytatására és a mainál sokkal eredményesebbek lehetnének a szakszervezetek és a munkáltatók közötti tárgyalások. Ebben az esetben ugyanis valóban ott folynának az egyeztetõ megbeszélések, ahol a vitás kérdéseket meg lehet oldani. Ennek a megoldásnak egy másik vonatkozásban is nagy a jelentõsége. Szabó elnök úr felvetette, hogy milyen differenciáltságú, milyen szerkezetû legyen a munkajogi szabályozás. Meggyõzõdésem, hogy a munkaügyi kapcsolatok, a kollektív tárgyalások lényegesen felértékelõdhetnének, ha a munkáltató az ilyen megbeszélések lefolytatására valódi kompetenciával rendelkezõ szervezet lehetne. A differenciáltság ebben a kérdésben kissé másként vetõdik fel. Ma kollektív szerzõdések kötésére jogilag lehetõség van a közszférában is, de úgy gondolom, nagy vita nincs közöttünk azt illetõen, hogy a megkötött szerzõdéseket nem jellemzi különösebben gazdag tartalom. Egy a maitól eltérõ rendszerben viszont a jogi szabályozás elõkészítésében és kialakításában való szakszervezeti részvétel másként vetõdhetne fel, és lényegesen hangsúlyosabb szerepet kaphatna a kollektív megállapodás is. A differenciáltság ügye valóban az egyik legfontosabb kérdés. Meggyõzõdésem szerint a munkaügyi szabályozás a közszférában egyebek között azért mûködik rosszul, mert nem eléggé differenciált a szabályozás. A közszféra rendkívül sokszínû munkavállalói és munkáltatói kör, amelyre nem lehet Prokrusztész ágya módjára egy differenciálatlan szabályozást rákényszeríteni. Itt az egyes ágazatok között is jelentõs különbségek vannak. Mondjuk meg õszintén, nagyon gyakran éppen az egyes ágazatok oldalán tapasztalható olyan törekvés, hogy a közalkalmazotti törvény hatálya alól kikerüljenek, és egyedi alkukkal találjanak megoldást az adott ágazat problémáira. Úgy érzem azonban, most konszenzus van abban a tekintetben, hogy nem az ilyen egyedi alkuk lehetõségét kell keresni, hanem olyan megoldásokat kell találnunk, amelyek az egész közalkalmazotti szféra számára elõrelépést jelenthetnek. Ez pedig egyértelmûen a differenciáltság irányába hat. Olyan szabályozásra van tehát szükség, amely az általános szabályozás mellett, azon belül biztosítja azt is, hogy az egyes ágazatok specialitásai megjelenjenek. Sõt nem csak az egyes ágazatokra, hanem az egyes munkavállalói kategóriákra vonatkozó specialitásoknak is meg kell jelenniük. Különbözõ ugyanis az egyes ágazatok munkavállalóinak helyzete. Arra a kérdésre is választ kell találnunk, hogy ki minõsül közalkalmazottnak, milyen körben kell érvényesíteni a közalkalmazottakra vonatkozó szabályokat. Ezzel kapcsolatban egyébként sem döntés, sem nagyon markáns elõzetes elképzelés kormányzati oldalról nincs. A bizottságban is felvetettük, hogy errõl mindenképpen kell gondolkodnunk. A magánvéleményemet mondva én inkább a szervezeti hatályt támogatnám, és ezen belül kellene megtalálnunk a különbözõ munkavállalói kategóriák számára a jogviszony rendezését biztosító eltérõ szabályozás lehetõségeit. A differenciáltság kérdéskörében felvetõdik az önkormányzati és az állami költségvetési intézmények közötti különbség is. Közjogi szabályozásról lévén szó, az állam másképpen szabályoz a saját intézményei és másképpen az önkormányzati intézmények ügyében. De emellett itt van egy nagyon érdekes probléma, amelyre szintén megoldást kell találnunk: az egészségügy, ahol az egészségbiztosító finanszírozása miatt állunk szemben az általánostól bizonyos fokig eltérõ helyzettel. Nagyon fontos annak vizsgálata is, hogy miként viszonyuljanak egymáshoz a munkajogi

11 és a szakmai szabályok. Szabó elnök úr utalt arra, hogy a pedagógusok számára már elkészült egy életpálya-program tervezete. Ebben a tényben önmagában én nem látok ellentmondást, hiszen nemcsak közalkalmazottak végeznek oktatói munkát, hanem a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó intézményekben is folyik ilyen tevékenység. Az azonos szakmai szabályok kidolgozása éppen ezért nagyon fontos. Ez nem mond ellent annak, hogy az azonos szakmai szabályok mellett az eltérõ munkajogi pozíciókra eltérõ munkajogi szabályok szülessenek. Az már természetesen más kérdés, hogy ezek az eltérések milyen terjedelmûek, milyen természetûek legyenek. Nem gondolom, hogy a pedagógusok vagy más ágazatban dolgozók munkajogi helyzetét attól függetlenül kellene azonos módon szabályozni, hogy kivel állnak jogviszonyban: a magánszféra, a versenyszféra alkalmazottjai-e, vagy egy költségvetésbõl fenntartott intézményben dolgoznak. Igen lényeges kérdés ezen belül az illetményrendszer ügye. Többé kevésbé egyetértek azokkal a szempontokkal, amelyeket Szabó elnök úr említett. Én talán két szempontot emelnék ki. Az egyik az átláthatóság követelménye. Ma már annyira bonyolult az illetményrendszer szabályozása, hogy nagyon nehezen tudunk eligazodni benne. Ezért szorgalmazandó az átláthatóság. Nagyon fontos szempont a motiválás is. Az illetményrendszernek motiválnia kell például arra, hogy a feladat elvégzésére a megfelelõ személy kerüljön alkalmazásra. Motiválnia kell arra, hogy a közalkalmazott maradjon az intézményben, fejlessze, képezze önmagát, és jó munkát végezzen. Utoljára hagytam a fokozatosság problémakörét. Nem hiszek abban, hogy egyik napról a másikra az egész közszféra számára átfogó, minden szempontból megnyugtató megoldás születhet. Ezt az ország jelenlegi teherbíró képessége, anyagi erõforrása nem teszi lehetõvé. Éppen ezért nagyon nagy hangsúlyt kap a fokozatosság. Nagyon örültem, hogy a bizottságban egyetértés volt ezzel kapcsolatban. Ne szülessen ugyanis olyan döntés, mint ben, amikor adva volt egy költségvetési keret, s ahhoz kellett igazítani a munkajogi szabályokat is. Sokkal helyesebb megoldás lenne az, ha elképzelnénk, kialakítanánk, kidolgoznánk egy optimális megoldást és most az optimalitást nem a pillanatnyilag rendelkezésre álló erõforrásokhoz viszonyítva értem, s ehhez teremtenénk meg nagy valószínûséggel fokozatosan az erõforrásokat. Nem szabad olyan helyzetbe kerülnünk, hogy szükségbõl megint erényt csinálva, nem a lehetõ legjobb rendszer kialakítására törekedve határozzuk meg a megoldást. Hibás kiindulás volna, ha a pillanatnyi helyzetünkhöz és nem ahhoz kötnénk a közalkalmazotti életpálya egyes elemeinek meghatározását, hogy mit gondolunk egy távlatos közalkalmazotti életpályáról. Egészen biztos, hogy errõl a kérdésrõl sok vita lesz, mert a fokozatosság azzal jár, hogy nem mindenki számára születik azonnal olyan eredmény, amely minden tekintetben megoldást jelent. Azt hiszem azonban, hogy az optimális változat kidolgozása jelzést ad a kormány határozott és eltökélt szándékáról, távlatos gondolkodásáról ebben az ügyben. Meggyõzõdésem, hogy a közalkalmazotti életpálya kialakítása csak távlatos gondolkodással lehet eredményes. Nagyon nagy bizakodással tekintek a bizottság tevékenysége elé, mert eredménnyel kecsegtetõ hangulatot sikerült teremtenünk ebben a szakértõi testületben, amelyben közösen igyekszünk megtalálni a szakmai válaszokat a hazánk kétségkívül feszítõ gondjai közé tartozó kérdésekre. Ha a válaszok keresésében mindannyian egyetértünk, és kölcsönösen törekszünk a válaszok közös megtalálására, akkor eredményes is lesz a munkánk. Nagyon örülök ennek a mai beszélgetésnek, mert alkalmat ad arra, hogy megismerjük egymás gondolatait. Különösen hasznosnak tartom azt, hogy külföldi résztvevõk is elmondják a maguk tapasztalatait, hiszen való igaz, hogy nem kell mindent nekünk kitalálnunk. Arra természetesen nagyon figyelnünk kell majd, hogy ezeket a példákat

12 mindig a magyar sajátosságokhoz, a magyar valósághoz igazítva kell értékelnünk, esetleg megvalósítanunk. Még egyszer nagyon köszönöm a meghívást, köszönöm a lehetõséget, hogy néhány gondolatomat elmondhattam. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem válaszokat próbáltam megfogalmazni, hanem kérdéseket, problémákat felvetni. A válaszokat majd együtt kell megtalálnunk. Köszönöm a figyelmüket. A közalkalmazotti életpálya vonzó Ausztriában dr. Manfred Mögele, az Osztrák Közszolgálati Szakszervezet (GÖD) központi titkára Kedves Kolléganõk! Kedves Kollégák! Szeretettel köszöntöm Önöket. Köszönöm a meghívást, amelynek nagyon szívesen tettem eleget. Bemutatkozásként magamról annyit, hogy az Osztrák Közszolgálati Szakszervezet jogi osztályát vezetem. Ezt a munkát októbere óta végzem. Mi országos jogsegélyszolgálatot adunk szakszervezetünk mindazon tagjainak, akik a szövetségi vagy a tartományi közigazgatásban dolgoznak. Mivel elõadásom elõzetesen megküldött vázlatát a résztvevõk magyar nyelven megkapták, most csak címszavakban írtam fel, hogy a rendelkezésemre álló 20 perces idõkereten belül mirõl szeretnék beszélni. A szakszervezet, amelynek tisztségviselõje vagyok az osztrák közszolgálat egyetlen önálló és független munkavállalói érdekképviselete, amely a szövetségi és a tartományi közigazgatás köztisztviselõit és közalkalmazottait tömöríti. Az osztrák közszolgálati munkajogban is van tehát megkülönböztetés. Szövetségi vagy tartományi munkáltatóval köthetõ közszolgálati munkaviszony, illetve szerzõdés, amelynek során a felek közös akaratából jön létre a szolgálati vagy munkaviszony. Mint a vázlatból is látható, szövetségi szinten 210 ezer foglalkoztatottja van az osztrák közigazgatásnak. A szövetségi létszám százaléka köztisztviselõi jogállással rendelkezik, a tartományok 180 ezer foglalkoztatottja közül pedig mintegy 10 százalék a köztisztviselõk aránya. A különbség abból adódik, hogy a tartományokban a kórházak is közszolgálati intézménynek minõsülnek, így szerzõdéses munkavállalóik közalkalmazottak. Szakszervezetünk a GÖD a közalkalmazottak és a köztisztviselõk érdekvédelmét látja el. Taglétszámunk a hét kategóriából összesen 230 ezer. Szeretnék röviden szólni az alkotmányjogi alapokról. Az 1920-ból származó osztrák szövetségi alkotmány 18. és 19. cikkelye rögzíti Ausztria közszolgálatának kötelezettségeit. A közigazgatás csak törvényes alapon mûködhet. Az alkotmány 20. cikkelye rögzíti, hogy a közigazgatási feladatokat meghatározott idõre választott szervek, szövetségi miniszterek, államtitkárok és kinevezett hivatásos köztisztviselõk látják el. Egy idõben vita folyt nálunk arról, hogy nem kellene-e megszüntetni a köztisztviselõi státuszt. De aztán azzal zárult le a vita, hogy az alkotmány írja elõ a létüket, csak erre a feladatra kinevezett köztisztviselõk végezhetnek közigazgatási munkát, ezért nem szüntethetõ meg a köztisztviselõi kar. A megszüntetéshez alkotmánymódosítás kellene, ahhoz pedig egy demokratikus államban, így Ausztriában is kétharmados parlamenti

13 többség szükséges. Ezt pedig most nem lehetne elérni, de jelenleg már senki nem is gondol erre komolyan. A következõkben néhány konkrét dolgot említek az osztrák közszolgálatról és az ott foglalkoztatottakról. A jogállamiság, a legitimitás elvébõl következõen a közigazgatás minden egyes területét törvény szabályozza. Törvény határozza meg például, hogy milyen minisztériumok mûködhetnek. A szövetségi minisztériumokról szóló törvény rendelkezik errõl. De törvény szabja meg azt is, hogy mi az egyes közigazgatási szervek kompetenciája, milyen lehet a hivatali hierarchia. Ausztriában tíz szövetségi minisztérium van, s közülük az egyik a legfõbb munkáltató ezen a területen. Ha meghatározott hatósági döntésekrõl van szó, olyanokról, amelyek a közszolgálatban dolgozó saját ügyeit érintik, s az illetõ nem ért egyet a döntéssel, akkor közigazgatási eljárás kezdõdik az ügyben. Az eljárási rend szabályozza, hogy az illetõ miként érvényesítheti saját jogait a semleges fórumként funkcionáló közigazgatási bíróság elõtt. Ezek tehát a közigazgatás mûködését, illetve a foglalkoztatottak és a munkáltatóik viszonyát megszabó kényszerítõ erejû, kötelezõ elõírások az Osztrák Köztársaságban és a kilenc tartományban. A közszolgálati jogviszonyt, az illetményeket, illetve a fizetéseket külön-külön törvény szabályozza. A GÖD évrõl évre egy testes könyvben gyûjti össze a közszolgálatra vonatkozó hatályos törvényeket, rendelkezéseket. Amikor ezt február-március táján közreadjuk, a közszolgálati munkáltatók is kérnek belõle, konzultálnak velünk a benne foglaltakról. Természetesen azok is megkapják, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Miután ez egy nagyon exkluzív jogi gyûjtemény nincs Ausztriában más ehhez hasonló kiadvány, amelyben ilyen részletességgel lennének fellelhetõk a közszolgálatra vonatkozó hatályos jogszabályok természetesen a munkáltatóknak is rendelkezésükre bocsátjuk, abban a reményben, hogy helyesen fogják alkalmazni. Nagyon fontos a szolgálati jogviszonyról szóló törvény. Ebben a szolgálati viszonnyal kapcsolatos minden szabályozás benne van, tehát az Osztrák Köztársaságban mûködõ közszolgálati munkáltatókra vonatkozó valamennyi rendelkezés. Ezt egy egyoldalú közhatalmi aktus alapozza meg. Kinevezem köztisztviselõnek ilyen és ilyen dátumtól kezdve ez a szöveg van benne. A kinevezés 5 vagy 6 évre szól. Természetesen vizsgálják a 6 évi tevékenységének minden vonatkozását, s ha a hatéves próbaidõszak követelményeinek megfelelt, akkor véglegesítik a köztisztviselõi jogviszonyban. Ha valaki már köztisztviselõ, akkor nem lehet neki felmondani, nem lehet áthelyezni. Ez utóbbi természetesen nem abszolút tilalom, hanem inkább bizonyos feltételekhez kötött. Ha például megszûnik a szervezet vagy átszervezésre kerül sor, akkor fel kell ajánlani az érintett köztisztviselõnek egy másik állást. Ilyen esetekre tehát az áthelyezési védelem ahogy mi nevezzük nem érvényes. De figyelemmel kell lennünk arra, hogy a politikai vezetés változásával nehogy köztisztviselõket is elmozdítsanak a helyükrõl politikai megfontolásokból. Egy meghatározott felsõ rétegre ez Ausztriában is nyilvánvalóan lehetséges, de a többi köztisztviselõt védi az áthelyezési korlát. A minõsítés az úgynevezett teljesítmény megállapítási eljárás keretében történik. Két szereplõje van ennek a procedúrának: a fõnök és a beosztott, aki ha nem ért egyet felettese megállapításaival, akkor ellenvéleménye lehet, vagy a jogi utat választhatja. A vitában a közigazgatási bíróság illetékes dönteni az illetõ minõsítésérõl. Rendkívül hatékony tehát a köztisztviselõ jogi védelme, amelyet szívesen is vesznek igénybe az érintett alkalmazottak. Évente üggyel foglalkozik a szövetségi közigazgatási bíróság, amely a tartományi közigazgatási bíróságok után vitás ügyek eldöntésének legfelsõ fóruma. De még ez ellen a döntés ellen is keresettel lehet fordulni az Alkotmánybírósághoz. Ennyit a köztisztviselõi szolgálati viszonyt rendezõ törvényrõl. Van olyan törvényünk is, amely az illetményrendszert és a bérpótlékokat szabályozza. A

14 pótlékok pluszteljesítményt honorálnak. Ausztriában 1994-ben volt egy illetmény- és kereseti reform, amely január 1-jével lépett hatályba. Ez a bérreform-törvény azt szabályozza, hogy a teljesítmény kerüljön középpontba, tehát elsõsorban a teljesítményt honorálja a bérrendszer. Aki kiemelkedõ teljesítményt nyújt, annak kiemelkedõ pótlékban is kell részesednie. Az illetményreformnak ez volt a célja. Ha nem vezettük volna be ezt a bérrendszert, ha nem adunk nagyobb hangsúlyt a teljesítményösztönzésnek, akkor a közigazgatás legjobb szakembereit veszíthettük volna el, mert elszívta volna õket a magánszféra. Egy jó számítástechnikai szakember például sokkal többet kereshet a magánszférában. Lehet, hogy ott nem olyan erõteljes a munkajogi védettsége, de ezt ellensúlyozza a jóval magasabb bér. Ezt az elszívó hatást ellensúlyozta az január 1-jén hatályba lépett illetményreformtörvény, amellyel kapcsolatban nagyon pozitív tapasztalataink vannak. Mindez kapcsolódik a közszolgálati életpálya-rendszerhez, vagy másként fogalmazva karrierrendszerhez, amelynek során az úgynevezett funkciós pótlékot vezették be. Minden funkciót értékeltek, szakmai leírással határoztak meg a szolgálati törvényben. Összesen 9 ilyen funkció-csoport van. Ezek valamelyikébe sorolnak be minden köztisztviselõt. A 8-9. csoportba a fõosztályvezetõk kerülnek, a minisztériumok legmagasabb beosztású köztisztviselõi, akik rögtön az államtitkár után következnek a rangsorban. Az államtitkári poszt politikai funkció, de a fõosztályvezetõ, aki utána következik, a 9. osztályban van. Õk már fix fizetést kapnak. Találnak egy fizetési táblázatot az írásos anyag végén, azon schillingben leolvasható, hogy például az A/9-es kategória, a minisztériumi fõosztályvezetõ bére nagyjából azonos szinten van a privát szféra egy közepes nagyságú vállalata vezetõjének fizetésével. Ezzel a fizetési reform-törvénnyel szerettünk volna sokkal több magasan kvalifikált vezetõ szakembert a közigazgatásba vonzani. Tapasztaltuk, hogy a köztisztviselõnek csak a hierarchián belül van mozgástere, rá van utalva fõnökének az egyetértésére. Ezért sokkal nagyobb felelõsségi kört kell biztosítanunk az egyes köztisztviselõk cselekvéseihez, a közigazgatáson belül is nagyobb rugalmasságot kell érvényesítenünk. Amint hallottam, évvel ezelõtt, ha a Schönbrunni Kastélyban kitört egy ablaküveg, akkor 3-4 aláírásra volt szükség a pótlásához. Ez pedig idõigényes dolog, s a végén azt mondja az illetékes felelõs, hogy inkább a saját zsebébõl kifizeti azt az 50 schillinget, de nem járja végig az egész engedélyezési procedúrát. Tehát sokkal nagyobb hatáskört kell az egyes köztisztviselõk felelõsségéhez rendelni. Az úgynevezett funkciós csoportokban a 8-9. a minisztériumi fõosztályvezetõké, a 6-7. a fõcsoportvezetõké. Egy-egy fõcsoporthoz 2-3 osztály tartozik. Minél jelentõsebb a fõcsoport, annál magasabb a fizetési fokozat. Az 5. és az alatti csoportokba az osztályvezetõket sorolják. A minisztériumok legkisebb szervezeti egységeinek vezetõi a legalacsonyabb fizetési kategóriákba tartoznak. A dolog lényege, hogy a bérrendszer a teljesítményre ösztönöz. A funkciós pótlék azoknak jár, akik különösen nagy felelõsséggel járó posztot töltenek be. Van törvényünk a kötelezõ pályáztatás rendszerérõl is. Meghatározott funkciók betöltésére pályázatot kell kiírni. A megüresedett posztra jelentkezni lehet. Törvény szabályozza az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét. A pályázatokról szakértõi bizottság dönt. Ez a testület sorrendbe rakja a pályázókat és a legjobb pályázót jelöli meg gyõztesként. Ennek a kötelezõ pályáztatási rendnek van egy nagy hiányossága is. Egyetlen pályázónak sincs semmiféle jogigénye reklamálásra, a döntés felülvizsgálatának kérésére. Abból indulunk ki ugyanis, hogy az illetõ saját magát általában nem tudja objektívebben megítélni, mint egy szakértõi bizottság. De a közszolgálati munkáltató sem akar magára vállalni felülvizsgálati eljárások sokaságát. Ennek nézne ugyanis elébe, ha minden vesztes pályázó szakszervezeti jogsegélyszolgálatot venne igénybe reklamációjához.

15 Különbözõ bértáblák vannak tehát Ausztriában. Az A" tábla az általános közigazgatásra vonatkozik. A minisztériumi köztisztviselõk és közalkalmazottak tartoznak ide, ez a legnépesebb csoport. Az L" jelû tábla a pedagógusoké (Lehrer) mindig az adott foglalkozási csoport német nevének kezdõbelûje a bértábla jele az M" (militer) a katonaság, a fegyveres és rendvédelmi alkalmazottak csoportjáé, a K" (Kranken) a betegellátásban dolgozóké. De miután elég sokan vannak jelen ezen a konferencián a magyar egészségügybõl, szeretném tájékoztatni az érdekelteket, hogy a K" táblán belül van egy nagyon részletesen kidolgozott pótlékrendszer az egyes betegápolási szakterületeken dolgozók a röntgenasszisztensek, a különbözõ besorolású ápoló személyzet stb. számára. Pótlékot kapnak például a közvetlenül a betegágy mellett szolgálatot teljesítõk, az osztályvezetõ ápolónõk (fõnõvérek), akiknek az átlagosnál nagyobb a felelõsségük a megfelelõ betegellátásért. A pótlék-rendszer tehát a teljesítményt honorálja. Természetesen nagyon gyakran elõfordul, hogy valaki minõségi munkát végez és mégsem kap pótlékot. Vagy évvel ezelõtt én magam is részt vettem egy perben, amely azért folyt, mert egy osztályos nõvér nem kapta meg az osztályos nõvéri pótlékot. Ha egy pótlékra jogosító meghatározott tevékenységet ellát valaki, és a hozzá kapcsolódó elõképzettsége is megvan, akkor kötelezõ õt a teljesítménye után fizetni. Ez a Legfelsõbb Bíróság állásfoglalása. Tehát a tényleges teljesítmény utáni fizetés kötelezõ. Az alapképzettségen felüli speciális képzettséget és eredményes továbbképzést is be kell számítani az értékelésbe. Nálunk Ausztriában ez több mint 30 éve így van, és nem hiszem, hogy bármiféle változásra számíthatnánk ezzel kapcsolatban. A köztisztviselõknek van egy saját nyugdíjrendszerük az Osztrák Köztársaságban. Ez is törvényben rögzített. Ha ezt Magyarország átveszi, akkor a fizetéseket is vegyék át. Ez természetesen nagyon sok pénzbe kerül. A bruttó keresetekbõl 11,75 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni. A saját nyugdíjrendszerhez tartozó köztisztviselõ szolgálati viszonya nem szûnik meg akkor sem, ha nyugdíjba megy, és nem kell munkanélküliségi biztosítást sem fizetnie, mert a szolgálati viszonyból adódóan õ nem lehet munka nélküli. A betegpénztári járulék a bruttó kereset 7,1 százaléka, de ebbõl 3,55 százalékot, tehát a felét a munkáltató fizeti. Van járulékfizetési plafon is: ez jelenleg (2001-ben) havi schilling. Ezt a plafont évente határozzák meg, a 11,75 százalékos nyugdíjjárulék viszont stabil. Ennek befizetésével a köztisztviselõ nyugdíja az általánosnál magasabb lehet. Ezeken kívül van Ausztriában lakásépítési hozzájárulás is, amelynek mértéke 1 százalék. Ezt is fele-fele arányban fizeti a munkavállaló és a munkáltató. Ez tulajdonképpen a szövetségi szintû kiemelt beruházásokhoz történõ hozzájárulás, 1950-ben vezették be, de mindmáig jó dolognak tartjuk. Említettem, hogy a vitás ügyeket a közigazgatáson belül kell megoldani. Ezeket úgy rendezik, hogy a munkáltató határozatot hoz, amely ellen valamilyen jogsegély-eszközt igénybe vehet a dolgozó. Az intézmény fõhatósága hozza az elsõ fokú döntést, amely ellen panaszt lehet tenni, kifogást lehet emelni. Természetesen ennek is megvannak a megfelelõ jogi feltételei. A számára kedvezõtlen döntés esetén ezt követõen fordulhat a panaszos a legfelsõbb fórumként funkcionáló közigazgatási bírósághoz. Ha közalkalmazottnak van vitás ügye, õ az 1948-as törvényre épülõ jogi alapon rendezheti panaszát. Ebben a törvényben benne vannak a bértáblák is. Az ezekben megjelölt bértételek a köztisztviselõkre és a közalkalmazottakra egyaránt vonatkoznak. Minden évben törvényben rögzítik a következõ évre érvényes fizetések mértékét, elõtte természetesen sor kerül a tárgyalásra a szakszervezetekkel. Ezeken a tárgyalásokon a munkáltatói oldalt a közszolgáltatások és sportügyek minisztere egy hölgy képviseli. A közalkalmazottaknak magánjogi alapokon nyugvó szolgálati viszonyuk van. Csak az a helyzet, hogy a közszolgálati munkáltató nem mondhatja, hogy van egy üres állás és van rá 30 pályázó, annak adom az állást, aki a legalacsonyabb bérért vállalja el a

16 munkát. Ez nyilvánvalóan nem megy. Van a törvényben szerzõdés-minta, amely tartalmazza a kötelezõ minimumokat. Ez a törvény a minimumkövetelmények gyûjteménye. Áthelyezési védelmet ugyan nem biztosít. A közalkalmazott az egyik városból a másikba áthelyezhetõ, ez ellen nincs jogi védelme, viszont van felmondásvédelme. Csak súlyos és alapos okok esetén lehet neki jogszerûen felmondani. A magángazdaságban nincs felmondás-védelem, ez a jogi intézmény ott nem létezik. A magán-munkáltató bármikor felmondhat, az egyetlen követelmény csak az, hogy a felmondási idõt be kell tartania. Ez lehet 3 vagy 6 hónap, attól függõen, hogy mi áll a munkaszerzõdésben. Ha a munkaadó betartotta a felmondási idõt, akkor természetesen minden további nélkül elég könnyen megszabadulhat dolgozójától. Más a helyzet a közszolgálatban, ahol a munkavállalót törvény védi, csak a törvényben felsorolva megjelölt okok valamelyikének fennállása esetén lehet neki felmondani, sõt, a munkaügyi bíróságnál ellenõriztetni lehet, hogy a felmondási ok valós-e. Ausztriában tehát eléggé hatékonyan mûködik a felmondásvédelem. Nagyon súlyos vétség esetén lehet azonnali hatállyal felmondani. Ilyen súlyos vétségnek minõsül, ha valaki lop a munkahelyén, megveri a fõnökét, fizikai bántalmazással fenyegeti, vagy hasonló jellegû más eset, például a korrupció, ami után már nem várható el a munkáltatótól, hogy tovább foglalkoztassa vétkes alkalmazottját. Elõfordult például, hogy hitelt" kapott a börtönõr a fogva tartott személytõl. Amikor ez kiderült, természetesen azonnal elbocsátották a börtönõrt. Ausztriában hajlam tapasztalható arra, hogy ne köztisztviselõi státuszba vegyenek fel közszolgálati munkavállalókat. Tanárok esetében fordult ez elõ korábban elég gyakran, mostanában viszont már ritkábban találkozunk a törvény ilyen megkerülésével. Ma az a jellemzõ, hogy csak közhatalmi funkciót gyakorlókat vesznek köztisztviselõi státuszba. A közhatalmi szférában olyan tevékenységekrõl van szó, amelyek csak az állami közhatalom keretében végezhetõk el. Ilyen funkció például a letartóztatás, valakinek az elítélése, igazságszolgáltatás, adó kirovása, ügyészi tevékenység stb. Ezeket a feladatokat a jövõben csak köztisztviselõi státuszban lehet ellátni. A minisztériumok magas vezetõ beosztású embereinek köztisztviselõi státuszát is meg akarják tartani, mert Ausztriában országos vélemény, hogy a közigazgatásban szükség van bizonyos köztisztviselõi függetlenségre. Ez a státusz ugyanis védelmet ad a mindenkori kormány politikai önkényével szemben. A közalkalmazottak vitás ügyeiben nem a közigazgatási bíróságok, hanem a munkaügyi bíróságok illetékesek, egészen a Legfelsõbb Biróságig. Ha az ítélkezõ bíróság úgy találja a per folyamán, hogy az Európai Unió joganyaga, vagy valamelyik EU-irányelv sérült az adott ügyben, akkor elõzetes bírósági döntés kérhetõ az Európai Bíróságtól. Magyarország esetében ez természetesen csak az uniós tagfelvétel után válik lehetõvé. Szakszervezetünk jogi osztálya egy nemrég terítékre került ügy kapcsán élt ezzel a lehetõséggel. A közszolgálati munkaviszonyt megelõzõ munkaviszonynak a közszolgálati munkaviszonyba beszámítása volt az ügy tárgya. Ausztriában ezt az elõzõ munkaviszonyt a törvény szerint be kell számítani a közszolgálati munkaviszonyba. Ez nagyon fontos dolog az illetõ besorolása és a kétévenként egy fokozatot ugró automatikus elõmenetele szempontjából, mert minél több szolgálati éve van, annál magasabb fokozatba sorolják. Egy pedagógus szakszervezeti tagunk 8 vagy 10 évet már ledolgozott Hollandiában, s utána Ausztriában folytatta tanári munkáját. Egy EU-alapelv alapján, amely az EU-beli munkavállalók szabad mozgását garantálja, sikerült elérnünk, hogy az illetõ hollandiai éveit beszámítsák osztrák közszolgálati viszonyába. Ez azt jelentette számára, hogy egyszerre öt fokozattal ugrott feljebb a besorolási hierarchiában. Magyarországon azonban nem lehet arra számítani, hogy ez a beszámítási kötelezettség majd csak az EU-beli tagfelvétel után lesz hatályos, mert az Európai Bizottság kimondta:

17 1968. november 8-ától kezdõdõen kötelezõ beszámítani a közjogi intézményben létesített elõzõ munkaviszonyt. Az osztrák közalkalmazottak a kötelezõ társadalombiztosítási rendszerhez tartoznak. Ez a nyugdíj szempontjából nem olyan kedvezõ, mint a köztisztviselõk rendszere, amely átlagosan sokkal magasabb nyugdíjra ad lehetõséget. Most terveznek egy bizonyos mérvû nivellálást. A köztisztviselõ legutolsó keresetének 80 százalékát akarják beszámítani, ha megvan a 35 szolgálati éve. A kötelezõ biztosítási rendszerben más a helyzet, mert ott a kereseti szempontból legjobb 15 év meghatározott százalékos aránya a nyugdíjalap. Ennek maximum a 80 százaléka lesz a nyugdíj. Miután már egy átlagot számoltak a 15 legjobb évbõl, ez nyilvánvalóan nem olyan kedvezõ, mint a köztisztviselõk nyugdíja. Röviden visszatérve az érdekképviseletre, az osztrák közszolgálati dolgozók szakszervezete, a GÖD, amelyet képviselek, 27 szövetségi tagozatból áll. Igazságügyiek, rendvédelmiek és fegyveresek, tanárok stb., szakszervezeti tagozata tulajdonképpen tagszervezete mûködik a GÖD keretében. De például a tanároknál még további szekciók vannak: az általános iskolai, a középiskolai, a reáliskolai stb. szekció. Van honvédelmi, általános közigazgatási ágazatban mûködõ tagszervezetünk is a 27 szövetségi szintû tagozat között. A 27 tagozat mindegyike élén szövetségi hatáskörû vezetõ testület, bizottság áll, amely közvetíti hozzánk az ott felmerülõ problémákat. A tartományi fõvárosokban mûködik egy regionális tartományi elnökség. A szakszervezet helyi szervei általában itt jelentik be, ha valamilyen problémájuk adódik. Ha tartományi szinten nem oldható meg az ügy, akkor kerül hozzánk, a bécsi szövetségi központba. Ilyen módon tehát a valós életben felvetõdõ, elõforduló összes problémát ismerjük és foglalkozunk vele. Azon vagyunk, hogy megfelelõ jogsegélyszolgálatot biztosítsunk tagjainknak, s ha szükséges és a peres útnak van értelme, akkor a bírósági eljárásban is közremûködjünk. Ami a konkrét munkahelyek feletti szintet illeti, a GÖD elnökségi tagjai illetékesek éves bértárgyalásokat folytatni Ausztria szövetségi kormányával. A szolgáltatási kondíciók javításáról is szó van az egyes szaktörvényekben, és természetesen az üzemi és a közalkalmazotti tanácsokban tevékenykedõk segítése is hozzánk tartozik. A szakszervezeti jogsegély nagyon fontos talán még azt is mondhatnám, hogy a legfontosabb szolgáltatása szakszervezetünknek. Ez motiválja a munkavállalót arra, hogy szakszervezeti tag legyen. A jogsegély-szolgálatot gyakorlatilag az egész közszolgálati szféra számára biztosítani tudjuk, kollégáinknak segítséget tudunk adni. A köztisztviselõi és a közalkalmazotti jogsegély-szolgálat nagyon speciális dolog. Igen gyakran megesik, hogy az ügyvédek, ügyvédi irodák nem tudnak megfelelõ segítséget adni a hozzájuk forduló nem szakszervezeti tag közszolgálati dolgozóknak. Ilyen esetekben az illetõ közszolgálati alkalmazott rendszerint minket keres meg, mi azonban nem örvendünk ennek, mert mi csak a szakszervezeti tagokat kívánjuk jogsegélyszolgálatban részesíteni. A nehezén már túl vagyunk ugyan, de még 2000-ben is a szövetségi kormány úgy gondolkozott, hogy mindenre egységesen jó gyógyír, ha bizonyos szövetségi feladatokat kiszerveznek a közszolgálati körbõl, egyes funkciókat valamilyen más rendszerben kft.-ben, részvénytársasági formában, vagy egyéb nem állami keretekben látnak el, vagy egyszerûen alapítanak valamilyen nyereségérdekeltségû szervezetet, s arra bíznak addig közfeladatként ellátott tevékenységeket. A nagyhírû spanyol lovardát is kiszervezték a közszférából. Az ott dolgozók már nem köztisztviselõk, hanem magánjogi viszonyban alkalmazottak. A munkaközvetítõ hálózatot már évekkel ezelõtt kiszervezték, kft. formában mûködtetik a rendszert és kollektív szerzõdést kötöttek a szakszervezettel. Ez nagyon üdvös dolog, mert lényegében a közszolgálati munkaviszony összes korábbi

18 kedvezményét sikerült beépíteni a kollektív szerzõdésbe, beleértve a felmondásvédelmet is. Meg is mondta már a munkáltató, hogy ilyen bõkezû kollektív szerzõdést soha többé nem ír alá. Kiszervezték a közszférából a kincstárat is, amely részvénytársasági formába került át. Ma még nem áll rendelkezésünkre elegendõ adat a kiszervezések általános tapasztalatainak megvonására. Egy dolog azonban bizonyos: ezeknek a feladatoknak a bérterhe már nem jelenik meg az állami költségvetésben. Hivatkozni lehet arra, hogy ennyi meg ennyi személyi kiadást megtakarítottunk. A valóságban azonban semennyi megtakarítás nincs, mert a feladat ellátásával kapcsolatos kiadás most már nem a személyi költségek soron jelenik meg, hanem a dologi soron. Ezt nevezik büdzsékozmetikának. Szeretném, ha Magyarország ezt nem utánozná. Köszönöm figyelmüket. A francia rendszer kérdõjelekkel Christian Janin, a CFDT fõtitkárhelyettese Kedves Kollégák! Mindenkit üdvözlök. Az asztalon lévõ dokumentumok között nem található írásos anyag arról, hogy Franciaországban miként mûködik a közszolgálat rendszere, mert a francia posta, amely közszolgálati intézmény, nagyon rosszul mûködik, s a konferenciára szóló meghívót igen nagy késéssel kaptuk meg, így dokumentum készítésére nem maradt idõ. Ezért élõszóban pótolom ezt a hiányt. Elöljáróban két fontos dolgot szeretnék elmondani, hogy mindenki képbe kerüljön. Magam is köztisztviselõ vagyok, a CFDT konföderáció köztisztviselõi tagozatára terjed ki a kompetenciám. A CFDT-nek a köztisztviselõin kívül más ágazati tagszervezetei is vannak, amelyek lefedik a társadalom és a gazdaság valamennyi fõ területét. Nálunk nincs külön szakszervezete a köztisztviselõi-közalkalmazotti ágazatnak. A CFDT-ben az én feladatom, hogy a közszolgálati szakszervezetekkel foglalkozzam, de a szakterületem a munkajog, így szívesen válaszolok olyan jellegû kérdésekre, hogy például hol húzódnak a határok a közszféra és a piaci szféra között. Arról fogok beszélni, hogy milyen a francia közszolgálati rendszer, de egyáltalán nem a mintaadás igényével szeretném elmondani tapasztalatainkat. Nem akarom meggyõzni Önöket, hogy vegyék át a mi csodálatos francia modellünket. Az Önök dolga, hogy kialakítsák a saját rendszerüket. Csemegézve a lehetséges példákból azt vegyék át, ami Önöknél hasznosnak ígérkezik. Elmondom, hogy mi Franciaországban hol tartunk, miként mûködik nálunk a közszolgálati rendszer. Tudom, hogy az Önök jelenlegi modellje eltér a mienktõl, s azt is megértem, hogy az Önök mostani helyzete motiválja azokat a kérdéseket, amelyeket esetleg feltesznek majd. A jelenlegi francia rendszerben sok mindent megkérdõjelezünk, éppen abból kiindulva, hogy mit változtat mostani struktúránkon az Európai Unióhoz történt betagozódásunk. Ezeket a kérdéseket Önök is felteszik, csak esetleg most még jövõ idõben. Rendszerünk felépítésének kialakulását ismertetve visszamennék a számunkra az alfát

19 jelentõ 1789-es nagy francia forradalomig. Mi is történt 1789-ben? A francia társadalom fellázadt a hatalom visszaélései ellen. Egészen pontosan az akkori köztisztviselõk visszaéléseivel szemben lázadt fel a francia társadalom. Ezek a köztisztviselõk királyi köztisztviselõk voltak. A forradalom nyomán kialakult köztisztviselõi intézmény számos olyan retesszel rendelkezett, amely azt volt hivatva meggátolni, hogy az új rendszer, a Francia Köztársaság köztisztviselõi ne válhassanak ugyanolyan önkényeskedõkké és túltengõ hatalmúakká, mint elõdeik voltak. Az elsõ jogi keret, amely szabályozta a francia köztisztviselõi intézményt 1946-ban, a második világháború után született. A francia köztisztviselõknek tehát másfél évszázadon keresztül nem volt írásos jogállásuk, státuszuk. Ennek fényében kell értékelni azt, hogy a közszolgálati szakszervezetek szervezõdése is késõn, 1936-ban kezdõdött. Önöknél a jelenlegi közszolgálati struktúra jogi keretének kialakulása tíz éve kezdõdött, nálunk jóval korábban 1946-ban, de nálunk jóval lassúbb volt az építkezés, 150 évet kellett várni a struktúrák, a jogállások kialakulására. Franciaországban a munkaviszony szempontjából jelenleg két jogi kategória létezik. Az egyik fajta viszonyt a munka törvénykönyve szabályozza, amely alapján munkaszerzõdések köttetnek az egyéni munkavállaló és a munkáltató között. Ebben a rendszerben jelenleg 16 millió munkavállaló, tehát a munkavállalók háromnegyede dolgozik, de egyre több közszolgálati, közszféra-beli tevékenység kerül ebbe a kategóriába, a munka törvénykönyvének hatálya alá. Az 1982-ben hivatalba lépett új francia kormány államosítási programba kezdett: a bankokat, a nagyipar bizonyos vállalatait, a vegyipart stb. állami kézbe vették. Az akkori kormány sokáig meditált, hogy az ezeknél a cégeknél dolgozókat közalkalmazotti státuszba vegye-e, vagy sem. Végül úgy döntött, hogy a munka törvénykönyvének hatálya alá tartoznak az állami vállalatok dolgozói is ban visszaprivatizáltak sok állami céget, köztük a Reault-ot is. A francia villamosmûvek és a gázmûvek állami vállalatok ugyan, a közszférába tartoznak, de az ott dolgozók munkaviszonyát mégis a munka törvénykönyve szabályozza. A posta érdekes átmeneti állapotban van. Magántõkét is jelentõs mértékben bevontak a mûködésébe, tehát részben privatizálták, ami oda vezetett, hogy öt év óta a postához kerülõ minden új munkavállaló magánjogi szerzõdést köt, tehát a munka törvénykönyve szerint létesít munkaviszonyt. A régebbi dolgozók viszont változatlanul közalkalmazottaknak minõsülnek egészen addig, amíg el nem érik a nyugdíjkorhatárt. Tehát lesz egy átmeneti idõszak, amikor a postánál fokozatosan növekszik a munka törvénykönyve hatálya alá tartozók száma, és évrõl évre csökken a közalkalmazottaké. A második szektor, amely még mindig a privatizáció határán mozog, a francia villamosmûvek. Franciaországban a villanyáram jelentõs részét az atomenergia szolgáltatja, az atomerõmûvek ügye pedig igen összetett probléma. Bonyolult tárgyalások folynak az EU-direktívák alkalmazásáról, az atomerõmûvekkel rendelkezõ francia villamos-ágazat privatizálásának lehetséges megoldási módjairól. Kik számítanak Franciaországban köztisztviselõnek? Körülbelül 5 millió aktív munkavállaló tartozik ide, akik három kategóriára tagolódnak. Az elsõ kategóriába sorolódnak mindazok, akik a közigazgatásban, az állami adminisztráció intézményeiben dolgoznak. Mely intézmények tartoznak ide? A minisztériumok, vagy a minisztériumok területi szervei, a prefektúrák, tehát a végrehajtó hatalom képviselete. Mintegy 15 nagy minisztériumnak van területi adminisztrációja is a régiókban, a megyékben. Ebbe a kategóriába mintegy 2 millió munkavállaló tartozik. Közülük 1.2 millióan a közoktatásban dolgoznak, tanárként, tanítóként vagy adminisztratív állományban.

20 A második nagy köztisztviselõi kategóriába ugyancsak 2 millió munkavállaló sorolódik. Õk a területi önkormányzatok tisztviselõi. Franciaországban három tipusú területi önkormányzat mûködik. Ezek hatáskörét az alkotmány rögzíti mind a régiók, mind a megyék, mind pedig a városok, községek szintjén. Mindazok köztisztviselõnek minõsülnek, akik az önkormányzatoknál dolgoznak, de a jogállásukban természetesen van némi különbség. A harmadik kategóriába tartoznak az állami kórházakban dolgozók. Franciaországban magánklinikák és magánkórházak is mûködnek, de az ott alkalmazottak nem minõsülnek köztisztviselõnek. Franciaországban egészen a legutóbbi idõkig nem volt gond ezekkel a besorolásokkal. A katonák, a fegyveres testületek tagjai egy különleges rendszerhez tartoznak, amely ugyancsak magánjogi kategória, de nem köztisztviselõként dolgoznak az ott szolgálatot teljesítõk. Jelenleg a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó rendõri erõk, a francia csendõrök tüntetéseket rendeznek. Nekik eddig nem volt sztrájkjoguk, nem szervezõdhettek szakszervezetbe, és most elsõként munkabeszüntetéssel akarják megszerezni ezt a jogot. Óriási problémájuk a szakmai karrier-rendszer hiánya, a szakmai jogfosztottságuk. A francia kormányszervek egyelõre nagyon keményen kimondták, hogy a csendõrök akciói jogellenesek, de kénytelenek lesznek tárgyalóasztalhoz ülni velük, mert a csendõrségnek mûködnie kell. A köztisztviselõi jogállás tehát Franciaországban egységes, de a státuszon belül többféle alkategória létezik. Az én szervezetem szerkesztette meg a köztisztviselõi kódexet, vagy másképpen fogalmazva a köztisztviselõi törvény összefoglaló kötetét, amely egy vaskos kiadvány lett. Jól látható belõle, milyen sok kategória van Franciaországban az egységes köztisztviselõi státuszon belül. Az egységesítés sok esetben veszélyeket is hordoz magában, de jogos többeknek az a felvetése, hogy minek kell nekünk ennyi féle köztisztviselõi árnyalat, ennyi alkategórián belüli alkategória. A köztisztviselõi jogállást egy 1983-as törvény szabályozza Franciaországban. Ennek négy fontos eleme van. A francia jogászi szakzsargon 1-es, 2-es, 3-as, 4-es jogállásnak nevezi az egyes elemeket. Az 1-es jogállás tartalmazza az általános rendelkezéseket, a másik három kategória pedig a sajátosságokkal foglalkozik. A 3-as jogállás a területi önkormányzatok, a 4-es pedig a kórházak munkavállalóinak viszonyát írja le. Célszerûségi szempontból most az 1-es jogállásról, a törvény általános részérõl beszélek részletesebben. A köztisztviselõi státusz általános meghatározása több elemre épül. Két alapelvet, 7 garanciát, 6 kötelezettséget és 11 életpálya-elemet jelöl meg a törvény. A két alapelv közül az elsõrõl szólva tudni kell, hogy a francia köztisztviselõnek nincs munkaszerzõdése, ellentétben a magánszektorban dolgozókkal, akiknek van munkaszerzõdésük. A francia köztisztviselõ a köztisztviselõi jogállás alapján lép státuszba, nem kell neki tárgyalnia a munkafeltételekrõl. A státuszra pályáznia kell, a különbözõ pályázati anyagok versenyének gyõztese kapja meg a státuszt, s a pályázati anyag alapján sorolják be az illetõt valamilyen köztisztviselõi kategóriába. Így nincs szükség arra, hogy külön munkaszerzõdést kössön a munkáltatóval. A második alapelv: ahhoz, hogy Franciaországban valaki köztisztviselõvé váljon, bizonyos feltételeknek meg kell felelnie. De ezek a feltételek tulajdonképpen polgárjogi, vagy büntetõjogi jellegûek. Ne legyen büntetett elõéletû, fizikailag is megfelelõ állapotban legyen feladatai ellátásához. Eredetileg a francia állampolgárság is feltétel volt, de a mastrichti egyezmény életbe lépése óta lehet francia köztisztviselõ az európai gazdasági térség más állampolgára is.

SZEF KÖNYVEK SOROZAT 13. KÖZSZOLGÁLAT MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN a szakszervezetek nézõpontjából

SZEF KÖNYVEK SOROZAT 13. KÖZSZOLGÁLAT MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN a szakszervezetek nézõpontjából SZEF KÖNYVEK SOROZAT 13. KÖZSZOLGÁLAT MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN a szakszervezetek nézõpontjából A Szakszervezetek Együttmûködési Fórumának nemzetközi konferenciája 2004. szeptember 30. október 1. SZEF

Részletesebben

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ

Részletesebben

1993/1994-es tanév Eseménykrónika: 1993. május 26 1994. május 31.

1993/1994-es tanév Eseménykrónika: 1993. május 26 1994. május 31. 1993/1994-es tanév Eseménykrónika: 1993. május 26 1994. május 31. 1993. júl. 1. Sajtó: Az 1993. évi májusi TB választások 1993. aug. 16. Megállapodás az 1993. szept. 1-jei béremelés elveirõl 1993. aug.

Részletesebben

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam!

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Hivatásunk a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara lapja 2007/1. Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Elõször is köszönetnyilvánítással kívánom kezdeni Kamaránk hivatalos tájékoztató kiadványának második

Részletesebben

I. Fõrész. Törvények. 1987. évi XI. törvény. 1624 MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám

I. Fõrész. Törvények. 1987. évi XI. törvény. 1624 MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám 1624 MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám I. Fõrész Törvények 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról Az Országgyûlés annak érdekében, hogy a jogalkotás a szocialista társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a

Részletesebben

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező

Részletesebben

Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás

Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás Petrovics Zoltán Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás (A jogi szabályozás munkacsoport zárótanulmánya) ISBN 978-615-5269-60-8 Á ÁROP-2.2.17

Részletesebben

KINCSTÁRI RENDSZEREK. A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába GÁRDOS CSABA 1

KINCSTÁRI RENDSZEREK. A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába GÁRDOS CSABA 1 GÁRDOS CSABA 1 A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába Az államháztartási pénzügyi rendszer reformjának egyik fontos és kiemelt eredménye a kincstári

Részletesebben

ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK

ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK Írta TÓTH ANDRÁS RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET Tóth András tudományos munkatárs MTA Politikai Tudományok Intézete 224 Üzemi tanácsok, szakszervezetek és munkáltatók

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

Igazságügyi Szakértõi. a Kecskeméti Igazságügyi Szakértõi Kamara kiadványa. Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék szakértõinek kamarája

Igazságügyi Szakértõi. a Kecskeméti Igazságügyi Szakértõi Kamara kiadványa. Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék szakértõinek kamarája Igazságügyi Szakértõi a Kecskeméti Igazságügyi Szakértõi Kamara kiadványa Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék szakértõinek kamarája XIV. évfolyam 2014/2. szám A TARTALOMBÓL Az új Etikai Kódex -

Részletesebben

Tájékoztató a 2007. október 16-án megtartott Együtt a foglalkoztatás biztonságáért a feketemunka ellen című konferenciáról

Tájékoztató a 2007. október 16-án megtartott Együtt a foglalkoztatás biztonságáért a feketemunka ellen című konferenciáról Tájékoztató a 2007. október 16-án megtartott Együtt a foglalkoztatás biztonságáért a feketemunka ellen című konferenciáról 2007. október 16-án került megrendezésre az OMMF Együtt a foglalkoztatás biztonságáért

Részletesebben

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588

Részletesebben

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL Készült a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kiadásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányításával mûködô Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programja keretében meghirdetett Az európai

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

A nyugdíjreform elsõ négy éve

A nyugdíjreform elsõ négy éve Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (518 527. o.) ÁMON ZSOLT BUDAVÁRI PÉTER HAMZA LÁSZLÓNÉ HARASZTI KATALIN MÁRKUS ANNAMÁRIA A nyugdíjreform elsõ négy éve Modellszámítások és tények Az 1998-ban

Részletesebben

Ágazati párbeszéd bizottságok Magyarországon

Ágazati párbeszéd bizottságok Magyarországon Ágazati párbeszéd bizottságok Magyarországon Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2004. Szerkesztõ Bizottság: Árok Antal Herczog László Lux Judit Mátraházi István Nemoda István Ungvárszky

Részletesebben

KASZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET 2010. OKTÓBER 14.

KASZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET 2010. OKTÓBER 14. KASZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET 2010. OKTÓBER 14. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete PROGRAM-ja végrehajtásának legfontosabb éves feladatai A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének programja figyelembe

Részletesebben

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének programja 1. Alapelvek A PDSZ-nek, mint nyitott szakmai szakszervezetnek legfontosabb célja a közszolgálat területén, ezen belül

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

A nemzetgazdasági miniszter 3/2012. (II. 24.) NGM utasítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról

A nemzetgazdasági miniszter 3/2012. (II. 24.) NGM utasítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2012. évi 10. szám 1367 A nemzetgazdasági miniszter 3/2012. (II. 24.) NGM utasítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról A központi államigazgatási

Részletesebben

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20 Tartalomjegyzék 1. Általános jellemzők...1 A nyugdíjbiztosítási rendszerünk struktúrája...1 A nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke, a nyugdíjrendszer finanszírozása...3 A nyugdíjbiztosítás irányítási és

Részletesebben

Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve

Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve Az átfogó módosításon már egy éve dolgoznak Készül a Munka törvénykönyve átfogó módosítása. Az érintettek között nemigen

Részletesebben

FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA

FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil:

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Tisztelt Kamarai Tagtársaim!

Tisztelt Kamarai Tagtársaim! Hivatásunk a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara lapja 2010/1. Tisztelt Kamarai Tagtársaim! TARTALOM Csupán néhány hét telt el a tavaszi parlamenti választások óta, de szakdolgozói kérdésekben bíztató

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,

Részletesebben

A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 2014. ÁPRILIS 23. BESZÁMOLÓ

A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 2014. ÁPRILIS 23. BESZÁMOLÓ A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 2014. ÁPRILIS 23. BESZÁMOLÓ 2009-2014 HATÁROZATOK 2014 fejezet TARTALOM oldal BEVEZETÉS 1. Általános kérdések 5 1.1. Az érdekegyeztetés

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

1. A köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. -ának. -ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap

1. A köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. -ának. -ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap VIII. évfolyam 2011. 1 MUNKA ADO Munkaügy, munkajog, egészség- és nyugdíjbiztosítási szolgáltatások T A R T A L O M MUNKAÜGY 1 A foglalkoztatáshoz kapcsolódó fontos számok a költségvetésben: mi mennyi

Részletesebben

Miért sztrájkolunk, miért demonstrálunk?

Miért sztrájkolunk, miért demonstrálunk? Miért sztrájkolunk, miért demonstrálunk? A LIGA Szakszervezetek úgy ítéli meg, hogy a Kormány javaslatai az egészségbiztosítás átalakítására illetve a nyugdíjrendszer újabb megnyirbálására az állampolgárok,

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Tudomány a 21. században

Tudomány a 21. században Tudomány a 21. században A kulturális diverzitás -ról Világkonferenciák: kultúrpolitika, felsõoktatás, tudomány A kulturális diverzitásról A tudásalapú társadalomról és a nyitott tudomány -ról A gazdaság

Részletesebben

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Schréder Építőipari és Kereskedelmi Kft. A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Építőipari Ágazati

Részletesebben

Megy-e? Ma az ellenzék kezében van a legnagyobb hatalom önkormányzatireform-ügyekben. Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap

Megy-e? Ma az ellenzék kezében van a legnagyobb hatalom önkormányzatireform-ügyekben. Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap Localinfo Önkormányzati Havilap Tartalomjegyzék! Reflektorban a közigazgatási reform! Önkormányzati választás 2006! Brüsszelbõl jelentjük! Közbeszerzési tanácsok! Testvérvárosi kapcsolatok! Liberalizált

Részletesebben

Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban?

Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban? Nagy Csongor István Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban? I. Bevezetés Aligha találunk olyan törvényt a rendszerváltozás utáni magyar jogtörténetben, amely akkora

Részletesebben

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése.

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Miért a mezõváros? Miért most? Miért itt? Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Mind az emberek, mind a természeti környezet életminõségének emelése. Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről

TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről A törvény tehát, - ahogy azt a címéből is kiolvashatjuk - nem csupán a

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

Baranya megyei német családból származom, 1957-ben jöttem a fõvárosba, ahol sok mindennel próbálkoztam. Dolgoztam a rádiónál,

Baranya megyei német családból származom, 1957-ben jöttem a fõvárosba, ahol sok mindennel próbálkoztam. Dolgoztam a rádiónál, 66 Interjú NEM HAGYHATNAK MAGUNKRA BENNÜNKET Beszélgetés Kalász Mártonnal, a Magyar Írószövetség új elnökével Kérem, mondjon néhány szót az olvasóknak magáról, eddigi pályájáról. Baranya megyei német családból

Részletesebben

Minőségirányítási Program

Minőségirányítási Program PITYPANG UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA Minőségirányítási Program 2009 Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 1.1 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA... 3 1.2 A FENNTARTÓI ÖMIP-BŐL INTÉZMÉNYÜNKRE VONATKOZÓ FELADATOK...

Részletesebben

TANULMÁNYOK B AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL. Dr. Bócz Endre. I. Az alkotmányos rend erõszakos megváltoztatása

TANULMÁNYOK B AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL. Dr. Bócz Endre. I. Az alkotmányos rend erõszakos megváltoztatása BÜNTETÕJOGI KODIFIKÁCIÓ B 2003. 4. szám 3 B TANULMÁNYOK B Dr. Bócz Endre AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL A hatályos Btk. X. fejezete (139 152. ) jelenleg 10 bûncselekményt pönalizál.

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9942. számú törvényjavaslat a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról Előadó: Juhász Ferenc honvédelmi miniszter Budapest, 2004. április 2 2004. évi törvény a honvédelmet

Részletesebben

FELNÕTTKÉPZÉSI RENDSZE- REK HATÁRON TÚL

FELNÕTTKÉPZÉSI RENDSZE- REK HATÁRON TÚL FELNÕTTKÉPZÉSI RENDSZE- REK HATÁRON TÚL KULCSÁR MÁRIA TÓTH KÁROLY Felnõttképzés Szlovákiában 1* 1. BEVEZETÕ A szlovákiai magyar felnõttképzés és népmûvelési képzés elválaszthatatlan a volt csehszlovákiai,

Részletesebben

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 2 Szerkesztõbizottság Beke Pál Bíró Endre Bodor

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Tinyó Ottó polgármester. Csorba Tibor képviselõ. Mertusné Varga Katalin képviselõ. Suga László alpolgármester

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Tinyó Ottó polgármester. Csorba Tibor képviselõ. Mertusné Varga Katalin képviselõ. Suga László alpolgármester J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2008. június 19-én 14.00 órai kezdettel megtartott nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme

Részletesebben

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya A jogszabály mai napon hatályos állapota 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik

Részletesebben

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam!

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Hivatásunk a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara lapja 2008/2. Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Dr. Horváth Ágnes korábbi egészségügyi miniszter távozása a szaktárca irányításában és az ország kormányzási

Részletesebben

2009/2010-es tanév Eseménykrónika: 2009. aug. 29 2010. június 14.

2009/2010-es tanév Eseménykrónika: 2009. aug. 29 2010. június 14. 2009/2010-es tanév Eseménykrónika: 2009. aug. 29 2010. június 14. 2009. aug. 29. FDSZ Elnökség (Debrecen) 2009. szept. 16. Felsõoktatási és Tudományos Tanács 2009. szept. 19. FDSZ Elnökség (Miskolc) 2009.

Részletesebben

Kihívások, kockázatok és válaszok a hadtudományi doktori képzésben

Kihívások, kockázatok és válaszok a hadtudományi doktori képzésben Padányi József Haig Zsolt Kihívások, kockázatok és válaszok a hadtudományi doktori képzésben A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó oktatásban fontos szerepet tölt be a doktori képzés. A három doktori

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

KÖZKINCS Program a harmadik évezredben A Közkultúra fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben

KÖZKINCS Program a harmadik évezredben A Közkultúra fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben KÖZKINCS Program a harmadik évezredben 163 KÖZKINCS Program a harmadik évezredben A Közkultúra fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Konferencia Tatabányán, 2006. szeptember 24. A Nemzeti

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Szedlák Tamás Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Erdõgazda az Unió küszöbén 2. Elõszó Az elmúlt években igen sokszor lehetett arról hallani, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás milyen

Részletesebben

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Ülésnap Napirend Felszólaló 2007. április 24. (66. ülésnap) Az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról

Részletesebben

F. Dárdai Ágnes Kaposi József

F. Dárdai Ágnes Kaposi József FDÆrdai`-KaposiJ_ProblØmaorientÆlt.qxp 2008.07.03. 6:02 Page 353 353 F. Dárdai Ágnes Kaposi József A PROBLÉMAORIENTÁLT TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ÉS A FEJLESZTÕFELADATOK BEVEZETÉS A 20. század második feléhez,

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

J E G Y ZİKÖNYV. Készült: Vasmegyer Önkormányzat Képviselıtestületének 2010. február 24-én 17 00 órai kezdettel megtartott ülésérıl

J E G Y ZİKÖNYV. Készült: Vasmegyer Önkormányzat Képviselıtestületének 2010. február 24-én 17 00 órai kezdettel megtartott ülésérıl J E G Y ZİKÖNYV Készült: Vasmegyer Önkormányzat Képviselıtestületének 2010. február 24-én 17 00 órai kezdettel megtartott ülésérıl Jelen vannak: Vass Imre polgármester Dr. Márton László alpolgármester,

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,

Részletesebben

ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád

ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád Az ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád Tartalomjegyzék A szerkesztõ ajánlása............................................... 9 I. rész Az ellenõrzésrõl általában........................................

Részletesebben

Válaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget

Válaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget 2008 / Tél F o r s p o n t S z o c i o l ó g i a, p s z i c h o l ó g i a, p e d a g ó g i a Válaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget A 21. század pszichológiája

Részletesebben

TANÁCSI BESZÁMOLÓ. A Nemzeti Civil Alapprogram 2008. évi tevékenységéről és működéséről. Budapest 2009. április 17.

TANÁCSI BESZÁMOLÓ. A Nemzeti Civil Alapprogram 2008. évi tevékenységéről és működéséről. Budapest 2009. április 17. TANÁCSI BESZÁMOLÓ A Nemzeti Civil Alapprogram 2008. évi tevékenységéről és működéséről Budapest 2009. április 17. Az Országgyűlés a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő,

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

Reform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére

Reform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére SOÓS ZSOLT Reform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére A tanulmányban arra próbáltam választ keresni, hogy a kormányzat által 2004-ben,

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V

J E G Y Z Õ K Ö N Y V J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2008. december 11-én 14.00 órai kezdettel megtartott nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme

Részletesebben

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA SZABÓ LÁSZLÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 4200 Hajdúszoboszló, Arany János u. 2. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Hatálybalépés dátuma: 2010. szeptember 1. Felülvizsgálat időpontja: 2014.június 15. Példány

Részletesebben

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Érvényesség kezdetének időpontja: 2015. 01. 01. A 2013. december 31-ig érvényes Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok

A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 44 44 Varga László A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok A Magyar Köztársaság 1999-ben az akkor éppen ötven éve létezõ szövetséghez, a NATO-hoz csatlakozott.

Részletesebben

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból MNB Mûhelytanulmányok 36. 2005 PAPP MÓNIKA A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból Papp Mónika A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv.

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv. JEGYZŐKÖNYV Készült: 2014. november 27-én a Községháza tanácskozó termében 17 órakor kezdődő nyilvános üléséről. Jelen vannak: Takács József polgármester Boór Miklós Böröczky Szilárd Kertész Adél Mórocz

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat-

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat- Jegyzőkönyv Készült: Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 27-én 17.00 órakor kezdődő, soron következő nyílt ülésén, a Körjegyzőség Csabdi Kirendeltségének Hivatal hivatalos

Részletesebben

L. Simon László (FIDESZ) által benyújtott módosító javaslatok

L. Simon László (FIDESZ) által benyújtott módosító javaslatok A TASZ álláspontja a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló T/363 számú törvényjavaslatról 2010. augusztus 30-én és 31-én benyújtott módosító javaslatokról A TASZ továbbra is

Részletesebben

KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához

KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához A 296/2006.(XI.28.) Kt. sz. melléklete KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához A szociális területen alkalmazott két f jogszabály

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

T/3090. számú törvényjavaslat. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról

T/3090. számú törvényjavaslat. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3090. számú törvényjavaslat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Petrétei József

Részletesebben

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése Tervezet a munkáltatói oldal véleményét nem tartalmazza! A Büntetés-végrehajtási Szervezet özalkalmazotti ollektív Szerz dése A közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó ollektív Szerz dés létrejött a Büntetés-végrehajtás

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

Szeged, 2012. február 21.

Szeged, 2012. február 21. PÁLYÁZAT a Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény, Általános Művelődési Központ Intézményvezető (magasabb vezető) munkakör betöltésére Szeged, 2012. február 21. 1 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉRE

Részletesebben

Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l

Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvér l TÁMOP -2.5.3.A-13/1-2013-0044 Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény

Részletesebben

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az Országgyűlés előtt T/5949 számon részletes vitára bocsátásra vár az új Polgári Törvényköny javaslata 1.

Részletesebben

Dunabogdány Község Polgármesteri Hivatala 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 76.

Dunabogdány Község Polgármesteri Hivatala 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 76. Dunabogdány Község Polgármesteri Hivatala 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 76. JEGYZİKÖNYV DUNABOGDÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2012. NOVEMBER 12-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉRİL Jegyzıkönyv Dunabogdány

Részletesebben

AKTUÁLIS. Beszámoló a város közbiztonsági helyzetérõl "Hiszek benne, hogy el kell rettenteni a bûnelkövetõket"

AKTUÁLIS. Beszámoló a város közbiztonsági helyzetérõl Hiszek benne, hogy el kell rettenteni a bûnelkövetõket AKTUÁLIS Beszámoló a város közbiztonsági helyzetérõl "Hiszek benne, hogy el kell rettenteni a bûnelkövetõket" A város közbiztonságának helyzetérõl, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekrõl, valamint

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben Előadók: dr. Bene Beáta dr. Győrffy Zsuzsanna dr. Kozicz Ágnes Az eljárás megindítása Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének idõszakos kiadványa

A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének idõszakos kiadványa XII. évfolyam 2009. december 5. szám A kiadvány térítésmentes, sokszorosítható Készült az NCA támogatásával A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének idõszakos kiadványa Idõsek Világnapja 2009 Idõsek

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

MAROSHEGYI ÓVODA 2004.

MAROSHEGYI ÓVODA 2004. MAROSHEGYI ÓVODA 2004. Maroshegyi Óvoda MIP 2004. 2 A Maroshegyi Óvoda Minőségirányítási Programja A MIP dokumentumainak kezelési és módosítási rendje A MIP helye A MIP tárolási formája Példányszám Óvodavezetői

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Tinyó Ottó polgármester Suga László alpolgármester. Csorba Tibor képviselõ Mertusné Varga Katalin képviselõ

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Tinyó Ottó polgármester Suga László alpolgármester. Csorba Tibor képviselõ Mertusné Varga Katalin képviselõ J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2007. május 17-én 13.00 órai kezdettel megtartott nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme

Részletesebben

Postás. Dolgozó. Postásokkal, postásokért, felelõsen! 2006. DECEMBER. A tartalomból CMYK. A Postás Szakszervezet MSZOSZ-díjas lapja

Postás. Dolgozó. Postásokkal, postásokért, felelõsen! 2006. DECEMBER. A tartalomból CMYK. A Postás Szakszervezet MSZOSZ-díjas lapja 2006. DECEMBER Postás A Postás Szakszervezet MSZOSZ-díjas lapja Dolgozó A tartalomból Az UNI-Európa a liberalizáció ellen Az elnök a párbeszéd híve Év végi értékelés Dinamikus fejlõdés Õszinteség, bizalom

Részletesebben

Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés

Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés Cser Orsolya Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés A biztonság az egyik legalapvetõbb emberi szükséglet, amely sohasem önmagában, hanem mindig a veszélyhelyzetre történõ reagálásként

Részletesebben

A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum új arculatának, intézményi imázsának kialakulását szolgáló projekt megvalósítása marketing terv

A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum új arculatának, intézményi imázsának kialakulását szolgáló projekt megvalósítása marketing terv A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum új arculatának, intézményi imázsának kialakulását szolgáló projekt megvalósítása marketing terv I. Összefoglaló A marketingterv a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/ / /2009 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Dr. X.Y (továbbiakban, mint Kérelmező) által az egyenlő bánásmód

Részletesebben

Unger István nyá. határőr ezredes

Unger István nyá. határőr ezredes Unger István nyá. határőr ezredes A HATÁRŐRSÉG KINCSTÁRI GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE LEHETSÉGES IRÁNYAINAK VIZSGÁLATA AZ EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNYEK TÜKRÉBEN Doktori (PhD)

Részletesebben