LENTI STATISZTIKAI TÉRSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVE ÉS TELEPÜLÉSI PROJEKTGYŰJTEMÉNYE c. HU sz. projekt

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LENTI STATISZTIKAI TÉRSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVE ÉS TELEPÜLÉSI PROJEKTGYŰJTEMÉNYE c. HU-010803-31. sz. projekt"

Átírás

1 LENTI STATISZTIKAI TÉRSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVE ÉS TELEPÜLÉSI PROJEKTGYŰJTEMÉNYE c. HU sz. projekt Témafelelős: Bagó József Vezető szakértők: Dr. Kárpáti László Keszthelyi Akadémia Alapítvány Dr. Unk Jánosné PYLON Építési és Kereskedelmi Kft. Résztvevő szakértő személyek és szervezetek: Kisegítő szakértő: Szemző Gáborné, ANIMÁTOR BT. Lackner László Partner szervezet: Tourismusverband Stadt Güssing, Walter Krtschal Mentorok: Lóránth József, Czupi Sándorné, Horváth Ottó, Dávid István, Nyakas István, Kollár Gyula, Pápes Éva Közgazdász elemző: Dénes Renáta Lenti, március

2 BEVEZETÉS I. HELYZETÉRTÉKELÉS I.1. TÉRSÉGI LEHATÁROLÁS TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK I.2. TERMÉSZETI, TÉRSZERKEZETI ÉS MŰVI ADOTTSÁGOK I.3. VÍZKÉSZLETEK, VÍZGAZDÁLKODÁS I.3.1. Meghatározó vízfolyások I.3.2. Árvízvédelem I.3.3. Ivóvizek állapota I.4. MŰVI ADOTTSÁGOK, ELLÁTÁSI SZINTEK INFRASTRUKTÚRA A térség elérhetősége I Vonalas infrastruktúra I.5. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG HELYZETE I.5.1. Népesség Népesség korcsoport szerinti megoszlása I.5.2. Lenti Statisztikai Térég, különös tekintettel az 50 fő alatti településekre I.5.3. Civil szerveződések I.5.4. Kulturális örökség; az épített tárgyi és szellemi örökség hasznosításának lehetőségei I.6. A HELYI GAZDASÁG PROBLÉMA-ORIENTÁLT BEMUTATÁSA I.6.1. A rendszerváltozás után bekövetkezett változások I.6.2. A helyi vállalkozások helyzete, statisztikai adatok alapján I.6.3. A működő vállalkozások helyzete, jellemzői I.6.4. Lenti kistérség mezőgazdasági ágazati adottságai, helyzete I.7. MUNKAERŐ-PIAC MEGÉLHETÉSI VISZONYOK I.7.1. Foglalkoztatás, munkahelyteremtés I.8. A TÉRSÉG FEJLESZTÉSI FORRÁS-FELSZÍVÓ EREJE II. LENTI KISTÉRSÉG HELYZETÉRTÉKELÉSI ÖSSZEFOGLALÓJA SWOT ANALÍZISEMIKROTÉRSÉGENKÉNTI FELDOLGOZÁSA II.1. MIKRO TÉRSÉGEK HELYE, FŐBB ADATAI II.2. MIKRO TÉRSÉGEK ÉRTÉKELÉSE; SWOT ANALÍZISE II.3. TANULSÁGOK III. JÖVŐKÉP ÉS FEJLESZTÉSI CÉLOK III.1. A MEGYE BŐVÍTETT JÖVŐKÉPE, STRATÉGIÁJA III.2. A MIKRO TÉRSÉGEK JÖVŐKÉP-VÁZLATAI III.3. A TÉRSÉG GAZDASÁGÁNAK JÖVŐKÉPE III.4. A HELYI MIKRO TÉRSÉGI JÖVŐKÉP-VÁZLATOK ÖSSZEGZÉSE, ÉRTÉKELÉSE IV. HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA IV.1. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK IV.2. A LEADER KÍSÉRLETI PROGRAM MÓDSZERÉVEL FELÉPÍTETT MIKRO TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK IV.3. A KISTÉRSÉGI ÖSSZEFOGLALT OPERATÍV PROGRAM ÉRTÉKELÉSE IV.4. TERÜLETI-ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAMELEMEK FEJLESZTÉSI JAVASLATA IV.4.1. Lenti város önkormányzatának programjavaslata IV.4.2. Oktatási intézmények önálló fejlesztési programja IV.4.3. Lenti kistérség kis- és középvállalkozásainak fejlesztése IV.4.4. Zala megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány lenti irodájának programja IV.4.5. Lenti központú vállalkozási övezet programja IV.4.6. A zala megyei kereskedelmi és iparkamara rövid távú programja IV.4.7. ZALAERDŐ Rt. CSÖMÖDÉR ERDEI VASÚT fejlesztési programja IV.4.8. Lenti kistérség összekötőút és kerékpárút fejl. pr.-ja LENTI STATISZTIKAI TÉRSÉG IDEGENFORGALMI HELYZETFELTÁRÓ ÉS TÁVLATI FEJLESZTÉSI TERVE BEVEZETÉS I. A TÉRSÉG GAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI KÖZPONTJA

3 I.1. LENTI I.1.1. HELYZETELEMZÉS: I.1.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK II. CSESZTREG-ZALABAKSA-SZENTGYÖRGYVÖLGY KISRÉGIÓ II.1. CSESZTREG II.1.1. HELYZETELEMZÉS: II.1.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK II.2. ZALABAKSA II.2.1. HELYZETELEMZÉS: II.2.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK II.3. SZENTGYÖRGYVÖLGY II.3.1. HELYZETELEMZÉS II.3.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK II.4. MÁROKFÖLD II.4.1. HELYZETELEMZÉS II.4.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK II.5. NEMESNÉP II.5.1. HELYZETELEMZÉS II.5.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK II.6. KÁLÓCFA II.6.1. HELYZETELEMZÉS: II.6.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK II.7. PUSZTAAPÁTI II.7.1. HELYZETELEMZÉS II.7.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK II.8. SZILVÁGY II.8.1. HELYZETELEMZÉS II.8.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK II.9. PÓRSZOMBAT II.9.1. HELYZETELEMZÉS II.9.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK II.10. KERKAFALVA II HELYZETELEMZÉS II FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK II.11. KERKAKUTAS II HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP II.12. KOZMADOMBJA II HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP II.13. RAMOCSA II HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP II.14. MAGYARFÖLD II HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP II.15. ALSÓSZENTERZSÉBET II HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP II.16. FELSŐSZENTERZSÉBET II HELYZETELEMZÉS NÉS JÖVŐKÉP II.17. KERKABARABÁS II HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP III. GUTORFÖLDE-CSÖMÖDÉR-PÁKA KISRÉGIÓ III.1. GUTORFÖLDE III.1.1. HELYZETELEMZÉS III.1.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK III.2. PÁKA III.2.1. HELYZETELEMZÉS III.2.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK III.3. CSÖMÖDÉR III.3.1. HELYZETELEMZÉS III.3.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK

4 III.4. NOVA III.4.1. HELYZETELEMZÉS III.4.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK III.5. BARLAHIDA III.5.1. HELYZETELEMZÉS III.5.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK III.6. MIKEKARÁCSONYFA III.6.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP III.7. CSERTALAKOS III.7.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP III.8. SZENTPÉTERFÖLDE III.8.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP III.9. ZEBECKE III.9.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP III.10. ORTAHÁZA III HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP III.11. KISSZIGET III HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP III.12. HERNYÉK III HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP III.13. IKLÓDBÖRDŐCE III HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP III.14. KÁNYAVÁR III HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP III.15. PÖRDEFÖLDE III HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP IV. SZÉCSISZIGET-LOVÁSZI -TORNYISZENTMIKLÓS KISRÉGIÓ IV.1. SZÉCSISZIGET IV.1.1. HELYZETELEMZÉS IV.1.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK IV.2. LOVÁSZI IV.2.1. HELYZETELEMZÉS IV.2.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK IV.3. TORNYISZENTMIKLÓS IV.3.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP IV.4. TORMAFÖLDE IV.4.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP IV.5. DOBRI IV.5.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP IV.6. KERKATESKÁND IV.6.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP V. RÉDICS-HETÉS ÉS KÖRNYÉKE-HEGYVIDÉK V.1. RÉDICS V.1.1. HELYZETELEMZÉS V.1.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK: V.2. GOSZTOLA V.2.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP V.3. LENDVADEDES V.3.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP V.4. KÜLSŐSÁRD V.4.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP V.5. BELSŐSÁRD V.5.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP V.6. RESZNEK V.6.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP V.7. BAGLAD V.7.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP V.8. LENDVAJAKABFA

5 V.8.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP V.9. SZIJÁRTÓHÁZA V.9.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP V.10. ZALASZOMBATFA V HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP V.11. GÁBORJÁNHÁZA V HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP V.12. BÖDEHÁZA V HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP VI. ÖSSZEGZÉS PROJEKTKÉSZÍTÉS, PÁLYÁZAT ÖSSZEÁLLÍTÁS I. A TERV FELÉPÍTÉSE II. TANÁCSOK SIKERES EU PÁLYÁZATOK KÉSZÍTÉSÉHEZ IRODALOMJEGYZÉK

6 Lenti Statisztikai Térség átnézeti térképe 6

7 LENTI STATISZTIKAI TÉRSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVE ÉS TELEPÜLÉSI PROJEKTGYŰJTEMÉNYE c. HU sz. projekt HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS PROJEKTGYŰJTEMÉNY Készült: a Leader felmérő-értékelő oktatóprogram módszerei-, a helyszíni, közötti folyamatos egyeztető megbeszélések-, Keszthelyi Akadémia Alapítvány Dr. Kárpáti László, a nov. 15-én elfogadott, PYLON Kft-ben készült Zala Megye Felújított Területfejlesztési Stratégiai és Középtávú Programja ( ), az abban résztvevő szakértők anyagai és javaslatai alapján. 7

8 Hármashatár-menti Közép-Európai Régió, Közép-Délnyugat-Európai Nagyrégió prognosztizált fejlesztési területe közép-, hosszú és nagy távra 8

9 Kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programok felépítése HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ adatgyűjtés és -feldolgozás SWOT analízis jövőkép STRATÉGIAI PROGRAM prioritások alprogramok intézkedéscsoportok OPERATÍV PROGRAM projektek megnyíló hazai és Európai Uniós pályázati források 9

10 BEVEZETÉS Az Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás területfejlesztési képzési és tervezési munka formájában készül fel az EU támogatások: a Strukturális Alapokból nyerhető támogatások fogadására oly módon, hogy első lépésben, mint funkcionális kistérség nyerte el a Leader oktatási program-támogatást, mint felkészítési lehetőséget, azonban vállalása kiterjed a teljes Lenti Statisztikai Kistérség (KSH tervezési-statisztikai térség) területére, az itt ma még különállóan működő funkcionális kistérségek összefogási szándékával, hogy közösen pályázhassanak a helyi nagyobb területfejlesztési tervek projektek megvalósítására, kapcsolódva a Nemzeti Fejlesztési Terv adta lehetőségekhez. E munka fő célja: Az érintettek felkészítése a lokális, helyi érdekeltségen alapuló önfenntartó gazdasági szerkezet megtervezésére és operatív feladatainak irányítására, végrehajtására. Az Európai Unió alapelvei: a partnerség, a szubszidiaritás, az addicionalitás, a programozás, a koncentráció elvei gyakran idegenek az aprófalvas települések döntéshozói, vezetői körében. Műhelymunkák keretében esettanulmányok bemutatásával és a gyakorlati feladatok megoldásával a projekttervekre, pályázatokra vonatkozó Európai Uniós normák megismertetése, és gyakorlati alkalmazása a saját fejlesztési terveik vonatkozásában. A program célja továbbá a kialakult funkcionális kistérségek együttműködésének erősítése a statisztikai kistérség egységgé kovácsolása. A térség humán-erőforrásának fejlesztése a térségek önkormányzati vezetői, képviselői, vállalkozók és civil szervezetek aktív közreműködésével, a kistérségi aktivátori csapat szélesítése. A képzési program az elméleti megalapozás mellett, gyakorlati feladatként adjon minden településre egy olyan projekt ötlet csomagot, amelyek tovább fejlesztve, más mikro térségek ötleteivel összekapcsolva kistérségi szinten önálló fejlesztési projektté szervezhetők, amely alapja lehet a Strukturális Alaphoz benyújtandó pályázatnak. A műhelyfoglalkozások során a PCM módszer lépései szerint történt a munka, a Leader kézikönyv ajánlásai szerint kerültek tervezésre a vidékfejlesztési terv elemei. Az elméleti foglalkozások alapozzák meg és határolják le a fejlesztési területeket, vázolja a lehetséges megoldásokat, választási lehetőséget nyújtva a nagyobb térségre vonatkozó fejlesztési programok összefüggéseinek megértésére. A képzés résztvevői az elméleti ismeretek után, saját tapasztalataikra épített, a szakanyagok segítségével és kiadott segédletek felhasználásával elkészíthetik a saját projektjük tervezésének aktuális feladatát, amely fokozatosan épült be a térség vidékfejlesztési tervébe, annak részévé válhat. 10

11 TERÜLETI LEHATÁROLÁSOK I. 1/1. sz. ábra: ZALA MEGYE 6 STATISZTIKAI KISTÉRSÉGÉNEK ÉS A SZOMSZÉDOS MEGYÉK KISTÉRSÉGEINEK TERÜLETI LEHATÁROLÁSA [1] 11

12 1/2. sz. ábra: ZALA MEGYE VALÓS, FUNKCIONÁLIS KISTÉRSÉGEINEK (1 24. számú) TERÜLETI MEGOSZLÁSA [1] 12

13 TERÜLETI LEHATÁROLÁSOK III. A LENTI KISTÉRSÉG 5 funkcionális kistérsége [1] (a 3/a 3/e. ábrán) 1/3.a. sz. ábra: 15. Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás 13

14 I. HELYZETÉRTÉKELÉS A vizsgált kistérség a KSH 5002 jelű az ország 19 megyéje közül a Nyugat-Dunántúli Régiót alkotó három megye közül a legdélebbi: Zala megyében annak északnyugati részében helyezkedik el, s egyike a megyét alkotó 6 statisztikai kistérségnek (lásd az 1/2. sz. ábrát). A területi fejlődés hazai fejlettségi szintjén ez a térség jutott el j évtizede odáig, hogy spontán társulásokat hozzon létre, bizonyos mértékig azonos tájegységenként, azonos helyi adottságokkal és gondokkal élve, előbb közös fejlesztések érdekében szövetkeztek, ez EU-NUTS III. mikrorégiókat alkotva az Európai Unió irányelvei szerint. A közös cél olyan szerepköri bővítésekre, funkcióbővítésekre irányultak, mint pl. a partnerség kialakítása, a programozás átvétele és gyakorlása. Ezekben az önakaratból szerveződött mai megnevezéssel ún. funkcionális-kistérségekben előbb a leginkább hiányzó, főleg infrastrukturális rendszerfejlesztések közös erővel történő megvalósítására törekedtek, így pl. helyi úthálózati felújításokra, ivóvízhálózat, majd vezetékes földgázhálózat kiépítésére, jelenleg csatornahálózat, szennyvíztisztító-, hulladékgyűjtő-kezelő hálózatok-, csapadékvíz gyűjtő-levezető rendszerbővítésekre törekedtek, s eközben összekovácsolódtak egyre összetettebb feladatok teljesítésére, mint oktatás-, kultúra-, határmenti kapcsolatteremtés-, vidékfejlesztés. I.1. TÉRSÉGI LEHATÁROLÁS TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK A Lenti statisztikai kistérségben folyó közös fejlesztések ezekben a fent vázolt funkcionális kistérségi szervezetekben folynak, szám szerint 5 kistérség alkotja ezt, a mikrorégiót (lehatárolásukat lásd az 1/1. összefoglaló ábrán és az 1/3. sz. ábrákat). Ezek neve, megyei sorszámmal: 15. Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás (1993 óta) 1. Dél-Zala Murahíd Kistérségi Fejlesztési Társulás (1994) 7. Kerkamenti Települési Szövetség (1996) 16. Őrség Kapuja Kerkavölgyi Aprófalvak Kistérségi Társulás (2000) 10. Közép-Zala Kistérségi Társulás (1996) A szövetkezések szabadon gyakran olyan megkötés nélkül demokratikusan alakultak, hogy a funkcionális kistérségek sok helyütt átfedik egymást, azaz egy-egy település gyakran két, esetenként 3 funkcionális kistérségbe is tartozik a céloktól függően, ill. e kistérségek határai átlépik nemcsak a megyén belüli KSH tervezési kistérségek határait, de olykor a megyehatárokat is. Ez mára kezelhetetlen helyzetet teremtett a fejlesztések helyhez kötési igénye és ellenőrizhetősége, figyelése fázisaiban. Vissza kellett térni emiatt a KSH által jól átfogható (statisztikai adatokkal jól jellemezhető) centralizációra, annál is inkább, mivel a Nemzeti Fejlesztési Terv is ezeknek ad teret a Régiók (NUTS II.) után. A vidékfejlesztés még apróbb mikrokörzetekben gondolkodik a termőföldi adottságok, növelési ágak stb. szerinti elemek alapján osztályozva az adott, vizsgált tájegységeket (lásd az 1/4. sz. ábrát). A kistérséget létrehozó települések szintjén jöttek létre ezek a természetes szövetségek, amelyek egységes módon fejlődtek, összekovácsolódtak és közös pályázataikkal jelentős eredményeket értek el. A közelmúltban elkészült megyei területfejlesztési programnak az elmúlt 7 8 évre visszanyúló helyzetértékelését [1] átvéve bizonyítható, hogy kiugró eredményt ért el az ide tartozó 5 funkcionális kistérség, így a 15., 10., 1., 7. és 16. sorszámúak, mivel pályázati aktivitásuk révén több fejlesztési témában, így úthálózat, földgázhálózat szennyvízcsatornaépítés, felszíni vízelvezetés kiugróan nagy támogatást tudtak elérni közvetlenül regi- 14

15 onális támogatások (TFC Területfejlesztési célelőirányzat, TEKI Területi Kiegyenlítést szolgáló és CÉDE Céljellegű decentralizált támogatás) elnyerésével (lásd az 1/5. sz. ábrát). Az értékelést KSH kistérségre összevontan elkészítve (lásd az 1/6. sz. ábrát) adódott, hogy a Lenti kistérség négy témában ért el kiugróan jó támogatást a megyei szintű kistérségi összehasonlításban is. Az egyéb, elsősorban ágazati támogatások elérésének nagyságrendjét az anyag később tárgyalja az előírt témavázlatban rögzített felépítést követve. A három közvetlenül regionális támogatási formához kötődő fejlesztések összköltsége: 4,05 milliárd Ft-ot tett ki, a támogatás átlagosan 20%-os hányada pedig: 0,814 milliárd Ft-ot. Ezzel csak Keszthely-Hévíz és a két megyei jogú város kistérsége ért el arányosan nagyobb eredményt. Ezt a hagyományt kívánja megtartani, ill. továbbfejleszteni a Lenti statisztikai kistérség, elsőként az ország 150 kistérsége közül (megoszlásuk a címlap ábráján), azzal a fő céllal, hogy jelen Leader oktatási program módszereit átvéve és begyakorolva felkészüljön az EU csatlakozás kezdetén a még eredményesebb térségfejlesztési program és projektkészítés munkáira és az elérhető maximális támogatástok elnyerésére. Az elmúlt időszak fejlesztéseit összefoglaló, csatolt táblázatok adatai azt a 14 jellegzetes fejlesztési célt mutatják meg, amelyek a helyi fenntartható fejlődés szempontjából nélkülözhetetlenek, de ma még hiányként jelentkeznek, ilyenek: a műszaki infrastruktúra rendszerfejlesztések; a közlekedés-úthálózat-, ivóvízhálózat-, szennyvíz-csatornahálózat-, földgázhálózat-, villamos alapellátást szolgáló közép és kisfeszültségű hálózat-, fűtéskorszerűsítés fejlesztéseket ölelik fel és a munkahelyteremtés foglalkoztatás-bővítési igényeket elégítenek ki; továbbá a továbblépés eszközeiként jelentkeznek (pl. terveztetés, gépbeszerzés, épületállomány rekonstrukció, ill. bővítés). A fejlődésnek ebben a fázisában inkább a mennyiségi hiányok pótlására kellett törekedni, amelyek feltételei a minőségi célú és integrált tartalmú területfejlesztéseknek a jövőben. 15

16 1/3.b. sz. ábra: 16. Őrség Kapuja Kerkavölgyi Aprófalvak Kistérségi Társulás1. 1/3.e. sz. ábra: Dél-Zala Murahíd Kistérségi Fejlesztési Társu lás 1/3.c. sz. ábra: 10. Közép-Zala Kistérségi Társulás 1/3.d. sz. ábra: Kerkamenti Települési Szövetség 16

17 1/4. sz. ábra: Magyarország vidékfejlesztési kistérségei [8] 17

18 18

19 19

20 1/7. sz. ábra: ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI TERV. Magyarország Szerkezeti Terve 20

21 I.2. TERMÉSZETI, TÉRSZERKEZETI ÉS MŰVI ADOTTSÁGOK A Lenti kistérség területe természeti adottságait tekintve kedvezőnek minősíthető, mivel tájai, így: a Kerka-menti dombság, a Lenti-medence, a Göcsej-dombság, a Szentgyörgyvölgyi rögvidék változatos látványossággal szolgálnak. A változatos növénytakaró, gazdag állatvilág jellemzi. Vad állománya (őz, szarvas, vaddisznó) a nagymértékű erdősültsége híressé tette a vidéket. Gyümölcs és borkultúrája, borútjai nevezetesek manapság. Fél évszázada bányakincseinek (kőolaj, földgáz) kitermelésére és kiszolgálására alakult ki itt virágzó ipar, de a bányák kimerülésével új forráshasznosítások kezdődtek: a gazdag geotermikus fluidum többcélú hasznosítása, előbb strandfürdői, majd gyógy-termálenergetikai villamosenergia és hőhasznosításával. Összességében: a térség környezeti állapota még kedvező, a szennyező iparok megszűntével azonban védelemre szorulhat a tranzitútvonal menti települések és zónák. A vázolt főbb adottságokat az Országos Területrendezési Terv [5] térszerkezeti összefoglaló dokumentuma (lásd az 1/7. sz. ábrát) kellő hangsúllyal emeli ki, mint pl. az erdősültsége mértékét, mezőgazdasági területeinek elhelyezkedését és elérhetőségi viszonyait, a magisztrális közlekedési és energetikai rendszerek alkotta háló érzékeltetésével, ill. ezek hiányzó (ritkulási) helyeivel. Külön kiemelhető, hogy bár körbeveszik az igen védett Természetvédelmi Területek (lásd az 1/8. sz. ábrát), viszonylag kevés korlátozás érinti a területe, amely módot ad intenzívebb vállalkozásfejlesztéseknek, ipari parkok működtetésének stb. A föld kincse: a gazdag, jól megkutatott hévizek térsége, ill. a több kilométer mélységből kitermelhető forró vizes készletei még kihasználatlanok. Ezek mértéktartó feltárása (és a használt vizek visszasajtolása) annál is inkább itt javasolható, mivel egy közelmúltban elvégzett feltárás, amely a CH szénhidrogén meddő kutak jellemzésére, osztályozására vállalkozott [7]; erre a térségre kifejezetten gazdag lelőhelyeket valószínűsített, különösen a kutak sűrűsödési helyein (lásd az 1/9. sz. ábrát). 1/8. sz. ábra: Magyarország Természetvédelmi Területeinek megoszlása 21

22 A kistérség a Nyugat _Magyarországi makrorégió, a Zalai dombvidék mezorégió, Nyugat- Zalai dombság szubrégió, a Kerka-vidék mikrorégióban található. A térség jelentős része a Kerka medencéjében helyezkedik el. Területe legnagyobb része a Kerka vízgyűjtő területéhez tartozik. Talajára legjellemzőbb a barna erdőségi és a réti agyagtalaj. A művelt talajfelszín alatt a terület jelentős részén több méter vastag vízzáró agyagréteg található. Kisebb területen, általában a Kerka közvetlen szomszédságában az altalaj kavicsos. A rögszerűen kiemelkedő tanúhegyek között újpleisztocén ( ezer éves) süllyedékterület: a Lenti medence helyezkedik el. A medencét jó víztározó képességű folyóvízi üledék (kavics, homok, iszapos-homok) tölti ki. E kismedence belseje tökéletesen feltöltött síkság, melynek felszínére a Kerka patak óholocén (10 ezer évnél fiatalabb) és újkori üledéke rakódott le. A medencén keresztülfolyó patakok abban, teraszos völgyeket hoztak létre. A Lenti-medence fiatal feltöltött síkság jellegű süllyedékét gyengén tagolt dombvidék öleli körül. A felszín kialakulásában tehát víz és szél felszínalakító tevékenységének, a lejtőkön lejátszódó tömegvonzásos folyamatoknak (az eróziónak és a deróziónak) volt meghatározó szerepe. A makroklíma mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves. A napsütéses órák száma viszonylag kicsi, (1.850 óra évente), az évi középhőmérséklet kilenc celsius fok körüli. Az átlagos évi csapadék 800 mm körüli. Az alacsony hőmérséklet és a magas csapadék miatt igen nagy a relatív légnedvesség, ami kedvez a térséget nagyrészt beborító erdőnek. Főként a gyertyán, tölgy, bükk határozza meg a természetes növénytakarót, de a fenyőerdő állomány is jelentős. Az aljnövényzetben gyakoriak a védett növények, az ősrétek és a mezők növényvilága igen gazdag. A térség egy része az Őrségi Nemzeti Park védett területei közé tartozik. 2.ábra: Zala megye és szűkebb térsége Természetvédelmi területei, Tájvédelmi körzete, meglévő Nemzeti Park területe, és a védett helyi értékek területi megoszlása 22

23 A mezőgazdaság szempontjából a mérsékelt hőigényű és vízigényes kultúráknak kedvező az éghajlat. A völgyekben és az enyhe lejtésű domboldalakon jelentős kiterjedésű szántók vannak, a patakok mentén, a legmélyebb fekvésű területeket rétek borítják. A meredek, vízmosásos dombokat erdők uralják. A Kerka szabályozásával és a nagy területeken végrehajtott meliorációval megnövelték ugyan a szántók területi kiterjedését, azonban ezek hasznosítása még ma is sok esetben gazdaságtalan. Gyepeknek nagyrészt a nedves, vizes területek maradtak meg, melyek a legeltetés, kaszálás elmaradása miatt nagyrészt műveletlenek. A térség alapvetően mezőgazdasági termeléshez rendelkezik potenciális adottságokkal. A mezőgazdaság gazdaságosságának, megfelelő termelési szerkezetének, az üzemméretének kialakítása jelenthet kitörési pontot a térségben élőknek. A kerkai dombvidéken jellemző a kisparcellás hétvégi kertek művelése. A szőlő mellett a térség jellemző gyümölcsei (szelídgesztenye, dió, szilva, alma, stb.) találhatók itt meg, de elsősorban csak saját felhasználásra termelnek. Erre a terültre ( kerkai dombvidék) esik a hazai borvidékek közül a Zalai borvidék Muravidéki körzete. Egyértelműen fehérbor-termő vidék, bár még nemzetközileg kevésbé ismert. A kedvező domborzati viszonyok a mikroklimatikus adottságok, déli délnyugati lejtés, a középkötött talaj, a szélsőségektől mentes éghajlata, a Mura és a Kerka folyók kedvező hatása a térséget kiemelt módon alkalmassá teszi a szőlő- és gyümölcstermesztésre. Nagyüzemi művelésre csak a széles völgyek megfelelőek, de a talaj minősége kifejezetten gyenge. A jellemzően pszeudoglejes talajok inkább okszerű rétgazdálkodásra és erdőként való hasznosításra alkalmasak. Az erdőtenyészet számára a gyengébb talajok is megfelelő feltételeket biztosítanak. Sok a területen élő védett állat, az erdők őzben, szarvasban gazdagok. A rókák is igen elszaporodtak, megtalálható még a vaddisznó is. A vadászható apróvadban nem bővelkednek az erdők, de nagyvadra bőven van példa. A legnagyobb gazdasági jelentőségű vadfaj a szarvas, a zalai szarvas fogalom Európában. Vadgazdálkodási szempontból a kistérség területe a Dél-Nyugat-Dunántúli nagyvadas vadgazdálkodási táj, Dél-Vasi-Zalai vadgazdálkodási körzetéhez tartozik. A vadgazdálkodási körzet meghatározó vadja a gímszarvas, mely minősége miatt az ország vadgazdálkodásának is kiemelkedő értéke. E körzetben a zalai gímszarvas minőségének fenntartása a legfontosabb szakmai cél. A vadgazdálkodási körzetben nagy a vaddisznó állománya. A terület erdősültségéből és a nagyvad domináns szerepéből következően az apróvad vadászati és gazdálkodási szerepe kicsi. A mezőgazdasági fejlesztésbe újonnan bevonható potenciálisan rendelkezésre álló területek a kistérségben azok a különleges adottságú rétek és legelők, amelyek jóval nagyobb létszámú állatállomány eltartására is elegendők lennének. A mai visszafogott létszám sokszorosát képes lenne ellátni a Kerka völgye, ha a fejlesztés ezen iránya támogatást nyerne. A kistérség különleges adottságát jelentik még az itt bőven található termálvíz lelőhelyek. A meddő-szénhidrogén kutatások melléktermékeként hévizet tártak fel Szentgyörgyvölgyön, Márokföldön, Alsószenterzsébeten és Kerkafalván. Találhatók még termálforrások: Csertalakos, Gutorfölde és Zebecke térségében, valamint Szentpéterföldén. 23

24 Körültekintő tervezés mellett a térségben különböző célú termálprogramok indíthatók, ezek között a hévíz ipari, mezőgazdasági és turisztikai kiaknázása egyaránt szóba jöhet. A dimbes-dombos zalai táj viszonylagos érintetlensége, a magas erdősültség, a vizek, vízfolyások, holtágak, bányatavak, gyepek, szántók, a falvak bensőséges hangulata, a szőlőhegyek mind-mind potenciális lehetőségként jöhetnek szóba a fejlesztések során. I.3. VÍZKÉSZLETEK, VÍZGAZDÁLKODÁS I.3.1. Meghatározó vízfolyások A térség két vízgyűjtő területhez tartozik: a Kerka a Mura-Dráva vízrendszerhez, míg a Zala a Balatonhoz. A térség legjelentősebb vízfolyásai a Kerka és a Szentgyörgyvölgy patak, a Kerka mellékvize a Cupi patak. A Szentgyörgyvölgyi patak mellékvizei: a Nagy-réti-patak, a Márokföldi-patak, a Nagy-völgyi-patak és a Parragos patak. A Kerkát és a Szentgyörgyvölgyi patakot teljes hosszán, a Cupi patakot részben (az alsó folyásán) szabályozták. A közép zalai terület a Kerka bal oldali vízgyűjtőjéhez, valamint északon a Zala folyó vízgyűjtőjéhez tartozik. Legjelentősebb vízfolyásai a Cserta-patak, és mellékvize a Berek-patak. Szentpéterfölde pedig az Alsó-Válicka egyik jobb oldali vízfolyását képező Töröszneki-patak mellett helyezkedik el. Jelentős a táj vízfeleslege. Emiatt mesterséges tavak létrehozásának lehetőségi a térség településein nagyon jók. Legnagyobb tó az Iklódbördöce-Csömödér határában létesült horgásztó. Ezen kívül jelentősek még: a novai víztározó, melynek vízfelülete közel 40 Ha, az újonnan létesült csesztregi fürdésre is alkalmas fürdő, üdülő tó. I.3.2. Árvízvédelem A közvetlen Kerka völgy 10 községet és Lenti várost érinti, többségüket belterületen is. Ezek közül négy település rendelkezik önkormányzati kezelésű védtöltésekkel valamilyen szinten, de egyik sem nevezhető a mértékadó árvizek ellen védettnek. Árvízi elöntések a térségben többször előfordultak, az utóbbi idő legjelentősebb árvize a év novemberében volt, ami megismétlődött májusában. Árvízcsökkentő beruházási program indult 2002-ben, várhatóan 2004-re fejeződik be. A program a következő településeket érinti: Magyarföld, Alsószenterzsébet, Csesztreg, Zalabaksa, Kerkabarabás, Lenti, Szécsisziget, Lovászi, Kerkaszentkirály, Kerkakutas, Kerkafalva. A főbb munkálatok: - Árvízcsúcs-csökkentő tározó épül Alsószenterzsébeten, (érinti: Alsó- és Felsőszenterzsébetet, Kerkafalvát, Kerkakutast). - Medrek vízelvezető képességének javítása. - Töltések megerősítése, felújítása. - Vízelvezető árkok, holtágak tisztítása. - Vízelvezető hálózatok kialakítása. - Vízfolyás medrek kiépítése, védtöltések építése 24

25 25

26 I.3.3. Ivóvizek állapota A kistérségi társulás felszíni vízfolyásai hazai viszonylatban a tiszta vizek közé tartoznak. Szabályozásuk csak részben megoldott, ez természetvédelmi szempontból előny, ugyanakkor árvízvédelmi szempontból problémát jelenthet. A Kerka szabályozása napirenden van. A felszíni vizek szennyezése jelentős ipar hiányában szerencsére csak a kommunális szennyeződésekre illetve a mezőgazdasági területekről bejutó diffúz szennyezésre korlátozódik. Potenciálisan jelentős szennyező forrásként kell számon tartani a térségre jellemző olajbányászati létesítményeket (olajkutak, vezetékrendszerek, stb.). Felszín alatti vizek is a tiszta kategóriába tartoznak. Ezeket jelentős mértékben szennyező ipari forrásról nincs tudomásunk. A felszín alatti vizeket a szervezetlen, normáknak nem megfelelő kommunális hulladék elhelyezés veszélyeztetheti. A felszín alatti ivóvízbázis jelentős. Komoly és részben kihasználatlan. (A muraszemenyei ivóvízbázis 4-500m3 /óra vízhozamú). Jelentős képviselnek a termál és gyógyvizek. (A felhasználás egyik jó példája a Lenti gyógyfürdő). 4. ábra Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete Zala megyére, illetve a kistérségekre vonatkozóan (Forrás: évi XXVI. törvény) A talajvíz Lendvadedes környékének kivételével 2 4 m között mindenhol elérhető. Mennyisége 3-5 l/s. km2, az előbbi területtől eltekintve. Kémiailag a kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos jelleg mellett a nátrium is előfordul. Igen lágy vizek (8-15 nk között) és a szulfáttartalom is alacsony (60 mg/l alatt), azonban a nitrátosodás sok helyen előfordul. A rétegvizek mennyisége 1-1,5 l/s. kn2 körüli. Az artézi kutak száma kevés. Mélységük meghaladja a 100 m-t, vízhozamuk közepes. Sokban a vastartalom meghaladja a 0,5 mg/l-t. 26

27 5. sz. ábra: Zala megye meglévő, az Állami Kincstári Vagyonügynökség kezelésében nyilvántartott CH meddő kutak (500 db) településhez kötött helye, területi megoszlása [6] 27

28 I.4. MŰVI ADOTTSÁGOK, ELLÁTÁSI SZINTEK Infrastruktúra A térség elérhetősége 1. Vasúton Zalaegerszeg Rédics között a 23-as számú vasúti fővonal, melynek Rédics-Lendva közötti határmetszési pont visszaállításával foglalkozó megvalósíthatósági tanulmány tervének egyeztetése február 5-én (csütörtökön) 10óra 30perckor lesz a MÁV Rt. illetékeseinek a GKM Vasúti Főosztály vezetőjének a nagykövetségek képviselőinek és az illetékes települések polgármestereinek stb. részvételével. (6.ábra). A Zalaegerszeg-Bajánsenye-Hodos 25-ös számú vasúti főközlekedési vasúti útvonal a statisztikai térség északi határának kapcsolatát biztosítja Szlovénián keresztül az Adriai tenger és Budapest között. 2. Közúton A főközlekedési útvonalak: Észak- déli közlekedési tengely regionális hatású 86. számú főútvonal Rédics- Hosszúfalu határátkelőnél szlovén kapcsolódási ponttal. Ezen határátkelő bonyolítja le a második legnagyobb számú kamionforgalmat. Valamint a 86-os számú főút biztosítja a kapcsolatot Bécs irányába is. Továbbá a Körmendi kapcsolódási ponttal a 8-as számú főközlekedési út az ausztriai Stájerországi illetve dél- Burgenlandi kapcsolatot biztosítja az A2-es osztrák autópályával. A 75. számú főközlekedési útvonal Keszthely- Hévíz- Bak, Nova- Lenti- Rédics tengely, amely kelet-nyugati megközelítése a térségnek, biztosítja a kiemelt balatoni üdülőkörzettel, továbbá a sármelléki már működő regionális repülőtér közötti kapcsolatot. A térség középső tengelyében a Vas megyei Velemér, Csesztreg között a 7423-as, Csesztreg és Zalaegerszeg a 7405-ös jelenleg 4 számjegyű útvonalak, melyek szerepe a megyeszékhelylyel való kapcsolat és az ottani szolgáltatások elérhetősége miatt kiemelkedő jelentőségű nemcsak a Lenti statisztikai térségnek, hanem a Göcsej néprajzi tájegységnek is. Napjainkban kiépítés alatt van a statisztikai kistérség déli határát érintő M70-es autóút Tornyiszentmiklós magyar és Pince szlovéniai határátlépő ponttal. Ezen autóút szervesen kapcsolódik Letenyénél az M7-es autópályával. A térség gazdasági életének igen fontos hálózata ez, mely biztosítja a fővárosi kapcsolatot. Ez az útszakasz egyben az 5-ös európai korridor szerves része Záhonyi csatlakozással. A Hetési térség települései zsáktelepülések - Zalaszombatfa, Szíjártóháza, Gáborjánháza, Bödeháza feloldása az uniós csatlakozás után az 1897-es térképen is jelölt Bödeháza, Zsitkóc (Szlovénia) közúti kapcsolat kiépítésével megtörténik. Az utak általános helyzetére jellemző, hogy a belterületi utak javarészt burkoltak, de a minőségük a kamionforgalom miatt sok helyen leromlott. 15 éves távlatban fejlesztési célként szerepel a 86-os főúton a kálócfai, a zalabaksai elkerülő út megépítése, a 75-ös főút Lentit elkerülő szakaszának, illetve Novát elkerülő szakaszának megépítése. Tervezés alatt van: a 86.os főközlekedési út és az M 70-es kapcsolódását Leni város Lovászi és Tornyiszentmiklós településeket elkerülő összekötő szakaszának megépítése.sajnos addig az átmenő kamionforgalom - a jelentős mértékű rezgés miatt - a régi épületekben továbbra is jelentős szerkezeti károkat okoz. 28

29 A közúti-, vasúti-, légi közlekedés hálózatai a Zalai dombvidéken behálózzák az aprófalvas térségeket (lásd az 6. sz. ábrát), mégis számos zsákutcás település van még a kistérségben is, amely kapcsolati hiányok valamennyi településnek megoldandó feladatként és feltételként jelentkeznek a társadalmi-gazdasági ellátottsági szint javítása érdekében. A Zala Megye Közlekedési-hálózatának Fejlesztési Koncepciójában [7] végzett feltárások, összeköttetési hiányok és javaslatok még ma is időszerűek (a 6. sz. ábrán). Ebben a kistérségben a legfontosabb ágazati fejlesztésigényként a 86. sz. út főúttá való kiépítése jelentkezik, a szükséges települési megkerülő utakkal és a Tornyitszentmiklós Lenti közötti összeköttetés felújítása, ill. korrigált nyomvonala. Felmerülhet még Lenti térségében a Vállalkozási Övezet és több Ipari Park, továbbá a termál-gyógyfürdőhely kiszolgálására egy esetleges regionális repülőtér kiépítése is. Vasútfejlesztési sürgető igény a térségben a Rédics Lendva közötti összeköttetés visszaállítása ill. a Rédics Zalaegerszeg közötti szakasz teljes rekonstrukciója. A kisebb közúti összeköttetések javaslata a projektgyűjteménybe kerül (későbbi fejezetben), a kerékpárút fejlesztési javaslatokkal együtt. I Vonalas infrastruktúra Energiahálózatok tekintetében a kistérség kedvező helyzetben van. A villamos alaphálózat, egyben tranzitrendszer átszeli a térséget, Söjtöri megcsapolási lehetőséggel, ahonnan jó ideig Lenti térsége 120 kv-on csak egyoldali táplálását kapta. [1] A közelmúltban megépült új, független táppontból indított második 120 kv-os betáplálás még jó ideig biztonságos ellátást nyújt a térségnek (lásd az 7. sz. ábrát). Földgáz-ellátottságát tekintve, néhány település kivételével fokozatosan fejlesztve, kiépültek a vezetékes földgázhálózati rendszerek a megyében és a vizsgált kistérségben (lásd az 8. sz. ábrát), a hiányzó helyeken vélhetően már a tisztább, olcsóbb megújuló energiaforrás bázisú hőellátásra rendezkednek be. Közművesítés tekintetében még nem olyan kedvező a helyzet, mivel a vezetékes ivóvízellátással párhuzamosan nem épültek ki a szennyvíz-, csapadékvíz elvezető hálózati rendszerek és tisztító művek. A kistérségben is számos telepítés nélkülözi a szennyvíz-csatornahálózatot (lásd az 7. sz. ábrát). Vélhetően a mellékút és kerékpárút fejlesztés mellett a szennyvízcsatorna-hálózatépítés lesz a másik közös ügy, amelyre kistérségi összefogással vállalkoznak. A mellékelt felmérés (lásd az 1/1. sz. táblázatot) a vázolt alapellátásokon felül a vezetékes és nem vezetékes rendszerek egyes válfajaira vonatkozó főbb adatokat, mutatókat (indikátorokat) is tartalmazza, azonfelül a hiányokból származtatható további feladatokat. 29

30 6. sz. ábra: Zala megye meglévő és tervezett közút- és vasúthálózata, repülőterei, határátkelő helyei 30

31 7. sz. ábra: Zala megye meglévő és tervezett villamos alap- és főelosztó-hálózati nyomvonal vázlata 31

32 8. sz. ábra: Zala megye vezetékes földgázenergia hálózatának kiépülése között. Az ellátott települések területi megoszlása 9. sz. ábra: Zala megye vezetékes szennyvízcsatorna hálózattal rendelkező településeinek területi megoszlása között 32

33 1/1. sz. táblázat: Lenti Statisztikai Kistérség vonalas infrastruktúra felmérése 33

34 I.5. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG HELYZETE I.5.1. Népesség A Lenti Kistérség Nyugat-Dunántúlon Zala megyében 663 négyzetkilométer nagyságú területen fekszik, lakosainak száma évben fő volt, ami 1523 fővel kevesebb az évinél. A térségnek 51 települése van, központja Lenti (lásd a mellékelt jegyzéket). A ritkán lakott térségek közé tartozik, népsűrűsége (2001. év) 36,3 fő/négyzetkilométer, ami az országos átlagnak csak egyharmada és vége között 311 fős vándorlási veszteség mutatkozott, amely az évi népesség 1,2%-át teszi ki. Az ezer lakosra jutó vándorlási egyenlege az elmúlt évek alapján 12,16, amellyel a megyei rangsorban 6., országosan a kistérségek között 126-dik. Az öregedési index több mint egyharmaddal meghaladja az országos átlagot. A térség pozíciója a kistérségi sorrendben a 147-dik, a megyében az utolsó. (1. számú melléklet) A társas vállalkozások átlagos statisztikai létszámára vetített bruttó hozzáadott érték alapján a kistérség 126. az országban, a megyében az 5. helyen áll. A mutató értéke emelkedett ugyan, de az országos átlag felét sem éri el. Sokkal jobb a térség pozíciója az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem tekintetében országosan az 59-dik, a megyében a 3. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma az országos átlagnál (240) 1,3%-kal alacsonyabb, amellyel országosan 43-dik, a megyében 3-dik helyet szerezte meg. A kereskedelmi szálláshelyeken és a magán-szállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra vetítve 1.925, amely megközelíti az átlagértéket (2.198), így országosan a 28-dik, a megyében a harmadik. A 150 kistérség között országosan 109-dik helyet érte el az között felépített lakások évi lakásállományon belüli arányát tekintve. A térségi érték (5,6) az országos átlagtól (7,7) jelentőse elmarad. Ennél lényegesen jobb a pozíciója a közműolló mutatójában, megyéjében a 4-dik, országosan 49-dik. Az ivóvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakásoknak mindössze 48,5%-a kapcsolódott a szennyvízcsatorna-hálózatba, így a közműolló értéke 51,5%, ami az országos átlagnál kissé kedvezőtlenebb. A Nemzeti Fejlesztési Stratégiának hosszú távon, folyamatos és fő célja: az életkörülmények javítása, amit többféle módon és eszközzel lehet megteremteni, majd mérni. A három jelenlegi középtávú specifikus cél a jobb minőségű környezet, a gazdasági versenyképesség és az emberi erőforrás-fejlesztés egymástól is függ; rontja, vagy javíthatja is egymást, ha a lehetséges összehangolás eredményes és fordítva. A cselekvést igénylő tevékenységhez első az ember, mint erőforrás fenntartása és személyiségtulajdonságainak (ezek: életkor, egészség, közérzet, szakképzettség, emberi magatartás, szokás, tapasztalat, eddigi eredményesség stb.) javítása, fejlesztése, hogy úgy legyen képes jó minőségű környezete fenntartására és javítására, hogy közben eredményes, versenyképes gazdálkodást valósítson meg, szellemi és anyagi javakat hozzon létre eszközként, amely ezt a folyamatot fenntartja, gerjeszti, egyre tökéletesíti. Az alapfeltétel, az itt élő népesség fenntartása, szerény növekedése a kistérségben nem teljesül, mivel folyamatosan csökken. Egy 2001-ben kiadott Jelentés a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról című országgyűlés által elfogadott munka [8] szemléletesen bemutatja, hogy Zala megye településeiben, így a kistérségben is, a városok kivételével mindenütt az elmúlt évtized alatt jelentősen, 4 6%-kal csökkent a népesség (lásd az sz. ábrát). A népsűrűség fő/km 2 kategóriába esik. Az általános halandóság is kedvezőtlen képet mutat, mivel ez a megye területének közel felén 6-28%-kal nagyobb az országos átlaghoz képest (lásd az sz. ábrát). Ezzel szemben 34

35 az élve születések nagysága évről-évre kisebb a halálozásokénál, a természetes szaporodás még mindig negatív, a fogyás 2001 évben közel 1500 fő volt a megyében. Az elmúlt évtizedekben a Nyugat-Dunántlon a legerőteljesebb urbanizáció Zala megyében zajlott le, így a lakosság 52,9 %-a él városokban (2001). Tipikusan aprófalvas megye, Borsod- Abaúj-Zemplén és Baranya megye után itt található a legtöbb település. 34 település lélekszáma 100-nál kevesebb és 154 olyan település van ahol 500 főnél kevesebben élnek. A kistérség 18 településének lélekszáma kevesebb mint 100 fő. Lenti lakónépessége 8559 fő, Lovászié 1321 fő, Pákáé 1310 fő, Gutorföldéé 1237 fő, Rédicsé 1035 fő, a többi település lélekszána 1000 fő alatti. Az 51 településből 41 településen élnek kevesebben 500 főnél. A kistérségben található a megye legkisebb települése a 18 fős Felsőszenterzsébet. A Lenti statisztikai kistérségben legjelentősebb települése Lenti város. A település Bárszentmihályfa, Lentikápolna, Lentiszombathely, Máhomfa, Mumor városrészekkel egyesítve december 31-én kapott városi rangot, így 2001-ben 8559 fő volt a lakónépesség. A lakónépesség számát érezhetően csökkentette a helyőrség felszámolása, melynek következtében a továbbszolgáló katonák nagy része családostul elköltözött. Az alsó ábrán Lenti térség népességszámának adatai láthatók, mely egyenletes fogyást mutat, a megyei népességadatoktól eltérően ahol 1993-ban az évi adathoz képes emelkedés volt megfigyelhető. Az adatokból kitűnik, hogy míg a megye lakossága 1990-et bázisévnek tekintve 2000-ben a bázisév 96 %-ára zsugorodott, addig a kistérségben a fogyás az 1990-es évhez képest 9% pontos volt, azaz 91 %-ára zsugorodott a bázisévhez képest, tehát a népességfogyás erősebben fogyó tendenciát mutat, mint a megyei átlag. Népesség Népesség Lenti statisztikai kistérség népességszáma (nem arányos) (Forrás: KSH) 35

36 Népesség korcsoport szerinti megoszlása 100% 80% 60% 40% 20% 0% Lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása Zala megyében (Forrás: KSH) A Lenti statisztikai kistérségben az arányok 1990-ben 22,1 % és 77,9 % majd 2000-ben 18,7 % és 81,3 %. Az aránypárokból levonhatjuk a következtetést miszerint a megyei szintű korcsoport átalakulás 10 év alatt 5,07 % pontos eltolódást mutatott a 18 és ennél idősebb korosztály javára, a Lenti térségben viszont csak 3,38% pont volt az eltolódás. Bár a 17 évesnél fiatalabbak aránya a Lenti statisztikai térségben kisebb mértékben csökken mint megyei szinten, azért a 0-2 évesek, és a 60 évesnél idősebben aránya kisebb a megyei összesített adatokban (2000-ben). A évi korcsoport szerinti megoszlást az alábbi táblázat szemlélteti: Lenti kist. 2, , , , , , ,18118 Zala m. 2, , , , , , ,5933 Zala megye és Lenti kist. népességmegoszlása %-ban korcsoportonként (2000) (Forrás: KSH) A népesség adatokat tekintve a Lenti kistérség a maga fős lakosságával a 4. helyet foglalja el. A legtöbben természetesen a zalaegerszegi kistérségben laknak fő), míg legkevesebben a zalaszentgrótiban ( fő). Az utolsó három helyezett népessége igen közel áll egymáshoz. A megye népességének mindössze 8 %-a él a Lenti kistérségben, a megye területének %-án A Lenti kistérség településeinek átlagos népessége (461 fő), valamint a népsűrűség (35 fő/km 2 ) itt a legkisebb. A települési átlagos népesség 500 fővel alacsonyabb, a népsűrűség pedig kevesebb, mint a fele a megyei átlagnak. Ezek mind az mikrofalvas hálózat jelei. Települések száma Terület (km2) Lakónépesség az év végén (fő) 36 Települések átlagos népessége Népsűrűség (fő/km2) Keszthelyi Lenti Letenyei Nagykanizsai Zalaegerszegi Zalaszentgróti MEGYE Az 1000 főre jutó élveszületés (7,4), valamint az 1000 főre jutó belföldi vándorlási ( 3,3) különbözet is a legalacsonyabb a megyében, azonban az 1000 lakosra jutó halálozás tekintetében a letenyei kistérség jár élen (18,6), a lenti kistérség a második (15,4). Az 1000 főre

37 jutó élveszületés a zalaszentgróti kistérségben a legmagasabb, a halálozás pedig a zalaegerszegiben a legalacsonyabb. 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 Keszthely-H. LENTI Letenye Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Élve születések száma a lakónépesség %-ában (2001) 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Keszthely-H. LENTI Letenye Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Halálozások szám a lakónélesség %-ában Élve születések száma és halálozások száma a lakónépesség %-ában (Forrás: KSH) Évente 200 fővel csökken a lakosságszám, ami azt jelenti, hogy az 51 településből HAT település (pl. Felsőszenterzsébet, Gosztola, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Ramocsa) eltűnne a térségből. I.5.2. Lenti Statisztikai Térég, különös tekintettel az 50 fő alatti településekre A témát azért elemzem kissé hosszabban, mert Magyarországon a kistérségek közül itt található a legtöbb 50 fő alatti falu, melyek fennmaradásának szolgálata mindennapi munkánk közé tartozik. Ha a kisfalvak népességének elöregedését említjük, akkor mindig egy negatív folyamatról beszélünk. Azonban az elöregedésen belül is többféle (rossz, rosszabb, legrosszabb) csoportokat különíthetünk el. Ebben a csoportosításban, a legrosszabb helyzetben Lendvajakabfa áll, ahol nincsen 20 évesnél fiatalabb, s a népesség ¾-de 60 év fölötti. (több mint 1/3-da év közötti) Felsőszenterzsébeten, Lendvadedesen és Pusztaapátiban sincsen 10 év alatti lakos. A legtöbb 20 év alatti Csertalakoson (13 %), Magyarföldön (19 %), s Szijártóházán (22 %) él. Ezen belül is Szijártóházán arányában és számában a legtöbb a 10 év alatti. A teljes népességhez képest a legkevesebb év közötti Lendvajakabfán (34 %) és Magyarföldön (38 %) él. A legtöbb pedig Pusztaapátiban (55 %). A többi falu népességének csökkenése Szijártóházán a középkorú népesség hiányzik, míg Pusztaapátiban az van leginkább jelen. A törpefalvak jellegzetessége, hogy az idős korúak egyes korcsoportjai az összlakossághoz képest nagyobb arányban képviselik magukat. Csak a évesek aránya az összlakossághoz képest Lendvajakabfán 38 %, Lendvadedesen 31 %. A 60 éven felüliek aránya szinte az összes faluban jelentős, kiemelkedően -az elsőként említett mellett- Pusztaapátiban 56 %, Lendvadedesen, Szijártóházán, Magyarföldön %. Legtöbb 80 éven felüli ugyancsak Lendvajakabfán él. 37

38 50 fő alatti törpefalvak a Lenti kistérségben Törpefalu neve x Össz. Felsőszenterzsébet Gosztola Lendvajakabfa Ramocsa Lendvadedes Magyarföld Pusztaapáti Csertalakos Szijártóháza (Forrás: KSH Népszámlálási évkönyv Zala megye, 2002) Gosztola egy érdekes eset. Az adatok szerint az életkorcsoportok értékei majdnem minden esetben azonosak. De kik állnak e mögött? A falu majdnem mindegyik házát lerombolták, helyükön külföldiek által épített és lakott gyönyörű paloták állnak. A falunak mindössze két őslakosa van. 10. sz. ábra: Magyarországi népességszám változások, Zala megye kedvezőtlen helyzete [9] I.5.3. Civil szerveződések A népesség fogyás ellenére, a térség társadalmi aktivitása átlagon felüli; számos civil szervezet működik nemcsak Lenti városában, ahol szám szerint: 38 ilyen spontán szövetkezés jött létre (jegyzéklét lásd a 2/1. sz. mellékletben), hanem a körjegyzőségi központokban is; pl. Gutorföldén 5 civil szövetség, Csesztregen 6 db, Rédicsen 5 db stb., összességében a kistérség településeiben jelenleg mintegy 31 szervezet működik (lásd a 2/1. 2/15. sz. melléklet jegyzékét), igen változatos fő céllal és tartalommal. Ezek az önkéntesen létrejött szövetkezések az emberi kapcsolatokat erősítik, és erőiket összpontosítják általában egy emelkedettebb cél eléréséhez, amellett jó nevelő-oktató iskolái ezek a mikroregionális közigazgatási szervezetfejlesztés aktuális feladataihoz szükséges helyi erők kiműveléséhez. 38

39 I.5.4. Kulturális örökség; az épített tárgyi és szellemi örökség hasznosításának lehetőségei A Nyugat-Dunántúli aprófalvas térségek történelmi emlékőrző helyek, amelyek jellegzetes településszerkezeteikkel, sajátos, az adott éghajlati viszonyokhoz és a természetes környezethez illesztett építményeik templomaik, lakóházaik, haranglábaik stb. megjelenési formáival fenntartásra, védelemre szorulnak éppúgy, mint a régi udvarházak, kastélyok, vadászházak, lótenyésztéshez, vagy a szőlőtermesztési kultúrához kapcsolódó istállók, pincesorok épületegyüttesei. Ezeken a kiemelten jelentős tárgyi emlékeken kívül, s azokban testet öltő kulturális örökségvédelmi kötelezettségen felül ma már minden település belső magja elég értéket képvisel önmagában is, de a falusi turizmus fellendítése érdekében különösen ahhoz, hogy rehabilitációra vállalkozzék. Az NFF Regionális Operatív Programjában a II. prioritás alatt külön szerepel ez a fejlesztési lehetőség a II/2. intézkedéshez kötődően, így csaknem valamennyi település élni kíván ezzel a lehetőséggel, az előzetes felmérések szerint. Megteheti, ezt egyedi módon, de valószínűleg eredményesebb pályázati támogatás érhető el egy közös célhoz kapcsolva, mint pl.: a termálút -ra, borútra felfűzve. Néhány jellegzetes, nevezetes objektum sürgetően fontos felújítása és hasznosítása javasolható a kistérségben, így a Lenti-i Vár, a Szécsiszigeti Kastély funkcióbővítése, a novai katolikus templom, a Rádiházi hegyikápolna, a haranglábak, a novai XIII. sz.-i templom, a grófi intézőház, az Olga majori kastély stb. I.6. A HELYI GAZDASÁG PROBLÉMA-ORIENTÁLT BEMUTATÁSA I.6.1. A rendszerváltozás után bekövetkezett változások Az olajipari és a nehézipari gépgyártás leállása, majd a korszerű szerkezetváltási törekvések lassú ütemű megvalósítása visszavetette a térség gazdasági fejlődését, s az iparból élők lehetőségeit egyrészről, másrészről a határmenti kereskedelem felerősödése új funkciókat hívott életre, különösen a szomszédos országok háborús időszaka alatt Lenti térségében, amely segítette az átállást a megváltozott viszonyokhoz való illeszkedést és profilbővítéseket, melyek elsősorban a tercier szektorban következtek be, a határmenti szolgáltatások felfejlődésével. Az iparból élők ráálltak az ún. ipari beszállítói program teljesítésére, főleg a speciális gépgyártók váltak hazai nagyobb cégek, vagy külföldi tőkeerős cégek beszállítóivá. A folyamatban azonban még számos munkahelyteremtő hazai középvállalkozás hiányzik ahhoz, hogy ellensúlyozni tudják a külföldi letelepült vállalkozások nyújtotta, a piaci viszonyoktól és alacsony bérektől függő bizonytalanságot, ami cégek leromlásával, keletre történő áttelepülésével járt a közelmúltban. A NFT gazdasági versenyképességét segítő támogatásai a GVOP prioritásai, amelyek az innovatív technológiákra és a kis- és középvállalkozások preferálására vonatkozik, vélhetően stabilizálja a ma még bizonytalan foglalkoztatást, különösen a fiatalok helybentartásához, a fiatal nők foglalkoztatásához és a helyi átképzéssel, felnőttképzéssel járó átállásokhoz. I.6.2. A helyi vállalkozások helyzete, statisztikai adatok alapján A kistérségben (2002. év végén) összesen 2146 vállalkozás található, melyből működő, s ezzel az aránnyal (82,7%), meghaladja az országos átlagot (74,8), a kistérségek közötti rangsornak a 40, a megyeinek az első helyén áll (lásd a 3. sz. mellékletet). Jobb a kistérség helyzete az ezer lakosra jutó működő egyéni vállalkozások mutatójában, ugyanakkor elmaradás tapasztalható a társasoknál. Az egyéni vállalkozások száma 1273, ezer főre 52,9 jut, amely 15,3%-kal meghaladja az országos átlagot, ezzel a 18., a megyében a harmadik. A működő társas vállalkozások ezer főre jutó száma (20,9) az országos átlaghoz viszonyítva (36,38) kedvezőtlenebb helyzetet mutat, a megyei rangsorban a 4, országosan az 57. helyet szerezte meg. 39

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 19 /2016. (V. 27.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

MÓDSZERTANI SZABÁLYZAT Városi Könyvtár Lenti. 6. sz. melléklet

MÓDSZERTANI SZABÁLYZAT Városi Könyvtár Lenti. 6. sz. melléklet MÓDSZERTANI SZABÁLYZAT Városi Könyvtár Lenti 6. sz. melléklet Az intézmény a Lenti Kistérség Többcélú Társulással, és a Városi Könyvtár Lenti intézménytől könyvtári szolgáltatást megrendelő települési

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Zala megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó

Zala megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó Zala megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó 1 Alibánfa 12.000 Ft/év 2% 2 Almásháza 12.000 Ft/év 3 Alsónemesapáti 6.000 Ft/év 2% 2.000 Ft/év 1.500 Ft/év 4 Alsópáhok 500 Ft/m2

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Zala Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság

Zala Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Zala Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Cím Telefonszám Levelezési cím Fax: Földművelésügyi Igazgatóság Zalaegerszeg, Bíró Márton u. 38. 92/ 550-410, 321-440 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 186 92/ 347-703

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Tűzcsapszám Település Utca Házszám GPS N GPS EE Dátum ÜzemképesTípus Statikus nyomás Kifolyási nyomás Baglad Baglad Baglad Baglad Bárszentmihályfa

Tűzcsapszám Település Utca Házszám GPS N GPS EE Dátum ÜzemképesTípus Statikus nyomás Kifolyási nyomás Baglad Baglad Baglad Baglad Bárszentmihályfa Tűzcsapszám Település Utca Házszám GPS N GPS EE Dátum ÜzemképesTípus Statikus nyomás Kifolyási nyomás L001 Baglad Ady u. 3 46,68419 15,48915 2015.11.10 Igen földfeletti NA80 3,2 bar 2,0 bar L002 Baglad

Részletesebben

Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG 1 PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT KÉSZ KFT HECKENAST&HECKENAST BT 2010. FEBRUÁR 2 ALÁÍRÓLAP

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése. Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi árvizekre a kisvízfolyásainkon

Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése. Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi árvizekre a kisvízfolyásainkon Magyar Hidrológiai Tárasság - XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely 2015.07.01-03. Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi

Részletesebben

Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója

Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója Zala Megyei Közgyűlés Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés (v.14) I. kötet Készítette: Vitál Pro Kft 2013. július 3. Tartalomjegyzék 1. Zala megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata...

Részletesebben

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata -tervezeti munkaanyag 2011. 03.04. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Mikekarácsonyfa. Községi Önkormányzat Képviselőtestülete. 2015. év július hó 2. napján. megtartott nyilvános üléséről

JEGYZŐKÖNYV. Mikekarácsonyfa. Községi Önkormányzat Képviselőtestülete. 2015. év július hó 2. napján. megtartott nyilvános üléséről JEGYZŐKÖNYV Mikekarácsonyfa Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 2015. év július hó 2. napján megtartott nyilvános üléséről Határozatok: Sorszáma Kódja 18/2015. (VII.02.) 19/2015.(VII.02.) 20/2015.(VII.02.)

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek Zirci Kistérség-HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek 1998. Zirci

Részletesebben

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi OROSHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2015. Véleményezési dokumentáció munkaközi Stratégiájának

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS (1. SZÁMÚ MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT) (v.06.) 2013. június 5. Tartalomjegyzék 1. Jövőkép és átfogó célok... 3 1.1. Zala megye

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Természettudományi vetélked 2009/2010-es tanév Béri Balogh Ádám Tagintézmény I. forduló. Matematika

Természettudományi vetélked 2009/2010-es tanév Béri Balogh Ádám Tagintézmény I. forduló. Matematika Matematika Anya esti iskolába jár. Tanítási napokon autóbusszal és gyalogosan megy az iskolába. Az órák után apa gépkocsival hozza haza. A grafikon alapján válaszolja a következ kérdésekre: (8 pont) 1.

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

A rendelet hatálya. Általános rendelkezések

A rendelet hatálya. Általános rendelkezések Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 62/2012. (XII.27.) önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatás megyei igénybevételének szabályozásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013

ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013 ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...10 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja A Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció feltáró-értékelő vizsgálati dokumentumának elfogadása

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE

Részletesebben

. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

MAGYARFÖLD. Települési Szennyvízkezelési Programja. Magyarföld Község Önkormányzata 8973 Magyarföld, Jókai Mór utca 4.

MAGYARFÖLD. Települési Szennyvízkezelési Programja. Magyarföld Község Önkormányzata 8973 Magyarföld, Jókai Mór utca 4. Magyarföld Község Önkormányzata 8973 Magyarföld, Jókai Mór utca 4. MAGYARFÖLD Települési Szennyvízkezelési Programja 2016 Készítette: Goodwill Consulting Kft. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, kiindulási adatok...

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ BÖRZSÖNY DUNA IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 0 0 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KÖRNYEZET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ÁPRILIS 0 Jóváhagyta a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Településszerkezet A település szerkezetét alakító legfőbb természeti elem a Tisza

Részletesebben

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÉKLÁDHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ [314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal]

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÉKLÁDHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ [314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal] MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÉKLÁDHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ [314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal] 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések,

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben