MAGYARFÖLD. Települési Szennyvízkezelési Programja. Magyarföld Község Önkormányzata 8973 Magyarföld, Jókai Mór utca 4.

Átírás

1 Magyarföld Község Önkormányzata 8973 Magyarföld, Jókai Mór utca 4. MAGYARFÖLD Települési Szennyvízkezelési Programja 2016 Készítette: Goodwill Consulting Kft.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, kiindulási adatok A település rövid bemutatása, földrajzi elhelyezkedése, közúti megközelítése A település demográfiai helyzete és társadalmi jellemzői Településszerkezet A település természeti, környezeti jellemzői A tervezett fejlesztés indoklása Befogadói viszonyok értékelése Felszíni befogadók Felszín alatti befogadók Befogadói viszonyok összegzése A keletkező szennyvizek mennyisége és minősége Változatok értékelése Az A változat részletes ismertetése A B változat részletes ismertetése A C változat részletes ismertetése A változatok összehasonlító értékelése Gazdasági összehasonlító elemzés A legjobbnak ítélt változat összegző értékelése A Települési Szennyvízkezelési Program környezeti értékelése A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése A Települési Szennyvízkezelési Program kidolgozásakor vizsgált változatok ismertetése A Települési Szennyvízkezelési Programban foglalt változatok környezeti hatásai, következményei A Települési Szennyvízkezelési Program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre A Települési Szennyvízkezelési Program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a Települési 2

3 Szennyvízkezelési Programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre A Települési Szennyvízkezelési Program környezeti értékelésének összefoglalása MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Talajok szikkasztási tulajdonságainak meghatározása - Magyarföld 2. számú melléklet: CE Megfelelőségi nyilatkozat AT 6-50 Készre gyártott háztartási szennyvíztisztító berendezésre TERVMELLÉKLETEK TSZP-1: Magyarföld Község átnézetes helyszínrajza (M = 1:20000) TSZP-2: A változat helyszínrajza (M = 1:4000) TSZP-3: B változat helyszínrajza (M = 1:4000) TSZP-4: C változat helyszínrajza (M = 1:4000) 3

4 1. Bevezetés, kiindulási adatok Magyarföld település önkormányzata megbízásából azt a feladatot kaptuk, hogy készítsük el a Települési Szennyvízkezelési Programot, amelynek az a célja, hogy megoldást nyújtson a település szennyvízelvezetés és a szennyvízkezelés problémájára mind költséghatékony, mind hatékonyság szempontjából (lehetőség szerint a legjobb elérhető technológia alkalmazását is figyelembe véve) és hosszútávon is a lehető legjobb megoldást nyújtja. Jelen anyag a Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-ben kiadott Útmutató a 2000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelés alatti települések szennyvízelvezetési és tisztítási megoldásaik programszerű kialakításához című segédlet felhasználása és iránymutatásai szerint készül, valamint figyelembe veszi a VP Egyedi szennyvízkezelés megnevezésű pályázati kiírásban foglaltakat. A pályázati felhívás azért került figyelembe vételre, mert Magyarföld Község saját önerőből nem tudná megoldani a keletkező szennyvíz megfelelő kezelését, ezért a későbbiekben pályázat során szeretne támogatást elnyerni a probléma megoldását. A Települési Szennyvízkezelési Program elkészítése során az alábbi jogszabályok, illetve irányelvek kerültek figyelembevételre: 2000/60/EK Víz Keretirányelv, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EK irányelv, évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól; évi LIII. törvény a természet védelméről 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról, 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről 286/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet és a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról 4

5 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 221/2004. (VII.31.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 30/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 5

6 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 171/2013. (V. 29.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és - tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT) 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról További főbb felhasznált adatforrások az alábbiak voltak: Magyarország Földtani Térképe Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez Magyarország kistájainak katasztere 6

7 Magyarföld Község Településszerkezeti és Szabályozási Terv Magyarföld Község Helyi Építési Szabályzata VASIVÍZ Zrt., ZALAVÍZ Zrt. adatszolgáltatás 2. A település rövid bemutatása, földrajzi elhelyezkedése, közúti megközelítése Magyarföld, a Nyugat-Dunántúli régió, Zala megyei, Lenti járásba tartozó község. A település Vas megye határához közel, a Hetés északi és az Őrség déli szélén fekszik. A község északi oldalán folyik a Kerka-patak. A falu házai közvetlen közelében szántóföldek, rétek találhatók, kissé távolabb erdőségek húzódnak. A Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén fekszik. Földrajzi elhelyezkedését az 1. ábra mutatja be. 1. ábra: Magyarföld földrajzi elhelyezkedése (forrás: 7

8 A középkorban ismert és jelentős hely volt. A települést a szájhagyomány szerint vendek, szlovénok, svábok és tótok alapították a 14. században. Dobornok néven már forgalmas mezőváros volt, melynek vámját 1469-ben említették. Az alsólendvai Bánffyak Bánffy Kristóf haláláig birtokolták. A környékbeli hatalmas vagyonnal együtt gróf Nádasdy Ferenc birtoka lett. Ám ben a nagyhatalmú grófot a Wesselényi-féle összeesküvés-ben elmarasztalták, s a király kivégeztette, birtokait elvette. A kincstár kezelte a javakat. A török korszak után előbb a gróf Széchényi család szerezte meg a fiscustól a felületet. Végül a Szapáry grófok birtoka lett, egészen a 19. század végéig ban a Dobraföld nevet viselte, amelyben egy régi magyar nemzetségnév lelhető fel. Ezt a nevet csak 1912-ben változtatták Magyarföldre. A század fordulóján Dobraföld az alsólendvai járáshoz tartozott. Ekkor 43 ház állt a településen, 260 lélek lakta. Az akkori falu életét egy bíró és két elöljáró irányította ben a 34 lakóházban már csak 159 lakos volt. Nem volt iskolája, ezért és a rossz közlekedési helyzet, valamint a kevés munkaalkalom miatt a lakosság egy része elköltözött. A lakosság fő foglalkozása a növénytermesztés és az állattartás volt és jelenleg is az. A mezőgazdasági terület termőképessége is elég alacsony. A terület egy részét erdő borítja. Közigazgatásilag már a tanácsrendszerben is társközség volt. Egy ideig Szentgyörgyvölgyhöz tartozott, majd Csesztreghez csatolták től fogva Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Kerkakutas és Ramocsa községekkel alkot körjegyzőséget. A körjegyzőségi székhely Csesztregen van. 3. A település demográfiai helyzete és társadalmi jellemzői A település jelenlegi lakos száma: 37 fő. A lakos szám alakulását az elmúlt 20 évre az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: Magyarföld község lakos számának alakulása között (forrás: Magyarország Helységnévtára) Év Lakos szám (fő)

9 * 37 *: A megadott adat január 1-ére vonatkozik A fentebbi táblázat alapján készítettünk egy diagramot (1. diagram), amelyen a lakosság számának alakulását vetítettük előre. 1. diagram: Magyarföld község lakos számának alakulása és prognózisa Lakosszám (fő) y = -1,5398x ,1 R² = 0, Idő (év) 9

10 Látható, hogy a lineáris regressziós egyenes jó illeszkedés mellett (R 2 = 0,6283) az elmúlt húsz év adatai alapján a lakosság száma csökkenő tendenciát mutat, amely a városiasodás és sajnos a népesség csökkenés folyamatának is megfelel. Ez alapján azt tudjuk elmondani, hogy mintegy 30 éves távlatban a község lakosságának száma drasztikusan le fog csökkeni. Figyelembe kell venni azonban, hogy ez nagyon pesszimista előrejelzés. A fentiek figyelembevételével az alábbi megállapításokat tehetjük a lakosság számának alakulására 30 éves távlatra: Optimista prognózis (10 %-os növekedés): 41 fő Átlagos prognózis (stagnáló lakosság szám): 37 fő Pesszimista prognózis (lakosság számának csökkenése): 10 fő A településen található intézmények : Faluház A településen szálláshely biztosítással, turizmussal 2 helyen foglalkoznak. 4. Településszerkezet (általános helyszínrajz: TSZP-1) A településen (2. ábra) áthalad a 7424-es számú út (Jókai Mór utca), amelyről nyílik a település többi utcája: Bem József utca, Zrínyi Miklós utca, Temető utca. A települést a es útról lehet megközelíteni délről Szentgyörgyvölgy, illetve északról Kerkáskápolna felöl. 10

11 2. ábra: Magyarföld településszerkezete (forrás: 5. A település természeti, környezeti jellemzői Klimatikus jellemzők Éghajlatát tekintve mérsékelten meleg, mérsékelten nedves. A tengerszint feletti magassága méter. Évi napsütéses órák száma: óra körül van. Évi középhőmérséklete: 9,5 10,0 C. Átlagos évi csapadék mennyisége: mm Topográfiai és földtani jellemzők, viszonyok Magyarföld és környezetének domborzati viszonyát a 3. ábra mutatja meg. 11

12 3. ábra: Magyarföld és környezetének műholdképe (forrás: Google Earth) A Magyar Állami Földtani Intézet által kapott térkép alapján (4. ábra) az alábbiakat mondhatjuk el Magyarföld földtanával kapcsolatban. Földtanilag a felső-pleisztocén képződmények jellemzők a területre, ezen belül is a barna lösz ( e Qp bl 3 ). 12

13 4. ábra: Magyarföld földtani jellemzője (forrás: Magyar Állami Földtani Intézet) (Jelmagyarázat: eqp bl 3 : barna lösz; fl h 2 : folyóvízi-tavi üledék; pd Qp 3 -h: proluviális-deluviális üledék; pd: proluviális-deluviális üledék) Magyarföld község területe a Nyugat-magyarországi peremvidéken, a Zalai-dombság középtájon, és ezen belül is Kerka-vidék (Hetés) kistájon helyezkedik el. A kistáj potenciális erdőterület, kis kiterjedésű természetes gyepek léte sem valószínű. Klímazonális vegetációtípusát az üde lomberdők jelentik: bükkösök és gyertyánoskocsánytalan tölgyesek. Lenti környékén a Kerka mentén jelentős volt a keményfaligetek térfoglalása, a kisebb patakokat égerligetek kísérték. Számottevő a mészkerülő fenyőelegyestölgyesek kiterjedése, bár eredetileg az erdeifenyő csekély térfoglalással volt jelen a térségben. Elszórtan találkozhatunk telepített fenyvesekkel, az akácosok kiterjedése nem számottevő. A kistáj növényzete jelentős mértéke átalakított, főleg a központi, sík területen. Az erdőket nagyrészt kiirtották, helyükön szántók találhatók. A Kerka mentén nedves kaszálóréteket és kékperjés lápréteket találhatunk, felhagyásukkal egyes özönnövények és magaskórós fajok elszaporodtak. A bükkösökben hangsúlyosak a nyugat-dunántúli elemek, a kistáj déli részén szubmediterrán fajok is előfordulnak. A fenyőelegyesekben jellemzők az acidfil fajok. 13

14 Állományaik a hagyományos erdőhasználat megszűnésével átalakultak, az ezekhez kötődő fajok jelentősen visszaszorultak vagy eltűntek. A maradék keményfaligetekben jellemzők a ligeterdei fajok. Az eróziós dombság kistájat két talajtípus jellemzi. A pszeudoglejes barna erdőtalajok a kistáj területének 83 %-át borítják. A Kerka-völgy és az egyéb vízfolyások mentén kialakult réti öntés talajok 16 % területet foglalnak el. Annak ellenére, hogy a periglaciális üledéken kialakult pszeudoglejek kedvezőtlen vízgazdálkodásúak, fele részben szántóként, 10 %-ban gyepterületként és erdőként hasznosítják. Gazdaságos művelésük vízgazdálkodás javításával, drénezéssel és/vagy bakhátas műveléssel biztosítható. A szántókon termeszthető növények választéka szűk: búza, árpa, silókukorica és vöröshere. A Kerka, a Szentgyörgyvölgyi-patak és az egyéb vízfolyások alluviumán kialakult réti öntések mechanikai összetétele agyagos vályog. Vízgazdálkodásukra a nagy vízraktározó és a jó víztartó képesség jellemző. Szénsavas meszet nem tartalmaznak. Erősen savanyú változatuk pl. Csesztreg környékén is előfordul. Termékenységük változó. Belsősárd környékén erodálódott pszeudoglejes erdőtalajok alkotnak nagyobb összefüggő foltot, és a földes kopárokkémt jelennek meg a tájban (1 %). A talajtípusok területi megoszlását mutatja be a 2. táblázat. 2. táblázat: A Kerka-vidék (Hetés) kistáj jellemző talajtípusai, megoszlása (forrás: Magyarország kistájainak katasztere) Köves és földes kopárok Pszeudoglejes barna erdőtalajok 1 % 83 % Réti öntés talajok 16 % Geotechnikai viszonyok Magyarföld település felszín közeli rétegeinek vízáteresztő képesség meghatározására a Senex Kft.-t bíztuk meg, amely cég márciusában terepi és laboratóriumi vizsgálatokat végzett, 14

15 melynek során talajmechanikai vizsgálatok és szikkasztási tesztek készültek, illetve a terület több pontján regisztráltattuk a környező ásott kutakban lévő talajvíz mélységét. A cég által készített vizsgálatok a Települési Szennyvízkezelési Program mellékletét képezik (1. melléklet). A talajfeltárás a község két pontján történt (MGS-1, MGS-2) (5. ábra). 5. ábra: Magyarföld településen végzett talajfeltárás helye Összefoglalásként az alábbiakat mondhatjuk el a Senex Kft. által készített vizsgálatokról: A talajmechanikai vizsgálat eredményeit a 3. táblázat mutatja be. 15

16 Mintavételi furat jele 3. táblázat: Talajmechanikai jellemzők a mintavételi helyeken Mélysége (m) Folyási határ (%) Talajmechanikai jellemzők Plasztikus index (%) Relatív konzisztencia index (-) MGS-1 1,5 39,96 13,17 0,93 Talajminta típusa szürkésbarna kissé plasztikus iszap MGS-2 0,8 36,91 16,74 0,96 sárgásbarna közepesen plasztikus sovány agyag Talajmechanikai jellemzők Mintavételi furat jele Mélysége (m) Agyag tartalom (%) Iszap tartalom (%) Homok tartalom (%) Kavics tartalom (%) Zamarin K-tényező (m/s) Talajminta típusa MGS-1 0,8 10,6 34,3 46,4 8,7 2,30*10-6 MGS-2 1,5 12,7 19,2 68,1 0 3,21*10-6 sárgásbarna kissé kavicsos, kissé agyagos iszapos homok sárgásbarna kissé agyagos iszapos homok A Senex Kft. által végzett vizsgálatoknál a területet fedő talajok áteresztőképességének megismerése céljából nyeletéses vizsgálatot végeztek A vizsgálat célja, hogy a talajvízszint feletti rétegek vízszintes szivárgási tényezőjét elszivárogtatással meghatározzák. Száraz, kézi fúrási technológiával egy 80 mm átmérőjű furatot, 20 cm-es előrehaladási szakaszban mélyítettek 1,50 méter mélységig. A létesített furatba réselt (szűrőzött) csövet nem építettek, így a lyukfal teljes hengerfelülete mentén tudott a víz elszivárogni. A furat körül adott mélységben felvett vízszintes síkon a szivárgás koncentrikus körök mentén halad előre. A furat létesítését követően a felszínig vízzel töltötték, majd ezt követően regisztrálták a vízszint süllyedését és a közben eltelt időt. A helyszíni vizsgálatok során elvégzett szikkasztási teszteket az AquiferTest Pro programcsomaggal értékelték. 16

17 A tesztek eredményeit feldolgozva és kiértékelve megállapították, hogy az MGS-1 jelű furatban feltárt rétegek áteresztőképességére a 1,54*10-7 m/s, az MGS-2 jelű furatban elvégzett teszt alapján 2,71*10-7 m/s a jellemző. Összehasonlítva ezen számítási eredményeket a laboratóriumban számolt Zamarin-féle szivárgási tényezővel, megállapítható, hogy a terepi szikkasztási teszt eredményei kedvezőtlenebb áteresztőképességű talajokat mutatnak, mely egy nagyságrendnyi különbség a terepi körülményekből adódik. A település több ásott kútjában tudták regisztrálni a talajvíz szintjét. Az ásott kutak elhelyezkedését és a meghatározott talajvíz nyugalmi mélységét az 1. melléklet és a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat: A település ásott kútjában meghatározott nyugalmi talajvízszintek Ásott kút helye Jókai út 17. Zrínyi út 8. Bem út 5. Jókai út 12. Felszíntől mért nyugalmi talajvíz szint 3,00 m 9,96 m 2,70 m 6,78 m A település ásott kútjából vett vízminták általános vízkémiai paramétereinek meghatározását a NAT /2015 számon akkreditált WESSLING Hungary Kft. laboratóriumában végezték. Az általános vízkémiai paraméterek laboratóriumi eredményeit az 5. táblázat tartalmazza. 5. táblázat: A kutak általános vízkémiai paramétereinek laboratóriumi eredményei Komponens B Minta jele Mérték szennyezettségi egység határérték MG Jókai MG 17. Zrínyi 8. ph 6,89 6,28 Vezetőképesség 25 C-on ms/cm KOIps mgo 2 /dm 3 1,6 <0,5 p-lúgosság mmol/dm 3 <0,1 <0,1 m-lúgosság mmol/dm 3 2,8 0,7 17

18 Komponens Mérték egység B szennyezettségi határérték MG Jókai 17. Minta jele MG Zrínyi 8. Hidrogénkarbonát mg/dm Karbonát mg/dm 3 <6 <6 Hidroxid mg/dm 3 <2 <2 Fluorid mg/dm 3 1,5 <0,5 <0,5 Klorid mg/dm <5 Bromid mg/dm 3 0,01 <0,5 <0,5 Nitrát mg/dm <5 Szulfát mg/dm <25 <25 Ortofoszfát mg/dm 3 0,5 0,09 <0,06 Nitrit mg/dm 3 0,5 <0,01 <0,01 Ammónium mg/dm 3 0,5 <0,02 <0,02 Vas mg/dm 3 0,03 <0,01 Mangán mg/dm 3 <0,01 <0,01 Nátrium mg/dm ,6 4,6 Kálium mg/dm 3 8,4 0,4 Kalcium mg/dm 3 52,4 3,8 Magnézium mg/dm 3 16,1 1,4 Összes keménység mgcao/dm Az AVK laboratóriumi vizsgálat eredményeiből látszódik, hogy egyetlen komponens sem érte el a B szennyezettségi határértéket. Vízföldtani viszonyok A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról alapján Magyarföld település érzékeny besorolású. 18

19 Felszíni és felszín alatti vizek vízrajza, egyéb jellemzők Mind a felszíni víz, mind a felszín alatti víz szempontjából a Víz Keretirányelv alapján, az Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv a Dráva részvízgyűjtő, ezen belül a 3-1 Mura tervezési alegységbe sorolja Magyarföld települést. 6. ábra: Magyarföld földtani jellemzője (forrás: EU Víz Keretirányelv, A 6. ábrán látható, hogy: Magyarföld belterületén a nitrátterhelés: kgn/ha/év Magyarföld külterületén a nitrátterhelés: < 10 kgn/ha/év Magyarföld belterületén vagy külterületén nagyobb állattartó telep nem található. A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről alapján a település nem található a nitrátérzékeny területen lévő települések között. Viszont a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a 19

20 MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről alapján a települést már nitrátérzékeny területként jelöli meg. A 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról alapján a település erősen veszélyeztetett A kategóriába tartozik, ha a hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, illetőleg, amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet. Talajvíz szempontjából elmondható, hogy a Kerka-vidék (Hetés) kistájon főleg kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos, de sok helyen előfordul a nitrátosodás, keménysége 8-15 nk között van. Ökológiai viszonyok A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről alapján NATURA 2000 területek a településen csak külterületen találhatóak. Ezen területek helyrajzi számai a következők: Különleges madárvédelmi területek: 02, 065/11, 065/9, 066, 067, 068/1, 068/2, 069, 070, 074, 089/2, 089/3, 089/4, 090, 091/1, 091/2, 091/4, 091/5, 091/6, 092, 093, 094, 095/1, 095/2, 095/3, 096, 097, 098, 0102, 0103, 0104, 0105/10, 0105/11, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/7, 0105/8, 0105/9, 0106, 0107, 0108, 0109, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114, 0115/1, 0115/2, 0115/3, 0115/4, 0116, 0117, 0118, 0119, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124, 0125, 0126, 0127, 0129/3, 0129/4, 0129/5, 0129/6, 0129/7, 0133, 0134, 0135, 0136, 0137, 0138, 0139 Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: 016/1, 016/2, 016/3, 016/4, 016/5, 017, 018/1, 018/2, 018/3, 019, 020, 021/1, 021/2, 022, 023, 024, 025, 026, 027, 028/1, 028/2, 029/1, 029/2, 029/3, 030/1, 030/2, 030/3, 030/4, 031, 032, 033, 034, 035, 036, 037/1, 037/3, 037/4, 037/5, 038, 039, 040, 041, 042, 043, 044, 045, 046/1, 046/2, 046/3, 047, 048/1, 048/2, 048/3, 048/4, 048/5, 048/6, 048/7, 048/8, 048/9, 048/10, 049, 050, 051/1, 051/2, 052, 053, 054/2, 054/3, 054/4, 054/5, 054/6, 054/7, 054/8, 054/9, 054/10, 054/11, 054/12, 055, 056, 057, 058, 059, 060/3, 060/4, 061, 062, 071, 072, 073, 075, 076/2, 076/3, 076/4, 077, 078/1, 078/2, 078/4, 078/5, 078/6, 083/1, 083/2, 083/3, 083/4, 02, 065/9, 065/11, 066, 067, 068/1, 068/2, 069, 070, 074, 089/2, 089/3, 089/4, 090, 091/1, 091/2, 091/4, 091/5, 091/6, 092, 093, 094, 095/1, 095/2, 20

21 095/3, 096, 097, 098, 0102, 0103, 0104, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/7, 0105/8, 0105/9, 0105/10, 0105/11, 0106, 0107, 0108, 0109, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114, 0115/1, 0115/2, 0115/3, 0115/4, 0116, 0117, 0118, 0119, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124, 0125, 0126, 0127, 0129/3, 0129/4, 0129/5, 0129/6, 0129/7, 0133, 0134, 0135, 0136, 0137, 0138, A tervezett fejlesztés szükségességének indoklása A település környezetvédelmi beruházásként a szennyvízkezelés megoldását tűzte ki célul rövid és középtávon, mert ezt tartja a lakosság legsürgetőbb települési környezetvédelmi problémának. A fejlesztés megvalósítása környezetvédelmi és településfejlődési szempontból is kiemelt fontosságú. Jelenleg a szennyvizeket nem teljesen vízzáró szennyvízgyűjtőkben tárolják és szikkasztják, amely jelentős terhelést jelent a felszín alatti vízkészletnek. A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja a felszín alatti vízkészletek jó kémiai állapotának elérését. Ezt a célt a szennyvízkezelés jelenlegi módszere szinte ellehetetleníti. A településen keletkező szennyvizet jelenleg a ZALAVÍZ Zrt. üzemeltetésében lévő Zalaegerszegi Szennyvíztisztító Telepre (Zalaegerszeg 0940/7. hrsz.) szállítják. Ez a nagy szállítási távolság ( 47 km) miatt további környezetszennyezési problémákat is felvet. 7. Befogadó viszonyok értékelése Mind a felszíni víz, mind a felszín alatti víz szempontjából a Víz Keretirányelv alapján, az Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv a Dráva részvízgyűjtő, ezen belül a 3-1 Mura tervezési alegységbe sorolja Magyarföld települést Felszíni befogadók A 7. ábra alapján látható, hogy Magyarföld községet a Kerka folyó vízgyűjtője érinti. 21

22 7. ábra: Kerka folyó és környezete (forrás: EU Víz Keretirányelv, A Kerka folyót és annak vízgyűjtőterületét az alábbiak jellemzik: A víztest VKI szerinti típusa: dombvidéki közepes esésű meszes durva mederanyagú nagy és nagyon nagy vízgyűjtőjű A víztest befogadója: Mura Teljes vízgyűjtőméret: km 2 Közvetlenül a víztesthez tartozó vízgyűjtő kiterjedése: 233 km 2 Vízhozamok Bajánsenyénél: KÖQ = 0,41 m 3 /s KNQ = 20,02 m 3 /s KKQ = 0,02 m 3 /s LKQ = 0,009 m 3 /s 22

23 LNQ = 24,2 m 3 /s Vízmélységek (közép) Bajánsenyénél: KÖQ esetén = 35 cm KNQ esetén = 328 cm KKQ esetén = 16 cm Ökológiai állapota: nem éri el a jó állapotot Hidromorfológiai állapot: rossz Időszakosság: állandó. A Kerka a Zalai dombság nyugati oldalán az Őrség, a Göcsej és Hetés tájegységeket szeli át. A völgyfenék szélessége 1 2 km, aminek általában az egyik oldalán halad, nem a völgy mélyvonalán. A völgyfenéken 5 6 méter vastag kavics van, amit 2-3 méter vastagságú agyag fed. Az 1900-as évek elejéig jobbára csak felmérési munkák voltak a Kerkán. A mocsaras völgyfenekek rendezésére jobbára a malmok megépítésével egyidejűleg, rövid szakaszokon került sor. Egységes rendezési terv először 1920-ban, majd az évek között készült. Teljes körű kivitelezésükre azonban nem került sor. Egységes tervet ezt követően sem lehetett készíteni, mert a vízfolyás két vége Trianonnal, nem Magyarország területére, vagy közvetlenül a határra került. A magyar szakasz végül 1965 év után, a 70-es évek közepéig a VIZITERV tervei alapján, az akkori idők igényének megfelelően trapéz szelvénnyel, nagy vízszállító képességű mederrel kiépült. Ezt a mesterséges medret azonban nem lehetett fenntartani, mert a meder anyaga miatt a nagyvizek minden esetben rongálták, helyreállításuk nagy költség igényű volt. Így az idők során előállt a mai, természetes állapot, ami kanyargós kisvízi medret, szakadó partokat jelent. Megjelent a természetes medreket kísérő növény és állatvilág is. Árvízvédelmi fejlesztés volt az előbb említett rendezés, amiből a szakadó partokkal azért elég nagy meder maradt meg. Több településen megépültek az árvízvédelmi töltések (Kerkaszentkirály, Lenti, Zalabaksa). A Kerka völgy egységes fejlesztési tervének korszerű kidolgozására az 1998-as árvíz után került sor. Ebben a tanulmányban lettek meghatározva az elvégzendő feladatok is. A z árvíz védekezés leghatékonyabb eszközeként megépült a Kerka árvíztározó, ami a mértékadó árhullám 1/4-ét vissza tudja tartani és az ennél kisebb árhullámokat is kezelni tudja. 23

24 A vízfolyás km szelvényében ahol magyar területre ér a szlovén féllel egyeztetett meder lett kiépítve, mindkét parton depóniával. Ezek a méretek biztosítják, hogy a nagyvizek mérhető módon jutnak Magyarországra Felszín alatti befogadók Magyarföld község a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról alapján érzékeny terület Befogadói viszonyok összegzése A tisztított szennyvíz közvetett, ideális befogadójának a Kerka folyó felelne meg. Figyelembe kell azonban venni a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló rendeletben meghatározott szigorú előírásokat, határértékeket is. 8. A keletkező szennyvizek mennyisége és minősége A település állandó lakos száma a január 1-ei adat alapján 37 fő. A település belterületén az ivóvízellátás kiépítése teljes egészében megtörtént. A hálózatba bekapcsolt ingatlanok száma: 28 ingatlan, a településen található ingatlanok száma: 29 ingatlan (ebből egy ingatlan külterületen található). A település vízellátását a Bajánsenye térségi vízmű vízbázisa biztosítja. A vízmű üzemeltetője ezen a szakaszon a VASIVÍZ Zrt. (más helyeken ZALAVÍZ Zrt.) A többször módosított vízjogi üzemeltetési engedély alapján a vízművet az alábbiak jellemzik: Érintett települések: Bajánsenye, Kerkáskápolna, Kercaszomor, Ramocsa, Kerkafalva, Kerkakutas, Magyarföld Vízigény: Bajánsenye: 117 m 3 /d napi átlag, 187 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év Kerkáskápolna: 13 m 3 /d napi átlag, 21 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év Kercaszomor: 18 m 3 /d napi átlag, 29 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év Ramocsa: 28 m 3 /d napi átlag, 45 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év 24

25 Kerkafalva: 12 m 3 /d napi átlag, 19 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év Kerkakutas: 14 m 3 /d napi átlag, 22 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év Magyarföld: 3 m 3 /d napi átlag, 5 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év Összesen: 205 m 3 /d napi átlag, 328 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év Vízbázis: a Bajánsenye K-2 kataszteri számú és K-3 kataszteri számú kutak jellemzői: K-2 kataszteri számú: létesítés éve: a kút talpa: 100,0 méter a kút helye: 026/3 hrsz. kútfej magassága: 235,5 mbf. csövezés: 241 mm átmérő: +0,2 70,5 méterig 133 mm átmérő: 64,0 100,0 méterig szűrőzés: 133 mm átmérő: 73,0 78,0 méterig 133 mm átmérő: 85,2 91,4 méterig nyugalmi vízszint: -6,6 méter üzemi vízszint: -12,2 méter maximum vízhozam: 400 l/perc K-2 kataszteri számú: létesítés éve: a kút talpa: 125,0 méter a kút helye: 0260/4 hrsz. kútfej magassága: 225,49 mbf. csövezés: 318 mm átmérő: 0,0 22,3 méterig 241 mm átmérő: 0,0 50,0 méterig 203 mm átmérő: 50,0 92,0 méterig 133 mm átmérő: 86,0 125,0 méterig szűrőzés: 133 mm átmérő: 102,0 114,0 méterig nyugalmi vízszint: -9,6 méter üzemi vízszint: -17,5 méter maximum vízhozam: 400 l/perc 25

26 Hálózat: fm NA 150, fm NA 100, 1564 fm NA 80, 110 fm D63 és 605 dm D32-as cső. Víztárolás: Bajánsenye nyugati részén: 200 m 3 térfogattal A 6. táblázat mutatja be az elmúlt öt évben a településen a vízfogyasztást. 6. táblázat: Magyarföld település vízfogyasztása az elmúlt öt évben (forrás: VASIVÍZ Zrt.) Év Lakossági Gazdálkodó Összesen vízfogyasztás vízfelhasználás (m 3 ) (m 3 ) (m 3 ) Ha a vízfogyasztást az állandó lakosokra fajlagosítjuk, akkor az átlag vízfogyasztás 120,52 l/fő/nap lesz az utolsó öt évet figyelembe véve (7. táblázat). 7. táblázat: Átlag vízfogyasztás az elmúlt öt évben Év Ellátott lakosszám (fő) Átlag vízfogyasztás (l/fő/nap) , , , , ,63 Átlag 118,80 A vízfelhasználási adatok alapján a szennyvíz keletkezését 90 %-ra állapíthatjuk meg. Az elmúlt öt évre vonatkozóan az átlagos lakossági ivóvízfogyasztás értéke: m 3 /év, így a keletkező lakossági szennyvíz mennyisége: m 3 /év, azaz 3,26 m 3 /nap. Ezen értéket növelhetjük az úgynevezett idegen vizek bekerülésével, amely a keletkező szennyvízmennyiség 5 %-a ( 0,16 m 3 /nap), így a keletkező összes szennyvízmennyiség kb. 3,42 m 3 /nap, azaz m 3 /év. 26

27 Szennyvíztisztító telep tervezése során figyelembe veendő kapacitások a fentieket figyelembe véve (beleszámítva a gazdálkodói vízfelhasználást is, feltételezve, hogy amennyiben szükséges, úgy előtisztítva kerül a csatornarendszerre): Hidraulikai terhelés: 4 m 3 /d, 40 LE Jelenleg a keletkező szennyvíz gyűjtése egyénileg kialakított szennyvíztárolókba történik, elszállításáról pedig a 15/2013. (XI.15.) önkormányzati rendelete rendelkezik. Az önkormányzati rendelet értelmében a szennyvíz összegyűjtésével, elszállításával és ártalmatlanító helyre történő elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatás teljes körét a ZALAVÍZ Zrt., mint közszolgáltató látja el. A szennyvíz elhelyezése és tisztítása a ZALAVÍZ Zrt. üzemeltetésében lévő Zalaegerszegi Szennyvíztisztító Telepen (Zalaegerszeg 0940/7 hrsz.) történik. A gyűjtés, szállítás, elhelyezés és befogadás költsége: Ft/m 3 + ÁFA. A ZALAVÍZ Zrt.-től kapott adatok alapján az az elszállított szennyvíz mennyisége az elmúlt öt évben: 2011: 23 m : 27 m : 24 m : 20 m : 20 m 3 Ebből látható, hogy a keletkező szennyvíz csak mintegy 1,5 2,0 %-a kerül elszállításra, illetve ártalmatlanításra megfelelő körülmények között. 9. Változatok értékelése A település a 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programról alapján a település nem tartozik 2000 LEÉ-nél nagyobb agglomerációhoz. A szennyvízkezelés szempontjából az alábbi alternatívákat vizsgálhatjuk a Magyar Köztársaság Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott Útmutató a 2000 lakosegyenérték szennyezőanyag terhelés alatti települések szennyvízelvezetési és tisztítási megoldásainak kialakításához : 27

28 Gyűjtőrendszer és önálló művi szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével; Gyűjtőrendszer és művi szennyvíztisztító telep és a tisztított szennyvíz helyben tartása, természetközeli hasznosítással (pl. nyárfás öntözés); Gyűjtőrendszer és természetközeli szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével; Gyűjtőrendszer és természetközeli szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz elszikkasztásával, illetve helyben tartásával; Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2-4 családonként, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe történő bevezetésével; Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2-4 családonként, a tisztított szennyvíz helyben tartásával, hasznosításával; Egyedi zárt szennyvíztárolók létesítése, az összegyűjtött szennyvíz művi szennyvíztisztító telepen, vagy természetközeli szennyvíztisztító telepre történő szállításával; Alternatívák, változatok meghatározása A települési szennyvíztisztítás területén a jelenleg hazánkban általánosan alkalmazott, a szennyvizek összegyűjtésén alapuló, központosított, ún. mesterséges szennyvíztisztítási eljárásokon kívül számos egyéb, természetközeli megoldás ismeretes. Minden természetközeli szennyvíztisztítási eljárás alapja, hogy a tisztítandó szennyvíz (szilárd és oldott, szerves és szervetlen) szennyezőanyag tartalma a talaj víz levegő növényzet által alkotott ökoszisztémában, az ott élő mikro- és makroszervezetek (elsősorban baktériumok) élettevékenysége következtében, a levegő és a napfény hatására elemi részekre bomlik, külső energia hozzáadása nélkül, majd víz, szén-dioxid, oxigén, nitrogén és hidrogén formájában kerül a környezetbe. A tisztított szennyvizek befogadója lehet a talaj, vagy felszíni víz, amelyekre eltérő kibocsátási feltételek, illetve vízminőségi kibocsátási határértékek vonatkoznak. A természetközeli szennyvíztisztítási eljárás előnyei: a művi szennyvíztisztító telephez képest kevesebb gépészeti, villamos és irányítástechnikai eszköz szükséges a működtetéséhez, 28

29 iszapkezelési létesítmények és berendezések csak az előtisztításnál vannak, a kivitelezési költségek alacsonyabbak, fenntartása egyszerűbb, mint a művi szennyvíztisztító telepnek esztétikai értéke a tájba és természetbe illeszkedése, valamint vizes élőhely teremtése miatt jelentős. A természetközeli szennyvíztisztítási eljárások hátrányai: viszonylag nagy a területigényük, érzékeny területeken nem, vagy csak korlátozottan alkalmazhatóak, és ez általában költségnövekedést eredményez. Belvizes, és magas talajvízállású területeken korlátozottan alkalmazható, gazdaságos alkalmazásának mérethatárai a kis rendszereknél igazolható (általában 600 lakos egyenérték alatt, de a leginkább javasolható mérettartomány lakos egyenérték, érzékenyek az időjárási viszonyok változásaira, hideg, csapadékos idő esetén, és a vegetációs időszakon kívül tisztítási hatásfoka csökken (téli üzem), télen befagy, továbbá a jogi szabályozás lehetőséget ad a téli időszakban keletkező szennyvizek tározásának előírására, mely többlet-beruházási költséget jelent, beüzemelés hosszadalmas lehet, építési hibák nem derülnek ki azonnal, a részfolyamatok nehezen monitorizálhatóak, egyes eljárásoknál a terület korlátozott ideig alkalmazható, és újabb területre kell áttelepíteni a működést. A keletkező szennyvízből a természetközeli szennyvíztisztító telepen a darabos és szilárd anyagok eltávolítása az ún. mechanikai előkezelés során fizikai módszerekkel (rácsszűrés, ülepítés, felúsztatás) történne, az oldott szerves anyagok eltávolítására pedig bonyolult biokémiai folyamatok és együtt élő mikroorganizmusok kiegyensúlyozott, lebomlást eredményező élettevékenysége révén kerül sor. A vízben lévő szennyezőanyagok valójában táplálékul szolgálnak a baktériumok és gombák számára. A tervezés során alapvetően szükséges annak mérlegelése is, hogy az egyes jellemző szennyező anyagok (például a szerves anyagok, a nitrogén, a foszfor), milyen mértékű eltávolítására van szükség az adott 29

30 helyen, a választott befogadó védelme érdekében, mivel a tisztítás mértéke jelentősen befolyásolja a beruházási és üzemeltetési költségeket is. Becslésünk szerint a természetközeli szennyvíztisztító telep nagyságának minimum m 2 -esnek kell lennie (feltételezésünk szerint a fajlagos területigény a legideálisabb esetben is 6-10 m 2 /fő), akár gyökér-mezős, akár úszó vízi-növényes, akár nádastavas természetközeli szennyvíztisztító kerül tervezésre. Mindazonáltal figyelembe kell venni az üzemeltetés során, hogy nádágyas elhelyezés során a nádágy szűrőrétegét folyamatosan ellenőrizni, valamint szükség szerint (általában 6-8 évenként) cserélni kell, és a kikerülő anyag elhelyezéséről gondoskodni kell. A szűrőréteg cseréjekor ellenőrizni kell az ágy szigetelésének minőségét és az esetleges hibákat meg kell szüntetni. Továbbá a folyamatos ellenőrzés végett monitoring kutak kialakítása szükséges. A természetközeli szennyvíztisztító tervezése már a tervezés folyamán is nagy szakismereteket igényel, valamint több szakember bevonását igényli. Ugyanakkor az építés, illetve üzemeltetés is nagy szakértelmet igényel és a korábban említett hátrányok tovább nehezítik a természetközeli szennyvíztisztító telep létjogosultságát. Összefoglalva a fentieket, megállapíthatjuk, hogy a természetközeli szennyvíztisztító telep létesítése Magyarföld településen nem javasolt alternatíva a szennyvízkezelés megoldására. A fentiek alapján az általunk vizsgált alternatívák a következők: A változat: Egyedi zárt szennyvíztárolók létesítése, az összegyűjtött szennyvíz művi szennyvíztisztító telepre történő szállításával. B változat: Gyűjtőrendszer és önálló művi szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével. C változat: Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2-4 családonként, a tisztított szennyvíz helyben tartásával, hasznosításával. Az összehasonlítás során 100 %-os rákötési hajlandóságot feltételezünk Az A változat részletes ismertetése Az A változat kialakítását, azaz az egyedi zárt szennyvíztárolók létesítését a TSZP-2-es számú részletes helyszínrajz szemlélteti. Az összegyűjtött szennyvíz elszállítása meglévő szennyvíztisztító telepre történik. 30

31 Jelenleg a keletkező szennyvíz gyűjtése egyénileg kialakított szennyvíztárolókba történik, elszállítása pedig a Zalaegerszeg szennyvíztisztító telepre történik. Ezen szennyvíztárolók műszaki állapota nem ellenőrzött, ürítésük gyakoriságáról nincs megbízható adat. Egyedüli információ, hogy az önkormányzat rendeletben meghatározott ZALAVÍZ Zrt., mint vállalkozó által az elmúlt években elszállított lakossági szennyvíz mértéke csak m 3 volt. Így a tárolt szennyvíz egy részének talajba szivárgása valószínűsíthető. A másik része valószínűleg illegálisan kerül elhelyezésre. Az első lépésként a szennyvíztárolók felmérése történne meg. Ezen felmérés során képet kaphatunk a tárolók állapotáról. A vizsgálat során sor kerül vízzárósági vizsgálatra, illetve a tárolók anyagát és méretét is megtudhatjuk. Az adatok alapján meg lehet határozni, hogy elegendő-e az egyes tárolók felújítása (vízzáróság biztosítása), vagy teljesen új zárt szennyvíztároló kialakítására van szükség, amely minden jogszabályi és műszaki követelménynek megfelel. Jelen Települési Szennyvízkezelési Programban 100 %-kal vizsgáljuk az új szennyvíztárolók arányát. Így: 30 ingatlannál új szennyvíztároló kiépítése történne. Megjegyzendő, hogy a TSZP-2 számú terven feltüntetett zárt szennyvíztárolók elrendezése nem feltétlenül a pontos helyet mutatja be. Amennyiben ezen változat kerül kiválasztásra, úgy a részletesebb és későbbi tervezés során kell kijelölni, meghatározni a szennyvíztárolók pontos helyét. A keletkező szennyvíz elszállítása tengelyen történne, a szennyvíz elszállítását továbbra is az Önkormányzati Rendeletben meghatározott vállalkozó végezné. Az elhelyezésre két lehetőség van: Zalaegerszeg Szennyvíztisztító Telep. Magyarföld településen természetközeli szennyvíztisztító telep kialakítása (korábban elvetésre került. Amennyiben a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepre történne a szennyvíz elszállítása, abban az esetben vizsgálni kell a szennyvíztisztító telep befogadó képességét. 31

32 9.2. A B változat részletes ismertetése A B változat kialakítását, azaz a gyűjtőrendszer kialakítását és önálló művi szennyvíztisztító telep építését, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetését a TSZP-3-as számú részletes helyszínrajz szemlélteti. Szennyvízcsatorna hálózat A szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével kapcsolatban korábban nem készültek tervek. A TSZP-3-as számú helyszínrajzon feltüntetett csatornahálózat kialakítása során figyelembe vételre került a település szerkezeti és domborzati adottságai is. A településen keletkező szennyvizeket az ingatlanokból összegyűjtve gravitációs csatornahálózaton keresztül kerülne: a település 2 hrsz-ú területen létesítendő új szennyvízátemelőre, A 2 hrsz-ú területről a szennyvíz nyomott rendszeren keresztül kerülne a 128 hrsz-ú területen kialakítandó új szennyvíztisztító telepre. A tisztított szennyvíz közvetlen befogadója a Kerkapatak lenne. A csapadék és szennyvízelvezetést elválasztott rendszerben kell kiépíteni, tehát a szennyvízcsatorna hálózatba csapadékot bevezetni tilos. A szennyvíz gravitációs csatornahálózat kiépítésénél DN 200-as átmérővel lehet számolni. Ez üzemeltetési szempontból minimális átmerőnek tekinthető. Maximális szennyvízszállító képessége 3,0 esésnél 21,5 l/s. Az egyes ingatlanokhoz történő bekötővezeték DN 150-es csővezetékkel történhet, kivételt képez ez alól az intézmények, ahol a DN 200-as cső elhelyezése javasolt. A gravitációs közcsatorna hálózat magassági és vízszintes vonalvezetésének lehetőségeit figyelembe véve 80 m-enként elhelyezett szabvány szerinti betonaknák beépítése szükséges. A magassági vonalvezetésnél 3-15 esések használatosak. A kialakuló vízsebességek 0,4-3,0 m/s között elfogadhatóak, minimálisan 2 cm-es úsztatási mélységekkel. A közcsatornára való rákötés várható szerény üteme miatt a hálózaton belül alacsony szennyvízterhelés várható, kis sebességek és csekély úsztatási mélység mellett, ezért az egyes csatornaszakaszokon technológia öblítést kell előirányozni, amelynek a majdani gyakoriságát a későbbi üzemeltetési tapasztalatok határozzák meg. 32

33 A csatornák nyomvonalat és mélységi elhelyezését a meglévő víz, gáz, elektromos hálózatok helyzete is meghatározza. Ezért a javasolt minimális mélység előirányzata 1,0-1,2 m. A maximális mélységek a talaj és domborzati viszonyok, valamint a hálózat lejtésviszonyainak megfelelően elhelyezett bukóaknák, surrantók tervezése során alakul ki, de törekedni kell a maximális 3,5-4,5 m mélységű vezetésre. Tervezéskor közműegyeztetéseket kell végezni és a 8. táblázatban meghatározott védőtávolságok betartása ajánlatos. Vezeték megnevezése 8. táblázat: Az egyes közművezetékek védőtávolságai Vízvezeték Csatorna Középfeszültségű kábel Távközlő vezeték (védőszerkezetben) Gázelosztó vezeték Vízvezeték - 1,5 0,7 0,7 0,7 Csatorna 1,5-1,0 1,0 1,0 Középfeszültségű kábel 0,7 1,0-0,5 0,5 Távközlő vezeték (védőszerkezetben) 0,7 1,0 0,5-0,5 Gázelosztó vezeték 0,7 1,0 0,5 0,5 - A műanyag csatornákat a gyártói előírások, valamint a közmű geotechnikai ágyazási előírások figyelembevételével folytonos szemeloszlású szemcsés talajba kell ágyazni. Az ágyazat a cső alatt min. 10 cm vastag legyen, tömörsége Trρ = 90%, amely tömörség a 360 -os ágyazási szög mellett a cső extradosa felett 30 cm-ig biztosítandó, kézi döngölés alkalmazásával. Gépi tömörítést csak e zóna felett lehet alkalmazni, max. 20 cm-es terítési vastagságban elhelyezett ágyazati anyagban. A tömörség a 90%-ot érje el, a tömörség szórása nem legyen több ± 1 %-nál. Burkolatok alatti utolsó 50 cm visszatöltés Trρ = 95% legyen. A telekre bekötővezetékkel kell csatlakozni a telekhatártól 1 m-re elhelyezett műanyag aknával vagy tisztítóidommal. Az utca gerincvezetékre történő rákötést csak max. 45 -os szögben elhelyezett idommal lehet kialakítani, a függőleges rákötés tilos! A nyomás alatti csatornaszakaszokhoz (NY 1-0) KPE anyagból készült D90 mm átmérőjű PN 6 nyomástartományú csöveket alkalmazhatunk. A KPE csövek ebben a mérettartományban tekercselve rendelhetők. A hosszabb, kötés nélküli szakaszok, és sima belső csőfelület hidraulikai szempontból nagyon kedvező. Ha a csővezeték átmérője nem haladja meg a 160 mm-t a vezeték öntisztuló, tehát tisztítónyílások beépítésére nincs szükség. A nyomóvezeték 33

34 minimális fektetési mélységét 1,0 méterre vehetjük. A nyomóvezeték mélypontján leürítési lehetőséget, a legmagasabb pontján, légbeszívó-légtelenítő lehetőséget kell biztosítani. A beépítendő szerelvényeket aknában kell elhelyezni. A közmű megközelítéseket és keresztezéseket a vonatkozó szabvány előírásainak figyelembevételével kell elvégezni, illetve kialakítani. A keresztezésre kerülő közművek környezetében, a földmunka csak kézzel végezhető. A csatornát homokágyba, vagy kavicsos homokágyba kell fektetni. Az alsó ágyazat vastagsága minimum 10 cm, a felső ágyazat vastagsága minimum 15 cm kell, hogy legyen. A tömörítés forgalmi terhelésű terület alatt Trγ = 95 % egyéb esetekben Trγ = 85 %- ig kell elvégezni. Itt a tömörítés csak kézzel végezhető. A munkaárokba a földvisszatöltést rétegesen kell végezni. A földmunkák a munkaárok betakarásakor csak kézzel végezhetők. Gépi tömörítés a csak a cső tetővonala felett 30 cm-re kezdhető. A rétegeket 20 cm-ként kell képezni, a tömörítés Trγ = 85%, a közút alatt Trγ = 95%. A helyszínrajzon feltüntettet a csatorna típusát és a bekötéseket a 9. táblázat foglalja össze. 9. táblázat: A B változat által meghatározott csatornatípusok és bekötések jellemzői Szennyvízcsatorna jele Csatorna típusa Érintett utca Csatorna hossza (m) Bekötések száma (db) SZ 1-0 gravitációs Zrínyi Miklós utca, Jókai Mór utca SZ 1-1 gravitációs Jókai Mór utca SZ 1-2 gravitációs Bem József utca SZ 1-3 gravitációs Jókai Mór utca 36 1 Összes gravitációs rendszer NY 1-0 nyomott Jókai Mór utca 244 Összesen A fenti táblázatban csak olyan bekötések szerepelnek, amely ingatlanokban állandóan, vagy ideiglenesen laknak, lakatlan ingatlanok csatlakozását tehát nem vettük figyelemben. 34

35 A fenti megoldáshoz kapcsolódóan az átemelővel kapcsolatban az alábbi elvárásokat kell teljesíteni: Az átemelőt körbe kell keríteni, és a személy-, és a teherforgalom részére megfelelő kapuval és úttal kell ellátni. A nyomóvezeték szerelvényeit, (tolózárak, áramlásirányítók visszacsapó szelepek, illetve a szennyvízmennyiség mérő) az átemelőn kívül létesített vasbeton aknába kell elhelyezni. A szivattyúk automatikus működését vezérlőszekrény biztosítja. A kábelek vezetését úgy kell megoldani, hogy az átemelő akna légtere, és a kapcsolószekrény között ne legyen kapcsolat. A hálózati betáplálás mellett aggregátoros csatlakozást is kell biztosítani. A vezérlőszekrény, és az átemelő akna szagtalanítását biztosító, ventillátort tartalmazó műanyag akna és a hozzá kapcsolódó szagtalanító tőzegdepó szintén a védőterületen belül kerül elhelyezésre. Az átemelő építészete előre gyártott vasbeton aknaelemekből készülhet, kútsüllyesztéses technológiával, kétszeri szigeteléssel. Az átemelő gépészete előre gyártott, KO 36, vagy tüzihorganyzott acél minőségben, golyós áramlás- irányító és tolózár szerelvényekkel, dugulásmentes szivattyúkkal, mennyiségmérővel kerül megtervezésre. A tervezett beépítendő vezérlőszekrény főbb jellemzői: Közterületi vezérlőszekrény (esőtetővel, IP 55 védettségű, zárral) Beépített intelligens vezérlő egység Automata vezérlési mód Helyi hibajelzés (fény, hang) Üzemidő és kapcsolási szám tárolás Temperáló fűtés Időnkénti kényszerindítás (pangó víz ellen) Illetve be kell tartani a leendő üzemeltető által meghatározott műszaki előírásokat. A 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet, illetve a 379/2015. (XII.8.) Korm. rendelet szerint a gazdaságos csatornázhatóság feltételei az alábbiak öblözetekre/alrendszerekre: 35