MAGYARFÖLD. Települési Szennyvízkezelési Programja. Magyarföld Község Önkormányzata 8973 Magyarföld, Jókai Mór utca 4.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARFÖLD. Települési Szennyvízkezelési Programja. Magyarföld Község Önkormányzata 8973 Magyarföld, Jókai Mór utca 4."

Átírás

1 Magyarföld Község Önkormányzata 8973 Magyarföld, Jókai Mór utca 4. MAGYARFÖLD Települési Szennyvízkezelési Programja 2016 Készítette: Goodwill Consulting Kft.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, kiindulási adatok A település rövid bemutatása, földrajzi elhelyezkedése, közúti megközelítése A település demográfiai helyzete és társadalmi jellemzői Településszerkezet A település természeti, környezeti jellemzői A tervezett fejlesztés indoklása Befogadói viszonyok értékelése Felszíni befogadók Felszín alatti befogadók Befogadói viszonyok összegzése A keletkező szennyvizek mennyisége és minősége Változatok értékelése Az A változat részletes ismertetése A B változat részletes ismertetése A C változat részletes ismertetése A változatok összehasonlító értékelése Gazdasági összehasonlító elemzés A legjobbnak ítélt változat összegző értékelése A Települési Szennyvízkezelési Program környezeti értékelése A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése A Települési Szennyvízkezelési Program kidolgozásakor vizsgált változatok ismertetése A Települési Szennyvízkezelési Programban foglalt változatok környezeti hatásai, következményei A Települési Szennyvízkezelési Program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre A Települési Szennyvízkezelési Program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a Települési 2

3 Szennyvízkezelési Programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre A Települési Szennyvízkezelési Program környezeti értékelésének összefoglalása MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Talajok szikkasztási tulajdonságainak meghatározása - Magyarföld 2. számú melléklet: CE Megfelelőségi nyilatkozat AT 6-50 Készre gyártott háztartási szennyvíztisztító berendezésre TERVMELLÉKLETEK TSZP-1: Magyarföld Község átnézetes helyszínrajza (M = 1:20000) TSZP-2: A változat helyszínrajza (M = 1:4000) TSZP-3: B változat helyszínrajza (M = 1:4000) TSZP-4: C változat helyszínrajza (M = 1:4000) 3

4 1. Bevezetés, kiindulási adatok Magyarföld település önkormányzata megbízásából azt a feladatot kaptuk, hogy készítsük el a Települési Szennyvízkezelési Programot, amelynek az a célja, hogy megoldást nyújtson a település szennyvízelvezetés és a szennyvízkezelés problémájára mind költséghatékony, mind hatékonyság szempontjából (lehetőség szerint a legjobb elérhető technológia alkalmazását is figyelembe véve) és hosszútávon is a lehető legjobb megoldást nyújtja. Jelen anyag a Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-ben kiadott Útmutató a 2000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelés alatti települések szennyvízelvezetési és tisztítási megoldásaik programszerű kialakításához című segédlet felhasználása és iránymutatásai szerint készül, valamint figyelembe veszi a VP Egyedi szennyvízkezelés megnevezésű pályázati kiírásban foglaltakat. A pályázati felhívás azért került figyelembe vételre, mert Magyarföld Község saját önerőből nem tudná megoldani a keletkező szennyvíz megfelelő kezelését, ezért a későbbiekben pályázat során szeretne támogatást elnyerni a probléma megoldását. A Települési Szennyvízkezelési Program elkészítése során az alábbi jogszabályok, illetve irányelvek kerültek figyelembevételre: 2000/60/EK Víz Keretirányelv, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EK irányelv, évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól; évi LIII. törvény a természet védelméről 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról, 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről 286/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet és a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról 4

5 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 221/2004. (VII.31.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 30/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 5

6 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 171/2013. (V. 29.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és - tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT) 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról További főbb felhasznált adatforrások az alábbiak voltak: Magyarország Földtani Térképe Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez Magyarország kistájainak katasztere 6

7 Magyarföld Község Településszerkezeti és Szabályozási Terv Magyarföld Község Helyi Építési Szabályzata VASIVÍZ Zrt., ZALAVÍZ Zrt. adatszolgáltatás 2. A település rövid bemutatása, földrajzi elhelyezkedése, közúti megközelítése Magyarföld, a Nyugat-Dunántúli régió, Zala megyei, Lenti járásba tartozó község. A település Vas megye határához közel, a Hetés északi és az Őrség déli szélén fekszik. A község északi oldalán folyik a Kerka-patak. A falu házai közvetlen közelében szántóföldek, rétek találhatók, kissé távolabb erdőségek húzódnak. A Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén fekszik. Földrajzi elhelyezkedését az 1. ábra mutatja be. 1. ábra: Magyarföld földrajzi elhelyezkedése (forrás: 7

8 A középkorban ismert és jelentős hely volt. A települést a szájhagyomány szerint vendek, szlovénok, svábok és tótok alapították a 14. században. Dobornok néven már forgalmas mezőváros volt, melynek vámját 1469-ben említették. Az alsólendvai Bánffyak Bánffy Kristóf haláláig birtokolták. A környékbeli hatalmas vagyonnal együtt gróf Nádasdy Ferenc birtoka lett. Ám ben a nagyhatalmú grófot a Wesselényi-féle összeesküvés-ben elmarasztalták, s a király kivégeztette, birtokait elvette. A kincstár kezelte a javakat. A török korszak után előbb a gróf Széchényi család szerezte meg a fiscustól a felületet. Végül a Szapáry grófok birtoka lett, egészen a 19. század végéig ban a Dobraföld nevet viselte, amelyben egy régi magyar nemzetségnév lelhető fel. Ezt a nevet csak 1912-ben változtatták Magyarföldre. A század fordulóján Dobraföld az alsólendvai járáshoz tartozott. Ekkor 43 ház állt a településen, 260 lélek lakta. Az akkori falu életét egy bíró és két elöljáró irányította ben a 34 lakóházban már csak 159 lakos volt. Nem volt iskolája, ezért és a rossz közlekedési helyzet, valamint a kevés munkaalkalom miatt a lakosság egy része elköltözött. A lakosság fő foglalkozása a növénytermesztés és az állattartás volt és jelenleg is az. A mezőgazdasági terület termőképessége is elég alacsony. A terület egy részét erdő borítja. Közigazgatásilag már a tanácsrendszerben is társközség volt. Egy ideig Szentgyörgyvölgyhöz tartozott, majd Csesztreghez csatolták től fogva Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Kerkakutas és Ramocsa községekkel alkot körjegyzőséget. A körjegyzőségi székhely Csesztregen van. 3. A település demográfiai helyzete és társadalmi jellemzői A település jelenlegi lakos száma: 37 fő. A lakos szám alakulását az elmúlt 20 évre az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: Magyarföld község lakos számának alakulása között (forrás: Magyarország Helységnévtára) Év Lakos szám (fő)

9 * 37 *: A megadott adat január 1-ére vonatkozik A fentebbi táblázat alapján készítettünk egy diagramot (1. diagram), amelyen a lakosság számának alakulását vetítettük előre. 1. diagram: Magyarföld község lakos számának alakulása és prognózisa Lakosszám (fő) y = -1,5398x ,1 R² = 0, Idő (év) 9

10 Látható, hogy a lineáris regressziós egyenes jó illeszkedés mellett (R 2 = 0,6283) az elmúlt húsz év adatai alapján a lakosság száma csökkenő tendenciát mutat, amely a városiasodás és sajnos a népesség csökkenés folyamatának is megfelel. Ez alapján azt tudjuk elmondani, hogy mintegy 30 éves távlatban a község lakosságának száma drasztikusan le fog csökkeni. Figyelembe kell venni azonban, hogy ez nagyon pesszimista előrejelzés. A fentiek figyelembevételével az alábbi megállapításokat tehetjük a lakosság számának alakulására 30 éves távlatra: Optimista prognózis (10 %-os növekedés): 41 fő Átlagos prognózis (stagnáló lakosság szám): 37 fő Pesszimista prognózis (lakosság számának csökkenése): 10 fő A településen található intézmények : Faluház A településen szálláshely biztosítással, turizmussal 2 helyen foglalkoznak. 4. Településszerkezet (általános helyszínrajz: TSZP-1) A településen (2. ábra) áthalad a 7424-es számú út (Jókai Mór utca), amelyről nyílik a település többi utcája: Bem József utca, Zrínyi Miklós utca, Temető utca. A települést a es útról lehet megközelíteni délről Szentgyörgyvölgy, illetve északról Kerkáskápolna felöl. 10

11 2. ábra: Magyarföld településszerkezete (forrás: 5. A település természeti, környezeti jellemzői Klimatikus jellemzők Éghajlatát tekintve mérsékelten meleg, mérsékelten nedves. A tengerszint feletti magassága méter. Évi napsütéses órák száma: óra körül van. Évi középhőmérséklete: 9,5 10,0 C. Átlagos évi csapadék mennyisége: mm Topográfiai és földtani jellemzők, viszonyok Magyarföld és környezetének domborzati viszonyát a 3. ábra mutatja meg. 11

12 3. ábra: Magyarföld és környezetének műholdképe (forrás: Google Earth) A Magyar Állami Földtani Intézet által kapott térkép alapján (4. ábra) az alábbiakat mondhatjuk el Magyarföld földtanával kapcsolatban. Földtanilag a felső-pleisztocén képződmények jellemzők a területre, ezen belül is a barna lösz ( e Qp bl 3 ). 12

13 4. ábra: Magyarföld földtani jellemzője (forrás: Magyar Állami Földtani Intézet) (Jelmagyarázat: eqp bl 3 : barna lösz; fl h 2 : folyóvízi-tavi üledék; pd Qp 3 -h: proluviális-deluviális üledék; pd: proluviális-deluviális üledék) Magyarföld község területe a Nyugat-magyarországi peremvidéken, a Zalai-dombság középtájon, és ezen belül is Kerka-vidék (Hetés) kistájon helyezkedik el. A kistáj potenciális erdőterület, kis kiterjedésű természetes gyepek léte sem valószínű. Klímazonális vegetációtípusát az üde lomberdők jelentik: bükkösök és gyertyánoskocsánytalan tölgyesek. Lenti környékén a Kerka mentén jelentős volt a keményfaligetek térfoglalása, a kisebb patakokat égerligetek kísérték. Számottevő a mészkerülő fenyőelegyestölgyesek kiterjedése, bár eredetileg az erdeifenyő csekély térfoglalással volt jelen a térségben. Elszórtan találkozhatunk telepített fenyvesekkel, az akácosok kiterjedése nem számottevő. A kistáj növényzete jelentős mértéke átalakított, főleg a központi, sík területen. Az erdőket nagyrészt kiirtották, helyükön szántók találhatók. A Kerka mentén nedves kaszálóréteket és kékperjés lápréteket találhatunk, felhagyásukkal egyes özönnövények és magaskórós fajok elszaporodtak. A bükkösökben hangsúlyosak a nyugat-dunántúli elemek, a kistáj déli részén szubmediterrán fajok is előfordulnak. A fenyőelegyesekben jellemzők az acidfil fajok. 13

14 Állományaik a hagyományos erdőhasználat megszűnésével átalakultak, az ezekhez kötődő fajok jelentősen visszaszorultak vagy eltűntek. A maradék keményfaligetekben jellemzők a ligeterdei fajok. Az eróziós dombság kistájat két talajtípus jellemzi. A pszeudoglejes barna erdőtalajok a kistáj területének 83 %-át borítják. A Kerka-völgy és az egyéb vízfolyások mentén kialakult réti öntés talajok 16 % területet foglalnak el. Annak ellenére, hogy a periglaciális üledéken kialakult pszeudoglejek kedvezőtlen vízgazdálkodásúak, fele részben szántóként, 10 %-ban gyepterületként és erdőként hasznosítják. Gazdaságos művelésük vízgazdálkodás javításával, drénezéssel és/vagy bakhátas műveléssel biztosítható. A szántókon termeszthető növények választéka szűk: búza, árpa, silókukorica és vöröshere. A Kerka, a Szentgyörgyvölgyi-patak és az egyéb vízfolyások alluviumán kialakult réti öntések mechanikai összetétele agyagos vályog. Vízgazdálkodásukra a nagy vízraktározó és a jó víztartó képesség jellemző. Szénsavas meszet nem tartalmaznak. Erősen savanyú változatuk pl. Csesztreg környékén is előfordul. Termékenységük változó. Belsősárd környékén erodálódott pszeudoglejes erdőtalajok alkotnak nagyobb összefüggő foltot, és a földes kopárokkémt jelennek meg a tájban (1 %). A talajtípusok területi megoszlását mutatja be a 2. táblázat. 2. táblázat: A Kerka-vidék (Hetés) kistáj jellemző talajtípusai, megoszlása (forrás: Magyarország kistájainak katasztere) Köves és földes kopárok Pszeudoglejes barna erdőtalajok 1 % 83 % Réti öntés talajok 16 % Geotechnikai viszonyok Magyarföld település felszín közeli rétegeinek vízáteresztő képesség meghatározására a Senex Kft.-t bíztuk meg, amely cég márciusában terepi és laboratóriumi vizsgálatokat végzett, 14

15 melynek során talajmechanikai vizsgálatok és szikkasztási tesztek készültek, illetve a terület több pontján regisztráltattuk a környező ásott kutakban lévő talajvíz mélységét. A cég által készített vizsgálatok a Települési Szennyvízkezelési Program mellékletét képezik (1. melléklet). A talajfeltárás a község két pontján történt (MGS-1, MGS-2) (5. ábra). 5. ábra: Magyarföld településen végzett talajfeltárás helye Összefoglalásként az alábbiakat mondhatjuk el a Senex Kft. által készített vizsgálatokról: A talajmechanikai vizsgálat eredményeit a 3. táblázat mutatja be. 15

16 Mintavételi furat jele 3. táblázat: Talajmechanikai jellemzők a mintavételi helyeken Mélysége (m) Folyási határ (%) Talajmechanikai jellemzők Plasztikus index (%) Relatív konzisztencia index (-) MGS-1 1,5 39,96 13,17 0,93 Talajminta típusa szürkésbarna kissé plasztikus iszap MGS-2 0,8 36,91 16,74 0,96 sárgásbarna közepesen plasztikus sovány agyag Talajmechanikai jellemzők Mintavételi furat jele Mélysége (m) Agyag tartalom (%) Iszap tartalom (%) Homok tartalom (%) Kavics tartalom (%) Zamarin K-tényező (m/s) Talajminta típusa MGS-1 0,8 10,6 34,3 46,4 8,7 2,30*10-6 MGS-2 1,5 12,7 19,2 68,1 0 3,21*10-6 sárgásbarna kissé kavicsos, kissé agyagos iszapos homok sárgásbarna kissé agyagos iszapos homok A Senex Kft. által végzett vizsgálatoknál a területet fedő talajok áteresztőképességének megismerése céljából nyeletéses vizsgálatot végeztek A vizsgálat célja, hogy a talajvízszint feletti rétegek vízszintes szivárgási tényezőjét elszivárogtatással meghatározzák. Száraz, kézi fúrási technológiával egy 80 mm átmérőjű furatot, 20 cm-es előrehaladási szakaszban mélyítettek 1,50 méter mélységig. A létesített furatba réselt (szűrőzött) csövet nem építettek, így a lyukfal teljes hengerfelülete mentén tudott a víz elszivárogni. A furat körül adott mélységben felvett vízszintes síkon a szivárgás koncentrikus körök mentén halad előre. A furat létesítését követően a felszínig vízzel töltötték, majd ezt követően regisztrálták a vízszint süllyedését és a közben eltelt időt. A helyszíni vizsgálatok során elvégzett szikkasztási teszteket az AquiferTest Pro programcsomaggal értékelték. 16

17 A tesztek eredményeit feldolgozva és kiértékelve megállapították, hogy az MGS-1 jelű furatban feltárt rétegek áteresztőképességére a 1,54*10-7 m/s, az MGS-2 jelű furatban elvégzett teszt alapján 2,71*10-7 m/s a jellemző. Összehasonlítva ezen számítási eredményeket a laboratóriumban számolt Zamarin-féle szivárgási tényezővel, megállapítható, hogy a terepi szikkasztási teszt eredményei kedvezőtlenebb áteresztőképességű talajokat mutatnak, mely egy nagyságrendnyi különbség a terepi körülményekből adódik. A település több ásott kútjában tudták regisztrálni a talajvíz szintjét. Az ásott kutak elhelyezkedését és a meghatározott talajvíz nyugalmi mélységét az 1. melléklet és a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat: A település ásott kútjában meghatározott nyugalmi talajvízszintek Ásott kút helye Jókai út 17. Zrínyi út 8. Bem út 5. Jókai út 12. Felszíntől mért nyugalmi talajvíz szint 3,00 m 9,96 m 2,70 m 6,78 m A település ásott kútjából vett vízminták általános vízkémiai paramétereinek meghatározását a NAT /2015 számon akkreditált WESSLING Hungary Kft. laboratóriumában végezték. Az általános vízkémiai paraméterek laboratóriumi eredményeit az 5. táblázat tartalmazza. 5. táblázat: A kutak általános vízkémiai paramétereinek laboratóriumi eredményei Komponens B Minta jele Mérték szennyezettségi egység határérték MG Jókai MG 17. Zrínyi 8. ph 6,89 6,28 Vezetőképesség 25 C-on ms/cm KOIps mgo 2 /dm 3 1,6 <0,5 p-lúgosság mmol/dm 3 <0,1 <0,1 m-lúgosság mmol/dm 3 2,8 0,7 17

18 Komponens Mérték egység B szennyezettségi határérték MG Jókai 17. Minta jele MG Zrínyi 8. Hidrogénkarbonát mg/dm Karbonát mg/dm 3 <6 <6 Hidroxid mg/dm 3 <2 <2 Fluorid mg/dm 3 1,5 <0,5 <0,5 Klorid mg/dm <5 Bromid mg/dm 3 0,01 <0,5 <0,5 Nitrát mg/dm <5 Szulfát mg/dm <25 <25 Ortofoszfát mg/dm 3 0,5 0,09 <0,06 Nitrit mg/dm 3 0,5 <0,01 <0,01 Ammónium mg/dm 3 0,5 <0,02 <0,02 Vas mg/dm 3 0,03 <0,01 Mangán mg/dm 3 <0,01 <0,01 Nátrium mg/dm ,6 4,6 Kálium mg/dm 3 8,4 0,4 Kalcium mg/dm 3 52,4 3,8 Magnézium mg/dm 3 16,1 1,4 Összes keménység mgcao/dm Az AVK laboratóriumi vizsgálat eredményeiből látszódik, hogy egyetlen komponens sem érte el a B szennyezettségi határértéket. Vízföldtani viszonyok A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról alapján Magyarföld település érzékeny besorolású. 18

19 Felszíni és felszín alatti vizek vízrajza, egyéb jellemzők Mind a felszíni víz, mind a felszín alatti víz szempontjából a Víz Keretirányelv alapján, az Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv a Dráva részvízgyűjtő, ezen belül a 3-1 Mura tervezési alegységbe sorolja Magyarföld települést. 6. ábra: Magyarföld földtani jellemzője (forrás: EU Víz Keretirányelv, A 6. ábrán látható, hogy: Magyarföld belterületén a nitrátterhelés: kgn/ha/év Magyarföld külterületén a nitrátterhelés: < 10 kgn/ha/év Magyarföld belterületén vagy külterületén nagyobb állattartó telep nem található. A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről alapján a település nem található a nitrátérzékeny területen lévő települések között. Viszont a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a 19

20 MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről alapján a települést már nitrátérzékeny területként jelöli meg. A 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról alapján a település erősen veszélyeztetett A kategóriába tartozik, ha a hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, illetőleg, amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet. Talajvíz szempontjából elmondható, hogy a Kerka-vidék (Hetés) kistájon főleg kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos, de sok helyen előfordul a nitrátosodás, keménysége 8-15 nk között van. Ökológiai viszonyok A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről alapján NATURA 2000 területek a településen csak külterületen találhatóak. Ezen területek helyrajzi számai a következők: Különleges madárvédelmi területek: 02, 065/11, 065/9, 066, 067, 068/1, 068/2, 069, 070, 074, 089/2, 089/3, 089/4, 090, 091/1, 091/2, 091/4, 091/5, 091/6, 092, 093, 094, 095/1, 095/2, 095/3, 096, 097, 098, 0102, 0103, 0104, 0105/10, 0105/11, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/7, 0105/8, 0105/9, 0106, 0107, 0108, 0109, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114, 0115/1, 0115/2, 0115/3, 0115/4, 0116, 0117, 0118, 0119, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124, 0125, 0126, 0127, 0129/3, 0129/4, 0129/5, 0129/6, 0129/7, 0133, 0134, 0135, 0136, 0137, 0138, 0139 Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: 016/1, 016/2, 016/3, 016/4, 016/5, 017, 018/1, 018/2, 018/3, 019, 020, 021/1, 021/2, 022, 023, 024, 025, 026, 027, 028/1, 028/2, 029/1, 029/2, 029/3, 030/1, 030/2, 030/3, 030/4, 031, 032, 033, 034, 035, 036, 037/1, 037/3, 037/4, 037/5, 038, 039, 040, 041, 042, 043, 044, 045, 046/1, 046/2, 046/3, 047, 048/1, 048/2, 048/3, 048/4, 048/5, 048/6, 048/7, 048/8, 048/9, 048/10, 049, 050, 051/1, 051/2, 052, 053, 054/2, 054/3, 054/4, 054/5, 054/6, 054/7, 054/8, 054/9, 054/10, 054/11, 054/12, 055, 056, 057, 058, 059, 060/3, 060/4, 061, 062, 071, 072, 073, 075, 076/2, 076/3, 076/4, 077, 078/1, 078/2, 078/4, 078/5, 078/6, 083/1, 083/2, 083/3, 083/4, 02, 065/9, 065/11, 066, 067, 068/1, 068/2, 069, 070, 074, 089/2, 089/3, 089/4, 090, 091/1, 091/2, 091/4, 091/5, 091/6, 092, 093, 094, 095/1, 095/2, 20

21 095/3, 096, 097, 098, 0102, 0103, 0104, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/7, 0105/8, 0105/9, 0105/10, 0105/11, 0106, 0107, 0108, 0109, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114, 0115/1, 0115/2, 0115/3, 0115/4, 0116, 0117, 0118, 0119, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124, 0125, 0126, 0127, 0129/3, 0129/4, 0129/5, 0129/6, 0129/7, 0133, 0134, 0135, 0136, 0137, 0138, A tervezett fejlesztés szükségességének indoklása A település környezetvédelmi beruházásként a szennyvízkezelés megoldását tűzte ki célul rövid és középtávon, mert ezt tartja a lakosság legsürgetőbb települési környezetvédelmi problémának. A fejlesztés megvalósítása környezetvédelmi és településfejlődési szempontból is kiemelt fontosságú. Jelenleg a szennyvizeket nem teljesen vízzáró szennyvízgyűjtőkben tárolják és szikkasztják, amely jelentős terhelést jelent a felszín alatti vízkészletnek. A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja a felszín alatti vízkészletek jó kémiai állapotának elérését. Ezt a célt a szennyvízkezelés jelenlegi módszere szinte ellehetetleníti. A településen keletkező szennyvizet jelenleg a ZALAVÍZ Zrt. üzemeltetésében lévő Zalaegerszegi Szennyvíztisztító Telepre (Zalaegerszeg 0940/7. hrsz.) szállítják. Ez a nagy szállítási távolság ( 47 km) miatt további környezetszennyezési problémákat is felvet. 7. Befogadó viszonyok értékelése Mind a felszíni víz, mind a felszín alatti víz szempontjából a Víz Keretirányelv alapján, az Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv a Dráva részvízgyűjtő, ezen belül a 3-1 Mura tervezési alegységbe sorolja Magyarföld települést Felszíni befogadók A 7. ábra alapján látható, hogy Magyarföld községet a Kerka folyó vízgyűjtője érinti. 21

22 7. ábra: Kerka folyó és környezete (forrás: EU Víz Keretirányelv, A Kerka folyót és annak vízgyűjtőterületét az alábbiak jellemzik: A víztest VKI szerinti típusa: dombvidéki közepes esésű meszes durva mederanyagú nagy és nagyon nagy vízgyűjtőjű A víztest befogadója: Mura Teljes vízgyűjtőméret: km 2 Közvetlenül a víztesthez tartozó vízgyűjtő kiterjedése: 233 km 2 Vízhozamok Bajánsenyénél: KÖQ = 0,41 m 3 /s KNQ = 20,02 m 3 /s KKQ = 0,02 m 3 /s LKQ = 0,009 m 3 /s 22

23 LNQ = 24,2 m 3 /s Vízmélységek (közép) Bajánsenyénél: KÖQ esetén = 35 cm KNQ esetén = 328 cm KKQ esetén = 16 cm Ökológiai állapota: nem éri el a jó állapotot Hidromorfológiai állapot: rossz Időszakosság: állandó. A Kerka a Zalai dombság nyugati oldalán az Őrség, a Göcsej és Hetés tájegységeket szeli át. A völgyfenék szélessége 1 2 km, aminek általában az egyik oldalán halad, nem a völgy mélyvonalán. A völgyfenéken 5 6 méter vastag kavics van, amit 2-3 méter vastagságú agyag fed. Az 1900-as évek elejéig jobbára csak felmérési munkák voltak a Kerkán. A mocsaras völgyfenekek rendezésére jobbára a malmok megépítésével egyidejűleg, rövid szakaszokon került sor. Egységes rendezési terv először 1920-ban, majd az évek között készült. Teljes körű kivitelezésükre azonban nem került sor. Egységes tervet ezt követően sem lehetett készíteni, mert a vízfolyás két vége Trianonnal, nem Magyarország területére, vagy közvetlenül a határra került. A magyar szakasz végül 1965 év után, a 70-es évek közepéig a VIZITERV tervei alapján, az akkori idők igényének megfelelően trapéz szelvénnyel, nagy vízszállító képességű mederrel kiépült. Ezt a mesterséges medret azonban nem lehetett fenntartani, mert a meder anyaga miatt a nagyvizek minden esetben rongálták, helyreállításuk nagy költség igényű volt. Így az idők során előállt a mai, természetes állapot, ami kanyargós kisvízi medret, szakadó partokat jelent. Megjelent a természetes medreket kísérő növény és állatvilág is. Árvízvédelmi fejlesztés volt az előbb említett rendezés, amiből a szakadó partokkal azért elég nagy meder maradt meg. Több településen megépültek az árvízvédelmi töltések (Kerkaszentkirály, Lenti, Zalabaksa). A Kerka völgy egységes fejlesztési tervének korszerű kidolgozására az 1998-as árvíz után került sor. Ebben a tanulmányban lettek meghatározva az elvégzendő feladatok is. A z árvíz védekezés leghatékonyabb eszközeként megépült a Kerka árvíztározó, ami a mértékadó árhullám 1/4-ét vissza tudja tartani és az ennél kisebb árhullámokat is kezelni tudja. 23

24 A vízfolyás km szelvényében ahol magyar területre ér a szlovén féllel egyeztetett meder lett kiépítve, mindkét parton depóniával. Ezek a méretek biztosítják, hogy a nagyvizek mérhető módon jutnak Magyarországra Felszín alatti befogadók Magyarföld község a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról alapján érzékeny terület Befogadói viszonyok összegzése A tisztított szennyvíz közvetett, ideális befogadójának a Kerka folyó felelne meg. Figyelembe kell azonban venni a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló rendeletben meghatározott szigorú előírásokat, határértékeket is. 8. A keletkező szennyvizek mennyisége és minősége A település állandó lakos száma a január 1-ei adat alapján 37 fő. A település belterületén az ivóvízellátás kiépítése teljes egészében megtörtént. A hálózatba bekapcsolt ingatlanok száma: 28 ingatlan, a településen található ingatlanok száma: 29 ingatlan (ebből egy ingatlan külterületen található). A település vízellátását a Bajánsenye térségi vízmű vízbázisa biztosítja. A vízmű üzemeltetője ezen a szakaszon a VASIVÍZ Zrt. (más helyeken ZALAVÍZ Zrt.) A többször módosított vízjogi üzemeltetési engedély alapján a vízművet az alábbiak jellemzik: Érintett települések: Bajánsenye, Kerkáskápolna, Kercaszomor, Ramocsa, Kerkafalva, Kerkakutas, Magyarföld Vízigény: Bajánsenye: 117 m 3 /d napi átlag, 187 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év Kerkáskápolna: 13 m 3 /d napi átlag, 21 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év Kercaszomor: 18 m 3 /d napi átlag, 29 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év Ramocsa: 28 m 3 /d napi átlag, 45 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év 24

25 Kerkafalva: 12 m 3 /d napi átlag, 19 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év Kerkakutas: 14 m 3 /d napi átlag, 22 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év Magyarföld: 3 m 3 /d napi átlag, 5 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év Összesen: 205 m 3 /d napi átlag, 328 m 3 /d napi csúcs, m 3 /év Vízbázis: a Bajánsenye K-2 kataszteri számú és K-3 kataszteri számú kutak jellemzői: K-2 kataszteri számú: létesítés éve: a kút talpa: 100,0 méter a kút helye: 026/3 hrsz. kútfej magassága: 235,5 mbf. csövezés: 241 mm átmérő: +0,2 70,5 méterig 133 mm átmérő: 64,0 100,0 méterig szűrőzés: 133 mm átmérő: 73,0 78,0 méterig 133 mm átmérő: 85,2 91,4 méterig nyugalmi vízszint: -6,6 méter üzemi vízszint: -12,2 méter maximum vízhozam: 400 l/perc K-2 kataszteri számú: létesítés éve: a kút talpa: 125,0 méter a kút helye: 0260/4 hrsz. kútfej magassága: 225,49 mbf. csövezés: 318 mm átmérő: 0,0 22,3 méterig 241 mm átmérő: 0,0 50,0 méterig 203 mm átmérő: 50,0 92,0 méterig 133 mm átmérő: 86,0 125,0 méterig szűrőzés: 133 mm átmérő: 102,0 114,0 méterig nyugalmi vízszint: -9,6 méter üzemi vízszint: -17,5 méter maximum vízhozam: 400 l/perc 25

26 Hálózat: fm NA 150, fm NA 100, 1564 fm NA 80, 110 fm D63 és 605 dm D32-as cső. Víztárolás: Bajánsenye nyugati részén: 200 m 3 térfogattal A 6. táblázat mutatja be az elmúlt öt évben a településen a vízfogyasztást. 6. táblázat: Magyarföld település vízfogyasztása az elmúlt öt évben (forrás: VASIVÍZ Zrt.) Év Lakossági Gazdálkodó Összesen vízfogyasztás vízfelhasználás (m 3 ) (m 3 ) (m 3 ) Ha a vízfogyasztást az állandó lakosokra fajlagosítjuk, akkor az átlag vízfogyasztás 120,52 l/fő/nap lesz az utolsó öt évet figyelembe véve (7. táblázat). 7. táblázat: Átlag vízfogyasztás az elmúlt öt évben Év Ellátott lakosszám (fő) Átlag vízfogyasztás (l/fő/nap) , , , , ,63 Átlag 118,80 A vízfelhasználási adatok alapján a szennyvíz keletkezését 90 %-ra állapíthatjuk meg. Az elmúlt öt évre vonatkozóan az átlagos lakossági ivóvízfogyasztás értéke: m 3 /év, így a keletkező lakossági szennyvíz mennyisége: m 3 /év, azaz 3,26 m 3 /nap. Ezen értéket növelhetjük az úgynevezett idegen vizek bekerülésével, amely a keletkező szennyvízmennyiség 5 %-a ( 0,16 m 3 /nap), így a keletkező összes szennyvízmennyiség kb. 3,42 m 3 /nap, azaz m 3 /év. 26

27 Szennyvíztisztító telep tervezése során figyelembe veendő kapacitások a fentieket figyelembe véve (beleszámítva a gazdálkodói vízfelhasználást is, feltételezve, hogy amennyiben szükséges, úgy előtisztítva kerül a csatornarendszerre): Hidraulikai terhelés: 4 m 3 /d, 40 LE Jelenleg a keletkező szennyvíz gyűjtése egyénileg kialakított szennyvíztárolókba történik, elszállításáról pedig a 15/2013. (XI.15.) önkormányzati rendelete rendelkezik. Az önkormányzati rendelet értelmében a szennyvíz összegyűjtésével, elszállításával és ártalmatlanító helyre történő elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatás teljes körét a ZALAVÍZ Zrt., mint közszolgáltató látja el. A szennyvíz elhelyezése és tisztítása a ZALAVÍZ Zrt. üzemeltetésében lévő Zalaegerszegi Szennyvíztisztító Telepen (Zalaegerszeg 0940/7 hrsz.) történik. A gyűjtés, szállítás, elhelyezés és befogadás költsége: Ft/m 3 + ÁFA. A ZALAVÍZ Zrt.-től kapott adatok alapján az az elszállított szennyvíz mennyisége az elmúlt öt évben: 2011: 23 m : 27 m : 24 m : 20 m : 20 m 3 Ebből látható, hogy a keletkező szennyvíz csak mintegy 1,5 2,0 %-a kerül elszállításra, illetve ártalmatlanításra megfelelő körülmények között. 9. Változatok értékelése A település a 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programról alapján a település nem tartozik 2000 LEÉ-nél nagyobb agglomerációhoz. A szennyvízkezelés szempontjából az alábbi alternatívákat vizsgálhatjuk a Magyar Köztársaság Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott Útmutató a 2000 lakosegyenérték szennyezőanyag terhelés alatti települések szennyvízelvezetési és tisztítási megoldásainak kialakításához : 27

28 Gyűjtőrendszer és önálló művi szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével; Gyűjtőrendszer és művi szennyvíztisztító telep és a tisztított szennyvíz helyben tartása, természetközeli hasznosítással (pl. nyárfás öntözés); Gyűjtőrendszer és természetközeli szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével; Gyűjtőrendszer és természetközeli szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz elszikkasztásával, illetve helyben tartásával; Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2-4 családonként, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe történő bevezetésével; Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2-4 családonként, a tisztított szennyvíz helyben tartásával, hasznosításával; Egyedi zárt szennyvíztárolók létesítése, az összegyűjtött szennyvíz művi szennyvíztisztító telepen, vagy természetközeli szennyvíztisztító telepre történő szállításával; Alternatívák, változatok meghatározása A települési szennyvíztisztítás területén a jelenleg hazánkban általánosan alkalmazott, a szennyvizek összegyűjtésén alapuló, központosított, ún. mesterséges szennyvíztisztítási eljárásokon kívül számos egyéb, természetközeli megoldás ismeretes. Minden természetközeli szennyvíztisztítási eljárás alapja, hogy a tisztítandó szennyvíz (szilárd és oldott, szerves és szervetlen) szennyezőanyag tartalma a talaj víz levegő növényzet által alkotott ökoszisztémában, az ott élő mikro- és makroszervezetek (elsősorban baktériumok) élettevékenysége következtében, a levegő és a napfény hatására elemi részekre bomlik, külső energia hozzáadása nélkül, majd víz, szén-dioxid, oxigén, nitrogén és hidrogén formájában kerül a környezetbe. A tisztított szennyvizek befogadója lehet a talaj, vagy felszíni víz, amelyekre eltérő kibocsátási feltételek, illetve vízminőségi kibocsátási határértékek vonatkoznak. A természetközeli szennyvíztisztítási eljárás előnyei: a művi szennyvíztisztító telephez képest kevesebb gépészeti, villamos és irányítástechnikai eszköz szükséges a működtetéséhez, 28

29 iszapkezelési létesítmények és berendezések csak az előtisztításnál vannak, a kivitelezési költségek alacsonyabbak, fenntartása egyszerűbb, mint a művi szennyvíztisztító telepnek esztétikai értéke a tájba és természetbe illeszkedése, valamint vizes élőhely teremtése miatt jelentős. A természetközeli szennyvíztisztítási eljárások hátrányai: viszonylag nagy a területigényük, érzékeny területeken nem, vagy csak korlátozottan alkalmazhatóak, és ez általában költségnövekedést eredményez. Belvizes, és magas talajvízállású területeken korlátozottan alkalmazható, gazdaságos alkalmazásának mérethatárai a kis rendszereknél igazolható (általában 600 lakos egyenérték alatt, de a leginkább javasolható mérettartomány lakos egyenérték, érzékenyek az időjárási viszonyok változásaira, hideg, csapadékos idő esetén, és a vegetációs időszakon kívül tisztítási hatásfoka csökken (téli üzem), télen befagy, továbbá a jogi szabályozás lehetőséget ad a téli időszakban keletkező szennyvizek tározásának előírására, mely többlet-beruházási költséget jelent, beüzemelés hosszadalmas lehet, építési hibák nem derülnek ki azonnal, a részfolyamatok nehezen monitorizálhatóak, egyes eljárásoknál a terület korlátozott ideig alkalmazható, és újabb területre kell áttelepíteni a működést. A keletkező szennyvízből a természetközeli szennyvíztisztító telepen a darabos és szilárd anyagok eltávolítása az ún. mechanikai előkezelés során fizikai módszerekkel (rácsszűrés, ülepítés, felúsztatás) történne, az oldott szerves anyagok eltávolítására pedig bonyolult biokémiai folyamatok és együtt élő mikroorganizmusok kiegyensúlyozott, lebomlást eredményező élettevékenysége révén kerül sor. A vízben lévő szennyezőanyagok valójában táplálékul szolgálnak a baktériumok és gombák számára. A tervezés során alapvetően szükséges annak mérlegelése is, hogy az egyes jellemző szennyező anyagok (például a szerves anyagok, a nitrogén, a foszfor), milyen mértékű eltávolítására van szükség az adott 29

30 helyen, a választott befogadó védelme érdekében, mivel a tisztítás mértéke jelentősen befolyásolja a beruházási és üzemeltetési költségeket is. Becslésünk szerint a természetközeli szennyvíztisztító telep nagyságának minimum m 2 -esnek kell lennie (feltételezésünk szerint a fajlagos területigény a legideálisabb esetben is 6-10 m 2 /fő), akár gyökér-mezős, akár úszó vízi-növényes, akár nádastavas természetközeli szennyvíztisztító kerül tervezésre. Mindazonáltal figyelembe kell venni az üzemeltetés során, hogy nádágyas elhelyezés során a nádágy szűrőrétegét folyamatosan ellenőrizni, valamint szükség szerint (általában 6-8 évenként) cserélni kell, és a kikerülő anyag elhelyezéséről gondoskodni kell. A szűrőréteg cseréjekor ellenőrizni kell az ágy szigetelésének minőségét és az esetleges hibákat meg kell szüntetni. Továbbá a folyamatos ellenőrzés végett monitoring kutak kialakítása szükséges. A természetközeli szennyvíztisztító tervezése már a tervezés folyamán is nagy szakismereteket igényel, valamint több szakember bevonását igényli. Ugyanakkor az építés, illetve üzemeltetés is nagy szakértelmet igényel és a korábban említett hátrányok tovább nehezítik a természetközeli szennyvíztisztító telep létjogosultságát. Összefoglalva a fentieket, megállapíthatjuk, hogy a természetközeli szennyvíztisztító telep létesítése Magyarföld településen nem javasolt alternatíva a szennyvízkezelés megoldására. A fentiek alapján az általunk vizsgált alternatívák a következők: A változat: Egyedi zárt szennyvíztárolók létesítése, az összegyűjtött szennyvíz művi szennyvíztisztító telepre történő szállításával. B változat: Gyűjtőrendszer és önálló művi szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével. C változat: Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2-4 családonként, a tisztított szennyvíz helyben tartásával, hasznosításával. Az összehasonlítás során 100 %-os rákötési hajlandóságot feltételezünk Az A változat részletes ismertetése Az A változat kialakítását, azaz az egyedi zárt szennyvíztárolók létesítését a TSZP-2-es számú részletes helyszínrajz szemlélteti. Az összegyűjtött szennyvíz elszállítása meglévő szennyvíztisztító telepre történik. 30

31 Jelenleg a keletkező szennyvíz gyűjtése egyénileg kialakított szennyvíztárolókba történik, elszállítása pedig a Zalaegerszeg szennyvíztisztító telepre történik. Ezen szennyvíztárolók műszaki állapota nem ellenőrzött, ürítésük gyakoriságáról nincs megbízható adat. Egyedüli információ, hogy az önkormányzat rendeletben meghatározott ZALAVÍZ Zrt., mint vállalkozó által az elmúlt években elszállított lakossági szennyvíz mértéke csak m 3 volt. Így a tárolt szennyvíz egy részének talajba szivárgása valószínűsíthető. A másik része valószínűleg illegálisan kerül elhelyezésre. Az első lépésként a szennyvíztárolók felmérése történne meg. Ezen felmérés során képet kaphatunk a tárolók állapotáról. A vizsgálat során sor kerül vízzárósági vizsgálatra, illetve a tárolók anyagát és méretét is megtudhatjuk. Az adatok alapján meg lehet határozni, hogy elegendő-e az egyes tárolók felújítása (vízzáróság biztosítása), vagy teljesen új zárt szennyvíztároló kialakítására van szükség, amely minden jogszabályi és műszaki követelménynek megfelel. Jelen Települési Szennyvízkezelési Programban 100 %-kal vizsgáljuk az új szennyvíztárolók arányát. Így: 30 ingatlannál új szennyvíztároló kiépítése történne. Megjegyzendő, hogy a TSZP-2 számú terven feltüntetett zárt szennyvíztárolók elrendezése nem feltétlenül a pontos helyet mutatja be. Amennyiben ezen változat kerül kiválasztásra, úgy a részletesebb és későbbi tervezés során kell kijelölni, meghatározni a szennyvíztárolók pontos helyét. A keletkező szennyvíz elszállítása tengelyen történne, a szennyvíz elszállítását továbbra is az Önkormányzati Rendeletben meghatározott vállalkozó végezné. Az elhelyezésre két lehetőség van: Zalaegerszeg Szennyvíztisztító Telep. Magyarföld településen természetközeli szennyvíztisztító telep kialakítása (korábban elvetésre került. Amennyiben a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepre történne a szennyvíz elszállítása, abban az esetben vizsgálni kell a szennyvíztisztító telep befogadó képességét. 31

32 9.2. A B változat részletes ismertetése A B változat kialakítását, azaz a gyűjtőrendszer kialakítását és önálló művi szennyvíztisztító telep építését, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetését a TSZP-3-as számú részletes helyszínrajz szemlélteti. Szennyvízcsatorna hálózat A szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével kapcsolatban korábban nem készültek tervek. A TSZP-3-as számú helyszínrajzon feltüntetett csatornahálózat kialakítása során figyelembe vételre került a település szerkezeti és domborzati adottságai is. A településen keletkező szennyvizeket az ingatlanokból összegyűjtve gravitációs csatornahálózaton keresztül kerülne: a település 2 hrsz-ú területen létesítendő új szennyvízátemelőre, A 2 hrsz-ú területről a szennyvíz nyomott rendszeren keresztül kerülne a 128 hrsz-ú területen kialakítandó új szennyvíztisztító telepre. A tisztított szennyvíz közvetlen befogadója a Kerkapatak lenne. A csapadék és szennyvízelvezetést elválasztott rendszerben kell kiépíteni, tehát a szennyvízcsatorna hálózatba csapadékot bevezetni tilos. A szennyvíz gravitációs csatornahálózat kiépítésénél DN 200-as átmérővel lehet számolni. Ez üzemeltetési szempontból minimális átmerőnek tekinthető. Maximális szennyvízszállító képessége 3,0 esésnél 21,5 l/s. Az egyes ingatlanokhoz történő bekötővezeték DN 150-es csővezetékkel történhet, kivételt képez ez alól az intézmények, ahol a DN 200-as cső elhelyezése javasolt. A gravitációs közcsatorna hálózat magassági és vízszintes vonalvezetésének lehetőségeit figyelembe véve 80 m-enként elhelyezett szabvány szerinti betonaknák beépítése szükséges. A magassági vonalvezetésnél 3-15 esések használatosak. A kialakuló vízsebességek 0,4-3,0 m/s között elfogadhatóak, minimálisan 2 cm-es úsztatási mélységekkel. A közcsatornára való rákötés várható szerény üteme miatt a hálózaton belül alacsony szennyvízterhelés várható, kis sebességek és csekély úsztatási mélység mellett, ezért az egyes csatornaszakaszokon technológia öblítést kell előirányozni, amelynek a majdani gyakoriságát a későbbi üzemeltetési tapasztalatok határozzák meg. 32

33 A csatornák nyomvonalat és mélységi elhelyezését a meglévő víz, gáz, elektromos hálózatok helyzete is meghatározza. Ezért a javasolt minimális mélység előirányzata 1,0-1,2 m. A maximális mélységek a talaj és domborzati viszonyok, valamint a hálózat lejtésviszonyainak megfelelően elhelyezett bukóaknák, surrantók tervezése során alakul ki, de törekedni kell a maximális 3,5-4,5 m mélységű vezetésre. Tervezéskor közműegyeztetéseket kell végezni és a 8. táblázatban meghatározott védőtávolságok betartása ajánlatos. Vezeték megnevezése 8. táblázat: Az egyes közművezetékek védőtávolságai Vízvezeték Csatorna Középfeszültségű kábel Távközlő vezeték (védőszerkezetben) Gázelosztó vezeték Vízvezeték - 1,5 0,7 0,7 0,7 Csatorna 1,5-1,0 1,0 1,0 Középfeszültségű kábel 0,7 1,0-0,5 0,5 Távközlő vezeték (védőszerkezetben) 0,7 1,0 0,5-0,5 Gázelosztó vezeték 0,7 1,0 0,5 0,5 - A műanyag csatornákat a gyártói előírások, valamint a közmű geotechnikai ágyazási előírások figyelembevételével folytonos szemeloszlású szemcsés talajba kell ágyazni. Az ágyazat a cső alatt min. 10 cm vastag legyen, tömörsége Trρ = 90%, amely tömörség a 360 -os ágyazási szög mellett a cső extradosa felett 30 cm-ig biztosítandó, kézi döngölés alkalmazásával. Gépi tömörítést csak e zóna felett lehet alkalmazni, max. 20 cm-es terítési vastagságban elhelyezett ágyazati anyagban. A tömörség a 90%-ot érje el, a tömörség szórása nem legyen több ± 1 %-nál. Burkolatok alatti utolsó 50 cm visszatöltés Trρ = 95% legyen. A telekre bekötővezetékkel kell csatlakozni a telekhatártól 1 m-re elhelyezett műanyag aknával vagy tisztítóidommal. Az utca gerincvezetékre történő rákötést csak max. 45 -os szögben elhelyezett idommal lehet kialakítani, a függőleges rákötés tilos! A nyomás alatti csatornaszakaszokhoz (NY 1-0) KPE anyagból készült D90 mm átmérőjű PN 6 nyomástartományú csöveket alkalmazhatunk. A KPE csövek ebben a mérettartományban tekercselve rendelhetők. A hosszabb, kötés nélküli szakaszok, és sima belső csőfelület hidraulikai szempontból nagyon kedvező. Ha a csővezeték átmérője nem haladja meg a 160 mm-t a vezeték öntisztuló, tehát tisztítónyílások beépítésére nincs szükség. A nyomóvezeték 33

34 minimális fektetési mélységét 1,0 méterre vehetjük. A nyomóvezeték mélypontján leürítési lehetőséget, a legmagasabb pontján, légbeszívó-légtelenítő lehetőséget kell biztosítani. A beépítendő szerelvényeket aknában kell elhelyezni. A közmű megközelítéseket és keresztezéseket a vonatkozó szabvány előírásainak figyelembevételével kell elvégezni, illetve kialakítani. A keresztezésre kerülő közművek környezetében, a földmunka csak kézzel végezhető. A csatornát homokágyba, vagy kavicsos homokágyba kell fektetni. Az alsó ágyazat vastagsága minimum 10 cm, a felső ágyazat vastagsága minimum 15 cm kell, hogy legyen. A tömörítés forgalmi terhelésű terület alatt Trγ = 95 % egyéb esetekben Trγ = 85 %- ig kell elvégezni. Itt a tömörítés csak kézzel végezhető. A munkaárokba a földvisszatöltést rétegesen kell végezni. A földmunkák a munkaárok betakarásakor csak kézzel végezhetők. Gépi tömörítés a csak a cső tetővonala felett 30 cm-re kezdhető. A rétegeket 20 cm-ként kell képezni, a tömörítés Trγ = 85%, a közút alatt Trγ = 95%. A helyszínrajzon feltüntettet a csatorna típusát és a bekötéseket a 9. táblázat foglalja össze. 9. táblázat: A B változat által meghatározott csatornatípusok és bekötések jellemzői Szennyvízcsatorna jele Csatorna típusa Érintett utca Csatorna hossza (m) Bekötések száma (db) SZ 1-0 gravitációs Zrínyi Miklós utca, Jókai Mór utca SZ 1-1 gravitációs Jókai Mór utca SZ 1-2 gravitációs Bem József utca SZ 1-3 gravitációs Jókai Mór utca 36 1 Összes gravitációs rendszer NY 1-0 nyomott Jókai Mór utca 244 Összesen A fenti táblázatban csak olyan bekötések szerepelnek, amely ingatlanokban állandóan, vagy ideiglenesen laknak, lakatlan ingatlanok csatlakozását tehát nem vettük figyelemben. 34

35 A fenti megoldáshoz kapcsolódóan az átemelővel kapcsolatban az alábbi elvárásokat kell teljesíteni: Az átemelőt körbe kell keríteni, és a személy-, és a teherforgalom részére megfelelő kapuval és úttal kell ellátni. A nyomóvezeték szerelvényeit, (tolózárak, áramlásirányítók visszacsapó szelepek, illetve a szennyvízmennyiség mérő) az átemelőn kívül létesített vasbeton aknába kell elhelyezni. A szivattyúk automatikus működését vezérlőszekrény biztosítja. A kábelek vezetését úgy kell megoldani, hogy az átemelő akna légtere, és a kapcsolószekrény között ne legyen kapcsolat. A hálózati betáplálás mellett aggregátoros csatlakozást is kell biztosítani. A vezérlőszekrény, és az átemelő akna szagtalanítását biztosító, ventillátort tartalmazó műanyag akna és a hozzá kapcsolódó szagtalanító tőzegdepó szintén a védőterületen belül kerül elhelyezésre. Az átemelő építészete előre gyártott vasbeton aknaelemekből készülhet, kútsüllyesztéses technológiával, kétszeri szigeteléssel. Az átemelő gépészete előre gyártott, KO 36, vagy tüzihorganyzott acél minőségben, golyós áramlás- irányító és tolózár szerelvényekkel, dugulásmentes szivattyúkkal, mennyiségmérővel kerül megtervezésre. A tervezett beépítendő vezérlőszekrény főbb jellemzői: Közterületi vezérlőszekrény (esőtetővel, IP 55 védettségű, zárral) Beépített intelligens vezérlő egység Automata vezérlési mód Helyi hibajelzés (fény, hang) Üzemidő és kapcsolási szám tárolás Temperáló fűtés Időnkénti kényszerindítás (pangó víz ellen) Illetve be kell tartani a leendő üzemeltető által meghatározott műszaki előírásokat. A 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet, illetve a 379/2015. (XII.8.) Korm. rendelet szerint a gazdaságos csatornázhatóság feltételei az alábbiak öblözetekre/alrendszerekre: 35

RAMOCSA. Települési Szennyvízkezelési Programja. Ramocsa Község Önkormányzata 8973 Ramocsa, Fő út 6.

RAMOCSA. Települési Szennyvízkezelési Programja. Ramocsa Község Önkormányzata 8973 Ramocsa, Fő út 6. Ramocsa Község Önkormányzata 8973 Ramocsa, Fő út 6. RAMOCSA Települési Szennyvízkezelési Programja 2016 Készítette: Goodwill Consulting Kft. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, kiindulási adatok... 4 2. A település

Részletesebben

FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN

FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 1/107 File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 2/107 TARTALOMJEGYZÉK 13 FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 185-17/2016. Tárgy: Baj, Németh Sándor egyéni vállalkozó 03 hrsz-ú ingatlanon lévő Baj.-III homokbánya környezetvédelmi engedélyeztetési eljárása Ügyintéző:

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

RÉSZLETES TÉNYFELTÁRÁS ZÁRÓ-DOKUMENTÁCIÓ

RÉSZLETES TÉNYFELTÁRÁS ZÁRÓ-DOKUMENTÁCIÓ Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net PÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 9099 Pér, Szent Imre u. 1.

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra!

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 29204-19/2012. Tárgy: Fót, 0262/26 hrsz., M2 lehajtó és Keleti

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Melléklet: Térkép Markovits Péter. Vízikönyvi szám: D.2/2/284

Melléklet: Térkép Markovits Péter. Vízikönyvi szám: D.2/2/284 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1593-8/2012. Tárgy: Felső-Gödi vízbázis védőterületeinek előzetes

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. jóváhagyom. Az egyszerűsített határozati formában történő döntéshozatalra vonatkozó kérelmet elutasítom.

H A T Á R O Z A T. jóváhagyom. Az egyszerűsített határozati formában történő döntéshozatalra vonatkozó kérelmet elutasítom. Ügyszám: Ügyintéző: Telefon mellék: 1598-13/2016. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László 226/154 Tárgy: Teljesítményértékelés jóváhagyása H A T Á R O Z A T A Mineral Monti 2009 Kft. (4244 Újfehértó, Garibaldi

Részletesebben

TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE KÁLÓCZY ANNA OKTVF KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Budapest, 2007. 06.

Részletesebben

. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

TALAJVÉDELEM GYAKORLAT, A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS

TALAJVÉDELEM GYAKORLAT, A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS TALAJVÉDELEM GYAKORLAT, A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS A környezeti állapotfelmérés összeállítási vázlata INDOKLÁS A Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 12345/06. ügyszám alatt teljes

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 19 /2016. (V. 27.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK...1 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 2.1. Napfénytartam...1 2.2. Léghőmérséklet...1 2.3. Csapadék- és hóviszonyok...1 2.4. Párolgás...2 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 3.1. Alapadatok...2

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN

KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN Virág Margit 1, Csegény József 2, Dr. Szűcs Péter 3, Dr. Madarász Tamás

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

RENDELET. Önkormányzati Rendeletek Tára

RENDELET. Önkormányzati Rendeletek Tára RENDELET Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: Kihirdetés

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján:

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján: Szakonyfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (IV.29.) számú rendelete Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu települések közös gazdálkodási tervéről A gazdálkodásról szóló 2000. évi

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VÍZI KÖRNYEZET

FELSZÍN ALATTI VÍZI KÖRNYEZET FELSZÍN ALATTI VÍZI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ÉS JELLEMZÉSE 2012. május 11. 1/18 Tartalomjegyzék 4 FELSZÍN ALATTI VÍZI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ÉS JELLEMZÉSE... 4 4.1 A vizsgálat céljának és terjedelmének megalapozása...

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Tárgy: HATÁROZAT. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: felügyelőség)

Tárgy: HATÁROZAT. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: felügyelőség) FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246, : (42) 598-930, Fax: (42) 598-941, E-mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Alapállapot jelentés Baseline Report

Alapállapot jelentés Baseline Report Alapállapot jelentés / Baseline Report Electrolux Lehel Kft., Nyíregyháza 2015. április Alapállapot jelentés Baseline Report 2015. április Terület megnevezése: Ingatlan tulajdonosa: Electrolux Nyíregyháza

Részletesebben

Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés

Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 1. Bevezető 2 1.1. Előzmények 2 1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Tárgy: H A T Á R O Z A T

Tárgy: H A T Á R O Z A T Ügyszám: Ügyintéző: mellék: 226/154 589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László Tárgy: Melléklet: A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye

Részletesebben

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT/1É 08/0065/08 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

DOMBÓVÁR 2010. Székesfehérvár

DOMBÓVÁR 2010. Székesfehérvár DOMBÓVÁR KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVHEZ 2010. Székesfehérvár DOMBÓVÁR KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVHEZ Készítette: JUGLANS ALBA Mérnöki Iroda Bt. Enyedi-Egyed

Részletesebben

Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16

Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16 Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Településszerkezet A település szerkezetét alakító legfőbb természeti elem a Tisza

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 12628-1/2012. Tárgy: Az ipox chemicals Kft. Budapest, XXIII.

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Vízvédelem 2015.04.23. Törvények KM011_1. 2014/2015-ös tanév II. félév. 8. rész: A vízvédelem szervei, jogi szabályozás

Vízvédelem 2015.04.23. Törvények KM011_1. 2014/2015-ös tanév II. félév. 8. rész: A vízvédelem szervei, jogi szabályozás Vízvédelem KM011_1 Széchenyi István Egyetem 2014/2015-ös tanév II. félév 8. rész: A vízvédelem szervei, jogi szabályozás Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki

Részletesebben

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv ' Valkó Nagyközségi Önkormányzat 2114. Valkó, Rákóczi u. 3.W06/28-483-443. GiW6/28-572-031. E-mail cím: hivatal@valko.hu Valkó Nagyközségi Önkormányzat Helyi Hulladékgazdálkodási Terv (2014-2019) Szervezet

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Környezetvédelmi Engedélyezési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Szombathely Megyei Jogú Város 2013. évi környezeti állapotáról

TÁJÉKOZTATÓ. Szombathely Megyei Jogú Város 2013. évi környezeti állapotáról TÁJÉKOZTATÓ Szombathely Megyei Jogú Város 2013. évi környezeti állapotáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés e.) pontja alapján a települési önkormányzatnak

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Polgár Károly osztályvezető DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Pécs, 2015. július 02. Programterület - Magyarország délnyugati részén - Dráva folyó

Részletesebben

FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246 : (42) 598-930 Fax: (42) 598-941 E-mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu Internet:

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

1. Megbízás, előzmények, kiindulási adatok

1. Megbízás, előzmények, kiindulási adatok 1. Megbízás, előzmények, kiindulási adatok Salföld település Önkormányzata Környezetvédelmi Programja részeként a jelen dokumentációba foglalt Települési Szennyvízkezelési(elhelyezési) Programját elkészíttette,

Részletesebben

MAKÓ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL FROM THE NOTARY OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL FROM THE NOTARY OF MAKÓ MAKÓ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL FROM THE NOTARY OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/964-1/2012/I. Üi.: Tóth Eliza Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. T á j é k o z t a t ó a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi

Részletesebben

Általános előírások. Az előírások hatálya 1..

Általános előírások. Az előírások hatálya 1.. Gyepükaján Községi Önkormányzat Képviselőtestületének /2005. (. ) számú rendelete Gyepükaján község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Gyepükaján Község Önkormányzatának

Részletesebben

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek Tartalom 1.1. Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 4 1.1.1. IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020.... 4 1.1.2. A fenntarthatóság felé való

Részletesebben

RÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez

RÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez RÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez A Vasi Kőház Kft megbízásából talajmechanikai vizsgálatot végeztünk a címben megjelölt létesítményhez.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal Síkvidéki víztöbbletek és vízhiányok kezelése 3. szekció Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal 1. A térség korábbi

Részletesebben

A határozat 2013. május 7-től jogerős. Tárgy: Mórahalom 0319/38 hrsz-ú ingatlan kutatási műszaki üzemi terve H A T Á R O Z A T

A határozat 2013. május 7-től jogerős. Tárgy: Mórahalom 0319/38 hrsz-ú ingatlan kutatási műszaki üzemi terve H A T Á R O Z A T MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG SZBK/605-18/2013. Ügyintéző: Hadabásné Csegöldi Erzsébet :+36 56 512-322 : +36 56 512-337 E-mail: erzsebet.csegoldi@mbfh.hu A határozat 2013.

Részletesebben

2/b. sz. melléklet J E L E T É S OKKP 2008. ÉVI EGYEDI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL

2/b. sz. melléklet J E L E T É S OKKP 2008. ÉVI EGYEDI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL 2/b. sz. melléklet J E L E T É S OKKP 2008. ÉVI EGYEDI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL 1 Tartalomjegyzék 1. Egyedi projektek... 4 1.2. A Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok kármentesítési munkáinak

Részletesebben

GESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

GESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK GESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Geszt Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény,

Részletesebben

PÁLYÁZATIFELHlVÁS. A közszolgáltatásba bevont terület települési, foldrajzi és közlekedési jellemzői:

PÁLYÁZATIFELHlVÁS. A közszolgáltatásba bevont terület települési, foldrajzi és közlekedési jellemzői: PÁLYÁZATIFELHlVÁS Balassagyarmat Város Önkormányzata a Balassagyarmat város közigazgatási területén nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység ellátására

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

Felsőörs környezetvédelmi programja

Felsőörs környezetvédelmi programja 2016 Felsőörs környezetvédelmi programja Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezetmérnöki Intézet Felsőörs környezetvédelmi programja Készítette: Arany Diána Mónika, Berecz Veronika, Németh Péter, Zóka Dániel

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése. Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi árvizekre a kisvízfolyásainkon

Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése. Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi árvizekre a kisvízfolyásainkon Magyar Hidrológiai Tárasság - XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely 2015.07.01-03. Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi

Részletesebben

Pethőhenye Község Képviselő-testületének 7/2006. (VIII. 10.) számú rendelete a település Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról Pethőhenye Községek Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 5065-13/2012. Tárgy: A Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 3239-6/2012. Tárgy: Zalakerámia Zrt. Romhányi Gyáregysége

Részletesebben

SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem

SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem Környezetgazdálkodási és Tanácsadó Kft. e-mail: envicare@chello.hu ORMOSSZÉN KFT.. MIISKOLC SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem Környezeti hatástanulmány és összevont

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Nagykunsági-főcsatorna keleti ág 1.2. A víztest VOR kódja: AEP835 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Nagykunsági-főcsatorna keleti ág 1.4. A víztest

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2007 ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Ónod Község Önkormányzata KÉSZÍTETTE: JÓVÁHAGYTA: TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 A települési környezetvédelmi

Részletesebben

A tételhez segédeszköz nem használható.

A tételhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a szakmai és vizsgakövetelmények 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulok témaköreinek mindegyikét

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK 1. számú függelék a 10/2007.(Vlll.10.) önkormányzati rendelethez 1, 2 1. BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1863-5/2012. Tárgy: A Wienerberger Téglaipari Zártkörűen Működő

Részletesebben

Ferencvárosi Önkormányzat képviselőtestületének

Ferencvárosi Önkormányzat képviselőtestületének Ferencvárosi Önkormányzat képviselőtestületének 19/2002. (X. 10.) sz. rendelete a Bp. IX. ker. CF Pharma gyógyszergyár és környéke (Kén utca - Gubacsi út - Illatos út Külső Mester utca által határolt terület)

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

településrendezési tervének M1/2015-OTÉK jsz. módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

településrendezési tervének M1/2015-OTÉK jsz. módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ NÁGOCS településrendezési tervének M1/2015-OTÉK jsz. módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ JÓVÁHAGYVA: HÉSZ módosítása: 11/2015.(IX.10.)önk. rendelettel településszerkezeti terv módosítása: 58/2015.(IX.10.)

Részletesebben

Földmővek, földmunkák II.

Földmővek, földmunkák II. Földmővek, földmunkák II. Földanyagok tervezése, kiválasztása Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Határozat

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Határozat GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 14869-15/2015. Hiv. szám: - Tárgy: Ügyintéző: dr. Király Bernadett Zsófia / Nagyné Bakonyi Ildikó Melléklet: - Tatabánya, Coloplast Hungary Gyártó Kft.

Részletesebben

A kapuvári Berg Gusztáv Szakiskola egészségterve

A kapuvári Berg Gusztáv Szakiskola egészségterve A kapuvári Berg Gusztáv Szakiskola egészségterve 2011. március 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 5 Bevezetés az egészségterv háttere, szükségessége, célja... 7 A település rövid bemutatása... 10

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Határozat

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Határozat GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 9279-20/2015. Hiv. szám: - Tárgy: Ügyintéző: dr. Király Bernadett Zsófia / Pulai Judit / Kristóf Andrea / Sovánné Nagy Gréte / Pandúr László / Bedők

Részletesebben

1 / 19. Kányavár község Képviselőtestületének 7/2005. (VI. 28.) számú Önkormányzati Rendelete. Kányavár Helyi Építési Szabályzatáról

1 / 19. Kányavár község Képviselőtestületének 7/2005. (VI. 28.) számú Önkormányzati Rendelete. Kányavár Helyi Építési Szabályzatáról 1 / 19 Kányavár község Képviselőtestületének 7/2005. (VI. 28.) számú Önkormányzati Rendelete Kányavár Helyi Építési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben a 6/2008. (V.29.) számú rendelettel.) Kányavár

Részletesebben

Helyi Építési Szabályzat hatálybaléptetése 21/2013. (XII.23.) sz. rendelet

Helyi Építési Szabályzat hatálybaléptetése 21/2013. (XII.23.) sz. rendelet Pilisszentkereszt Helyi Építési Szabályzat hatálybaléptetése 21/2013. (XII.23.) sz. rendelet PILISSZENTKERESZT ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT SZABÁLYOZÁSI TERV HATÁLYBA LÉPTETÉSE Megbízó: Pilisszentkereszt Önkormányzat

Részletesebben

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 82208-5-37/2016. Ügyintéző: dr. Ruzsáli Pál Csókási Antia Filakné Enyedi Andrea Kovács Viktor Tel.: +36 (62) 681-668/2668 Tárgy: Déli Áramlat Magyarország Zrt.,

Részletesebben

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020)

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) Készítette: WENFIS Mérnök Iroda Kft. Nagy Gergő Környezetkutató Geográfus Németh Balázs Környezetmérnök Gödöllő, 2016. április 8. Mészáros

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Ikt. sz.: KTVF: 1740-4/2011. Tárgy: Előadó: Radványi Miklós Szabariné Madar Orsolya Ferencz Zsuzsanna Katkó Lajos Schwenk Zsuzsanna

Részletesebben

Nagyszentjános Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2009. július Véleményezési tervdokumentáció TH-08-02-14

Nagyszentjános Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2009. július Véleményezési tervdokumentáció TH-08-02-14 Nagyszentjános Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2009. július Véleményezési tervdokumentáció TH-08-02-14 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 eitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. 38. pontja [Vízi út 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára] k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. 38. pontja [Vízi út 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára] k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 108004-1-20/2016. Ügyintéző: dr. Kisgyörgyei Ágnes Csókási Anita Berényi Anita Katona Csaba Kovács Viktor Vinczéné Szántó Gizella Gaál Zoltánné Darányi Réka

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. m ó d o s í t j a :

H A T Á R O Z A T. m ó d o s í t j a : Ügyszám: Ügyintéző: Telefonmellék: FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246, : (42) 598-930, Fax: (42) 598-941, E-mail:

Részletesebben