A társadalmit. Dr. habil.. Wilhelm Zoltán tszv.. egyetemi docens 2011
|
|
- Attila Biró
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A társadalmit rsadalmi-gazdasági gi tér r regionális természeti szetiés s környezeti k problémái India és s Kína K példp ldáján Dr. habil.. Wilhelm Zoltán tszv.. egyetemi docens 2011
2
3
4 Földrajzi keretek Az indiai szubkontinens legnagyobb és legnépesebb állama a terület letének majd 3/4- ét t elfoglaló Indiai KöztK ztársaság g ( km 2 ). A szárazulatok 2,2%-ára terjedő országban él l FöldF ldünk népessn pességének 17,5%- a: területe alapján n a Föld F hetedik, népességszáma szerint (2011 márciusm rciusában 1 milliárd 210 millió) ) viszont második m országóri riása.
5
6
7
8 Őslakói i a veddo-ausztralid népek
9 Az első nagy bevándorl ndorlási hullám m során a Kr. e. IV. évezredben a dravidák özönlötték k el a szubkontinenst, akik az É-i síkságokon már m r a Kr. e. III. évezredben fejlett civilizáci ciót t hoztak létre, l melynek jelentősége hasonló az egyiptomi, a mezopotámiai miai vagy a kínai k ősi civilizáci ciókéhoz. A feltárt romvárosok rosok (Harappa, Mohenjodaro, Chanhudaro, Lothal stb.) tanúsága szerint a dravidák társadalma csaknem egy évezreden át élt itt jól j l szervezett körülmk lmények között. k
10 Az Indus Civilizáci cióhoz tartozó terület és s annak néhány ny települése Indiában, Mohenjodaro (Móhendzsódáró) alaprajzával Allchin, B. Allchin,, R és Puskás s I alapján Jelmagyarázat: A= Alsóváros; C= Citadella; 1= Sztúpa pa; ; 2= Kollégium; 3= Tanácsterem; 4= Nagy Fürdő; ; a= az Indus Civilizáci cióhoz tartozó települések elterjedésének körülbelüli li határa Indiában; b= falvak csoportja; c= falu; d= városv
11
12
13 Nagyon valósz színű,, hogy a városi v szisztéma a természeti csapások sok szinergikus hatása következtében eltűnő vidéki terményfelesleg hatására roggyant meg. A városokra v nehezedő népességnyomás s fokozódása, amely romló egészs szségügyi gyi körülmk lményekkel párosult, pusztító járványokhoz vezethetett, így végül v l elnéptelened ptelenedést, a városi v népessn pesség vitalitásának elvesztését t okozhatta. Akár r az ember, akár r a természet, vagy mindkettő hatására következett k be, de i.e körül k l az Indus Civilizáci ció elpusztult.
14 Más ma már m r jórészt j elvetett vélemények szerint a Harappa Civilizáci ció végét t a korai árja bevándorl ndorlás okozta. A világos bőrű, b, magas termetű indoárj rják fokozatosan a félsziget f középsk pső és s déli d részr szére szorított tották k vissza az alacsonyabb termetű,, sötétebb s tebb bőrű dravidákat. Az árja terjeszkedés évszázadai zadai a brahman civilizáci ció kezdetét t jelentették. Ekkor alakultak ki a társadalom t sajátos tagolódását rögzítő kaszt- vagy varnarendszer csírái, amely funkciója szerint meghatározta az egyes társadalmi t rétegek, csoportok alá- és s fölérendeltsf rendeltségi viszonyait, biztosította totta a szüks kséges javak megtermelését és s elosztásának módjm dját.
15
16 Az évi vi népszn pszámlálás s adatai szerint 845 nyelvet és s dialektust beszélnek Indiában. Ezek közül l ma 42 tudhat maga mögött m legalább egymillió,, anyanyelvi szintű ismerőt. Sok olyan nyelv és s nyelvjárás s van, amelyet csak néhány n ny tíz- vagy százezer zezer ember használ.
17 Nyelvcsaládok Dél-ÁzsiD zsiában
18 Az alkotmány helyi használatban 22 nyelvet ismer el hivatalosnak; a központi k nyelv a hindi; emellett összességében sok százmilli zmillió ember nyelve az asszámi mi, bengáli, bodó, dogri, gudzsaráti ti, kannada, kasmíri, konkáni ni, maithili, malajálam lam, manipuri, maráthi thi,, nepáli, orija,, pandzsábi, szanszkrit, szantáli li, szindi,, tamil, telugu és az urdu.
19 Főbb beszélt nyelvek Indiában
20 Az egyes államok llamok szintjén n további hivatalos nyelveket is használnak. A hivatalos adatok szerint a lakosság g töredt redéke (alig 3%-a) beszéli magas szinten a volt gyarmatosítók nyelvét, az angolt, közülük k k 200 ezren anyanyelvüknek vallják. Hosszú időn n keresztül l a közép-k és s felsőfok fokú iskolák tanítási nyelve s a tudományos irodalom teljes egész szében angol volt és s részben r ma is az. Az Egyesült Államok után n India rendelkezik a világ második legnagyobb angolul beszélő tudományos közösségével. Az ország g legeldugottabb részein r is találunk lunk angolul kommunikálni kész k embereket.
21 India a függetlensf ggetlenség g előest estéjén n (1947)
22
23 Hinduk aránya India körzeteiben k (2001)
24 Sanathana-dharma 33 millió isten? Politeizmus? Ísvara: Önvaló,, Valóság, Öröktől l fogva létezl tező. A megnyilvánul nuló Egy az Isten. A megnyilvánul nulás s formája a teremtés, a fenntartás és s a pusztítás s (újrateremt( jrateremtés). E három h funkció megszemélyes lyesített jelképe a Trimúrti rti: : Brahma, Vishnu, Shiva. Ugyanakkor isten számtalan formában képes k megnyilvánulni nulni inkarnáci ciók Isten különleges k hatalommal felruházott szolgái i a félistenek f (dévák),( akik az élet meghatározott területei leteiért felelősek sek
25 Az Indiában varnarendszernek (varna = szín) nevezett struktúrának, a portugál casta (jelentése: származás, népcsoportn pcsoport esetleg tiszta )) szóból l eredően en adtak nevet a kortárs rs Európában, így született a kaszt kifejezés. Négy N főf varna. Jati (2000+) Jajmani Érinthetetlenek = párip riák k = haridzsanok = scheduled castes = dalitok (17%)
26 A muzulmán n társadalom t is kasztosodott Idegen hódítók h k (arab, mongol, türk, t afgán, perzsa) leszármazottai: asraf vagy khas Helyi áttértek: ajlaf, atraf, aam Előbbiek alkották k a nemességet, illetve arisztokráci ciát. Földbirtokosok, F igazgatási és s vallási vezetők, vagyis az elit. Származ rmazásuk helye szerint további csoportokra tagolódtak/ dtak/nak
27 Sayyad, shaik: : arab eredet Mughal: : mongol Pathan: : afgán Ajlaf közösség: szegények, foglalkozási alapon legalább 170 további csoport Arzal, raizal: : takarítók k (legalul) A megosztás s idején n főleg f az elit és s a középosztály vándorolt v Pakisztánba. Akik maradtak: OBC, többszt bbszörösen sen hátrányos h.
28 Hindu/muzulmán n törésvonalakt Kashmir Erőszakos térítés, t áttértek Vagyoni különbsk nbségek Hitelvek konfliktusai Szent helyek körül k l kitört viszályok Ayodhya: : december 6. a Bharatiya Janata Párt rathyatrát szervezett zavargások (Babar 1528-ban építtette a Babri Masjidot) 2002 februárj rjában: zavargások Gujaratban
29
30 Demográfiai robbanás Az első népszámlálás s (vagy inkább becslés) s) szerint 1600 körül k l a népessn pesség g száma kb. 130 millió volt. JóJ negyed évezred múltm ltán, re a lakossága 203 millióra emelkedett. Tehát az évi népessn pességnövekedés s mindössze fő volt. Ez a nagyon lassú növekedés s többek t között a belső villongások, az európai hatalmak India ellen viselt háborh borúi, az éhínségek és s járvj rványok következtk vetkeztében fellépő a magas szület letési arányt megközel zelítő,, sőt s nem egy esetben felül l is múló m haláloz lozások száml mlájára írható.
31 Demográfiai robbanás 1891-ben viszont már m r 279 millió főt t száml mláltak ltak meg, azaz az évi növekedn vekedés s kereken 4 milliós s volt. A brit gyarmatosítás s megszüntette India külsk lső és s belső háborúit, javultak az egészs szségügyi gyi feltételek telek is. Mégis, 1931-ben ugyanennyit írtak csak össze, azaz a népessn pesség g növekedn vekedése e négy n évtized távlatt vlatában gyakorlatilag nulla volt, többek t között k az és s az közötti k évek influenzajárv rványai, ill. a növénytermesztn nytermesztés s hagyományos szerkezetének megbontása és s a monszun kimaradása nyomán keletkezett éhínségek miatt.
32 Demográfiai robbanás Az 1930-as évektől l kezdve a népessn pesség növekedése felgyorsult: között k ismét évente mintegy 4 millióval nőtt n a lélekszám től l (ekkor már m r 361 millióan éltek Indiában) pedig a még m g mindig magas szület letési arány, a csökken kkenő haláloz lozás és s az átlagos életkor kitolódása következtk vetkeztében a népesség g gyarapodása rendkívüli, ez idáig ig soha nem tapasztalt méreteket m öltött: tt: megkezdődött a demográfiai robbanás.
33 Demográfiai robbanás 1961-ben 439 millióan éltek az országban, ami csaknem 8 milliós évi növekedn vekedésnek felel meg ben 548, 1981-ben 684, 1991-ben 846 millióan lakták k Indiát re a népessn pességszám átlépte az 1 milliárdos küszöböt március m 1-jén: főf (2001: , vagyis a gyarapodás: 181 millió fő [Brazília])
34 Demográfiai robbanás A függetlensf ggetlenség g elnyerésétől l napjainkig eltelt 60 év során n háromszorosh romszorosára ra nőtt n India lakossága. Jelenleg csaknem annyian élnek Indiában, mint az Amerikai Egyesült Államokban, Indonézi ziában, Brazíli liában, Pakisztánban, Oroszországban és s Japánban, azaz a Föld harmadik, negyedik, ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik legnépesebb államában együttv ttvéve, ve, vagy kb. annyian, mint Európa és s Angol-Amerika Amerika valamennyi országában! Ezt a népszaporodn pszaporodási si ütemet figyelembe véve v ve 2025-re 1,4 milliárd, re 1,64 milliárd emberrel lehet számolni az Indiai Köztársaságban, azaz ha nem mérsm rséklődik közben k a népessn pesség g növekedn vekedése Földünk legnépesebb állama lesz.
35 Demográfiai robbanás A szület letési aránysz nyszám m a múlt m század zad elejétől napjainkig csak felével csökkent, és s még m g mindig magas (23 ). Indiában a házassh zasság g szinte vallásos kötelességnek minősül. Az anyagi ellátotts tottság és s az érzelmi érettség g vagy az egyéni párvp rválasztás s még m napjainkban sem meghatároz rozója a házassh zasságnak. Ma is fennáll a korai házassh zasságkötés s szokása, sa, jóllehet j 1929-ben törvt rvényt hoztak ellene. Mégis, M a falvakban élő év v közötti k fiatalok több t mint 2/3-a a házas! h Ez, valamint az özvegyek újbóli férjhezmenetelf rjhezmenetelét akadályoz lyozó társadalmi tilalom feloldása ami kb. 20 millió nőt érintett szintén n a népszaporulat n növekedéséhez vezetett
36 Dekád Szület letési aránysz nyszám ( ) Haláloz lozási aránysz nyszám ( ) Természetes szaporodás s ( )( ,2 42,6 6, ,1 47,2 0, ,4 36,3 10, ,2 31,2 14, ,9 27,4 12, ,7 22,8 18, ,2 18,9 22, ,2 16,2 21, ,9 10,8 20, ,4 8,4 17,0
37 Demográfiai robbanás Ez utóbbinak különösen k a demográfiai robbanás kezdetén n volt fontos szerepe, már m r csak azért is, mert szemben a mi nőtöbbsn bbségű Európánkkal, a nemek arány nyát t tekintve Indiában a férfiak f vannak többen (1000 férfira f mindössze 936 nőn jut), jóllehet j a nők n k biológiailag ellenáll llóbbak. Valósz színűleg a nők n kulturális, lis, egészs szségügyi gyi és s társadalmi t körülmk lmények okozta magasabb (főként gyermekkori) haláloz lozásával függ f össze ez a kedvezőtlen arány. A leánygyermek szület letését t nem kíséri k osztatlan öröm, mert kiházas zasításuk suk pénzbe p kerül l (átlagosan( USD), s munkaerejét t a férj f családj djában (a falvakban generáci ciókat tömörítőt nagycsaládban) hasznosítj tják, így a szülők k időskorukban átfogó nyugdíjrendszer nem lévén l csak az otthon maradt fiúgyermekre támaszkodhatnak. t
38 Demográfiai robbanás A haláloz lozások aránya egy évszázad zad alatt a jobb egészs szségügyi gyi ellátotts tottság következtében kb. 1/5-ére csökkent (8,4 ), s jelentősen kitolódott az életkor felső határa is. A századel zadelőn n a szület letéskor várható élettartam alig 24 év v volt, és s ben is csak 32; ma viszont közel k 69 év, mely megegyezik hazánk 2007-ben megszületett fiúcsecsem csecsemőinek élethossz- kilátásaival.
39 Demográfiai robbanás A természetes szaporodás s az elmúlt lt évtizedekben mérsm rséklődött ugyan, de még m így is magas (17 ). A népessn pességnövekedés gyors üteme különösen a demográfiai robbanás s kezdeti időszak szakában nem azért tűnt riasztónak, mert abszolút t mértm rtéke túlságosan magas volt, hanem mert nem kísérte olyan gazdasági gi fejlődés, mint a fejlettebb országokban.
40 Korábban az angolok gyarmatbirodalmuk terület letén n sok helyütt pl. Malajzia, Kelet- és s Dél-Afrika D indiai szerződéses ses munkásokat sokat telepítettek tettek le. A XX. század zad derekától l jelentős s számban érkeztek Gandhi hazájából vendégmunk gmunkások az Öböl-országokba is. Ezek között k akad olyan (Egyesült Arab Emirátusok), ahol a lakosság g 62%-át indiaiak adják. Ugyanilyen arányban élnek indiaiak Mauritiuson, de 10%-ot meghaladó a lakosságb gból l való részesedésük k Guyana, Trinidad és s Tobago, Fidzsi, Suriname, Bahrein, Katar, Szaúd-Ar Arábia és s Kuvait esetében is. Európában érthető történelmi okok miatt Nagy-Britanni Britanniában él l a legnagyobb indiai közössk sség g (2,3 millió fő), de az Egyesült Államokban szintén n meghaladja már r az indiai bevándorl ndorlók k száma a 2 milliót.
41 India demográfiai arculata fiatalos. Napjainkban a lakosság g mintegy 1/3-a a 15 éven aluli és s csak a népesség g 5%-a a idősebb 64 évesnél. Mindezért az átlagos életkor 25 év. Ez a juvenilis korstruktúra ra komoly lehetőségeket rejt a XXI. század zad globális lis gazdaságának kiaknázására. Az indiai népessn pességkoncentráció nemcsak törtt rténelmi kora, eredete alapján n különbk nbözik, pl. az európait paitól vagy az észak-amerikai amerikai népessn pességtömörülésektől, hanem az alapjául szolgáló gazdaság g szerkezete tekintetében is. Az indiai tömörülés t s kezdettől l fogva a mezőgazdas gazdaságra gra épült, az agrárfoglalkoz rfoglalkozásúak ak aránya még g ma is nagyon magas (60%), az iparban (12%) és a harmadik szektorban (28%) foglalkoztatottak aránya messze elmarad mögötte. m
42 Tigris vagy sárks rkány? Új j világgazdas ggazdaság Kína és s India kibontakozásával a hatalom keletre tolódik: létrejl trejön Chindia? Kína a hagyományos tömegcikkt megcikk- termelésben továbbra is élenjáró marad, sokmillió dolláros elektronikai iparral, nehézipari központokkal. k India erősödő hatalom a szoftvergyárt rtásban, tervezésben (design), szolgáltat ltatásokban, precízi ziós műszergyártásban. Az ellentétes tes politikai, hatalmi és gazdasági gi érdekek azonban valósz színűleg megakadályozz lyozzák k az integráci ciót.
43 Előny nyök és s hátrh trányok Kína marad az ipari óriás (Billió USD) miközben India szárnyal az IT és s a szolgáltat ltatások terén. (Milliárd USD)
44 Előny nyök és s hátrh trányok Az indiai befektetések jóvalj jövedelmezőbbek (%) és s a bankok is kedvezőbb helyzetben vannak (a kölcsk lcsönök k %-ában)% de Kína K több t befektetést csábít. (Milliárd USD)
45 Versenyelőny nyök és s hátrh trányok Kína India előtt jár j (USD) de India munkaereje fiatalabb (a munkaerő átlagéletkora) letkora)
46 Versenyelőny nyök és s hátrh trányok és s a duzzadó népességszám (milliárd fő) f segít t utolérni az élenjárókat. (billió USD)
47 Előret retörés s a műszaki m alkalmazásokban Kína és s India a legfontosabb növekvn vekvő piacok
48 A függetlensf ggetlenség g elnyerését t követk vető 30 szűk k esztendő Fél évszázaddal zaddal a függetlensf ggetlenség g kivívása előtt az indiai gazdaság g stagnált. A gazdasági gi növekedn vekedés s 0,8% volt évente, mely megegyezett a népessn pességnövekedés rátájával, így az egy főre f jutó jövedelem nem változott. v A függetlensf ggetlenség g első évtizedeiben ez évi átlagban 1950 és 1980 között k 3,5%-ra nőtt. n Egyúttal a népességnövekedés s is felgyorsult, melynek következtk vetkeztében az egy főre f jutó növekmény csak 1,3% volt.
49 Hindu növekedn vekedési rátar ta
50 A függetlensf ggetlenség g elnyerését t követk vető 30 szűk k esztendő Jawaharlal Nehru és s lányal nya,, Indira Gandhi, béklyóba verte az indiaiak energiáit it a kapitalizmus és s a szocializmus legrosszabb vonásaib saiból l kevert gazdaságban. gban. Rossz hatásfok sfokú,, monopolizált lt állami szektor. Agyonszabályozott magánszf nszféra. A világ g legszigorúbb ár- és s termelésellen sellenőrzési rendszere. Gátolt külfk lföldi ldi befektetések sek. Az z indiai gazdaság megfosztása sa a külfk lföldi ldi technológi giától és versenytől l egyaránt. A szervezett munkáss sság g dédelgetd delgetése e = hatékonys konyság csökken kkenése. e. Az z alapoktatás s színvonal nvonalának nak javítását elhanyagolták.
51 Rajiv Gandhi: óvatos reformok 1991-ben. (1991-ben Indiának nak már m r csak egy milliárd dollár r valutatartaléka volt, szemben a 2005-ös s 118 milliárddal rddal.)
52 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság között k évi 6%-os bővülés. Ezt követk vetően en 7,5%-ra emelkedett. Az indiai középosztk posztály létszámát t tekintve az utóbbi húsz h évben megnégyszerez gyszereződött, mára m megközel zelíti a 250 millió főt! Mindeközben az ország g nélkn lkülözőinek évente 1%-a küzdötte fel magát t a szegénys nységi küszk szöb b fölé f (Napi ember!!!). A népességnövekedés s 2,2%-ról l 1,7%-ra csökkent. Az z egy főre f eső GDP 1178 USD-ról 3051 USD-ra nőtt (vásárl rlóerő paritáson számolva). India jelenleg a világ g negyedik legnagyobb gazdasága, ga, rövidesen r Japánt maga mögém utasítva tva a harmadik lesz.
53 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Ha a növekedn vekedés s mértm rtékét t vesszük k górcsg rcső alá,, akkor Kína K megnyerte az utóbbi 20 év versenyét, évi 9,5 %-os% bővüléssel. b A Deutsche Bank előrejelz rejelzése szerint, köszönhetően en az indiai reformoknak és s a munkaerő-növekm vekménynek, az elkövetkezend vetkezendő 15 évben India lekörözi Kínát t a növekedn vekedés ütemét t tekintve.
54 Az indiai gazdasági gi növekedn vekedés üteme (%)
55 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság A hurráoptimizmust elkerülend lendő: : India foglalkoztatottjainak mindössze 0,7%-a dolgozik a high-tech szektorban, ha ehhez hozzáadjuk az exportra termelő iparban alkalmazottakat, még m g mindig csupán n 6%- nál l tartunk.
56 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Belső piactól export, Fogyasztás beruházások (A A fogyasztás s adja az ország g GDP-jének 64%-át, szemben Európa 58, Japán n 55 és s Kína K 42%-ával. ), Szolgáltatások ipar, High-tech alacsony hozzáadott értékű termékek kek. A világgazdas ggazdasági gi leszáll lló áramlatoktól l való elszigetelődés, bővülés s helyett inkább bizonyos fokú stabilitás. s. A fogyasztás s vezérelte modell, kedvezőbb hatású volt a társadalomra, t mint más m s fejlődési stratégi giák, így a társadalmi t különbsk nbségek, a többi t fejlődő országgal ellentétben, tben, kevésb sbé gyorsan nőttek. n
57 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Az ország g Gini indexe a jövedelemkülönbségeket egy 0-tól 0 l 100-ig terjedő skálán n mutató mérőszáma 33, szemben az Egyesült Államok 41-es, Kína K 45-ös és s Brazília 59-es értékével. A GDP bővülés b s 30-40% 40%-át t a termelékenys kenység növekedése adja, az egészs szséges és s hatékony gazdaság g legfőbb jeleként, szemben a tőke, t vagy a munkaerő gyarapodásával
58 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Az államadósság g jókora, j mely akadályozza az infrastrukturális beruházásokat. A túlst lságosan szigorú munkaügyi törvt rvények, (a munkavállal llalók k nagyjából l 10%-ára érvényesek csak). Az állami szektor, bár b r jóval j kisebb, mint a kínai, k még g mindig túlst lságosan nagy és s rossz hatásfokkal működikm dik. Noha India sikeresen alapított jój minőségű,, tőket keés tudásintenz sintenzív termékeket gyárt rtó ipari ágazatokat, sikertelen maradt a széles bázisb zisú, munkaintenzív termékeket készk szítő ágazatok megteremtésében ben.
59 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Az indiai, vállalkozv llalkozásokra épülő minta és s a kínai, k állami irány nyítású modell közti k különbsk nbség g jól j látható.. A kínai k siker az állami szektor vállalatai v és s a külfk lföldi ldi tulajdonú cégek exporttevékenys kenységén n nyugszik. Peking még m mindig bizalmatlan a vállalkozv llalkozókkal kkal szemben. A költségvetési előir irányzat terhére re felhasználhat lható hitelek mindössze 10%-át t kapják k a vállalkozások, ugyanakkor a foglalkoztatottak 40%-a a a magánszektorban talál l megélhet lhetést. Indiában a hitelek 80%-át t vállalkozv llalkozók k veszik fel.
60 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság India kihagyja a saját ipari forradalmát, agrárorsz rországból a szolgáltat ltatások vezérelte gazdaságot got épít. A világ fejlett országainak legtöbbje a primer gazdaság g fölényf nyétől l a szekunderen keresztül l jutott el a tercier ágazatok túlst lsúlyáig. Úgy tűnik, t India kihagyja a középső lépést. Ma a szolgáltat ltatások több, t mint 50%-kal járulnak j hozzá az ország g GDP-jéhez, míg g a mezőgazdas gazdaság g csak 22, az ipar pedig 27%-át t adja (szemben a kínai k 46%-kal). Ráadásul az indiai ipar jórészt j high-tech és magas feldolgozottságú termékeket gyárt rt.
61 Outsourcing Könyvelés: 2003-ban mintegy egyesült államokbeli adófizet fizető adóbevall bevallását t készk szítették Indiában ben ez a szám m re emelkedett ben már m r volt. Egészségügyi gyi szolgáltat ltatások: : pl. CT-,, illetve MRI-képek elemzése, e, a diagnózisalkot zisalkotás. A hírellátó lánc egyes elemeinek nek,, vagy az elemzések seknek a kihelyez helyezése: a Reuters már m 1600 munkatárssal rendelkezik Indiában. Telefonos ügyfélszolgálatok.
62 Outsourcing K+F Hiba lenne azt gondolnunk, hogy az outsourcing önmagában, légüres l térben t működhet. m Szüks kségszerűen en kíséri k a K+F megjelenése is. Karnataka Informáci ciótechnológiai Hivatalának adatai szerint a Cisco Systems, az Intel, az IBM, a Texas Instruments és s a GE indiai egységei gei már m mintegy 1500 szabadalmi bejegyzést kezdeményeztek (2008-ig) az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalánál. l. A Texas Instruments egymaga 270 amerikai szabadalmat jegyzett indiai érdekeltségeiből.
63 IIT-k (Indian Institute of Technology) ) több t százezer zezer indiai szerzett mérnöki diplomát otthon nem találtak ltak megfelelő munkahelyet ra, már m r 25000, a legjobb indiai műszaki m egyetemekről l kikerült fiatal dolgozott az Egyesült Államokban. Ezek a műszaki m értelmiségiek, hála h az indiai adófizet fizetők k pénzp nzéből l kiváló minőségűre felhozott felsőoktat oktatásnak, jelentősen növeltn velték k Amerika tudáslapj slapját. Az informáci ciótechnológiai forradalom mára m lehetővé tette az indiaiaknak, hogy hazájuk elhagyása nélkn lkül l csatlakozzanak a globális lis munkaerőpiachoz, évente nem is kevesen. 2,5 millió frissdiplomás mellett egy sereg jól j l képzett, k korábban háztarth ztartásbeli nőn is helyet kér k ezen a vásártéren.. Figyelemre méltm ltó az MBA-diplom diplomát t szerzők évenkénti nti száma: 89000! Indiában ma 2,9 millió fiatal pénzp nzügyi és számviteli szakember dolgozik, míg m g az Egyesült Államokban 1,8 millió.. Az amerikai National Science Board jelentése szerint a természettudom szettudományos képzk pzésben is jelentős s a legnagyobb földrf ldrész kvantitatív v fejlődése ban a világon természettudom szettudományos egyetemi alapképz pzésben részesr szesült 2,8 millió diák k közül k l 1,2 millió ázsiai zsiai egyetemen végzett helyi fiatal, európai és s egyesült államokbeli. Bár B a fenti szám m jórészt j kínai k diákokat takar, az indiaiak részarr szaránya is jelentős. A világ g legnagyobb angol nyelvű tudományos közössk ssége indiai!
64 Tigris vagy sárks rkány? A fiatalok profilja (Forr Kína A kínai k fiatal felnőttek 66%- a individualistának nak tartja magát. A fiatal kínai k felnőttek 23%- a nem tartja fontosnak a gyermekvállal llalást. A fiatal kínai k felnőttek 64%- a szerint a házas h férfiaknak f részt kell venniük k a házimunkában. (Forrás: Grey Global Group) India A fiatal, egyedüláll lló nők 62%-át t nem zavarja, ha mások szeme láttl ttára hibázik. A fiatal, egyedüláll lló nők 76%-a a maga kíván k n dönteni d arról, hogy mikor vállal v gyermeket. A fiatal, városi v nők n 51%-a szerint a nagy ház h és s az autó kulcs a boldogsághoz. ghoz.
65 Új j exportcikk? Kína és s India is megelőzi az Egyesült Államokat a fiatal szakképzettek számát tekintve.
66 Tigris vagy sárks rkány? A világgazdas ggazdaság átszabása sa A világ g GDP-jéből l való részesedés s ben (tény), 2025-ben és s 2050-ben (becslés) s) Forrás: Keystone India Többiek 20% USA 28% Többiek 21% USA 27% India 2% Kína 4% India 5% Japán 12% Kína 15% EU 34% Japán 7% EU 25% Többiek 10% USA 26% India 17% EU 15% Kína 28% Japán 4%
67 Riasztó számok 1 Millió 30 Millió 203 Millió Fiatalkori haláleset leset évente Indiában és Kínában, a légszennyezés következtében. Kínai és s Indiai fertőződik meg 2010-re a HIV/AIDS vírussal. Munkavállalónak nincs teljes munkaidejű állása.
68 Linfen Kína Közvetlenül érintett népessn pesség: főf A kínai k szénb nbányászat és s az arra alapozott energiatermelés s egyik fellegvára. Korom, szén-monoxid, kén-dioxid, k nitrogén- oxidok, arzén, ólom...
69 Linfen Kína A levegő minősége itt a legtragikusabb Kínában és s a világ g 20 legrosszabb levegőmin minőséggel rendelkező városa közül k l 16 szintén n a Közép K p Birodalmában találhat lható. A WHO által kitűzött tt határért rtékek többszörösét t mérik. m
70 Linfen Kína A tartomány kútjainak k 52%-a ártalmas vizet ad. A tartomány gyermekeinek jelentős része ólommérgezéstől l szenved.
71 Tianying Kína Érintett lakosság: főf Kína legnagyobb ólom-előállító bázisa, a nemzeti termelés s fele innen származik. A légkl gköri ólomkoncentráció 8,5-szerese, a talajé 10-szerese a kínai k egészs szségügyi gyi határért rtéknek.
72 Tianying Kína Az itt élők k döntd ntő része szenved az ólommérgezés s következmk vetkezményeitől: agyvelőbántalmak, alacsonyabb értelmi szint, tanulási problémák, koncentráci ciós nehézs zségek, hiperaktivitás s stb.
73 Sukinda India Érintett lakosság: főf Az orissai Sukinda-völgyben találjuk ljuk India ismert krómérc rc-készletének 97%-át. A világ g legnagyobb külszk lszíni bányb nyái i közék tartoznak.
74 Sukinda India 12 bánya b termel, mindegyikük k környezeti k hatásvizsg svizsgálatok, környezetvk rnyezetvédelmi tervek nélkn lkül. l. 30 millió tonna meddőt t halmoztak fel a környk rnyéken A felszíni vizek 70%-a, az ivóvíz z 60%-a a szennyezett (a krómtartalma 20-szorosa a megengedettnek). A krónikus légúti l megbetegedések jelentik a döntd ntő halálokokat. lokokat. A területen a haláloz lozások 85%-a a a bányamb nyaművelés káros környezeti k hatásainak száml mlájára írható.
75 Sukinda India Klasszikus példp ldája a szennyezőanyagok különböző módokon való regionális szintű szétterjed tterjedésére re és s egészs szségkárosító hatásaikra.
76 Sukinda India Kínával ellentétben, tben, itt civil szervezetek is megkezdték k a kármentesk rmentesítést, st, pl. az Orisszai Önkéntes ntes Egészs szségügyi gyi Szövets vetség.
77 Vapi India Érintett lakosság: főf A 400 km-es gujarati Arany-folyosó déli vége, ahol 50 különbk nböző iparvállalat 1000 leányv nyvállalata működik, m ezek többst bbsége vegyipari cég. c
78 Vapi India Az ipari tevékenys kenységből l hatalmas mennyiségű szennyezőanyag származik, pl. a higanykoncentráci ció a terület felszín n alatti vizeiben 96-szorosa a WHO által megállap llapított határért rtéknek.
79 Vapi India Az innen származ rmazó élelmiszerek 60-szor több t nehézf zfémet (réz, króm, kadmium, cink, nikkel, ólom, vas) tartalmaznak, mint az India más s területein termeltek.
80 Vapi India Rendkívül l magas számban fordulnak elő bőr-, gége- és s tüdőrákos t megbetegedések, vetélések, illetve női n i terméketlens ketlenség. A károk k csökkent kkentése érdekében hulladékkezel kkezeléssel foglalkozó szervezetet alapítottak a vállalkozv llalkozók. k.
81 Az öntözéses és s az öntözés s nélkn lküli li mezőgazd gazdálkodás s jövedelemkj vedelemkülönbségei India néhány ny államában (Briscoe( Briscoe,, J. Malik, R. P. S alapján) rúpia/ha öntözött nem öntözött Andhra Pradesh Bihar Gujarat Haryana Karnataka Maharashtra Madhya Pradesh Orissa Punjab Rajasthan Tamil Nadu Uttar Pradesh
82 A napszámosok alkalmazásának átlagos ideje havonta, öntözést alkalmazó,, illetve azt nélkn lkülöző falvakban (Chambers( Chambers,, R alapján) munkanapok száma öntözött nem öntözött augusztus szeptember november december
83 Az öntözés s típusa t birtokméret ret szerint (a terület %-% ában) (Malik, R. P. S alapján) Csatorna Tank Kút Nagy- Kis-
84 Az öntözött tt területek kiterjedésének változv ltozása Indiában, az öntözés s típusa t szerint (Bhatia,, R alapján) millió ha Csatorna Tank Kút
85 Az elektromos áram ára és s előáll llítási költsk ltsége India néhány n ny államában, 2004-ben (Bhatia( Bhatia,, R alapján) Punjab Tamil Nadu MP Bihar Karnataka India Gujarat Maharashtra Nyugat-Bengál UP Költség Ár Paisa/kwh
86 Az áramfogyaszt ramfogyasztás s változ v ltozása Indiában 1980 és s 2004 között k Forrás: Mezőgazdasági célú áramfogyasztás Összes áramfogyasztás (MKwh)
87 A felszínalatti vízkv zkészlet ingatag helyzete Tamil Naduban (Misra,, S alapján) 100% 80% 60% 40% 20% 0% Biztonságos (a vízkivétel a visszatöltődés 70%-a alatt marad) Kritikus közeli (a visszatöltődés 70-90%-át kinyerik) Kritikus (a visszatöltődés %-át kinyerik) Túlhasznált (a visszatöltődés 100%-át kinyerik)
88 A talajvízt ztükör r esése se (%) az indiai Punjabban 1966 és s 1996 közöttk Jelmagyarázat: 1 = = = 30-60
89 India néhány n ny innovatív v vállalatav (*Betétállom llomány **a március m 31-ével befejeződött költsk ltségvetési évben) Vállalat Bharti Tele- Ventures Tata Motors ITC ICICI Bank TCS Tevékenys kenység Bevétel** (milliárd USD) Nyereség** (millió USD) Mobil operátor 1,8 330 Autógy gyártás 4,5 318 Agrobiznisz 3,0 503 Pénz nzügy 22,8* 460 Szoftver 2,2 471 Innováci ció Kihelyezett hálózati h szolgáltat ltatások, így a menedzsment az eladásokra és s a marketingre tud koncentrálni. Egy dolláros személyaut lyautó fejlesztése, se, melyet kosárban terjesztenek és s a vásárlv rlás s helyén n szerelnek össze. E-kereskedelem alkalmazása a termeltetés és s a beszerzés esetében rurális területeken. Még g az Indiában megszokott alacsony szolgáltat ltatási díjaknd jaknál is kedvezőbb árak alkalmazása külfk lföldi ldi üzleti partnerek megszerzésére. re. Egy felnőttoktat ttoktatási szoftver kifejlesztése, se, mely 10 hét h alatt 500 szó írását-olvasását tanítja tja meg, szimbólumok segíts tségével.
90 20 tőkeert keerős s kínai k nai vállalatv Vállalat Forgalom 2004-ben (milliárd USD) llalat (*2003-as adat) Tevékenys kenység Állami tulajdon (%) Sinopec 73,6 Kőolaj kitermelés és s kereskedelem 84 PetroChina 70,4 Kőolaj kitermelés és s kereskedelem 90 China Mobile 23,6 Mobil szolgáltat ltatás 75 First Auto Works (FAW) 14,0* Autógy gyártás 100 China Minmetals 12,1* Bányászat 100 Shanghai Automotive 11,8* Autógy gyártás 100 China Life 8,1 Biztosítás 73 China Netcom 7,9 Vonalas telefon-szolg szolgáltatás 75 Baoshan Iron & Steel 7,1 Acélgy lgyártás 61 CNOOC 6,8 Kőolajkutatás 71 TCL 4,9 Elektromos berendezések gyárt rtása 25 ZTE 4,1 Telekommunikáci ciós s hálózatok h szerelése se Lenovo 2,7 Számítógépgy pgyártás 50 China Merchants Bank 2,6 Pénzügyi szolgáltat ltatások 18 Haier 1,8 Elektromos berendezések gyárt rtása 30 Konka 1,6 Elektromos berendezések gyárt rtása 24 Sinochem 1,6 Petrolkémia 53 Changhong Electric 1,4 Elektromos berendezések gyárt rtása 54 Dongfeng Automobile 0,7 Autógy gyártás 70 Cosco 0,2 Hajózás 52 53
91
92
93
94 A különbk nböző mutatók átlagát ez minél kisebb, annál l fejlettebb a körzet k korreláltattuk ltattuk a körzetben k jelen lévől vallások követőinek arány nyával Hinduk: r=0, Muszlimokat: r=0,1369 A kisebb vallási közössk sségeket elemezve az értékek: keresztények (r= -0,16069), szikhek (r= -0,24259), buddhisták k (r= -0,15207), jainisták (r= -0,26089), más m s vallásúak ak (r= 0,018413) és s nem vallásosak (r= -0,048) A vallási szempontból l sokszínű körzetek fejlettebbek
Nógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenA társadalmit. Dr. Wilhelm Zoltán 2010
A társadalmit rsadalmi-gazdasági gi tér r regionális természeti szetiés s környezeti k problémái India és s Kína K példp ldáján Dr. Wilhelm Zoltán 2010 Az indiai szubkontinens legnagyobb és legnépesebb
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2
Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...
RészletesebbenHelyzetkép 2013. augusztus - szeptember
Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenHelyzetkép 2015. szeptember október
Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése
South East Europe Transnational Cooperation Programme Jointly for our common future Project FIDIBE Development of Innovative Business Parks to Foster Innovation and Entrepreneurship in the SEE Area A Nyugat-dunántúli
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenJelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről
Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6
RészletesebbenHelyzetkép 2015. december 2016. január
Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők
RészletesebbenJÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények
Részletesebben2.0 változat. 2012. június 14.
SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV
MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés
CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája
Az Európai Unió regionális politikája Dr. Csapó János Az életszínvonal alakulása (regionális különbségek) az EU-ban A regionális politika céljainak c meghatároz rozása A regionális politika célja c egy
RészletesebbenA kistelepülések helyzete az Alföldön
A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenBARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI
RészletesebbenKFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete
KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:
RészletesebbenE U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenA JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE
A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken
RészletesebbenHelyzetkép 2016. március április
Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
RészletesebbenNyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
RészletesebbenTársadalmi. ció. Tranzíci. ban (2006) gazdaságigi stabilizáci. 1. Makrogazdas. telekkel 2. Liberalizáci
Gábrity Molnár r Irén: Társadalmi mozgások Tranzíci ció Szerbiában ban Munkaerő migráci ció (2006) Gazdasági reformcsomagok Szerbiában ban 2000-től: 1. Makrogazdas gazdaságigi stabilizáci ció piaci feltételekkel
RészletesebbenTELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete
TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete I. Pénztár jellemző adatai Pénztár megalakulásának időpontja: 1995. június 02. Tevékenységi engedély száma
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány EU-csatlakozás Lehetőségek és esélyek a magyarországi kis- és középvállalkozások
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenMegbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették
Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenTISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TISZAÚJVÁROS Cg. 05-10-000065
TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TISZAÚJVÁROS Cg. 05-10-000065 ÜZLETI JELENTÉS 2010. ÉVRŐL A TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MAGYAR SZÁMVITELI TÖRVÉNY
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenTÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév
TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés
RészletesebbenA GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)
I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenI. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE
KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenCSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.
CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenMezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02
Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés
RészletesebbenMultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.
DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi
RészletesebbenMAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép
RészletesebbenI. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben
I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai
RészletesebbenDr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás
RészletesebbenAZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1
AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenA RÁBA Nyrt. 2012. I-IV. negyedéves jelentése ÖSSZEFOGLALÁS
A RÁBA Nyrt. 2012. I-IV. negyedéves jelentése Nem auditált, konszolidált negyedéves jelentés a Nemzetközi Pénzügyi Jelentéskészítési Szabványok (IFRS) szerint A társaság neve: RÁBA Járműipari Holding Nyilvánosan
RészletesebbenBEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1
BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat
RészletesebbenVAS MEGYE SZÁMOKBAN 2013
VAS MEGYE SZÁMOKBAN 2013 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...10 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14
RészletesebbenEgy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100
gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenSülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek
Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek kiegészítése Sülysáp, 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. A pályázat sarokpontjai...3 1. 1. A kezdeményezés indokai... 3 1. 2. Sülysápról röviden...
RészletesebbenKutatás és fejlesztés, 2011
Központi Statisztikai Hivatal Kutatás és fejlesztés, 2011 2012. október Tartalom Bevezető... 2 Táblázatok... 7 Fogalmak és módszertani megjegyzések... 100 Elérhetőségek www.ksh.hu Bevezető 2011-ben Magyarországon
RészletesebbenMunkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban
1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6
RészletesebbenBARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos
Részletesebben2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ
2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 1. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Budapest, 2004. január 30. EGIS Gyógyszergyár Rt. 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2. MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS Budapest, 2004.
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági
RészletesebbenICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban
ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok
RészletesebbenBARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenA magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december
A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
RészletesebbenÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év
ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a
RészletesebbenAz indiai szubkontinens országainak társadalomföldrajzi jellemzői
Az indiai szubkontinens országainak társadalomföldrajzi jellemzői Forrás: Németh N. 2004 Az indiai szubkontinens országainak társadalomföldrajzi jellemzői Forrás: Németh N. 2004 Az indiai szubkontinens
RészletesebbenMunkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási
RészletesebbenInformációs és kommunikációs technológiák OECD Információs technológiai kilátások: 2004. évi kiadás. Kiemelt szempontok
Information and Communications Technologies OECD Information Technology Outlook: 2004 Edition Summary in Hungarian Információs és kommunikációs technológiák OECD Információs technológiai kilátások: 2004.
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG
BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program
RészletesebbenEndogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota
Endogén megközelítések a területfejlesztésben 1. A térbeliség összefüggései,, A siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI
RészletesebbenTisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós
Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi
RészletesebbenGAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-
GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban
RészletesebbenFHB Jelzálogbank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2016. első negyedév
FHB Jelzálogbank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2016. első negyedév Budapest, 2016. május 12. I. KONSZOLIDÁLT ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK millió forintban 2015.03.31 2015.12.31 2016.03.31 2016.03.31/ 2015.12.31
RészletesebbenMezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban
Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői
Részletesebben