A társadalmit. Dr. habil.. Wilhelm Zoltán tszv.. egyetemi docens 2011

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A társadalmit. Dr. habil.. Wilhelm Zoltán tszv.. egyetemi docens 2011"

Átírás

1 A társadalmit rsadalmi-gazdasági gi tér r regionális természeti szetiés s környezeti k problémái India és s Kína K példp ldáján Dr. habil.. Wilhelm Zoltán tszv.. egyetemi docens 2011

2

3

4 Földrajzi keretek Az indiai szubkontinens legnagyobb és legnépesebb állama a terület letének majd 3/4- ét t elfoglaló Indiai KöztK ztársaság g ( km 2 ). A szárazulatok 2,2%-ára terjedő országban él l FöldF ldünk népessn pességének 17,5%- a: területe alapján n a Föld F hetedik, népességszáma szerint (2011 márciusm rciusában 1 milliárd 210 millió) ) viszont második m országóri riása.

5

6

7

8 Őslakói i a veddo-ausztralid népek

9 Az első nagy bevándorl ndorlási hullám m során a Kr. e. IV. évezredben a dravidák özönlötték k el a szubkontinenst, akik az É-i síkságokon már m r a Kr. e. III. évezredben fejlett civilizáci ciót t hoztak létre, l melynek jelentősége hasonló az egyiptomi, a mezopotámiai miai vagy a kínai k ősi civilizáci ciókéhoz. A feltárt romvárosok rosok (Harappa, Mohenjodaro, Chanhudaro, Lothal stb.) tanúsága szerint a dravidák társadalma csaknem egy évezreden át élt itt jól j l szervezett körülmk lmények között. k

10 Az Indus Civilizáci cióhoz tartozó terület és s annak néhány ny települése Indiában, Mohenjodaro (Móhendzsódáró) alaprajzával Allchin, B. Allchin,, R és Puskás s I alapján Jelmagyarázat: A= Alsóváros; C= Citadella; 1= Sztúpa pa; ; 2= Kollégium; 3= Tanácsterem; 4= Nagy Fürdő; ; a= az Indus Civilizáci cióhoz tartozó települések elterjedésének körülbelüli li határa Indiában; b= falvak csoportja; c= falu; d= városv

11

12

13 Nagyon valósz színű,, hogy a városi v szisztéma a természeti csapások sok szinergikus hatása következtében eltűnő vidéki terményfelesleg hatására roggyant meg. A városokra v nehezedő népességnyomás s fokozódása, amely romló egészs szségügyi gyi körülmk lményekkel párosult, pusztító járványokhoz vezethetett, így végül v l elnéptelened ptelenedést, a városi v népessn pesség vitalitásának elvesztését t okozhatta. Akár r az ember, akár r a természet, vagy mindkettő hatására következett k be, de i.e körül k l az Indus Civilizáci ció elpusztult.

14 Más ma már m r jórészt j elvetett vélemények szerint a Harappa Civilizáci ció végét t a korai árja bevándorl ndorlás okozta. A világos bőrű, b, magas termetű indoárj rják fokozatosan a félsziget f középsk pső és s déli d részr szére szorított tották k vissza az alacsonyabb termetű,, sötétebb s tebb bőrű dravidákat. Az árja terjeszkedés évszázadai zadai a brahman civilizáci ció kezdetét t jelentették. Ekkor alakultak ki a társadalom t sajátos tagolódását rögzítő kaszt- vagy varnarendszer csírái, amely funkciója szerint meghatározta az egyes társadalmi t rétegek, csoportok alá- és s fölérendeltsf rendeltségi viszonyait, biztosította totta a szüks kséges javak megtermelését és s elosztásának módjm dját.

15

16 Az évi vi népszn pszámlálás s adatai szerint 845 nyelvet és s dialektust beszélnek Indiában. Ezek közül l ma 42 tudhat maga mögött m legalább egymillió,, anyanyelvi szintű ismerőt. Sok olyan nyelv és s nyelvjárás s van, amelyet csak néhány n ny tíz- vagy százezer zezer ember használ.

17 Nyelvcsaládok Dél-ÁzsiD zsiában

18 Az alkotmány helyi használatban 22 nyelvet ismer el hivatalosnak; a központi k nyelv a hindi; emellett összességében sok százmilli zmillió ember nyelve az asszámi mi, bengáli, bodó, dogri, gudzsaráti ti, kannada, kasmíri, konkáni ni, maithili, malajálam lam, manipuri, maráthi thi,, nepáli, orija,, pandzsábi, szanszkrit, szantáli li, szindi,, tamil, telugu és az urdu.

19 Főbb beszélt nyelvek Indiában

20 Az egyes államok llamok szintjén n további hivatalos nyelveket is használnak. A hivatalos adatok szerint a lakosság g töredt redéke (alig 3%-a) beszéli magas szinten a volt gyarmatosítók nyelvét, az angolt, közülük k k 200 ezren anyanyelvüknek vallják. Hosszú időn n keresztül l a közép-k és s felsőfok fokú iskolák tanítási nyelve s a tudományos irodalom teljes egész szében angol volt és s részben r ma is az. Az Egyesült Államok után n India rendelkezik a világ második legnagyobb angolul beszélő tudományos közösségével. Az ország g legeldugottabb részein r is találunk lunk angolul kommunikálni kész k embereket.

21 India a függetlensf ggetlenség g előest estéjén n (1947)

22

23 Hinduk aránya India körzeteiben k (2001)

24 Sanathana-dharma 33 millió isten? Politeizmus? Ísvara: Önvaló,, Valóság, Öröktől l fogva létezl tező. A megnyilvánul nuló Egy az Isten. A megnyilvánul nulás s formája a teremtés, a fenntartás és s a pusztítás s (újrateremt( jrateremtés). E három h funkció megszemélyes lyesített jelképe a Trimúrti rti: : Brahma, Vishnu, Shiva. Ugyanakkor isten számtalan formában képes k megnyilvánulni nulni inkarnáci ciók Isten különleges k hatalommal felruházott szolgái i a félistenek f (dévák),( akik az élet meghatározott területei leteiért felelősek sek

25 Az Indiában varnarendszernek (varna = szín) nevezett struktúrának, a portugál casta (jelentése: származás, népcsoportn pcsoport esetleg tiszta )) szóból l eredően en adtak nevet a kortárs rs Európában, így született a kaszt kifejezés. Négy N főf varna. Jati (2000+) Jajmani Érinthetetlenek = párip riák k = haridzsanok = scheduled castes = dalitok (17%)

26 A muzulmán n társadalom t is kasztosodott Idegen hódítók h k (arab, mongol, türk, t afgán, perzsa) leszármazottai: asraf vagy khas Helyi áttértek: ajlaf, atraf, aam Előbbiek alkották k a nemességet, illetve arisztokráci ciát. Földbirtokosok, F igazgatási és s vallási vezetők, vagyis az elit. Származ rmazásuk helye szerint további csoportokra tagolódtak/ dtak/nak

27 Sayyad, shaik: : arab eredet Mughal: : mongol Pathan: : afgán Ajlaf közösség: szegények, foglalkozási alapon legalább 170 további csoport Arzal, raizal: : takarítók k (legalul) A megosztás s idején n főleg f az elit és s a középosztály vándorolt v Pakisztánba. Akik maradtak: OBC, többszt bbszörösen sen hátrányos h.

28 Hindu/muzulmán n törésvonalakt Kashmir Erőszakos térítés, t áttértek Vagyoni különbsk nbségek Hitelvek konfliktusai Szent helyek körül k l kitört viszályok Ayodhya: : december 6. a Bharatiya Janata Párt rathyatrát szervezett zavargások (Babar 1528-ban építtette a Babri Masjidot) 2002 februárj rjában: zavargások Gujaratban

29

30 Demográfiai robbanás Az első népszámlálás s (vagy inkább becslés) s) szerint 1600 körül k l a népessn pesség g száma kb. 130 millió volt. JóJ negyed évezred múltm ltán, re a lakossága 203 millióra emelkedett. Tehát az évi népessn pességnövekedés s mindössze fő volt. Ez a nagyon lassú növekedés s többek t között a belső villongások, az európai hatalmak India ellen viselt háborh borúi, az éhínségek és s járvj rványok következtk vetkeztében fellépő a magas szület letési arányt megközel zelítő,, sőt s nem egy esetben felül l is múló m haláloz lozások száml mlájára írható.

31 Demográfiai robbanás 1891-ben viszont már m r 279 millió főt t száml mláltak ltak meg, azaz az évi növekedn vekedés s kereken 4 milliós s volt. A brit gyarmatosítás s megszüntette India külsk lső és s belső háborúit, javultak az egészs szségügyi gyi feltételek telek is. Mégis, 1931-ben ugyanennyit írtak csak össze, azaz a népessn pesség g növekedn vekedése e négy n évtized távlatt vlatában gyakorlatilag nulla volt, többek t között k az és s az közötti k évek influenzajárv rványai, ill. a növénytermesztn nytermesztés s hagyományos szerkezetének megbontása és s a monszun kimaradása nyomán keletkezett éhínségek miatt.

32 Demográfiai robbanás Az 1930-as évektől l kezdve a népessn pesség növekedése felgyorsult: között k ismét évente mintegy 4 millióval nőtt n a lélekszám től l (ekkor már m r 361 millióan éltek Indiában) pedig a még m g mindig magas szület letési arány, a csökken kkenő haláloz lozás és s az átlagos életkor kitolódása következtk vetkeztében a népesség g gyarapodása rendkívüli, ez idáig ig soha nem tapasztalt méreteket m öltött: tt: megkezdődött a demográfiai robbanás.

33 Demográfiai robbanás 1961-ben 439 millióan éltek az országban, ami csaknem 8 milliós évi növekedn vekedésnek felel meg ben 548, 1981-ben 684, 1991-ben 846 millióan lakták k Indiát re a népessn pességszám átlépte az 1 milliárdos küszöböt március m 1-jén: főf (2001: , vagyis a gyarapodás: 181 millió fő [Brazília])

34 Demográfiai robbanás A függetlensf ggetlenség g elnyerésétől l napjainkig eltelt 60 év során n háromszorosh romszorosára ra nőtt n India lakossága. Jelenleg csaknem annyian élnek Indiában, mint az Amerikai Egyesült Államokban, Indonézi ziában, Brazíli liában, Pakisztánban, Oroszországban és s Japánban, azaz a Föld harmadik, negyedik, ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik legnépesebb államában együttv ttvéve, ve, vagy kb. annyian, mint Európa és s Angol-Amerika Amerika valamennyi országában! Ezt a népszaporodn pszaporodási si ütemet figyelembe véve v ve 2025-re 1,4 milliárd, re 1,64 milliárd emberrel lehet számolni az Indiai Köztársaságban, azaz ha nem mérsm rséklődik közben k a népessn pesség g növekedn vekedése Földünk legnépesebb állama lesz.

35 Demográfiai robbanás A szület letési aránysz nyszám m a múlt m század zad elejétől napjainkig csak felével csökkent, és s még m g mindig magas (23 ). Indiában a házassh zasság g szinte vallásos kötelességnek minősül. Az anyagi ellátotts tottság és s az érzelmi érettség g vagy az egyéni párvp rválasztás s még m napjainkban sem meghatároz rozója a házassh zasságnak. Ma is fennáll a korai házassh zasságkötés s szokása, sa, jóllehet j 1929-ben törvt rvényt hoztak ellene. Mégis, M a falvakban élő év v közötti k fiatalok több t mint 2/3-a a házas! h Ez, valamint az özvegyek újbóli férjhezmenetelf rjhezmenetelét akadályoz lyozó társadalmi tilalom feloldása ami kb. 20 millió nőt érintett szintén n a népszaporulat n növekedéséhez vezetett

36 Dekád Szület letési aránysz nyszám ( ) Haláloz lozási aránysz nyszám ( ) Természetes szaporodás s ( )( ,2 42,6 6, ,1 47,2 0, ,4 36,3 10, ,2 31,2 14, ,9 27,4 12, ,7 22,8 18, ,2 18,9 22, ,2 16,2 21, ,9 10,8 20, ,4 8,4 17,0

37 Demográfiai robbanás Ez utóbbinak különösen k a demográfiai robbanás kezdetén n volt fontos szerepe, már m r csak azért is, mert szemben a mi nőtöbbsn bbségű Európánkkal, a nemek arány nyát t tekintve Indiában a férfiak f vannak többen (1000 férfira f mindössze 936 nőn jut), jóllehet j a nők n k biológiailag ellenáll llóbbak. Valósz színűleg a nők n kulturális, lis, egészs szségügyi gyi és s társadalmi t körülmk lmények okozta magasabb (főként gyermekkori) haláloz lozásával függ f össze ez a kedvezőtlen arány. A leánygyermek szület letését t nem kíséri k osztatlan öröm, mert kiházas zasításuk suk pénzbe p kerül l (átlagosan( USD), s munkaerejét t a férj f családj djában (a falvakban generáci ciókat tömörítőt nagycsaládban) hasznosítj tják, így a szülők k időskorukban átfogó nyugdíjrendszer nem lévén l csak az otthon maradt fiúgyermekre támaszkodhatnak. t

38 Demográfiai robbanás A haláloz lozások aránya egy évszázad zad alatt a jobb egészs szségügyi gyi ellátotts tottság következtében kb. 1/5-ére csökkent (8,4 ), s jelentősen kitolódott az életkor felső határa is. A századel zadelőn n a szület letéskor várható élettartam alig 24 év v volt, és s ben is csak 32; ma viszont közel k 69 év, mely megegyezik hazánk 2007-ben megszületett fiúcsecsem csecsemőinek élethossz- kilátásaival.

39 Demográfiai robbanás A természetes szaporodás s az elmúlt lt évtizedekben mérsm rséklődött ugyan, de még m így is magas (17 ). A népessn pességnövekedés gyors üteme különösen a demográfiai robbanás s kezdeti időszak szakában nem azért tűnt riasztónak, mert abszolút t mértm rtéke túlságosan magas volt, hanem mert nem kísérte olyan gazdasági gi fejlődés, mint a fejlettebb országokban.

40 Korábban az angolok gyarmatbirodalmuk terület letén n sok helyütt pl. Malajzia, Kelet- és s Dél-Afrika D indiai szerződéses ses munkásokat sokat telepítettek tettek le. A XX. század zad derekától l jelentős s számban érkeztek Gandhi hazájából vendégmunk gmunkások az Öböl-országokba is. Ezek között k akad olyan (Egyesült Arab Emirátusok), ahol a lakosság g 62%-át indiaiak adják. Ugyanilyen arányban élnek indiaiak Mauritiuson, de 10%-ot meghaladó a lakosságb gból l való részesedésük k Guyana, Trinidad és s Tobago, Fidzsi, Suriname, Bahrein, Katar, Szaúd-Ar Arábia és s Kuvait esetében is. Európában érthető történelmi okok miatt Nagy-Britanni Britanniában él l a legnagyobb indiai közössk sség g (2,3 millió fő), de az Egyesült Államokban szintén n meghaladja már r az indiai bevándorl ndorlók k száma a 2 milliót.

41 India demográfiai arculata fiatalos. Napjainkban a lakosság g mintegy 1/3-a a 15 éven aluli és s csak a népesség g 5%-a a idősebb 64 évesnél. Mindezért az átlagos életkor 25 év. Ez a juvenilis korstruktúra ra komoly lehetőségeket rejt a XXI. század zad globális lis gazdaságának kiaknázására. Az indiai népessn pességkoncentráció nemcsak törtt rténelmi kora, eredete alapján n különbk nbözik, pl. az európait paitól vagy az észak-amerikai amerikai népessn pességtömörülésektől, hanem az alapjául szolgáló gazdaság g szerkezete tekintetében is. Az indiai tömörülés t s kezdettől l fogva a mezőgazdas gazdaságra gra épült, az agrárfoglalkoz rfoglalkozásúak ak aránya még g ma is nagyon magas (60%), az iparban (12%) és a harmadik szektorban (28%) foglalkoztatottak aránya messze elmarad mögötte. m

42 Tigris vagy sárks rkány? Új j világgazdas ggazdaság Kína és s India kibontakozásával a hatalom keletre tolódik: létrejl trejön Chindia? Kína a hagyományos tömegcikkt megcikk- termelésben továbbra is élenjáró marad, sokmillió dolláros elektronikai iparral, nehézipari központokkal. k India erősödő hatalom a szoftvergyárt rtásban, tervezésben (design), szolgáltat ltatásokban, precízi ziós műszergyártásban. Az ellentétes tes politikai, hatalmi és gazdasági gi érdekek azonban valósz színűleg megakadályozz lyozzák k az integráci ciót.

43 Előny nyök és s hátrh trányok Kína marad az ipari óriás (Billió USD) miközben India szárnyal az IT és s a szolgáltat ltatások terén. (Milliárd USD)

44 Előny nyök és s hátrh trányok Az indiai befektetések jóvalj jövedelmezőbbek (%) és s a bankok is kedvezőbb helyzetben vannak (a kölcsk lcsönök k %-ában)% de Kína K több t befektetést csábít. (Milliárd USD)

45 Versenyelőny nyök és s hátrh trányok Kína India előtt jár j (USD) de India munkaereje fiatalabb (a munkaerő átlagéletkora) letkora)

46 Versenyelőny nyök és s hátrh trányok és s a duzzadó népességszám (milliárd fő) f segít t utolérni az élenjárókat. (billió USD)

47 Előret retörés s a műszaki m alkalmazásokban Kína és s India a legfontosabb növekvn vekvő piacok

48 A függetlensf ggetlenség g elnyerését t követk vető 30 szűk k esztendő Fél évszázaddal zaddal a függetlensf ggetlenség g kivívása előtt az indiai gazdaság g stagnált. A gazdasági gi növekedn vekedés s 0,8% volt évente, mely megegyezett a népessn pességnövekedés rátájával, így az egy főre f jutó jövedelem nem változott. v A függetlensf ggetlenség g első évtizedeiben ez évi átlagban 1950 és 1980 között k 3,5%-ra nőtt. n Egyúttal a népességnövekedés s is felgyorsult, melynek következtk vetkeztében az egy főre f jutó növekmény csak 1,3% volt.

49 Hindu növekedn vekedési rátar ta

50 A függetlensf ggetlenség g elnyerését t követk vető 30 szűk k esztendő Jawaharlal Nehru és s lányal nya,, Indira Gandhi, béklyóba verte az indiaiak energiáit it a kapitalizmus és s a szocializmus legrosszabb vonásaib saiból l kevert gazdaságban. gban. Rossz hatásfok sfokú,, monopolizált lt állami szektor. Agyonszabályozott magánszf nszféra. A világ g legszigorúbb ár- és s termelésellen sellenőrzési rendszere. Gátolt külfk lföldi ldi befektetések sek. Az z indiai gazdaság megfosztása sa a külfk lföldi ldi technológi giától és versenytől l egyaránt. A szervezett munkáss sság g dédelgetd delgetése e = hatékonys konyság csökken kkenése. e. Az z alapoktatás s színvonal nvonalának nak javítását elhanyagolták.

51 Rajiv Gandhi: óvatos reformok 1991-ben. (1991-ben Indiának nak már m r csak egy milliárd dollár r valutatartaléka volt, szemben a 2005-ös s 118 milliárddal rddal.)

52 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság között k évi 6%-os bővülés. Ezt követk vetően en 7,5%-ra emelkedett. Az indiai középosztk posztály létszámát t tekintve az utóbbi húsz h évben megnégyszerez gyszereződött, mára m megközel zelíti a 250 millió főt! Mindeközben az ország g nélkn lkülözőinek évente 1%-a küzdötte fel magát t a szegénys nységi küszk szöb b fölé f (Napi ember!!!). A népességnövekedés s 2,2%-ról l 1,7%-ra csökkent. Az z egy főre f eső GDP 1178 USD-ról 3051 USD-ra nőtt (vásárl rlóerő paritáson számolva). India jelenleg a világ g negyedik legnagyobb gazdasága, ga, rövidesen r Japánt maga mögém utasítva tva a harmadik lesz.

53 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Ha a növekedn vekedés s mértm rtékét t vesszük k górcsg rcső alá,, akkor Kína K megnyerte az utóbbi 20 év versenyét, évi 9,5 %-os% bővüléssel. b A Deutsche Bank előrejelz rejelzése szerint, köszönhetően en az indiai reformoknak és s a munkaerő-növekm vekménynek, az elkövetkezend vetkezendő 15 évben India lekörözi Kínát t a növekedn vekedés ütemét t tekintve.

54 Az indiai gazdasági gi növekedn vekedés üteme (%)

55 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság A hurráoptimizmust elkerülend lendő: : India foglalkoztatottjainak mindössze 0,7%-a dolgozik a high-tech szektorban, ha ehhez hozzáadjuk az exportra termelő iparban alkalmazottakat, még m g mindig csupán n 6%- nál l tartunk.

56 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Belső piactól export, Fogyasztás beruházások (A A fogyasztás s adja az ország g GDP-jének 64%-át, szemben Európa 58, Japán n 55 és s Kína K 42%-ával. ), Szolgáltatások ipar, High-tech alacsony hozzáadott értékű termékek kek. A világgazdas ggazdasági gi leszáll lló áramlatoktól l való elszigetelődés, bővülés s helyett inkább bizonyos fokú stabilitás. s. A fogyasztás s vezérelte modell, kedvezőbb hatású volt a társadalomra, t mint más m s fejlődési stratégi giák, így a társadalmi t különbsk nbségek, a többi t fejlődő országgal ellentétben, tben, kevésb sbé gyorsan nőttek. n

57 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Az ország g Gini indexe a jövedelemkülönbségeket egy 0-tól 0 l 100-ig terjedő skálán n mutató mérőszáma 33, szemben az Egyesült Államok 41-es, Kína K 45-ös és s Brazília 59-es értékével. A GDP bővülés b s 30-40% 40%-át t a termelékenys kenység növekedése adja, az egészs szséges és s hatékony gazdaság g legfőbb jeleként, szemben a tőke, t vagy a munkaerő gyarapodásával

58 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Az államadósság g jókora, j mely akadályozza az infrastrukturális beruházásokat. A túlst lságosan szigorú munkaügyi törvt rvények, (a munkavállal llalók k nagyjából l 10%-ára érvényesek csak). Az állami szektor, bár b r jóval j kisebb, mint a kínai, k még g mindig túlst lságosan nagy és s rossz hatásfokkal működikm dik. Noha India sikeresen alapított jój minőségű,, tőket keés tudásintenz sintenzív termékeket gyárt rtó ipari ágazatokat, sikertelen maradt a széles bázisb zisú, munkaintenzív termékeket készk szítő ágazatok megteremtésében ben.

59 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Az indiai, vállalkozv llalkozásokra épülő minta és s a kínai, k állami irány nyítású modell közti k különbsk nbség g jól j látható.. A kínai k siker az állami szektor vállalatai v és s a külfk lföldi ldi tulajdonú cégek exporttevékenys kenységén n nyugszik. Peking még m mindig bizalmatlan a vállalkozv llalkozókkal kkal szemben. A költségvetési előir irányzat terhére re felhasználhat lható hitelek mindössze 10%-át t kapják k a vállalkozások, ugyanakkor a foglalkoztatottak 40%-a a a magánszektorban talál l megélhet lhetést. Indiában a hitelek 80%-át t vállalkozv llalkozók k veszik fel.

60 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság India kihagyja a saját ipari forradalmát, agrárorsz rországból a szolgáltat ltatások vezérelte gazdaságot got épít. A világ fejlett országainak legtöbbje a primer gazdaság g fölényf nyétől l a szekunderen keresztül l jutott el a tercier ágazatok túlst lsúlyáig. Úgy tűnik, t India kihagyja a középső lépést. Ma a szolgáltat ltatások több, t mint 50%-kal járulnak j hozzá az ország g GDP-jéhez, míg g a mezőgazdas gazdaság g csak 22, az ipar pedig 27%-át t adja (szemben a kínai k 46%-kal). Ráadásul az indiai ipar jórészt j high-tech és magas feldolgozottságú termékeket gyárt rt.

61 Outsourcing Könyvelés: 2003-ban mintegy egyesült államokbeli adófizet fizető adóbevall bevallását t készk szítették Indiában ben ez a szám m re emelkedett ben már m r volt. Egészségügyi gyi szolgáltat ltatások: : pl. CT-,, illetve MRI-képek elemzése, e, a diagnózisalkot zisalkotás. A hírellátó lánc egyes elemeinek nek,, vagy az elemzések seknek a kihelyez helyezése: a Reuters már m 1600 munkatárssal rendelkezik Indiában. Telefonos ügyfélszolgálatok.

62 Outsourcing K+F Hiba lenne azt gondolnunk, hogy az outsourcing önmagában, légüres l térben t működhet. m Szüks kségszerűen en kíséri k a K+F megjelenése is. Karnataka Informáci ciótechnológiai Hivatalának adatai szerint a Cisco Systems, az Intel, az IBM, a Texas Instruments és s a GE indiai egységei gei már m mintegy 1500 szabadalmi bejegyzést kezdeményeztek (2008-ig) az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalánál. l. A Texas Instruments egymaga 270 amerikai szabadalmat jegyzett indiai érdekeltségeiből.

63 IIT-k (Indian Institute of Technology) ) több t százezer zezer indiai szerzett mérnöki diplomát otthon nem találtak ltak megfelelő munkahelyet ra, már m r 25000, a legjobb indiai műszaki m egyetemekről l kikerült fiatal dolgozott az Egyesült Államokban. Ezek a műszaki m értelmiségiek, hála h az indiai adófizet fizetők k pénzp nzéből l kiváló minőségűre felhozott felsőoktat oktatásnak, jelentősen növeltn velték k Amerika tudáslapj slapját. Az informáci ciótechnológiai forradalom mára m lehetővé tette az indiaiaknak, hogy hazájuk elhagyása nélkn lkül l csatlakozzanak a globális lis munkaerőpiachoz, évente nem is kevesen. 2,5 millió frissdiplomás mellett egy sereg jól j l képzett, k korábban háztarth ztartásbeli nőn is helyet kér k ezen a vásártéren.. Figyelemre méltm ltó az MBA-diplom diplomát t szerzők évenkénti nti száma: 89000! Indiában ma 2,9 millió fiatal pénzp nzügyi és számviteli szakember dolgozik, míg m g az Egyesült Államokban 1,8 millió.. Az amerikai National Science Board jelentése szerint a természettudom szettudományos képzk pzésben is jelentős s a legnagyobb földrf ldrész kvantitatív v fejlődése ban a világon természettudom szettudományos egyetemi alapképz pzésben részesr szesült 2,8 millió diák k közül k l 1,2 millió ázsiai zsiai egyetemen végzett helyi fiatal, európai és s egyesült államokbeli. Bár B a fenti szám m jórészt j kínai k diákokat takar, az indiaiak részarr szaránya is jelentős. A világ g legnagyobb angol nyelvű tudományos közössk ssége indiai!

64 Tigris vagy sárks rkány? A fiatalok profilja (Forr Kína A kínai k fiatal felnőttek 66%- a individualistának nak tartja magát. A fiatal kínai k felnőttek 23%- a nem tartja fontosnak a gyermekvállal llalást. A fiatal kínai k felnőttek 64%- a szerint a házas h férfiaknak f részt kell venniük k a házimunkában. (Forrás: Grey Global Group) India A fiatal, egyedüláll lló nők 62%-át t nem zavarja, ha mások szeme láttl ttára hibázik. A fiatal, egyedüláll lló nők 76%-a a maga kíván k n dönteni d arról, hogy mikor vállal v gyermeket. A fiatal, városi v nők n 51%-a szerint a nagy ház h és s az autó kulcs a boldogsághoz. ghoz.

65 Új j exportcikk? Kína és s India is megelőzi az Egyesült Államokat a fiatal szakképzettek számát tekintve.

66 Tigris vagy sárks rkány? A világgazdas ggazdaság átszabása sa A világ g GDP-jéből l való részesedés s ben (tény), 2025-ben és s 2050-ben (becslés) s) Forrás: Keystone India Többiek 20% USA 28% Többiek 21% USA 27% India 2% Kína 4% India 5% Japán 12% Kína 15% EU 34% Japán 7% EU 25% Többiek 10% USA 26% India 17% EU 15% Kína 28% Japán 4%

67 Riasztó számok 1 Millió 30 Millió 203 Millió Fiatalkori haláleset leset évente Indiában és Kínában, a légszennyezés következtében. Kínai és s Indiai fertőződik meg 2010-re a HIV/AIDS vírussal. Munkavállalónak nincs teljes munkaidejű állása.

68 Linfen Kína Közvetlenül érintett népessn pesség: főf A kínai k szénb nbányászat és s az arra alapozott energiatermelés s egyik fellegvára. Korom, szén-monoxid, kén-dioxid, k nitrogén- oxidok, arzén, ólom...

69 Linfen Kína A levegő minősége itt a legtragikusabb Kínában és s a világ g 20 legrosszabb levegőmin minőséggel rendelkező városa közül k l 16 szintén n a Közép K p Birodalmában találhat lható. A WHO által kitűzött tt határért rtékek többszörösét t mérik. m

70 Linfen Kína A tartomány kútjainak k 52%-a ártalmas vizet ad. A tartomány gyermekeinek jelentős része ólommérgezéstől l szenved.

71 Tianying Kína Érintett lakosság: főf Kína legnagyobb ólom-előállító bázisa, a nemzeti termelés s fele innen származik. A légkl gköri ólomkoncentráció 8,5-szerese, a talajé 10-szerese a kínai k egészs szségügyi gyi határért rtéknek.

72 Tianying Kína Az itt élők k döntd ntő része szenved az ólommérgezés s következmk vetkezményeitől: agyvelőbántalmak, alacsonyabb értelmi szint, tanulási problémák, koncentráci ciós nehézs zségek, hiperaktivitás s stb.

73 Sukinda India Érintett lakosság: főf Az orissai Sukinda-völgyben találjuk ljuk India ismert krómérc rc-készletének 97%-át. A világ g legnagyobb külszk lszíni bányb nyái i közék tartoznak.

74 Sukinda India 12 bánya b termel, mindegyikük k környezeti k hatásvizsg svizsgálatok, környezetvk rnyezetvédelmi tervek nélkn lkül. l. 30 millió tonna meddőt t halmoztak fel a környk rnyéken A felszíni vizek 70%-a, az ivóvíz z 60%-a a szennyezett (a krómtartalma 20-szorosa a megengedettnek). A krónikus légúti l megbetegedések jelentik a döntd ntő halálokokat. lokokat. A területen a haláloz lozások 85%-a a a bányamb nyaművelés káros környezeti k hatásainak száml mlájára írható.

75 Sukinda India Klasszikus példp ldája a szennyezőanyagok különböző módokon való regionális szintű szétterjed tterjedésére re és s egészs szségkárosító hatásaikra.

76 Sukinda India Kínával ellentétben, tben, itt civil szervezetek is megkezdték k a kármentesk rmentesítést, st, pl. az Orisszai Önkéntes ntes Egészs szségügyi gyi Szövets vetség.

77 Vapi India Érintett lakosság: főf A 400 km-es gujarati Arany-folyosó déli vége, ahol 50 különbk nböző iparvállalat 1000 leányv nyvállalata működik, m ezek többst bbsége vegyipari cég. c

78 Vapi India Az ipari tevékenys kenységből l hatalmas mennyiségű szennyezőanyag származik, pl. a higanykoncentráci ció a terület felszín n alatti vizeiben 96-szorosa a WHO által megállap llapított határért rtéknek.

79 Vapi India Az innen származ rmazó élelmiszerek 60-szor több t nehézf zfémet (réz, króm, kadmium, cink, nikkel, ólom, vas) tartalmaznak, mint az India más s területein termeltek.

80 Vapi India Rendkívül l magas számban fordulnak elő bőr-, gége- és s tüdőrákos t megbetegedések, vetélések, illetve női n i terméketlens ketlenség. A károk k csökkent kkentése érdekében hulladékkezel kkezeléssel foglalkozó szervezetet alapítottak a vállalkozv llalkozók. k.

81 Az öntözéses és s az öntözés s nélkn lküli li mezőgazd gazdálkodás s jövedelemkj vedelemkülönbségei India néhány ny államában (Briscoe( Briscoe,, J. Malik, R. P. S alapján) rúpia/ha öntözött nem öntözött Andhra Pradesh Bihar Gujarat Haryana Karnataka Maharashtra Madhya Pradesh Orissa Punjab Rajasthan Tamil Nadu Uttar Pradesh

82 A napszámosok alkalmazásának átlagos ideje havonta, öntözést alkalmazó,, illetve azt nélkn lkülöző falvakban (Chambers( Chambers,, R alapján) munkanapok száma öntözött nem öntözött augusztus szeptember november december

83 Az öntözés s típusa t birtokméret ret szerint (a terület %-% ában) (Malik, R. P. S alapján) Csatorna Tank Kút Nagy- Kis-

84 Az öntözött tt területek kiterjedésének változv ltozása Indiában, az öntözés s típusa t szerint (Bhatia,, R alapján) millió ha Csatorna Tank Kút

85 Az elektromos áram ára és s előáll llítási költsk ltsége India néhány n ny államában, 2004-ben (Bhatia( Bhatia,, R alapján) Punjab Tamil Nadu MP Bihar Karnataka India Gujarat Maharashtra Nyugat-Bengál UP Költség Ár Paisa/kwh

86 Az áramfogyaszt ramfogyasztás s változ v ltozása Indiában 1980 és s 2004 között k Forrás: Mezőgazdasági célú áramfogyasztás Összes áramfogyasztás (MKwh)

87 A felszínalatti vízkv zkészlet ingatag helyzete Tamil Naduban (Misra,, S alapján) 100% 80% 60% 40% 20% 0% Biztonságos (a vízkivétel a visszatöltődés 70%-a alatt marad) Kritikus közeli (a visszatöltődés 70-90%-át kinyerik) Kritikus (a visszatöltődés %-át kinyerik) Túlhasznált (a visszatöltődés 100%-át kinyerik)

88 A talajvízt ztükör r esése se (%) az indiai Punjabban 1966 és s 1996 közöttk Jelmagyarázat: 1 = = = 30-60

89 India néhány n ny innovatív v vállalatav (*Betétállom llomány **a március m 31-ével befejeződött költsk ltségvetési évben) Vállalat Bharti Tele- Ventures Tata Motors ITC ICICI Bank TCS Tevékenys kenység Bevétel** (milliárd USD) Nyereség** (millió USD) Mobil operátor 1,8 330 Autógy gyártás 4,5 318 Agrobiznisz 3,0 503 Pénz nzügy 22,8* 460 Szoftver 2,2 471 Innováci ció Kihelyezett hálózati h szolgáltat ltatások, így a menedzsment az eladásokra és s a marketingre tud koncentrálni. Egy dolláros személyaut lyautó fejlesztése, se, melyet kosárban terjesztenek és s a vásárlv rlás s helyén n szerelnek össze. E-kereskedelem alkalmazása a termeltetés és s a beszerzés esetében rurális területeken. Még g az Indiában megszokott alacsony szolgáltat ltatási díjaknd jaknál is kedvezőbb árak alkalmazása külfk lföldi ldi üzleti partnerek megszerzésére. re. Egy felnőttoktat ttoktatási szoftver kifejlesztése, se, mely 10 hét h alatt 500 szó írását-olvasását tanítja tja meg, szimbólumok segíts tségével.

90 20 tőkeert keerős s kínai k nai vállalatv Vállalat Forgalom 2004-ben (milliárd USD) llalat (*2003-as adat) Tevékenys kenység Állami tulajdon (%) Sinopec 73,6 Kőolaj kitermelés és s kereskedelem 84 PetroChina 70,4 Kőolaj kitermelés és s kereskedelem 90 China Mobile 23,6 Mobil szolgáltat ltatás 75 First Auto Works (FAW) 14,0* Autógy gyártás 100 China Minmetals 12,1* Bányászat 100 Shanghai Automotive 11,8* Autógy gyártás 100 China Life 8,1 Biztosítás 73 China Netcom 7,9 Vonalas telefon-szolg szolgáltatás 75 Baoshan Iron & Steel 7,1 Acélgy lgyártás 61 CNOOC 6,8 Kőolajkutatás 71 TCL 4,9 Elektromos berendezések gyárt rtása 25 ZTE 4,1 Telekommunikáci ciós s hálózatok h szerelése se Lenovo 2,7 Számítógépgy pgyártás 50 China Merchants Bank 2,6 Pénzügyi szolgáltat ltatások 18 Haier 1,8 Elektromos berendezések gyárt rtása 30 Konka 1,6 Elektromos berendezések gyárt rtása 24 Sinochem 1,6 Petrolkémia 53 Changhong Electric 1,4 Elektromos berendezések gyárt rtása 54 Dongfeng Automobile 0,7 Autógy gyártás 70 Cosco 0,2 Hajózás 52 53

91

92

93

94 A különbk nböző mutatók átlagát ez minél kisebb, annál l fejlettebb a körzet k korreláltattuk ltattuk a körzetben k jelen lévől vallások követőinek arány nyával Hinduk: r=0, Muszlimokat: r=0,1369 A kisebb vallási közössk sségeket elemezve az értékek: keresztények (r= -0,16069), szikhek (r= -0,24259), buddhisták k (r= -0,15207), jainisták (r= -0,26089), más m s vallásúak ak (r= 0,018413) és s nem vallásosak (r= -0,048) A vallási szempontból l sokszínű körzetek fejlettebbek

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A társadalmit. Dr. Wilhelm Zoltán 2010

A társadalmit. Dr. Wilhelm Zoltán 2010 A társadalmit rsadalmi-gazdasági gi tér r regionális természeti szetiés s környezeti k problémái India és s Kína K példp ldáján Dr. Wilhelm Zoltán 2010 Az indiai szubkontinens legnagyobb és legnépesebb

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése South East Europe Transnational Cooperation Programme Jointly for our common future Project FIDIBE Development of Innovative Business Parks to Foster Innovation and Entrepreneurship in the SEE Area A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája

Az Európai Unió regionális politikája Az Európai Unió regionális politikája Dr. Csapó János Az életszínvonal alakulása (regionális különbségek) az EU-ban A regionális politika céljainak c meghatároz rozása A regionális politika célja c egy

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Társadalmi. ció. Tranzíci. ban (2006) gazdaságigi stabilizáci. 1. Makrogazdas. telekkel 2. Liberalizáci

Társadalmi. ció. Tranzíci. ban (2006) gazdaságigi stabilizáci. 1. Makrogazdas. telekkel 2. Liberalizáci Gábrity Molnár r Irén: Társadalmi mozgások Tranzíci ció Szerbiában ban Munkaerő migráci ció (2006) Gazdasági reformcsomagok Szerbiában ban 2000-től: 1. Makrogazdas gazdaságigi stabilizáci ció piaci feltételekkel

Részletesebben

TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete

TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete I. Pénztár jellemző adatai Pénztár megalakulásának időpontja: 1995. június 02. Tevékenységi engedély száma

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány EU-csatlakozás Lehetőségek és esélyek a magyarországi kis- és középvállalkozások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TISZAÚJVÁROS Cg. 05-10-000065

TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TISZAÚJVÁROS Cg. 05-10-000065 TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TISZAÚJVÁROS Cg. 05-10-000065 ÜZLETI JELENTÉS 2010. ÉVRŐL A TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MAGYAR SZÁMVITELI TÖRVÉNY

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A RÁBA Nyrt. 2012. I-IV. negyedéves jelentése ÖSSZEFOGLALÁS

A RÁBA Nyrt. 2012. I-IV. negyedéves jelentése ÖSSZEFOGLALÁS A RÁBA Nyrt. 2012. I-IV. negyedéves jelentése Nem auditált, konszolidált negyedéves jelentés a Nemzetközi Pénzügyi Jelentéskészítési Szabványok (IFRS) szerint A társaság neve: RÁBA Járműipari Holding Nyilvánosan

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

VAS MEGYE SZÁMOKBAN 2013

VAS MEGYE SZÁMOKBAN 2013 VAS MEGYE SZÁMOKBAN 2013 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...10 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek

Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek kiegészítése Sülysáp, 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. A pályázat sarokpontjai...3 1. 1. A kezdeményezés indokai... 3 1. 2. Sülysápról röviden...

Részletesebben

Kutatás és fejlesztés, 2011

Kutatás és fejlesztés, 2011 Központi Statisztikai Hivatal Kutatás és fejlesztés, 2011 2012. október Tartalom Bevezető... 2 Táblázatok... 7 Fogalmak és módszertani megjegyzések... 100 Elérhetőségek www.ksh.hu Bevezető 2011-ben Magyarországon

Részletesebben

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 1. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Budapest, 2004. január 30. EGIS Gyógyszergyár Rt. 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2. MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS Budapest, 2004.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben

Az indiai szubkontinens országainak társadalomföldrajzi jellemzői

Az indiai szubkontinens országainak társadalomföldrajzi jellemzői Az indiai szubkontinens országainak társadalomföldrajzi jellemzői Forrás: Németh N. 2004 Az indiai szubkontinens országainak társadalomföldrajzi jellemzői Forrás: Németh N. 2004 Az indiai szubkontinens

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Információs és kommunikációs technológiák OECD Információs technológiai kilátások: 2004. évi kiadás. Kiemelt szempontok

Információs és kommunikációs technológiák OECD Információs technológiai kilátások: 2004. évi kiadás. Kiemelt szempontok Information and Communications Technologies OECD Information Technology Outlook: 2004 Edition Summary in Hungarian Információs és kommunikációs technológiák OECD Információs technológiai kilátások: 2004.

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota Endogén megközelítések a területfejlesztésben 1. A térbeliség összefüggései,, A siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

FHB Jelzálogbank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2016. első negyedév

FHB Jelzálogbank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2016. első negyedév FHB Jelzálogbank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2016. első negyedév Budapest, 2016. május 12. I. KONSZOLIDÁLT ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK millió forintban 2015.03.31 2015.12.31 2016.03.31 2016.03.31/ 2015.12.31

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben