Civil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában tanulmány

Átírás

1 Civil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában tanulmány 2009 február április

2 Megrendelő: Tatai Civil Társulás Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság Készítette: Körics Euroconsulting 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 1. Tel.: +36 (1) Fax: +36 (1) URL: E mail: info@korics.hu Témafelelős: Balog Dániel területfejlesztési tanácsadó Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 /05 2. oldal az összesen 159 oldalból

3 Tartalomjegyzék Civil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában... 1 Bevezetés A civil szektor Magyarországon A nonprofit szektor fogalmi meghatározása A nonprofit szektor a számok tükrében A szervezetek típus és működési terület szerinti eloszlása A civil szervezetek gazdálkodása Foglalkoztatottak a civil szférában Tagság és infrastruktúra Komárom Esztergom Megye civil szervezetei A civil szektor kistérségi és települési jellemzői A civil szervezetek szervezeti forma szerinti megoszlása Gazdálkodás Pályázati bevételek Humán infrastruktúra Eszközellátottság Tata civil szervezetei Módszertani összefoglaló Az adatbázis összeállítása A kérdőíves kutatás Mélyinterjúk Szervezeti forma és tevékenységi körök Aktív szervezetek bemutatása A szervezetek kora Működési forma A szervezetek működésének hatóköre Tagság, önkéntes segítők és foglalkoztatottak Infrastruktúra, eszközellátottság Aktív szervezetek bevételei és kiadásai Önkormányzati támogatás A személyi jövedelemadó felajánlott 1% ából származó bevételek Pályázati forrás A Nemzeti Civil Alaphoz benyújtott pályázatok Nemzeti Fejlesztési Terv Új Magyarország Fejlesztési terv Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 /05 3. oldal az összesen 159 oldalból

4 4.6. A bevételi oldal megoszlása A kiadások megoszlása Kommunikáció, nyilvánosság Civil kapcsolatrendszer Ernyőszervezetek Magyarországon A civil szolgáltató központok (ernyőszervezetek) által nyújtott szolgáltatások Best practice (legjobb tapasztalatok) Megvalósult összefogások Ágazati együttműködés Civil Foglalkoztatási Műhely Területi alapú együttműködés Budapest XIII. kerületi önkormányzata Fejér megyei Civil Szervezetek Regionális Szövetsége (CISZ) A legjobb tapasztalatok összefoglalása A helyi ernyőszervezet létrehozásának alapjai Tatán A Tatai Civil Ernyőszervezet részvétele a Magyary terv megvalósításában Az ernyőszervezet stratégiája Az ernyőszervezet szervezeti felépítése A Tatai Civil Ernyőszervezet működési terve A Tatai Civil Ernyőszervezet Pénzügyi terve...91 Bevételi oldal Kiadási oldal Az ernyőszervezet létrehozásának jogi keretei...96 Utószó...97 Mellékletek...98 Társadalmi szervezet létrehozásához szükséges iratminták Tájékoztató Alapító okirat (minta) Szervezeti és Működési Szabályzat (minta) Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 /05 4. oldal az összesen 159 oldalból

5 Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 /05 5. oldal az összesen 159 oldalból

6 Bevezetés Magyarországon 2006 ban a bejegyzett alapítványok és társas nonprofit szervezetek száma meghaladta az ötvennyolcezret. Ez a szám közel a duplája a rendszerváltozást megelőző időszakban nyilvántartott szervezeteknek. A rendszerváltozást követően a civil szervezetek száma gyors növekedésnek indult. A folyamatos fejlődést nem csak a szervezetek számának növekedése, hanem azok folyamatos profil, funkció, és státuszkeresése is jellemezte. A Tatai Civil Társulás felismerte, hogy a civil szféra negyedik hatalmi ágként meghatározó szerepet tölt és tölthet be a város életében, ennek következtében érdemes részt vennie a szektornak a település fejlődése érdekében történő újraszervezésében. Annak érdekében, hogy a civil szervezetek megteremtsék huzamos működési feltételeiket, pozícionálniuk kell magukat, és ki kell építeniük a tevékenységükhöz elengedhetetlen kapcsolati hálójukat. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja milyen problémákkal és lehetőségekkel rendelkeznek a helyi civil szerveztek, illetve rávilágítson arra, miként alakítható ki a helyi nonprofit szervezetek együttműködését, fejlődését elősegítő szervezet. A célban megfogalmazott szervezetet a szakirodalom ernyőszervezetnek nevezi. Az ernyőszervezet olyan civil szervezet, mely összefogja és támogatja a helyi nonprofit szervezeteket és ellátja azokat a feladatokat, melyekre azok méretüknél és lehetőségeiknél fogva nem képesek. Az ernyőszervezet égisze alatt tevékenykedő civil szervezeteknek tudatosítaniuk kell, hogy céljaik megvalósításához bizonyos területeken elengedhetetlen a versenyszellem felfüggesztése és inkább az együttműködésen alapuló megoldások szükséges. A tanulmány elkészítésének elsődleges célja a településen függetlenül működő civil szervezetek fölötti egyeztető, szervező szuperszervezet létrehozásának megalapozása. A jelenleg még bejegyzés nélkül működő, a Komárom Esztergom megyei város nonprofit szervezeteit összefogó Tatai Civil Társulás számára az egyesületté alakulás és az ernyőszervezetként való működés jelentheti a további fejlődés kulcsát, melyhez a sorvezetőt, az átfogó stratégiai célok összegzését irodánk jelen tanulmányban adja meg. A tanulmány első részében bemutatásra kerülnek a hazai nonprofit szektor főbb jellemzői, tisztázzuk a tanulmányban használt fogalmakat. A második részben bemutatásra kerül a tatai civil szervezetek helyzete, tevékenysége a város gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében, külön kiemelve a nonprofit szektor szerepvállalási lehetőségeit Tata város hosszú távú fejlesztési stratégiája, a Magyary terv különféle részterületeinek megvalósításában. A tanulmány harmadik részében felvázoljuk, hogy milyen együttműködési forma keretében működhetne egy, a város civil szervezeteit összefogó ernyőszervezet, bemutatjuk az ernyőszervezet által felvállalható funkciókat és feladatokat, illetve a szervezet létrehozásával járó előnyöket. Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 /05 6. oldal az összesen 159 oldalból

7 1. A civil szektor Magyarországon 1.1. A n onp r ofit s ze kt or fog almi meg h atároz ás a A nonprofit szektorral kapcsolatos adatok zavarba ejtően sokfélék. Ennek legfőbb oka a terület meghatározásának eltéréséből adódik. A nonprofit szektornak a mai magyarországi gyakorlatban három különböző meghatározása használatos, amelyek közül a jogi értelmezés a legtágabb. Eszerint: minden olyan nem profitcélú szervezet (alapítvány, közalapítvány, köztestület, közhasznú társaság 2008 óta nonprofit Kft, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezet), amely ugyanakkor nem költségvetési gazdálkodást folytató intézmény, amelyet a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban önálló jogi személyként bejegyeztek, a nonprofit szektor részének tekintendő. Valamivel szigorúbb és egyúttal pragmatikusabb a statisztikai definíció. Ez lényegében a nemzetközi gyakorlatban kialakított kritériumokra 1 épül, ennek megfelelően szűkebb ugyan a jogi meghatározásnál, de logikájában ahhoz illeszkedik, hiszen a Polgári Törvénykönyvben leírt szervezeti formát használja kiindulópontként. E meghatározás értelmében nem tartoznak a nonprofit szektorba az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak (mert esetükben nem érvényesül a profitszétosztás tilalma), a politikai pártok (mert céljuk a közhatalom és a kormányzati jogosítványok megszerzése), valamint az egyházak és szerzetesrendek 2 (mert a világi nonprofit szervezetek működési kereteit meghatározó szabályozás rájuk nem érvényes). Egészen más megfontolásokból indul ki a nemzetgazdaság statisztikai definíció. A nemzeti számlák összeállítása során az 1. ábra belső körében feltüntetett, tehát a statisztikai definíciónak megfelelő szervezetek közül azokat kell a háztartásokat segítő nonprofit szektor részének tekinteni, amelyek alapvetően a lakosságot szolgálják, bevételszerző tevékenységet csak korlátozott mértékben folytatnak, finanszírozási forrásaik között túlsúlyban vannak a magántámogatások. A döntően állami támogatásokból élő szervezeteket a kormányzati, a főképp díjbevételeikre támaszkodó nonprofit szolgáltatókat és a munkáltatói érdekképviseleteket pedig a vállalati szektorban kell számba venni. 1 Nemzetközi kritériumok: a profitszétosztás tilalma, a kormányzati szektortól való szervezeti függetlenség, az intézményesültség (önálló jogi személyiség), a közcélúság, az önkéntesség valamilyen eleme és a pártjellegű működés kizárása. 2 A nemzetközi gyakorlatban erősen vitatott, hogy az egyházakat a nonprofit szektor részének lehet e tekinteni. Magyarországon a KSH és a történelmi egyházak 1993 ban olyan megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a nonprofit szektor statisztikai megfigyelési körébe az egyházak, felekezetek és a szerzetesrendek nem tartoznak bele, az egyházi alapítványok és vallási egyesületek viszont igen. Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 /05 7. oldal az összesen 159 oldalból

8 A definíciós sokszínűség okán a nonprofit szektort összességében a következő tulajdonságok különböztetik meg más területek intézményeitől: 1. Profitszétosztás tilalma A szervezeteket nem profitcélok vezérlik, ezért nem tartoznak a piaci szektorhoz, működésük nem annak logikáját követi. Nem kizárt ugyan, hogy akár vállalkozási, akár alaptevékenységükkel nyereségre tesznek szert, de azt semmiképpen nem osztják szét a tagok, alapítók, vezetők és támogatók között, hanem a szervezet céljainak elérése érdekében használják fel. 2. Működési autonómia és szervezeti elkülönülés a kormányzati rendszertől A nonprofit szervezetek közvetlenül nem függenek a kormányzattól, nem tagozódnak be az állami szektorba. Ez nem zárja ki, hogy közfeladatokat vállaljanak át, kormányzati megrendeléseket kapjanak, és állami támogatásokban részesüljenek. Ugyanakkor sem jogilag, sem intézményesen nem tartozhatnak az állami szférába. Saját irányító és döntéshozó testületük van, tevékenységük fölött a kormányzati szervezetek csupán törvényességi ellenőrzést gyakorolhatnak. 3. Intézményesültség, önálló jogi személyiség Nonprofit szervezetnek csak a hivatalosan bejegyzett, bizonyos mértékben intézményesült szerveződések minősülnek, amelyek tudatosan kialakított, dokumentumokban rögzített belső szerkezetnek és működési szabályzatnak megfelelően tevékenykednek. A teljesen informális, rövid élettartamú, laza belső szerkezetű vagy vezetésű szervezetek nem tekinthetők a nonprofit szektor részének. 4. Önkéntesség, öntevékenység, jótékonyság, civil kezdeményezések A szervezetek működésének van olyan eleme (például önkéntes munka, magánadományok igénybevétele, választott vezetőség, belső demokrácia stb.), amely civil támogatottságot jelez. 5. Közhasznúság, a közjó szolgálata A szervezetek tevékenysége közvetlenül vagy áttételesen a tágabb közösség érdekeit szolgálja, hozzájárul a társadalom egészséges működéséhez. 6. Pártpolitikai tevékenység kizárása A szervezetek elsődlegesen nem politikai célokat követnek, nem vesznek részt a választási kampányokban, nem épülnek be a hatalmi struktúrába. 7. Az egyházi szervezetben zajló hitéleti tevékenység kizárása A szervezetek nem részei az egyházi hierarchiának, tevékenységük nem korlátozódik a hitélet szervezésére. Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 /05 8. oldal az összesen 159 oldalból

9 1. táblázat: A nonprofit szektor jogi szabályozásának legfontosabb elemei Egyesület Köztestület Alapítvány Közalapítvány Alapítók Jogi és magánszemélyek Önkormányzat és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. Jogi és magánszemélyek, (kivéve az országgyűlés, kormány, helyi önkormányzatok) Országgyűlés, kormány, helyi önkormányzatok Csatlakozás lehetősége, tagság Belépés önkéntes befogadás az alapszabály szerint Törvényben előírt kötelező tagság, vagy önkéntes belépés A csatlakozás önkéntes, elfogadása az alapító okirat szerint A csatlakozás önkéntes, elfogadása az alapító okirat szerint Cél, alaptevékenység Alapszabályban meghatározott cél Tagsághoz kapcsolódó közfeladat Tartós közérdekű cél Jogszabály alapján, állami vagy önkormányzati feladat Gazdasági tevékenység lehetősége Csak kiegészítő tevékenységként Az alapító törvénynek megfelelő Csak kiegészítő tevékenységként Csak kiegészítő tevékenységként Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 /05 9. oldal az összesen 159 oldalból

10 2. táblázat: A nonprofit szektor jogi szabályozásának legfontosabb elemei Egyesület Köztestület Alapítvány Közalapítvány Jogi személyiség megszerzése Bírósági bejegyzés Bírósági bejegyzés Bírósági bejegyzés Bírósági bejegyzés és hivatalos közzététel Törvényességi felügyelet Ügyészség Az alapító törvényben megjelölt hatóság Ügyészség Ügyészség és Állami Számvevőszék A vagyon sorsa megszűnés után Alapszabály rendelkezése, vezetőség döntése szerint, azok hiányában közérdekű célra Alapító törvény szerint Alapító okirat rendelkezése, bírósági döntés alapján hasonló célú alapítványba Az alapító döntése szerint Megszüntetés Feloszlás, egyesülés, feloszlatás útján Törvénnyel Alapító okiratban meghatározott cél megvalósul, feltétel bekövetkezik, illetve megszüntetés egyesítés útján Közfeladat ellátása iránti igény megszűnik, vagy más módon hatékonyabban kielégíthető Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból

11 2. A nonprofit szektor a számok tükrében 2.1. A s ze rveze tek típ us és mű k öd ési t erü let szer inti elosz lása A civil szervezet mint fogalom a rendszerváltozást követően terjedt el a köztudatban. A kifejezés az ismeretlenségből tört elő, ennek eredményeként számos értelmezési nehézséggel kellett megküzdenie. Az elnevezés akkor vált a mindennapok részévé, amikor konkrét események, célok és szervezetek kapcsolódtak hozzá, amelyek tevékenysége, célja és az általuk kínált szolgáltatások újfajta termékeket jelenítettek meg az állami, önkormányzati intézményekhez és a gazdasági szervezetekhez képest. Az 1987 ben módosított Polgári Törvénykönyv eredményeként létrejöhetett az alapítvány mint jogképes intézmény. A kutatások erre a pillanatra vezetik vissza a nonprofit szektor újjászületését, és ekkor vált lehetővé a nonprofit szervezetek nyilvántartásának újjászervezése is. A magyarországi nonprofit szektor egy évtized alatt rendkívüli lendületes növekedést mutatott fel. A szervezetek száma az évi hez képest 2006 re elérte et. Ma nagyjából 49 ezer működő szervezetről beszélhetünk. A 80 as évek végén egyfajta újjászületés jellemezte a nonprofit szektort, amely a 90 es években már dinamikus fejlődést mutatott mind a szervezetek száma, mind tevékenységük tekintetében. Az egyesületek száma az ötszörösére növekedett, miközben a szektor szerkezete is meghatározó módon változott. A változás mértékét az 3. táblázat szemlélteti: 3.táblázat: Működő nonprofit szervezetek száma 1989 és 2006 között (KSH, 2008.) 3 Év Alapítványok Társas nonprofit szervezetek száma Összesen Az alapítványok alapvetően három tevékenységi területen, az oktatásban (32%), a szociális ellátásban (15%), és a kultúra (14%) területén látnak el feladatokat. A társas nonprofit szervezetek főbb csoportjai tevékenységi körök szerint a szabadidő eltöltésére irányuló, hobbi köré kapcsolódó szervezetek (26%) és a sportegyesületek (17%), valamint a szakmai érdekképviseletek (11%). 3 A civil szektor 2006 os állapotáról az azt országos szinten felmérő, 2008 as kiadású Nonprofit szervezetek Magyarországon, című KSH kiadvány a legfrissebb forrás, ennek adatain alapul a Civil Jelentés című kiadvány is. Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból

12 2006 ban a szervezetek negyede fővárosi volt, de ez az arány az alapítványok körében a 30 százalékot is meghaladta. Noha a főváros centrikusság ma is jelen van a civil szférában, a területi egyenlőtlenségek csökkentek az elmúlt évtized során ban a legtöbb nonprofit szervezet Budapesten működött, melyre magyarázatot ad a főváros magas lakosságszáma, a potenciális felhasználható források közelsége ban azonban a megyeszékhelyeken és községekben működő civil szervezetek száma már meghaladta a fővárosiak számát, a fordulat éve 2000 re tehető. Az adatokat figyelve a budapesti szervezetek a szektoron belül csak 2000 ig voltak számbeli fölényben, ahogy ez az 1. ábrán is látható. A vidéki szervezetek dominánssá válása mögött az elmúlt évtizedben felerősödő szuburbanizációs hatások is szerepet játszhattak. Ez legalábbis a szervezetszámok szintjén csökkentette a főváros és a vidék közti, a 90 es években megmutatkozó törésvonalat. (Civil Szemle: Civil Jelentés ) A szektor kutatói azt is megfogalmazták, hogy az elmúlt 13 év alatt Magyarországon a nonprofit szervezet bizonyos formában vidéki városi jelenséggé vált. (Bartal Anna Mária; p.) 25 Civil szervezetek megoszlása (%) főváros megyeszékhely egyéb város község ábra: A nonprofit szervezetek településtípus szerinti megoszlása, (Forrás: KSH; Civil Jelentés ) 2.2. A ci vil sze rvez ete k g azd álkod ás a A 80 as évek végéhez képest a nonprofit szervezetek gazdasági háttere is jelentősen megváltozott ben a szervezetek 88% ánál, 2006 ban 87% ánál történt pénzforgalom ban 5 százalékuk kizárólag csak tőkét gyűjtött, 9% uk szervezet pedig semmiféle pénzügyi tevékenységet nem végzett. A szervezetek bevétele a 2000 es 495 milliárdhoz képest 2006 ra elérte a 896 milliárd forintot. Ez a több mint 55% os növekedés azonban egyenlőtlenül oszlik el a szervezetek közt, Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból

13 hiszen az 500 ezer forintnál kisebb bevételű szervezetek aránya továbbra is 44 százalék fölötti. A befolyt összeg 60:40 arányban oszlik meg az alapítványok, illetve a társas nonprofit szervezetek között. A civil szervezetek 6 százalékot meghaladó része jelezte, hogy alaptevékenysége során nem tett szert bevételekre és kiadásai sem voltak. Ez a pénzforgalommal nem járó működés főleg azoknál a szervezeteknél fordulhat elő, amelyekben a tagok a közös tevékenységek költségeit közvetlenül, az egyesület közbeiktatása nélkül egyenlítették ki, illetve amelyektől ezt valamilyen más intézmény átvállalta. Az új egyesületek körében szintén nem ritka, hogy működésük első évében még nem szednek tagdíjat, s költségeik sem merülnek fel. Ugyanez a jelenség a közhasznú társaságok 2008 tól nonprofit Kft k esetében valószínűsíthetően arra vezethető vissza, hogy bejegyzésük ugyan megtörtént, törzstőkével rendelkeznek, de alapítási céljukat tekintve még nem funkcionálnak. Az alapítványok esetében sem zárható ki, hogy szervezésükben valójában olyan önkéntes munkára alapozott, lényegében egyesületi jellegű tevékenység folyt, amelyhez nem feltétlenül volt szükség bevételekre. Valószínűbb azonban az, hogy az érintettek átmeneti finanszírozási problémákkal küszködnek, esetleg valamilyen (például a személyi jövedelemadó 1 százalékának megszerzésére jogosító határozatra számítva) várakozó álláspontra helyezkedtek ben a szervezetek 87 százalékának cél szerinti tevékenységét különböző pénzmozgások kísérték. A nonprofit szektor 2006 ben befolyt bevételeinek összege a KSH becslése szerint meghaladta a 896 milliárd forintot, ennek 60 százaléka a budapesti szervezeteknél realizálódott. A koncentráció hátterében az állt, hogy bizonyos tevékenységi területek (de legalábbis az érintett nagy szervezetek) erősen kötődtek a kormányzati központhoz. A lassú, de folyamatos decentralizációs folyamatot jelzi, hogy 2004 ben még a civil szektor bevételeinek 65% a volt a fővároshoz köthető. A 2006 os bevételek két legfontosabb forrása az államtól (nagyobb részben a központi költségvetésből, kisebb hányadában az önkormányzatoktól) kapott támogatás és az alaptevékenységgel összefüggő bevétel (kisebb részben tagdíj, zömmel térítési és árbevétel) volt. Az állami támogatások növekedését jelzi, hogy míg a évben a szektor bevételeinek 28% a, 2006 ban már 42% a származott ebből a forrásból. Az egy szervezetre eső bevétel a jogi formák szerint erősen szóródik. Aránytalanság figyelhető meg abban, hogy a csaknem 380 milliárdos állami hozzájárulás több mint 60 százalékát az úgynevezett állami civil szféra, vagyis közhasznú társaságok és közalapítványok kapták, annak ellenére, hogy ez a két típus a szféra szervezetszámának alig 6 százalékát adja csak. E szervezeti formák mind a mai napig lehetőséget nyújtanak az államháztartás különféle alrendszereinek arra, hogy a költségvetésből ne intézményfenntartással, hanem saját maguk által alapított Kht k 2008 tól nonprofit Kft k és közalapítványok civil támogatásával oldjanak meg közfeladatokat, kiszabadulva így a szigorú költségvetési gazdálkodás szabályai alól. Ezen formák megszüntetésének, korlátozásának, visszafejlesztésének folyamata az utóbbi években indult el. A évi V. törvény a közhasznú társaságokat egy rövid átmeneti idővel megszüntetni rendelte. A közalapítványokat egy szintén Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból

14 2006. évi törvény ugyan nem számolta fel, de tevékenységük nem bővíthető, s újak nem hozhatóak létre noha a megmaradóakat nem korlátozza szinte semmilyen államháztartási, költségvetési megkötés. (Civil Szemle: Civil Jelentés p.) A klasszikus civil formáknál (a magánalapítványokat és az egyesületeket szoktuk ide sorolni) tekinthető (magán)alapítványok és egyesületek az összes bevételen belül csak valamivel több mint egyharmados arányt képvisel a központi állami támogatás. Az állami támogatás növekedésével párhuzamosan a gazdálkodási bevételek (16,4%) és a magántámogatások (14,1%) aránya jelentősen csökkent. Együttesen sem érték el az összjövedelem egyharmadát. A szervezetek bevételi szerkezetében is mutatkoztak eltérések a vidék és a főváros között. A források több mint 70 százaléka mindkét területen az alaptevékenységből, illetve az állami támogatásokból származott, s mind Budapesten, mind vidéken az utóbbiak domináltak. A fővárosban a magántámogatások aránya (és ami fontosabb, összege is) lényegesen magasabb volt, mint a vidéki székhelyű szervezeteknél. Az átrendeződések összefüggenek azzal, hogy az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan erősödött a nonprofit szervezetek szolgáltatási funkciója, egyre inkább látnak el olyan közösségi célokat, melyeket korábban az állam biztosított. A bevételi oldal átrendeződésének további jelentős tényezőjét adják a pályázati úton nyert támogatások. Az utóbbi három évben köszönhetően az uniós tagságnak és a Nemzeti Civil Alapprogram elindulásának 50% al nőtt a civil szektor által megszerzett pályázati összeg nagysága ban millió forint, 2006 ban már millió forint volt a pályázatokon szerzett pénzösszeg. 25% al nőtt a pályázati úton nyert bevétellel rendelkező szervezetek száma. A pályázati bevételek 44 százaléka került a budapesti nonprofit szervezeteihez. A pályázati úton támogatásban részesülők 92 százaléka a klasszikus civil szervezetek közé sorolható, és a megnyert összeg több mint 12 százalékos arányt képvisel a bevételi forrásaik között. Csak bevételekről 2004 ben az alapítványok 2,5, az egyesületek 1, a közhasznú társaságok elenyésző (0,2) százaléka tett említést. Itt részben arról lehet szó, hogy távolabbi célok elérése érdekében gyűjtötték az adományokat, esetleg a szervezetben nem folyt kiadásokkal járó munka, de a befektetett tőke kamatai bevételként jelentkeztek. Gyakoriak a bevételekre korlátozódó pénzmozgások az újonnan alapított szervezeteknél, amelyek még érdemben nem kezdték meg a működésüket, de létrehozóik már letétbe helyezték az alaptőkét ban a nonprofit szektor teljes bevételének növekedése nem sokkal volt magasabb az inflációs rátánál, illetve az elmúlt másfél évtizedben először haladta meg a kiadások összege (908 milliárd forint) a teljes bevétel nagyságát. A kiadások túlnyomó többsége a működés és a különböző szolgáltató tevékenységek költségeinek fedezetéül szolgált. Négyszázkilencvennégy milliárdot tettek ki a fenntartási kiadások (az anyagköltség, a szolgáltatásvásárlás, az értékcsökkenési leírás, kamatfizetések, az adóbefizetés, a hiteltörlesztések és az egyéb költségek, ráfordítások.). A teljes kiadás 27 százalékát a munkaerő költségek jelentették, a megítélt támogatások 139 milliárd forintja pedig ennek 15 százalékát. Csupán a kiadások 3% a beruházási, vagy felhalmozási kiadás. Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból

15 A kiadások rendkívül egyenetlenül oszlottak meg a különböző jogi formában működő nonprofit szervezetek között. A szervezetszám szerinti legkisebb csoportban, a közhasznú társaságoknál és intézményeknél jelentkezett ezek majd kétharmada és az összes működési költség több mint kétötöde. Adományozói és újraelosztási tevékenységet ( kiadás) gyakorlatilag nem folytattak, meghatározó szerepük ezen a területen az alapítványoknak és a közalapítványoknak volt. A 2006 ban a civil szervezetek által kiosztott adományok becsült értéke elérte a 134 milliárd forintot, főként az alapítványok és közalapítványok folytattak tevékenységet, a legnagyobb adományosztók a kulturális, az oktatási és a szociális célú nonprofit szervezetek voltak. Míg az alapítványok túlnyomórészt 76% ban a lakosságot támogatták, az intézmények a közalapítványok által nyújtott támogatás 52% ából részesültek. A kiadások majdnem 80 százaléka a jobb anyagi lehetőségekkel rendelkező fővárosi szervezetek közreműködésével került a kedvezményezettekhez. A szervezetek kiadásainak kevéssel több, mint egynegyedét a bérköltségek fedezésére fordították. Az alkalmazottaknak kifizetett mintegy 245 milliárd forintból a 2006 os év folyamán 76 ezer főállású, teljes munkaidős, 20 ezer főállású részmunkaidős, és 4 ezer nem főállású munkahelyet tartottak fenn Fog lalkozt at ot tak a ci vil sz fé rában A szervezetek döntő többsége fizetett munkavállalók nélkül működik. A hazai civil szektorban csupán a szervezetek 15% a alkalmazott fizetett munkavállalót és 12% nak volt főállásban és teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottja. A fővárosban mindkét arány magasabb, mint vidéken. Jogi formák szerint igen nagy különbségeket tapasztaltunk. Az alapítványok egytizede, az egyesületek 13 százaléka alkalmazott fizetett munkaerőt 2006 ban. A közhasznú társaságok négyötödének, a nonprofit intézmények háromnegyedének és a köztestületek közel kétharmadának volt fizetett munkatársa. A 10 millió forintnál nagyobb bevétellel rendelkező szervezeteknél koncentrálódik a foglalkoztatottak több mint 93 százaléka, míg a 4 millió forintnál alacsonyabb bevétel fölött rendelkezők körében csak minden huszadiknak van valamilyen, és csak minden ötvenediknek főállású, teljes munkaidős dolgozója. Fontos tényező a végzett tevékenység jellege, mivel a számított főállású foglalkoztatottak száma ott érte el a legmagasabb szintet, ahol valamilyen termelő, vagy szolgáltató tevékenység folyt. Ilyen terület volt elsősorban a gazdaságfejlesztés, amely egyaránt kiterjedt a munkanélküliek foglalkoztatására, reaktiválására és a vállalkozóknak nyújtott szakmai segítségre (például inkubátorházak alapítása). Jelentős munkaerőt alkalmaztak a kommunális szolgáltatásokból egyre növekvő részt vállaló településfejlesztő közhasznú társaságok, valamint a klasszikus jóléti szolgáltatásokat nyújtó szociális és egészségügyi intézmények, illetve a szektor támogatását és infrastrukturális hátterét biztosító adományosztó alapítványok és nonprofit szövetségek. A főállású foglalkoztatottak száma azokon a területeken volt különösen alacsony, ahol elsősorban a közösségi együttlétre és feltételezhetően a tagok, önkéntes segítők munkájára alapozott tevékenység folyt. Ebbe a csoportba tartoztak a valamilyen ideológiai, politikai, vallási, etnikai Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból

16 összetartozás, vagy egyszerűen az érdeklődési kör, hobbi szerint szerveződött egyesületek, de a helyi közbiztonságot, a katasztrófák elleni védekezést szolgáló tűzoltó és polgárőregyletek is. A foglalkoztatás mértéke és a bérek szintje inkább fordított kapcsolatot mutatott. A legalacsonyabb béreket a vallási, sport, és polgárőrszervezetek fizették munkavállalóiknak. A szociális, egészségügyi és a gazdaságfejlesztéshez kötődő szervezeteknél alkalmazottak a szektorban amúgy sem magas (mintegy 1,7 millió Ft os) éves átlagbérnél sokkal kevesebbet kerestek, mint a legmagasabb átlagos keresetet biztosító adományosztó szervezetek, szövetségek és érdekképviseletek. Állandó munkavállalók helyett vagy mellett 2006 ban megbízási sel a szervezetek 11 százaléka alkalmazott munkaerőt, amely 1100 al több a 2005 ös adatokhoz képest. A szektor 2006 ben főállású teljes munkaidős munkavállalónak megfelelő es kifizetést hajtott végre, ami 11,1 milliárd forintot jelent. Mindemellett a nonprofit szervezetek munkájában 2006 ban 438 ezer főnyi önkéntes segítő is részt vett, 93 százalékuk az úgynevezett klasszikus civil szervezeteknek dolgozott. Legtöbben az egyesületek tevékenységét segítették ebben a formában, tevékenységi kör szerint pedig a szabadidő, a hobbi, a sport és az oktatás területén dolgozó civil szervezetekben tevékenykedtek. Azzal, hogy fejenként 115 óra önkéntes munkát, összesen pedig 50 milliót végeztek, a szervezetek a KSH becslése szerint 42 milliárd forintot takarítottak meg Tags ág és in fras tru ktú ra Habár eltérő módszertannal készültek az erre vonatkozó kutatások, az nagyjából megállapítható, hogy a kilencvenes évek elejének lendülete után, mikor is ötmillió háromszázezer főre becsülték az egyesületi tagok számát, az évtized közepétől csökkenés volt tapasztalható. Ezt követően 2000 után 2,7 3 milliós nagyságrendben stabilizálódott az egyesületi taglétszám (magánszemély tagok, egy személy több szervezet tagja is lehet). Szakértői becslés szerint hozzávetőlegesen a magyar állampolgárok 8 12% a tagja valamilyen civil szervezetnek. (Civil Szemle: Civil Jelentés ) 2006 ban az egyesületek 2,7 milliós, az érdekképviseletek pedig 1,1 milliós taglétszámmal rendelkeztek. Az egyesületi tagok legjelentősebb része a sport és szabadidős tevékenységekkel foglalkozó, valamint szociális ellátást, szolgáltatást nyújtó egyesületekben, vagy kulturális szervezetekben volt található ban a civil szervezetek több mint felének ( társadalmi szervezetnek) állt rendelkezésére ingatlan, ahol tevékenységét kifejthette, gyűléseit tarthatta. Csaknem 70 százalékuk bírt ingyenes használati joggal, bérelt, vagy saját ingatlannal csak kisebbségük rendelkezett. Ez előnyös lehet abból a szempontból, hogy így a szervezetek egy része megszabadul az ingatlan fenntartási költségek terhe alól, azonban kiszolgáltatottá is tesz őket. Nyolcvan százalék feletti a közhasznú társaságok és a nonprofit intézmények ingatlanellátottsága, köztestületek esetében sem sokkal kisebb ez az arány: 75%. A köz és magánalapítványok 53, illetve 56 százaléka nem használt ingatlant. Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból

17 Ugyanezen kutatása során a KSH felmérte a nonprofit szervezetek kommunikációs, elektronikus eszközökkel való ellátottságát. A szervezetek 70% a rendelkezik számítógéppel, 61% a internet hozzáféréssel, több mint felük telefax al, ám saját honlapot csak 23 százalékuk tart fenn. Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból

18 3. Komárom Esztergom Megye civil szervezetei A Közép dunántúli régióban összesen 7946 regisztrált nonprofit szervezetet tartottak nyilván. (KSH; 2006.), ami az összes országos szervezetszám 10,3 százalékát jelenti. Az abszolút számoknál azonban többet mutat az ezer lakosra vetített viszonyszám. Ennek értéke a Közép Dunántúlon 7,2. Az ez alapján készített rangsorban a régió csak a Dél illetve Észak Alföldi régiót előzi meg, s így az országos átlag (7,6) alatt helyezkedik el. 4.táblázat: Ezer főre jutó nonprofit szervezetek száma (Forrás: TSTAR) Fejér 4,3 4,6 4,6 4,9 5,1 5,3 5,4 5,7 Komárom Esztergom 5,7 6,0 5,9 6,1 6,3 6,4 6,4 6,5 Veszprém 7,7 8,1 8,1 8,3 8,5 8,8 9,0 9,3 Közép Dunántúl 5,9 6,2 6,2 6,4 6,6 6,8 6,9 7,1 Magyarország 6,0 6,4 6,5 6,8 7,0 7,2 7,4 7, A ci vi l sze k to r k i st érs égi és t ele pül ési jel le mz ői Kistérségi összehasonlításban, Komárom Esztergom megyében a legtöbb civil szervezet a Tatabányai és az Esztergomi kistérségben található. Az ezer lakosra vetített szervezetek száma ennek ellenére a tatai kistérségben (7,6 db) a legnagyobb, míg 2006 ban a dorogi kistérség (4,8 db) volt a legkevésbé ellátott. A legnagyobb szám szerinti növekedés az esztergomi (+70 db), ezt követően a komáromi kistérségben (+39 db) regisztrálható; míg arányaiban a kisbéri és dorogi kistérségben bővült leginkább a civil szerveztek száma 1999 és 2006 között. A települési hierarchia szerinti megoszlásnál a megyeszékhelyek és a nagyobb városok dominanciája figyelhető meg minden megyében. Komárom Esztergom megyében a megyeszékhely és a környező összesen 10 db városi település a nonprofit szervezetek több mint 2/3 ának nyújtanak otthont, míg a fennmaradó 66 községben található a nonprofit szervezetek 32% a. 5.táblázat: Működő nonprofit szervezetek száma 2006 ban Komárom Esztergom megyében kistérségenként (Forrás: TSTAR) Kistérség Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom Esztergom Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból

19 A megye települései közül a legtöbb civil szervezet a megye szervezeteinek egynegyede Tatabányán van regisztrálva, melyet a sorrendben Esztergom (13 százalék), Tata (10,3 százalék), illetve Komárom követ. 6.táblázat: Működő nonprofit szervezetek Komárom Esztergom megye településein, 2006 (Forrás: TSTAR) Település Működő nonprofit szervezetek száma % 1. Tatabánya ,0 2. Esztergom ,0 3. Tata ,3 4. Komárom 139 6,7 5. Oroszlány 108 5,2 6. Dorog 76 3,7 7. Kisbér 50 2,4 8. Nyergesújfalu 38 1,8 9. Bábolna 27 1,3 10. Ács 26 1,3 7. táblázat: A nonprofit szervezetek megoszlása településtípus szerint a Közép Dunántúlon 2006 ban (%) (Forrás: KSH: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006) Megye, régió Megyeszékhely Többi város Község Összesen Fejér 34,4 29,3 36,3 100,0 Komárom Esztergom 23,1 44,8 32,1 100,0 Veszprém 23,9 39,0 37,1 100,0 Közép Dunántúl 27,1 37,3 35,6 100,0 Magyarország 23,8 22,1 28,9 25,2 A legtöbb klasszikus civil szervezet települési szinten tevékenykedik (452), a második legnagyobb csoportot (283) az egy konkrét cél teljesítése érdekében létrejött nonprofitok alkotják. Nagyobb számban vannak még jelen a tevékenységük során több települést átfogó szervezetek. Nagyon alacsony, 3,8% azok aránya, akik regionális hatókörrel rendelkeznek, és mindössze 40 szervezet tevékenykedik nemzetközi szinten is. Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból

20 3.2. A ci vi l sze rv ez et ek sze rv ez eti fo rm a sz eri n ti m egos zl ás a Komárom Esztergom megyében 2006 ban nonprofit szervezet működött 4 ; követve az országos trendeket 86 százalékuk az úgynevezett klasszikus szervezeti formákhoz köthető. A két legelterjedtebb egyesületi forma az alapítvány (33 százalék) és az egyesület (53 százalék). Az érdekképviseletek és az egyéb nonprofit szervezetek 14 százalékot tesznek ki. 8. táblázat: A nonprofit szervezetek megoszlása szervezeti forma szerint (%) Szervezeti forma Komárom Közép Esztergom Dunántúl Magyarország Alapítvány 33,5 32,0 35,7 Közalapítvány 5,0 4,8 2,8 Egyesület 52,7 54,3 51,6 Köztestület 1,3 1,7 0,8 Munkavállalói érdekképviselet 2,1 1,9 1,8 Szakmai, munkáltatói érdekképviselet 2,2 2,7 4,1 Közhasznú társaság 3,0 2,5 2,8 Nonprofit intézmény 0,1 0,0 0,1 Egyesülés 0,1 0,1 0,2 Összesen (darab) A megye nonprofit szervezeteinek több mint kétharmada az öt leggyakoribb tevékenységtípushoz tartozik. A tevékenységcsoportokat vizsgálva három fő területhez kötődnek a megye civil szervezetei, a szabadidő és hobbi (290 szervezet), az oktatás (230 db), és a sport (219 db) területéhez, de viszonylag nagy számban vannak jelen a kulturális (163 db) és a szociális tevékenységet (136 db) végző, valamint a településfejlesztő (123 db) nonprofit szervezetek is. Elenyésző számban találhatók meg a megyében a jogvédelemmel, kutatással és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezetek, valamint a nonprofit szövetségek. 4 KSH: Nonprofit szervezetek Magyarországon, Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból

21 Hasonlóan az országos adatokhoz, a megyében a legtöbb szervezet valamilyen szabadidős, hobbi tevékenységet folytat. 10% ot meghaladó gyakorisággal szerepel az oktatási tevékenység a régió civil szervezetei között, melynek a döntő részét a főcsoporton belül a gyermekoktatás teszi ki. A harmadik legnépszerűbb tevékenységi kör az előbbihez jellegében nagyon közelálló sport tevékenység 14,4% os részesedéssel. Ezen belül két alcsoportot lehet megkülönböztetni: a sporttámogatást, amely a főcsoporton belül döntő többségben van, és a tényleges sporttevékenységet G azd álk od ás A hazai nonprofit szektorban megközelítőleg 896 milliárd forint képződik, amelynek mindössze 1% a 9,3 milliárd forintnyi bevétel realizálódik Komárom Esztergom megyében. Az egy lakosra jutó bevétel szerinti országos rangsorban a megye Ft os értékével csak három megyét előz meg, s az országos átlag felét sem éri el. A megyében működő civil szervezetek 43 százaléka 500 ezer Ftnál alacsonyabb éves költségvetésből gazdálkodik, az 5 millió Ft fölötti éves költségvetéssel rendelkezők aránya mindössze 17 százalék. Az országos átlagnál kevesebb szervezet működik a legalacsonyabb és legmagasabb bevétel kategóriákban. Az összes nonprofit szervezet 93,6 százaléka rendelkezik jövedelemmel. A tőke 54 százaléka szolgálja az alapítványok, egyesületek működését, másik része az állami redisztribúciós szerepeket betöltő kht. k és közalapítványok szervezetszám szerint elenyészően kicsi, gazdasági erő szerint viszont a legnagyobb csoport forrásait gyarapítja. 9. táblázat: A nonprofit szervezetek megoszlása bevételnagyság szerint 2006 ban, ezer Ft Komárom Esztergom Közép Dunántúl 50 alatt 51 és és és Összesen között között között fölött db % db % db % db % db % db % Magyarország A bevételi források esetében szintén erős országos koncentráció mutatható ki. A megyében tevékenykedő alapítványoknak és egyesületeknek a 101 milliárdos központi költségvetési támogatásból 1,7 milliárd jutott. A klasszikus értelemben vett civilek összes bevételének (5 milliárd Ft) 35 százalékát teszik ki a központi állami támogatások, ez az arány országos átlagot meghaladja. Az önkormányzati források megszerzésénél is eredményesek voltak a megye szervezetei, a forrásaik 12 százaléka származik ebből a bevételi formából. A magántámogatások súlya nem túl nagy, 15 százalék körüli, továbbá alacsony a külföldről érkező támogatások aránya is (2,1%). Az alaptevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevétel aránya az átlag alatt marad, viszonylag magas a tagdíjbevétel részaránya. Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból

22 3.4. P ál y áz a ti b ev ét elek A szektorba áramló 80 milliárdos pályázati forrásokból Komárom Esztergom megyének 1,5% ot sikerült megszereznie. A megyéből 469 szervezet szerepelt sikeresen a különböző pályázatokon, és átlagosan 3,4 millió Ft ot nyertek. Az egyik legjelentősebb pályázati lehetőség az NCA források megszerzése tekintetében közepesen szerepelt a megye, mivel 2006 ban 256 szervezet tudott nyertes pályázatot benyújtani és 178 millió Ft NCA támogatást lehívni. 10. táblázat: A nonprofit szektor pályázati úton nyert bevételei, (KSH,2006. ) Pályázati bevétel Pályázati bevétel Egy lakosra millió Ft % az összes bevétel jutó pályázati százalékában (%) bevétel (Ft) Komárom Esztergom ,0 17, Közép Dunántúl ,5 9, Magyarország ,0 8, H u má n i nfr as tr uk túr a A megyében működő civil szervezetek közül mindössze 13 százalék számára vált lehetővé, hogy főállású vagy részmunkaidős munkavállalót foglalkoztasson. Még alacsonyabb ez az arány a klasszikus civil szervezeteknél, ahol csak minden tizediknek van státuszban lévő munkavállalója. A megye közel 134 ezer munkavállalójából mindössze tevékenykedik valamilyen formában a nonprofit szférában, és csak 598 an dolgoznak alapítványoknál és egyesületeknél. További 715 főt megbízási es munkaviszony keretében foglalkoztattak a klasszikus civilek. 11. táblázat: A nonprofit szervezetek által foglalkoztatottak száma, 2006 Foglalkoztatottak száma Főállású, Főállású, Számított teljes Nem főállású részmunkaidős főállású munkaidős Komárom Esztergom Közép Dunántúl Magyarország E s zköz ell áto t ts ág A nonprofit szervezetek irodatechnikai és kommunikációs eszközökkel való ellátottsága nagyban befolyásolja működésüket. Az információkhoz való hozzájutás, illetve a pályázatokon való sikeres részvétel fontos eszköze a számítástechnikai infrastruktúra. Komárom Esztergom megyében 380 olyan szervezet van, amelyeknek 2006 ban semmilyen kommunikációs lehetősége nem volt. Számítógépet a szervezetek kétharmada, internetet 56 százalékuk használt. Saját honlappal csupán a szervezetek 1/6 a rendelkezett. A mutatószámok alatta maradnak az országos átlagnak, a megye az informatikai eszközökkel kevésbé felszerelt megyék közé tartozik. Bizonyos kommunikációs eszközök hiányából még nem feltétlenül következik az azok iránti igény. A megyében működő klasszikus civil szervezetek körében a legkeresettebb a saját honlap, a szervezetek 21% a jelezte Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból

23 ilyen irányú igényét. A civil szervezetek 31 százaléka nincs megelégedve informatikai felszereltségével. 12. táblázat: A klasszikus nonprofit szervezetek száma kommunikációs lehetőségeik szerint Telefax Számítógép Internet Saját honlap Az összes szervezet száma Komárom Esztergom Közép Dunántúl Magyarország A közép dunántúli régióban található az ország regisztrált civil szervezeteinek a tizede, összesen szervezet. Ezzel az eredménnyel a régiók sorában a 6. helyet foglalja el, viszont az 1000 lakosra vetített indexek alapján megelőzi az észak alföldi és a dél alföldi régiót is. Komárom Esztergom megye regisztrált szervezetei a megyeszékhely körül koncentrálódnak, az lakosra vetített és kistérségek alapján számolt index alapján a tatai kistérség a legjobban ellátott. A megyében az egyesületi forma a döntő, melyet az alapítvány és a köztestületi forma követ. Szintén igazodva az országos trendekhez, a működő civil szervezetek tevékenysége a szabadidő, hobbitevékenység és a sporttevékenység, oktatás és kultúra köré csoportosul. A megyében működő civil szervezetek fele 500 ezer Ft nál alacsonyabb éves költségvetésből gazdálkodik. Komárom Esztergom megye nonprofit szektorában képződő 9,3 milliárd Ft nyi bevétel mindössze 1 százalékát teszi ki a hazai szektorban képződő bevételnek. Az összes nonprofit szervezet kilenc tizede rendelkezik jövedelemmel. A bevételek 35 százalékát teszik ki a központi állami támogatások. A pályázati aktivitás Komárom Esztergom megyében a legmagasabb a régión belül. A megye foglalkoztatottjainak csak töredéke tevékenykedik munkavállalóként a nonprofit szférában. A működő civil szervezetek tizede rendelkezik főállású vagy részmunkaidős munkavállalóval. A szervezetek csaknem fele rendelkezik számítógéppel, valamint nyilván az azok működtetéséhez szükséges szoftverekkel, illetve sok szervezet a számítógép mellett nyomtatót is birtokol. Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból

24 4. Tata civil szervezetei 4.1. Mód sze rtani ös sze foglaló A z ad a tb ázi s ös sze állí tá sa A Tata város területén tevékenykedő civil szervezetek állapotfelmérését egy adatbázis összeállítása előzte meg, melyben valamennyi, a városban működő szervezetet számba vettünk. A bejegyzett szervezetek összeírásában a Komárom Esztergom Megyei Bíróság március 4 i adatszolgáltatását vettük alapul, mely 240 tatai civil szervezet elérhetőségét bocsátotta rendelkezésünkre, a listán 37 szervezet már megszűnt, törölt szervezetként volt feltüntetve. A Központi Statisztikai Hivatal megkeresésünkre ennél valamivel kevesebb, 160 civil szervezet létezéséről tett említést a város területén. További adatforrás az APEH személyi jövedelemadó 1% os felajánlásait települési szinten lebontó nyilvántartása, mely szerint Tatán 2008 ban 69 nonprofit szervezet jutott hozzá ilyen típusú támogatáshoz. A nem bejegyzett szervezetekkel való kapcsolatfelvétel érdekében regisztrációs lapokat készítettünk, melyeket Tata három jól ismert pontján, a Polgármesteri Hivatalban, az Okmányirodában és a Magyary Zoltán Művelődési Központban helyeztünk el, továbbá lehetőséget biztosítottunk irodánk honlapján ( az internetes regisztrációra is 2009 márciusa folyamán. A kutatásra a városban kihelyezett plakátok, továbbá a helyi sajtóban, rádióban és televízióban, valamint a város honlapján elhelyezett hirdetések, illetve cikkek hívták fel a figyelmet. E forrásokat összefésültük a civilkd.hu weboldalon és Tata Város hivatalos honlapján fellelhető címjegyzékkel, valamint az ügyfeleink által rendelkezésünkre bocsátott listával A k érd őíve s k ut a tás Kérdőívünket április folyamán postai úton összesen 265 címre juttattuk el, bejegyzett és bejegyzés nélkül működő tatai civil szervezetek címére, beleértve a már megszűntként nyilvántartott szervezeteket is, hiszen ezen, már nem aktív csoportosulások kontaktszemélyeitől is fontos információkra számítottunk a város civil életére vonatkozóan. Az e mail címmel rendelkező szervezetekhez elektronikus úton is eljuttattuk a kérdőívet. Összesen 39 aktív tevékenységről beszámoló szervezet kitöltött kérdőívét dolgoztuk fel az elemzés során, valamint 24 kérdőív érkezett vissza felbontatlanul a már megszűnt szervezetek címéről. További két címzett nyilatkozta, hogy szervezete már nem működik (Rádióklub Tata, Tata és Körzete Közbiztonságáért), egy működő szervezet vezetője telefonos megkeresésemre elutasította a kérdőív kitöltését. Mindez együttesen 25,2% os válaszadási hajlandóságot jelent. Hogy egy szervezettől nem kaptunk értékelhető visszajelzést, nem jelenti feltétlenül a szervezet működésének teljes hiányát, mint ahogyan az aktív közreműködés sem fed minden esetben jól működő nonprofit szervezetet. A társas nonprofit szervezetek megszűnése külön eljárást igényel, amit a szervezetek nem minden esetben vállalnak fel. Az alapítványok esetében a szervezet megszüntetése egyszerűbb, mivel a bíróság az Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból

25 alapító okiratban meghatározott cél megvalósulása, az idő eltelte, vagy a megalakuláskor meghatározott cél beteljesülésekor hivatalból törli a szervezetet a nyilvántartásból. A válaszadási hajlandóság egyúttal lehet az adott nonprofit szervezet nyitottságának indikátora is a tervezett ernyőszervezeti projekttel kapcsolatban, megmutatva mely egyesületekre, alapítványokra és egyéb társadalmi körökre lehet induláskor számítani. Meg kell azonban említeni, hogy egyes civil csoportosulásokhoz több bejegyzett szervezet is tartozik. Például a Tatai Kenderke Néptánc Egyesület működteti a Tatai Kenderke Alapítványt is, a szervezetek illetékesei pedig ilyen esetekben elegendőnek tartották a kérdőívet egy alkalommal kitölteni. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy jó néhány, a helyi civil életben kiemelkedően aktív személy párhuzamosan több szervezet tagja, vagy akár irányítója, a szervezet tehát nem jelent ugyanennyi teljesen különálló csoportosulást, a személyi átfedések mint ahogy ezen feltételezésemet az interjúk során megkérdezettek is megerősítették igen nagyok. Tehát a megszűnt szervezetek címéről visszaérkező kérdéssorainkat is beleszámítva 66 értékelhető válasz, közte 39 kitöltött kérdőív valójában jóval több, mint 39 civil szervezetet irányító személy véleményét reprezentálja a személyi átfedések miatt. A több civil szervezet működésében tevékeny, a helyi civil szféra mozgatórugójának tekinthető személyekkel mélyinterjú keretében folytattunk felmérést M é l yi nt er júk A kérdőíves adatbekérést mélyinterjú sorozat egészítette ki, melyet a város közösségi életében kiemelkedően aktív 12 különféle célú és hatókörű szervezet vezetőjével, vezetőségi tagjával folytattunk le. A beszélgetések során a helyi civil életben akár évtizedek óta tevékenykedő interjúalanyok egyaránt 50 körülire becsülték a Tata városában működő, ténylegesen aktív tevékenységet kifejtő civil szervezetek számát. Fentieket összevetve a kutatás átfogó képet rajzol fel a város nonprofit szervezeteinek jelenlegi állapotáról. Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 / oldal az összesen 159 oldalból