BUMP Képzési anyag. Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP) képzés
|
|
- Gizella Németh
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Intelligent Energy Europe IEE/12/672/SI BUMP Boosting Urban Mobility Plans BUMP Képzési anyag Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP) képzés 1 Bevezetés a Képzési útmutatóhoz 2 A képzés főbb elvei és a modulok felépítése 3 Általános tanulási célok, képzés modulok és azok elemei 4 Eszközök a fenntartható Városi Mobilitási Tervhez (SUMP) 5 Módszerek a részvételen alapuló és integrált képzéshez 6 Annex: A Adaptáció, általános tanulási célok és a képzés B Indikátorok C A képzési anyagok listája Nemzetközi koordinátor: Technische Universität Dortmund Fakultät Raumplanung August-Schmidt-Straße Dortmund Andreas Beilein Tel. (0231) andreas.beilein@tu-dortmund.de Fax (0231) Nemzeti koordinátor: Csobod Eva, ecsobod@rec.org
2 1. rész: Bevezetés a Képzési útmutatóhoz BUMP A BUMP képzés tartalma és módszertana A BUMP Képzési útmutató az alapja a képzési tevékenységek helyi tervezést végző stábbal (képzés résztvevői). A 2. rész rámutat a fő képzési alapelvekre amelyek a nemzeti trénig alapjai. Az általános tanulási célok, az egyes képzési modulok elmagyarázzák részvételi és az integrált módszereket, az oktatók és a hallgatók kapcsolatát, a képzési anyagokat és az ajánlott eszközöket, amelyekkel értékelik a SUMP folyamatot. A 4. rész összefoglalja az alkalmazott eszközöket, 5. rész további utalásokat tartalmaz, a módszereket a csoportmunkáról, melyek szintén hasznosak a később következő nemzetközi kölcsönös tanulás szekcióra. A melléklet tartalmazza ( A) adaptációt: általános tanulási célok és a képzés a résztvevő országoknak.( B) a mutatók/indikátorok az összefüggő célok értékelése és ellenőrzése a helyi SUMP eljárás alkalmazására, SUMP eszközök és a (C ) linkek, anyagok a jelen tájékoztatóban szerepelnek. BUMP website: A BUMP Képzési útmutató megközelítése A fő cél egy általános képzési szerkezet, rámutatva tanulási célokra, a képzési modulokkal kapcsolatos legfontosabb kérdésekre a SUMP folyamatban, és a képzési csomagokra (elemek), érintve az oktatókat és a szervezeti kereteket. Ezért az említett tartalom a fenntartható városi mobilitást ismerteti, de nem részletezi. Ehelyett a hangsúly a kapcsolatokon, a megfelelő anyagokon és didaktikai módszereken, a képzésen és a csoportos munkán van. A nemzeti trénerek feladata a képzések előkészítése, a képzési tartalom, a képzési módszerek és tapasztalatcsere a konzultációkon. Kiválasztott anyagok Az útmutató a képzési anyagok rövid kivonata, megjelölve az összes forrást. Ezáltal ez az útmutató nem helyettesíti a meglévő anyagokat, mint például az iránymutatások kidolgozása és végrehajtása a fenntartható városi mobilitási tervhez (a továbbiakban SUMP irányelvek), amely a legfőbb hivatkozási alapja a képzésnek, s a website-on elérhető: A képzés kezdőpontja A SUMP nem indul el a nulla szintről. A képzésen résztvevőknek alapvető ismeretei vannak a városi közlekedés a mobilitás és persze a helyi feltételeket és körülményeket illetően. A képzések a hangsúlyt a problémákra és cselekvés orientált képzésre teszik, szoros kapcsolatban a résztvevő városokkal. Így a képzés az első lépés a következő coaching szakaszhoz, amikor az a helyi városkezelési tervet kell kidolgozni a résztvevő tervezési stábbal. 2
3 2. rész A képzés főbb elvei BUMP A képzés jellege és a nemzeti trénerek szerepe Ez a képzési útmutató a városi SUMP készítésére vonatkozik, azt igényli, hogy nemzeti oktatók kérte, hogy törődjenek a tanulás és a képzés, a kommunikáció, a coaching elemeivel és a tapasztalatok megosztásával. Ezért alapvető fontosságú, a hallgatók ösztönzése, a feladatok és a házi feladatok megoldására. A tréner nem előadó, hanem a tanulást támogató tanár. Ezért a résztvevők tevékenysége kerül a középpontba. Az oktatók szerepe úgy jellemezhető, hogy előkészítő és szervező, moderátor és promoter, tanácsadó és vita partner. Ők kísérik figyelemmel a képzési eljárást, és elemzik az összegyűjtött visszajelzést. A képzési csoportok és a résztvevők szervezése A képzés általános előkészítésének tartalmaznia kell a képzési napok előzetes rögzítését. Ez megerősítheti azt a csoportérzést a résztvevők számára, hogy a találkozó települések száma egyenlő a képzési napok számával (10 nap = 10 város). Feltételezzük, hogy a képzési csoport 20 fő, és minden találkozó nap 6 óra hatékony képzést tart naponta (megszakítás nélkül). Míg az egyik résztvevő minden városból (technikai szakember) folyamatosan részt kell vegyen, a második résztvevő a legfontosabb kérdések esetén kell jelen legyen a képzési napon. Az érintett politikai tisztségviselőnek legalább az első és az utolsó modulon részt kell vennie. A képzés logikai felépítése A képzés 6 modulból áll a SUMP folyamatra (kezdő modul, utolsó modul, két beépített modul-intézkedések, az intézményi háttér, lásd az ábrát). A képzés logikai szerkezete a következő kulcsfontosságú kérdéseket tartja szem előtt: tájékozódás a SUMP ciklusról a SUMP iránymutatás szerint; a SUMP fejlesztése, amelynek középpontjában a gyakorlati jelentősége áll, valamint a résztvevők feladatai a saját városukban. 6 modul 2 nap modulonként, alap-és emelt szintű 10 képzési nap 4 hónapon belül modulok 2 napja úgy van felosztva, hogy a következő képzési nap alkalmat ad arra, hogy integrálja a gyakorlatokat, a házi feladatot az első napról a másodikba 3
4 3. Rész: Általános tanulási célok, képzési modulok és azok elemei BUMP A következő leírás minden modulra jellemző, tartalmazza az általános tanulási célokat, a legfontosabb tartalmi és alapvető témákat. A modul a képzési feladatokat, képzési utasításokat, és az ahhoz kapcsolódó képzési anyagokat tartalmazza. Module 1: Fenntartható Mobilitási Tervek (SUMP) bemutatása SUMP mint egész; ösztönző motivációs 1. tréning nap A modul fő gondolata Az első modul bemutatja az SUMP elképzelést holisztikus módon, és összeköti a résztvevők egyéni attitűdeivel és tapasztalataival. Ennek elérése érdekében a képzés részletes képet épít a SUMP modell, a folyamat -és kimenetiről, s SUMP sikertörténetén keresztül. Ennek célja, hogy ösztönözze a résztvevőket, hogy gondolkodjanak a fenntarthatóságon (korlátozások és akadályok, a végrehajtás a következő modulban jelenik meg). E megközelítés a képzésben résztvevőknek áttekintést ad arról, hogy a SUMP fejlesztése eltér a városi közlekedéstervezéstől. Továbbá látják a tipikus témákat és tevékenységi területeket a városkezelési tervek tartalma és előkészítése szempontjából. Végül fontos kiemelni, hogy a SUMP nemcsak terv, de cselekvés és együttműködés. Általános tanulási célok Képzésben résztvevők: átfogó és strukturált tudás célok a jellemzők, eljárási elemek, széleskörű intézkedések, és megkülönböztetés a SUMP és a közlekedés tervezés között (alapszinten); képesek összekapcsolni a SUMP elképzelést a saját egyéni attitűddel és a tapasztalatokkal a helyi szinten végzett munka kapcsán a városi mobilitás és a fenntartható fejlődés kapcsán; képesek átvinni a fogalmakat a fenntartható városi mobilitási jövőkép és stratégiai célok területére a saját településükön; képesek megérteni a fenntartható mobilitásban rejlő lehetőségeket és korlátozásokat meg tudják becsülni, hogy hogyan lehet elkezdeni a SUMP folyamatot és a kiindulási pontokat, a koncepció és a helyi gyakorlat szempontjából A legfontosabb tartalom és témák Melyek a legfontosabb problémák a városi mobilitásban? Mit jelent a fenntarthatósági jövőkép? Melyek a fogalmi jellemzői a jövőképnek és melyek a stratégiai céljai a fenntartható városi mobilitásnak? Melyek a legfontosabb lehetőségeket és legfontosabb korlátozás a fenntartható mobilitáshoz és hol vannak azok? Mi a fenntartható mobilitás tervezése és miben különbözik a közlekedés tervezéstől? Mi az a SUMP általában és miért van szükség rá? Mit jelent a SUMP sikertörténet? Mennyiben jelent többet? 4
5 Melyek a tipikus célkitűzései és elemei a SUMP-nak a SUMP folyamat és az eredmény szempontjából, beleértve a perspektívái energiafogyasztás és az üvegházhatás csökkentését, és a gazdasági fejlődés növelését? Hogyan néz ki egy SUMP tervezési dokumentumok? Mi a kapcsolata a meglévő helyi tervezési dokumentumokkal? Milyen helyi érdekelteket kell bevonni a SUMP folyamat elkezdésébe? Melyek a tipikus cselekvési területei, elfogadott intézkedések és a résztvevők egy SUMP folyamatot? A trainer profilja: mobilitás háttér, tapasztalat a helyi projekt folyamatokban, magas szintű készségek a csoportmunkában Résztvevők: műszaki szakember; politikai szintű tisztségviselő, aki képes áttekinténi a SUMP megközelítéseket és a mobilitási jövőképet Előkészítés: a résztvevők elhozzák a városuk térképeit és terveit, a tréner SUMP esettanulmányokat mutat be és azokhoz kapcsolódó anyagok, poszter Részletek (a):a tréner és a résztvevők bemutatása, a tanfolyam programja Gondolkodás a fenntarthatóságról (1) A tréner gyors bemutatása Szervezet Személyes háttér Kulcstapasztalatok A projekt kivitelezése (3) A képzés bemutatása A modulok témái A képzés elemei és előkészítés Házi feladatok Időpontok és helyszínek A képzés trénerjei A visszajelzés folyamata 1,5 óra (2) A résztvevők és a városok bemutatása A résztvevők elhozzák a városuk térképeit és közlekedési terveit és előadják azzel kapcsolatos kérdéseiket: > Milyen a város mobilitása? > Mit jelent a fenntartható mobilitás? > Hogyan segíthető elő a fenntartható mobilitás a városukban? Rövid, 5 perces előadás a térképek felhasználásával (nincs ppt) Forrás:
6 Fenntartható Mobilitási Tervek (SUMP) bemutatása Gyakorlati példák (2,5 óra) BUMP (1) SUMP ciklus A tréner előadja a SUMP lényegét, a SUMP ciklust és azok elemeit: SUMP mint stratégiai cél > Cél a jobb életminőség > Tervezési gyakorlat > Integráció, részvétel, értékelés Képzési anyagok SUMP irányelv Fenntartható Mobilitási Terv Sustainable Urban Mobility Plan (6. oldal); SUMP elemei és gyakorlata (13. oldal) (2) Input: Öt példa a SUMP megközelítésre A trainer példákat mutat be a SUMP gyakorlatból, közepes méretű városok esetén: Egy új gondolkodásmód elősegítése, Örebro (Sweden) Tudásbeli hiányosságok azonosítása, holisztikus gondolkodás, a közigazgatási együttműködés Önértékelés, erősségeket és gyengeségek, Koprivnica (Croatia) Status-elemzés, az önkormányzat önértékelése Konzultáció a társadalmi csoportokkal, közvélemény-kutatás > Számos helyi projekt diverzifikáció Közösségi elképzelés a fenntartható mobilitásra, Cambridgeshire (England) > A kihívások, jövőkép, politika és stratégia, finanszírozás 6
7 A forgalom és a mobilitási tervek a társadalmi csoportok és a lakosságot érintő kommunikáció tekintetében, Odense (Denmark) > Polgárok bevonása, felhasználói csoportok, vállalatok, szervezetek > Tankönyv: a forgalom tervezése > A célok ellenőrzése elérése irányában tett előrelépés ellenőrzése, Vitoria-Gasteiz (Spain) > Értékelés; felmérés - városi mobilitás, interjúk felhasználói csoportokkal Képzési anyagok: Örebro SUMP példa: (SUMP guidelines p. 26) Sustainable Transport Plan for Örebro (summary) Koprivnica SUMP példa: (SUMP guidelines p. 22) ELTIS case studies (7 case studies of Koprivnica) Cambridgeshire SUMP példa: Cambridgeshire Local Transport Plan C55C2D074A.htm; B42A900F70D8/0/LTP3PoliciesandStrategy.pdf (esp. Executive summary and Introduction pp. v to 1-9) Odense SUMP példa: (SUMP guidelines p. 45) Odense s Traffic and Mobility plan website Vitoria-Gasteiz SUMP példa: Vitoria-Gasteis website 7edb 7
8 (3) SUMP példák elemzése 5 csoportban (4 résztvevő csoportonként), mindegyik csoport egy példát dolgoz fel a következő kérdések alapján: > Mi a SUMP folyamat kiindulópontja? > Milyen stratégiai és müködése elemek és módszerek kapcsolódnak a célokhoz, az elemzéshez, a projekthez és kommunikációhoz? > Mi a kapcsolat a meglévő tervezési gyakorlatok között? > Melyek a SUMP fő elvei, amelyek alkalmazhatók az adott városra? Rövid poszter előadás Részletek (c): Utópia workshop (rövid verzió) a helyi SUMP Kommunikáció a lehetőségekről és korlátozásokról a résztvevő városokban 2,0 óra Utópia műhelymunka, bemutatás és végrehajtás A résztevő 5 utópia várost képzelnek el 5 csoportban (4 résztvevő utópia városonként politikai tisztségviselők). Minden csoport három szakaszban foglalkozik a kiválasztott várossal: (1) A meglévő hiányosságok gyűjtése, problémák és korlátozások a fenntartható városi mobilitással kapcsolatban. A mobilitási kultúra és szokások megbeszélése, figyelembe véve minden közlekedési módot, belső kompetencia vizsgálat(a politikai tudatosság, az együttműködés a részlegek között, a személyzet készsége, a meglévő erőforrások), és a külső hajtóerők (az állampolgárok tudatossága és a vállalkozások, lobby és érdekcsoportok tevékenységek). (2) Részletes elképzelés felvázolása a jövő és a fenntartható városi mobilitás az adott városban. Minden lehetséges. Milyen lehet a jövőbeli állapota a fenntartható városi mobilitásnak? Írja le az utópia város képét a mobilitási mintákat a lehető legrészletesebben. (3) Visszatérve a valósághoz: mi a rajzolt jövőkép megvalósíthatósági lehetősége kisebb terjedelme a vonatkozó korlátok miatt? Végül a csoport megvitatja a stratégiákat és intézkedéseket, amelyek megvalósíthatóak, és amely hozzájárulhat az utópiához. A megbeszélés a korlátok kezelését és a meglévő lehetőségeket is tartalmazza. Mi lehet hatásos egy indító projektnek és jól kitalált partnerek? Mindegyik csoport 3 posztert készít. A politikai tisztségviselők legyenek az előadók és választ adók. A poszterek az esti képzési szekcióban lehetnek bemutatva (a csoport közös memóriája ). Házi feladat: SUMP irányelvek SUMP ciklus Nézze át a listát, minden egyes elemét a SUMP ciklusnak (32 elem). Véleményezze: (a) Vannak létező megközelítések a városunkban? (b) Mely elemek illeszkednek a fenntartható városi mobilitáshoz városunkban? 8
9 Module 2: Értékelés és célok Problémák és szenáriók; status quo értékelése képzési nap: 2/3 A modul fő gondolata Az első modult követően, a képzésben résztvevőket arra kérjük, hogy adaptálják a SUMP folyamatot az első alapvető lépésként a saját városukra. Ezzel összhangban határozzák meg a problémákat és célok kitűzését a helyi területen. Általános tanulási célok A képzés résztvevői: Képesek legyenek használni a képzés által meghatározott módszereket, értékelni a jelenlegi helyzetet a mobilitás és a környezet szempontjából, valamint azonosítani és meghatározni a helyi hiányosságokat és problémákat a fenntartható városi mobilitáshoz; képesek legyenek értékelni a meglévő helyi terveket, koncepciókat és projekteket, azok hozzájárulását a fenntartható városi mobilitáshoz képesek legyenek fejleszteni egy életképes útat a fenntartható városi mobilitás irányába, az operatív célok, az átfogó szenáriók és a prioritások kitűzésével. A legfontosabb tartalom és témák Milyen lehetséges módszerek vannak a jelenlegi helyzetet értékelésére és elemzésére, melyek a szükséges és rendelkezésre álló adatok? Mennyiben térnek el a kvalitatív módszerek (pl. SWOT analízis) a kvantitatív módszerektől (pl. benchmarking módszerek, költség-haszon elemzés)? Melyik módszer a legalkalmasabb a problémák elemzésére? Milyen módszereket használnak jelenleg a helyi hatóságok? Hogyan integrálhatóak az értékelési módszerek a helyi önkormányzati osztályok szervezeti rutinjába? Melyek azok a követelmények és módszerek az operatív célok felállításánál a fenntartható városi mobilitáshoz, beleértve a mutatók a célok megvalósításához? Melyek a legjobb módok, a folyamat értékelésére, amely biztosítja, hogy a teljesítménymutatók realizálódjanak? Bevezetés a BUMP eszközbe, amely mutatókat és referenciaértékeket biztosítja, értékelje a jelenlegi mobilitási és környezeti helyzet és a meglévő tervek értékeléséhez. Trainer profilja: tapasztalat a városi stratégiák alakításában, célok, a közlekedés és a mobility értékelése és ellenőrzése, készségek az adatok értékelésében és a hatásvizsgálatban Résztvevők: műszaki tisztviselő, vagy műszaki, környezetvédelmi szakember, aki képes az adatok és hatáselemzésre Előkészítés: participants prepare overview of local available data and applied assessment tools and models; provide posters of the utopia workshop; laptop with internet access to demonstrate tools Résztvevők áttekintést készítenek a rendelkezésre álló helyi adatokról és az alkalmazott értékelési eszközökről és modellekről, posztert készítenek az utópia workshophoz, laptop Internet hozzáférés az eszközök bemutatására 9
10 Részletek (a): Visszajelzés a házi feladatról SUMP ciklus A SUMP folyamat lépéseinek vizsgálata 1,0 óra A SUMP ciklus lépései és azok relevanciája Indító beszélgetés a résztvevőkkel: > Léteznek helyi hatóságoknak olyan jelenlegi munkái, amelyek illeszkednek a ciklus elemzéséhez? > Vannak nagy hiányok? Vannak hasonlóságok a városok között? > Melyek azok azok a lépései a ciklusnak, amelyek legjobban illeszkednek a jelenlegi gyakorlathoz? A trainer összegyűjti a visszajelzéseket Részletek (b): Az adatok használata és értékelési módszerek A SUMP folyamat meglévő eszközei és modelek az értékeléshez és ellenőrzéshez 1,0 óra Helyi viszonyok A résztvevők a következőkről készítettek áttekintést A helyi rendelkezésre álló és használatban levő a közlekedés, a mobilitás és a környezeti adatok (pl. közlekedési módok, az utasok száma, járművek) > Az adatforrások használata, mérési, értékelési, monitoring. Alkalmazott eszközök és modellek (pl. SWOT, költség-haszon elemzés, környezeti hatástanulmány, a specifikus szoftverek) A résztvevők rövid bemutatója (mindkét résztvevő az adott városból, ppn nincs) Részletek (c): SUMP értékelési eszközök Az értékelés és ellenőrzés gyakorlati bemutatása, mutatók 2,5 óra (1) Input: Gyakorlati példák a SUMP megközelítésre A tréner példákat mutat be az értékelésre és a monitoringra. Status elemzés, Helsinki Region Transport System Plan (Finland) > A tömegközlekedési rendszer, az emberek utazási szokásai Alapértékelési módszertan, BUSTRIP projekt, Turku (Finland) > Önkormányzati profil, hajtóerők, hatások, SUTP benchmark (tervek, politikák és fellépések) 10
11 Képzési anyagok Helsinki SUMP példa: (SUMP guidelines p. 54) Turku SUMP példa: (SUMP guidelines p. 55) Fenntartható közlekedés Útmutató a fenntartható városi közlekedési tervekhez: (2) Input: Mobilitás-menedzsment értékelése és hatások a megtett útvonal csökkentése és szén-dioxid kibocsátás csökkentés A tréner MaxSumo and MaxEva eszközöket mutatja: MaxSumo: a mobilitási projektek tervezése, értékelése és ellenőrzése > Fókusz: a mobilitás-menedzsment intézkedések értékelése, hatások értékelésére (elfogadás, a magatartás változásáról) elsősorban a felmérések Tananyag: (MaxSumo guide) MaxEva: EPOMM Értékelési eszközök > MaxSumo értékelési eszközei, főként projekt adatbázisok, regisztráció szükséges Képzési anyagok: (MaxEva manual) (3) Input: Mutatók A tréner bemutatja a mutatókat (Annex B): Fenntartható közlekedés mutatók: kiválasztása és használata Képzési anyagok: DESTILLATE (SUMP guidelines p. 53) (4) Csoportos brainstorming Brainstorming 3 csoportban, a következő kérdésekről: > Hol van szükség az értékelésre? > Vajon a bemutatott eszközök és mutatók használhatóak és adaptálhatóak? Érdemes konkrét cél-értékelési rendszert kidolgozni a helyi SUMP folyamathoz? 11
12 Elemek (d): Szenáriók a célok meghatározásához A SUMP célok elemezése 1,5 h (1) Input: Gyakorlati példák a szenáriók kialakításhoz A tréner bemutat néhány példát: Szenáriók meghatározása LTP-2 ( ), West Yorkshire (England) > A lehetséges hatások megértése; potenciális kulcs forgatókönyvek Szenárió építés, Parma (Italy) > integrált városi közlekedés és település tervezési folyamat Képzési anyagok West Yorkshire SUMP példa: (SUMP guidelines p. 59) West Yorkshire Local Transport Plan FBCE4D1EC873/0/060403WYLTPPART2_pg5460.pdf (Part 2 - Strategies) Parma SUMP példa: (SUMP guidelines p. 60) (2) Csoportos feladat: forgatókönyvek felvázolása Az első nap szerint 5 csoport (c) utópia workshop: A forgatókönyvek kereteinek kidolgozása A prioritások és a kapcsolódó forgatókönyvek legfontosabb bemeneti elemei (input) > A gyors forgatókönyvek fejlesztése és összekapcsolása az input és azok valószínű hatásaival Irányított csoportmunka : PILOT PILOT manual (Szenárió építés 28. oldal); a csoportok rövid bemutatója Házi feladat: Projekt értékelés Válasszon ki egy megvalósult vagy megvalósuló projektet vagy intézkedést a városi mobilitás és városfejlesztés témában. Próbálja meg úgy alakítani a koncepciót, hogy értékelje a hatását a fenntartható városi mobilitás szempontjából (ellenőrizze, hogy a bemutatott módszerek alkalmasak, vagy adaptálhatóak). 12
13 Emelt szintű nap BUMP Tréner profil: tapasztalat a városi alakításában stratégiák alakításában, célok, értékelés és ellenőrzés a közlekedés és a mobilitás témákban, készségek az adatok értékelésében és hatásvizsgálat Résztvevők: műszaki tisztviselő, a műszaki vagy környezetvédelmi szakember, aki részt tud venni adatok és hatáselemzésben Előkészítés: 5 elképzelhető értékelés elkészítése a résztvevő városokkal, rendelkezésre álló adatok, laptop, Internet hozzáférés, kutatási módszerek, és bemutató eszközök Részletek (a): Visszajelzés a házi feladatról Projekt értékelés A helyi értékelési megközelítések és módszerek összehasonlítása 1,0 óra Az értékelési megközelítések megvitatása A különböző városokból résztvevő párok, kölcsönös bemutatása az értékelés módjáról, végül a felhasznált módszerek összegyűjtése. A tréner összegyűjti az alkalmazott értékelési koncepciókat a visszajelzés elemzéshez. Részletek (b): Értékelés szimulációs workshop Mélyelemzés 3,0 óra Értékelési esettanulmány kidolgozása 5 csoport, minden csoportban van valaki, aki felkészült egy elképzelhető értékelési feladatra: > Status quo értékelés a város egy kiválasztott területén (pl. folyosó városközpont és külvárosi területen, vagy bármilyen más terület, amely jellemző a településen): Mérje fel a mobilitás és a környezetvédelmi helyzetét ahhoz, hogy azonosítani tudja a problémákat. Használja a rendelkezésre álló adatok forrását és a módszerek (pl. környezetvédelmi hatásvizsgálat). Próbáljon egy ellenőrzési megközelítést kialakítani. Vezesse le az operatív célokat a meghatározott problémákból, melyek reprezentatívnak tekinthetőek egy tágabb területen. Fejlesszen egy specifikus módszert, a bemutatott eszközök segítségével. >A közlekedési terv és az intézkedések végrehajtásának értékelése: A rendelkezésre álló és összehasonlítható adatokat használhatóak annak érdekében, hogy értékelhető legyen a fejlődését. Próbálja meg a végrehajtott intézkedések hatásait értékelni. Azonosítsa a hiányosságokat és az operatív célokat a SUMP témákban a terv felülvizsgálatánál. Az eredmények bemutatása és a közös előforduló problémák megvitatására (az adatok rendelkezésre állása, monitoring mutatók koherens célok). 13
14 Elemek (c): A közös jövőkép, értékelhető célok Megvalósítható megközelítések, reflexió 1,0 óra Csoportos megbeszélés 3 csoport, rövid összefoglaló a megbeszélésésekről: Tükrözik az első nap benyomásait (5 eset, SUMP megközelítés), a vita a utópia műhelyben, valamint a kijelölt célok a szimulációs műhelyben. Hasonlítsa össze a bekövetkezett problémákat és az előírásokat/követelmények a következő anyagokban Képzési anyagok: SUMP irányelvek (62-73 oldal); PILOT manual checklists and milestones (29-32 oldal) Részletek (d): Speciális eszközök az energia és a kibocsátás hatásaira Komplexebb eszközök bemutatása Használjon software alapú eszközöket A tréner ingyenes szoftver alapú eszközöket mutat be, majd a csoport vitaja az alkalmazhatóságukat: 1,0 óra UNECE UNDA Projekt - CO2 emissions and ForFITS ForFITS szoftver lehetővé teszi a szállítási tevékenységek értékelését, az energia felhasználás és a CO2-kibocsátást egy sor lehetséges politikai környezetben. Alkalmas a közlekedési rendszerek elemzésére regionális, nemzeti és / vagy helyi dimenzióban, a fő hangsúly a nemzeti rendszereken van. Tananyag: ForFITS kézikönyv Adatokra vonatkozó követelmények: _Coverage methodology_and_data_requirements.pdf GREET The Greenhouse Gases, Regulated Emissions, and Energy Use in Transportation Model Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma, Energiahatékonysági és megújuló energia (EERE) hivatal támogatta, Argonne kifejlesztett egy teljes életciklus-modellt, úgynevezett GREET (üvegházhatást okozó gázok, szabályozott kibocsátások és energiafelhasználás a közlekedésben). Ez lehetővé teszi a kutatók és elemzők, hogy értékelje a különböző jármű-és üzemanyag-kombinációkat a teljes üzemanyagciklus/jármű-ciklus alapon. Tananyag: Útmutató: 14
15 3. Module: Integrációs és innovációs eszközök Fenntartható mobilitási intézkedések, döntéshozatal és prioritások 4/5 képzési nap A modul fő gondolata A harmadik modul célja konkrét intézkedések és megközelítések kidolgozása a fenntartható városi mobilitás területén, a legjobb gyakorlati példák széleskörű felhasználásával. Ehhez a résztvevők azonosítják a hiányosságokat és a célokat egy hatékony intézkedéscsomag segítségével, amely egy integrált szemléletet tükröz a városi mobilitás és városfejlesztés területén. Mindenekelőtt ez alapos megbeszélést igényel a lehetséges intézkedésekről, valamint a követelményekről, különösen a kis-és közepes méretű városokban. Ehhez a keretet adja a jelenlegi modul, mind a politikai, jogi és gyakorlat-orientált szempontokkal. Általános tanulási célok A képzés résztvevői: mély ismeretekre tesznek szert a SUMP keretei között a sajátos megközelítések, intézkedések, gyakorlati tevékenységek és a projektek megismerése által; képesek lesznek felvázolni és részletezni hatékony intézkedéscsomagot a fenntartható városi mobilitási kérdésekről és lehetőségről; képesek lesznek a lehetséges megközelítéseket használni, amelyek elősegítik az integrációt és az innovációt a városi mobilitás és városfejlesztés területén; képesek lesznek kapcsolatot találni a kidolgozott intézkedések és a gyakolat követelményei és következményeit között. A legfontosabb tartalom és témák Mi a politikai tartalom és a kapcsolat a város fejlődése, a közlekedési rendszer és a mobilitási minták között? Mennyire fontos a motorizált egyéni közlekedés, a tömegközlekedés és a nem motorizált közlekedési módokat a teljesítmény, a verseny, kiegészítés szempontjából? Mit jelentenek a fenntartható intermodalitás és az innovatív, fenntartható városi mobilitás projektek a gyakorlatban? Hogyan épül fel egy integrált megközelítésen alapuló városi mobilitás és a fejlesztés (beleértve az előzetes értékelési módszereket a 2. modul alapján), ami aktuálisan kifejlesztésre került? Melyek a SUMP-hoz illeszthető politikai és pénzügyi kihívások, intézkedések és a legjobb gyakorlat a környezetbarát járművek és üzemanyagok terén (a magas energiahatékonyság elérése, az energiafogyasztás és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése)? Melyek a SUMP-hoz illeszthető politikai és pénzügyi kihívások, intézkedések és a legjobb gyakorlat a közlekedés területén, a forgalom és a városi teherszállítás menedzsment vonatkozásában? Melyek a SUMP-hoz illeszthető politikai és pénzügyi kihívások, intézkedések és a legjobb gyakorlat terén a parkolási szabályozás, a hozzáférés korlátozása és a környezetvédelmi zónák kijelölése vonatkozásában? 15
16 Melyek a SUMP-hoz illeszthető pénzügyi és politikai kihívások, intézkedések és a legjobb gyakorlatok az infrastruktúra és a szolgáltatások javítása érdekében a tömegközlekedésben, beleértve a tömegközlekedést promócióját és az információkat? Melyek a SUMP-hoz illeszthető városi politikai kihívások, intézkedések és a legjobb gyakorlat terén a mobilitás ügynökségek (mint a központ mobilitási szolgáltatások és információk), a mobilitás marketing és integrált tarifa kérdésében? Melyek a SUMP-hoz illeszthető pénzügyi és politikai kihívások, intézkedések és a legjobb gyakorlat a közös autóhasználat és a telekocsi használatára vonatkozóan? Melyek a SUMP-hoz illeszthető pénzügyi és politikai kihívások, intézkedések és a legjobb gyakorlat a kerékpározás és a gyaloglás (a nem motorizált közlekedési módok) ösztönzése és támogatása terén? Milyen megközelítésekre és kritériumokra van szükség, hogy összekapcsolják az intézkedések csomagokat, amelyek támogatják a fenntartható városi mobilitási politika stratégiai és operatív céljait (lásd az 1. és 2. modulok)? Melyek a mobilitás menedzsment erősségei és hogyan lehet meghatározni az alacsony költségvetési intézkedéseket? Az eszközök jellemzőinek bemutatása, azokat támogató kritériumokat azonosítása a probléma-orientált cselekvésekhez és intézkedésekhez. A tréner profilja: tapasztalat a városi mobilitás a közlekedési koncepciók és intézkedések alakításában A képzés résztvevői: műszaki tisztviselő; műszaki vagy várostervező szakember aki érintett a folyamatok irányításában és végrehajtásában Előkészítés: poszter lap, üres kártyák, laptop, Internet hozzáférés Részletek (a): Az intézkedések köre Az integrációt elősegítő intézkedések bemutatása 3,0 óra Integrált intézkedési példák elemzése és bemutatása A különböző városokból résztvevő párok kiválasztanak négy példát olyan intézkedésekre, amelyek az új fejlesztésekbe integrálják a földhasználat, a közlekedés és a mobilitás menedzsmentet. Párok elemzik a példákat és leírják a kártyákra. A kártyákat egy falitáblán összegyűjtik. A résztvevők röviden bemutatják az intézkedéseket (3 perc) > Mi a legfontosabb cél és megközelítés? > Milyen hatásai vannak? > Mi tekinthető erőfeszítésnek (politikai, pénzügyi, az elfogadás)? Képzési anyagok: MaxLupo Guidelines for the Integration of Mobility Management with Land Use Planning guidelines (Annex I and II; 39 measure examples) 16
17 Elemek (b): Gyakorlatti példák egy intézkedéscsomag kidolgozására 1,5 h A meglévő megközelítések felülvizsgálata Input: Integrált intézkedések létrehozása A tréner a létező koncepciókat bemutatja Intézkedés csomag, CIVITAS, Krakow (Poland) > Átfogó és összehangolt intézkedések és tevékenységek Horizontális és vertikális integrált intézkedések, Budapest (Hungary) > A városi környezet általános megújítása Egyszerű modell használata Dundeeban (Scotland) Intézkedések és célok; keresletnek megfelelő intézkedések, Közlekedéspolitikai Model Képzési anyagok Krakow ELTIS esettanulmány: (SUMP guidelines p. 82) CIVITAS Final Project Report ( oldal) Budapest SUMP példa: (SUMP guidelines p. 83) ELTIS esettanulmány Urban renewal project Dundee Local Transport Strategy (48-53 oldal, 71oldal; SUMP guidelines 78 oldal) 17
18 Elemek (c): Intézkedések a célcsoportok számára Célzott intézkedések a csoportok igényeinek megfelelően 1,5 óra Input: Eszköz bemutató, MaxExplorer megközelítés A tréner bemutatja az MaxExplorer eszköz. A résztvevők bevonása az ad hoc eszközhasználatba. Csoportok visszajelzése: MaxExplorer egy gyümölcsöző megközelítést támogat, amely összekapcsolja intézkedéseket a célcsoportok és a döntéshozatal? Tananyag: Házi feladat: A célok, cselekvések és intézkedések összekapcsolása Válasszon egy jó gyakorlati példát a fenntartható mobilitási stratégiai és operatív szint vonatkozásában. Próbálja meg ezeket célokat a helyi háttér felvázolásával a megfelelő cselekvési területeken alkalmazni a SUMP intézkedések szerint. Vizsagálja meg egyik intézkedéscsomag részleteit, amely rámutatnak arra, hogy miért ez a kombináció megvalósítható és hatékony. Emelt szintű nap A tréner profilja: tapasztalat a városi mobilitás és a közlekedési koncepciók és intézkedések alakításában A képzés résztvevői: műszaki tisztviselő, politikai vagy műszaki tisztviselő aki érintett a várostervező folyamatban a menedzsmentmentben és a végrehajtásban Előkészítés: poster lapok Részletek (a): A jó gyakorlatok elemzése Az intézkedésről tapasztaltak elmélyítése 3,0 óra A koncepciók elemzése és átadhatósága A jó gyakorlatok elemzése 3 csoportban: Fenntartható földhasználat és mobilitás tervezés Freiburgban (Germany) > A gyalogosok, kerékpárosok, a tömegközlekedés és az autómentes élet városa A tömegközlekedés Hasseltben (Belgium) és Tallinnban (Estonia) > Az ingyenes tömegközlekedés megvitatása Fenntartható mobilitás Gentben > Úttörő szerep a fenntartható mobilitás A csoportok elemzésének összefoglalója és transferálhatóság 18
19 Képzési anyagok BUMP Freiburg Green city ICLEI case stories _PDF_print.pdf; Freiburg-Vauban mobility concept Hasselt ELTIS hírek Tallinn ELTIS esetanulmány Gent SUMP példa: Részlete(b): Stratégiai workshop Stratégiai és működési keretetek kialakítása a helyi SUMP készítéséhez 3,0óra World Café szekció előkészítése 4 csoport, 4 fogadó város, a helyi SUMP-hoz szeretné fejleszteni az intézkedés csomagok stratégiai és működési koncepcióját. A más résztvevők megpróbálják támogatni őket kérdeseket tesznek fel és együttműködnek: >Specifikus problémák és hiányosságok, stratégiai megközelítés, a célok, az érintettek és a szereplők, megfelelő cselekvések és intézkedések Végül az eredményt a házigazdák elemző módon mutatják be. 19
20 4. Modul: Koordináció politikai, jogi, pénzügyi és gyakorlati szinteken A SUMP tanfolyam folyamatorientált kerete és annak forrásai BUMP 6/7 nap A modul fő gondolta 4. modul részletezi a folyamat-orientált szemléletet, a gyakorlat és az intézkedések szempontjából, amely a 3. modulban szerepel. A kidolgozás alatt álló SUMP intézkedései és módszerei politikai, jogi, pénzügyi, eljárási és gyakorlat-orientált szempontok alapján történennek. Ez a részletező modul indokolt, mivel a résztvevők szembe kell néznie a koordinációval és irányítással a SUMP folyamatban. Általános tanulási célok A képzés résztvői: képesek lesznek felismerni a követelményeket és módszereket annak érdekében, hogy bevonják a legfontosabb szereplőit a mobilitásnak és a állampolgárokat; megismerik az eszközöket és módszereket, amelyek szükségesek a strukturáláshoz, a koordinációhoz és az irányításhoz a belső (a helyi közigazgatás) és külső (a partnerekkel és állami) SUMP folyamatban; képesek megfelelni a követelményeknek, azok politikai, közigazgatási és jogi szintű hatásainak és korlátainak a SUMP folyamat keretei között; felismerik feladataikat, a költségvetés és a finanszírozás területén a városi mobilitás tervezés és végrehajtás során. A legfontosabb tartalom és témák Melyek a hazai politikai, jogi és pénzügyi keretek alapjai és jellemzői, amelyek fontosak a SUMP folyamathoz? Kik a fontos szereplők, célcsoportok és a lehetséges partnerek a SUMP folyamatban? Hogyan lehet a legjobban bevonni őket a SUMP fejlesztésébe felismerve a sajátos érdekeiket és motivációjukat? Hogyan lehet bevonni a helyi, regionális és nemzeti politikai szinten a döntéshozókat annak érdekében, hogy legyen a politikai támogatás és elfogadás? Hogyan köthető össze a SUMP folyamat a helyi adminisztrációval? Hogyan kapcsolhatók össze a különböző szereplők a SUMP fejlesztésében és hogyan vonjhatók be a végrehajtásba? Melyek a SUMP folyamat hatékony eszközei a menedzsment és a kommunikáció területén, a döntéshozatal, a promóció, kiadói és a PR területen? Milyen forrásokra épülhet a SUMP folyamat beleértve a személyeket és a költségvetést? Milyen állami és magánfinanszírozás áll rendelkezésre? 20
21 A trérner profja:tapasztalat és segítségnyújtásban a városi tervezési folyamatához, a szervezési és kommunikációs stratégiákhoz A tanfolyam résztvevői:műszaki tisztviselő, politikai tisztviselő vagy tervező érintett folyamat-menedzsmentben és a belső/külső koordinációban Előkészítés: példák az eljárás tervéről az érdekeltek és a nyilvánosság bevonása a résztvevő városokban Részletek(a): A lényeges eljárási elemek azonosítása 4,0 h A szoftver szerepe a tervezési folyamatban (1) Input: Gyakorlati példák az érintettek bevonására A tréner bemutatja a gyakorlati példékat: Az érdekelt felek együttműködése a Mobility Manager finanszírozására, Aachen (Germany) > Együttműködés a helyi hatóság és az Ipar és KereskedelemI kamara között Tananyag: SUMP példák (2) A helyi tapasztalatcsere A résztvevők már elkészítettek egy sor tervezési folyamatot, rövid ismertetése minden város részéről: > Mi volt a szándék, és a kapcsolatot a célok felállításása között? > Mi volt a koncepció belső / külső csoprtok bevonása és részvétele területén? > Hogyan valósult meg? Milyen hiányokat és kudarcot lehet azonosítani? (3) A folyamat lépéseinek ellenőrző listája > Stratégia workshop 4 csoportban (3. modul), egy ellenőrző listát dolgoznak ki felvázolt helyi stratégiára: > Milyen feladatokat kell öszehangolni politikai, adminisztratív, jogi, pénzügyi és részvételi szinteket a folyamat során? > Jelölje ki a legfontosabb szereplőket és a lépéseit a tervezési folyamat monitoring és értékeléséhez (mutatók megfontolására a modul 2. és SUMP irányelvek 90. oldal. (4) Koncepció a társadalmi csoportokra A strategiai workshopnak megfelelően 4 csoport (3. module), egy ellenőrző listát dolgoznak ki felvázolt helyi stratégiára: Részlet megközelítés az érdekeltek és a nyilvánosság részvételére, amely felvázolja a kommunikációt és koordinációt (rámutatnak, rendezvények, találkozók, dokumentáció részleteire a részvételi és motiválási folyamatban). 21
22 Részletek (b): Költségvetés A tervezési folyamat forrásainak azonosítása 2,0 óra Csoportos brainstorming: A költségvetési terv követelményei A résztvevők reflektálnak a jelenlegi költségvetés készítési gyakorlaton és összegyűjtik a követelményeket egy átlátható és megfelelő költségvetési terv készítéséhez (tekintettel SUMP irányelvekre 86, 87 oldal) > Gyűjtsön emellett ötleteket a finanszírozásra (előkészítéseként a következő képzési nap). Házi feladat: A helyi gyakorlat és a költségvetési terv A kidolgozott célok és intézkedések felülvizsgálata, amelyek megfelőek lehetnek a város részére. Készítsen egy cselekvési és költségvetési terv vázlatot az intézkedések végrehajtását, a felelősség körét és a rendelkezésre álló forrásokat figyelembe véve. Emelt szintű nap A trérner profja: tapasztalat a pénzek megszerzésben közigazgatási szinten és az állami-magán partnerségi finanszírozás területén A tanfolyam résztvevői: műszaki tisztviselő; pénzügyes Előkészítés : ötletek a modul első napja alapján Részletek (a): Pénzügyi támogatás A lehetséges pénzügyi források ellenőrizzése (1) Input: Közpénzek uniós szinten és nemzeti szinten a fenntartható mobilitásra A tréner bemutatja: Finanszírozási programok az állami és magán szférában, követelmények alkalmazása, a finanszírozási források meglévő adatbázisai Képzési anyagok: 6,0 óra (2) Csoportos brainstorming A résztvevők megvalósítható megközelítéseket gyűjtenek össze a támogatásokra: > Támogatási programok az uniós szinten és nemzeti szinten > Egyéb pénzügyi programok (éghajlatváltozás, a társadalmi befogadás) > Lehetőségek a cégek bevonásával 22
23 5. Module: Gyakorlati megvalósítás Management activities; monitoring effects training day 8/9 A modul fő gondolta 5. modul a SUMP folyamat utolsó szakasza, amely az intézkedések és a gyakorlat koncepciójára épül (ld. 3. modul), a helyi szereplőkkel és a nemzeti keretek között (lásd a 4. modul). Végrehajtás, amely megvalósítás a SUMP koncepción alapuló intézkedések tekintetében, a helyi működés elindízása létrehozása, amely magában foglalja a hatás figyelemmel kisérését. Általános tanulási célok A képzés résztvői: képesek azonosítani a legmegfelelőbb kapcsolatot a SUMP tervezése és megvalósítása között, valamint a tudás az eszközök kezelését a SUMP megvaósítása érdekében; megismerik a monitor és értékel módszereit, és értékeli a folyamatban lévő intézkedések végrehajtását, a gyakorlati megvalósítást és a projektek; képesek felismerni, hogy szükség van, SUMP koncepció módosítására a felmerült akadályok kezelése érdekében; A legfontosabb tartalom és témák Milyen kezelési és értékelési tevékenységek kell, hogy része legyen a SUMP végrehajtási folyamatnak? Melyek a legmegfelelőbb eszközök és módszerek a menedzsment, a kommunikáció és a végrehajtás szereplőinek koordinációja szempontjából - és az értékelés eszközei? Milyen szervezeti struktúrájú helyi hatóságok vannak a legjobb helyzetben, hogy támogatni tudják és részt vegyenek és végrehajtásban? Melyek a tipikus problémák és akadályok a végrehajtási során? Mi a legjobb módja a felmerülő problémák kezelésének? Bevezetés a funkcionális eszközökbe, amelyek biztosítják mutatókat a fenntartható városi mobilitás végrehajtásának értékeléséhez. A trérner profja: tapasztalat intézkedések végrehajtásában, intézkedések és az eljárási terv A tanfolyam résztvevői: műszaki tisztviselő; technikai szakember és tervező vagy az érintett folyamat irányítója és végrehajtója Előkészítés: Helyi követelmények, tervezési dokumentumok és a politikai elfogadás Részletek (a): Projekt menedzsment Projekt menedzsment felállítása 3,0 óra (1) A projekt menedzsment feladatai 4 résztvevő két városból:végiggondolják a projekt menedzsment eszközöket (időbeosztás, a végrehajtás és a költségvetés ellenőrzése, az igazgatási szervezet), és a helyi követelményeket a tervezési dokumentumok és a politikai elfogadás területén, a tapasztalatok rövid ismertetése. 23
24 (2) Feladat: A projekt menedzsment követelményei BUMP > Minden város megfelelteti a cselekvési tervet és a projektmenedzsment követelményeket a struktúrák és erőforrások szempontjából. > A 3. és 4.modul anyagait lehet használni. Próbálja elképzelni, milyen problémák és visszatartó erők léphet fel a végrehajtása során. Jellemezze egy stratégiát, hogy kezelni ezeket a problémákat. A projekt menedzsment bemutatása és hibakeresés, az egész csoport részt vesz. Visszajelzést a tréner ad. Részletek (b): A megvalósítás ellenőrzése A folyamatot ellenőrzése a célok elérése felé 1,0 óra (1) Input: Az érintettek bevonása az ellenőrzésbe A tréner gyakorlati példákat mutat be Az intézkedések végrehajtásának ellenőrzése rendszeres találkozókkal, Aachen (Germany) > A folyamatos monitoring a folyamat állásáról az intézkedések végrehajtásáról. Képzési anyagok: SUMP példák (2) Csoportos brainstorming A résztvevők reflektálnak a monitoring és értékelési megközelítésekre 2. modul alapján. Hol lehet a kapcsolat, hogy a végrehajtás nyomonkövetése és hatások értékelése között? Részletek (c): A kísérleti megvalósítás tervezése A képzés felülvizsgálata a kísérleti megvalósításhoz Vázlat a kísérleti megvalósításra Minden város reflektál a képzésre és felvázolja legfontosabb kérdéseket a kísérleti megvalósításhoz. 2,0 óra Házi feladat: Ellenőrizze a helyi kísérleti cselekvés megvalósíthatóságát Beszéljék meg a kísérlet tervezetét a helyi csapattal. Mérlegelje az akció követelményeit a várospolitika és a város SUMP keretinek megfelelően. Írja le, ahol nyilvánvaló különbségek vannak, és indokolja meg. A kísérleti intézkedés vázlata tartalmazza ezt? Mit kell módosítani? 24
25 Emelt szintű nap BUMP A trérner profja: tapasztalat intézkedések végrehajtásában, intézkedések és az eljárási terv A tanfolyam résztvevői :műszaki tisztviselő; technikai szakember és tervező érintett folyamat irányítására és végrehajtására Preparation: kísérleti megvalósítás terve Részletek (a): Végrehajtás üzleti példa Dolgozza ki kísérleti megvalósítását 6,0 h (1) A felvázolt kísérleti akciót felülvizsgálata SUMP ciklushoz képest Páros résztvevők (2 fő), a kísérlet vázlatának cseréje, ellenőrizze a SUMP cikluslépéseket Van hiányzó lépés? > A SUMP folyamat érthető szempontból status quo elemzés (gyengeségek, hiány), stratégia és gyakorlati célokra épül, intézkedések és intézkedéscsomagok, eljárások (a részvétel kulcsfontosságú döntéshozók és az érintettek, a nyilvánosság részvétele)? (2) A végrehajtási keretrendszer felállítása Minden város visszatér a projektmenedzsment struktúrák és erőforrások követelményeihez (a modulnak első napja). > Tervezet: végrehajtási uton alapuló cselekvések és intézkedések, részletei az ütemtervet, felelősök, költségvetési terv, szervezeti terv, mérföldkövek és a tervezési dokumentumok, a politikai elfogadás, végrehajtás ellenőrzése. > Integrálja az érintettek koncepcióját (4. modul) a kommunikációs és terjesztési tevékenységekbe. > Kapcsolódási pontok keresése az állami és a magán pénzügyi források között. (3) A SUMP üzleti példa bemutatása Mindegyik város bemutatja a kiserlet concepcióját és a megvalósítás kereteit. A csoportok kiemelik a lehetséges neheézségeket. A tréner ad visszajelzést. Kulcskérdés: A kísérleti intézkedés és a végrehajtása követi-e a meghatározott célokat, ez elég-e ahhoz, hogy elérjék a változás a felelősség és a viselkedés vonatkozásában? 25
26 6. Modul: A csapdák elkerülése és a kisékleti fázis (Pilot Action) elindítása Helyi kockázatok és kiindulópontjai, kísérleti tevékenység előkészítése 10. nap A modul fő gondolta Az utolsó modul visszatér a SUMP folyamat holisztikus szemléletéhez a lehetséges csapdák és kockázatok megvitatásával, és azok elkerülhetőségével. Ezen felül, a modul azt mutatja be, hogy a résztvevők tekintetében a helyileg kidolgozott anyag, mint a kiindulási pont szerepel egy kísérleti fellépéshez. Általános tanulási célok A képzés résztvői: képesek felismerni és reagálni a helyi SUMP csapdáira és kockázataira Képesek a SUMP folyamat egészére reflektálni, és a kidolgozott anyagokat úgy használni, mint egy kiindulási pontot a helyi SUMP folyamathoz és a kölcsönös tanulási szekciókhoz is; képesek felmérni a települések fenntartható városi mobilitásának az állapotát és azt előmozdítani; képesek a helyi SUMP folyamat előkészítésére a kölcsönös tanulási szekciókhoz és a SUMP képzéshez. A legfontosabb tartalom és témák Melyek a tipikus csapdák és kockázatok? Hogyan kell őket kezelni (beleértve azon példákat hogy, hogyan kell kezelni az érintett felek)? A csapdák és kockázatok kezelése közé tartozik a vita a tervezési megközelítésben, a tervek vagy projektek hatékonysága, és a túlzott komplexitás az integrált tervezési folyamatokat. Hogyan tudják a helyi hatóságok legjobban meghatározni és részletezni a gyümölcsöző belépési pontokat a SUMP kapcsán: a fenntartható városi mobilitás állapota, a fenntartható városi mobilitás tervezése és végrehajtása, a fő helyi problémák, a szerkezet a szereplők és az erőforrások (lásd az 1. modul)? Milyen módon alakíthatók a szervezeti struktúrák a helyi hatóságoknál a SUMP folyamat igényeknek megfelelően? Milyen a kísérleti tevékenység megértése (a helyi hatóság vagy résztvevők)? Mennyibe tekinthető a SUMP úgy, mint egy véget nem érő folyamat a fenntarthatóság javítására a helyi hatóságok részéről? A trérner profja : tapasztalat a tervezés és megvalósítás menedzsmentjében A tanfolyam résztvevői: műszaki tisztviselő; politikai beosztott Előkészítés: az összegyűjtött anyagok a teljes képzés során, üzleti 5. modul 26
VI. MELLÉKLETEK. Tartalomjegyzék. PDF created with pdffactory trial version www.pdffactory.com
VI. MELLÉKLETEK Tartalomjegyzék 6.1. melléklet Jelentkezési, tájékoztatási lap...217 6.2. melléklet Előzetes tudásszint felmérő lap...220 6.3. melléklet Tanulási forgatókönyv...221 6.4. melléklet Önellenőrző
Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés
3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚBERENDEZÉS-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚBERENDEZÉS-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A mesterképzési program
Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék
Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.
A SZERENCSI KISTÉRSÉG
A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HEGESZTŐ MESTER MESTERKÉPZÉSI PROGRAM
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HEGESZTŐ MESTER MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A mesterképzési program a szakképzésről szóló 2011. évi
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MOTORKERÉKPÁR-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MOTORKERÉKPÁR-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A mesterképzési program a szakképzésről szóló 2011.
TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar
Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT angoltanár, franciatanár, latintanár,
Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe
Szeged Megyei Jogú Város Verzió: 1.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. január 6. 1/47 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1.1. SZEGED SMART CITY VÍZIÓJA... 5 1.2. A SMART CITY VÍZIÓ
AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA
DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KŐFARAGÓ, MŰKÖVES ÉS ÉPÜLETSZOBRÁSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KŐFARAGÓ, MŰKÖVES ÉS ÉPÜLETSZOBRÁSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A mesterképzési program a szakképzésről
Az általános elvárások intézményi értelmezése
Az intézményi dokumentumok: pedagógiai program SZMSZ 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Az általános elvárások intézményi értelmezése A pedagógus önértékelése A pedagógus önértékelésének területei
EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK
EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi
Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos
Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM
Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai
ZÁRÓ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Kérjük, az űrlap kitöltését megelőzően olvassa el az útmutatót!
ZÁRÓ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Kérjük, az űrlap kitöltését megelőzően olvassa el az útmutatót! 1. A JELENTÉS AZONOSÍTÓ ADATAI: A jelentés tárgyát képező időszak: Kezdő dátum: 2010.05.28. Záró dátum:
2010. február-március HÍRLÁNC
2010. február-március HÍRLÁNC A K T U Á L I S T O V Á B B K É P Z É S E K A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézetben 2010 elején induló akkreditált és
Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI
NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt
I. Pedagógus teljesítményének értékelése
Petőfi Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat A Minőségirányítási Program előírt kötelező mellékletei Csenger 2007. március 28. Kazamér Tibor A Minőségirányítási Program
VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA
VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI.1.1... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási
Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:
Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting
Pedagógiai Program 2015
Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,
IV. Szakmai szolgáltatások funkcionális tervezése
Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása támogatási konstrukció A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció projekt A
4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv
IDEGEN NYELV Német Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu
FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV
Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Sátoraljaújhely FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV 1. kiadás Hatályba léptetve: 2013. október 30. Ellenőrzött példány Nem ellenőrzött
HIDASNÉMETI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE. Informatikai tanulmány
Tel.: 06-1-212-2070,, Fax: HIDASNÉMETI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE Informatikai tanulmány Készült az Új Magyarország Fejlesztési terv Államreform Operatív Program
Tisztelt Intézményvezető Kollega! Kedves Kolléganő! Kedves Kolléga!
Tisztelt Intézményvezető Kollega! Kedves Kolléganő! Kedves Kolléga! Szíves figyelmedbe ajánlom a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó 2008/2009-es tanévi pedagógus-továbbképzési programját.
Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató
ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 399 végleges 2008/0151 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát
A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák
1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás "A tanulók életkori sajátosságainak és tudásszintjének megfelelően képes a technika történetiségének és rohamos fejlődésének
Küldetésnyilatkozat. / Szent - Györgyi Albert /
PEDAGÓGIAI PROGRAM Küldetésnyilatkozat óvárosában mőködı iskolánk nagy hagyományokra, jeles elıdökre tekinthet vissza. Büszkék vagyunk elıdeink munkájára, akik tevékenységükkel megalapozták és fenntartották
Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből
Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Szakmai értékelő tanulmány Készítette: Logframe Tanácsadó Iroda Bt. Megbízó: Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség
Alapszabály fejlesztési irányelvek a férfi otthoni erıszak elkövetıkkel dolgozó programok részére
Alapszabály fejlesztési irányelvek a férfi otthoni erıszak elkövetıkkel dolgozó programok részére Bevezetés Version 1.1 A férfiak által nık ellen elkövetett erıszak minden európai országban elıfordul,
HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma
Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát
Fejér György Városi Könyvtár (8360 Keszthely, Zeppelin tér 3.) A tréning lezárása: 2015. november 16.
Szakmai beszámoló Könyvtári minőségbiztosítás bevezetését megalapozó tréning Megrendelő: Fejér György Városi Könyvtár 8360 Keszthely, Zeppelin tér 3. Támogató: Nemzeti Kulturális Alap 3531/00113 Tréner:
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE
W O b D H BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE Tárgy: Budapest XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezeti Stratégiája 2011-2014 Tisztelt Képviselő-testület! A hazai önkormányzatok
ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához
ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban
Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.
JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS
VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020
d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas
FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
FELHÍVÁS Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A felhívás kódszáma: TOP-1.2.1-15 Magyarország Kormányának
KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program
KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program IT szakemberképzés és az informatika mint lehetőség a hátrányos helyzetű tanulók számára c. Kiemelt Projekt Felhívásához Kódszám: TÁMOP-3.1.16-14
Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei
KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt
Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917
Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék
Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola. Helyi nevelési program
Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Helyi nevelési program 2. oldal Az iskola bemutatása Az iskola megnevezése: Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Székhelye: 1165 Budapest,
Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak
(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'
SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című
Minıségirányítási Program
Minıségirányítási Program Intézmény neve: Tisza-parti Általános Iskola 6726. Szeged, Csanádi utca 4-6. Készítette: Máté Eszter igazgató vezetésével Samuné Lázár Éva Sallai Margit Alkalmazotti közösség
Belsőellenőrzési kézikönyv
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont Belsőellenőrzési kézikönyv Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 1 BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható
AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A MÚLTAT TISZTELD, S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ Vörösmarty Mihály AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, KERTÉSZ ÚT 128. +36/36-312-166 OM AZONOSÍTÓ:
Sopron, 2015. május 11.
Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat
RITS Programfüzetek. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Pro Régió Ügynökség
RITS Programfüzetek Készítették: Axis Számítástechnikai Kft. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Pro Régió Ügynökség Tartalomjegyzék Bevezetés...3 Vezetői összefoglaló... 3 Az alkalmazott tervezési
AZ ADAPTEM MÓDSZER. Az EQUAL ANCORA projekt keretében kifejlesztett és kipróbált eszköz (2005-2007) Gandia Városi Tanács
AZ ADAPTEM MÓDSZER Az EQUAL ANCORA projekt keretében kifejlesztett és kipróbált eszköz (2005-2007) Gandia Városi Tanács 1. MI AZ ADAPTEM? Az ADAPTEM egy olyan Tanácsadási Szolgáltatás cégek részére, mely
Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;
I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból
16. Tétel Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból. Az értékteremtő folyamatok a vállalat működésében, az értéklánc elemei. A teljesítmény és menedzsmentje,
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564 FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: az Európai Tanács Tárgy: Az EU drogstratégiája
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI
A BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA Tartalom BEKÖSZÖNŐ... 4 I.AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 Pedagógiai alapelveink...
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények
Nagy Gáspár Kulturális Központ. Vasvár. Min sített Közm vel dési Intézmény Cím elnyerésére benyújtott pályázat 2015
Nagy Gáspár Kulturális Központ Vasvár Min sített Közm vel dési Intézmény Cím elnyerésére benyújtott pályázat 2015 1/107 Tartalomjegyzék 1. Jelentkezési lap... 3 2. Az intézmény bemutatása... 6 3. Önértékelési
67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet
2011/8-9 Tartalom Iskolarendszer, iskolaszerkezet Társadalmi partnerség Média/ szocializáció 2 Garami Erika: Az iskolarendszer szerkezete belső átalakulásának, az 5. és 6. évfolyam szerepváltozásának vizsgálata
BUJI II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE
KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT IBRÁNYI TANKERÜLET 147004 I II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE 2015. BEVEZETÉS Buji II.
MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV
MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV Miskolc, 2013 1.1.32. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 64/2013. SZ. HATÁROZATA. Készült 8 példányban,. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.
EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA
Ministry of Employment and Labour Preparation for the Implementation of Community Initiative EQUAL 2004-2006 in Hungary EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA
Informatika stratégia. OM azonosító: 034190
Informatika stratégia Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája 8734 Somogyzsitfa, Ady u. 8. OM azonosító: 034190... igazgató Ledniczki Tamás Miklós Csaba Diákönkormányzat
AZ ÁDÁM JENŐ ZENEISKOLA - ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MUNKATERVE. A 2014/2015-es TANÉVRE
AZ ÁDÁM JENŐ ZENEISKOLA - ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MUNKATERVE A 2014/2015-es TANÉVRE 1.1. Rendelkezés a tanévről - A 2014/2015-ös tanév 2014. szeptember elsejétől (hétfő) 2015. aug. 31-éig tart a tanév
SUMP FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVEK
SUMP FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVEK Dr. Macsinka Klára egyetemi docens KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON - KONFERENCIA Balatonföldvár, 2016. május 10-12. SUSTAINABLE - Fenntartható URBAN - Városi
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program
Gazdaságfejlesztés, beruházás-ösztönzés, forrásbiztosítás városfejlesztéssel
G A Z D A S Á G T U D A T O S V Á R O S F E J L E S Z T É S P R O G R A M Gazdaságfejlesztés, beruházás-ösztönzés, forrásbiztosítás városfejlesztéssel J a v a s l a t ö n k o r m á n y z a t i v e z e
EGÉSZSÉG - KÖRNYEZET - HAGYOMÁNY
A BUDAPEST XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA EGÉSZSÉG - KÖRNYEZET - HAGYOMÁNY NEVELÉSI PROGRAM /RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT/ NEVELÉSÜNK ALAPJAI Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekekben
BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. Társadalmi Megújulás Operatív Program
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben c. pályázati felhívásához Kódszám: TAMOP-6.1.2/LHH/11/A
HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó
Pályázati Felhívás Társadalmi Megújulás Operatív Program Keretében a
Pályázati Felhívás Társadalmi Megújulás Operatív Program Keretében a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-3.1.4-09/1 KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI
A Nógrádi Gazdaságfejlesztő Nonprofit Kft. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYVE. Jóváhagyta: Varga Gyula ügyvezető 2011. január 10.
A Nógrádi Gazdaságfejlesztő Nonprofit Kft. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYVE Jóváhagyta: Varga Gyula ügyvezető 2011. január 10. Tartalomjegyzék: 1. Preambulum... 3 1.1. Bevezetés - Bemutatkozás... 3 2. A minőségirányítási
FELHÍVÁS. hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására. A felhívás címe: Tanoda programok támogatása
FELHÍVÁS hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására A felhívás címe: Tanoda programok támogatása A felhívás kódszáma: VEKOP-7.3.2-16 Magyarország Kormányának felhívása egyházi
PROJEKT ISMERTETŐ. PAT Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület
PROJEKT ISMERTETŐ Rövidítések: MAT Matematika TT természettudomány MTMI matematika-természettudományos-műszaki-informatikai PAT Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület FAT Felnőttképzési Akkreditáló
ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...
ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE
SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 1/18 SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A minőségügyi kézikönyv a minőségirányítási rendszert alapdokumentuma,
centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések
centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések Bevezető Ez a regionális fejlődési jelentés a centrope regionális fejlődés-monitoring kísérleti projekt harmadik és egyben
Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról)
Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) Európai Bizottság Nem kötelező útmutató a munkavállalók által a munkájuk során
Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam
Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztés centrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását,
Pedagógiai hitvallásunk 2.
Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata
Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről
Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (1)
TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM
SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április
S e g e s d - T a r a n y i I V. B é l a K i r á l y Á l t a l á n o s I s k o l a O M 2 0 1 3 1 5 P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A
PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA SEGESD-TARANY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2013. április 24. napján 1. oldal Mottó: " Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a
Stratégiai menedzsment
Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti
OKI-TANI Kisvállalkozási Oktatásszervező Nonprofit Kft. Minőségirányítási Kézikönyv
OKI-TANI Kisvállalkozási Oktatásszervező Nonprofit Kft. Minőségirányítási Kézikönyv Készült: Budapest, 2009. szeptember 22. 2. verzió 1 0 Bevezetés Ez a Minőségirányítási Kézikönyv bemutatja, hogy az ISO
KAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6.
KAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6. 2016/2017-es tanévtől KAPOSVÁR 2016. TARTALOM 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. HELYZETELEMZÉS... 4 1.2. Az iskola
PROGRAMKALAUZ KULTÚRA PROGRAM (2007 2013)
KULTÚRA PROGRAM Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség EURÓPAI BIZOTTSÁG PROGRAMKALAUZ KULTÚRA PROGRAM (2007 2013) Oktatási és Kulturális Fıigazgatóság http://ec.europa.eu/culture/index
Tudásmegosztás. TAKSONY Nagyközség Önkormányzata 2014.
Tudásmegosztás ÁROP-3.A.2-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés a Közép-Magyarországi régiókban lévő önkormányzatok számára TAKSONY Nagyközség Önkormányzata 2014.
2006.11.23. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja. tekintettel a Jogi Bizottság jogalapról szóló, 2005. november 29-i véleményére,
C 286 E/155 tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel a Jogi Bizottság jogalapról szóló, 2005. november 29-i véleményére, tekintettel eljárási szabályzata 62. cikke és 35.
BELÜGYMINISZTÉRIUM KÜLSŐ HATÁROK ALAP
BELÜGYMINISZTÉRIUM KÜLSŐ HATÁROK ALAP 2013. éves program PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a BM/6368-1/2013. sz. pályázati felhíváshoz 2 I. Külső Határok Alap I.1. Általános információk A Belügyminisztérium Európai Uniós
Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások. Összefoglalás
A főtitkár 09/01/2009 D(2009)143 Feljegyzés az Elnökség tagjai részére Tárgy: Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások Összefoglalás A 2010-es év intézményünk tevékenységét illetően
2014-2015 éves beszámoló
2014-2015 éves beszámoló Intézmény OM - azonosítója: 200175 Intézményvezető:. Szabóné Haulik Judit Legitimációs eljárás Nevelőtestület nevében: Szülői szervezet nevében:. Szobota Erzsébet A dokumentum
KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.
KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS
Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tantárgyak és azok ai... 6 1.1.1. A szakiskolai óraterv a kerettanterv A változat szerint...6 1.1.2.Szegregált és