SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK"

Átírás

1 3 SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK A MEGYE KÖZOKTATÁSÁÉRT A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet lapja 2005/5. HOGYAN TOVÁBB? 2001/1

2 2 PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK Tartalom Szakmai szolgáltatások a megye közoktatásáért... 3 Az egész életen át tartó tanulásra felkészítõ kompetencia alapú nevelésioktatási hálózat mûködtetése a nyugat-dunántúli régióban... 4 Szakképzés a modernizáció küszöbén... 5 Szakmai felkészülés az integrálásra... 6 amit még az integráláshoz tudni kell... 7 Vizsgarendszer kialakítása és mûködtetése az általános iskolában... 8 A szöveges értékelés lehetõségei és zsákutcái... 9 Módszertani ismeretek a tanulók kompetenciamérésre való felkészítéséhez A független vizsgabizottság elõtti vizsga Források felhasználása a történelemórákon A gyermek/tanuló intézményváltásával összefüggõ tevékenységek A közoktatás szereplõinek egyetértési illetve véleményezési jogköre Az iskola szülõ, pedagógus szülõ viszony megújítása A szülõi hozzájárulás kikérésének legfontosabb esetei A pedagógus kötelezettségei a tanulókkal, szülõkkel kapcsolatosan Tanügy-igazgatási dokumentumok a közoktatási intézményekben A viselkedéskultúra szerepe megváltozott világunkban A pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátását segítõ kiadványaink A lap fõszerkesztõje, dr. Lilik Ferencné nyugdíjba vonult. Eddigi kimagasló munkáját megköszönve, tartalmas nyugdíjas éveket kíván a szerkesztõség. Hogyan Tovább? 2005/5. A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet lapja Szerkesztette: Telekes Annamária és Turbók Arnold Bertalan. Kiadja a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet. Felelôs kiadó: Turbók Arnold Bertalan igazgató. A szerkesztôség címe: Gyôr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, 9021 Gyôr, Árpád út 32. Levélcím: 9022 Gyôr, Pf. 67. Telefon: 96/ Fax: 96/ Készítette: a PALATIA Nyomda Kft., Gyôr, Viza u. 4., Radek József igazgató. Nyomdai elôkészítés és kiadványszerkesztés: X-MEDITOR Kft., 9023 Gyôr, Csaba u. 21. Tel./fax: 96/ Ára: 2500 Ft/év. Megjelenik évente ötször. HU ISSN X A 2005/5. szám lapzártája XII. 1-jén volt. E számunk szerzôi: Alasztics Ildikó megyei szaktanácsadó, MPI, Gyõr; Banderné Dovigyel Ildikó megyei szaktanácsadó, MPI, Gyõr; Baráth Lászlóné TIOK projektvezetõ, MPI, Gyõr; Böröndiné Házi Márta megyei szaktanácsadó, MPI, Gyõr; Gesztesi Péter pedagógiai szakértõ, MPI, Gyõr; Kákonyi Ágnes pedagógiai elõadó, tanácsos, MPI, Gyõr; Liszkainé Papp Etelka megyei szaktanácsadó, MPI, Gyõr; Némethné Józsa Ágnes pedagógiai elõadó, tanácsos, MPI, Gyõr; Németh László megyei szaktanácsadó, MPI, Gyõr; Remseiné Bódi Judit ügyintézõ szakértõ, MPI, Gyõr; Telekes Annamária pedagógiai szakértõ, MPI, Gyõr; Turbók Arnold Bertalan igazgató, MPI, Gyõr; Vargáné Pák Katalin pedagógiai szakértõ, MPI, Gyõr.

3 PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK Szakmai szolgáltatások a megye közoktatásáért 3 A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet valamennyi, a közoktatási törvényben szabályozott és a megyei önkormányzat által számára elõírt szakmai szolgáltatást ellátja. A korábbi években a szakmai szolgáltatás elsõsorban az óvodákat és az iskolákat célozta meg. A fenntartói és a szülõi, valamint a diákokat érintõ szolgáltatás kevéssé kapott hangsúlyt. Az elmúlt években az utolsó kettõ kivételével a pedagógiai-szakmai szolgáltatás alig irányult a középiskolák felé. A megrendeléseket illetõen az utóbbi években jelentõs változás történt: középpontba került a kapcsolatfelvétel erõsítése a partnerekkel, illetve a helyszínre vitt szolgáltatások kiépítése, meghonosítása. Ebbõl a szaktanácsadók és belsõ munkatársak egyaránt tevékenyen kivették és kiveszik a részüket. A pedagógiai-szakmai szolgáltatónak nyitottnak kell lenni az intézményi (óvoda, iskola, kollégium), fenntartói szintû szolgáltatás mellett a kistérségi, és esetenként a regionális feladatellátásra is. Külföldi kapcsolatainkat elsõsorban a regionalitás jegyében szervezzük (NUTS 1 3.), ebben a bécsi, burgenlandi, pozsonyi és a szlovákiai magyarlakta területekkel törekszünk szorosabb együttmûködésre. Alapító okiratunkban nemcsak az ellátandó, hanem az ingyenes szolgáltatások köre is pontosan definiált. Ugyanitt a pedagógiai intézetnek további feladatokat is megállapított a fenntartó. Nevezetesen: a megyei közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-mûködtetési és fejlesztési terv felülvizsgálatának koordinálása, illetve a többcélú kistérségi és egyéb közoktatási társulások mûködésének módszertani segítése. Ezek a feladatok elsõsorban azt a célt szolgálják, hogy a kistelepülések érdemi szakmai segítséget kapjanak közoktatási feladatellátásuk minél optimálisabb megszervezéséhez, teljesítéséhez. Feladataink ellátásában hangsúlyozott az intézményeknek és a pedagógusoknak nyújtandó szolgáltatás. Ezt megtartjuk, sõt erõsíteni szándékozunk. Ezzel párhuzamosan fontosnak tartjuk kiegészíteni tevékenységünket a fenntartóknak, kistérségeknek és tanulóknak, szülõknek történõ szolgáltatás megerõsítésével. Ennek keretében: felkérésre részt veszünk önkormányzati üléseken, ahol segítséget nyújtunk az óvodák, iskolák beszámolóinak, fejlesztéseinek értékeléséhez, értelmezéséhez, elfogadásához; közremûködünk az intézményi értékelések nyilvánossá tételének kialakításában, megvalósításában; számíthatnak szakértelmünkre az intézményi költségvetések elõkészítésekor a fenntartót és az intézményt egyaránt érintõ törvényi kötelezettségek és szakmai mûködtetés optimalizálásakor (pedagógusok túlórájának kötelezõ számítása, pótlékokkal kapcsolatos rendelkezések értelmezése stb.). Alapvetõ kötelességünk, hogy a kistelepüléseknek, a vidéknek kiemelt szolgáltatást nyújtsunk, hisz erõforrásaik csekélyebbek a városokéinál. Minden segítséget megadunk ahhoz, hogy az óvodai és az 1 4. osztályos iskolai feladatellátását helyben szervezhessék meg az önkormányzatok. Hangsúlyt fektetünk rá, hogy minden tevékenységünket, ahol a szolgáltatásainkat realizáljuk, a gyakorlatban is a gyermekközpontúság hassa át. Erre az értékrendre valamennyi kollégámat és intézetünktõl megbízást kapó feladatvégzõt (szaktanácsadó, szakértõ stb.) szeretném ösztönözni. Az értékrendváltás, az attitûdök átalakítása nehéz és csak lépésrõl lépésre megvalósítható feladat. Még ma sem ritka tapasztalatunk, hogy a közoktatásban csak verbális szinten fontos a gyerek, a korrekt tájékoztatás, eljárás. Fontosnak tartjuk a pedagógiai értékelés intézményi szintû megerõsítését. Ehhez minden szakmai segítséget megadunk. Tevékenységünkben kiemelten fontosnak tartjuk: a mérés-értékelés intézményi szintû elfogadásának és alkalmazásának támogatását; a helyi mérések, intézményi értékelések módszertani és gyakorlati segítését; mérõeszközök kidolgozását, rendszeres mérések elvégzését és feldolgozását; feladatbank mûködtetését; a kompetenciamérések feldolgozását és a következtetések levonását követõ szakmai cselekvési terv elkészítésének és megvalósításának (tanulóra szabott differenciálás, pedagógusra szabott továbbképzés, alkalmazási feltétel átgondolása stb.) támogatását; a hozzáadott érték számítását. A pedagógiai tájékoztatás területén erõsítjük a honlapunk adta lehetõséget: naprakész honlapot mûködtetünk friss hírekkel, aktuális linkekkel. A könyvtárban elsõsorban a módszertani megújulással, a pedagógiai értékeléssel, valamint a tankönyvekkel, segédletekkel kapcsolatos területeket erõsítjük. A Hogyan Tovább? folyóiratot 2006-tól idõszakosan jelentetnénk meg. Elsõsorban az intézeti munkatársak és a szaktanácsadók szakmai anyagait közöljük. Olyan anyagokat, amelyek érdemi segítséget nyújthatnak az intézmények szakmai, módszertani, tanügy-igazgatási feladatainak színvonalasabb, korrektebb ellátásához. A pedagógusképzés kiemelt területe tevékenységünknek. A liberális jogszabályi környezet és képzési gyakorlat nem kedvez a szakmai munkának. Ezzel együtt is törekednünk kell arra, hogy csak szakmailag releváns, módszertanilag elõrevivõ képzéseket indítsunk. Hosszabb távon bízom olyan jogi szabályozásban, amely adott teljesítési szint alatt (pl. a kompetenciamérések eredményei elmaradnak az átlagostól) kötelezõvé tenné a pedagógusoknak megfelelõ szakmai szolgáltatás igénybevételét (a megyék által fenntartott szakmai szolgáltatóktól), s ezt a további alkalmazás feltételeként szabná meg. A versenyek szervezése, koordinálása tevékenységünk fõ területei közé tartozik. Kiemelt feladatunk az országos és megyei versenyek szervezése, de esetenként együttmûködünk a regionális vagy kistérségi versenyszervezésben is. A színvonalas és korrekt feladatvégzést a megyei közoktatási közalapítvány évi rendszeres pályázati támogatásával tudjuk realizálni. A tanulók tájékoztatása területén jelentõsen erõsíteni szeretnénk az intézet tevékenységét. Az a tapasztalatunk, hogy a diákok is (diákönkormányzat) és a szülõk is (szülõi szervezetek) alulinformáltak, és az intézmények is gyakran szûrve közvetítik az információkat. Még mindig gyakori az a szülõi vélemény, hogy szülõi problémafelvetéskor a gyermeket hátrány éri, érheti az iskola, a pedagógus részérõl. Ezért minél több lehetõséget és formát kell adnunk a tájékozódáshoz: Célirányos, ingyenes konferenciák szervezése. Elõadás, részvétel óvoda- és iskolaszéki rendezvényeken. Diák-Hírek címû lapunk honlapunkon való megjelenítése. Honlapunkon tájékoztató anyagok közzététele. Külön cím, ahol kérdés válasz formában folyamatos tájékoztatást nyújtunk. Tanügy-igazgatási, jogi szolgáltatás. Elengedhetetlen, hogy a megyei közoktatás-fejlesztési terv a két megyei jogú várossal együttmûködve készüljön el. Az anyagot olyan formában szeretnénk összeállítani, hogy valamennyi területet érintõen az ellátási kötelezettség és az igénybe vehetõ szolgáltatás áttekinthetõn jelenjen meg. Továbbá lehetõvé szeretnénk tenni azt is, hogy az oktatást érintõ regionális és megyei források célirányosan kerülhessenek felhasználásra. Az ingyenes és költségtérítéses szolgáltatások körét és mélységét az éves költségvetési keretünk függvényében, évente tudjuk meghatározni. Együttmûködõ partnereinknek bonusz szolgáltatást nyújtunk. Célom egy rugalmas, a valós kérdésekre választ adó, az oktatás korszerûsítésében cselekvõen résztvevõ, de a nemzeti hagyományokat szolgáló intézet kialakítása, megõrzése. Turbók Arnold Bertalan

4 4 TIOK Az egész életen át tartó tanulásra felkészítõ kompetencia alapú nevelési-oktatási hálózat mûködtetése a nyugat-dunántúli régióban Elõzmények A fejlett uniós országokban egy ember élete során 5 6 alkalommal vált szakmát, s ha sikeres akar lenni, folyamatosan tanulnia, képeznie kell magát. Az EU-integráció megköveteli a képzett munkaerõt, amely a közoktatásra is feladatot ró. Magyarországon alig néhány éve jelent meg az élethosszig tartó tanulás lifelong learning fogalma, melynek népszerûsítésére 150 millió forintos uniós támogatást nyert a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet. Hol van már az az idõ, amikor valaki negyven év munkaviszony után, az elsõ munkahelyrõl ment nyugdíjba!? Ma már elengedhetetlen a folyamatos fejlõdés, alkalmazkodás, az élethosszig tartó tanulás, ún. kulcskompetenciák megszerzése, amely a munkahely megõrzéséhez vagy a szakmaváltáshoz szükséges. E képességek megszerzése és szinten tartása állandó tanulást igényel, mert e nélkül nem lehet megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Napjaink gyors technikai fejlõdése, a hatalmas mennyiségû információ közötti eligazodás megköveteli azt, hogy tanulóink alkalmazkodóképes tudással rendelkezzenek. A nemzetközi és hazai mérések, a KSH adatok azt mutatják, hogy diákjaink nem rendelkeznek a mindennapi életben hasznosítható tudással, illetve a munkaerõpiacon azok vannak hátrányos helyzetben, akik alacsony iskolázottságúak, vagy nincs megfelelõ szakmai képesítésük. (A közoktatás elõtt álló feladat: mit kell változtatni ahhoz, hogy a ma iskolába járó gyerekek képesek legyenek az életben hasznosítható tudást megszerezni/ megtartani.) Ahhoz, hogy ezt az eredményt elérjük, nem elégséges tanterveken keresztül szabályozni (közvetlen vagy közvetett módon), hiszen a tantervi követelményekben megfogalmazott elvárások nem felelnek meg sok esetben a tanulók életkori sajátosságainak, és az aránytalanul nagy terhelés miatt nem marad elég idõ a képességfejlesztésre, a differenciálásra. Már gyermekkortól kezdve tudatosan kell fejleszteni azokat a kulcskompetenciákat, az egész életen át tartó tanuláshoz nélkülözhetetlen képességeket, készségeket, amelyek alkalmassá tesznek valakit a sikeres munkapályára. Ilyenek például az alapkészségek, vagy a logikai készség, a szövegértés, az alapfokú vállalkozói ismeretek, a magyar és idegen nyelvi kommunikáció, vagy az információs technológia ismerete és használata. A program felhívja a figyelmet a tudatos karrierépítés fontosságára is, amely hazánkban még ugyancsak gyermekcipõben jár. Hiszen még a pályakezdõ fiatalok közül is csak kevesen tervezik tudatosan a jövõjüket; a legtöbben megszereznek egy diplomát, leteszik a nyelvvizsgát, és várják, hogy valami történjen. A tapasztalatok szerint alig tíz százalékuk követi az Európai Unióban (is) elterjedt gyakorlatot, amelynek során a fiatal módszeresen halad elõre egy elõre eltervezett cél felé, miközben folyamatosan annak megfelelõen építkezik, tanul és fejleszti a képességeit. A projekt Az elõzmények, a tartalmi szabályozás változásai a kompetencia alapú képzés bevezetésére helyezik a hangsúlyt. A HEFOP Térségi Iskola- és Óvodafejlesztõ Központok (TIOK) megalapítása a kompetencia alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése érdekében c. pályázat pontosan ezeknek a feladatoknak a megoldására íródott. Problémát jelent, hogy a magyar iskolarendszer nem készít fel a szakmaváltásra, ami az Európai Unión belüli versenyképesség megõrzéséhez elengedhetetlen, hiszen Nyugat-Európában egy ember 5 6 alkalommal vált szakmát élete során. Magyarországon sajnos még számtalan olyan képzés létezik, amely a munkaerõpiacon értéktelen diplomával bocsátja ki végzõs diákjait. Az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása tehát esélyegyenlõségünk alapfeltétele lesz a jövõben az EU-ban, különösen, hogy az uniós dokumentumok 2010-re 70 százalékos foglalkoztatási szintet írnak elõ, míg ma Magyarországon ez az arány csupán százalék. Természetesen a tudatosság nem csak a pályakezdõk esetében lényeges: a mai elvárások szerint a munkavállalónak minden élethelyzetben és életkorban képesnek kell lennie új ismeretek elsajátítására, legyen szó gyári munkásról vagy vezetõrõl. Ehhez elengedhetetlen a nyitottság arra, hogy megismerje önmagát, tisztában legyen értékeivel, s ha kell, egy meghatározott célnak megfelelõen fejlessze azokat, ennek eléréséhez azonban tudatos szemléletváltás szükséges. A nagyvállalatok dolgozóinál már elvárás ez a fajta rugalmasság, s a hazai jogszabályi háttér is egyre inkább alkalmazkodik az uniós gyakorlathoz. A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet régiós szintû programjával, amely a megye mellett Zala és Vas megye intézményeit is tömöríti, már lerakta az alapokat. A további cél, amelyhez az uniós támogatás hozzásegíti az intézetet, hogy minél szélesebb körben terjessze az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztésére alkalmas programcsomagokat. Az oktatásfejlesztési program elsõsorban intézményeket és pedagógusokat céloz meg, s rajtuk keresztül jut el a diákokhoz, szülõkhöz, amelyben elõadások, médiamegjelenések segítenek. A projekt pontos címe: Az egész életen át tartó tanulásra felkészítõ kompetencia alapú nevelési-oktatási hálózat mûködtetése a nyugatdunántúli régióban. EU-támogatás: 150 millió Ft. Összköltség: 150 millió Ft. Befejezés: június 30. Régió: Nyugat-Dunántúl. A projektben részt vevõ intézmények: Konzorciumvezetõ: Gyõr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet A konzorcium tagjai: Újvárosi Óvoda, Gyõr Kossuth Lajos Általános Iskola, Gyõr Felsõbüki Nagy Pál Gimnázium, Kapuvár Handler Nándor Szakiskola, Sopron Gáyer Gyula Általános Iskola, Celldömölk Bersek Gyula Általános Iskola, Kõszeg Herman Ottó Kertészeti, Környezetvédelmi és Vadgazdálkodási Szakképzõ Iskola és Kollégium, Szombathely Bolyai János Általános Iskola, Nagykanizsa Apáczai Csere János ÁMK, Zalaegerszeg Baráth Lászlóné

5 MODERNIZÁLÓDÓ SZAKKÉPZÉS Szakképzés a modernizáció küszöbén 5 A folyamatosan változó, globalizálódó világban a versenyképesség, a gazdasági fejlõdés egyik záloga megfelelõ oktatási, képzési rendszer fenntartása és mûködtetése. A szakképzéssel kapcsolatos alapvetõ követelmény az általános és szakmai mûveltséggel is rendelkezõ, az adott szûkebb szakterületen jól képzett, de a rokon szakterületekhez kapcsolódó alapozó tudással is rendelkezõ, mobil szakemberek képzése. Elõtérbe kerül a mindenkori szakmai változásra való alkalmasság képességének kialakítása, amely lehetõvé teszi az életpálya során az áttéréseket a rokon vagy más szakképesítést igénylõ munkaterületekre. Egymásra építhetõ tantárgyi modulok kidolgozásával, gyakorlatorientált képzés bevezetésével ezek a követelmények teljesíthetõk. A kilencvenes évektõl kezdve a szakképzésben részt vevõk arányát tekintve a szakiskolai képzésben részt vevõk száma csökkenõ tendenciát mutat a szakközépiskolai tanulmányokat folytatókhoz képest. Ennek egyik oka, hogy a középfokú oktatásban érintett korosztályok létszáma folyamatosan csökken, és a szakközépiskolák akár a minõség rovására is biztosítani kívánják intézményeik kihasználtságát. A másik ok a felsõoktatás tömegessé válásával a szakközépiskolából a felsõoktatásba való bejutás lehetõségében rejlik. A fenti okok miatt szakiskolákba a leggyengébb tanulási képességekkel rendelkezõ tanulók jelentkeznek. A lemorzsolódás ebben az intézménytípusban a legnagyobb. A szakiskolába járó fiatalok döntõen hátrányos helyzetûek, szocializációs körülményeik jelentõsen rosszabbak a szakközépiskolába, gimnáziumba járó fiatalokénál. A szakképzés társadalmilag leértékelõdött. Az elvárt színvonal tartása azonban óhatatlanul maga után vonja a lemorzsolódásokat szakközépiskolai területen is. A szakközépiskolai lemorzsolódás különösen veszélyes, hiszen döntõen érettségire való felkészítés folyik szakmacsoportos alapozó oktatás mellett, amelynek késõbbi beszámíthatósága csekély, így a lemorzsolódók, vagy közvetlenül az érettségi után kilépõk többéves tanulmányok után a képzettség nélküliek számát növelik. A képzések tartalma, a szakmastruktúra nem követi a korszerû piaci igényeket, a gyakorlat aránya az elmélethez képest alacsony, a szakképzés irányítása széttagolt, az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag egy dolog állandósult, a változás. A szakképzés társadalmi leértékelõdésével, a tanulói létszám csökkenésével megjelentek a hiányszakmák, bizonyos területeken túlkínálat jelentkezik. A szakemberhiány leküzdésének pillére a szakiskolai képzés presztízsének visszaállítása a képzés megújításával, a munkaerõpiac változásainak és igényeinek feltárásával, követésével és hatékony pályaorientációval. Az elsõ lépés a célirányosan megtervezett korai pályaorientáció lehet az általános iskolában. Kényszerû és szükségszerû a fenntartók, a képzõ intézmények, a kereskedelmi és iparkamarák, a munkaügyi központok és a foglalkoztatók együttmûködése ezen a területen. A pályaorientációnak ebben a szakaszában a legfontosabb partner a szülõ, akit a megfelelõ szakma irányába a szakma távlati lehetõségeinek felvázolásán túl a szakmák közötti átjárhatóságot, az egymásra építhetõséget, vagy az érettségi irányába történõ kilépés lehetõségét is garantálva nyerhetünk meg. A kétéves idõtartamra felemelt közismereti képzés során valósul meg a pályaorientáció következõ szakasza, amely az alapvetõ kompetenciák alakítását célozza. Látni kell azonban, hogy gyenge tanulási képességekkel bíró tanulókkal nehéz komoly alapokat jelentõ elméleti tudást elérni. A motivációt erõsítendõ a szakképzés tartalmi modernizációja mindenképpen a gyakorlat beépülését, valamint a közismereti és a szakmai tananyag közelítését kívánja meg a 9., 10. évfolyamon (szövegértés gyakorlása szakirodalom segítségével, számolási készség fejlesztése egyszerûbb szakmai számításokkal stb.). Eredmény csak a tanárok módszertani és szakmai ismereteinek megújításával, fejlesztésével, a szakma és közismeret együttmûködésével, a tananyagstruktúra átalakításával, a 10. évfolyam kimeneti mérés-értékelésével, minõségfejlesztéssel garantálható. A képzésnek további szakaszában gyakorlatközpontúvá kell válnia. A termelõi, gazdasági környezetben végzett gyakorlat arányának növekednie kell. A jelenleginél hatékonyabb tanulói díjazási rendszer kidolgozása a hosszabb képzési idõ ellenére is vonzó lehet a szakiskolai képzés irányába. Ez a rendszer azonban csak a gyakorlati oktatást felvállalók hatékony támogatásával, ösztönzésével valósulhat meg. A Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program által támogatott Térségi Integrált Szakképzõ Központok modern technológiák és eszközök alkalmazásával segíthetik a gyakorlatorientált képzés megvalósulását. Jól látható, hogy a technológiák gyors fejlõdése, a széles képzési kínálat a leghatékonyabban hasonló képzõközpontokban követhetõ. A fenntartók részérõl a képzések szigorúan racionalizált megszervezése indokolt. A hasonló profilú képzések egy intézménybe szervezésével a létszámok koncentrálhatók, az átjárhatóság, az egymásra épülõ szakképesítések megszerzése egy intézményen belül történhet. A szakképzésre épülve felnõttképzési intézményhálózat kialakítása szükséges. Ezekben az intézményekben hagyományos és új módszerek (pl. e-learning) alkalmazásával oldhatók meg az át- és továbbképzések, illetve a szakképzettséggel nem rendelkezõ érettségizettek szakmai képzése, a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk szakmai átképzése. A 2003-ban elindított Szakiskolai Fejlesztési Program, valamint a Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program összhangban az európai uniós szakképzési irányelvekkel és a Nemzeti Fejlesztési Terv szakképzési intézkedéseivel hasonló célkitûzések és elvek mentén kíván segíteni elsõsorban a pedagógusok szakmai és módszertani ismereteinek fejlesztése, a szakképzés tartalmi megújítása, tárgyi feltételeinek javítása érdekében. A rendszerváltozás óta második alkalommal készül fejlesztési stratégia a szakképzésben. 1 A fejlesztési stratégia fõ célkitûzései a szakképzés minõségi megújítását, hatékonyabb szakképzés-finanszírozási és információs rendszer kialakítását szolgálják. Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfõinek kezdeményezésére az Európai Bizottság által kidolgozott tervezet, mely szándéka szerint a legkülönbözõbb nemzeti és ágazati képesítési rendszerek és képesítési keretrendszerek közötti átjárhatóság biztosítását, ezen keresztül a tanulók és munkavállalók Európai Unión belüli mobilitásának ösztönzését szolgálja. Ebben a munkában kezdettõl fogva magyar szakértõk is közremûködnek. Az oktatás, képzés, felnõttképzés egymásra épülõ rendszerében, korszerû tananyag-feldolgozás segítségével, hatékony ösztönzõ rendszer kialakításával rugalmas képzési szerkezet valósítható meg. Ez a felépítés hozzájárulhat a legfontosabb cél, a szakmáját értõ, abban perspektívát, fejlõdést látó és kívánó mesteremberek képzésének megvalósulásához. Alasztics Ildikó /2005. (V. 31.) Kormányhatározat a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl

6 6 FELKÉSZÜLÉS AZ INTEGRÁLÁSRA Szakmai felkészülés az integrálásra Elõzetesen pontosítanunk kell a fogalmakat! Mit is jelent az integrálás, integráció? 1. Integráció a hátrányos helyzetû tanulók megsegítése saját környezetükben. 2. Integrálás a sajátos nevelési igényû tanulók együttnevelése, oktatása a többségi intézmények tanulóival. A sajátos nevelési igény széles spektrumot takar. Ide tartoznak a részképességzavarral küzdõ, a magatartási problémákkal élõ tanulók éppúgy, mint a különféle érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos gyerekek. A törvényi elõírás értelmében az õ számukra jár az emelt normatíva és a 15 50%-ig terjedõ rehabilitációs órakeret [Ktv. 52. (6)]. Az integrálási törekvés irányítói szintrõl rendkívül erõsen jelentkezik ma Magyarországon. E törekvésnek van társadalmi támogatottsága is, elsõsorban azon szervezetek részérõl, amelyek a fogyatékkal élõ emberek érdekeit képviselik. A pedagógusok, gyógypedagógusok egy része és szülõi szervezetek is támogatják ezt a tendenciát. Ugyanakkor a szakemberek (pedagógusok) és a szülõk másik fele élesen bírálja az integrálást, és mereven ellenáll ezen törekvésnek. Mégis azt kell mondanunk, hogy nem mehetünk el e probléma mellett, és a pedagógustársadalom csak egyet tehet: tudása, embersége szerint a lehetõ legjobban felkészül a sajátos nevelési igényû gyerekek szeretetteljes, befogadó együttnevelésére, támogatására. Az integrált nevelés ellen ható tényezõk: 1. Teljesítménycentrikusság, melyet akkor tartok rossznak, amikor egy-egy tanuló értékét kizárólag intellektuális teljesítmények határozzák meg az iskola- vagy osztályközösségben. 2. Iskolamonstrumok létrejötte nem új keletû megállapítás, hogy a kisebb létszámú, családiasabb légkörû gyermekintézmények a személyiségfejlõdés szempontjából jóval kedvezõbbek, mint a nagy létszámú, állítólag gazdaságosabban fenntartható intézmények. 3. A közösségi élet szervezésének hiánya, ami különösen a kamaszkorú gyerekeknél, fiataloknál érezteti kedvezõtlen hatását. A legtöbb gyermek és fiatal napjainak tekintélyes részét az iskolában tölti. Ennek ellenére gyakorta találkozunk azzal, hogy az igazi összetartozás érzése nem alakul ki, mert a közös idõtöltést a tanórák végigülése és néhány kötelezõ programon való részvétel jelentik. 4. Támogató környezet hiánya, ami mind a diákközösség, mind a szülõközösség és a nevelõtestület vonatkozásában igaz lehet. Mindezek tükrében nézzük meg, hogyan készülhetünk fel leginkább a sajátos nevelési igényû gyerekek fogadására, együttnevelésére, mivel úgy gondolom, a törvényi feltételek teljesítése szakember, program, segédeszközök, módszerek biztosítása még nem elégséges feltétele a sikeres integrálásnak. A szakmai felkészülés legfontosabb pillére a támogató környezet kialakítása. Bár nézeteim szerint nem beszélhetünk arról, hogy egész nevelõtestületek a kezdetekkor egy emberként vállalják fel az együttnevelést, mégis meg kell gyõzõdnünk róla, alkalmas-e a nevelõtestület integráló intézményi feladatok ellátására. Milyen az aránya a támogatók, az ellenzõk és a megnyerhetõk táborának? Meg kell néznünk azt is, hogy egy sérült gyermek csoportba kerülése milyen módon hatna a csoportszerkezet alakulására. Egyszóval: a gyerekközösség alkalmasságát is vizsgálni kell. És mivel a háttérben meghúzódó szülõi közeg erõs befolyással bír a gyermekek viszonyulására, a szülõi kapcsolatrendszer alakulására, a szülõi kapcsolatrendszer alakulása is fontos. Érdemes meggyõzõdni a befogadásra való alkalmasságáról. Jó, ha spontán reakciókat igyekszünk nagyító alá tenni, amikor egy adott csoportot vizsgálunk ebbõl a szempontból. Persze ez nem jelenti azt, hogy tilos célirányosan is vizsgálódni. A támogató környezet kialakításának is része a másik fontos említett terület, teljesítménycentrikus legyen-e az iskolai élet szervezése? Talán gyógypedagógus és óvodapedagógus voltomnak köszönhetõ, hogy egyértelmûen azt mondom, ne szervezzünk mindent a teljesítményelv köré! Az intellektuális teljesítmények, bár egyre jelentõségteljesebbé válnak életünkben, nem szerezhetnek jogosultságot a kizárólagos értékmérésre. A szocializációs területek, a mûvészetek, a sportteljesítmények legalább olyan fontos részei az ember életének. Nem szabad, hogy a kognitív tevékenységekben kevésbé jó képességû gyerekek, fiatalok feleslegesnek érezzék magukat. minden ember érték, egyszeri és megismételhetetlen És minden gyereknek joga van megélni, hogy õ a csoda, nem pedig problémahalmaz, gond, nyûg, teher. Minden embernek rendkívüli módon rombolja az önbecsülését a folytonos kudarc, feszültség, a deficitekkel való állandó szembesítés, ha nincsenek mellé téve a jó dolgok, azok a sikerekkel, dicséretekkel, a megbecsültség érzésével alátámasztott emberi értékek, amelyekbe a rossz pillanatokban is bele lehet kapaszkodni. A túlságosan nagyméretû iskolákról azt gondolom, hogy gyerekeink személyiségének fejlõdésére kedvezõtlenül hatnak, mert ugyanaz a csapda rejtõzik bennük, mint a sok munkát vállaló, túlterhelt, túlhajszolt, neurotizálódott családokban a személyiség fontosságát, hangsúlyát veszti, a követelmények és a napi kötelességek mindent eluralnak. Könnyedén kialakul a nevelõtestületben az a tévhit, hogy a tanmenet tartásánál fontosabb dolog nem létezik. E téves nézet könnyûszerrel cáfolható, de csak a nyitott fülû, nyitott lelkû emberek számára. Végezetül a közösségi élet szervezése, mint fontos szempont. Diákjaink az iskolába kerülés pillanatában óriási változáson mennek keresztül. Nem csupán életmódjuk változik meg egy csapásra jelentõségteljesen, de a szülõ, az anya mindenek fölötti imádata, szerepe is kezd átértékelõdni, s a helyét, legalábbis részben, átveszi a tanító néni, bácsi. Majd kamaszkorra kialakul a fiatalokban a vágy, tartozni kell valahová, s ebben már vezetõ helyen szerepelnek a kortárs csoportok. S abban a pillanatban, hogy nincs közeg, amihez hozzátartozzon egy kamasz, keres magának. Tévedés lenne azt hinnünk, hogy a családokon minden számon kérhetõ, vagy hogy minden rossz történés, negatív megnyilvánulás gyökere tetten érhetõ családon belül. Az iskola, mint másodlagos szocializációs közeg, mindig is rendkívüli fontossággal bírt a gyerekek életében. Szerepe napjainkra megsokszorozódott. A rendszerváltás éveiben a társadalmi átalakulás a családok szerkezetére, életük alakulására is hatott, mégpedig negatív módon. Ezért egyre több funkciót kényszerülnek átvenni a családi feladatokból a gyermekintézmények. Ezen feladatok kényszerû átvállalására a pedagógusok felkészületlenek, így szívesebben dobják vissza a labdát a szülõk felé. Bizonyos feladatok átvállalásának hárítása (szabadidõ, közösség stb.) azonban a gyerekek kárára hat, és a pedagógiai tevékenység ellenében is. Összefoglalva tehát, az integrálás gyakorlati megoldásához nem elégséges megfelelni a törvényi elõírásoknak, hanem szükséges egyfajta szemléletváltás: a személyiségközpontú pedagógiai szemlélet alkalmazása. Böröndiné Házi Márta

7 FELKÉSZÜLÉS AZ INTEGRÁLÁSRA 7 amit még az integráláshoz tudni kell Az integrálási tendencia a magyar közoktatási rendszert talán nem váratlanul, de teljességgel felkészületlenül érte. A mai iskolákban dolgozó pedagógusok többsége tanulmányai során sohasem találkozott gyógypedagógiai alapismeretekkel. Munkája során sem kellett soha azzal megküzdenie, milyen módon lehet megtanítani egy értelmi fogyatékos gyermeket olvasni, számolni, vagy segíteni beilleszkedését egy közösségbe. Persze az integrálás nem csupán, sõt nem elsõsorban értelmi fejlõdésükben sérült gyerekeket érint. Ám a különféle érzékszervi vagy beszédfogyatékos, esetleg autista tanuló nevelésének, tanításának, beilleszkedésük segítésének mind megvannak a maga különlegességei, sajátos eljárásai. Nem véletlen, hogy a gyógypedagógiai fõiskolán külön szakon képezik az egyes sérüléstípusoknak megfelelõ szakos gyógypedagógiai tanárokat. Évek óta nyilvánvaló volt, hogy elõbbutóbb érinteni fogja oktatásunkat az integrálás, ennek ellenére nem történt meg a pedagógusok felkészítése erre a folyamatra. A többségi iskolák egy részére az a jellemzõ, hogy az iskolát valamiféle versenyistállónak tekintik. Így aztán vannak diákok, akik minden lehetõséget megkapnak, és vannak, akik mindenbõl kiszorulnak, olykor még a többségi iskolából is. A tanulási nehézség helytelen kezelése, vagy figyelmen kívül hagyása súlyos másodlagos tüneteket alakíthat ki (magatartási zavar, szocializációs problémák, agresszió, iskolafóbia stb.), de nem jelent értelmi fogyatékosságot. Többnyire érzékelhetõ, hogy oktatási rendszerünkben a sorból kilógó, kimagaslóan jó intellektusú, kreatív, de a nehezen tanuló, segítséget igénylõ gyermekek is gyakorta károsodnak. Ezen problémák mélyen gyökereznek. Szoros összefüggést látok a hiányos pedagógiai felkészültséggel, és ekkor nem a tanítandó anyag pontos ismeretének, hanem a gyerekek életkori sajátosságainak, tanulási nehézségeiknek, különbözõségük elfogadásának hiányára gondolok. Ez pedig összefügg a tolerancia, a segítõkészség hiányával, az iskola feladatának helytelen értelmezésével, ahol a tananyag érthetõvé, szemléletessé, kézzelfoghatóvá tétele nem napi gyakorlat. S e mellé nem ártana némi humorérzék, és úgy általában emlékezni arra, hogy mi is voltunk gyerekek. Ami pedig kiemelkedõen fontos, a munkamorál olyasvalami, ami csak akkor kérhetõ számon, különösen gyereken, ha magunk ebben feddhetetlenek vagyunk. Az óráról késõ kollégák, a mobiltelefont bekapcsolva hagyó pedagógusok is szocializálnak! A bevezetõ után figyelmébe ajánlok mindenkinek egy rövid tájékoztatót azokról a legfontosabb tudnivalókról, melyeket a sajátos nevelési igényû tanulókkal kapcsolatosan ismernie kellene minden pedagógusnak. Ez természetesen egy osztályban történõ tanításukhoz, nevelésükhöz nem elegendõ, csak irányt mutat arra vonatkozóan, hol, honnan, milyen szakemberhez lehet segítségért fordulni. 1. Tanulási nehézségek Az intellektus ép. Nehézségek mutatkoznak: viselkedésben, tanulási szakaszokban, munkához való hozzáállásban, kultúrtechnikák elsajátításában. Diagnosztika: nevelési tanácsadó. Pedagógiai segítség: prevenciós programok, kompenzációs nevelés, pozitív önértékelés kialakítása. Kompetens: tanító, tanár, fejlesztõ pedagógus, nevelési tanácsadó szakemberei. 2. Sajátos nevelési igényû tanulók 2.1. Tanulási zavarok Az intellektus ép. A probléma csak a tanulási folyamat egyes területeit érinti (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, hyperkinetikus magatartászavar). Diagnosztika: elsõ körben nevelési tanácsadó is vizsgálhat, de az emelt normatíva igényléséhez és a szakmai segítségnyújtás biztosításához szükséges a szakértõi bizottság szakvéleménye (szakvélemény nevû diagnosztikai papírt csak a bizottság állíthat ki, a nevelési tanácsadó nem). Pedagógiai pszichológiai segítség: prevenciós oktatási módszerek (mint pl. Dyslexia prevenciós olvasástanítás, lásd Meixner); logopédiai segítség pl. dyslexia reedukáció; terápiás folyamatok: koncentrációs tréning, viselkedésterápia, tanulástechnikai tréning stb. Kompetencia: gyógypedagógus, pszichológus, terapeuta végzettségû szakemberek. Szükséges a szülõk, osztálytanítók, tanárok bevonása a terápiás folyamatba. (Nem magában a terápiában vesznek részt, de szükséges, hogy ismerjék a törekvéseket és segítsék a folyamatot.) 2.2. Testi, érzékszervi beszédfogyatékosság, autizmus Az intellektus ép (autistánál is lehet ép intellektus!). A tanulási korlátozottság, az elsajátítás útjának megváltozása a fogyatékosságok valamelyikébõl adódik. Diagnosztika: szakértõi bizottság vagy országos vizsgálóintézetek valamelyike. Pl. autista Autista Vizsgáló Intézet és Kutató Csoport (Balázs Anna vezetésével). Pedagógiai pszichológiai segítség: a sérülésnek (érintett területnek) megfelelõ gyógypedagógiai módszerek, eszközök, terápiás eljárások. Kompetencia: szakirányú végzettséggel rendelkezõ gyógypedagógus, pszichológus. A gyógypedagógus tervezi és irányítja a fejlesztés folyamatát. Ezzel a munkával segíti az osztálytanító vagy tanárok mûködését és a szülõket Tanulási akadályozottság Az intellektus enyhe fokon sérült. A probléma általános, és a tanulás minden területén tartósan jelentkezik. Diagnosztika: a szakértõi bizottság feladata, másodfokon az Országos Szakértõi Bizottság feladata. Pedagógiai pszichológiai tennivalók: különleges, egyéni bánásmód, terápiás folyamatok. Kompetencia: szakirányú végzettséggel rendelkezõ gyógypedagógus, pszichológus. Integrált oktatásban a fejlesztési terv elkészítésében a gyógypedagógus és a tanító, tanár együtt dolgoznak. Az irányító szerep csakúgy, mint az elõzõben, a gyógypedagógusé Értelmi akadályozottság Az intellektus középsúlyosan sérült. (Súlyosabb formában jelentkezik az elõzõnél. Az intellektus és a személyiség fejlõdésének egészére kihat, és egy életen át fennáll.) Diagnosztika: szakértõi bizottságok. Kompetencia: szakirányú végzettséggel rendelkezõ gyógypedagógus, pszichológus, pszichiáter, neurológus, egészségügyi szakemberek Képzési kötelezettség Az intellektus súlyosan sérült. Ezek a gyermekek tankötelezettségüket iskolába járással nem tudják teljesíteni, ezért fejlesztõ foglalkozásokra viszik õket a szülõk (heti 3 5 óra). Általában halmozottan sérültek. Diagnosztika: szakértõi bizottság + orvosi vizsgálatok eredményei. Fejlesztõ eljárások: különféle fejlesztõ hatású terápiák, mozgás, érzékszervi és értelmi fejlesztés. Kompetencia: gyógypedagógusok, konduktorok, terapeuták + egészségügyi megsegítés. Tanulásban akadályozottak, értelmileg akadályozottak, képzési kötelezettek a vezetõ tünet mindegyiknél az értelmi sérülés, ami mellé másodlagos sérülések is társulhatnak. Pl. magatartási problémák, autizmus, a beszédfejlõdés sérülése, mozgáskoordinációs problémák, illetve képzési kötelezetteknél halmozott és súlyos sérülések. A 2. pontban felsoroltak mindegyike sajátos nevelési igényû tanuló, akiknek a diagnosztizálása a szakértõi bizottságok feladata, és a szakvéleménnyel rendelkezõ tanulók után igényelhetõ az emelt normatíva. Számukra köteles biztosítani az integráló intézmény a megfelelõ pedagógiai programot illetve szakembert (szakirányú végzettséggel rendelkezõ gyógypedagógus), eszközöket, módszereket a tanítási folyamat során. Böröndiné Házi Márta

8 8 PEDAGÓGIAI MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS Vizsgarendszer kialakítása és mûködtetése az általános iskolában A vizsgarendszer mûködése az általános iskolában nem új keletû. Hazánkban 1987-ben Vidákovits Tibor vezetésével (József Attila Tudományegyetem, Szeged) indultak meg azok a kezdeményezések, kísérletek, amelyek az általános iskolában mûködõ diagnosztikus vizsgák bevezetésére irányultak, de mégsem kerültek bevezetésre. Az általános iskolai vizsga, helyi vizsgarendszer kialakításának lehetõsége most egyre több nevelõtestület körében megfogalmazódik, hiszen a közoktatási törvény évi CXXXV. törvénnyel történõ módosítása révén belekerült a rendeletbe az alapkészségek (olvasás, szövegértés, matematikai eszköztudás) meglétét vizsgáló mérés a negyedik, hatodik, nyolcadik, tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedõen, valamint a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérése a kétnyelvû és anyanyelvû nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. Másrészt a 2003/2004. tanévtõl kezdõdõen a középiskolák az általános iskolákban tapasztalható értékelési különbözõségek miatt kötelezõ felvételit írnak elõ. A tanulói tudás értékelésének egyik formája lehet egy helyileg kialakított vizsgarendszer mûködtetése. Megpróbálom összefoglalni azokat a lépéseket, amelyekrõl a nevelõtestületnek a helyi viszonyok szerint döntenie kell, ha a belsõ vizsgáztatást választják a tanulói tudás értékelésére. Egy olyan modellt mutatok be, amelynek alapján az iskolák megtervezhetik és életre kelthetik belsõ vizsgarendszerüket. Kell-e vizsgarendszer az általános iskolában? Decentralizált oktatási rendszerünk a tanári szabadságot, a változatos módszerek alkalmazását segíti. A tankönyvek választéka egyre színesebb és tanulóra szabottabb oktatást tesz lehetõvé. A pedagógus szabad kezet kaphat a tartalmak megválasztásában, idõbeli elrendezésében. Mindez innovatív magatartást tesz lehetõvé, illetve meg is kívánja. Az új közoktatási törvénynek köszönhetõen megkezdõdött az eredményorientált irányítás és fejlesztés megvalósításának elõkészítése. Az eredményorientált iskolában nem annak az elõírása fontos, hogy mit, mikor és hogyan kell tanítani, hanem az, hogy az adott iskolafokozat végén mit tud, mire képes a tanuló. Az ilyen iskola mûködésének egyik alapvetõ eleme olyan értékelési és vizsgarendszer kiépítése, amelynek segítségével valóban az eredmény és hatékonyság kerülhet a pedagógiai tevékenység, az irányítás és a fejlesztés középpontjába. A kimeneti (végsõ) minõsítés nemcsak a tanuló további elõrehaladásában érezteti hatását, hanem a jobb kimenetet produkáló iskola presztízse is növekszik. Az iskolai önállóság lehetõvé teszi tehát a helyi vizsgarendszer kialakítását is. Bevezetésének nincs akadálya, csak a pedagógiai programba amelynek alapján dönteni kell a tanuló teljesítményének értékelési kritériumairól és minõsítésének formájáról is be kell építeni a vizsgarendszert, mint az értékelés egyik formáját. A vizsgarendszer kialakításának lépései A vizsgával kapcsolatos munkálatok: a nevelõtestület döntése a helyi vizsga mellett; a vizsga céljának meghatározása; tartalmi döntések meghozatala döntésszervezési kérdésekben; a vizsgaszabályzat elkészítése; tájékoztatás a vizsgarendszerrõl; a vizsgaeszközök kidolgozása, összeállítása, a tanulók felkészítése; a vizsgák szervezése; a vizsgák értékelési tapasztalatai; a vizsgadokumentumok archiválása; a vizsgáztatás eredménye. 1) A nevelõtestület elhatározása Elsõ lépés az, hogy a nevelõtestületnek el kell döntenie, hogy akare helyi vizsgarendszert kialakítani és mûködtetni, hiszen ez mindenképpen többletmunkát jelent a tanároknak. Ha az iskola igazgatója a nevelõtestülettel karöltve ténytisztelõ pedagógiát kíván meghonosítani, amelynek jelszava a hatékonyság és az eredményesség, akkor a bemeneti kontroll helyett a kimenetszabályozást választják, és ennek érdekében a vizsgarendszer mûködtetése mellett döntenek. 2) A vizsga célja Meg kell határozni azokat a célokat, amelyeket el kívánunk érni: A vizsga, mint fontos belsõ mérés, lehetõvé teszi az eredmények számbavételét, azt, hogy az adott tantárgyból mit tud a tanuló. Az értékelési eljárás motiváljon, ösztönözzön arra, hogy a tanulók a legjobb tudásukról és képességükrõl adjanak számot, és ez számukra sikerélményt jelentsen. A vizsga célja lehet a tanulók és a tanárok önértékelésének fejlesztése, valamint az objektív értékelési kultúra elterjesztése, az egységes értékelési eljárás kialakítása és megvalósítása az iskolán belül. A vizsgák körülményeinek és értékelési kritériumainak pontos meghatározása is segíti az objektív értékelést. A közoktatási koncepció szerint a tanulók alapmûveltségi vagy érettségi vizsgát tehetnek a tanulás lezárulásakor. A vizsgák sikerét nagyban segíti, ha megfelelõ vizsgarutinnal rendelkeznek, így egy általános iskolai vizsga a vizsgázás tanulását is jelentheti, tehát vizsgafõpróba lehet. 3) Tartalmi döntések meghozatala Milyen döntéseket kell hoznia a nevelõtestületnek a vizsgát illetõen a pedagógiai program célkitûzései alapján? Tartalmi döntések: a) A vizsga jellege lehet: diagnosztikus, szummatív. b) A populáció kiválasztása A Nemzeti alaptanterv követelményei a 4., 6., 8. és a 10. évfolyam végére megfogalmazottak, ezért célszerûnek látszik ezeken a pontokon vizsgát beiktatni. Az általános iskolai 4. osztályos vizsgát a tanulók életkora és fejlettségi szintje alapján még nem javasoljuk. A 6. évfolyam végén azonban már lehet kezdeményezni egy lágyabb típusú vizsgát. Ha a követelményrendszert és az iskolaszerkezet szerinti kimenetet tekintjük, akkor mind a 6., mind a 8. évfolyam alkalmas populáció lehet, hiszen a követelmények ezekre az évfolyamokra megfogalmazottak, és mind a 6. évfolyam (továbbhaladás 6 osztályos gimnáziumba), mind a 8. évfolyam végén történhet iskolaváltás (4 osztályos gimnázium, szakközépiskola illetve szakiskola). c) A vizsgatárgyak A vizsgatantárgyakról a tantestületnek szintén döntenie kell, itt is célszerû figyelembe venni: a pedagógiai programban szereplõ oktatási-nevelési koncepciót és azt, hogy melyik kolléga vállalja a vizsgáztatást tantárgyából. A vizsga tantárgyai, mûveltségterületei mindazok lehetnek, amelyeket a tanuló az általános iskolában legalább két éven keresztül tanult. Természetesen az iskola oktatási-nevelési koncepciójának megfelelõen lehetnek olyan tantárgyak, amelyek kiemelt fontosságúak, ezeket a tantárgyakat feltétlenül célszerû a vizsgatárgyak körébe vonni.

9 PEDAGÓGIAI MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS 9 d) A vizsga anyaga: az adott évfolyamon tanultak; az addig tanult teljes tananyagtartalom. e) A vizsga struktúrája lehet: kötelezõ, kötelezõ és választható, választható. f) A vizsga formája lehet: mérés tantárgyteszteken keresztül; szóbeli, egyéni vizsga; tantárgyteszt és szóbeli vizsga együtt egy adott tantárgyból; projektmunka; projektmunka és szóbeli vizsga együtt egy adott tantárgyból; projektmunka és tantárgyteszt együtt egy adott tantárgyból; bemutató osztályvizsga. g) A tanulói teljesítmények elbírálásának és értékelésének kritériumai Tartalmi kritériumok: a tantárgyi tudás vizsgálata; tantárgyi tudás és készségek, képességek értékelése. A tanulók értékelése: szövegesen, érdemjegyekkel. A vizsgajegyek súlya, beszámíthatósága: témazáró jegyként; felfelé illetve lefelé történõ jegymódosítás az adott tantárgynál; teljes jegymódosítás. 4) A szervezéssel kapcsolatos döntések Néhány szervezési kérdésben is döntést kell hoznia a nevelõtestületnek: a) A vizsgák idõpontja A vizsgák idõpontjának kijelölésénél figyelembe kell venni a tanév rendjét; az iskola hagyományait a tanulmányi kirándulásokat illetõen. b) A vizsgabizottság összetétele A vizsgák tisztaságának biztosítására célszerû a vizsgákat bizottság jelenlétében szervezni. A szóbeli vizsgákat mindenképpen vizsgabizottság felkérésével kellene mûködtetni. A bizottság elõtti vizsga egyrészt emeli a vizsga rangját, másrészt lehetõvé teszi és elõsegíti az objektív értékelést. c) A tanulók értesítése Azt is el kell dönteni, hogy a tanulók értesítése a vizsgákon elért érdemjegyekrõl milyen dokumentumok felhasználásával történjen. A szóbeli vizsgákon elért eredményekrõl célszerû a tanulókat a vizsga napján tájékoztatni. Az írásbeli vizsgák teljesítményeirõl az írásbeli vizsga befejezését követõen 4 7 nap múlva tájékoztassuk a tanulót. A hivatalos értesítésre készíthetünk az iskola arculatának megfelelõen elkészített vizsgabizonyítványt is, amelyet külön lapként a bizonyítvánnyal együtt kap kézbe a tanuló. 5) A vizsgaszabályzat elkészítése A fent leírt döntési algoritmusnak megfelelõen, néhány kiegészítéssel igazán egyszerû a vizsgaszabályzat elkészítése. A szabályzatnak vannak olyan elemei, amelyek több tanévre érvényesek, de az is elõfordulhat, hogy a tapasztalatok vagy a más tanulói összetétel alapján bizonyos pontjait korrigálni, változtatni szükséges, ezért célszerû egy tanévre készíteni. Németh László Felhasznált irodalom: 1. Ágoston György Nagy József Orosz Sándor: Méréses módszerek a pedagógiában. Bp.: Tankönyvkiadó, Báthory Zoltán: A pedagógiai értékelés és a közoktatás szabályozási mechanizmusai. Veszprém: Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet, 1987/ Csapó Benõ: A tanulói teljesítmények méréses módszerei. Veszprém: Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet, 1987/ Marunák Ferenc Marunák Ferencné: Ellenõrzés, mérés, értékelés, minõségbiztosítás a közoktatási intézményekben. Modinfo Kft Nagy József: Az alapmûveltségi vizsga rendszere és általános következményei. Szakmai javaslatok az alapmûveltségi vizsgaszabályzat elkészítéséhez. Új Pedagógiai Szemle, sz. 6. Vidákovich Tibor: Diagnosztikus értékelés. Bp.: Akadémiai Kiadó, 1990 A szöveges értékelés lehetõségei és zsákutcái Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel visszatartod õt fejlõdésében. De ha olyannak látod, amilyenné lehetne, ezzel elõre segíted õt életútján. (Goethe) Az utóbbi idõben annyi helyen lehetett olvasni már a szöveges értékelésrõl jót rosszat, pontos pontatlan adatot, hogy az ember szülõként is, pedagógusként is elbizonytalanodott, mi is ez valójában, jó lesz-e ez nekünk, jó lesz-e a tanulóknak, megváltoztatja-e kellõen az oktatás jövõjét? A tanítók többsége eleinte élénken tiltakozott, aztán átgondolta, megértette a koncepciót, és elcsendesedett. A törvényi változások életbe léptek, így hát inkább azon gondolkodtak, miként lehet ezt valóban eredményesen végrehajtani. A gyerekek nagy része valójában nem a rossz jegytõl fél, alapvetõen nem ez okozza pszichés és önértékelési zavarait, hanem attól aggódik, amit a rossz jegy miatt majd otthon, a szüleitõl kap. Ezért is fontos, hogy a 2004/2005-ös tanévtõl iskolába került apróságok életét ilyen módon nem fogják megkeseríteni tanítóik. Értékelésükhöz olyan formát kell választani, amely személyiségfejlõdésüket nem befolyásolja hátrányosan, érzelmileg nem károsítja õket, egyéniségüket nem alakítja rossz irányba. Tehát nem érdemjeggyel mondjuk el véleményünket a tanulók tudásáról, hanem szavakkal. A szöveges értékelés bevezetése nem elõzmény nélküli, elsõ osztályban használtuk már eddig is, évekkel ezelõtt átmenetileg a készségtárgyak értékelésekor, kísérletképpen egyes iskolák próbálkoztak bevezetésével, kihasználva a törvény adta lehetõséget, de soha ilyen átfogóan, kötelezõ jelleggel és széles körben még nem alkalmaztuk. Az iskolák pedagógiai programjukban részletesen kidolgozták a szöveges értékelésre való áttérés formáját, megfogalmazták, miként alkalmazzák azt a továbbiakban. A programokat elemzõ értékelõ szakértõk nagy hangsúlyt fektettek ennek a résznek a vizsgálatára, a törvény elõírásainak pontos betartására, hiszen a törvénnyel ellenkezõnek tekintendõ ezután minden olyan megoldás, szándék, amelyik vissza akarja csempészni a kisiskolásokra vonatkozóan az osztályzattal történõ minõsítést. Az elfogadott pedagógiai programok tehát kellõ alapot adnak arra, hogy a továbbiakban az iskolákban az elõírásoknak megfelelõen fog mûködni az értékelés. Rengeteg segítséget kaptak ehhez a munkához a programok készítõi, és maguk a tanítók is, akiknek a bevezetés nehézségeivel meg kell küzdeniük. Meg kell tanulniuk a teljes körû alkalmazást, és olyan rendszert kell kialakítaniuk, amely munkájukat nem lehetetleníti el a tengernyi adminisztráció miatt, amelyhez gondolkodásmódjukkal, személyiségükkel, tanítói attitûdjükkel együtt alkalmazkodni tudnak. Természetesen az értékelést a szülõk számára is készítjük, és miközben tiszteletben tartjuk jogos igényüket arra, hogy pontos tájékoztatást kapjanak gyermekük elõmenetelével kapcsolatban (hiszen erre egy tartalmas szöveges értékelés sokkal alkalmasabb, mint az egyszerû osztályzat/érdemjegy), együttmûködésre kell ösztönöznünk õket.

10 10 PEDAGÓGIAI MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS A szülõnek küldjük értékelõ sorainkat, akik eddig ötféle érdemjeggyel, osztályzattal találkoztak, és annak az értelmezéséhez szoktak hozzá. A szülõket is mihamarabb meg kell tanítani a szöveges értékelés el- és befogadására, meg kell magyarázni, miként értelmezzék a szöveges értékelésben olvasottakat. Éppen ezért az elkészített dokumentumnak szakmailag kifogástalannak kell lennie, hogy a szülõk egy számukra még kevéssé ismert értékelési formában is el tudjanak igazodni, értsék alapelveit, elõnyeit, gyakorlati hasznát. Úgy kell tehát megfogalmazni az értékelõ mondatokat, úgy kell egymás mellé illeszteni a kifejezéseket, hogy azok minden szülõ számára érthetõek, egyértelmûek, pontosak, nyelvi és stilisztikai szempontból igényesek és korrektek legyenek. Persze az sem baj, ha a gyerekek is ugyanazt szûrik le belõle, mint szüleik Milyen lehetõségeket kínál a szöveges értékelés? A fejlõdést képes kifejezni, azt, hogy önmagához képest honnan hová jutott el a tanuló. Az értékelés a konkrét teljesítményre, a viselkedésre vonatkozik. Tartalmában komplex, egyaránt tartalmazza az eredményeket és a hiányosságokat. Megjelöli a továbblépés útját és módját, konkrét javaslatot tesz a hogyan továbbra. Nyelvi megfogalmazásában differenciált, személyre szabott. Figyelembe veszi a gyermek egyéni adottságait, sajátosságait. Pontos visszajelzést ad a teljesítményrõl. Elkerülhetõvé teszi a teljesítményszorongást. Pozitívan befolyásolja a pedagógus gyermek szülõ kapcsolatot. Az értékeléssel kapcsolatos jogi szabályozás A közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény szeptember elsején hatályba lépett rendelkezése alapján az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanulói teljesítmények minõsítésének formáit. Ez a szabályozás az általános iskola elsõ harmadik évfolyamán, valamint a negyedik évfolyam elsõ félévében szeptember 1-jétõl együtt jár a szöveges minõsítés felmenõ rendszerû bevezetésével. Az iskoláknak a törvényi kötelezettség figyelembevételével kellett kimunkálniuk a pedagógiai programjukban helyi értékelési rendszerüket, amelynek számos összetevõje között az osztályozással és a szöveges értékeléssel összefüggõ kérdésekben is dönteniük kellett. Fontos elõzményként kell megemlíteni, hogy a közoktatásról szóló törvény évi módosítása már felkínálta a választás lehetõségét a helyi értékelés szempontjából ugyanis a nevelõtestületek hatáskörébe utalta azt, hogy az általános iskola 1 6. évében milyen értékelési módot alkalmaznak osztályoznak-e vagy sem. A közoktatásról szóló törvény évi módosítása már nemcsak lehetõséget ad, hanem egyben kötelezõ jelleggel is bír, mivel az általános iskola 1 3. évfolyamán félévkor és év végén, valamint a 4. évfolyam elsõ félévében a tanuló elõmenetelét szövegesen kell minõsíteni. Kulcsfontosságúnak tekinthetõ a szöveges értékelés törvényi háttérének alapos megismerése. A módosított közoktatási törvény 70. elsõ három bekezdése foglalkozik az általános iskolába járó tanulók értékelésének kérdésével. Az (1) bekezdés pontosan meghatározza, hogy az általános iskolában a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni a tanulókat. Kivételt képeznek ez alól az évfolyam tanulói, valamint a 4. osztályosok az elsõ félévben. A velük kapcsolatos eljárásról a (3) bekezdés rendelkezik. A (2) bekezdés tételesen felsorolja és megnevezi azokat az érdemjegyeket/osztályzatokat, amelyeket a magatartás, a szorgalom és a tantárgyak tanulásával kapcsolatos teljesítmények értékelésére használhat az iskola az (1) bekezdésben meghatározott tanulók körében: a) A tanuló tudásának értékelésénél és minõsítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3,) elégséges (2), elégtelen (1); b) A tanuló magatartásának értékelésénél és minõsítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); c) A tanuló szorgalmának értékelésénél és minõsítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A (3) bekezdés elõírja, hogy az elsõ három évben és a negyedik évfolyam elsõ félévében olyan szöveges értékelést kell kapnia az alsó tagozatos tanulóknak, amelyik kifejezi, hogy: kiválóan, jól vagy csak éppen megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülõt arról is tájékoztatni kell, hogy milyen jellegûek a lemaradások, és a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola a tanulónak. Egyértelmû tehát, hogy a törvényi szabályozás szerint az 1 3. évfolyamon a félévben és év végén, a 4. évfolyamon az elsõ félévben kötelezõen kell alkalmazni a szöveges minõsítést. Nincs arra törvényes mód, hogy bármely iskola vagy pedagógus osztályzattal fejezze ki az érintett évfolyamokon a tanuló teljesítményének minõsítését. A törvény 71. (1) bekezdése szerint a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az elõírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az 1 3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A törvény 71. (7) bekezdésébõl megtudhatjuk, hogy a tanuló részére engedélyezhetõ az iskola évfolyamának megismétlése 1 4. osztályban abban az esetben is, ha egyébként felsõbb évfolyamba léphetne, de a szülõ kéri az adott év megismétlését. A törvény 72. (2) bekezdése ugyancsak fontos a szöveges értékelés szempontjából: az iskolában csak olyan bizonyítvány alkalmazható, amelyet az Oktatási Minisztérium jóváhagyott. Az iskolai nyomtatványok (az év végi bizonyítvány kivételével) az OM által szabályozott rendszer alkalmazásával (személyiségi, adatvédelmi, biztonsági követelmények megtartásával) elektronikus úton is elkészíthetõk és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt nyomtatott formában is elõ kell állítani, és meg kell õrizni. Zsákutcák A kiadók a pedagógusok szöveges értékelésbõl adódó felelõsségteli munkáját tájékoztató füzetek, minták kiadásával próbálják megkönnyíteni. Így tett az egyik jelentõs tankönyvkiadó is, ingyenesen juttatva el tájékoztató/értékelõ füzetének mintapéldányait az iskolákba. Idejében és elõre is dolgoztak, hiszen a füzet nemcsak az elsõ osztályosok számára készült el, hanem már a 2., 3., 4. évfolyamok tanítói is találnak osztályukban használhatót rájuk természetesen ebben a tanévben még nem vonatkoznak a szöveges értékelés kötelezettségérõl szóló törvényi elõírások, de legalább lesz idejük megismerkedni a lehetõségekkel. Táblázatos formában, elõre meghatározott skála szerint a tanulóra jellemzõ megállapításokat kell kiválasztani, s például aláhúzással megjelölni. A megállapítások a táblázatban négy, de jelentõs esetben csupán három (3) választási lehetõséget kínálnak. Akár úgy is érthetjük ezt, hogy az eddig 5 fokozatú skálát 4 vagy 3 fokozatúra szûkítették. A táblázat elsõ oszlopában a képzési területeknek, tematikának, tananyaggal kapcsolatos követelményeknek

11 PEDAGÓGIAI MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS 11 megfelelõen adja meg egy mondat elejét, pl. Társas kapcsolata, és a folytatást a tanító az adott gyerekre vonatkozóan választja ki a táblázat rácsozatából, pl. kezdeményezõ, segítõkész, vagy elfogadó, közömbös, vagy visszahúzódó, vagy visszautasító. Ennek alapján a gyermekrõl ebben a kiadványban kiállított elsõ mondat a következõ lehet, pl. Társas kapcsolata kezdeményezõ, segítõkész. Ez a meglehetõsen furára sikerült jellemzés érthetõbb lenne, ha mondjuk így szólna: Társas kapcsolataiban kezdeményezõ, segítõkész. De szólhatna társaival, tanáraival való kapcsolatáról külön is, hisz vannak gyermekek, akik a felnõttekkel remekül megértetik magukat, de nem boldogulnak a saját korosztályukkal és fordítva. Szintén meglepõ fordulattal az egyes tanulókról megtudhatjuk, hogy Tanórán kívüli fegyelme felháborodást vált ki. Ez elsõ olvasatban számomra azt jelenti, hogy nem érdemes jónak lenni, hisz a fegyelem felháborodást válthat ki. Esetleg arra utal, hogy valakibõl erõs indulatot vált ki, ahogy a tanuló a szünetben viselkedik, mert azt nem tartja helyesnek?! A munkához való viszony megfogalmazása is meglepheti azt, aki értelmezni akarja, ugyanis ez olvasható ki, ha a kiemelt mondatkezdést és a tanító által választott kifejezést eggyé olvasztjuk: Munkához való viszonya jó, néha még elfelejti. Mit felejt el? Mit jelent ez valójában? S hogy a gyermek önértékelése ne sérüljön, személyiségfejlõdése töretlen maradjon, az alapvetõ kommunikáció alapvetõ udvariassági formák kategória egyik választható lehetõsége nemes egyszerûséggel: képtelen a kommunikációra. Véleményem szerint a kommunikációra valóban képtelen gyermekrõl ez az információ már korábban kiderül, mint súlyos probléma, mely összeegyeztethetetlen az iskolaérettséggel. A tájékoztatóból citált esetben talán arra gondolhatunk, hogy a kisiskoláskorból adódóan a gyereknek vannak még kommunikációs problémái, ahogy esetleg tanítójának is, ha ennyire nem tudják egymást megérteni. Szülõ legyen a talpán, aki ez után még nem vesztette el a lelkesedését a szóbeli értékelés iránt. És ez még csak az elsõ értékelõ oldal volt! Hogy ezeken a problémás megfogalmazásokon kívül helyesírási hiba is akad az oldalon, az szinte már apróságnak tûnik. Ám elemezhetjük tovább is az értékelõ lapokat, s eljutunk oda, ahol az olvasástanulás során elért eredmények bemutatása következik. Az értékelõ füzet alapján a szülõk számára nem derül ki, hogy a gyerekek olvasás utáni szövegértését kétféle módon is lehet/kell vizsgálni: miként boldogul az olvasott szöveg alapján írásban megoldandó feladatokkal; hogyan tud válaszolni a szóban feltett kérdésekre? A kettõ közötti jelentõs különbség nem mosható össze egy kategóriába, mint itt, mert akkor esetleg a következõ értékelés születik: Szövegértése külsõ segítséggel tudja felidézni. Elgondolkodtató: mit jelent, mire vonatkozik Az abc-t kezdetû értékelõ formula. A betûket ismeri-e a tanuló, vagy a betûk ábécében elfoglalt helyével tisztában van-e? Az abc-t gyakran segíteni kell olvashatjuk össze, és hosszasan mérlegelhetjük, hogy míg az ábécét segítjük, mi is van a gyerekkel Hasonlóképpen nehéz eldönteni, hogy a beszéd tartalmára vagy minõségére (a tanuló hangképzésére) utal-e a beszéde kategória, melyben a következõ lehetõségek közül választhatunk: Beszéde értelmes, kifejezõ, Beszéde rövid mondatokat használ, Beszéde nehezen érthetõ vagy Beszéde érthetetlen. Nehezen magyarázható és indokolható, hogy hét nyolc évesen a gyerek szókincse átlagos esetben miért nem lehet egyszerûen korának megfelelõ vagy ettõl valamilyen irányban eltérõ. Ehelyett a füzetke szerint szókincse gazdag, választékos és a szókincse egyszerû, hiányos között a szókincse rövid, egyszerû mondatokat használ mondatokat olvashatjuk össze. Az írástanulás során elért fejlõdés esetében a táblázat szerint: a tanuló írása gyors és hibátlan, vagy megfelelõ tempójú, kevés hibával, esetleg kicsit lassú, sok hibával. Vajon aki lassan, de hibátlanul ír, melyik kategóriába tartozzon? A táblázatból ráadásul kimaradt az írás megtanulása során oly fontos emlékezetbõl írás értékelése! A következõ értékelési fordulatnak már a megfogalmazásán is érdemes lenne elgondolkodni: a szóvégi hosszú magánhangzókat mindig alkalmazza vagy néha elfelejti. Nem lehet újdonság a szakemberek számára, de a szóvégi hosszú magánhangzókat a tanult szabályok szerint, a megfelelõ helyen lehet és kell alkalmazni! Még néhány példa a hibás megfogalmazások közül. A szülõ például a következõ értékelésekkel szembesülhet, ha ebben a füzetben tájékoztatást kap gyermekérõl. Számsorozat szabályait segítséggel tudja. Ezt a mondatot értelmezzük például így: a számsorozatok szabályait segítséggel tudja megállapítani és gondolkodjunk el, hogy ezek után meg is tudja-e oldani a feladatot! Még néhány mondat, melyekhez nem kell, de nincs is magyarázat: Papírmunkái kimagasló, egyedi, Papírmunkái jól használja, A takarékos anyaghasználatot figyelmeztetni kell, Kottaképrõl a ritmust még nem tudja, Számok viszonyítása néha hibázik, Színhasználata komor, vidám színeket használ. A számon kért és kategorizált ismeretek egy része elsõsorban a tantárgyat tanító pedagógustól függ. A rajztechnikák alkalmazása azok sokszínûsége miatt nem kérhetõ számon a gyermeken, hiszen csak azokat a technikákat tudja használni, amire megtanították! Azt, hogy a népi játékból, a játékokhoz tartozó dalokból sokat vagy keveset ismert meg az énekórán, a tanító nénit minõsíti, az értékelésnél legfeljebb az lehet szempont, hogy fel tudja-e idézni ezeket! Végül néhány újabb sor a már idézett OM ajánlásból: A diák aktuális állapotát, viselkedését, teljesítményét rögzítsük, ne mondjunk ítéletet (különösen az egész személyiségre vonatkozót ne), ne vonjunk le sommás következtetéseket, ne adjunk önmagát beteljesítõ jóslatokat, tartsuk fenn a tévedés jogát, vagy legalábbis kerüljük a tévedhetetlenség látszatát. Értékelésünk legyen elõremutató, az elérendõ célhoz konkrétan utat mutató. Mindig vegyük figyelembe a gyerek önmagához mért fejlõdését, képességeit, lehetõségeit, hogy reális és méltányos értékelést tudjunk adni! Ha ennek a néhány mondatnak az értelmét kibontja az, aki szöveges értékelést ad egy hét nyolc éves kisember kezébe, az nem ír le olyan kategóriákat, hogy: felületes, ügyetlen, lassú, maszatos, rendetlen; nincs ötlete; nem képes kommunikációra (stb.). Az alsó tagozatos megyei szaktanácsadók jelzései alapján az iskolák csaknem teljes körére (82%) igaz, hogy értékelési rendszerükben a törvényalkotók szándékának megfelelõen, az alsó tagozat elsõ három és fél évében teljes mértékben kiiktatták az osztályozást, és a tanulási folyamatban is kizárólag szövegesen kívánnak értékelni. Van azonban néhány iskola (mintegy 18%), ahol csak félévkor és év végén tervezték a szöveges értékelést, s tanév közben programjuk szerint marad továbbra is az érdemjegyes értékelés. Felhasznált irodalom: Vargáné Pák Katalin Szöveges értékelés. (Ajánlás az általános iskolák 1 4. évfolyama számára.) Szerk.: Csonka Csabáné, Brassói Sándor, Bp.: OM, 2004

12 12 PEDAGÓGIAI MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS Módszertani ismeretek a tanulók kompetenciamérésre való felkészítéséhez Az új típusú mérési rendszer bevezetésének szükségessége A történelem során hosszú ideig a mûvelt emberek képzését tekintették az oktatás elsõdleges céljának, a mûveltséget pedig az írni olvasni tudás jelentette. A tudás mint az írás olvasás képessége az egyén boldogulásának, a társadalomban való teljes értékû részvételének és a munkaerõpiacon való érvényesülésének az elengedhetetlen feltétele volt. Viszonylag új keletû az a gondolat, miszerint az iskola felelõssége egy matematikai, tudományos és technikai ismeretekkel rendelkezõ felnõtt társadalom kimûvelése. A modern társadalomban való aktív részvétel és egyéni boldogulás pedig egyre inkább megköveteli, hogy a felnõttek ne csak írni olvasni tudjanak, hanem rendelkezzenek matematikai, természettudományos és technikai tudással is. A PISA háromévenként ismétlõdõ felmérés: 2000-ben az olvasáson volt a nagyobb hangsúly, 2003-ban a matematika, 2006-ban pedig a természettudomány lesz a fókuszban. Magyarországon a PISA-mérésekre való felkészítésre fejlesztették ki a kompetenciaméréseket. A kompetenciamérés a tanulók matematikai mûveltségét méri. A matematikai mûveltség mérésének célja annak megállapítása, hogy a közoktatási rendszer milyen mértékben készíti fel a tanulókat arra, hogy a társadalom aktív és konstruktív tagjaivá váljanak. Ez alatt azt értjük, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat az életben alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely továbbhaladásukhoz nélkülözhetetlen. A felmérés tesztjei alapvetõen nem a tantervi követelmények teljesítésére, hanem a valódi problémák, helyzetek megoldásra irányulnak. A matematikai mûveltég fogalmát a PISA-mérés kutatási tervének elkészítésére felkért szakértõi bizottság a következõképpen fogalmazta meg: A matematikai mûveltség az egyénnek az a képessége, amellyel képes felismerni, megérteni, milyen szerepet játszik a matematika a bennünket körülvevõ világban, és ennek tükrében képes megalapozott döntéseket hozni és cselekedni, hogy jelenlegi és késõbbi élete során alkotó és felelõs ember legyen. A kompetenciamérések idõrendje Elsõ kompetenciamérés: november az 5. és 9. évfolyamos tanulók tudását mérte fel a tanév és egyben egy-egy iskolaszakasz elején. Második kompetenciamérés: május a 6. és 10. évfolyamos tanulók teljesítményének mérése. Harmadik kompetenciamérés: május a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók teljesítményének mérése. Negyedik kompetenciamérés: május 31. a 4., 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók teljesítményének mérése. A kompetenciamérések jellemzõi a) A évi mérésben a következõ alapvetõ matematikai fogalomkörök szerepeltek: mennyiség tér és alakzat változások és relációk bizonytalanság A tantervi tartalmak és az alapvetõ matematikai fogalomkörök közötti összefüggések: Tantervi tartalmak Szám Mérték Geometria Algebra Függvények Valószínûség és statisztika b) Gondolkodási mûveletek 1. mûveleti osztály alapvetõ ábrázolások és definíciók rutinszámítások rutineljárások rutin feladatmegoldások c) Szituációk és kontextusok személyes oktatási foglalkozási társadalmi tudományos d) Feladattípusok feleletválasztós nyílt végû feladatok rövid választ igénylõ hosszabb kifejtést igénylõ Képességszintek A mérés eredményeinek elemzése során a tanulókat négy képességszintbe sorolták be aszerint, hogy milyen mértékben birtokolják a matematikai eszköztudást. 1. képességszint A tanuló ezen a szinten olyan feladatok megoldására képes, amelyekhez az alapvetõ és leggyakrabban felbukkanó matematikai ismeretek felidézése szükséges. A tanulónak jól ismert matematikai mûveleteket, tényeket, tulajdonságokat kell elõhívnia, alkalmaznia, és egyszerû számításokat végeznie. A feladatok szövegezése, megfogalmazása egyszerû, nem igényel komoly értelmezést. A megoldás többnyire egyetlen lépés (mûvelet) végrehajtásával elérhetõ. 2. képességszint Matematikai fogalomkörök Mennyiség Tér és alakzat Változások és relációk Bizonytalanság 2. mûveleti osztály modellezés standard feladatmegoldás értelmezés jól definiált módszerek 3. mûveleti osztály komplex megfogalmazások és megoldások kreatív belsõ elemzés eredeti matematikai megközelítés összetett módszerek általánosítás Ezen a szinten a feladatok elvégzéséhez rutineljárásokat kell végrehajtania a tanulóknak. A megoldandó problémák ismerõs, sokat

13 PEDAGÓGIAI MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS 13 gyakorolt matematikai technikák, eljárások alkalmazását igénylik. Erre a szintre jellemzõ a szabályszerûségek felismerése, tanult és begyakorolt számítási stratégiák alkalmazása, matematikai utasítások követése, végrehajtása. Idetartozik a különbözõképpen megjelenített (pl. táblázatban, grafikonon), adatokkal végzett, általában begyakorolt, egyszerû mûveletek végrehajtása. 3. képességszint Ezen a szinten a tanuló képes arra, hogy önállóan megtervezze a megoldást, adott esetben a megoldás elérése érdekében összekapcsolja a matematika különbözõ területeit. A feladat szövegébõl kiválasztott információkat megfelelõ módon kell értelmeznie, csoportosítania. A megoldáshoz gyakran valamilyen ismert eljárást kell választania, alkalmaznia. Ezen a szinten a tanuló egy kevésbé összetett valós problémát már le tud fordítani a matematika nyelvére. Ez a szint természetesen az elsõ két szinthez tartozó képességeket is tartalmazza, de a feladatok által felvázolt problémák itt már kevésbé megszokottak. 4. képességszint A 4. szinten a tanuló már képes önállóan megtervezni és alkalmazni megoldási eljárásokat, akkor is, ha a feladat szerkezete, szövegezése újszerû, és a matematikai problémák szokatlan helyzetekben jelennek meg. A tanulónak meg kell fogalmaznia matematikai érveket, indoklásokat, és mérlegelnie kell az állítások helyességét. A 3. és 4. szint közötti különbség elsõsorban a feladatok összetettségének mértékében rejlik. A tanulók megoszlása a négy képességszint között A évi kompetenciamérés eredményei alapján a 6., 8. és 10. osztály tanulói a következõ arányok szerint oszlanak meg az évfolyamukon definiált teljesítményszinteken. 6. évfolyam 1. szint alatt teljesítõk 14% 1. szinten teljesítõk 29% 2. szinten teljesítõk 32% 3. szinten teljesítõk 19% 4. szinten teljesítõk 6% 8. évfolyam 1. szint alatt teljesítõk 13% 1. szinten teljesítõk 26% 2. szinten teljesítõk 33% 3. szinten teljesítõk 19% 4. szinten teljesítõk 9% 10. évfolyam 1. szint alatt teljesítõk 8% 1. szinten teljesítõk 27% 2. szinten teljesítõk 35% 3. szinten teljesítõk 21% 4. szinten teljesítõk 9% A 2006-os kompetenciaméréssel kapcsolatos tudnivalók, útmutatások Jelenleg a NAT2 a második évfolyamon tart, ezért a kompetenciamérés feladatainak az összeállítása a NAT1-re fog épülni mind a négy szinten. A 2006-os kompetenciamérés: az alapkészségek (olvasás, szövegértés, matematikai eszköztudás) meglétét vizsgáló mérés a negyedik, hatodik, nyolcadik, tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedõen. A kompetenciamérésnek egyik meghatározó eleme, hogy a tanuló tud-e olvasni, és érti-e azt, amit elolvas. A tanuló olvasási szintjének és szövegértésének az emelése nemcsak a magyartanár, hanem valamennyi pedagógus feladata. A tanulókat önálló és kitartó munkavégzésre kell szoktatni, hiszen a mérés során 45 perc alatt feladatot kell megoldaniuk (évfolyamtól függõen). A 2004-es mérésnél mindhárom évfolyamon a tanulók kb. 40%-a az 1. szint alatt illetve az 1. szinten teljesített, ezért a gyenge képességû tanulókat magasabb tudásszintre kell hozni, a gyenge tanulóknak a matematikához való hozzáállásán kell javítani (akarja megoldani a feladatokat, és a legjobb tudása szerint oldja meg azokat). Közös feladatunk, hogy megtanítsuk a tanulókat grafikonokat elemezni, azokról adatokat leolvasni, a leolvasott adatokat értelmezni. A tanulóknak a kompetenciamérésre való felkészítése nemcsak a matematika szakos tanár, hanem valamennyi pedagógus feladata, ezért érdemes a pedagógusokkal megismertetni a kompetenciamérés feladatainak típusait. A matematikai mûveltség kialakításában, fejlesztésében jelentõs szerepe van szinte minden tantárgynak, így a kapcsolódási pontok más tantárgyakhoz lehetnek például a következõk: magyar: szövegértés, szövegelemzés történelem: évszámok pontos ismerete, évtizedek, évszázadok nagyságának érzékeltetése fizika: fizikai számítások, vektorok, mértékegységek kémia: kémiai számítások, oldatok százalékos összetétele, keverési feladatok, egyenes arányosság a kémiai számításokban, törtrészszámítás az anyagmennyiséggel földrajz: térképrõl útvonal hosszának leolvasása, mit fejez ki a térképen feltüntetett arány (a hasonlóság aránya), biológia: szimmetria a természetben rajz: testek látszati rajza és az elöl-, oldal- és felülnézet kapcsolata, szimmetria testnevelés: kiesési rendszer, körmérkõzés, mérkõzések elõtti kézfogások száma, távolságok érzékeltetése, távolságok és idõ mérése A pedagógusoknak végig kell gondolniuk, hogy a saját tantárgyukon keresztül milyen lehetõségeik vannak arra, hogy a tanulók problémamegoldó képességét fejlesszék. Szakirodalom, szakmai ajánlás A kompetenciamérések feladataihoz hasonló típusú feladatokat tartalmaznak a nyolc-, hat- és négyosztályos gimnáziumok központi felvételi feladatsorai. A feladatsorok az OKÉV honlapjáról letölthetõk. Gyakorlásra alkalmas feladatsorok állíthatók össze Vári Péter Szintfelmérõ feladatok címû könyvébõl. A könyv útmutatója abban is segít, hogy a matematikai fogalomköröket és a mûveleti osztályokat a szaktanár által összeállított feladatsor a megfelelõ arányban tartalmazza. A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet tanfolyamot akkreditáltatott, melynek címe: Matematikai módszertani ismeretek a tanári és tanulói kompetenciák fejlesztésére a PISAmérés tükrében. A tanfolyam a nevelõ-oktató munka megújítását segítõ ismeretek, készségek, kompetenciák bõvítését, fejlesztését szolgálja. A tanfolyam jelenleg két csoporttal elindult. További jelentkezõk esetén újabb csoportok indíthatók. A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet elõadást is meghirdetett Módszertani ismeretek a tanulók kompetenciamérésre való felkészítéséhez címmel. Az elõadást mivel a kompetenciamérés eredményeinek javításához valamennyi pedagógus összehangolt munkájára szükség van nevelõtestületi értekezletekre ajánlom. Liszkainé Papp Etelka

14 14 A FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELÕTTI VIZSGA A független vizsgabizottság elõtti vizsga Vonatkozó jogszabályok 1. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 11. (1) bekezdés o) pontja, 84. (5) bekezdése, 95/A. (2) bekezdésének c) pontja. 2. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról szóló 105/1999. (VII. 6.) Kormányrendelet 6. f) pontja, 13. (2) bekezdése. 3. A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 21. (3) (4) és (7) bekezdése, 22. (1) (3) bekezdése, 24. (4) bekezdése, 25., 26. (1) (2) bekezdése. v A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 21. (3) bekezdése szerint: A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsga a szakképzõ iskolában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett beszámoltató vizsga is (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga). A tanulmányok alatti vizsgát az iskolában illetve e rendeletben meghatározottak szerint független vizsgabizottság elõtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhetõ. A 11. (1) bekezdés o) pontja szerint: A tanuló joga különösen, hogy kérelmére jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság elõtt adjon számot tudásáról. Mikor és milyen esetekben kérhetõ a független vizsgabizottság elõtti vizsgázás lehetõsége? 1. A félév illetve a szorgalmi idõ utolsó napját megelõzõ harmincadik napig a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 22. (2) bekezdése alapján a diák kérheti, hogy év végi osztályzatát ne az õt tanító pedagógus állapítsa meg, azonban ez esetben az egész éves anyagból kell vizsgát tennie független vizsgabizottság elõtt. A rendelet szerint ilyen esetben az év végi osztályzatot az évközi jegyektõl függetlenül, a vizsgán nyújtott teljesítmény alapján kell megállapítani. 22. (2) A tanuló kiskorú tanuló szülõje aláírásával a félév illetve a szorgalmi idõszak utolsó napját megelõzõ harmincadik napig, a 20. (6) [lásd részletesen a 2. pontnál] bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követõ három napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság elõtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést öt napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az elsõ félév illetve a szorgalmi idõ utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. 2. A 11/1994. MKM rendelet 20. (6) bekezdése szerinti esetben ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a jogszabályban megengedett mértéket a nevelõtestület engedélyének megadását követõ három napon belül, ha az év végi osztályzat(ok) megállapítását független vizsgabizottság(ok)tól kérik. 20. (6) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a. a közoktatási törvény 8. (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános mûveltséget megalapozó szakaszában a kétszázötven tanítási órát, b. a közoktatási törvény 8. (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakaszában az elméleti tanulási órák húsz százalékát, c. alapfokú mûvészetoktatási intézményekben a tanítási órák egyharmadát, d. egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt érdemjeggyel értékelhetõ, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelõtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelõtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az elsõ félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhetõ, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 3. A 11/1994. (VI. 8. ) MKM rendelet 22. (3) bekezdése alapján, amennyiben a tanuló javítóvizsgát kíván tenni a tanuló kiskorú tanuló esetén szülõje aláírásával a bizonyítvány átvételét követõ tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság elõtt tehessen. Az iskola a kérelmet hét napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. A kérelem beadásának módja A kérelmet a tanuló vagy annak kiskorúsága esetén a szülõ nyújthatja be a tantárgy(ak) megjelölésével az iskola igazgatójának (2. sz. melléklet). Az iskola igazgatója a kérelmet a tanuló nevének, évfolyamának, személyi adatainak (születési év, hó, nap; anyja neve), illetve a tanulmányok alatti vizsga milyenségének 21. (3) feltüntetésével (3. sz. melléklet) megküldi a területileg illetékes OKÉV regionális igazgatóságnak [22. (3) bekezdés]. (A kérelem beadásának lehetséges okát, a határidõket és a felelõsségi köröket az 1. sz. melléklet tartalmazza.) A kérelemmel kapcsolatos további teendõk Az iskola igazgatója tájékoztatja az OKÉV regionális igazgatóságát arról is, hogy a tanulót milyen tanterv, tankönyv alapján oktatták, és a tantárgy(ak)at heti hány órában tanították, valamint a tanulóra vonatkozó egyéb az értékeléshez szükséges kiegészítõ információkról. A kérelem benyújtásához szükséges ûrlapot kérésre az OKÉV regionális igazgatósága küldi meg az érintett iskola igazgatójának. A vizsga lebonyolítása a. A regionális igazgatóságok írásban értesítik a tanulót vagy a szülõt és a tanuló iskolájának igazgatóját a vizsga helyérõl és idejérõl. A vizsga helyét az illetékes regionális igazgatóság jelöli ki. A vizsgákat az adott tanév rendjében meghatározott szorgalmi idõben, illetve a hivatalos javító pótló vizsgaidõszakban kell megszervezni. b. A tanuló a tantárgy(ak) jellegétõl függõen a tantervi elõírások alapján tesz csak írásbeli, írásbeli és szóbeli vagy csak szóbeli vizsgát. A vizsga részeit a vizsgát szervezõ regionális igazgatóság határozza meg. A vizsga végén a bizottság értékeli a tanuló teljesítményét, és megállapítja a végleges osztályzato(ka)t. c. Eredményhirdetés: A vizsgabizottság elnöke ismerteti a tanulóval a vizsgabizottság döntését. d. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 24. (4) bekezdése értelmében: Ha a tanuló független vizsgabizottság elõtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgabizottság illetõleg a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából

15 A FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELÕTTI VIZSGA 15 értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépésérõl figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott illetve a vendégtanulóként szerzett osztályzatot az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. e. 26. (2) A vizsgáztatásra kijelölt intézmény által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Jogorvoslat A törvény szerint a független vizsgabizottság döntésével szemben csak akkor van helye jogorvoslatnak, ha a vizsga során jogszabálysértés történt. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 84. (5) bekezdése kimondja, hogy: A független vizsgabizottság, az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntése) ellen a szülõ, illetve a tanuló az Országos 1. sz. melléklet Jogszabályi hely 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 22. (2) 11/1994. MKM rendelet 20. (6) 11/1994. (VI. 8. ) MKM rendelet 22. (3) Milyen esetben élhet a tanuló/szülõ a kérelemmel? A tanuló/szülõ kérelmére, a félévi vagy év végi osztályzatának megállapítása céljából. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a jogszabályban megengedett mértéket, osztályozó vizsgát kell tennie, amelyet független vizsgabizottság elõtt is tehet a nevelõtestület engedélyével. Amennyiben a tanuló javítóvizsgát kíván tenni. Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz a döntést követõ három munkanapon belül jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont három munkanapon belül bírálja el. Eljárására e törvény 83. -ának (6) (8) bekezdését, 84. -ának (4) bekezdését, ának (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidõ elmulasztása jogvesztõ, igazolásnak helye nincs. Az államigazgatási úton érvényesíthetõ jogorvoslatok kimerítését követõen az OKÉV által másodfokon hozott döntés ellen a további jogorvoslat igénybevételének lehetõségét az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvénynek az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát biztosító a szabályozza. Összefoglalva A diáknak joga van független vizsgabizottság elõtt vizsgázni, azaz az iskola vezetõje nem mérlegelheti, hogy továbbküldje-e Mikor kell benyújtani a kérelmet? A félév, illetve a szorgalmi idõszak utolsó napját megelõzõ harmincadik napig. A nevelõtestület engedélyének megadását követõ három napon belül. A bizonyítvány átvételét követõ tizenöt napon belül. Milyen módon kell benyújtani? Írásos bejelentés a tanuló kiskorú tanuló szülõje aláírásával. Írásos bejelentés a tanuló kiskorú tanuló szülõje aláírásával. A tanuló kiskorú tanuló esetén szülõje aláírásával. A tanuló/szülõ kötelezettségei A független vizsga iránti kérelmet az iskola igazgatójának kell átadni, a kérelemben meg kell jelölni azt is, hogy a diák milyen tantárgyból (tantárgyakból) kíván független vizsgabizottság elõtt vizsgázni. A független vizsga iránti kérelmet az iskola igazgatójának kell átadni, a kérelemben meg kell jelölni azt is, hogy a diák milyen tantárgyból (tantárgyakból) kíván független vizsgabizottság elõtt vizsgázni. A független vizsga iránti kérelmet az iskola igazgatójának kell átadni, a kérelemben meg kell jelölni azt is, hogy a diák milyen tantárgyból (tantárgyakból) kíván független vizsgabizottság elõtt vizsgázni. a diák kérelmét. Kötelessége már a tanév elején írásban (pl. házirend) tájékoztatni a szülõt a független vizsgabizottság kijelölésének lehetõségérõl. Az év végi osztályzat megállapításához a szorgalmi idõszak vége elõtt 30 nappal kell beadni a kérelmet, hogy legyen idõ a vizsga megszervezésére. Ezért azokban az esetekben, amikor a tanuló valamely tantárgyból nem éri el az elõírt követelményszintet, az oktatási intézménynek kötelessége legkésõbb 30 nappal a jegyek lezárása elõtt írásban tájékoztatni a szülõket. A tanuló abban az esetben is tehet tanulmányai alatti vizsgát, ha osztályzatait nem az évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján kéri megállapítani, hanem a szorgalmi idõszak vége elõtt, azaz ha a tantervi követelményeket elõbb teljesíti. Az iskola igazgatója engedélyezi vagy elutasíthatja a kérelmet. Azonban sikeres osztályozó vizsga esetén is kötelezheti a tanulót, hogy az adott tantárgy óráit a továbbiakban is látogassa. Lehetõsége van a tanulónak a fenti vizsgát is független vizsgabizottság elõtt letenni, akkor az eljárás a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 22. (2) bekezdése alapján történik. Kákonyi Ágnes Az iskola/ nevelõtestület kötelezettségei Az iskola igazgatója a bejelentést öt napon belül továbbítja az OKÉV regionális igazgatóságának. Az iskola igazgatója a bejelentést öt napon belül továbbítja az OKÉV regionális igazgatóságának. Az iskola igazgatója a bejelentést hét napon belül továbbítja az OKÉV regionális igazgatóságának. Az OKÉV regionális igazgatóságának kötelezettségei Kijelöli a vizsgáztatás helyét és idejét, amelyrõl írásban értesíti a tanulót vagy a szülõt és a tanuló iskolájának igazgatóját. A kijelölt intézmény az elsõ félév, illetve a szorgalmi idõ utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. Kijelöli a vizsgáztatás helyét és idejét, amelyrõl írásban értesíti a tanulót vagy a szülõt és a tanuló iskolájának igazgatóját. A kijelölt intézmény a szorgalmi idõ utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. Kijelöli a vizsgáztatás helyét és idejét, amelyrõl írásban értesíti a tanulót vagy a szülõt és a tanuló iskolájának igazgatóját; a vizsgákat az adott tanév rendjében meghatározott javító pótló vizsgaidõszakban kell megszervezni.

16 16 2. sz. melléklet Független vizsgabizottság elõtti vizsga letétele iránti kérelem Iskola igazgatójának. 3. sz. melléklet Tárgy: Kérelem független vizsgabizottság elõtti vizsga letételére Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Kérem, hogy... nevû gyermekem, aki a... iskola... évfolyamos tanulója (félévi) év végi osztályzatai megállapítása céljából független vizsgabizottság elõtt adhasson számot tudásáról a következõ tantárgyakból:... A vizsga idõpontjáról, helyérõl a következõ címre kérem az értesítést: (* lásd: 3. sz. melléklet). Kelt... Tisztelettel:.. Bejelentõlap a tanulmányok alatti független vizsgabizottság mûködéséhez 01. Az iskola neve, címe: 02. Az iskola OM azonosítója: 03. A tanuló neve: Évfolyama: Születési éve: Anyja neve: 04. Vizsgatantárgyak és iskolatípus: 05. A vizsga jellege: félévi vizsga év végi vizsga osztályozó vizsga javítóvizsga 06. A tanulóval kapcsolatos közlendõk (pl. magántanuló, diszlexiás stb.) Megjegyzés: Beküldendõ: a kért vizsgatantárgyak adott évfolyamra vonatkozó helyi tanterve; a használt tankönyv címe, szerzõje, megjelenési éve; a tantárgy heti óraszáma; a szülõ (tanuló) kérelme, a postai cím feltüntetésével; a jogszabályban meghatározott esetekben [(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. (6) bekezdés)] a nevelõtestület engedélye, vagy a bizonyítvány fénymásolata. Kelt: P. H. FORRÁSOK A TÖRTÉNELEMÓRÁKON intézményvezetõ Források 1. A forráselemzés szerepe a kétszintû érettségin Az új érettségi a lexikáról az ismeretek alkalmazására és a tevékenységformákra helyezte a hangsúlyt. Így a mérés jelentõs része a kompetenciákra (tevékenységekre) vonatkozik. A történelem esetében a legfontosabb tevékenység a forráselemzés, mely természetesen nem ismeretlen sem a diákok, sem a tanárok számára. Azonban jelentõs a változás, hiszen az elemzési képességek mérésére eddig gyakorlatilag csak az érettségi B tételek kapcsán került sor, ami azt jelenti, hogy nem volt alapvetõ követelmény. Az órákon a forráselemzés korábbi szerepétõl függõen növekedni fog a súlya. A diákokban tudatosulnia kell annak, hogy ez a tevékenység nemcsak a történelem iránt érdeklõdõk magánügye az órán, hanem a sikeres érettségire való felkészülés része, amelyben mindenkinek elemi érdeke részt venni. Az óralátogatások és a tanárokkal és a diákokkal folytatott beszélgetések tapasztalatai alapján azonban nyilvánvaló, hogy igen sok diák számára a forráselemzés idegen terület, nem szívesen kapcsolódik be, kész megoldásokat vár el a tanárától, amit majd otthon megtanulhat, mint egy leckét. Az új érettségi kiemelten kezeli a forráselemzést. A forráselemzés több okból kapott elsõrendû szerepet: a forrás lehet az információ lelõhelye ; értelmezési és elemzési készségek fejlesztésére ad módot; alkalmazás. A forrásfeldolgozás nem forrásfelismerést jelent. Ugyanakkor egyes esetekben feladat lehet a forrás szerzõjének, keletkezési idejének, típusának meghatározása, ha ezek az adatok a Kerettanterv követelményei között szerepelnek vagy a forrás alapján kikövetkeztethetõk A szövegelemzés alapjai Ha egy diáknak nem megy a forráselemzés, ennek az alapvetõ okai leszámítva az olvasási készség problémáit a tevékenység során szerzett kudarcok, a sikertelenség. Tehát elõször ezt kell legyõzni. Egyszerûsítsük le, mit jelent a forráselemzés! Egy szöveg megadott szempontok szerint történõ elemzése. Hogyan látunk hozzá egy szöveg elemzéséhez? A megadott szempontokra vonatkozó szövegrészleteket kiemeljük, s ezek alapján adunk választ a feltett kérdésre vagy kérdésekre. Vegyünk egy példát! 2 Válaszoljon az iszlámra vonatkozó kérdésekre a forrásrészlet segítségével! Harcoljatok Allah ösvényén azzal, aki harcol veletek; csak ne lépjétek túl az elõírást úgy, hogy ti kezditek elsõnek a harcot; láthatjátok: Allah nem szereti a túllépõket. És öljétek õket, ahol csak rájuk találtok, és ûzzétek õket onnan, ahonnan õk elûznek benneteket. A szent mecsetnél mégse harcoljatok, hacsak õk nem harcolnak benne veletek, üssétek õket agyon, ez a hitetlenek jutalma. Ha azonban abbahagyták, akkor látjátok, Allah megbocsátó és irgalmas. Harcoljatok ellenük, amíg nem szûnik a kísértés, és Allah hite nem gyõz, akkor viszont már nincs több ellenségeskedés, csak az igazságtalanok ellen. Ha hitetlenekkel találjátok szemben magatokat, fejet leszegve küzdjetek, míg öldöklést nem rendeztek köztük; majd fûzzétek szíjra a bandát. S azután vagy kegyelem (a megtérõknek) vagy eladás, amíg a háború le nem tette terheit. Azokat, akik Allah útján hulltak el, sohasem viszi õ téves úton. Õ vezeti õket, szívükbe békét hoz, és a paradicsomba viszi majd õket, amelyet megismertetett velük. (Részletek a Koránból.) a) Miközben a Korán szövege alapvetõen harcra buzdít, mégis tartalmaz bizonyos tiltó, korlátozó elemeket. Melyek ezek?

17 FORRÁSOK A TÖRTÉNELEMÓRÁKON felhasználása a történelemórákon 17 b.) Hogyan rendelkezik a Korán, ha az ellenfél megadja magát? Idézze a szöveg megfelelõ részét! c.) Hogyan viszonyulnak az iszlám hódítók a megtértekhez? 1.2. Módszertani útmutató A forráselemzést sok gyakorlással egyszerûbb, könnyebben elemezhetõ forrásokkal kell kezdeni. Nem baj, ha a tanulók elõször rosszat emelnek ki, nem a lényeget fogalmazzák meg. Tanári irányítással kell rávezetni õket arra, hogy a szövegbõl a válaszok megoldhatók. A forráselemzésnél mindig kérdezzünk rá, hogy melyik mondat, szövegrész utal a megválaszolandó kérdésre, így ellenõrizheti a tanár, valóban értette-e a diák a feladatot, és esetleg nem a társáról másolta, avagy a tanulók számára is hozzáférhetõ megoldókulcsból amely gyakran helytelen választ is tartalmaz írta-e ki a választ. Változtatni kell a korábban megszokott tanóra-vezetési szokásainkon, mert ez szolgálja diákjaink érdekeit. Idõ van, kimaradhatnak felesleges anyagrészek, de csak azok! Nem az eseményeknek kell kimaradniuk valójában, hanem azok tételes számonkérésének célból eszközzé kell válniuk az adatoknak. A forráselemzéshez kapcsolhatjuk a tankönyvi kisbetûket és egyéb kiegészítõ információkat. Fontos, hogy az adott témához kapcsolódó feladatokat annál a tananyagrésznél végezzük el, amelyhez tartoznak, és ne tömbösítve akarjuk azokat megoldatni. A tanóra ne csak forráselemzésbõl álljon, változatos feladatokkal munkáltassuk a diákokat, és természetesen a tanári magyarázat, háttéranyag is szükségeltetik ehhez Ábraelemzés Az ábráknak eddig is jelentõs szerepük volt a történelemtanításban. Az ábrák segítették az anyag jobb megértését. Például: egy alkotmány grafikus ábrázolása során a lényeges adatok és összefüggések emelõdnek ki, ha jó az ábra, s így gyorsan szerezhetõk lényegi és pontos információk. Könnyû belátni, hogy két alkotmány szövegének összevetésére ritkán nyílik mód az iskolai oktatásban, de a két alkotmányt bemutató ábra összevetésére igen. Ugyanakkor széles értelemben az ábrák életünk részei, s így olvasásuk módszereinek elsajátítása nélkül nem vagyunk képesek e területen az információk megszerzésére és elemzésére. Az új érettségi révén az ábrák szerepe jelentõsen megnõtt. Egyrészt az új követelmények elõtérbe helyezik a logikus tanulást, a lényeglátást és az információszerzést. Másrészt a feladatkészítés során mivel a memorizálandó anyag drasztikusan csökkent a feladat megoldásához szükséges információk zömét a feladatnak tartalmaznia kell, s erre az ábrák kiválóan alkalmasak. Az ábrák sokfélék lehetnek, s így elemzésük módszerei sem egységesek A képi források A képek, grafikák, karikatúrák stb. az iskolai oktatásban és a tankönyvek jelentõs részében pusztán illusztrációként jelennek meg. Pedig a képnek, mint információhordozónak a szerepe az olvasás sajnálatos visszaszorulásával párhuzamosan folyamatosan nõ. A mai ismeretterjesztõ könyvek a korábbiakhoz képest szinte képeskönyvek, a szöveg aránya olyan, mint évvel ezelõtt a kisgyerekeknek készített képeskönyvekben. A gyerekeket és a gimnazistákat érõ információ egyre nagyobb százaléka kép vagy film. A hatékonyabb oktatás érdekében a fentiekbõl következõen nagyobb szerepet kell kapnia a képi információknak. Segíteni kell diákjainkat abban, hogy képesek legyenek a képi információk elemzésére. Persze a történelem tantárgy keretében nem eshetünk túlzásokba, s az öncélú, a történetiséghez nem kapcsolódó kép- és filmelemzésnek nincs helye a történelemtanításban. Képi források az órákon Természetesen a képi forrásoknak a jövõben is döntõ szerepük az illusztráció lesz. Emellett és ennek keretében idõt kell szánni a képelemzés módszereinek elsajátítására is. A képek a hagyományos mûvelõdéstörténeti részek mellett így megjelenhetnek a politikatörténetben (fõleg karikatúrák) és a társadalomtörténetben is. A 2005-ös érettségi (középszint) bebizonyította, hogy a diákok legtöbbje itt találkozott elõször karikatúrával, és nehezen vagy sehogy sem boldogult vele. A képelemzés során alkalmazhatjuk a forráselemzés hagyományos megközelítéseit: szerzõ (festõ, grafikus, fotós stb.) álláspontja szerzõ (festõ, grafikus, fotós stb.) szándéka színek, arányok (közelkép, távolkép stb.) stb. vizsgálata. A tanár szerepe kiemelt a képelemzés során, hiszen a történelem keretében ez nem megszokott. Törekedni kell arra, hogy a diákok végezzék el az elemzést, hiszen a módszert is meg akarjuk tanítani fokozatosan kell bevonni a tanulókat (az információszerzéstõl az elemzés felé), természetesen a képeket is ennek megfelelõen kell válogatnunk az egyes történeti korokból. A diáknak a képbõl kell kiindulnia, s nekünk (vagy korábbi ismereteinek) kell nyújtania a történeti és elemzési háttérismereteket (amelyeket az elemzés során fejleszteni is kívánunk). A jó elemzéshez viszonylag bõ háttérismeretekkel kell rendelkeznünk (a kép keletkezésétõl a korszak ábrázolási sajátosságain át az ábrázolt személyekig és tárgyakig), amelybõl csak annyit kell átadnunk, hogy az elemzés sikeres legyen. Ha megakadnak a diákok vagy kérdeznek, akkor további információkkal lendíthetjük tovább a gondolatmenetet. Óvakodni kell a végletes információdömpingtõl (kép pontos keletkezése, mérete, hol õrzik stb.), mert ezzel elvonjuk a figyelmet az elemzéstõl, és látszólag újat mûvelve a legkonzervatívabb lexikaorientált pedagógiát követjük. Ne legyen öncél a képelemzés, ne töltse ki az egész órát, hiszen akkor elhanyagoljuk a többi képességfejlesztést. Bármelyik módszer túlsúlya egyoldalúsághoz vezet, és a többi készség ill. képesség elmaradását eredményezi! 1.5. Térképelemzés Az új érettségi jelentõs szerepet szán a forrásoknak, s ezen belül a térképeknek. A kompetenciák között a tér és idõ külön fejezetet kapott. Mivel a térkép egy speciális ismerethordozó, ugyanúgy meg kell tanulni az elemzését, mint a szöveges forrásoknak, képeknek vagy ábráknak. Csak a feldolgozás módszereinek ismeretében vagyunk képesek pontosan információkat gyûjteni. A térkép ismerete, a térbeli látás elsajátítása nélkül szinte elképzelhetetlen a logikus, ok-okozati összefüggésekre épülõ tanulás. Ha a tanuló nincsen tisztában az európai hatalmak földrajzi elhelyezkedésével, a tengerszorosok helyével stb., és a XIX. század végi szövetségi rendszerek kialakulását tanulja, vajon tudja kötni az adatokat, az összefüggéseket? Mennyire követik egymást logikusan az események, vagy csak egy memorizálandó szövegként jelenik meg az anyag. Miért fontos a megértés? Nem elsõsorban azért, mert ezáltal gyorsabban, élvezetesebben és eredményesebben lehet tanulni, hanem azért, mert az így megszerzett ismeretek rögzõdnek, és alkalmazhatók egy életen át. Rá kell szoktatnunk diákjainkat arra, hogy korábbi ismereteiket vagy más térképeket felhasználva a jelmagyarázat segítségével ellenõrizzék az egyes térképek adatait. Fontos szerepe van a térképeknél a színeknek is, ezeket fõleg a nemzetiségi térképek elemzésénél alkalmazhatjuk. Banderné Dovigyel Ildikó 1 Érettségirõl tanároknak Felkészítõ feladatgyûjtemény osztály számára, 92. oldal

18 18 AZ INTÉZMÉNYVÁLTÁSSAL ÖSSZEFÜGGÕ TEVÉKENYSÉGEK A gyermek/tanuló intézményváltásával összefüggõ tevékenységek Vonatkozó jogszabályok 1. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a, 11. (1) bekezdésének p) pontja, 26. (6) bekezdése, 27. (6) bekezdése, 28. (7) bekezdése, 29. (7) bekezdése, 46. (1) bekezdése 66. (2) (6) bekezdése, 91. -a. 2. A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 16. (1) (7) bekezdése, 17. (1) (8) bekezdése, 18. (1) (8) bekezdése, 19. (1) (3) bekezdése. 3. A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 84. (1) (4) bekezdése. 1. A beíratás, a tanulói jogviszony létesítése A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvénynek a tankötelezettségrõl szóló a értelmében a tankötelezettség kezdetén minden gyermeket általános iskolába kell beíratni. A szülõ március 1-je és április 30-a között a községi, városi, fõvárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett idõpontban köteles beíratni tanköteles gyermekét a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott általános iskola elsõ évfolyamára. Az iskola a beiratkozás idejét a határidõt megelõzõen legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni. Amennyiben a szülõ gyermekét az általa választott, de nem a körzeti iskolába kívánja beíratni, azt a körzeti iskolában be kell jelenteni (a tankötelezettség teljesíthetõsége érdekében ez az iskola köteles felvenni a tanulót akkor is, ha máshonnan a felvételét elutasították). Ha a szülõ a gyermek tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatban a törvényben meghatározott kötelességét nem teljesíti, a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzõje a közoktatásról szóló törvény 91. -a alapján a kötelesség teljesítését elrendeli. A gyermek iskolai felvételérõl az igazgató dönt. A felvétellel kapcsolatos határozat közlésétõl számított tizenöt napon belül a szülõ eljárási kérelmet nyújthat be elbírálás céljából önkormányzati iskola esetén az iskolát fenntartó önkormányzat jegyzõjéhez, nem önkormányzati (alapítványi, magán- vagy egyházi) iskola esetén pedig a fenntartóhoz. A sajátos nevelési igényû tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértõi és rehabilitációs tevékenységet végzõ bizottság szakértõi véleményében, illetve a jegyzõ jogerõs határozatában megjelölt idõpontig kell beíratni a kijelölt óvodába, iskolába. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 16. (1) A szülõ március 1-je és április 30-a között a községi, városi, fõvárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett idõpontban köteles beíratni tanköteles gyermekét (a továbbiakban: tanköteles) a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola elsõ évfolyamára. Az iskola a beiratkozás idejét a határidõt megelõzõen legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni. (2) A sajátos nevelési igényû tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértõi és rehabilitációs tevékenységet végzõ bizottság szakértõi véleményében, illetve a jegyzõ jogerõs határozatában megjelölt idõpontig kell beíratni a kijelölt óvodába, iskolába. (3) A közoktatási törvény 42. -ának (2) bekezdésében és 66. -ának (1) bekezdésében szabályozott felvételi vizsgának számít a szervezés formájától és elnevezésétõl függetlenül a jelentkezõ minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint megismerése. (4) A kötelezõ felvételt biztosító óvoda [közoktatási törvény 65. (2) bekezdés] vezetõje, illetõleg a kötelezõ felvételt biztosító iskola [közoktatási törvény 66. (2) bekezdés] igazgatója a fenntartó önkormányzat jegyzõjétõl kapott nyilvántartás, illetve a kijelölt óvoda, iskola [közoktatási törvény 30. (4) bekezdés] a megküldött szakértõi vélemény vagy a jegyzõ határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzõt, ha a gyermeket az óvodába, iskolába nem íratták be. A kijelölt óvoda, iskola értesíti a szakértõi véleményt adó intézményt, ha helyhiány miatt a gyermeket, tanulót nem tudta felvenni. (5) Az óvoda vezetõje, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzõt, ha olyan gyermeket, tankötelest vett fel, illetve vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. (6) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda, az iskolába felvett tanulót beleértve a magántanulót is az iskola tartja nyilván. Ha a gyermek óvodát, illetve a tanköteles iskolát változtat, további nyilvántartása, az átadó óvoda, iskola értesítése alapján, az átvevõ óvoda, iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az óvoda törli az óvodások nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek ellátása a jogszabályok szerint megszûnt. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelõ életkor betöltése következtében megszûnt. (7) Ha a tanköteles tanuló az iskola utolsó évfolyamának elvégzése után nem jelentkezik másik iskolába, az iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzõjét. A beíratáskor be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a gyermek fejlettségérõl szóló szakvéleményt. Ha a tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság javaslata alapján a kijelölt iskolába (amely a gyermek fejlettségi szintjének megfelelõ neveléshez-oktatáshoz szükséges személyi tárgyi feltételekkel rendelkezik) kell beíratni, a beiratkozáskor a szakértõi javaslatot vagy a tanuló áthelyezését elrendelõ határozatot is be kell mutatni. 17. (1) Az általános iskola elsõ évfolyamára történõ beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. A beiratkozással a tanuló tanulói jogviszonyba kerül az iskolával. Az általános iskola köteles felvenni (átvenni) azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola körzetében található (kötelezõ felvételt biztosító iskola). A szakértõi vélemény által kijelölt iskola, ha az nem kötelezõ felvételt biztosító iskola, a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A beíratás idõpontja megelõzi a tanév megkezdésének idejét. A beíratás, vagyis a tanulói jogviszony létrejöttének napjától viszont már bizonyos kedvezmények megilletik a tanulót, illetve a szülõt. (Ezek: diákigazolvány és az ehhez kapcsolódó kedvezmények, családi pótlék, árvaellátás.) 2. Jelentkezés középiskolába vagy szakiskolába A középiskolai felvételi kérelmet a tanuló az általános iskolai tanulói jogviszony fennállása alatt az általános iskola útján, aki nem áll tanulói jogviszonyban, az közvetlenül nyújtja be a középiskolába,

19 AZ INTÉZMÉNYVÁLTÁSSAL ÖSSZEFÜGGÕ TEVÉKENYSÉGEK 19 illetve a szakiskolába az e célra forgalomba hozott felvételi jelentkezési lapon. A középiskolai és a szakiskolai felvételi kérelmeket a tanév rendjében amit minden évben az oktatási miniszter rendeletben tesz közzé meghatározott idõszakban kell benyújtani illetve elbírálni. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 17. (2) A középiskolai és a szakiskolai felvételi kérelmet az általános iskolai tanulói jogviszony fennállása alatt az általános iskola útján, aki nem áll tanulói jogviszonyban, az közvetlenül nyújtja be a középiskolába, illetve a szakiskolába az e célra forgalomba hozott felvételi jelentkezési lapon. A középiskolai és a szakiskolai felvételi kérelmeket a tanév rendjében meghatározott idõszakban kell benyújtani illetve elbírálni. (3) A középiskolában és a szakiskolában a tanuló beiratkozásához be kell mutatni a tanuló személyi igazolványát vagy születési anyakönyvi kivonatát, és az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat; továbbá a szakképzõ évfolyamra történõ beiratkozáskor a megfelelõ iskolai elõképzettséget igazoló bizonyítványt, szükség esetén az egészségügyi, pályaalkalmassági szakvéleményt. (4) Az alapfokú mûvészetoktatási intézménybe jelentkezõ képességeit az iskola adott mûvészeti ágnak megfelelõ végzettségû és szakképzettségû pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezõk képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezõt. Ha a tanuló az alapfokú mûvészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelmérõl a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. (5) A kollégiumi, externátusi elhelyezés, napközis foglalkozás, illetve iskolaotthonos osztályba történõ felvétel iránti kérelmet külön kérelemben kell benyújtani. (6) Fel kell venni az óvodába illetve a kollégiumba azt, akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte, illetõleg, ha az intézeti elhelyezett tanuló felvételét a törvényes képviselõje kezdeményezte. (7) Az externátusi elhelyezés keretében a lakhatási feltételek kivételével a tanuló jogai és kötelességei azonosak a kollégiumba felvett tanuló jogaival és kötelességeivel. A lakhatási feltételekrõl a tanulónak kell gondoskodnia. A költségeket az iskola, kollégium részben vagy egészben átvállalhatja. (8) A középfokú iskolákba történõ jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza. A középiskolában és a szakiskolában a tanuló beiratkozásához be kell mutatni a tanuló személyi igazolványát vagy születési anyakönyvi kivonatát; az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat; továbbá a szakképzõ évfolyamra történõ beiratkozáskor a megfelelõ iskolai elõképzettséget igazoló bizonyítványt, szükség esetén az egészségügyi, pályaalkalmassági szakvéleményt. Ha a tanköteles tanuló az iskola utolsó évfolyamának elvégzése után nem jelentkezik másik iskolába, az iskola igazgatója értesíti errõl a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzõjét. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 16. (8) Az, aki a szakiskola kilencedik tizedik évfolyamát elvégezte, tanulmányait szükség esetén évfolyamismétléssel vagy osztályozó vizsga letételével középiskolában folytathatja, illetõleg bekapcsolódhat a tizedik évfolyam sikeres elvégzéséhez kötött szakképzésbe, továbbá alapmûveltségi vizsgát tehet. 3. A tanuló átvétele másik iskolába A közoktatásról szóló törvény 11. (1) bekezdésének p) pontja alapján a tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe. A közoktatásról szóló törvény 26. -ának (6) bekezdése, ának (6) bekezdése, 28. -ának (7) bekezdése, 29. -ának (7) bekezdése szabályozza, hogy az iskola milyen módon teljesítheti az átvétellel összefüggõ kérdéseket. Az átvétel jelentkezés alapján történik, az ezzel kapcsolatos pedagógiai követelmények meghatározása a pedagógiai program része. A közoktatásról szóló törvény 46. -ának (1) bekezdése szerint az iskola helyi tantervének kell biztosítania az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Az átvétel nem azonos a felvétellel. Átvételre csak a tanulói jogviszony fennállása alatt van lehetõség. Az átvétellel megszûnik az eredeti tanulói jogviszony, és helyébe lép az új. Ha a tanuló befejezte az iskolai tanulmányait, akkor újat kell létesítenie, ami felvételi eljárás keretében valósítható meg. A tanuló átvételére másik iskolába a tanítási év során bármikor lehetõség van. A tanulói jogviszony megszüntetését a szülõ írásban kérheti a fogadó iskola nyilatkozatának bemutatásával. Az átvételi kérelemhez a beiratkozáshoz szükséges iratokat (bizonyítvány vagy ellenõrzõ, lakcímbejelentõ kártya) kell bemutatni. Az átvételrõl az igazgató dönt. Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor, pl. az általános iskola negyedik osztályának befejezése után nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezik a tanuló. Az iskolai átvételi kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülõt is, tanköteles esetén továbbá az alapfokú mûvészetoktatási intézménybe történõ felvétel és átvétel kivételével az elõzõ iskola igazgatóját is értesíteni kell. Az osztályból való kimaradás esetén (bukás, iskolaváltás stb.) az osztályfõnök köteles a változást a naplóba és az anyakönyvbe bejegyezni, és feltüntetni a tanulmányok folytatásának helyét. Az iskola tanév közbeni iskolaváltás esetén tájékoztatja a fogadó iskolát a tanuló magatartás, szorgalom és tudása értékelésével kapcsolatos eredményeirõl, megküldi a bizonyítványt és az egészségügyi törzslapot. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 18. (1) A tanuló átvételére a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a tanítási év során bármikor lehetõség van. Az átvételi kérelemhez a 17. (3) bekezdésben felsorolt iratokat kell bemutatni. (2) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor. (3) Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülõt, a közoktatásról szóló törvény 24. (3) bekezdése alapján, óvodai nevelésben részt vevõ gyermek esetén, továbbá az elõzõ óvoda vezetõjét; az iskolai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülõt is, tanköteles esetén továbbá az alapfokú mûvészetoktatási intézménybe történõ felvétel és átvétel kivételével az elõzõ iskola igazgatóját; kollégiumi felvételi kérelem és externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülõt is értesíteni kell. Amennyiben a felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján került sor, a határozatot számára is meg kell küldeni. 4. A tanulmányok folytatásához való jog a tankötelezettség ideje alatt A közoktatásról szóló törvény 11. (1) bekezdésének r) pontja szerint a tanuló joga, hogy különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha állandó lakóhelyén nem mûködik olyan iskola, amelyben a tankötelezettségéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás. 5. Eljárás a tankötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén A jegyzõ a tanköteles tanulókról nyilvántartást köteles vezetni, és figyelemmel kell kísérnie, hogy a szülõk biztosítják-e a tankötelezettség teljesítését. Amennyiben a szülõ nem tesz eleget e kötelezettségének, bejelentésre vagy hivatalból elrendeli a tankötelezettség teljesítését évi LXXIX. törvény a közoktatásról 91. (7) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes a) polgármester a tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a szülõnek gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához, ha a településen nem mûködik a tankötelezettség végéig nevelõ és oktató iskola;

20 20 AZ INTÉZMÉNYVÁLTÁSSAL ÖSSZEFÜGGÕ TEVÉKENYSÉGEK b) jegyzõ az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítõ foglalkozáson való részvételre köteles, a tanköteles és a képzési kötelezettség alá esõ gyermekekrõl, tanulókról nyilvántartást vezet, és figyelemmel kíséri az e törvény 14. -a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítését, az óvodás és a tanköteles gyermekekrõl vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának, bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítõ foglalkozáson való részvételt, a tankötelezettség vagy a képzési kötelezettség teljesítését, ha a szülõ nem tesz eleget kötelességének, bejelentésre vagy hivatalból elrendeli, hogy a szülõ gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, illetõleg a szakértõi és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, amennyiben arra a tankötelezettség teljesítése érdekében szükség van. Határidõk Kötelezõ dokumentumok Szülõ A tankötelezettség kezdetén március 1. és április 30. között beíratja gyermekét. A gyermek bejelentése a körzeti iskolába. Be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a gyermek fejlettségérõl szóló szakvéleményt, ha a tanulót szakértõi bizottság vizsgálta, a szakértõi javaslatot, vagy a tanuló áthelyezését elrendelõ határozatot. Beíratás Közoktatási intézmény A határidõ elõtt 30 nappal nyilvánosságra hozza a beíratás idõpontját. Az intézmény vezetõje a jegyzõtõl kapott nyilvántartás ill. a szakértõi vélemény alapján értesíti a jegyzõt, ha a gyermeket nem íratták be, vagy helyhiány miatt a tanulót nem tudta felvenni, vagy ha olyan gyermeket vett fel ill. vett át, akinek lakóhelye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. Jelentkezés középiskolába és szakiskolába A jegyzõ az általa folytatott eljárás során felhívja a gyermekjóléti szolgálatot a gyermeknek az alapellátás keretében történõ ellátására, feltéve, hogy a gyermek helyzete nem indokolja gyermekvédelmi intézkedés alkalmazását. A gyermekjóléti szolgálat akkor kezdeményezi a jegyzõ, illetve a gyámhivatal hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedést, ha a gyermek az általa biztosított alapellátás (a gyermek körülményeinek megfelelõ gyermekjóléti, illetve más szociális, egészségügyi vagy közoktatási ellátása) ellenére sem vesz részt az oktatásban, vagy attól eredmény nem várható. A jegyzõ ha sem a saját intézkedése, sem a gyermekjóléti szolgálat tevékenysége nem vezet eredményre a gyámhivatallal együtt gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedést (védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel) tehet, vagy az iratok egyidejû átküldésével megkeresi a gyámhivatalt a hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedés megtételére (a gyámhivatal is megkeresheti a jegyzõt). Önkormányzat Kitûzi az idõpontját március 1. és április 30. között. Jegyzõ Ha a beíratás nem történik meg, elrendeli a kötelezettség teljesítését. Figyelemmel kíséri, hogy a szülõk biztosítják-e a tankötelezettség teljesítését. A jegyzõ a tanköteles tanulókról nyilvántartást vezet, amelyet megküld az illetékes nevelési-oktatási intézménynek. Tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság/ országos szakértõi és rehabilitációs bizottság Sajátos nevelési igényû tanuló esetén szakértõi véleményében, illetve a jegyzõ jogerõs határozatában megjelölt idõpontig kell beíratni a tanulót. Szakértõi javaslat. Határidõk Kötelezõ dokumentumok Szülõ/tanuló A tanév rendjében meghatározott idõszakban kell benyújtani a jelentkezést. A középiskolai felvételi kérelmet az általános iskola útján, ha nem áll tanulói jogviszonyban, közvetlenül nyújtja be a felvételi jelentkezési lapon. Be kell mutatni: a tanuló személyi igazolványát, vagy születési anyakönyvi kivonatát; az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat; szakképzõ évfolyamra történõ beiratkozáskor a megfelelõ iskolai elõképzettséget igazoló bizonyítványt, szükség esetén az egészségügyi, pályaalkalmassági szakvéleményt. A tanuló átvétele másik iskolába Közoktatási intézmény A tanév rendjében meghatározott idõszakban kell elbírálni. Ha a tanköteles tanuló az iskola utolsó évfolyamának elvégzése után nem tanul tovább, értesíti a jegyzõt. Határidõk Kötelezõ dokumentumok Szülõ/tanuló A tanítási év során bármikor lehetõség van az iskolaváltásra. A tanulói jogviszony megszüntetését a szülõ írásban kérheti a fogadó iskola nyilatkozatának bemutatásával. A beiratkozáshoz szükséges iratok: bizonyítvány vagy ellenõrzõ; lakcímbejelentõ kártya. Közoktatási intézmény Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre, a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor. A fogadó iskola a tanulót (szülõt) és az elõzõ iskola igazgatóját is értesíti a kérelem elbírálásáról. Az osztályból való kimaradás tényét be kell jegyezni az osztálynaplóba és az anyakönyvbe, és fel kell tüntetni a tanulmányok folytatásának helyét. Az iskola a tanév közbeni iskolaváltás esetén tájékoztatja a fogadó iskolát a tanuló magatartás, szorgalom és tudása értékelésével kapcsolatos eredményeirõl, megküldi a bizonyítványt és az egészségügyi lapot. Kákonyi Ágnes

21 EGYÜTTMÛKÖDÉS A KÖZOKTATÁSBAN 21 A közoktatás szereplõinek egyetértési illetve véleményezési jogköre A közoktatási törvény [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Ktv.)] és végrehajtási rendeletei [20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról, A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (Vhr.)] határozzák meg az iskolai élet szereplõinek és intézményeiknek (diákok, szülõk, nevelõtestület, igazgató, iskolaszék, fenntartó) jogköreit az egyes tárgykörök szabályozására, a döntések meghozatalára, s a mindezekben történõ részvételre. Ezeket a jogköröket nevezzük hatáskörnek: az iskolai együttmûködés jogszabály által meghatározott kötelezõ tartalmának. DÖNTÉSI ÉS EGYETÉRTÉSI HATÁSKÖRÖK A döntési hatáskör azt jelenti, hogy az adott tárgykörben egyedül a hatáskör gyakorlójának áll jogában határozatot, elhatározást hozni. Õ felel ennek tartalmáért, a döntési eljárás szabályainak betartásáért, illetve a döntés elmulasztásáért. Az egyetértési jogkör azt jelenti, hogy a döntési jogkör jogosultja a döntés elõtt vagy után köteles beszerezni az egyetértési jog gyakorlójának egyetértõ nyilatkozatát. A gyakorlatban vétójognak nevezett egyetértési jogkör nagyon erõs jogosítvány, mert érvényes döntés ezen egyetértés nélkül nem hozható. Az egyetértési jogot a közoktatási jogi kérdésekben úgy kell alkalmazni, hogy a döntésre jogosult megküldi a döntés tervezetét vagy magát a döntést az egyetértési jog jogosultjának, s az a nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidõ a döntésre jogosulthoz intézett írásbeli nyilatkozat útján egyszer harminc nappal meghosszabbítható. Ha a törvényes határidõn belül nem küldik meg az egyetértéssel kapcsolatos (igenlõ vagy elutasító) nyilatkozatot a döntésre jogosultnak, akkor az egyetértési jog megszûnik. Az egyetértési jog gyakorlásának elmulasztását a törvény jogvesztéssel szankcionálja. Ha az egyetértési jog gyakorlója nem ért egyet a döntéssel vagy annak tervezetével, akkor nemleges nyilatkozatát indokolással együtt megküldi a döntésre jogosultnak, aki azt megvizsgálja, s új javaslatot terjeszt elõ, vagy új döntést hoz. Ha az ilyen módon lefolytatott egyeztetésektõl már további eredmény nem várható, 9 tagú bizottságot kell létrehozni a vitás kérdések megoldására. Három tagot az iskola fenntartója kér fel (az iskola költségvetésének terhére az Országos szakértõi névjegyzéken szereplõ személyek közül), három tagot a nevelõtestület delegál, három tagot pedig az egyetértési jog gyakorlója. A bizottság a döntést egyszerû szótöbbséggel hozza, eljárásának rendjét saját maga határozza meg. Az eljárásból látható, hogy a két vitatkozó fél álláspontja közötti igazságtételt a fenntartó által felkért szakértõkre bízza a törvény. A nevelõtestület (alkalmazotti közösség) döntési jogkörei Nevelési, ill. pedagógiai program és módosításának elfogadása [Ktv. 57. (1) a)] SZMSZ és módosításának elfogadása [Ktv. 40. (2), 57. (1) b)] Nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése [Ktv. 57. (1) c)] Nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása [Ktv. 57. (1) d)] A nevelõtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása [Ktv. 57. (1) e)] A házirend elfogadása [Ktv. 40. (9), 57. (1) f)] A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása [Ktv. 57. (1) g)] A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés [Ktv. 57. (1) h), 76. (6)] A tanulók osztályozóvizsgára bocsátása [Ktv. 57. (1) h)] Jogszabályban meghatározott más ügyek [Ktv. 57. (1) j)] Döntés kereset benyújtásáról az SZMSZ vagy a pedagógiai program jóváhagyásának megtagadása esetén [Ktv. 57. (3) a)] Az iskolai diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyása [Ktv. 63. (4)] Felmentett tanulók értékelési módja [Ktv. 69. (4)] Félévi és év végi osztályzat megállapítása [Ktv. 70. (6)] Tankönyvvásárlási támogatás felhasználásának módja [Ktv (5)] Mulasztás miatt nem osztályozható tanuló esetében elméleti tantárgyból osztályozó vizsga engedélyezése [Vhr. 20. (6)] Javító vizsga engedélyezése, ha tanév végén az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettõt [Vhr. 21. (8)] Javító vizsga engedélyezése szakmai gyakorlatból a gyakorlati képzés szervezõjének egyetértésével [Vhr. 21. (10)] A tanulmányi követelményekben elõírt vizsga letételére halasztás engedélyezése [Vhr. 27. (2)] Saját ülésének összehívása az óvoda-/iskolaszék, kollégiumi szék, a szülõi szervezet, a diákönkormányzat kezdeményezésére [Vhr. 29. (1)] Saját mûködésének és döntéshozatalának rendje [Vhr. 29. (2)] A munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek szakiskolai oktatása vizsgarészeinek és követelményeinek meghatározása a gyakorlati képzés szervezõjével egyetértésben [Vhr. 39. (5)] A tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra 5 (gimnáziumban, szakközépiskolában 6) munkanap tanítás nélküli munkanapként történõ felhasználásáról [11/2005. (IV. 8.) OM rendelet a 2005/2006. tanév rendjérõl 3. ] Az intézményi minõségirányítási program elfogadása: alkalmazotti közösség [Ktv. 40. (10)] Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési és döntési jogkörei Egyetértési jog gyakorlása az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott részeivel kapcsolatosan. Ezek a következõk: ünnepélyek rendje, hagyományápolás; diákönkormányzattal és más diákképviselõkkel történõ kapcsolattartás rendje; diákönkormányzat mûködéséhez szükséges feltételek biztosítása (helyiség, berendezések, költségvetési támogatás); tanulói véleménynyilvánítás rendszere; tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái; tanulók jutalmazásának elvei és formái; fegyelmezõ intézkedések formái és alkalmazásának elvei, tanulói jogviszonnyal összefüggõ bármely egyéb kérdés szabályozásakor [Ktv. 40. (2), 64. (2) a); Vhr. 4. (3) c)] Egyetértési jog gyakorlása az iskolai házirend elfogadásakor és módosításakor [Ktv. 40. (9), 64. (3)] Egyetértési jog a tanulói szociális juttatások elosztása elveinek meghatározásakor [Ktv. 64. (2) b)] Egyetértési jog az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor [Ktv. 64. (2) c)] Egyetértési jog az elsõ tanítási óra 7.15-tõl való megkezdéséhez [Vhr. 9. (1)] Egyetértési jog gyakorlása: a Ktv. 3. sz. Mellékletének I. részében meghatározott létszám 20%-kal ill. a II. rész 7 8. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám 10%-kal történõ túllépése oktatásszervezési okok miatt [Ktv. 95/A. (8)] Egy tanítás nélküli munkanap programjáról döntés [Ktv. 63. (3)]

22 22 EGYÜTTMÛKÖDÉS A KÖZOKTATÁSBAN Diákönkormányzati tájékoztatási rendszerrõl döntés [Ktv. 63. (3)] Iskolai tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió) szerkesztõsége tanulói vezetõjének és munkatársainak megbízásáról döntés [Ktv. 63. (3)] Saját mûködésének kérdéseirõl és a mûködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról döntés [Ktv. 63. (3)] Saját SZMSZ elfogadása [Ktv. 63. (4)] Az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék) egyetértési és döntési jogkörei Egyetértési jog gyakorlása az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott részeivel kapcsolatban (tankönyvrendelés elkészítésének szabályai) [Ktv. 40. (2)] Egyetértési jog gyakorlása az iskolai házirend elfogadásakor és módosításakor [Ktv. 40. (9), 61. (3) b)] Egyetértési jog a vállalkozási alapú oktatás igénybevétele feltételrendszerének meghatározásakor [Ktv. 61. (3) c)] Egyetértési jog gyakorlása: a Ktv. 3. sz. Mellékletének I. részében meghatározott létszám 20%-kal ill. a II. rész 7 8. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám 10%-kal történõ túllépése oktatásszervezési okok miatt [Ktv. 95/A. (8)] Felülbírálati kérelemrõl döntés, annak elbírálása [Ktv. 83. (6)] Másodfokú döntés azonnali végrehajthatóságának elrendelése [Ktv. 83. (9)] Saját mûködési rendjének és munkaprogramjának meghatározása, tisztségviselõinek megválasztása [Ktv. 61. (1)] A nevelõtestület, valamint a fenntartó által átruházott döntési jogkörök [Ktv. 61. (1)] A szülõi szervezet egyetértési és döntési jogkörei Egyetértési jog az elsõ tanítási óra 7.15-tõl való megkezdéséhez [Vhr. 9. (1)] Egyetértési jog gyakorlása: a Ktv. 3. sz. Mellékletének I. részében meghatározott létszám 20%-kal ill. a II. rész 7 8. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám 10%-kal történõ túllépése oktatásszervezési okok miatt [Ktv. 95/A. (8)] Saját mûködési rendjének és munkatervének meghatározása [Ktv. 59. (3)] Képviselõ kiválasztása az iskolaszékben [Ktv. 59. (4)] Jogszabály (önkormányzati rendelet is!), iskolai szervezeti és mûködési szabályzat által a szülõi szervezet részére megállapított további jogok [Ktv. 59. (6)] KÖTELEZÕ VÉLEMÉNYEZÉSI JOG A döntésre jogosult köteles kikérni a véleményezésre jogosult álláspontját. Enélkül nincs érvényes döntés. A véleményezésre jogosult nem köteles élni ezzel a jogával, s a döntésre jogosult sem köteles helyt adni a beérkezõ véleményeknek. A véleményezés érdekében történõ megkeresés kötelezettségének elmulasztása olyan eljárási hiba, amely a döntés törvényességi felülvizsgálatát eredményezheti akár a fenntartó, akár a bíróság által. A nevelõtestület (alkalmazotti közösség) véleménynyilvánítási joga A tanulóközösségek döntési hatáskörébe tartozó ügyekben [Ktv. 62. (2)] A diákönkormányzat döntési hatáskörébe tartozó ügyekben [Ktv. 63. (3)] A tantárgyfelosztás elfogadása elõtt [Ktv. 57. (2), Vhr. 4. sz. Melléklet 8. a)] A pedagógusok külön megbízásának elosztásáról [Ktv. 57. (2)] Az igazgatóhelyettes megbízása illetve a megbízás visszavonása elõtt [Ktv. 57. (2)] Intézményvezetõi, intézményegység-vezetõi megbízással kapcsolatos alkalmazotti értekezlet elõtt a vezetési programmal kapcsolatban a nevelõtestület véleményének kikérése [Ktv. 57. (1) i), Vhr. 12. (3)] Az iskolai költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának igazgatói megtervezésekor [Vhr. 29. (3) a)] Az iskola beruházási és fejlesztési terveinek igazgatói meghatározásakor [Vhr. 29. (3) b)] A felvételi követelmények meghatározásához [Vhr. 29. (3) c)] Az iskolába felvett tanulók osztályba, csoportba osztásáról szóló igazgatói döntés elõtt a nevelõtestület véleményének kikérése, ha nincs szakmai munkaközösség [Ktv. 66. (5)] Az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés elõtt az iskolaszék, a szülõi szervezet, a diákönkormányzat, az alkalmazotti közösség véleményének kikérése [Ktv (3)] Az iskola költségvetésének meghatározása és módosítása elõtt az iskolaszék, a szülõi szervezet, a diákönkormányzat, az alkalmazotti közösség véleményének kikérése [Ktv (3)] Az iskola vezetõjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntés elõtt az iskolaszék, a szülõi szervezet, a diákönkormányzat, az alkalmazotti közösség véleményének kikérése [Ktv (3)] A szakmai munkaközösség véleménynyilvánítási joga Az iskolába felvett tanulók osztályba, csoportba osztásáról szóló igazgatói döntés elõtt [Ktv. 66. (5)] Szakterületét érintõen a pedagógiai munka eredményességére vonatkozó értékeléskor, továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatok kidolgozásakor [Vhr. 30. (4)] Szakterületét érintõen a pedagógiai program nevelõtestületi elfogadásakor [Vhr. 30. (5) a)] Szakterületét érintõen a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásakor [Vhr. 30. (5) b)] Szakterületét érintõen a felvételi követelmények meghatározásakor [Vhr. 30. (5) c)] Szakterületét érintõen a köztes vizsga részeinek és feladatainak meghatározásakor [Vhr. 30. (5) d)] Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleménynyilvánítási joga Az intézményi minõségirányítási program elfogadása elõtt [Ktv. 40. (10)] A tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelõtestületi döntés elõtt az iskolaszék, a szülõi szervezet, az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérése [Ktv (5)] A tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során [Ktv. 76. (6)] Az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés elõtt az iskolaszék, a szülõi szervezet, a diákönkormányzat, az alkalmazotti közösség véleményének kikérése [Ktv (3)] Az iskola költségvetésének meghatározása és módosítása elõtt az iskolaszék, a szülõi szervezet, a diákönkormányzat, az alkalmazotti közösség véleményének kikérése [Ktv (3)] Az iskola vezetõjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntés elõtt az iskolaszék, a szülõi szervezet, a diákönkormányzat, az alkalmazotti közösség véleményének kikérése [Ktv (3)] Az iskolai tanév helyi rendjének nevelõtestületi elfogadásakor az iskolaszék és a szülõi szervezet, a tanulókat érintõ programok tekintetében a diákönkormányzat véleményének kikérése [Vhr. 2. (1)] A hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározásához az iskolaszék, a diákönkormányzat véleményének kikérése [Vhr. 2. (6)] A tanulók nagyobb közösségét érintõ kérdések meghozatalakor [Vhr. 31. (1) a)] A tanulók helyzetét értékelõ és elemzõ beszámolók elkészítésekor és elfogadásakor [Vhr. 31. (1) b)] Tanulói pályázatok és versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor [Vhr. 31. (1) c)] Iskolai sportkör mûködési rendjének megállapításakor [Vhr. 31. (1) d)] Napközi, tanulószobai, externátusi, kollégiumi felvétel elveinek meghatározásakor [Vhr. 31. (1) e)]

23 EGYÜTTMÛKÖDÉS A KÖZOKTATÁSBAN 23 Tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor [Vhr. 31. (1) f)] Könyvtár és sportlétesítmények mûködési rendjének kialakításakor [Vhr. 31. (1) g)] Az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék) véleménynyilvánítási joga A pedagógiai program nevelõtestületi elfogadásakor [Ktv. 61. (4)] Az intézményi minõségirányítási program elfogadása elõtt [Ktv. 40. (10)] A nem önkormányzati iskola iskolaszéke véleményének kikérése az iskola és a helyi önkormányzat közoktatási megállapodásának megkötése elõtt [Ktv. 61. (4)] A tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelõtestületi döntés elõtt az iskolaszék, a szülõi szervezet, az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérése [Ktv (5)] Az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés elõtt az iskolaszék, a szülõi szervezet, a diákönkormányzat, az alkalmazotti közösség véleményének kikérése [Ktv (3)] Az iskola költségvetésének meghatározása és módosítása elõtt az iskolaszék, a szülõi szervezet, a diákönkormányzat, az alkalmazotti közösség véleményének kikérése [Ktv (3)] Az iskola vezetõjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntés elõtt az iskolaszék, a szülõi szervezet, a diákönkormányzat, az alkalmazotti közösség véleményének kikérése [Ktv (3)] A pedagógiai program végrehajtásának, az iskolában folyó szakmai munka eredményességének fenntartó által történõ értékelése elõtt [Ktv (4) c)] Az iskolai tanév helyi rendjének nevelõtestületi elfogadásakor az iskolaszék és a szülõi szervezet, a tanulókat érintõ programok tekintetében a diákönkormányzat véleményének kikérése [Vhr. 2. (1)] A hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározásához az iskolaszék, a diákönkormányzat véleményének kikérése [Vhr. 2. (6)] A szülõi szervezet véleménynyilvánítási joga A tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelõtestületi döntés elõtt az iskolaszék, a szülõi szervezet, az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérése [Ktv (5)] Az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés elõtt az iskolaszék, a szülõi szervezet, a diákönkormányzat, az alkalmazotti közösség véleményének kikérése [Ktv (3)] Az iskola költségvetésének meghatározása és módosítása elõtt az iskolaszék, a szülõi szervezet, a diákönkormányzat, az alkalmazotti közösség véleményének kikérése [Ktv (3)] Az iskola vezetõjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntés elõtt az iskolaszék, a szülõi szervezet, a diákönkormányzat, az alkalmazotti közösség véleményének kikérése [Ktv (3)] Az iskolai tanév helyi rendjének nevelõtestületi elfogadásakor az iskolaszék és a szülõi szervezet, a tanulókat érintõ programok tekintetében a diákönkormányzat véleményének kikérése [Vhr. 2. (1)] Telekes Annamária Felhasznált irodalom: évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2. 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 3. A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. 11/2005. (IV. 8.) OM rendelet a 2005/2006. tanév rendjérõl 5. Szerk.: Koltai Péter Papp György: Együttmûködés az iskolában. Budapest, Állampolgári Tanulmányok Központja Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, 1997 Az iskola szülõ, pedagógus szülõ viszony megújítása 1. A szülõ iskola pedagógus viszonyának, együttmûködési formáinak jogszabályi háttere Az iskolában foglalkoztatott pedagógusok és az ott tanuló gyermekek szülei közötti informálódás, kapcsolat alapvetõen a tanulók személyiségfejlesztésében, ismeretelsajátításában történõ eredmények visszacsatolásban testesül meg. E hagyományos kapcsolattartás módja az írásos visszajelzés (üzenõ füzet, ellenõrzõ könyv, bizonyítvány), valamint a szülõi értekezlet, fogadóóra, ahol személyes részvétel keretében valósul meg a két nevelõ tényezõ (szülõ pedagógus) tényfeltáró párbeszéde. Mindennek jogszabályi alapját a közoktatási törvény adja, amely a gyermek iskolai elõmenetelérõl való tájékozódást a szülõ jogai és kötelességei között egyaránt megemlíti. A szülõ joga különösen, hogy gyermeke fejlõdésérõl, magaviseletérõl, tanulmányi elõmenetelérõl rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. [Ktv. 14. (1) b/] A szülõ kötelessége különösen, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. [Ktv. 14. (2) d/] Mindez a másik oldalról nyilvánvalóan a pedagógus kötelességét is jelenti a rendszeres, részletes és érdemi tájékoztatásra, a neveléshez történõ tanácsadásra és segítségnyújtásra. A törvény szövege a tájékoztatás feladatát a pedagógus kötelességei között is megfogalmazza. A pedagógus kötelessége, hogy a szülõket és a tanulókat az õket érintõ kérdésekrõl rendszeresen tájékoztassa, a szülõt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlõdésének elõsegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. [Ktv. 19. (1) f/] Maga a szülõ pedagógus kapcsolat aspektusa több problémát vet fel, ugyanis konfliktushelyzetben nem mindegy, hogy a szülõ jogaként vagy kötelességeként értelmezzük a gyermekkel kapcsolatos tájékozódást, azaz kérdéses lehet, hogy egy elmaradt információ a szülõ vagy a tanár felelõsségéhez tartozik-e (például, ha a tanár írásos értesítést küldött, de a szülõ nem jelent meg a szülõi értekezleten). A közoktatási törvény a szabályozott terület sajátosságainak megfelelõen nem lehet annyira normatív, hogy a helyi szinten megjelenõ konfliktusokra automatikusan megoldást szolgáltasson. Éppen ezért az iskolák belsõ életének autonómiája érdekében arra volt szükség, hogy a keret jellegû szabályozás pontosítását a törvény a helyi jogszabályok, így a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, az iskolai munkatervek (elsõsorban osztályfõnöki) és az iskola minõségirányítási programjának szintjére utalja. Tehát konkrétan ezen leírásokban, szabályzatokban jelenik meg. A tájékoztatás mikéntjét leíró rendszeres, részletes és érdemi kifejezések, de még a tájékoztatás kifejezés tartalmát is a helyi eljárások kidolgozásával kell meghatározni. Az így elérhetõ normatív szabályozás világosabbá teheti a szülõ és a pedagógus viszonyát, az eljárások meghatározása biztonságos keretet szolgáltathat az együttmûködéshez. Ezen a módon sok felesleges konfliktushelyzet megelõzhetõ. A közoktatási törvény nem egymás ellenében, hanem a hatékony nevelõ-oktató munka biztosítása érdekében fogalmazza meg a szülõk és a pedagógusok jogait. Kellõképpen átgondolt és kölcsönösen elfogadott felelõsség-megosztás talaján képzelhetõ el az érintettek olyan együttmûködése, ahol az esetleges konfliktusok

24 24 EGYÜTTMÛKÖDÉS A KÖZOKTATÁSBAN megoldása nem pusztán a felelõs megnevezését, hanem a probléma feltárását és meghaladását jelentheti. Ennek alapfeltétele az iskolahasználók közötti kölcsönös bizalom, amely nyitott kommunikációval, partneri viszony kialakításával jöhet létre. 2. A szülõ tanuló iskola pedagógus együttmûködésének pedagógiai aspektusai A gyermeket körülvevõ legkorábbi nevelõ fejlesztõ közösség a család. Itt szerzi meg az érzelmi, értelmi fejlõdéséhez nélkülözhetetlen tapasztalatait, itt szövõdnek elsõ szociális kapcsolatai. A család elõkészíti és megalapozza az intézményes nevelési hatásokat, elõsegíti (esetleg gátolja) az iskola személyiségfejlesztõ tevékenységét. Az iskolába lépéstõl kezdve a gyermek családban elfoglalt pozícióját a tanító véleménye is alakítja. Az iskola elvárásainak, értékrendjének tükrében a családi nevelésbe új szempontként épül be a gyermek megfelelésének mikéntje. A család iskolához fûzõdõ viszonyától függ, hogy milyen jelentõséget tulajdonít a szülõ a pedagógustól érkezõ jelzéseknek, milyen mértékben kíséri figyelemmel a nevelési intézményben folyó eseményeket. Amint az iskola nem elsõsorban teljesítménymérõ, -értékelõ funkcióban jelenik meg a család számára, hanem a gyermek egész életének, tevékenységeinek szervezõjeként, a szülõk sokkal inkább képesek lesznek bekapcsolódni az iskolai nevelõmunkába. Fontos, hogy a szülõk belelássanak az iskolai munkába, a közösségi életbe, lehetõségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. Vegyenek részt közös gondjaik, problémáik megoldásában. A pedagógusnak legyen lehetõsége a szülõkkel való konzultációra, a családi háttér szükséges megismerésére. Alakuljon ki közöttük partneri kapcsolat. A szülõk iskolai életbe történõ bevonása során azokat az együttmûködési formákat kell alkalmazni, amelyekkel hatékonyan megoldható a tartalmas, szükséges és elegendõ kapcsolat, a rendszeres és idõben történõ információáramlás. Az együttmûködés az iskolában nem más, mint a szülõk, a tanulók és a pedagógusok közös részvétele a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztésében. Az együttmûködéshez megfelelõ kommunikációs formák mûködtetése szükséges. 3. Hagyományos együttmûködési formák az iskola szülõ, pedagógus szülõ kapcsolatban 3.1. Az osztályfõnök szülõi értekezletei (3 alkalom/év) Ezeket a hagyományos kapcsolattartási formákat az alábbiakban felsorolt szervezeti, tartalmi keretek között célszerû tartani: a szülõk tájékoztatást kapnak a tanév rendjérõl, az aktuális feladatokról, programokról; az osztályfõnök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeirõl, magatartásáról, szorgalmáról, a munka körülményeirõl, a nevelést segítõ és gátló tényezõkrõl; a szülõkkel együtt elõkészíti a táborokat, kirándulásokat, a 8. évfolyamon a pályaválasztást; rendkívüli szülõi értekezlet hívható össze, ha a szülõk vagy pedagógusok ezt kérik Az osztálytanító pedagógusok fogadóórái Ezeket a hagyományos kapcsolattartási formákat az alábbiakban felsorolt szervezeti keretek között célszerû tartani: szaktanári és tanítói fogadóóra elõre tervezetten havonként egy alkalommal; rendkívüli fogadóóra (a szülõ vagy pedagógus külön kérésére) a kialakult különleges helyzet azonnali megoldására; igazgató szükség szerint tartandó fogadóórái Írásbeli tájékoztatás (üzenõ füzetbe, ellenõrzõbe) Ezek a hagyományos kapcsolattartási formák az alábbiakban felsorolt területekre vonatkoznak: a szóbeli és írásbeli feleletek eredményeinek közlése a szülõkkel (célszerû, ha heti egy- vagy kétórás tantárgynál félévenként legalább három, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévenként legalább négy érdemjegy alapján osztályozható a tanuló); a magatartással, szorgalommal kapcsolatos közlemények beírása; szülõi értesítések, meghívók; a szülõk közlései, igazolások Szülõi szervezet (SZSZ), szülõi választmány (SZV), iskolaszék Az autonómia iskolában történõ megjelentetésében fontos szerepet tölt be a szülõi önkormányzatok létrehozása, mûködtetése. A szülõk igényeit, kívánságait a szülõk által választott önkormányzati vezetõség képviseli, és állásfoglalásával befolyásolni tudja az iskola döntéseit, ily módon is elõsegítve a szülõ pedagógus iskola viszonyrendszer fejlõdését. A szülõi önkormányzat: dönt saját szervezeti és mûködési rendjérõl; feladata az iskolai és családi nevelés összehangolása; vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé; támogatja az intézményt segítõ kezdeményezéseket, munkákat; mozgósítja a szülõket az iskolai rendezvényekre, a szülõi fórumra; feladata a szülõk közötti kapcsolattartás. A szülõket képviselõ szülõi választmány a szülõi szervezet által választott vezetõség. Az intézményvezetõ a munkatervben rögzített évi két alkalommal összehívja a szülõi választmányt és tájékoztatja az intézmény munkájáról, feladatairól. Konkrét együttmûködésben a szülõi választmány elnöke közvetlenül tart kapcsolatot az intézményvezetõvel. Az iskolaszék, mint három lábon (szülõ iskola fenntartó) nyugvó szervezet létrehozása azért célszerû, mert az így kiszélesített kapcsolatrendszer megalapozottabb döntéseket eredményez, és így a közös vállalásként átmenõ feladatmegoldás hatékonyabb eredményekhez vezet. 4. Megújulást célzó együttmûködési formák az iskola szülõ, pedagógus szülõ kapcsolatban Elektronikus kapcsolattartás Ezeket a korszerû információtechnikai eszközök által használt kapcsolattartási formákat nemcsak a sürgõs, halasztást nem tûrõ esetekben, hanem a folyamatos kétirányú információáramlás során is hasznosítani lehet: SMS értesítés a tanuló tanulmányi elõrehaladásáról, iskolai programokról; az iskola honlapján minden, az iskola életével kapcsolatos információ szerepeltethetõ, s ebbõl a szülõ is részletesen tájékozódhat; az iskola által megadott pedagógus címre a szülõk levelet küldhetnek, és választ kaphatnak a tanulók egyéni ügyeivel kapcsolatban; az iskola a szülõk megadott címeire adott struktúra szerint (iskola minden tanulója, osztály, szakkör stb.) aktuális felhívást, közleményt küldhet Iskolai nyílt napok szervezése szülõknek A szülõ pedagógus kapcsolat fontos momentuma lehet abba a pedagógiai folyamatba történõ betekintés, mely során a szülõ tapasztalatokat szerez gyermeke tanítási-tanulási folyamatban megnyilvánuló munkájáról, magatartásáról. Az itt szerzett tapasztalatok közös értelmezésére a késõbbiekben mindenképpen lehetõséget kell biztosítani: évente általában két alkalommal minél több tantárgyi óra (matematika, magyar, testnevelés stb.) bemutatása szükséges a szülõknek, hogy gyermeküket sokféle helyzetben láthassák; érzékeljék a tanuló helyét az osztályközösségben; átéljék és érezzék a tanórák légkörét.

25 EGYÜTTMÛKÖDÉS A KÖZOKTATÁSBAN Szülõi fórumok A gyermeknevelés pedagógiai, pszichológiai szempontú determinációit a szülõk többnyire nem tanulták, és csak spontán reagálnak a gyermekek különféle életkorokban megjelenõ viselkedési problémáira. A szülõ iskola kapcsolatát erõsíti, ha a szülõ a pedagógus közvetítésével olyan ismeretekhez juthat, mely e spontaneitást a tudatosság felé mozdítja el: aktuális életkori sajátságokhoz kötõdõ, nevelési problémákról szóló elõadások, konzultációk pszichológus, mentálhigiénikus szakemberek bevonásával; gyermekvédelmi, egészségvédelmi elõadások, konzultációk gyermekjóléti szolgálat és az ÁNTSZ szakembereinek bevonásával; a továbbtanulásról, pályaválasztásról szóló ismertetõk a magasabb iskolafokozat meghívott vendégeivel, volt tanítványokkal Hagyományõrzõ kulturális rendezvények, kiállítások A tanórán kívüli iskolai foglalkozások szervezésében, a különféle produktumok bemutatásának elõkészítésében az informális párbeszéd dominál, és ebbõl fakadóan a közös feladat-végrehajtás motiváló ereje a szülõ iskola pedagógus párbeszédnek egy magasabb minõségi szinten történõ kialakulásához vezet: irodalom, zene, színjátszás, tánc területén (karácsonyi koncert, Luca-napi vásár, adventi vásár, farsang, sport- és családi nap, iskolanap, anyák napja megszervezése); tanulók munkáiból a legszebb füzetek, rajzok, kerámiák, kézmûves munkák bemutatása a tanév folyamán Szülõ pedagógus tanuló hátránykompenzáló foglalkozása A hátrányos helyzetû környezetbõl kikerülõ családok döntõ többsége gyermekei tanulásában nem tud segítséget nyújtani. A hátrányos helyzetû tanulók szüleinek jelentõs hányada nem rendelkezik 8 osztályos végzettséggel. Alsó tagozatban heti egyszer 2 órában célszerû olyan foglalkozások indítása, amelyeken a szülõk gyermekeikkel együtt vesznek részt. Ebben az esetben a szülõ is láthatja, hogy miben kell és miben segíthetné gyermekét Szülõ pedagógus tanuló roma klub A klub a szülõk, diákok és tanárok együttmûködésére épülhet. A klub tevékenységei között szerepelhet: beszélgetés a szülõk, diákok problémáiról, kirándulások, szabás varrás foglalkozások, cigány népismeret, cigánytánc-oktatás. A foglalkozásokon magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, történelem, természetismeret tárgyakból végezhetõ felzárkóztató együtt-tanulás. Várható eredmények: a szülõ többet foglalkozik gyermekével, a házi feladatok pontosabban elkészülnek; a foglalkoztatott tanulók között kisebb a bukás; a dolgozatra felkészülés után sikeres dolgozatírás várható; harmonikusabb kapcsolat a szülõi ház és az iskola között. Várható nehézségek: a foglalkozás idõpontjának egyeztetése (szülõ pedagógus); ha a családnál kerül sor az együtt-tanulásra, az otthoni tanulásnál a nevelési problémák fokozottan elõtérbe kerülnek; a szülõk megszokják, hogy a pedagógus tanul a gyermekkel, s amikor nincs ott, sem a tanuló, sem a szülõ nem fordít kellõ energiát a felkészülésre. A hátrányos helyzetû tanuló esetén a pedagógus a családlátogatás alkalmával a gyermek lakókörnyezetében tud egyaránt segítséget nyújtani a szülõknek és a tanulónak Gyermekmozgalmak, közösségek támogatása A cserkész, úttörõ gyermekközösségek a romantika jegyében olyan személyiségfejlesztõ hatással bírnak úgy a személyes, mind a közösségi pozitív attitûdû élményszerzést illetõen, amelyek mással nem pótolhatóak. A sajnálatosan kevés ilyen számú közösségben tud leginkább megvalósulni a szülõ pedagógus kötetlen keretek közötti együttmûködés Akcióprogramokban történõ együttmûködési lehetõségek Az iskola a szûken vett szülõi kapcsolatrendszert kibõvítheti a környezõ nem szülõi státuszban lévõ felnõttekkel is, hiszen potenciálisan õk is szülõk lesznek, illetve a rokoni, ismerõsi szinten az együttmûködés közvetve kialakulhat. Együttmûködési lehetõségek: az iskola környezetének ápolása, tisztítása; rendezvények, falusi, városi búcsú programjaink megvalósításában történõ együttmûködés (ÁMK); lakógyûlések, rendezvények megtartása, hely biztosítása; hasznos hulladék gyûjtéséhez akciók szervezése Hirdetõtábla, hírlevél évente 2 3 alkalommal Az iskola kommunikációs marketingjéhez hozzátartozik a látványos figyelemfelhívó eszközök használata. Bár egyoldalú kommunikációs szerepet tölt be a szülõ és az iskola között, mégis fontos használni, hiszen így olyan szülõi csoportokhoz is el lehet jutni, akik a hagyományos együttmûködési formákat vélt vagy valós okokra hivatkozva kevésbé preferálják Kérdõíves vizsgálatok Az iskola minõségirányítási programjának tartalmi részét képezõ mérési, értékelési, minõségbiztosítási rendszer lényeges eleme a szülõk mint partnerek elégedettségének idõközönkénti felmérése, amely olyan visszacsatolást jelent az iskola önértékelési folyamatához, amely alapján az igények és elvárások közelítése, megfeleltetése a harmonizált cselekvés irányába mozdítja el a két fél kapcsolatrendszerét. Gesztesi Péter 4.7. Családlátogatás A tanuló otthoni szociális körülményei, a családban elfoglalt szerepe és a családtagok egymáshoz kötõdõ viszonyrendszere közvetlen tapasztalatszerzés keretében tárható fel a legjobban. A szülõ iskola pedagógus kapcsolatrendszerben a megoldásra váró nevelési feladatok összehangolt végrehajtásához, a kettõs nevelés elkerüléséhez a kétoldalú nevelési, szocializációs terep kölcsönös ismerete nélkülözhetetlen.

26 26 EGYÜTTMÛKÖDÉS A KÖZOKTATÁSBAN A szülõi hozzájárulás kikérésének legfontosabb esetei A közoktatásról szóló törvény a a szülõi jogok és kötelezettségek szabályozásával megteremtette a jogi keretet ahhoz, hogy a szülõk és a nevelési-oktatási intézmény között kapcsolat jöhessen létre. A Ktv. 59. (1) bekezdése alapján az óvodában, iskolában és kollégiumban a szülõk jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülõi szervezetet hozhatnak létre. Kapcsolódó dokumentum: Meghívó egy összevont szülõi értekezletre, illetve nagyobb iskola esetében ezt megelõzi egy osztályszülõi értekezlet, ahol a képviselõk megválasztására sor kerül. Jegyzõkönyv: a résztvevõk számáról, a választás eredményérõl. Munkáját a szülõi szervezet által összeállított munkaterv alapján végzi. A szülõi szervezet kezdeményezheti az intézményben óvodaszék, iskolaszék alakítását [Ktv. 59. (4)], illetve dönt az abban való személyes részvételrõl. A szülõi szervezet feladatai: Figyelemmel kísérni a tanulók, gyermekek jogainak érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a fenntartót és a nevelõtestületet. A szülõi szervezet tagja tanácskozási joggal részt vehet a gyermekek nagyobb csoportját érintõ intézményi döntéseket meghozó nevelõtestületi üléseken. (Az intézményi házirend határozza meg a gyermekek nagyobb csoportjának fogalmát.) Dokumentum: Meghívó a testületi ülésre, jegyzõkönyv. A szülõi szervezet joga az egyes intézményi dokumentumokkal kapcsolatos. Egyetértési jog: a szervezeti és mûködési szabályzattal kapcsolatos. Óvodaszék: a mûködés rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetõknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét; a belépés és benttartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel; a vezetõk és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai kollégiumi szülõi szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formáját; a külsõ kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást; az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat; a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. Iskolaszék, kollégiumi szék: a mûködés rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetõknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét; a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel; a vezetõk és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülõi szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formáját; a külsõ kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást; a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét; az intézményi védõ, óvó elõírásokat; a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendõket; azokat az ügyeket, amelyekben a szülõi szervezetet (közösséget) a szervezeti és mûködési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel; a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit; a felnõttoktatás formáit; a diákönkormányzati szerv, a diákképviselõk, valamint az iskolai vezetõk közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat mûködéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása); a mindennapi testedzés formáit és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét; az iskolai (kollégiumi) könyvtár mûködési rendjét. Egyetértési jog: a házirend egészére vonatkozóan. A házirend elfogadása elõtt az egyetértési jogot ki kell kérni. Véleményezési jogkör: a pedagógiai program elfogadását megelõzõen ki kell kérni az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék véleményét. Ennek eljárásáról a záradékban nyilatkozni kell, ezt az elfogadás elõtt kell megtenni. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg a nevelési év/tanév rendjét, melyhez ki kell kérni a szülõi szervezet véleményét. Javaslattételi jog: A nevelési-oktatási intézmény mûködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben [Ktv. 61. (5)]. Az intézmény vezetõjének ki kell kérni a szülõk (szülõi szervezet) véleményét a következõ esetekben: A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet határozza meg, mely esetekben kötelezõ kikérni a szülõk véleményét. Így: 1) A 3. (2) bekezdése alapján az óvoda, iskola, kollégium köteles beszerezni a kiskorú szülõjének írásbeli nyilatkozatát minden olyan döntéshez, amelyben a szülõre fizetési kötelezettség hárul. Így például a tankönyvek választása, tanulmányi kirándulás, osztálypénz, egyenruha stb., bármilyen kiadással járó intézkedés esetén. Dokumentum: Szülõi nyilatkozat osztálykirándulás szervezésérõl (szülõi értekezleten aláíratva). Nyilatkozat osztálypénz fizetésérõl (szülõi értekezleten aláíratva). 2) A tankönyvrendelés végleges elkészítése elõtt az iskola igazgatójának be kell szereznie az iskolaszék véleményét. Amennyiben az iskolában nincs iskolaszék, de mûködik szülõi szervezet bár ezt a tankönyvrendelet itt nem említi, tanácsos kikérni a véleményét. Azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, az iskolaszék, iskolaszék hiányában csak az iskolai szülõi szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. Ezzel védi a tankönyvrendelet a ténylegesen finanszírozó szülõket attól, hogy erejükön felüli kiadásokkal terhelje õket az iskola. Mindezt úgy kell megoldani, hogy ne csorbuljon a pedagógus

27 EGYÜTTMÛKÖDÉS A KÖZOKTATÁSBAN 27 módszer- és tankönyvválasztási szabadsága, mivel arról magasabb rendû jogszabály, a közoktatási törvény rendelkezik. Tehát a pedagógus amennyiben nem talál a jóváhagyott tankönyvi listákon szereplõ kiadványok között számára megfelelõ tankönyvet továbbra is választhat tankönyvjegyzéken kívüli kiadványt, de ha azt megveteti a szülõkkel, az elõbb leírt módon meg kell szereznie az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülõi szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértését. Amennyiben a tanár nem kívánja megvásároltatni az adott kiadványt, illetve azt csupán segítõ kiadványként, kiegészítésként, illusztrációként vagy más módon használja fel a tanítás során, úgy természetesen nem szükséges kikérnie a szülõk véleményét, egyetértését (a tanári módszerválasztási szabadság alapján). Dokumentum: Meghívó szülõi munkaközösség vagy iskolaszék ülésére, Jegyzõkönyv az iskolaszék véleményével és aláírásával. 3) A kollégiumi, napközi otthoni, tanulószobai ellátás biztosításához szükség van a szülõ nyilatkozatára, hiszen ezekhez a szolgáltatásokhoz általában térítésidíj-fizetési kötelezettség is járul. Dokumentum: Nyilatkozat napközi/tanulószoba/kollégium igénybevételére. 4) Ki kell kérni a szülõk véleményét minden olyan esetben is, amely a kiskorú tanuló esetén a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony keletkezésével, megszüntetésével, a tanulói jogviszony szüneteltetésével, a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel, a tanulmányi idõ megrövidítésével kapcsolatos. Dokumentum: Jegyzõkönyv. 5) A nem kötelezõ tanítási óra jellemzõje, hogy az azon való részvétel eldöntése a tanuló jogköre. A kerettantervrõl szóló rendelet 7. -a alapján, ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelezõ tanítási órára, köteles azon részt venni (félévkor, év végén értékelik, a mulasztás ugyanúgy beleszámít, a követelmények teljesítését is ugyanúgy figyelembe kell venni). Ha az iskola helyi tanterve alapján az elõírt tananyag csak a nem kötelezõ órákon való részvétellel teljesíthetõ, akkor errõl a tényrõl a szülõt tájékoztatni kell. Dokumentum: Kérelem tantárgy felvételére. Az alábbiakban iratmintákat közlünk a szülõi hozzájárulás kikérésére. Baráth Lászlóné Felhasznált irodalom: 1. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 2. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. Az oktatási miniszter 10/2003. (IV. 28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról Záradék Az iskolaszék elnöke, a szülõi munkaközösség vezetõje aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy az SZMSZ készítése során az elfogadásához elõírt egyetértési jogunkat gyakoroltuk: az iskolaszék elnöke a szülõi munkaközösség elnöke Egyetértés A közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény 61. (3) bekezdés b) pontja értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy iskola házirendjének tartalmával egyetértünk. Dátum: A szülõi szervezet nevében: a szülõi szervezet elnöke 1. Kérelem tantárgy felvételére a / tanévre Alulírott... szülõ/gondviselõ (név) kérem, hogy gyermekem (név, osztály).. osztályos tanuló az (tantárgy neve) tantárgyat a 20 /20 tanévben felvehesse. Dátum: szülõ/gondviselõ aláírása 2. Kérelem (név) osztályos tanuló a 20 /20 tanévben a következõ nem kötelezõ tantárgyakat választja: Tantárgy neve Igen Nem Dátum: szülõ/gondviselõ aláírása Szülõi nyilatkozat Egyetértek vele és hozzájárulok, hogy gyermekem osztálykirándulására fizetendõ összeg Ft. A tervezett útvonal: Név Dátum: osztályfõnök Szülõi nyilatkozat Egyetértek azzal, hogy gyermekem havi osztálypénzt fizessen, amelynek összege:.. Ft. Szülõ neve Aláírás Aláírás Megjegyzés: Az osztálypénz felhasználásáról év végén az osztályfõnök beszámolót tart. Dátum: osztályfõnök Nyilatkozat napközi/tanulószoba/kollégium igénybevételére Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Alulírott szülõ (név) kérem, hogy gyermekem részére (név, osztály), napközi/tanulószoba/kollégiumi * ellátást biztosítani szíveskedjék a 20 /20 tanévben. Dátum: szülõ/gondviselõ aláírása * A kívánt részt kérjük aláhúzni. Nyilatkozat A Szülõi Szervezet (Iskolaszék) nevében nyilatkozom, hogy a 20 /20 tanév (iskola neve, címe) tankönyvválasztását megismertem, az abban foglaltakkal egyetértek. Dátum:. a szülõi szervezet (iskolaszék) elnöke

28 28 PEDAGÓGUS-KÖTELEZETTSÉGEK A pedagógus kötelezettségei a tanulókkal, szülõkkel kapcsolatosan A pedagógus kötelezettségei a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 19. -ában találhatók. Mivel a pedagógus minden kötelezettsége érinti a tanulókat, és így közvetve vagy közvetlenül a szülõket is, ezért a téma jobb körülhatárolása érdekében csak a tanuló és a szülõ személyiségének tiszteletben tartásával, ill. az érdemi válaszadással párhuzamba állítható kötelezettségeket járom körül. A közoktatási törvény az iskola szereplõinek a feladatát jogokkal és kötelességekkel határozza meg. Amikor kötelezettségekrõl beszélünk, azokat minden esetben egy másik fél jelen esetben a tanulók és a szülõk jogaival párosíthatjuk. Ezért együtt kell értelmeznünk a tanulói, szülõi jogokat a gyakorlásukhoz elengedhetetlenül szükséges pedagógus-kötelességekkel. 1. Jogszabályi háttér A téma jogszabályi háttere az évi LXXIX. törvény a közoktatásról Tanulói, szülõi jogok 10. (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erõszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethetõ alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a mûvelõdéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. 11. (1) A tanuló joga különösen, hogy g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésrõl, az õt nevelõ és oktató pedagógus munkájáról; az iskola, kollégium mûködésérõl, továbbá tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintõ kérdésekrõl, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetõihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésõbb a megkereséstõl számított harminc napon belül az iskolaszéktõl, kollégiumi széktõl a harmincadik napot követõ elsõ ülésén érdemi választ kapjon. 14. (1) A szülõ joga különösen, hogy c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetõje, a nevelõtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstõl számított harminc napon belül az óvodaszéktõl, iskolaszéktõl, kollégiumi széktõl legkésõbb a harmincadik napot követõ elsõ ülésen érdemi választ kapjon A pedagógus kötelességei 19. (7) A pedagógus alapvetõ feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelõ és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelmérõl, személyiségének fejlõdésérõl, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) nevelõ és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlõdésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévõ gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, c) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megõrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyõzõdjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, d) közremûködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlõdését veszélyeztetõ körülmények megelõzésében, feltárásában, megszüntetésében, e) a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttmûködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására, f) a szülõket és a tanulókat az õket érintõ kérdésekrõl rendszeresen tájékoztassa, a szülõt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlõdésének elõsegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, g) a szülõ és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, h) a gyermekek, tanulók és szülõk emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, i) a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 2. A személyiségi jogok értelmezése Az ember személyhez fûzõdõ jogai az ember általános alapjogát jelenti arra, hogy mindenki tartsa tiszteletben személyét és személyiségét, becsületét, nevét, származását, egyéniségét, szuverenitását, autonómiáját (például titkait) és egész emberi mivoltát. Ez az egyik legalapvetõbb emberi jog. Ennek alapján tilos az egyik embernek a másikat megalázni, megsérteni, bántalmazni, bántani, az emberhez méltó körülményektõl és bánásmódtól, illetve szabadságától, az embert megilletõ szuverenitástól és autonómiától megfosztani, illetve önkényesen bármire is kényszeríteni. A diák pedagógus viszonylatban a személyhez fûzõdõ jogok sérelmét jelentheti a pedagógus által alkalmazott, emberi méltóságot sértõ módszerek alkalmazása (testi és lelki fenyítés, fenyegetés hatása alatt olyan magatartásra kényszerítés, amely a diáktársak vagy felnõttek elõtt megalázó jellegû, szabadságkorlátozás). A diák személyének, személyiségének, emberi méltóságának sérelme éppen olyan jogsértés, mint bárki más személyiségi jogának megsértése.

29 PEDAGÓGUS-KÖTELEZETTSÉGEK 29 A pedagógusok sok esetben nem tudatosan használnak ilyen eszközöket, hanem nevelési szándékkal, vagy egyszerûen azért, mert hatékonynak gondolják õket rövid távú céljaik (pl. tanórai fegyelem megteremtése) megvalósításában. Bizonyos esetekben lehet, hogy nem is tudják, hogy jogokat sértenek. Ezért célravezetõ lehet, ha a nevelõtestületekben szó esik ezekrõl az elsõsorban nevelési kérdésekrõl. Meg kell vitatni néhány esetet, körül kell járni néhány problémát, és jogszerû megoldási módozatokat keresni. A személyhez fûzõdõ jogok köre még ennél is egy kicsit gazdagabb, a Polgári Törvénykönyv részletezi tételesen. Eszerint a személyhez fûzõdõ jogok sérelmét jelenti a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése személyükre jellemzõ valamely adottság miatt: faj, nemzetség, felekezet, nem, életkor. (Ez utóbbi csak a közoktatási törvényben található.) A hátrányos megkülönböztetés fogalmát részletesen tisztázza a közoktatási törvény, értelmezése azonban mégis vitákat okozott a pedagógustársadalomban. (Az Oktatási Minisztérium ezért kiadott egy állásfoglalást, amely a témáról szól, és megtalálható az OM honlapján: Személyhez fûzõdõ jogot érint továbbá a testi épség, az egészség, a becsület és az emberi méltóság megsértése, a személyes szabadság jogellenes korlátozása, valamint a lelkiismereti szabadság sérelme. A személyes szabadság korlátozásának vizsgálata minden esetben külön elbírálás alá esik, hiszen itt figyelembe kell venni a többi tanuló mûvelõdéshez való jogát. (Ez bizonyos esetekben a személyiségi jog korlátja lehet.) A személyhez fûzõdõ jogok körébe tartozik a névviseléshez való jog, a hírnév védelme. A jó hírnév sérelmét jelenti, ha valaki más személyre vonatkozóan sértõt, valótlant állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A diák esetében jó hírnevének sérelmét jelenti, ha családjáról, környezetérõl vagy õ maga iskolán kívüli tevékenységérõl az iskolában bárki sértõt vagy valótlant állít, híresztel. A személyiségi jogok közé tartozik a személyes adatok védelme is, amely például a diákról nyilvántartott adatokhoz mások által történõ hozzájutásában szenvedhet sérelmet. Ugyanez értelmezhetõ a pedagógus szülõ viszonylatban is. 3. Érdemi válasz A diák az õ személyét és tanulmányait érintõ valamennyi ügyben kérdéseket tehet fel és javaslatokat fogalmazhat meg. Ezért õt semmiféle hátrány nem érheti. Ugyanez vonatkozik a szülõre is. Ha a szülõ vagy a diák ilyen kérdést tesz fel, vagy javaslatot fogalmaz meg, akkor ezt teheti az iskola és kollégium vezetõje vagy pedagógusai felé; ebben az esetben 30 napon belül, illetve az iskolaszék, kollégiumi szék felé; ebben az esetben a harmincadik napot követõ elsõ ülésen érdemi választ kell kapnia. Az érdemi válaszhoz való jog mellett a közoktatási törvényben megjelenik a pedagógus illetve az iskolát fenntartó helyi önkormányzat kötelessége arra, hogy a tanuló és a szülõ javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. Az érdemi válasz fogalmát pontosan meghatározza a közoktatási törvény: 121. (1) E törvény alkalmazásában 8. érdemi válasz: amelybõl megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szülõk, tanulók bár tudnak arról a jogukról, hogy kérdést tehetnek fel, vagy javaslatokat fogalmazhatnak meg ez a jogosultságuk mindaddig nem mûködik igazán, amíg az intézmény nem alkot olyan eljárási rendet, amely e joggal való élés mikéntjét biztosítja, vagyis nem tekinti egyenrangú partnernek a szülõt és a diákot. Mindaddig, amíg az intézményben nincs valódi lehetõsége a szülõknek, a szülõi szervezetnek, a tanulóknak és a tanulói diákönkormányzatnak arra, hogy az intézményi döntéseket alakítsák, amíg nem számítanak komolyan a véleményükre és javaslataikra, a kérdés és az érdemi válasz joga is csak névleg létezik. Amíg az intézmény nem veszi figyelembe, hogy a szülõi szervezet és a tanulói diákönkormányzat képviselõje KÉPVISELÕ, tehát a módosító javaslatokról, döntés-elõkészítésekrõl szóló tájékoztatás és a vélemény-kikérés között idõt kell számukra adni, hogy az általuk képviseltekkel megvitathassák az intézmény indítványát, addig a szervezetek véleményezõ, javaslattevõ jogáról nem beszélhetünk. Nem kerülnek felszínre kérdések, amelyekre érdemi választ kell adni. Amíg e kérdésfeltevésnek nincsenek megfelelõ fórumai mind a diákok, mind a szülõk számára, addig csak az informális csatornák mûködnek a szülõk és a diákok között is. Az intézmény feladata a kezdeményezés, ugyanis demokráciára nevelni gyermekeinket csak demokratikus légkörben lehet. Másrészt mert a legfontosabb partnerek véleményének, javaslatainak beépülése az intézményt alakító tényezõk közé a mostani iskoláztatási helyzetben (v. ö. a gyermeklétszám csökkenése miatti intézmény-összevonások, megszüntetések) kiemelt feladata az intézménynek. Eljárásrendet kell alkotni tehát a javaslattétel, a kérdésfeltevés és érdemi válasz jogának érvényesülésére, melynek fõ elemei a következõk lehetnek. Mely esetekben kérjük ki a szülõi szervezet, iskola-, óvoda-, kollégiumi szék véleményét? (A Ktv. megemlíti, hogy mely esetekben kötelezõ kikérni e szervezetek véleményét, ezek nem korlátozhatók, de bõvíthetõk, vagy konkretizálhatók az adott intézményre.) Milyen eljárásban szükséges e vélemény kikérése, mennyi idõt adunk a szervezeteknek a tájékozódásra és tájékoztatásra, a kérdésfeltevésre, hogyan segítjük õket ebben? Milyen lehetõségeket, fórumokat nyújt az intézmény a tanulók, szülõk egyéni kérdés- és javaslattételére? (A lehetõségek széles skáláját kell felajánlani: témától függõen anonim és nem anonim mód, írásbeli és szóbeli javaslattétel stb.) Hogyan, milyen eljárásrendben biztosítja az érdemi válaszadást az intézmény? Mely esetekben ki a felelõs az érdemi válaszadásért? (Különbözõ eseteket tekintve más-más személy lehet: osztályfõnök, szaktanár, pályaválasztási felelõs, gyermekvédelmi felelõs, igazgató stb.) Az érdemi válasz felépítése. A feltett kérdések, javaslatok hogyan épülnek be az iskola munkájába (tervezési és stratégiai jellegû dokumentumaiba)? Ki a felelõs e kérdések, javaslatok, esetlegesen problémák utógondozásáért, ki ellenõrzi az érdemi válaszok határidõre történõ megadásának megvalósulását? Az eljárásrend az intézmény egészét érintõ, minden pedagógusra kötelességeket megfogalmazó dokumentum, így az iskolai belsõ szabályozókban meg kell említeni, viszont valójában az intézményi házirend része, itt kell tehát szerepeltetni. Remseiné Bódi Judit Felhasznált irodalom: 1. Diákjogok a közoktatási törvényben/bíró Endre Koltai Péter Papp György Bp.: ÁTK MKM, Az évi LXXIX. törvény a közoktatásról

30 30 TANÜGY-IGAZGATÁSI DOKUMENTUMOK Tanügy-igazgatási dokumentumok a közoktatási intézményekben A cikk a nevelési-oktatási intézményekben a tanulók tanulói jogviszonyával, tankötelezettségük, tanulmányi kötelezettségük teljesítésével kapcsolatos iratokkal, nyomtatványokkal foglalkozik. Jogszabályi háttér: a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban Vhr.) 7. -a és 4. számú melléklete. A 4. számú melléklet a A tanügyi nyilvántartások címû, pontban tárgyalt részének, illetve a nevelési-oktatási intézmény irattári tervének, az iskolai záradékokat és a kötelezõ nyomtatványokat tartalmazó részének értelmezésével foglalkozik. A tanügyi nyomtatványok köre A rendelet 4. sz. mellékletének III. fejezete jelenleg 7 db az óvodák, 28 db az iskolák, 17 db az alapfokú mûvészetoktatási intézmények és 5 db a kollégiumok által kötelezõen használt nyomtatványt sorol fel. Az óvoda által használt kötelezõ nyomtatványok 1. Felvételi elõjegyzési napló 2. Felvételi és mulasztási napló 3. Óvodai csoportnapló 4. Óvodai törzskönyv 5. Tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény 6. Jegyzõkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekrõl* 7. Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekrõl* Az iskola által kötelezõen használt nyomtatványok 1. Alapvizsga bizonyítvány* 2. Beírási napló* 3. Bizonyítvány (szakmai vizsga alapján)+ 4. Bizonyítványkönyv* 5. Diákigazolvány* 6. Ellenõrzõ 8. Érettségi bizonyítvány* 9. Fakultatív záróvizsga-bizonyítványok** 11. Gyógytestnevelési és könnyített testnevelési napló 13. Javítóvizsga-jegyzõkönyv 14. Jegyzõkönyv a vizsgához 17. Nemzetiségi, etnikai bizonyítványkönyv* 18. Nemzetiségi törzslap (volt anyakönyv)* 19. Órarend 20. Órarendi kimutatás 21. Összesítés a vizsgát tett tanulókról 22. Osztálynapló (csoportnapló) 23. Osztályozóív a vizsgához 24. Osztályozóvizsga-jegyzõkönyv 25. Sportnapló 27. Tantárgyfelosztás 28. Törzslap külív (volt anyakönyvi külív és törzslap)* 29. Törzslap külív, belív, érettségi vizsgához* 30. Törzslap külív, belív, szakmai vizsgához+ 31. Továbbtanulók nyilvántartása 32. Jegyzõkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekrõl* 33. Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekrõl* 34. Egyéni foglalkozási napló (a zenemûvészeti szakközépiskolában) Az alapfokú mûvészetoktatási intézmények által használt kötelezõ nyomtatványok 1. Beírási napló* 2. Tájékoztató füzet (Ellenõrzõ) 3. Egyéni foglalkozási napló 4. Csoportos foglalkozási napló 5. Tantárgyfelosztás 6. Összesítõ kimutatás a térítési díj és tandíj befizetésérõl 7. Eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény 8. Eszköz- és hangszernyilvántartó lap 9. Javítóvizsga-jegyzõkönyv 10. Jegyzõkönyv a vizsgához 11. Osztályozóív a vizsgához 12. Osztályozóvizsga-jegyzõkönyv 13. Jegyzõkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekrõl* 14. Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekrõl* 15. Bizonyítványkönyv* (alapfokú mûvészetoktatási intézmény mûvészeti ágai zenemûvészet, táncmûvészet, képzõés iparmûvészet, szín- és bábmûvészet szerint) 16. Törzslap külív, belív* (alapfokú mûvészetoktatási intézmény mûvészeti ágai zenemûvészet, táncmûvészet, képzõés iparmûvészet, szín- és bábmûvészet szerint) 17. Szülõi nyilatkozat A kollégium által használt nyomtatványok 1. Csoportnapló 2. Kollégiumi napló (Ügyeleti napló) 3. Kollégiumi törzskönyv* 4. Jegyzõkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekrõl* 5. Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekrõl* A közoktatási törvény 72. (2) bekezdése korlátozást tartalmaz a nyomtatványok gyártásával és forgalmazásával kapcsolatban: Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, illetve bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az Oktatási Minisztérium jóváhagyott. A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány elõállításához, forgalmazásához az Oktatási Minisztérium engedélye szükséges. Az iskolai nyomtatványok az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítésérõl kiállított bizonyítvány kivételével az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetõk és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt azonban nyomtatott formában is elõ kell állítani, és meg kell õrizni. A tanügyi nyilvántartások A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló Azzal, hogy a közoktatási törvény az ötévesekre vonatkozóan általános nevelési kötelezettséget határozott meg, megnõtt a jelentõsége az óvodába járó gyermekek szabályszerû nyilvántartásának. 4. a) Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására felvételi és mulasztási naplót kell vezetni, melyet gyermekcsoportonként az óvodapedagógusok vezetnek. [Vhr. 4. sz. melléklet 4. a)] Az általános iskolákban, a középfokú iskolákban és a kollégiumokban a beírási napló a tankötelezettség teljesítésének és a tanulói jogviszony (kollégiumi tagsági viszony) naprakész nyomon követésének egyik legfontosabb dokumentuma. Megjegyzés: A *-gal jelölt nyomtatványok csak az Oktatási Minisztérium engedélyével gyárthatók és forgalmazhatók. A +-szal jelölt nyomtatványok csak az Oktatási Minisztérium engedélyével gyárthatók és forgalmazhatók. A **-gal jelölt nyomtatvány a rendelet hatálybalépése elõtt megkezdett oktatásban alkalmazható.

31 TANÜGY-IGAZGATÁSI DOKUMENTUMOK b) Az iskolába, a kollégiumba felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az iskola vezetõje által kijelölt nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazott vezeti. [Vhr. 4. sz. melléklet 4. b)] Ha a gyermek óvodai elhelyezése megszûnt, a tanulói jogviszony szünetel vagy megszûnt, ill. a kollégiumi tagsági viszony megszûnt, azt a felvételi és mulasztási naplóból ill. a beírási naplóból a megfelelõ záradékkal törölni kell. 4. c) A gyermeket, a tanulót akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, illetõleg a kollégiumi tagsági viszony megszûnt. A törlést a megfelelõ záradék bejegyzésével kell végrehajtani. [Vhr. 4. sz. melléklet 4. c)] A Vhr. 4. sz. mellékletének d) és e) pontja kitér a sajátos nevelési igényû gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos tanügyi nyilvántartásra is: 4. d) Ha az óvoda, az iskola, illetve a kollégium sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértõi és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat idõpontját. 4. e) Az óvoda, az iskola a d) pontban meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes szakértõi és rehabilitációs bizottság részére azon gyermekek, tanulók nevét a bizottsági szakvélemény számával együtt, akiknek a felülvizsgálata a következõ tanévben esedékes. A foglalkozási napló 5. Az óvodai, a tanórai, a tanórán kívüli, valamint a kollégiumi foglalkozásokról a nevelõ munkát végzõ, illetve a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót stb.) vezet. A foglalkozási naplót az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni. [Vhr. 4. sz. melléklet 5.] A jogszabály szûkszavú definíciója nagy számú és sokrétû nyomtatványcsoportot takar. Már a tanórákon használt osztálynapló is sokféle lehet, hiszen iskolafokozatonként és iskolatípusonként más-más naplót használnak a nevelési-oktatási intézmények, továbbá más naplót használnak a nappali és az esti levelezõ tagozatokon is. Az iskolai tevékenység rendkívüli sokrétûsége, sokszínûsége is megsokszorozza a foglalkozási naplók számát (pl. ügyeleti napló, tanfolyami napló, sportfoglalkozások naplói stb.). A naplók elõállításához és használatához nem kell minisztériumi jóváhagyás és engedély. A foglalkozási napló általában 2 részbõl áll: A haladási rész a tanítási anyagot, az óra sorszámát, a hiányzókat tartalmazza. Pontos vezetése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. Az osztályozó rész a tanulók adatait, az írásbeli, szóbeli és gyakorlati teljesítményüket értékelõ érdemjegyeket, az esetleges dicséreteket, jutalmakat, büntetéseket, valamint a félévi és év végi osztályzatokat tartalmazza. Az érdemjegyek naprakész beírása a foglalkozást tartó pedagógus feladata. A naplók vezetéséért és rendben tartásáért az osztályfõnök felelõs. Hatáskörébe tartozik: a mulasztások igazolása és összesítése; a jutalmazások, fegyelmi büntetések; a tanulók iskolai munkájával, életével összefüggõ egyéb események záradékai. A törzslap 6. a) Az iskola a tanulókról a felvételt követõ harminc napon belül nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót. A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni a teljes tanulmányi idõre kiterjedõen a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. b) Ha az iskolai nevelés és oktatás nyelve a nemzeti és etnikai kisebbség nyelve vagy más idegen nyelv, a törzslapot magyar nyelven és az oktatás nyelvén is vezetni kell. Ha a két szöveg között eltérés van, és nem állapítható meg, hogy melyik a helyes szöveg, a magyar nyelvi bejegyzést kell elfogadni. c) Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos tanuló nevelésétoktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértõ és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat idõpontját. d) A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján póttörzslapot kell kiállítani. A póttörzslapot az a) b) pontban foglaltak szerint kell kiállítani. [Vhr. 4. sz. melléklet 6. a d)] A tanulók személyi adatait, tanév végi osztályzatait, mulasztásait, a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a tankötelesek nyilvántartását tartalmazó törzslapot az osztályfõnök vezeti. A törzslap személyi és tanév végi adatainak az osztálynapló és a bizonyítványok adataival való egyeztetését két összeolvasó tanár közremûködésével az osztályfõnök végzi. Összeolvasás után az adatok megegyezését mindhárman aláírásukkal igazolják. Az adatok egyezõségéért az összeolvasók, az összeolvasás ellenõrzéséért az igazgató felelõs. A bizonyítvány Az iskolában kiállított egyik legfontosabb okmány a bizonyítvány. A közoktatási törvény a bizonyítvány fõbb funkcióit és jellemzõt az alábbiak szerint határozza meg: 72. (1) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítésérõl bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványt magyarul, illetve ha az iskolai oktatás részben vagy egészben a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetõleg más idegen nyelven folyik, két nyelven, magyarul és a nemzeti vagy etnikai kisebbség, illetve az idegen nyelven kell kiállítani. A bizonyítványnyomtatvány tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét. Az iskolai bizonyítvány A tanulónak az iskolához való tartozását és az iskola egyes évfolyamain tanúsított tanulmányi elõmenetelét tanúsító okmány, okmánymásodlat. A bizonyítvány az illetõ iskolai végzettségét és szakképesítését tanúsítja. Az általános iskola 8. osztályáról kiállított bizonyítvány egyúttal az általános iskolai végzettséget is tanúsítja. Az ember életét végigkísérõ okmány, hiszen újabb iskolába történõ beiratkozás, felvételi, munkába állás, alkalmazás esetén be kell mutatni. A bizonyítvány törzslap része a tanuló legfontosabb személyi adatait, az ezeket hitelesítõ aláírást és bélyegzést, tanulmányi része az egyes tantárgyakból kapott osztályzatait, az aláírókat és a tanuló továbbhaladására vonatkozó bejegyzéseket tartalmazza. Az iskolai bizonyítványt az osztályfõnök állítja ki a törzslap adataival megegyezõen. A bizonyítványokat az osztályfõnök és az igazgató (vagy az ezzel megbízott igazgatóhelyettes, felnõttoktatási intézményben tagozatvezetõ) írja alá, és az iskola bélyegzõjével látja el. Az iskolai bizonyítvány a magatartás, a szorgalom és az egyes tantárgyak osztályzatain kívül tartalmazza a tanuló továbbhaladására, továbbtanulására, a tanulmányok befejezésére vonatkozó tantestületi határozatokat. Közoktatási törvény 70. (4) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelõtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfõnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérõl. A záradékok közül a bizonyítványba a Vhr. 4. sz. mellékletének II. részében közölt záradékok egyikét kell értelemszerûen bejegyezni.

32 32 TANÜGY-IGAZGATÁSI DOKUMENTUMOK II. Az iskolák által alkalmazott záradékok Záradék Dokumentumok 1. Felvéve [átvéve, a(z)... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe)... iskolába. Bn., N., TI., B. 1/A. Az elsõ évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája elõkészítõnek minõsül, tanulmányait az elsõ évfolyamon folytathatja. Bn., N., Tl., B. 2. A... számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betûvel)... évfolyamon folytatja. Bn., TI. 3. Felvette a(z) (iskola címe)... iskola. Bn., TI., N. 4. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja. Bn., TI., N. 4/A.... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. N., Tl., B. 4/B. Mentesítve... tantárgyból az értékelés és a minõsítés alól. N., Tl., B. 4/C.... tantárgy... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következõk szerint:... N., Tl., B 5. Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 19.../... tanévben felmentve... miatt. N., TI., B. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. 6. Tanulmányait a szülõ kérésére (szakértõi vélemény alapján) magántanulóként folytatja. N., TI. 7. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve]... tantárgy tanulása alól. N., TI., B. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. 8. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z)... évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni. N., TI. 9. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idõ megrövidítésével teljesítette. N., TI., B. 10. A(z)... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve... -tól... -ig. N. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. 11. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelõtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. N., TI. 12. A nevelõtestület határozata: a (betûvel)... évfolyamba léphet, vagy A nevelõtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, N., TI., B. tanulmányait... évfolyamon folytathatja. 13. A tanuló az... évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig,... hónap alatt teljesítette. N., TI. 14. A(z)... tantárgyból javítóvizsgát tehet. N., TI., B. A javítóvizsgán... tantárgyból... osztályzatot kapott... évfolyamba léphet. TI., B. 15. A... évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti. N., TI., B. 15/A. Az... évfolyamot az évi LXXIX. törvény 72. -ának (4) bekezdésében foglaltak alapján megismételte. 16. A javítóvizsgán... tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. TI., B. 17. A(z)... tantárgyból... -án osztályozó vizsgát tett. N., TI. 18. Osztályozó vizsgát tett. TI., B. 19. A(z)... tantárgy alól... okból felmentve. TI., B. 20. A(z)... tanóra alól... okból felmentve. TI., B. 21. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére...-ig halasztást kapott. TI., B. 22. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z)... iskolában független vizsgabizottság elõtt tette le. TI., B. 23. A(z)... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. TI., B., N. 24. Tanulmányait... okból megszakította, a tanulói jogviszonya...-ig szünetel. Bn., TI.

33 TANÜGY-IGAZGATÁSI DOKUMENTUMOK A tanuló jogviszonya a) kimaradással, b)... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, Bn., TI., B., N. d) térítési díj, tandíj-fizetési hátralék miatt, e)... iskolába való átvétel miatt megszûnt, a létszámból törölve fegyelmezõ intézkedésben részesült. N fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása ig felfüggesztve. 28. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a) A tanuló... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülõt felszólítottam. b) A tanuló ismételt... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülõ ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. Bn., TI., N. 29. Tankötelezettség megszûnt. Bn. 30. A... szót (szavakat) osztályzato(ka)t...-ra helyesbítettem. TI., B. 31. A bizonyítvány... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. B. 32. Ezt a póttörzslapot a(z)... következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett... adatai (adatok) alapján állítottam ki. 33. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót TI. Pót. TI. 33/A. A bizonyítványt... kérelmére a... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. Tl., B. 34. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név..., anyja neve... a(z)... iskola... szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási Pót. B. nyelvû osztály, tagozat)... évfolyamát a(z)... tanévben eredményesen elvégezte. 35. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedõ tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez... vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplõ, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelõen alkalmazhatja, illetve megfelelõen záradékot alakíthat ki. 36. Érettségi vizsgát tehet. TI., B. 37. Gyakorlati képzésrõl mulasztását...-tól...-ig pótolhatja. TI., B., N. 38. Beírtam a... iskola elsõ osztályába. 39. Ezt a haladási naplót... tanítási nappal (órával) lezártam. N. 40. Ezt az osztályozó naplót... azaz... (betûvel) osztályozott tanulóval lezártam. N. Alkalmazott rövidítések: Beírási napló: Bn., Osztálynapló: N., Törzslap: TI., Bizonyítvány: B. A kollégiumok által alkalmazható záradékok Záradék Dokumentumok 1. Felvéve a... kollégiumba (externátusi elhelyezésre) a(z)... tanévre. Kt. 2. A kollégiumi tagsága (externátusi elhelyezése)... miatt megszûnt. Kt., Kn., Csn fegyelmezõ intézkedésben részesült. Csn fegyelmi büntetésben részesült. Kt., Csn. Alkalmazott rövidítések: Csoportnapló: Csn., Kollégiumi napló: Kn., Kollégiumi törzskönyv: Kt. A záróvizsgák bizonyítványai A záróvizsgák bizonyítványait, tehát az érettségi és a szakképesítést tanúsító bizonyítványokat a vizsga törzslapjaival megegyezõen kell kiállítani. A vizsgabizonyítványok iratmintáit, kitöltésük módját a törzslaphoz hasonlóan az egyes iskolatípusok vizsgaszabályzatai tartalmazzák. A bizonyítványt a törzslap alapján az elõírt ûrlapon (bizonyítványnyomtatványon) a vizsgabizottság jegyzõje kézírással állítja ki, az elnök és az igazgató írja alá. Közoktatási törvény 70. (3) A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképesítést tanúsító bizonyítványokról a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint központi nyilvántartást kell vezetni. A bizonyítványok vezetésével, kezelésével kapcsolatos eljárási szabályok Mind az iskolai, mind a záróvizsga-bizonyítványok szoros elszámolású nyomtatványok, jól zárható helyen kell tartani õket [Vhr. 4. sz. melléklet 12. a)]. A kitöltõ osztályfõnöknek ill. a jegyzõnek átvételi elismervénnyel, az elismervényen

34 34 TANÜGY-IGAZGATÁSI DOKUMENTUMOK sorszámozással kell átadni. A sérült, rontott vagy bármely ok miatt felhasználásra nem kerülõ bizonyítványt jegyzõkönyv felvételével kell megsemmisíteni [Vhr. 4. sz. melléklet 12. b)]. A tanügyi nyilvántartások vezetésével kapcsolatos eljárási szabályokat (ki mit vezet) a Vhr. 4. sz. mellékletének 10 a) c) pontjai tartalmazzák. Vhr. 7. a) A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót. A bizonyítványban záradék formájában fel kell tüntetni az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a mûvészeti alapvizsga és záróvizsga letételét. A Vhr. 4. sz. mellékletének 7. b) e) pontja foglalkozik az elveszett, megsemmisült bizonyítványok pótlásával: 7. b) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról kérelemre a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. c) Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévõ nyilvántartások alapján kérelemre pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. d) Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. e) A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett idõszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. Javítás a tanügyi nyilvántartásokban A Vhr. 4. sz. mellékletének 11. a) pontja írja elõ a tanügyi nyilvántartásokban történõ javítások módját: A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzõjének lenyomatával kell hitelesíteni. A törzslapot, bizonyítványt és valamennyi tanügyi nyilvántartást lehetõleg hiba nélkül kell kitölteni. Ha mégis elõfordul téves bejegyzés, azt a fent leírt módon lehet javítani. A javítást a 30. vagy 31. számú záradékkal kell elvégezni: A... szót (szavakat) osztályzato(ka)t... -ra helyesbítettem. (30. sz. záradék) A bizonyítvány... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. (31. sz. záradék) A törzslapon és a bizonyítványban ráírással, radírozással, kaparással, vegyszerrel, a hibás szöveg lefestésével vagy leragasztásával javítani tilos. Ha a bizonyítvány kiállításánál olyan tévedés fordult elõ, hogy az osztályfõnök a törzslapról más tanuló adatait írta be a bizonyítványba, az 1. osztály esetében új bizonyítványt kell kiállítani. Ha magasabb évfolyamon történik a hiba, a téves bejegyzést tartalmazó lapot át kell húzni, a jegyzet rovatban az oldalt érvényteleníteni kell a 31. számú záradék szerint, továbbá dátummal, aláírással, pecséttel kell ellátni. Ezt követõen a helyes szöveget a következõ lapra kell írni. A tantárgyfelosztás és az órarend 8. a) Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelezõ óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelezõ óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója a nevelõtestület véleményének kikérésével hagyja jóvá. b) A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. [Vhr. 4. sz. melléklet 8. a) b)] A tantárgyfelosztást az igazgató a tanévzáró értekezlet napjáig készíti el. Az iskola órarendjét a tanévnyitó értekezlet napjáig el kell készíteni Az órarend magában foglalja a helyettesítési és ügyeleti beosztás rendjét is. Egy példányát a tanári szobában kell kifüggeszteni. A jegyzõkönyv 9. Jegyzõkönyvet kell készíteni, ha jogszabály elõírja, továbbá ha a nevelésioktatási intézmény nevelõtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény mûködésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelõ-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetõleg, ha a jegyzõkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelésioktatási intézmény vezetõje elrendelte. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévõk felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzõkönyv készítõjének az aláírását. A jegyzõkönyvet a jegyzõkönyv készítõje, továbbá az eljárás során végig jelen lévõ alkalmazott írja alá. [Vhr. 4. sz. melléklet 9.] Jegyzõkönyv készítését az iskola élete, munkája sok esetben indokolja (pl. értekezletek, vizsgák jegyzõkönyvei). Az évrõl évre visszatérõ eseményekrõl a jegyzõkönyvet formanyomtatványon lehet felvenni. Ezen jegyzõkönyvminták jelentõs része valamennyi iskolatípusban megtalálható, más részük iskolafokozathoz vagy iskolatípusokhoz köthetõ. A leggyakrabban használt jegyzõkönyvnyomtatványok: tanulmányok alatti vizsgák jegyzõkönyvei (osztályozó, javító-, különbözeti, beszámoltató vizsga jegyzõkönyvei; független vizsgabizottság elõtti vizsga jegyzõkönyve); záróvizsgák jegyzõkönyvei (a vizsgabizottság folyamatos jegyzõkönyve a záróvizsgáról; a záróvizsgák egyes részeinek vagy eseményeinek jegyzõkönyvei). A tanügyi dokumentumok selejtezése A Vhr. 4. sz. mellékletének I. Irattári tervrõl szóló fejezete tartalmazza a tanügyi dokumentumok kötelezõ õrzési idejét, amelyet az alábbi táblázatból lehet nyomon követni: Nevelési-oktatási ügyek Õrzési idõ Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 10 Törzslapok, póttörzslapok, nem beírási naplók selejtezhetõ Felvétel, átvétel 20 Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 5 Naplók 5 Diákönkormányzat szervezése, mûködése 5 Pedagógiai szakszolgálat 5 Szülõi munkaközösség, iskolaszék szervezése, 5 mûködése Szaktanácsadói, szakértõi vélemények, javaslatok 5 és ajánlások Gyakorlati képzés szervezése 5 Vizsgajegyzõkönyvek 5 Tantárgyfelosztás 5 Gyermek- és ifjúságvédelem 3 Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 1 Alapvizsga, érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozatai 2 Telekes Annamária

35 VISELKEDÉSKULTÚRA A viselkedéskultúra szerepe megváltozott világunkban 35 Kinek van ma szüksége az illem, szûkebb értelemben az etikett, még szûkebben a protokoll ismeretére? Mindenkinek, aki közösségben él és dolgozik, társaságban forog. A nõknek, hogy ismét hölgyek, a férfiaknak, hogy ismét urak lehessenek; a fiataloknak, hogy illedelmes magatartásukkal kivívhassák környezetük rokonszenvét és elismerését, hiszen a viselkedési szabályok ismerete és helyes alkalmazása az üzleti siker fontos feltétele. A korlátlan lehetõségek, a személyi szabadság korát éljük: farmerban megyünk színházba és munkahelyünkre, a hamburger elfogyasztásához nem szükséges az asztali illem gyakorlása. Le tegezünk mindenkit, aki utunkba kerül, hagyjuk, hogy gyermekeink mások lakásában zavartalanul tombolják ki magukat, és aki a vonat nemdohányzó szakaszában rágyújt, egyértelmûen kinyilvánítja, mennyire tartja az elõírásokat és szabályokat. Észre kell azonban vennünk, hogy szabadságunk korlátlan kiélése mások szabadságát csorbítja, mások jóérzését sérti. Gondoljuk csak meg: a világ népessége egyre gyarapszik, egyre többünknek kell megosztoznunk az adott méretû Földön. Az európai városlakó ezt már régen érzi a saját bõrén, amikor sorban áll pénztáraknál, közlekedési eszközökön tolong, liftben feszeng, vagy zsúfolt strandok medencéjében próbál kikapcsolódni. Az illem, az etikett és a protokoll ismeretére mindazoknak szükségük van, akik munkájuk, életük során másokkal kerülnek kapcsolatba mindenkinek tehát, aki igényt formál rá, hogy azt tartsák róla: van viselkedéskultúrája, tudja, mit illik. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy sokaknak mennyire hiányos a felkészültségük a társas életben való viselkedés terén. Egyszerû dolgokra gondolok: nem tudnak például telefonálni. El kell magyarázni nekik azt, hogy elõször köszönök, azután bemutatkozom, és csak azután kezdem el a mondókámat. Vagy azt, hogy hölggyel érkezve a férfi lép be elõször egy nyilvános helyre. Ezt sokan udvariatlanságnak vélik, pedig ez abból a régi szokásból maradt ránk, hogy a férfinak föl kellett mérnie, hogy biztonságos-e a hely. Sokan nem tudják, hogy ha két nõt kísér egy férfi, akkor ismét csak a védelmezés kötelessége, vagy a mindkettõnek egyforma szolgálattétel miatt neki kell középütt mennie. Hiszen kedves férfi olvasóim lehet, hogy a most leírtak nem váltanak ki egyöntetû tetszést, de a protokollban a nõ a fölérendelt, és a férfi az alárendelt. A férfinak az a szerepe, hogy védelmezze, oltalmazza a társaságában lévõ hölgyet, hölgyeket. A rangsor felállításánál az alapvetõ rendezési elv a nem, a kor, és csak ezek után a hivatali rang. Tehát elképzelhetetlen, hogy vezetõ beosztás arra hatalmazzon fel egy cégvezetõt, hogy titkárnõjét, bármennyire is fiatal az, tegezve szólítsa meg. Csak érdekességként említeném itt meg: azt tartják, hogy minél attraktívabb egy cégvezetõ titkárnõje, annál nagyobb likviditási gondjai vannak a cégnek. Hiszen ebben a szerepkörében a fiatal hölgy agyára van szükség, nem pedig más testi adottságaira. Ezért nem felesleges arra figyelmet fordítani, hogy a munkahelyen milyen öltözködési kultúrát várunk el. Itt a homlokra és fõleg a mögötte lévõ állományra van szükség, és nem más testrészekre. Régebben az iskola mellett a táncés illemtanárok ezeket a cseppet sem felesleges dolgokat is megtanították. Ma ezekre senki sem szán idõt, pedig szükségük lenne rá a mai gyerekeknek is. Egyrészt azért, mert ezek a kezdetben talán formális gyakorlatok egy idõ után visszahatnak az emberre, formálóvá válnak, kultúráltabbá teszik. Ez a társadalmi haszna. Másrészt a helyes viselkedés ma már a karrierépítés elengedhetetlen része, ez pedig egyéni haszon. A gyökerek Miért alakult ki egyáltalán a protokoll? A században egyik-másik fõnemes gazdagságában felülmúlta sokszor a királyt is, ezért valamilyen módon tudtára kellett adni a világnak, hogy ki az úr a háznál. A 15. században a bizánci udvarnál alkották meg az elsõ szabályokat, az elsõ írásos emlékek ebbõl a korból valók. A velencei kalmárok közvetítésével kerültek Európa királyi udvaraiba. A spanyol királyi udvarban a 15. században már olyan szigorúan vették az etikettet, hogy az udvari illemszabályok be nem tartóit testileg is megfenyítették. A francia uralkodói udvarban az újabb és újabb etikett szabályok alkotói fõleg a királyi szeretõk voltak, ebben is nagy érdemeket szerzett a híres Madame Pompadour. Az etikett végül éppen túlszabályozottsága miatt vált be nem tarthatóvá és összeomlott. A polgári viselkedés szabályait ban Az emberek közötti érintkezésrõl címmel Adolf Freiherr Knigge alkotta meg. A legújabb kori viselkedéskultúra forrásmûve 1936-ban jelent meg Érvényesülés címmel, szerzõje a brit Dale Carnegie. Emlékszik tisztelt Olvasó, hogy mit is olvasott a bevezetõben? A viselkedési szabályok ismerete és helyes alkalmazása az üzleti siker fontos feltétele. Már közel ötven éve ismert ez a tény a nyugati társadalmakban. Mindig irigykedve hallgatjuk és olvassuk, hogy a brit oktatási rendszerben lényegesen alacsonyabb számú és emberöltõkön keresztül változatlan törvényekkel dolgoznak, nem is olyan rossz eredményekkel. Hogy miért? Sok mindent nem törvényekkel kell szabályozniuk, mert generációkon keresztül ívelõ hagyományokra, viselkedési szabályokra hagyatkozhatnak, mint például az öltözködés, ékszerviselet az iskolában. A házirendek megírásánál mennyi gondot okozott és okoz ez nekünk! A viselkedéskultúra örök érvényû alapszabályai Mivel írásomnak célja nem egy új viselkedéskultúra-könyv megírása, hanem sokkal inkább a figyelem ráirányítása erre a fontos területre, álljanak itt annak örök érvényû alapszabályai, melyek minden bizonnyal megfelelõ lehetõséget biztosítanak mindenki számára az eligazodáshoz, az elsõ lépések megtételéhez. Ezek a következõk: a mindenkinek kijáró kölcsönös tisztelet, a határozottság a megfelelõ, világos, tárgyszerû kommunikáció, a jó ízlés, a tapasztalat, a ráérzés, a kivárás ismeretlen szituációban a tapasztaltabb viselkedésének követése, a mértéktartás evésben, ivásban, öltözködésben, hangerõben. És még egy, bár a szakirodalomban nem található, de én nagyon fontosnak tartom: a tisztaság, a jól ápoltság elengedhetetlen. Ne feledjék, a viselkedni tudó, jól öltözött munkavállaló a modern piacgazdaság nyertese. Az öltözködésnél is iránymutatóként használhatjuk a fentebb leírt alapszabályokat. Melyeket is? Jó ízlés, mértéktartás, tisztelet. Jól öltözöttségünkkel hivatásunkat, munkánkat, partnereinket tiszteljük meg. Hogy aznap éppen mit viselünk egy fontos tárgyaláson, egy társasági alkalmon, vagy éppen egy randevún, annak fontos üzenet értéke van. Gondolják végig, ha csak ezeket a szabályokat betartanánk, mennyivel másképp telhetnének mindennapjaink! Bár az alapszabályok között nem szerepel, de nem maradhat ki célját ismerve ebbõl az írásból a személyes példamutatás fontosságának megemlítése. A család, az óvoda, az iskola szerepe, a felnõttek felelõsségének említése. Ide kapcsolódóan engedjék meg, hogy egy személyes tapasztalatom legyen a záró mondat. Fiatal lányoknak tanítottam protokoll ismereteket, és az egyik téma az ültetésrend volt az autóban. Mellékesként megjegyeztem, hogy természetesen a férfinak illik kinyitni az autó ajtaját és ki- illetve besegíteni a társaságában lévõ hölgyet. Erre nagy nevetés közepette ezt mondta egyikük: Tanárnõ, hol él? Még mindig ott állhatnék a mozi elõtt, ha erre várnék. A válaszom így hangzott: Amit elvársz, és amire idõt és lehetõséget adsz, a partneredtõl azt kapod. Némethné Józsa Ágnes

36 2 Vitnyédi bányató, akvarell Út az erdõben Vitnyéden, akvarell Virágcsendélet, akvarell Rábaközi akvarellek Ébredõ földek, akvarell Õszerdõ Vitnyéden, pasztell Barta Szilveszter mûvészeti rajz, szerkesztõ és ábrázoló geometria, mûvészettörténet szakos középiskolai tanár; földrajz rajz szakos általános iskolai tanár. Kapuváron a Felsõbüki Nagy Pál Gimnáziumban és a Széchenyi István Általános Iskolában tanít. Évtizedek óta rajzol és fest, számos kollektív és önálló kiállításon szerepelt. Több alkalommal bemutatkozott a Hogyan Tovább? Tárlat rovatában. Rábaközi akvarelljeit saját gondolataival ajánljuk Olvasóinknak: Mindig kedveltem a vízfestéket, a pasztell mellett. Rájöttem, nehéz technika, de szeretem, csinálom. A messzirõl jött embernek a A kapuvári Szent Anna templom és virágzás, akvarell Rábaköz friss élmény. Földjeivel, fáival, virágaival, vizeivel és õszinte embereivel. A formát, a táj szellemét, a táj szerelmét keresem, kutatom, azt is írhatom: rombolva építek, és építve rombolok. A mûvészet nagy igazságai ezer évek óta nem változtak. Nyílegyenes az út az egyiptomiaktól Picassóig és tovább napjainkig. Kérdés: milyen funkciói alapján kép a kép? A mondanivaló, a stílus, a hangsúlyok és a függések változhatnak, a MÛVÉSZET örök. Ami õszinte és igaz, az helyet kap szívünkben. A korszellem számomra nem kipipálható szempont, hanem hûség istenhez, emberhez, tájhoz, szerelemhez és szeretethez. Nedves és száraz papírra egyaránt festek, szabadon, véletlenszerûen és tudatilag kontrollálva. Élvezem, ahogy az élmény materializálódik: a víz, a festék, a szivacs és az ecset, de fõként az agy, a lélek együttmûködésében. A természetben festek, és szeretném, ha az embereknek tetszenének lapjaim, kiállíthatnék, mert nagyon fontos a siker, bár az alkotás öröméért festek! HOGYAN TOVÁBB? 2001/1

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Pedagógiai program módosítása Miskolc, 2010. október 25.

Pedagógiai program módosítása Miskolc, 2010. október 25. Selyemréti Általános és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Pedagógiai program módosítása Miskolc, 2010. október 25. 1 Pedagógiai program felülvizsgálata, módosítása Iskolánkban a nevelő-oktató munka

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,

Részletesebben

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Szakszolgálati feladatellátásunk a számadatok tükrében Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben

RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA és KOLLÉGIUM

RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA és KOLLÉGIUM RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA és KOLLÉGIUM Cím: 2660 Balassagyarmat Nyírjes, Nyírjespuszta 5. OM azonosító: 100804 Telefonszám: 35/300-352 Faxszám: 35/300-585 Honlap: www.ridens.hu Email

Részletesebben

Felvételi tájékoztató 2010/2011-es tanév

Felvételi tájékoztató 2010/2011-es tanév Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Krúdy Gy.u.32. Telefon: (42) 445-332 Fax: (42) 447-545 E-mail: sipkay@chello.hu http://www.sipkay.hu

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. III.né. 15-24 évesek

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30 KT 121 28. bekezdés Sajátos nevelési igény ű tanulók ellátásának feltételei Sajátos nevelési igény ű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 8. osztályos diákoknak. a 2014/2015-ös tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 8. osztályos diákoknak. a 2014/2015-ös tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. osztályos diákoknak a 2014/2015-ös tanévre Magyar Gyula Kertészeti Szakképző Iskola OM azonosító: 035409 Elérhetőségeink: Cím: 1106 Budapest, Maglódi út 8. Telefon: (06-1) 261

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

FEJLESZTÉSI MEGÁLLAPODÁS

FEJLESZTÉSI MEGÁLLAPODÁS FEJLESZTÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Székhely/postacím: 1082 Budapest, Üllői út 76. adószám: 15493857-1-42 statisztikai

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt 2004-2011. Csibi Enikő szakszolgálati igazgatóhelyettes 2011.12.12 Változó törvényesség, állandó szakmaiság! Rövid történeti

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után

A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után Szatmáriné Mályi Nóra 2010.11.13. Logopédia Feladata: (Kt. 36.) a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása,

Részletesebben

A 110. sorszámú Gyógypedagógiai segítő munkatárs megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

A 110. sorszámú Gyógypedagógiai segítő munkatárs megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye A 110. sorszámú Gyógypedagógiai segítő munkatárs megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 140 01

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium A 2014/2015-es tanév munkaterve 1 Leviczky Cirill igazgató 1. BEVEZETÉS A 2014/2015-ös tanév munkatervének elkészítése különösen az

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Ecsegfalva Község Önkormányzat 010. május 31-én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 011/01. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Tel.: 78/414-014 e-mail: kistersegkkoros@emitelnet.hu

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Tel.: 78/414-014 e-mail: kistersegkkoros@emitelnet.hu Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Tel.: 78/414-014 e-mail: kistersegkkoros@emitelnet.hu 152-4./2007. Kivonat A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 2007. december 5-én

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az intervenció jegyében Mohács, 2013. szeptember 28 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS Az Országos kompetenciamérés céljai Iskolák, fenntartók: a visszajelzés az intézmény, tanulócsoportok és a tanulók egyéni teljesítményéről saját elemzések készítése saját mérések

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HUMÁN ÜGYEK Bizottságának 2011. augusztus 23-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS a HUMÁN ÜGYEK Bizottságának 2011. augusztus 23-ai ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: Sz-481/2011. ELŐTERJESZTÉS a HUMÁN ÜGYEK Bizottságának 2011. augusztus 23-ai ülésére Tárgy: A József Attila Általános Iskola és AMI Helyi

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 5. melléklete Dunakeszi Oktatási Központ 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Dunakeszi Oktatási Központ

Részletesebben

Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-16243/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa

Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-16243/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-16243/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy:

Részletesebben

Felvételi eljárás rendje a 2015/2016-os tanévre

Felvételi eljárás rendje a 2015/2016-os tanévre Felvételi eljárás rendje a 2015/2016-os tanévre Indítandó osztályok, kódok: Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály Kód: 01 5 évfolyamos képzés. (nyelvi előkészítő év angol nyelvből + 4 év ) A helyi tanterv

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján Kaposvár Város Önkormányzata

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2016/2017-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2016/2017-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2016/2017-es tanévre 2 Beköszöntő helyett Választani mindig nehéz, hiszen a döntéssel, miközben új utak nyílnak, mások lezárulnak. Különösen nehéz ismeretek hiányában felelősségteljesen

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek:

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: 1.) 3. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. Törvényhez 2.) Jegyzkönyv: Szüli szervezet ülésérl 3.) Jelenléti ív: Szüli szervezet ülésérl 4.)

Részletesebben

I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9.

I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9. I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9. az útnak célja van. (Martin Buber) Az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT bemutatása Faltumné Varga Gyöngyi tagintézmény-vezető

Részletesebben

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE (TÁMOP 3.1.9/08/01) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása Oktatáselméleti Kutatócsoport Diagnosztikus

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton.

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton. Intézményünk, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (Nyíregyháza, Szarvas u. 10-12.) nyert a TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. október 29-i ülésére Tárgy: Állásfoglalás a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon,

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 6900 Makó, Vásárhelyi

Részletesebben

alapú vel HEFOP-3.1.3

alapú vel HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás s bevezetésével vel HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben