SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő

Átírás

1 SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő

2 Együttnevelés, együttoktatás évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve nem csak törvény kellett hozzá tárgyi, technikai feltételek személyi feltételek gyógypedagógus integráló pedagógia módszertanának kialakítása finanszírozás kedvcsináló: emelt normatíva 2011-ig feladat finanszírozás 2011-től

3 Integráló nevelés = együttnevelés Minden gyermek függetlenül a sérülés vagy elmaradás okától és súlyosságától megkülönböztetés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben.

4 Az iskola alkalmazkodik a gyermekek körében tapasztalható kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez.

5 Együttnevelés, együttoktatás MA tantárgyi, résztantárgyi mentesítések a KöTv 30. (9) szerint tantárgyi, résztantárgyi mentesítések, szöveges értékelésre javaslattétel a NKöTv 56. (1) a) és b) (2) szerint Cél: A mentesítések elkerülése, illetve lecsökkentése!

6 Érintett gyermeknépesség NKöTv szerint: kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, (SNI) ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, (BTMN) ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

7 Érintett gyermeknépesség sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

8 Érintett gyermeknépesség beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

9 Differenciált oktatás Differenciált értékelés

10 ÉRTÉKELÉS szummatív diagnosztizáló formatív

11 tanterv tananyag tanórai (tantermi) folyamatok tanulói egyéni fejlesztési eredmények értékelés

12 Differenciált pedagógiai értékelés, mely egymáshoz rendeli a céloktól kiinduló normatív információk (tantervi követelmények) a tanulói produktumokban (tudás, készség) jelentkező, empirikus eredetű információk EGYENRANGÚ KEZELÉSÉT KÖLCSÖNÖS FIGYELEMBE VÉTELÉT a tanítási tanulási folyamat szakaszaira bontva

13 Tanulói portfólió tanulói teljesítmény folyamatos, egyénre szabott nyomon követése

14 Együttnevelés, differenciált oktatás Egyéni sajátosságokat figyelembe vevő, differenciált tanulásszervezés és tananyagrendezés ÁRNYALT ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

15 Pedagógiai Programban részletes kifejtés, SNI kategóriánként, rögzítés! szöveges értékelés átváltható érdemjegyre (az átváltást a PP-ban ki kell fejteni!)

16 Jó együttnevelés állandó gyógypedagógus osztályonként max. 3 fő SNI (10%-nál ne legyen több!) ped gyógyped. közötti szoros, állandó együttműködés differenciált tananyagrendezés ez a tanulók eltérő képességeihez igazodó, differenciált feladat- és tevékenységi sorok folyamatos készítése

17 SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS tanulmányi fejlődés és eredmény személyes kompetenciák szociális kompetenciák tanulási motiváció ÁTALAKÍTHATÓ ÉRDEMJEGYRE

18 Értékelési rendszer diagnosztizáló, folyamatfeltáró, rugalmas, szem előtt tartja a 2/2005. (III.1) OKM rendelet A sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelvei -t Elve: Minimális kedvezmény, maximális segítség!

19 Értékelési rendszer, és nem Ne minősítsen! osztályozás! Fejlődési állapotról szóljon! Önmagához mért fejlődést írjon le, és ne standardokhoz mérjen! Tartsa szem előtt, hogy a tanuló a saját lehetőségeit mennyire használta ki! Legyen rugalmas! Legyen módosítható!

20 Szöveges értékelésből érdemjegy értékelési szempontok konszenzusa a nevelőtestületben évközi mérések eredményei havi tanári visszajelzések közös értelmezése jegy

21 Nem standardok, hanem a tantervi követelményeket pszichológiai elméleti alapokon nyugvó tapasztalati megközelítéssel szakaszokra bontani ebből lesz az átlagszint, amihez viszonyítani lehet van benne folyamat feltáró diagnosztizálás fejlesztési cél nem norma, hanem kritérium orientált célja nem a minősítés! célja annak megállapítása, hogy : ki hol tart? hányan tudják már? hányan nem? ez alapján készülnek a többségi pedagógiai egyéni fejlesztési tervek

22 Diagnosztizáló: hibafeltáró, fejlesztést alapozó értékelés Formatív: fejlesztő, tanulási motivációs bázis alakítására fókuszál Szummatív: félévkor, év végén, összegző; részletes leírás, összegzés az eredményekről

23 Csak a PP-ban lefektetett módon! Ott részleteiben kidolgozva! Irányelvek messzemenő szem előtt tartása!

24 Nem az értékelés tartalma és módja a fontos, hanem a számonkérésig tartó ismeretszerzési, készségfejlesztési folyamat!

25 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!