BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Pozícionálási és versenyképességi stratégia év
|
|
- Zita Fehérné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Pozícionálási és versenyképességi stratégia év 1
2 TARTALOM 1. Vezetői összefoglaló Célok rögzítése Turisztikai helyzetelemzés Balatonalmádi vonzerőinek és kínálatának elemzése Vonzerő audit Természeti attrakciók Ember alkotta vonzerők Turisztikai infrastruktúra Szálláshely kapacitás Szolgáltatások, közlekedési infrastruktúra Balatonalmádi turisztikai keresletének elemzése A Balaton és Balatonalmádi imázsa Balatonalmádi jövőképe A Balatonalmádi desztináció pozícionálása Pozícionálás előnyei Élményígéretek Célcsoportok meghatározása A Balatonalmádi desztináció pozícionálása Versenyképességi stratégia Cselekvési program Turisztikai fejlesztések Marketing stratégia kialakítása Minőségbiztosítás és monitoring Irodalomjegyzék Mellékletek
3 1. Vezetői összefoglaló A turisztikai termék egy szolgáltatás halmaz, amely a vonzerőn alapul (amiért a turista éppen az adott térségbe jön) és az otthonától távollévő turista igényeinek teljes kielégítését célozza. Azaz tartalmazza a vonzerőnek megfelelő fajtájú és színvonalú közlekedési, szállás, étkezési, szórakozási, egészségügyi, biztonsági, banki, információs és egyéb szolgáltatásokat. E szolgáltatások nagy részét - amint a szükséges infrastruktúrát is - alapvetően az állandó lakosság számára hozzuk létre, a turisták számára rendszerint a vonzerőket, a szálláshelyeket és a tájékoztatást kell kiegészítésként megteremteni. Amennyiben azonban bármely szolgáltatás hiányzik vagy nem megfelelő színvonalú, akkor a desztináció nem számíthat sikerre. A turizmus tervezése ezért egyik oldalon a termékfejlesztésre irányul: a vonzerők feltérképezésére, kritikus minősítésükre és fejlesztésükre, valamint a kiegészítő szolgáltatások színvonalának és összhangjának a megteremtésére. (Ezt tartalmazza a Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv.) A másik oldalon a kereslet kialakítása a feladat: a vonzerőnek megfelelő igények (un. motivációk) alapján kell a piacon a megfelelő turista rétegeket (un. piaci szegmenseket) kiválasztani, elérni, tájékoztatni és meggyőzni, hogy a mi termékünket válassza, majd megszervezni az utazást és tartózkodást. Csak megfelelő marketing kommunikáció biztosíthatja az esetleges fejlesztések sikerét. A 21. századra a piaci verseny annyira kiéleződött, hogy csak akkor számíthatunk sikerre, ha az egyedi, csak itt megtalálható adottságokra építünk. Kulcsfontosságú a település újrapozícionálása a belföldi és a nemzetközi piacokon egyaránt. Balatonalmádi mai arculata csendes, jellegtelen parti üdülőhely alacsony minőségű, olcsó szolgáltatásokkal nagyon kevés vonzerőt tartalmaz a turisták számára. Ahhoz, hogy a település ALLMÁDI, a Balaton kulturális és turisztikai központja lehessen, jól meghatározható élményígéreteken alapuló új termékekre van szükség. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az sem, hogy a Balaton fő vonzereje a vízpart, ami miatt a főszezonban a gyerekes családok tömege érkezik nyári szabadsága eltöltésére. A desztináció sikeres pozícionálásához világosan válaszolni kell a következő kérdésekre: Melyek Balatonalmádi erősségei, miben lehet a legjobb? Kik tekinthetők versenytársaknak, és miben jobbak? Milyen piaci rést tud elfoglalni a település? Tanulmányunkban igyekeztünk feltérképezni a Balaton és ezen belül Balatonalmádi imázsát, ezért a következő kérdésekre kerestünk választ: Mit gondolnak Balatonalmádiról a potenciális turisták? Milyen helyet foglal el az Egyesület a balatoni desztinációban? 3
4 Hogyan lehet számunkra kedvezően befolyásolni a turisták döntéseit? Annak érdekében, hogy megalapozott végeredményre jussunk, 200 fős mintán kérdőíves felmérést végeztünk Balatonalmádi imázsára vonatkozóan. Megkíséreltük a kínálati oldal véleményét is feltérképezni, workshop-ot tartottunk a TDM tagoknak. A helyi vállalkozók körében kérdőíves adatgyűjtést végeztünk, de a turisztikai magszektor szereplői részéről a vártnál alacsonyabb volt a felmérésben való részvételi hajlandóság. Balatonalmádi jövőképéről, a hol tartunk most? hol szeretnénk lenni? hogyan jutunk el oda? hármas kérdésről mélyinterjút készítettünk Mészöly Győzővel, a Hotel Viktória tulajdonosával. A Balatonalmádi Turisztikai Egyesület sikeres desztinációvá válásának alapvető feltétele a közös érdekek mentén kialakított jövőkép, amelynek megvalósulása esetén a tagok saját érdeke is érvényesül. A jövőképnek egyben a piaci versenyképesség szempontrendszerének is meg kell felelnie, különben közösségképző erőként sem lesz hiteles. Egy átfogó stratégia, amelynek szerves részét képezi a pozícionálás is, alapvetően meghatározza a desztináció menedzsment céljait és a fejlődés lehetséges irányát. A versenyképességi stratégia csak akkor éri el hatását, ha a desztináció és szereplői cselekedeteiket ennek szellemében alakítják. Ennek érdekében a versenyképességi stratégia helyét és szerepét meg kell határozni a tervezés, a menedzsment és a monitoring folyamataiban. 4
5 2. Célok rögzítése Versenyképesnek maradni, vagy versenyképessé válni, a turizmus mai piacán stratégiai tervezés nélkül szinte lehetetlen. A versenyképességi stratégia kijelöli azokat a célokat, amelyek garanciát jelenthetnek a desztináció számára ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés útjára lépjen és hosszú távon azon maradhasson. E versenyképesség kulcsfontosságú eleme annak a piaci profilnak a megteremtése, amely megkülönbözteti Balatonalmádit a versenytársaitól. A stratégiában felvázolt jövőkép, illetve az oda vezető út konzekvens megvalósítása nem lehetséges egy személyben, az mindenképpen közösségi akarat, minden érintett szándéka kell, hogy legyen. Ezért a stratégia kialakítása elsősorban konszenzuson alapuló, a desztináció szereplőinek bevonásával végbemenő folyamatot jelent, melyben az érdekeltek egyértelműen felismerik azokat az erősségeiket és minőségi előnyeiket, melyek célcsoportjuk szemében egyértelműen és pozitívan megkülönbözteti őket a versenytársaiktól. E közös felismerések mentén lehet azután kialakítani és megvalósítani a stratégia megvalósításához szükséges projekteket. Az 1. ábra Balatonalmádi versenyképességi stratégiájának fő céljait mutatja be. A stratégiai célok feltételezik egymást, bármelyik cél meg nem valósulása a teljes stratégia bukását eredményezheti. Fő cél: fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése, amely alapul szolgál a Város társadalmi, gazdasági fejlődéséhez. r é s z c é l o k TERMÉSZET TÁRSADALOM GAZDASÁG TURIZMUS A térséggel együtt létező turizmus A lakosság életminőségének javítása Hátrányok mérséklése ALLMÁDI márka megteremtése Természeti értékek védelme Humán erőforrás fejlesztése Munkalehetőségek megteremtése helyben Szezonszéthúzás Kis- és középvállalkozások felélénkülése Kistérségi együttműködés A város sajátos vonzerőire alapozott komplex turisztikai termékek 1. Ábra: Balatonalmádi turizmus fejlesztésének stratégiai céljai 5
6 Természeti környezettel kapcsolatos célok BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET A tó és a táj a turizmus valamennyi formájának keretéül szolgál, azok épségét és szépségét megőrizni tehát a turizmusnak is alapvető érdeke. Ez környezetbarát fejlesztésekkel és üzemeltetéssel, valamint a turisták, a lakosság és a vállalkozások helyes tájékoztatásával érhető el. A víz jó minősége és kellő mennyisége a vízparti turizmus alapfeltételét jelenti. Miután a vízparti turizmus hosszú távon is szezonális marad, fontos mindent elkövetni annak időbeni kiterjesztéséért a parton és a parti létesítményekben (vitorlázás, horgászat, wellness, téli sportok, kongresszusok, tanfolyamok fesztiválok és más kulturális rendezvények). Emellett a háttérterületek bevonásával fontos a parti turistáknak élményt nyújtó kirándulásokat szervezni főleg rossz nyári időjárás esetén másrészt célszerű kevésbé a nyárra koncentrálódó formákat (pl. lovas-, bor-, természetjáró turizmus) is népszerűsíteni, amelyek esetenként használhatják a parti szálláshelyeket és az egyéb turisztikai szolgáltatásokat is. A megfelelő módon kialakított felelős és tartós turizmus teszi lehetővé a természeti környezet legkevésbé ártalmas hasznosítását, a táj javítását, és a környezetvédelemhez szükséges gazdasági erőforrások megteremtését. Ezért alapvető a turisztikai és a természetvédelmi szakemberek szoros együttműködése és bevonásuk a regionális és helyi rendezési tervek kidolgozásába. Társadalmi, kulturális célok A turizmus életminőségre gyakorolt hatása szerteágazó, azonban az ágazatot jelenleg szinte kizárólag a gazdasági tényezők alapján jellemzik, értékelik. A gazdasági hatások mellett fontos, hogy a fenntarthatóság elvét követve mind a természeti, mind a társadalmi hatások felmérése, figyelemmel kísérése is megtörténjen. Az életminőség javítása, a hosszú távú és fenntartható fejlődés érdekében szükség van a turizmus versenyképességének növelésére. A desztináció turisztikai szolgáltatásainak versenyképessége nagymértékben függ attól, hogy a kínálat mennyire képes a fogyasztói igényeknek megfelelni, illetve azok változásaira felkészülni és reagálni. Folyamatos innovációra, vagyis megújulásra való képességre van szükség ahhoz, hogy Balatonalmádi ki tudja használni a lehetőségeit és a versenytársaktól markánsan megkülönböztető ajánlattal jelenjen meg a piacon. Elengedhetetlen feltétel a szakmai színvonal emelése, amelyet kiegészít a hosszú távra történő tervezés. Az egyre erősebb piaci versenyben csak azok a szolgáltatók képesek sikereket elérni, amelyek a fogyasztók minőséggel kapcsolatos elvárásainak is meg tudnak felelni. A vállalkozások jövedelmezőségét, így az ott dolgozók létbiztonságát is növeli, ha az olcsó desztináció imázs helyett a magas minőségi színvonal válik a fő versenytényezővé, amely az élménylánc minden elemében érvényesülni tud. A versenyképesség szempontjából kulcskérdés a szakmájukat kitűnően értő és nyelveket ismerő turisztikai szakemberek képzése. Ez egyúttal a fiatalok térséghez való kötődésének is 6
7 feltétele, hiszen a szakmát később helyben gyakorolhatják. Fontos lenne szakmai tanfolyamok szervezése a helyi lakosság részére, hogy a turizmus nyújtotta lehetőségeket ne csak a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben tudják kihasználni. Gazdasági célok A gazdasági eredményesség javítását a környezeti társadalmi célokkal összehangoltan lehet elérni. Úgy kell a koncepciót kialakítani, hogy az számoljon a lakosság érdekeivel is. A máshol megtermelt jövedelmek térségbe vonzása a turizmus révén elősegíti az egyéni- és közjövedelmek létrehozását, a kis- és közép-vállalkozások felélénkülését, forrást teremt a környezet védelmével kapcsolatos feladatokra, és multiplikátor hatást gyakorol a gazdaság többi szektorára. A kistérségi együttműködés jelentőségét az adja, hogy Balatonalmádi önmagában nem feltétlenül rendelkezik elegendő vonzerővel ahhoz, hogy turistákat tudjon megnyerni hosszabb tartózkodásra. A hosszabb tartózkodással járó turizmusra azért van szükség, mert a turizmus jövedelemtermelő képessége elsősorban a szálláshelyi és vendéglátási bevételektől függ. Azokat azonban csak akkor veszik igénybe, ha van miért az adott térségbe látogatni, tehát van megfelelő hatókörű vonzerő. Ez utóbbival egy-egy település önmagában ritkán rendelkezik, több település együtt azonban már rendelkezhet vele vagy kialakíthatja azt. Turisztikai célok A versenyképességi stratégia turisztikai céljai egy újfajta turizmus megteremtését irányozzák elő, amely gyökeresen különbözik az eddigitől: nem csupán a strandolásra korlátozódik, hanem változatos formák jellemzik, amik különböző piaci szegmensek megcélzását teszik lehetővé. A jelenlegi és az elérni kívánt turizmus fő jellemzőit a 2. ábra szemlélteti. Az új jellemzők csak fokozatosan alakíthatók ki és még jó ideig együtt kell, hogy éljen az új és a régi. A legfontosabb azonnali teendő a megfelelő szemlélet kialakítása, a célok megvitatása az összes érdekelttel, hogy konszenzus alakuljon ki azt illetően, hogy hová akarunk elérkezni. A sok egyéni erőfeszítés csak így összegződhet egy irányban haladó folyammá. 7
8 JELENLEGI HELYZET Spontán fejlődés Jellegtelen vízparti tömegturizmus. Rövid 4-5 hetes főszezon Gyenge szolgáltatások Uniformizálódás Szakszerűség hiánya Nyelvtudás hiánya Rossz időben unatkozó turisták Gyenge gazdasági hozam ELÉRENDŐ HELYZET Tudatos fejlesztés ALLMÁDI márka sajátos piaci szegmenseket vonzó komplex turisztikai termékek 8 hetes főszezon + elő és utószezon Magas szolgáltatási szint Sajátosságok kiemelése Professzionalizmus Nyelveket jól beszélő személyzet és lakosság Animáció, gazdag programok, jó tájékoztatás Jó gazdasági eredmények 2. Ábra: Balatonalmádi turizmusának jellemzői 8
9 3. Turisztikai helyzetelemzés 3.1. Balatonalmádi vonzerőinek és kínálatának elemzése Azért, hogy reális képet kapjunk a térség helyzetéről, Balatonalmádi adatait egybevetettük a versenytársak adataival. Így még szemléletesebben kiemelhető az egyedi pozícionálás jelentősége. Balatonalmádinak elsősorban a környező desztinációk Balatonfüred, Tihany, Balaton Riviéra települései és Siófok, a déli part vezető települése jelent potenciális versenytársat. Ezért a jövőben feltétlenül figyelemmel kell kísérni a felsorolt településeken végbemenő változásokat, tendenciákat Vonzerő audit A vonzerő audit több, mint vonzerő leltár, bár utóbbi szolgálhat előbbi alapjául. A vonzerő audit nem csak a potenciális értékek felsorolását jelenti, hanem egy átfogó értékelés arra vonatkozóan, hogy mi lehet vonzó, kinek és milyen hatókörben a potenciális alternatívákhoz és környezeti feltételekhez képest. A vonzerő audit képezheti a versenyképességi stratégia alapját. A turisztikai attrakciók körébe számos objektum sorolható, melyek alapvetően két fő csoportra, a természetes és ember alkotta vonzerőkre oszthatók. Jelen koncepciónak nem célja az attrakciók részletes ismertetése, csupán a vonzerők átfogó értékelése, a stratégiai termékfejlesztés lehetőségeinek fényében Természeti attrakciók Balatonalmádi legfőbb természeti attrakciója, a Balaton, amely fürdőhelyként, illetve vízisport-bázisként vonzza a látogatókat. Ilyen szempontból a város adottságai az északi part átlagánál jobbak, tekintettel a fürdőzésre alkalmas, összességében meglehetősen hosszú partszakaszra. A vízisport-lehetőségek kihasználása terén a városnak számottevő tartalékai vannak. A vitorláskikötő-helyek száma és színvonala egyaránt fejlesztésre szorul, különös tekintettel arra, hogy az egyik leginkább fizetőképes vendégkör igényeinek kielégítéséről van szó. A kellően ki nem használt és/vagy egyébként is felújításra szolgáló létesítmények (pl. horgászkikötő) az ilyen irányú fejlesztések természetes célpontjai lehetnek. A vitorlázáson kívül megfontolandó más vízisportok (szörf, kajak-kenu, evezés) bázisainak továbbfejlesztése is, ugyanis a jelenlegi lehetőségek szegényesek, illetve nem megfelelő színvonalúak ahhoz, hogy a stratégiai tervezés során építeni lehessen rájuk. 9
10 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képező védett területek a part menti nádasok jellegükből adódóan csak igen korlátozottan alkalmasak turisztikai vonzerő szerepét betölteni, ezért jelen koncepcióban ilyen minőségben nem számolunk velük. Nem hagyhatók figyelmen kívül a természeti attrakciók sorában a városhoz tartozó, illetve a környékén található erdős területek. A változatos morfológiai formákkal együtt ezek komoly értéket képviselnek, de önállóan nehezen versenyezhetnek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természeti látnivalóival. Ezek a természeti értékek elsősorban helyi, kiegészítő attrakcióként jöhetnek szóba, illetve bizonyos korlátozásokkal rendezvények helyszíneként szerepelhetnek (pl. Malom-völgyi nagyrét, Köcsi-tó környéke). A Vörös Homokkő Tanösvényt az Almádiért Közalapítvány, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Balatonalmádi Önkormányzata és a Bauxitkutató Természetjáró SE közösen alakította ki. A 6 km-es körtúra felfűzi a város jellemző látnivalóit. (Városház tér, Zsák vendéglő kapuoszlopai, Kiserdő Kilátóhely, Szent Jobb kápolna, Vörös homokkő feltárás, Régi mozdony, Kerekeskút, Óvári Messzelátó, Öreg-park.) A Balaton parton húzódó Öreg-park a Vörös Homokkő Tanösvény záróállomása, természeti, bár nem természetes attrakció. A park kialakításának kezdete 1880-as évek végére tehető, amikor is Véghely Dezső természettudós kezdeményezte a település parkosítását. A 10 hektáros park védelem alatt áll, számos értékes és különleges fa található meg benne. Értékét növeli a parkban található Rákóczi, Petőfi szobor, Véghely Dezső emlékműve, valamint a "Sóhajok hídja" melyek a park kikötőhöz közeli felében találhatók. A Parkot 2009-ben újították fel a Norvég Alapból elnyert támogatás segítségével. A liget különleges értéket képvisel a város számára, környékbeli versenytársai közül csak Balatonfüred rendelkezik hasonlóval. A park adottságai megfelelőek arra, hogy vonzó turisztikai termékek részévé válhasson. 10
11 Ember alkotta vonzerők A vonzerők másik nagy csoportja, a kulturális attrakciók, ide tartoznak az örökség-jellegű (pl. történelmi épületek) és a kreált attrakciók (különféle rendezvények). Balatonalmádi épített öröksége értékes, ám balatoni viszonylatban nem kiemelkedő. Vörösberényben középkori múltja ellenére népi építészeti emlékek jóformán nem maradtak fenn. A fatornácos villák sajnos nem alkotnak összefüggő városképet, így nem érzékelhető markánsan az a békebeli fürdőhelyi atmoszféra, ami például Balatonfüreden a szívkórház és a Jókai-villa közötti városrészben, vagy Siófok egyes részein mindmáig jelen van. Különösen értékes a berényi városrész két temploma, melyek akár helyi rendezvények (koncertek, kiállítások) helyszíneként, akár egy tematikus útvonal állomáshelyeiként szóba jöhetnek. Szent Ignác templom a barokk építészet meghatározó példája. Az 1779-ben felszentelt templom a környék egyik legszebb építészeti emléke. A templom freskói, oltárai, szószéke kiemelkedő művészi alkotások. A volt kolostor már 1758-ban a győri jezsuiták "berényi kastélyaként" létezett. A XI-XII. századi, román kori alapokon nyugvó, a gótika stílusjegyeit is magán viselő református erődített templom a legjelentősebb védett műemlék. Az Almádi központjában lévő Szent Imre plébánia templom 1930-ban épült Medgyasszay István tervei alapján. A templom különös értéke, hogy az erdélyi építészet hagyományait követi, de tömegében meghatározó a vöröskő-architektúra. A templom mellett áll az ban a budai várból áthelyezett Szent Jobb kápolna a Szent Istvánt ábrázoló aranymozaikkal és a Szent Jobb egy fragmentumával. A templom rendelkezik Szent Imre és Boldog Gizella ereklyével is. Az Óvári Messzelátó Almádi hajdani szőlőhegyén épült a századforduló táján. Gerendavázas, cseréppel borított tetőzetét a 90-es évek elején rekonstruálták régi fényképek alapján, de egyszerűbb alakban. Az ország legnagyobb belső terű, 610 négyzetméter alapterületű, 5 méter magas pincéjében kapott helyet a Magtár Borok és Rendezvények Háza, amely bemutatja a híres hazai borvidékek palackozott borait. Emellett az intézmény alkalmas kulturális rendezvények, népművészeti vásárok megtartására is. A város szívében található Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár ad helyet a horgászati és halászati kiállításnak. Ugyanitt tekinthető meg egy interaktív látványszövöde is, valamint a balatonalmádi kézművesek portékáinak bemutatója. 11
12 A város rendezvénykínálata látszólag gazdag, eseménynaptára a szezon egészére tartogat programlehetőségeket. A kínálatot mennyiségi szempontból elemezve látható, hogy május közepétől szeptember közepéig gyakorlatilag folyamatosan zajlanak a turisztikai érdeklődésre számot tartható rendezvények, időnként párhuzamosan többféle is. Máskor viszont különösen szembetűnő módon júliusban és augusztusban a programkínálatban nagyobb lyukak tűnnek fel. A folyamatos, vagy legalábbis a folyamatosság érzetét keltő programkínálat kialakítása a település egészének vonzerejét jelentős mértékben növelné. A minőségi elemzés további problémákat vet fel. A sportesemények között például több olyan is van, amely a résztvevőkön és azok kísérőin kívül aligha vonz jelentős közönséget. A kulturális rendezvények között pedig kevés az unikumot jelentő, arculatformáló, tágabb földrajzi hatókörű esemény. A rendezvények kapcsán megjegyzendő, hogy a város jelenleg nem rendelkezik ideális helyszínnel nagyobb szabadtéri rendezvények lebonyolításához. 12
13 Turisztikai infrastruktúra Szálláshely kapacitás Egy desztináció vendégmegtartó képességét és egyben vendégkörét a szálláshely kapacitás és annak szerkezete alapvetően behatárolja. Ezért először Balatonalmádi és 6 versenytársának adatait hasonlítjuk össze az összes férőhely és azok megoszlása szempontjából. kereskedelmi szálláshelyek szálloda panzió kemping egyéb összesen magánszálláshely összesen Balatonalmádi Balatonfüred Balaton Riviéra Tihany Siófok Balatonkenese Balatonvilágos Szálláshely férőhelyeinek száma, július 31. (Forrás: KSH) Összes szálláshely férőhelyeinek száma, július Balatonalm ádi Balatonfüred Balaton R iviéra Tihany Siófok Balatonkenese Balatonvilágos Forrás: KSH A szálláshelykínálat szerkezetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Balatonalmádiban a legnagyobb a magánszálláshelyek aránya (74,4 %). Ennek oka, hogy a városban a potenciális versenytársakhoz képest alapvetően más vendégkör fogadására rendezkedtek be. Balatonalmádi múltbeli és jelenlegi célcsoportjai a barátságos fürdőváros imázsnak megfelelően elsősorban a külföldi vendégek, kisgyermekes családok, a fesztiválokra érkező fiatalok, kulturális programokra érkezők. 13
14 Férőhelyek megoszlása szálláshely típusonként július Balatonalm ádi Balatonfüred Balaton R iv ié ra Tihany Siófok Balatonkenese Balatonvilágos Kereskedelmi szálláshelyek Magánszálláshelyek Forrás: KSH A magánszálláshelyekről szólva nem hagyható figyelmen kívül az a tendencia, hogy a kereslet messze elmarad a korábbi években realizálttól. A gyarapodó szállodai beruházásokkal, fejlesztésekkel szemben a fizetővendéglátás esetében évek óta csökkenés tapasztalható (részben az átsorolás miatt, részben a bővülő szálloda- és panziókínálat következtében). Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek megoszlása, július Balatonalm ádi Balatonfüred Balaton R iv ié ra Tihany Siófok Balatonkenese Balatonvilágos szálloda panzió kemping egyéb Forrás: KSH 14
15 A Balaton üdülőkörzetben 2009 júliusában az 516 működő kereskedelmi szálláshely közül 180 szálloda állt a vendégek rendelkezésére. A Kelet-Balatoni Kistérségre néhány 4*-os szállodától eltekintve a középkategóriás kereskedelmi szálláshelyek jellemzők. A szállodák nagy része három-, illetve kétcsillagos egységként üzemelt (75%). A potenciális versenytársak közül csak Balatonvilágos nem rendelkezik 4*-os szállodával. Balatonalmádi jelentős konferenciaterem kapacitással rendelkezik. Ezt azért fontos megjegyezni, mert a konferenciaturizmus a vízi turizmusra kevésbé alkalmas időszakokban is jelentős árbevételt hozhat. A céges rendezvények mellett ugyanis a tudományos és kulturális élet területén is egyre növekszik az igény a továbbképzésekre, találkozókra. Férőhelyek számának alakulása a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Kereskedelmi szálláshelyek Magánszálláshelyek Forrás: KSH 2005 óta folyamatos csökkenés volt tapasztalható mind a kereskedelmi, mind a magánszálláshelyek férőhelyeinek számában. Négy év alatt mindkét szállástípusnál egyaránt több, mint 20%-os visszaesés történt. 15
16 Szolgáltatások, közlekedési infrastruktúra Az idegenforgalmi szezonban a rövidebb-hosszabb ideig a Balatonnál nyaraló vendégekkel együtt az állandó népesség többszörösének ellátása komoly feladatot jelent a térség települései számára. A megfelelő kereskedelmi és humán szolgáltatásoknak biztosítani kell az alapellátást, így többek között a kiskereskedelmi és vendéglátóhelyek jelenléte, az egészségügyi ellátás, a közlekedés infrastruktúrája adja mindezek keretét. Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma, július Balatonalm ádi Balatonfüred Balaton R iv ié ra kiskereskedelmi üzletek száma Tiha ny Siófok Ba la tonk e ne s e Ba la tonv ilá gos vendéglátóhelyek száma Forrás: KSH A Balaton térségében a tó adta kedvező üzleti lehetőségeket felismerve számos gazdasági szervezet alakult, a vállalkozási aktivitás országos összehasonlításban is jelentős. A Balatonnál működő vállalkozások közül minden tizediket a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban jegyezték be. A vendéglátóhelyek számát tekintve megállapítható, hogy a potenciális versenytársakhoz viszonyítva Balatonalmádiban a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma. Kevés a színvonalas, középkategóriás vendéglátó- és szórakozóhely. Ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma, július B alato nal mád i B alato nfü red Balaton Riv iéra Tiha ny Sió fok Balatonke nes e B alato nvi lágo s Forrás: KSH 16
17 A közlekedési infrastruktúra színvonala jelentősen befolyásolja mind a helybéliek, mind a vendégek közérzetét. A térségbe irányuló főleg szezonálisan jelentkező teher- és személyforgalom nagyrészt közúton zajlik. Az idegenforgalmi szempontból kiemelkedő nyári hónapokban a térségben nyaraló vendégek személygépkocsijaival együtt jelentősen megnő az utak telítettsége. Az elmúlt évek legjelentősebb fejlesztési eredménye az M7-es autópálya utolsó szakaszának átadása volt 2007-ben, így Budapestről a Balaton déli partjának legtávolabbi pontjáig mintegy másfél óra alatt lehet eljutni. A déli parton az M7-es mellett a 7-es út vezeti végig a forgalmat, melyet délről a 64-es, 65-ös, 67-es és 68-as főutakon keresztül lehet elérni. Az északi oldalon a 71-es út vezet végig a part mentén. Északról a 72- es, a 73-as, a 84-es, illetve a 75-ös úton lehet eljutni a Balatonhoz. 3. ábra: A Balaton elsőrendű közúthálózata Az üdülőkörzetbe a vendégek többsége személygépkocsival érkezik, de az itt élő lakosságnak is mindennapi közlekedési eszköze az autó. A távolsági autóbusz-közlekedés az üdülőkörzetben jól szervezett. A kisebb, Balatontól távolabb eső falvak megközelítése azonban eléggé időigényes, bár minden településen van távolsági autóbuszmegálló. A Balaton déli partján 1861-ben, az északi parton 1911-ben indult meg a rendszeres vasúti forgalom. Személy-, gyors- és Inter-City járatok biztosítják a közlekedést, az idegenforgalmi szezonban járatbővítésekkel, különjáratok indításával segítik a nagyobb számú utazóközönség célba jutását. 4. ábra: Balatoni hajókikötők 17
18 A balatoni hajó- és kompközlekedésre a turisztikai célok mellett különösen a nyári időszakban jelentős szerep hárul az északi és a déli part összekötésében. A balatoni sétahajózás, valamint a sporthajózás az idegenforgalomban fontos szerepet tölt be. A tó 2002-ben vált biztonságosan körbekerekezhetővé a balatoni fejlesztési programok keretében. A Balatoni körút összesen 202 kilométer hosszú. Ebből 95 kilométer az önálló kerékpárút, amelynek döntő része az északi parton található. 5. ábra: Kerékpárút hálózat a Balaton körül Az üdülőkörzet légi úton való elérhetősége is biztosított. A Siófok-Balatonkiliti repülőtér kisebb magánrepülőgépek, míg a sármelléki nagyteljesítményű repülőgépek fogadására is alkalmas. Összefoglalóan megállapítható, hogy Balatonalmádi turisztikai infrastruktúrája megfelelő alapot jelent versenyképes turisztikai termékek létrehozásához. A mintegy fős szálláshely kapacitás szerkezete megfelelő. Hosszú távon azonban a kereslet változásának megfelelően a kereskedelmi szálláshelyek nagyobb ütemű bővülése valószínűsíthető a magánszálláshelyekkel összehasonlítva. 18
19 Balatonalmádi kínálatának SWOT analízise ERŐSSÉGEK: kedvező földrajzi elhelyezkedés, könnyen elérhető, jól megközelíthető, jó infrastruktúra, a Balatont körülölelő bicikliút, egyre javuló vízminőség, rendezett parkok, konferenciatermek kapacitása, változatos táj, GYENGESÉGEK: árak-szolgáltatások aránya nem minden esetben megfelelő, nyelvtudás nem általános, nem egységes a minőség a szolgáltatások terén, kulturális és természeti értékek szűk körben való ismertsége és alacsony kihasználtsága, garantált programok szűk kínálata, általános kínálat, kevés esti szórakozóhely, LEHETŐSÉGEK: élménykínálat fejlesztése, strandok fejlesztése (pl. fűtött gyermekmedence) Bakony-Balaton összekapcsolása termékmenedzsment fejlesztése értékeinek non-profit és profit-orientált marketing összekapcsolása konferencia kapacitás kihasználása, színvonalas esti szórakozási lehetőségek, vízi sportolási lehetőségek bővítése, VESZÉLYEK: tervezési szintek összhangjának hiánya (régió megye kistérség település) összefogás, elmaradása, érdekellentétek, forráshiány, együttműködés negatív környezeti hatások növekedése, Turisztikai termékek gazdátlansága turisztikai értékek kihasználatlansága versenytársak térnyerése vállalkozók közömbössége 19
20 3.2. Balatonalmádi turisztikai keresletének elemzése A Balaton régió természeti és kulturális adottságai, évszázadok lenyomatát hordozó történelmi emlékei, a tó és a változatos szépségű táj illetve települési környezet összhangja révén a magyarországi idegenforgalom legkedveltebb térsége. Az üdülőkörzet színvonalas lakó-, pihenő-, és munkakörnyezetet kínál, egyben a szabadidő, az aktív turizmus, a szórakozás és az egészséges életvitel vonzó területe. Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű édesvizű tavát méltán tekinthetjük nemzeti kincsünknek. Gazdag élővilágának, természeti értékeinek megóvása érdekében már az 1900-as évek közepén jelentkezett az igény, hogy pontosan körvonalazzák a hozzá tartozó települések területét, lehetőséget biztosítva a térség egységes fejlesztésére és szabályozására. A vendégéjszakák számának megoszlása üdülőkörzetek szerint (Forrás: KSH) A kereslet teljes körű elemzéséhez hozzá tartozna a különféle rendezvények látogatottsági adatainak elemzése is, de ezek az adatok pillanatnyilag nem állnak rendelkezésre. A minél megalapozottabb fejlesztési irányok kijelölése és a termékfejlesztés érdekében a Turisztikai Egyesületnek a jövőben mindenképp javasolt a rendezvények, múzeumok, programgazdák látogatottsági adatainak gyűjtése. Elemzésünkben a Központi Statisztikai Hivatal adataira támaszkodtunk folyamán 1,6 millió szállásigényes vendég a teljes lakónépességének hatszorosa érkezett a Balatonhoz. A tó vonzereje nyáron a legerősebb, az idegenforgalmi szezon hónapjaiban a vendéglétszám jelentősen meghaladja az ott élők számát. Az elmúlt években a Balaton vonzereje számottevően csökkent: a évi vendégforgalom az ezredfordulón regisztrált vendégéjszakák számának 70 %-át sem érte el. A vendégek összetétele is jelentősen eltér a korábbitól: amíg 2000-ben Veszprém megye Balaton parti településein a külföldi turisták részaránya meghaladta a 72 %-ot, addig 2009-ben ez az arány már a 40 %-ot sem érte el. 20
21 Vendégéjszakák számának alakulása Veszprém megye Balaton-parti településein külföldi belföldi Forrás: KSH A gazdasági visszaesés nem egyformán érintette a magán és a kereskedelmi szállásadókat: amíg a kereskedelmi szálláshelyek forgalma 27 százalékponttal esett vissza, addig a magánszállásadóké 42 százalékkal Veszprém megye Balaton-parti településeinek vendégforgalmi adatai kereskedelmi szálláshely magánszálláshely Forrás: KSH Az ezredfordulót követően évről évre nőtt a belföldi vendégek részaránya, ők viszont rövidebb időt töltöttek a szálláshelyeken, mint a külföldiek, így a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 14%-kal, a magán-szállásadásban 23%-kal esett vissza. 21
22 Vendégéjszakák számának alakulása Veszprém megye Balaton-parti településein külföldi vendég kereskedelmi szálláshelyen külföldi vendég magán szálláshelyen belföldi vendég kereskedelmi szálláshelyen belföldi vendég magán szálláshelyen Forrás: KSH 2009-ben Veszprém megye Balaton parti településein 424 ezer vendéget, közöttük 110 ezer külföldit (26%) fogadtak a szállásadók. Az eltöltött 1 millió 486 ezer vendégéjszaka 39%-át külhoniak vették igénybe. A turisták átlagos tartózkodási ideje 3,5 éjszaka, ezen belül a más országból érkezőké 5,2 volt. 8,0 Átlagos tartózkodási idő alakulása a kereskedelmi és a magánszálláshelyeken 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 6,8 6,3 5,9 6,1 5,4 5,6 5,8 5,6 5,1 3,3 4,2 5,3 5,0 4,8 4,4 2,8 2,7 2,7 2,5 2,6 5,3 4,9 3,6 2,8 0, külföldi vendég kereskedelmi szálláshelyen belföldi vendég kereskedelmi szálláshelyen Forrás: KSH külföldi vendég magánszálláshelyen belföldi vendég magánszálláshelyen A vendégek a szállástípusok közül a kereskedelmieket részesítették előnyben (84%). A Balatonhoz látogatók számának szezonális eltéréseit konferencia és wellness szolgáltatásokkal próbálják kiegyenlíteni a kereskedelmi szálláshelyek. Ezen törekvésekkel 22
23 együtt is a KSH adatai szerint a téli hónapokban a vendégek száma mintegy hatoda, a vendégéjszakáké kilencede a július vagy augusztus hónapokban mértnek. A Balatonhoz érkező külföldi turisták megoszlása küldő ország szerint A Balatonhoz érkező külföldi turisták megoszlása küldő ország szerint Oroszország 2% Csehország 1% Dánia 7% Lengyelország 1% 1% Egyéb 11% Németország 60% Oroszország 4% Csehország 4% Lengyelország 3% g 3% Egyéb 15% Németország 48% Hollandia 7% Ausztria 11% Dánia 5% Hollandia 7% Ausztria 14% A kereskedelmi szálláshelyekre érkező külföldiek ország szerinti megoszlása az elmúlt négy évben jelentős átalakuláson ment keresztül. A Németországból érkezők által eltöltött vendégéjszakák száma csaknem felére esett vissza, de még így is a legnagyobb csoportot képviselték tavaly (810 ezer vendégéjszaka). Az osztrák turistaforgalom is 12%-kal mérséklődött (225 ezer vendégéjszaka). A tízezer turista felett küldő nyugat-európai országok közül Hollandiából közel harmadával, Dániából felével kevesebben jöttek a Balatonhoz. A kontinens keleti részéből érkezők esetén kedvezőbb a tendencia. Csehországból, Szlovákiából és Romániából a négy évvel korábbihoz képest több mint kétszer annyian utaztak az üdülőkörzetbe 2009-ben, a lengyel turisták száma pedig több, mint másfélszeresére nőtt. A magyar tenger belföldiek körében megfigyelhető népszerűségéhez az üdülési csekket elfogadó kereskedelmi szálláshelyek számának gyarapodása is hozzájárult. A KSH adatai szerint a belföldi vendégek 2009-ben szállásdíj költségük 38%-át fedezték üdülési csekkel, amelyet összesen 5,1 milliárd Ft értékben váltottak be az üdülőkörzet 117 elfogadó helyén. Balatonalmádi és a Kelet-Balatoni Kistérség vendégforgalmát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbb vendégéjszaka a kereskedelmi szálláshelyeken realizálódik, a magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmiek felét sem éri el. Ez alól csupán a Balaton Riviéra települései jelentenek kivételt, ahol kiemelkedően magas (43 %) a magánszálláshelyen eltöltött éjszakák száma. 23
24 Vendégéjszakák megoszlása szálláshely típusok között % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% B a l a to n a l m á d i B a l a to n fü r ed B a l a to n R i vi ér a T i h a n y Si ó fo k B a l a to n k en ese B a l a to n vi l á g o s kereskedelmi szálláshely magán szálláshely Forrás: KSH A vendégéjszakák számának megoszlását a kereskedelmi és magánszálláshelyek között azért is fontos vizsgálni, mert a szálláshely szolgáltatóknál realizálódik az idegenforgalmi adó bevétel. A növekvő adóbevételek biztosítása miatt elsődleges szempont a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának növelése. Ezt kiemelt szempontként kell kezelni Balatonalmádi pozícionálásában. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák megoszlása Balatonalm ádi Balatonfüred Balaton R iv ié ra Tihany Siófok Balatonkenese Balatonvilágos külföldi magyar Forrás: KSH 24
25 Magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák megoszlása Balatonalm ádi Balatonfüred Balaton R iv ié ra Tihany Siófok Balatonkenese Balatonvilágos külföldi magyar Forrás: KSH Az Almádiba érkező vendégek mintegy 75 %-a belföldi, ez a potenciális versenytársakkal összehasonlítva a 2. legmagasabb arány. A belföldi vendégek jelentős része (a szállásadók nyilvántartása szerint 80%) üdülési csekkel érkezett. Annak érdekében, hogy a Város ne legyen kiszolgáltatva a cafeteria rendszer esetleges változásainak, a jövőben mindenképpen figyelmet kell fordítani új célcsoportok megcélzására is. A térségbe érkező turisták száma Balatonalm ádi Balatonfüred Balaton R iv ié r a Tihany Siófok Balatonkenese Balatonvilágos külföldi magyar Forrás: KSH 25
26 A vendégek számát a férőhely-kapacitással összefüggésben érdemes vizsgálni. Ha összehasonlítjuk Balatonalmádi és potenciális versenytársainak átlagos szálláshelykihasználtságát azt találjuk, hogy amíg a kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsága tekintetében Almádi a középmezőnyhöz tartozik, addig a magánszálláshelyek esetében itt a legalacsonyabb a kihasználtság. 25,0% Szálláshelyek átlagos kihasználtsága ,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 20,8% 16,0% 13,5% 11,9% 11,4% 9,1% 8,0% 5,1% 6,0% 0,6% 1,2% 2,4% 2,4% 1,3% Balatonalmádi Balatonfüred Balaton Riviéra Tihany Siófok Balatonkenese Balatonvilágos kereskedelmi magán Forrás: KSH További problémát jelent, hogy az átlagos tartózkodási idő tekintetében Almádi a legutolsó helyen áll. Már nem jellemzőek a több hetes nyaralások, a vendégek többsége csupán pár napra vagy egy hosszú hétvégére érkezik a Városba. Az elmúlt 10 év negatív tendenciái ráadásul árversennyel párosultak, ami még nehezebb helyzetbe hozta a vállalkozói réteget. Átlagos tartózkodási idő (nap) ,5 4,2 4,0 3,5 3,0 3,5 3,5 3,1 2,9 3,1 2,5 2,3 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 Balatonalmádi Balatonfüred Balaton Riviéra Tihany Siófok Balatonkenese Balatonvilágos Forrás: KSH 26
27 A Turisztikai Egyesület tapasztalatai szerint sok vendég csak a megérkezésének pillanatában kezd el szállást keresni. Jellemző a vendégekre, hogy az olcsó, de igényes szállást keresik, sokszor túl nagyok az elvárásaik, anyagi kereteik viszont alacsonyak. Így többen közvetlen vízpart melletti szállást keresnek nagyon kedvező áron. A Turisztikai Egyesület felmérései azt mutatják, hogy sok vendég a garantált programokhoz igazítja nyaralásának időpontját. Balatonalmádi desztináció keresleti SWOT analízise ERŐSSÉGEK: középosztályba tartozó vendégkör: kisgyermekes családok üdülési csekkel érkezők magas száma, a versenyhelyzet miatt a szálláshelyek szolgáltatásai fejlődnek. GYENGESÉGEK: belföldi vendégek magas aránya (75%), alacsony átlagos tartózkodási idő (2,3 nap) magánszálláshelyek nagyon alacsony, kihasználtsága a szolgáltatók kevés ismerettel rendelkeznek az utazási szokásokról, tendenciákról, nagy mértékű szezonalitás. LEHETŐSÉGEK: külföldi célpiacokkal kapcsolatos marketing kommunikáció erősítése, piaci trendek folyamatos nyomon követése, folyamatos marketing akciók végrehajtása, új piaci szegmensek megcélzása. VESZÉLYEK: túl nagy a belföldi piactól való függőség, rugalmatlan alkalmazkodás a gyorsan változó fogyasztói igényekhez, potenciális versenytársak térnyerése, megszűnő vállalkozások miatti kínálat csökkenés. 27
28 3.3. A Balaton és Balatonalmádi imázsa A turisztikai imázs, amely egy folyamatosan változó, összetett, bonyolult szerkezetű, térben és időben változó kép, nem más, mint egy adott desztinációval kapcsolatos elképzelések, gondolatok és benyomások összessége. A turisztikai imázs az utazókért folytatott küzdelemben egyre fontosabb szerepet kap, hiszen az egy-egy fogadóterületről kialakult markáns és pozitív kép az utazási döntési folyamatot leegyszerűsíti és a desztinációs menedzsment szervezetek szempontjából kedvező irányba befolyásolja. A világ turizmusának fejlődése, a desztinációk közötti fokozott versenyhelyzet eredményeként a desztinációs menedzsment szervezetek tevékenységében is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a turisztikai imázs formálása. A desztinációs menedzsment szervezet egy-egy desztináció imázsát közvetlenül és közvetett módon, de jellemzően csak korlátozottan képes befolyásolni. A közvetlen hatás a desztinációs menedzsment szervezetek marketingkommunikációs tevékenységét, a közvetett hatás pedig a turisztikai piac szereplői marketingkommunikációjának orientálását jelenti. Emellett természetesen léteznek olyan tényezők, amelyeket a desztinációs menedzsment szervezetek nem vagy csak igen korlátozottan tudnak befolyásolni, ezek közül az általános hírek, a televíziós műsorok és filmek, valamint a rokonoktól, ismerősöktől és barátoktól kapott információk a legjelentősebbek. Ma az egymással versenyző úti célok közül az egyedi, erős és pozitív imázzsal rendelkezők lehetnek a legsikeresebbek. Egy fogadóterület turisztikai imázsa ugyanakkor nem függetleníthető a terület általános képétől; a turizmusra ható politikai, gazdasági, természeti, kulturális, technikai és társadalmi környezeti tényezők a turisztikai imázsra is befolyással vannak. TURIZMUS TUDOMÁNY POLITIKA TECHNOLÓGIA GAZDASÁG TERMÉSZET KULTÚRA TÁRSADALOM 5. ábra: Turisztikai imázs a turizmus környezete A Balaton hazánk egyik legnépszerűbb turisztikai desztinációja a külföldi és a belföldi vendégek körében egyaránt. A tó és környéke mai arculatát alapvetően a tömegturizmus formálta, azonban az elmúlt évek fejlesztései, a turisztikai szezon meghosszabbítására tett erőfeszítések eredményeként mára a Balaton nem csupán a vizet jelenti. A tópart és a környék látnivalói, turisztikai szolgáltatásai a nyári időszakon túl is tartalmas és vonzó 28
29 kikapcsolódást biztosítanak. A Balaton mint turisztikai régió a belföldi utazók legkedveltebb úti célja. Balatonalmádi pozícionálása során fontos feladat, hogy a turisták fejében megfelelő pozícióba kerüljön a desztináció. Ahhoz, hogy a Balaton és azon belül Balatonalmádi ismertségét és imázsát feltérképezzük, májusban egy kvantitatív (személyes megkérdezés a lakosság körében) kutatást végeztünk. 1 A felmérést, amely teljesen anonim volt, Budapesten és 3 vidéki nagyvárosban Győrben, Székesfehérváron és Veszprémben végeztük 200 fős mintán. Lakóhely Életkor Közép- Dunántúl; 24% Budapest; 27% 60 év felett; 5% 0-18 év; 5% Nyugat- Dunántúl; 24% Dél-Dunántúl; 5% Dél-Alföld; 4% Észak- Magyarország; 11% Észak-Alföld; 7% év; 40% év; 51% A válaszadók 8 %-a alapfokú, 50 %-a középfokú, 42 %-a felsőfokú végzettségű. A megkérdezettek 47,5 % férfi, 52,5 % nő. Felmérésünk elején a Balaton imázsát vizsgáltuk. A megkérdezettek spontán asszociációi egyértelműen pozitívak voltak, csupán 6 negatív véleményt kaptunk (magas árak). Az említési gyakoriság alapján a Balatont legtöbben a nyárral illetve a nyaralással társították. A második helyen az aktív kikapcsolódási lehetőségek (vízi sport, strandolás) kerültek említésre. Sok említésben a nosztalgikus emlékek (gyermekkor, tábor) is megjelentek. A turisztikai vonzerők közül legtöbben a gyönyörű tájat emelték ki. Környezet Szép táj, Tihanyi Apátság Érzelmek Gondtalan nyaralás, Nyár, Buli A BALATON Aktív időtöltés Vízi sport, strand Nosztalgia Gyermekkor, Tábor, fiatalkor 1 1. számú melléklet: Imázs kérdőív 29
30 Ha nyár, akkor Balaton, ha Balaton, akkor vízpart ez a vélemény mind a mai napig erősen tartja magát a magyar lakosság körében. Az elmúlt évek változásai, fejlesztései, továbbá a rossz idő esetén igényelt programok hiánya ellenére a tó és környéke elsősorban a vízparti utazás desztinációja, ami legtöbbször egyet jelent a passzív pihenéssel, kikapcsolódással. A Balatonnal kapcsolatos általános és személyes attitűdök is egyértelműen pozitívak. A kutatásnak ebben a részében 10 általánosságban megfogalmazott állítás segítségével vizsgáltuk a véleményeket, 1-5-ig terjedő skálán. Egyetértés a Balaton általános megítélésére vonatkozó állításokkal (ötfokozatú skálán, 1=egyáltalán nem ért egyet, 5=teljesen egyetért) A Balaton nemzeti kincsünk. (N=200) A Balatonnál jókat lehet a parton sétálni. (N=200) Kisgyermekes családok ideális üdülőhelye a Balaton (N=200) 4,69 4,64 4,88 A Balaton horgászparadicsom (N=200) A Balatonhoz elsősorban pihenni utaznak (N=200) A Balaton környékén jókat lehet kerékpározni. (N=200) A Balaton környékén jókat lehet kirándulni. (N=200) A Balatonhoz érdemes lehet egy hosszú hétvégére is elutazni. (N=200) A Balatonnak Magyarországon nincs versenytársa. (N=200) A Balaton divatos uticél. (N=200) 4,23 4,21 4,19 4,12 4,09 3,98 3,91 A Balaton adottságaira általánosságban vonatkozó állítások közül a legtöbben azzal értettek egyet, hogy a Balaton nemzeti kincsünk, de nagyon magas volt a teljesen egyetértők aránya annál a kijelentésnél is, hogy a kisgyermekes családok ideális üdülőhelye a Balaton. Egyetértés a gasztronómiára, vendéglátásra vonatkozó állításokkal (ötfokozatú skálán, 1=egyáltalán nem ért egyet, 5=teljesen egyetért) A Balatonnak egyedi a gasztronómiája. N=200 4,73 A Balatonnál vendégszeretők a turizmusban dolgozók. N=200 4,02 A balatoni borok vonzzák a turistákat. N=200 3,97 Indokolatlanul magasak az árak. N=200 3,79 A Balaton modern. N=200 3,72 Nem tesznek különbségek a magyar és a külföldi vendégek között. N=200 3,62 Megfelelő színvonalúak a szolgáltatások. N=200 3,56 A Balatonnál esős időben is lehet programot találni.n=200 3,10 30
31 A gasztronómiára, vendéglátásra vonatkozó állítások egyetértési rangsorát a Balaton egyedi gasztronómiájára vonatkozó állítás vezeti. Szintén magas volt az egyetértők aránya azzal a kijelentéssel kapcsolatban is, hogy a Balatonnál vendégszeretők a turizmusban dolgozók. A legkisebb egyetértési indexe a Balatonnál esős időben is lehet programot találni állításnak volt. A Balaton népszerűségét mutatja, hogy a megkérdezettek döntő többsége (90%) legalább egy alkalommal járt már a Balatonnál. A felmérést megelőző három évben a megkérdezettek több, mint 40 %-a nem üdült a Balatonnál, 11 %-a 1 napos kirándulásra érkezett, 17,5 %-a 1-3 éjszakát töltött a Tóparton, 29 %-a pedig hosszabb utazáson vett részt. Arra a kérdésre, hogy melyik partot kedveli a legjobban, a válaszadók 52 % a déli partot jelölte meg. A Balaton vonzereje különböző hosszúságú utazások esetén Az év legfontosabb utazására 17,0% 12,5% 16,5% 24,5% 29,5% 4 vagy több napos utazásra 13,5% 7,5% 14,5% 24,5% 40,0% 1-3 napos utazásra 18,0% 9,5% 20,5% 22,5% 29,5% 1 napos utazásra 36,0% 12,5% 15,5% 13,5% 22,5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Egyáltalán nem vonzó Inkább nem vonzó vonzó is, meg nem is Inkább vonzó Nagyon vonzó N=200 A kutatás eredményei szerint a Balatonhoz leginkább 4 vagy több napra, legkevésbé egynapos kirándulásra érdemes utazni. A kérdőíves megkérdezés a legutóbbi balatoni utazással kapcsolatos elégedettséget vizsgálta, ami összesen 17 szempont ötös elégedettségi skálán való osztályozását jelentette. Az elégedettség csak a megközelíthetőség autóval tényező esetén érte el a maximálisan elégedettnek (4,8) nevezhető értéket. Az utazók ugyanakkor elégedettek (4,3-4,6) voltak a fizetős szálláshelyek minőségével, a vonattal illetve autóbusszal történő megközelíthetőséggel, és az elérhető turisztikai információkkal. A legalacsonyabb értékeket a fizetős strandok árai és az ár-érték arány kapták. 31
32 A legutóbbi balatoni utazással kapcsolatos elégedettségi szint alakulása (átlagok ötös skálán) Megközelíthetőség autóval 4,84 Fizetős szálláshelyek minősége Megközelíthetőség vonattal, autóbusszal Elérhető turisztikai információk Wellness-szolgáltatások Vízisport lehetőségek Strandok tisztasága, szolgáltatásai Programok, szórakozási lehetőségek Közbiztonság Gyermekprogramok Szolgáltatók vendégszeretete Vízminőség Fizetős szálláshelyek árai Szolgáltatások minősége Parkolási lehetőségek Fizetős strandok árai Ár-érték arány 4,36 4,36 4,31 4,29 4,28 4,23 4,15 4,13 4,10 4,03 3,93 3,90 3,88 3,83 3,82 3,67 N=180 A felmérésben résztvevők a Balaton régió tíz települését értékelték ötös skálán aszerint, hogy mennyire kedvelik őket. A legkedveltebb települések közé (4,3-4,6) Keszthely, Balatonfüred, Siófok és Tihany tartozik. Balatonalmádi az 5. helyen áll. 4,66 4,59 4,58 4,55 4,21 4,16 3,98 3,96 3,95 3,89 Keszthely Balatonfüred Siófok Tihany Balatonalmádi Szigliget Balatonföldvár Fonyód Balatonkenese Balatonlelle 32
33 A kérdőív utolsó részében 10 állítást soroltunk fel, melyek közül be kellett jelölni, hogy melyek jellemzőek a településre. A legtöbb embernek Balatonalmádiról a csendes nyaralóhely, a tiszta vizű strandok és a gondozott, virágos parkok jutnak eszébe. Pezsgő éjszakai élet helyszínekén és túraútvonalak kiindulópontjaként a megkérdezettek kevesebb, mint 5 %-a gondol a Városra. Balatonalmádi Csendes nyaralóhely. Tiszta vizű strandok Gondozott, virágos parkok. 136 Barátságos fürdőváros. 116 Változatos programok. 65 Jellegtelen parti település. 60 Horgászparadicsom. 51 Borút állomása. 46 Pezsgő éjszakai élet helyszíne. 7 Túraútvonalak kiindulópontja. 5 Balatonalmádi legfőbb feladata az imázzsal kapcsolatban annak újrapozícionálása és megerősítése, vagyis a városról alkotott elképzelések, benyomások és hiedelmek kedvező irányba való módosítása. A cél a település kiemelése a Balaton imázsából, annak alapján és ahhoz kapcsolódva, de önálló imázs felépítése. A termékfejlesztés és a kommunikáció összhangjának megteremtése kiemelt jelentőségű: ha ugyanis az ígéreteket nem alapozzuk meg tényekkel, csak a csalódott vendégek számát fogjuk növelni. Az arculatformálás így nem egy egyszeri feladat, hanem inkább egy folyamatként fogható fel: megkezdése minden egyéb kommunikáció alapfeltétele, de soha nem ér véget, évről évre felül kell vizsgálni az arculat helytállóságát és megtenni a szükséges módosításokat. 33
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenRÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenVESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló
VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló Előzmények A Touirnform Veszprém megbízásából 2006. májusában és novemberében országos szintű reprezentatív kutatás készült Veszprém
RészletesebbenNyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját
RészletesebbenPOZÍCIÓ ÉS PERSPEKTÍVÁK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁBAN A DUNA BORRÉGIÓ BORTURISZTIKAI STRATÉGIÁJA A BORUTAKRA ALAPOZOTT TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ
POZÍCIÓ ÉS PERSPEKTÍVÁK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁBAN A DUNA BORRÉGIÓ BORTURISZTIKAI STRATÉGIÁJA A BORUTAKRA ALAPOZOTT TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ A dokumentum készült a Duna Borrégió Borút Egyesülete Borutakra
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenBALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata
TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,
RészletesebbenDevecser város integrált településfejlesztési stratégiája
Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenVONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2
tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A
RészletesebbenÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag
ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,
RészletesebbenBalatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált
RészletesebbenBalatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV TRENECON COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
RészletesebbenBALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS
BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM
RészletesebbenA Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusának elemzése, fejlesztési lehetőségei
MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPSZAK EGÉSZSÉGTURIZMUS-SZERVEZŐ SZAKIRÁNY A Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusának elemzése, fejlesztési lehetőségei Konzulens: Készítette:
RészletesebbenGAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019
BALATONSZÁRSZÓ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Balatonszárszó, 2015.március 23. A gazdasági programot a Képviselő-testület 80/2015.(III.23.) számú határozatával
RészletesebbenTermék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben
TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű
RészletesebbenMagyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2011.
Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2011. Tisztelt Partnerünk! A Magyar Turizmus Zrt. tevékenysége 2011-től az eredményorientáltság, a hatékonyság és a koncentrált működés alapelvei szerint újul meg. A
RészletesebbenVezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász. Doktori értekezés TÉZISEK
Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász VÍZ, AMIÉRT ÉRDEMES ÚTRA KELNI - A VÍZPARTI KÖRNYEZET TURIZMUSORIENTÁLT MÁRKÁZÁSA A BALATON RÉGIÓBAN Doktori értekezés
Részletesebbentények és elôrejelzések
A Balaton régió turizmusa a számok tükrében, különös tekintettel a német, a dán és a cseh vendégforgalom alakulására Szerzô: Sulyok Judit 1 A Magyar Turizmus Zrt. 28-ban is folytatja Külképviselôk a régiókban
RészletesebbenSümeg város integrált településfejlesztési stratégiája
Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenA kezdeményezések régiója
A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenPannonhalma turizmusfejlesztési koncepciója és operatív programjai
Pannonhalma turizmusfejlesztési koncepciója és operatív programjai 2015 Dr. Egyed Krisztián PhD térségfejlesztés, turizmus, projektmenedzsment A-1120 Wien, Fockygasse 36/11 +36 30 38 55 750 k.egyed@gmail.com
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenMagánszállásadás a Dél-Dunántúlon
Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:
RészletesebbenMARKETINGTERV 2014 mellékletek
Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenJÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS
JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld
RészletesebbenA lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.
A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,
RészletesebbenRÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenTurizmus és regionalitás
Veszprém turizmusának jellemzői egy belföldi kutatás tükrében Szerző: Lőrincz Katalin 1 A Tourinform Veszprém megbízásából 2006-ban a magyar lakosság körében reprezentatív kutatás készült Veszprém város
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenBALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG
BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint a világ szállodaiparában 2012 első két hónapjában az elmúlt évhez hasonlóan,
RészletesebbenPÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG
PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK
RészletesebbenBakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida, 2015.10.15
Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata Berhida, 5..5 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői A Bakony és Balaton Keleti Kapuja LEADER
RészletesebbenBudapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1
Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás
RészletesebbenElőzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt
Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.
RészletesebbenElőterjesztés a Balaton Fejlesztési Tanács részére biztosított 2016. évi fejlesztési forrás felhasználásáról
Előterjesztés a Balaton Fejlesztési Tanács részére biztosított 2016. évi fejlesztési forrás felhasználásáról Javaslat a 2016. évi fejlesztési forrás felhasználására A Balaton Fejlesztési Tanács hatékony
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenA NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi
RészletesebbenHÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8.
HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS
RészletesebbenJelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről
Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenSzentes Város Polgármesterétől 660 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. 63/510 302
Szentes Város Polgármesterétől 660 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. 63/510 302 Ikt.sz.: U-27325/2011 Tárgy: A 2011-2014. ciklusprogram megalkotása, és Szentes Városstratégiája (Előzmény: a 2011. 02.25.
Részletesebben2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen
1. A turizmus általános helyzet a 2010. évben Európában 2010 első felében nőtt a vendégéjszakák száma, és az elemzők szerint ez a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik. Eddig a pozitív változásokból
RészletesebbenBalatonfüredi Turisztikai Egyesület. 2015. évi beszámoló. Balatonfüred, 2016. január 15.
Balatonfüredi Turisztikai Egyesület 2015. évi beszámoló Balatonfüred, 2016. január 15. Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Turisztikai helyzetértékelés 3 2.1. A Balaton üdülőkörzet vendégforgalma, 2015. január
RészletesebbenGÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)
GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal
RészletesebbenZirc város integrált településfejlesztési stratégiája
Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenSZENTGOTTHÁRD VÁROS IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA
SZENTGOTTHÁRD VÁROS IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 BEVEZETÉS...3 Az elkészült tervezési dokumentum az alábbi fő részekből
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZACSEGE 2012-2020 1.2 Tiszacsege polgárainak bevonásával 2012. november 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 7 1.1. Hosszú távú jövőkép... 8 1.2. Tiszacsege, az
RészletesebbenTurisztikai Desztináció Fejlesztési Stratégia 2016-2020. Balaton Best Térségi Turisztikai Nonprofit Kft.
Turisztikai Desztináció Fejlesztési Stratégia 2016-2020 Balaton Best Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 1. 2. Helyzetelemzés... 3. 2.1. Kereslet-kínálat... 3.
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója
Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ
RészletesebbenA BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ
A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését
RészletesebbenSÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING
Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC
RészletesebbenBalatonfüred Város Középtávú Marketing Terve 2004-2006 Balatonfüred Város Polgármesteri Hivatal
2004-2006 Balatonfüred Város Polgármesteri Hivatal 2003. november 18. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 2. Helyzetkép... 4 2.1. A turizmus nemzetközi és hazai helyzete... 4 2.1.1. Nemzetközi
RészletesebbenABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.
RészletesebbenSzerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3
A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM
Részletesebbena Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából
készítette: RowanHill Global Befektetési Kft. (1065, Budapest, Révay u. 10) a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Helyzetértékelés 4 2.1. Földrajz
RészletesebbenTurisztikai szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program Dél-Dunántúli Operatív Program Észak-Alföldi Operatív Program Észak-Magyarországi Operatív Program Közép-Dunántúli Operatív Program Közép-Magyarországi
RészletesebbenI. kötet: Megalapozó vizsgálat
SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható
RészletesebbenTOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA
TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenGÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai
GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai Kovács Gergő Péter kistérségi referens Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról
RészletesebbenKözkincs kerekasztalok Tolna megyében
102 HEFNER ERIKA HEFNER ERIKA Közkincs kerekasztalok Tolna megyében A Közkincs pályázat fogalma már elterjedt a köztudatban, hiszen már a harmadik kiíráson vagyunk túl. Új fogalom teremt kohéziót az önkormányzatok
RészletesebbenMARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében
RészletesebbenORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ügyiratszám: 60.002-6/2015. Sorszám: ELŐTERJESZTÉS Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. április 24. napján tartandó ülésére Tárgy: Beszámoló
RészletesebbenMagyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai
Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...
RészletesebbenDunaharaszti Város Önkormányzata
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu
RészletesebbenEgészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr
Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár Az egészségturizmus a nemzetközi
Részletesebben1. Vezetői Összefoglaló
TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony
RészletesebbenENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója
ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG
BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program
RészletesebbenMEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 I. HELYZETÉRTÉKELÉS... 5 1. A világturizmus alakulása, prognózisok, világtrendek... 5 2. Magyarország turizmusa... 7 3. A Közép-Dunántúli Régió turizmusa... 9 4. Fejér megye
RészletesebbenRÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot
RészletesebbenJó gyakorlatok. Mecsekalja Szakácsnéja avagy a Vörösdombi Vendégház Cserkút
Jó gyakorlatok Mecsekalja Szakácsnéja avagy a Vörösdombi Vendégház Cserkút Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület
RészletesebbenTartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4
Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...
RészletesebbenÉRD ÓFALU TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEIT MEGALAPOZÓ
MODERN VÁROSOK PROGRAM ÉRD ÓFALU TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEIT MEGALAPOZÓ TANULMÁNY ELŐZETES EGYEZTETÉSI DOKUMENTUM MEGBÍZÓ: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2015. december
RészletesebbenÉ-Mo Régió ROP II. program: Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása:
É-Mo Régió ROP II. program: Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása: Alprogram: II.... GAZDASÁGI-, TECHNIKAI- ÉS IPARI ÖRÖKSÉGÜNK, MINT KULTÚRTÖRTÉNETI EMLÉKEINK TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA Intézkedés:
RészletesebbenAz Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenBihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május
1 Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2016. május Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési
RészletesebbenBalatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február
komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu
RészletesebbenBUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET
BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015
RészletesebbenGönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenPreambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a
RészletesebbenSAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT
2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi
Részletesebben