Turizmus és regionalitás

Átírás

1 Veszprém turizmusának jellemzői egy belföldi kutatás tükrében Szerző: Lőrincz Katalin 1 A Tourinform Veszprém megbízásából 2006-ban a magyar lakosság körében reprezentatív kutatás készült Veszprém város turisztikai jellemzőinek, kiemelten ismertségének és imázsának feltérképezésére. A kutatás során egyrészt arra kerestük a választ, hogy milyen kép él a városról a hazai társadalom körében, másrészt arra, hogyan alakul a Veszprém iránti kereslet, harmadrészt arra, hogy a napjainkban zajló turisztikai (város)versenyben milyen kínálattal, kapcsolati rendszerrel rendelkezik a királynék városa. A felmérés eredményei több, a turizmussal kapcsolatos döntést is megalapoznak, úgymint: vonzerő- és fogadóképesség-fejlesztés mit kínáljunk a városban élőknek és a turistáknak a jövőben? városmarketing és turisztikai marketing kiket, milyen üzenettel és intenzitással érdemes a városnak megszólítania a jövőben? szervezeti struktúra milyen szervezeti/együttműködési stratégia mentén lehet a turizmus pozitív hatásait leginkább kiaknázni? térbeli kapcsolatok mely városok Veszprém versenytársai, milyen kapcsolatot érdemes kialakítani a Balatonparti és a bakonyi településekkel, lehet-e Veszprémből középtávon turisztikai központ? Mivel a kutatási eredmények alkalmasak az eredeti célokon túlmutató hasznosításra, így azokat különböző turisztikai projektek alátámasztása mellett felhasználjuk a települési szintű középtávú gazdasági program kialakítása, illetve a térségi desztinációmenedzsment szervezet létrehozása kapcsán is. Kulcsszavak: városi turizmus, ismertség és imázs, arculatépítés, turizmusirányítás helyi szinten 1. Előzmények Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos kihívás elé állította a hazai városokat, de egyben számos lehetőséget is teremtett a számukra. A közötti programozási periódusban a Közép-dunántúli Régióban a többi prioritás mellett a turizmusfejlesztésre fordítható támogatások 35,63 milliárd forintot 2 tesznek ki, s mellette várhatóan nő a befektetői tőke érdeklődésének nagyságrendje is. Annak érdekében, hogy a fejlesztések maximálisan szolgálják a helyi társadalom és gazdaság versenyképességének javítását, minden egyes település elemi érdeke a reális helyzetfelmérés, az adottságokra építő fejlesztési stratégia kidolgozása, valamint az innovatív, jövőorientált projektek támogatása. A hazai városok fejlődésében a rendszerváltás óta leginkább a gazdaságszerkezet átalakítása volt előtérben, ezt többnyire a globális gazdasággal összefüggő külső 1 A szerző a Tourinform Veszprém irodavezetője, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének PhD. hallgatója. 2 Közép-dunántúli Operatív Program Regionális turizmusfejlesztés akcióterve, május 25-i változat alapján. energiák hajtották. Ma az átalakulás irányító szerepét a város és térsége belső energiái veszik át (kis- és középvállalkozások, decentralizált irányítás, innovatív intézmények, civil szervezetek). A munkahelyteremtés és a gazdaságszerkezet diverzifikálása mellett az életminőség javításának komplex programja kerül a figyelem középpontjába, amely a fizikai környezet minőségjavításán túl vonzó kulturális és szolgáltató környezetet, illetve az ehhez való hozzáférés biztosítását is jelenti (Kovács Horkay Michalkó 2006). A városok mindig is valamilyen piaci környezet keretei között léteztek: egyrészt abban az értelemben, hogy más városokkal együtt kellett versenyezniük az erőforrásokért, a kiváltságokért, a lakosságért és a világ figyelméért, másrészt abban az értelemben, hogy a városon belül minden egyes szolgáltatás egy másikkal versenyez a fogyasztókért (Ashworth Voogd 1997). A városiasodás során fellépett változások arra indították a várostervezésért és -vezetésért különböző szinten felelős szakembereket, hogy a városok és a piacok korábbi viszonyát újraértékeljék. E gondolatok jegyében valljuk, hogy Veszprém mint történelmi város turizmusának fejlesztése egy alapos és reális helyzetelemzésen kell, hogy alapuljon. Veszprém gazdasági programjában a turizmust jelölte meg a fejlesztés egyik kiemelt irányaként. Annak érdekében, hogy a térség adottságaihoz legjobban illeszkedő, 14 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. szám

2 fenntartható és keresletorientált turisztikai projektek szülessenek, szükség van a reális helyzetfelmérésre, a turisták igényeinek és attitűdjének pontos adataira, valamint a fejlesztésben érdekelt szereplők véleményének megismerésére. A jelen tanulmányban bemutatott kutatás Veszprém jelenlegi turisztikai keresletének jellemzőit, valamint a város ismertségét és imázsát mutatja be a hazai lakosság körében. 2. A kutatás módszertana A kutatás módszertana széles körű volt; a gyakorlatban alkalmazta a minőségi (kvalitatív) és a mennyiségi (kvantitatív) módszereket (Kiss-Sulyok 2007). A kutatás során húsz mélyinterjút készítettünk a városi és térségi döntéshozókkal, területfejlesztési szakemberekkel és a turizmusban dolgozó helyi szolgáltatókkal. A tényleges beszélgetéseket az elfogultság kizárása és az objektív adatok megszerzése okán nem a megbízó végezte, annak kilétére csak a beszélgetés végén került sor. Külön érdekesség az interjúk időpontja, amelyeket 2006 novemberében, az önkormányzati választások után folytattunk. Az eredmények így részben az új, részben pedig az elmúlt ciklusban hatalmat gyakorló önkormányzati tisztségviselők véleményét tükrözik. Veszprém mellett a fővárosban és két vidéki helyszínen, Debrecenben és Győrben összesen öt belföldi lakossági fókuszcsoportos vizsgálatot szerveztünk, amelyeken elsősorban a közvetlen utazási tapasztalatokat és a várossal kapcsolatos attitűdöket ismertük meg. A fókuszcsoportokba a gyakran utazó, elsősorban év közötti lakosságból válogattunk, akik kétórás beszélgetés keretében Veszprém ismertségéről, imázsáról és a történelmi városban nyert utazási tapasztalataikról adtak információt. A fókuszcsoportok létszáma minden esetben 8-10 fő volt, s figyelmet fordítottunk a nemek arányára, valamint a különböző korosztályba (korcsoportba) tartozók véleményének reprezentatív megjelenítésére. Telefonos kérdőív segítségével a hazai lakosságot reprezentatív módon lefedve részletes adatfelvétel történt, amely egyrészt a hazai lakosság (1000 fős minta, omnibusz kutatás) Veszprémmel kapcsolatos asszociációit, másrészt a városban turistaként járt belföldi vendégek (300 fős lakossági felmérés) véleményét vizsgálta. A kutatás irányvonalát és kérdéseit a Tourinform Veszprém (mint megbízó) határozta meg, a tényleges lebonyolítást a pályázat útján kiválasztott M.Á.S.T. Kft. végezte. 3. Veszprém ismertsége és imázsa a belföldi lakosság körében Az alábbiakban a kutatás legfontosabb eredményeit foglaljuk össze kérdéskörönként csoportosítva. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy a felmérés módszertanától függően (mélyinterjú, fókuszcsoport, lakossági reprezentatív megkérdezés) gyakran születtek eltérő vagy másképpen árnyalt válaszok is, ezekre jelentőségüknek megfelelően több esetben kitérünk A Veszprémmel kapcsolatos spontán asszociációk A felmérés első fázisában arra kerestünk választ, hogy a megkérdezettek a város nevének hallatán mire asszociálnak, mi jut elsőként eszükbe arról. A spontán válaszok azt mutatják, hogy a Veszprémben járt látogatók egyértelműen pozitívan vélekednek a városról. A spontán említések rangsorát magasan az állatkert vezette, emellett az interjúalanyok közel tizede említette, hogy szép város, gyönyörű város, illetve ott van a viadukt. A magyar lakosság ötödének (22%) semmi sem jutott eszébe Veszprémről. Az elmúlt két évben Veszprémben járt válaszadóknak (mintanagyság: 300 fő) leggyakrabban az állatkert jutott az eszébe a városról, amelyet a megkérdezettek 31%-a nevezett meg. Ezt a viadukt (19%), a vár (16%) és az egyetem (11%) említése követte. A többi asszociációt a válaszadók 10%-nál kisebb hányada említette. A Veszprém-kép elemei között viszonylag nagy számban jelentek meg a történelmi múlthoz kapcsolódó gondolatok, látnivalók (történelmi város, Gizella kápolna, Gizella és István király szobra, királynék városa stb.). A turisztikai vonzerők között többen említették a Veszprémi Ünnepi Játékokat (fesztivál), a város környéki szép tájat, a csodás természetet, valamint a sok kirándulási lehetőséget. Azt, hogy Veszprém neve a város három fő turisztikai attrakciójához nagyban kötődik, megerősítette a kutatás azon fázisa is, amikor arra kértük a felmérésbe bevont személyeket, hogy nevezzék meg a város számukra legfontosabbnak tartott három látványosságát, attrakcióját. Összesen 32 különböző választ kaptunk, egy megkérdezett átlagosan 2,73 nevezetességet említett. Az elmúlt két évben Veszprémben járt válaszadók szerint a város három legfőbb nevezetessége az állatkert, a vár és a viadukt. Az épített örökség mellett a válaszadók rendezvényeket is megemlítettek jóval kisebb számban. A kulturális fesztiválok közül a Veszprémi Ünnepi Játékokat nyolc, az Utcazene Fesztivált három, a Vivace Kórusfesztivált egy személy tartotta kiemelt érdekességnek. A fókuszcsoportok résztvevőinek spontán válaszaiból kiderült, hogy a meghívottak egyértelműen kedvezően vélekednek a városról, az első dolog, amit a Veszprém szó felidézett a megkérdezettekben, kivétel nélkül pozitív volt. A legtöbben a város egy-egy nevezetességét, ezen belül is elsősorban a várat említették. Veszprém néhány résztvevőnél mint a királynék városa van jelen, három meghívott a Balaton közelségét említette, néhány asszociáció egy-egy személyes élményhez kapcsolódott. Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. szám 15

3 Meglepő, de az évek óta rendszeres megtartott fesztiválokra, rendezvényekre senki sem asszociált a város neve hallatán Egyetértés a Veszprémre vonatkozó állításokkal A felmérés során a megkérdezettek az elmúlt két évben Veszprémben járt vendégek a városra vonatkozó különböző állításokat értékeltek egy ötfokozatú skálán aszerint, hogy az adott állítással mennyire értenek egyet. (Az egyes az egyáltalán nem ért egyet, az ötös a teljesen egyetért véleményt tükrözte.) Az 1. táblázatban bemutatjuk az egyes kijelentésekre, állításokra kapott válaszok megoszlását, majd kiemeljük a kérdéskörre vonatkozó legfontosabb tapasztalatokat. A táblázat adataiból látható, hogy Veszprémről pozitív kép él a várost az elmúlt két év során felkereső látogatókban; a város fő vonzereje a történelmi múltja, a vendégszeretet, egyedi hangulata, s az, hogy ott-tartózkodása alatt jól érzi magát az ember; a tapasztalatok szerint a két gyenge láncszem a szórakozási lehetőség, valamint a tömegközlekedés; bár a döntő többség szerint a városba érdemes visszatérni, a válaszadók valamivel több mint negyede úgy véli, Veszprémet csak egy napra érdemes felkeresni. Az állítások alapján leszögezhetjük, hogy a belföldi lakosság szerint Veszprém vendégszerető, barátságos, egyedi történelmi hangulatú város. Az alapvetően pozitív imázst a város turisztikai kínálata és fogadóképessége nagymértékben árnyalja, ezen javíthat Veszprém ágazati és térségi pozíciójának megváltoztatása a veszprémmel kapcsolatos érzések A fókuszcsoportos vizsgálatoknál nyílt lehetőség arra, hogy a meghívottak szóban és képekben is kifejezzék a Veszprémmel kapcsolatos érzéseiket. Veszprém mint turisztikai desztináció színnel (2. táblázat) történő azonosítását Veszprém megszemélyesítése (a város emberi tulajdonságokkal és külsővel való felruházása) követte, Állítás Mennyire ért egyet a következő állításokkal? (%) Egyáltalán nem ért egyet Inkább nem ért egyet Egyet is ért, meg nem is Teljesen egyetért Nem tudja 1. táblázat Veszprémben sok látnivaló van Veszprém nagy történelmi múltú város Veszprémben sok fesztivált, kulturális rendezvényt szerveznek Veszprémben sok turisztikai program közül lehet választani Inkább egyetért Összesen Veszprémben sok a szórakozási lehetőség Veszprém tiszta város Veszprémben jó a közbiztonság Veszprémben az emberek barátságosak, vendégszeretők Veszprémben magas a szolgáltatások minősége Veszprémben könnyű eligazodni Veszprémben jól érzi magát a turista Veszprémben jó a tömegközlekedés A veszprémi éttermek jó minőségűek A veszprémi szálláshelyek jó minőségűek Veszprém egyedi hangulatú város Veszprémbe könnyű eljutni Veszprémbe nemcsak egy napra érdemes ellátogatni Veszprém olyan város, ahová érdemes visszatérni Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. szám

4 Fókuszcsoportok: a Veszprémhez illő színek Megnevezett szín Említések száma Indoklás Zöld táblázat környező természet (14), szép környezet (2), sok a park (8), Bakony (3), táj (1), körülötte lévő hegyek (1), a várost körülölelő karéj (1), dimbes-dombos (1), vadaspark (1), békesség-harmónia, békés város (2), kellemes szín (1), a címer egyik színe (1), jó a levegő (1) Kék 12 Balaton közelsége (6), víz (2) kék ég (1), fentről lenézve minden kék (1), természetesség, tisztaság, patak (1), az ég tisztasága (1), a város zászlójának egyik színe (1) Fehér 4 templom (1), fehér épületek (1), várfalak (1), levegő tisztasága (1), az allergia elmúlik a városban (1) Egyéb színek 15 Mindösszesen 62 majd a csoportok színes magazinok segítségével montázst készítettek, amit be is mutattak. A veszprémi fókuszcsoportokba meghívottak döntő többségénél pozitív érzéseket váltott ki a Veszprém szó, néhány személy esetében vegyes érzelmeket ébresztett. A városról kialakult kedvező képet alátámasztja, hogy a város neve kizárólag negatív érzelmet egyetlen személy esetében sem keltett. A város az ott lakók számára az ismerősöket, a túrázást, a kikapcsolódást, az otthont, a dimbes-dombos vidéket jelenti. A meghívottak úgy vélik, Veszprémben sok a turisztikai látványosság, fejlődő, emberléptékű, összetartó település, nagyon kivételesek a természeti adottságai és a Balaton közelsége. A színnel történő azonosításnál elsősorban azt vizsgáltuk, hogy az egyes színek jelentésének, a hozzá köthető tartalomnak megfelelően milyen előjelű érzéseket fogalmaznak meg Veszprémmel kapcsolatban. A válaszokban megjelölt zöld (a természet színe, fejlődés, harmónia), a kék (az ég és a víz színe, biztonság, stabilitás) és a fehér (fény, egyszerűség, tökéletesség) mind-mind pozitív attitűdre utalnak. A további belföldi fókuszcsoportok résztvevőinek válaszai alapján megállapítható, hogy a nagyobb földrajzi távolság (debreceni csoport) együtt jár a kedvezőbb megítéléssel (azaz messziről minden sokkal szebbnek látszik). A budapesti és a győri meghívottak pozitív érzései a város történelmi hangulatához, a régi osztálykirándulásokon szerzett kellemes emlékekhez, a színvonalas, kulturált, éttermekhez, a családias, nyugodt város hangulatához, valamint az utazás során szerzett kedvező tapasztalatokhoz kapcsolódtak: zöld, kék és fehér színek. A Veszprém megszemélyesítése során említett tulajdonságok azt igazolják, hogy a város lakói nagyon sokszínűnek, sokoldalúnak látják lakóhelyüket, s a hozzászólások alapján ismét megerősítést nyert, hogy szeretik a várost. Ha Veszprém emberré válna, a legtöbbek szemében alapvetően otthonülő, kicsit lusta ember lenne, akit nehéz hétvégén megmozdítani. E kijelentést árnyalja a városlakóknak a nyári fesztiválok, különösen az Utcazene Fesztivál iránti rajongása és magas részvételi aránya. A budapesti, győri, debreceni fókuszcsoportokban a megkérdezettek szerint, ha Veszprém emberré válna, csak pozitív tulajdonságokkal rendelkezne, ami ismételten alátámasztja a városról kialakult imázs kedvező voltát. A legtöbben Veszprémet olyan idős úriemberként látják, akinek legfőbb jellemzője a bölcsesség. Alaptermészete nyugodt, kiegyensúlyozott, csendes, a kultúra iránt érdeklődő, kellemes modorú. Az idős úr a városban található régi épületeket, a több mint ezer éves történelmi múltat testesíti meg. Fontos eredmény, hogy a városban több éve tartott különböző kulturális rendezvényekre, fesztiválokra senki nem asszociált, amikor Veszprémet emberi tulajdonságokkal ruházta fel. A Veszprémről kialakult képet a beszélgetések során egy másik aspektusból is feltérképeztük. Az asszociációhoz kapcsolódó témakörön belül arra kértük a csoportok résztvevőit, hogy az általunk kiosztott újságok segítségével készítsenek egy, a várost bemutató montázst. Csoportonként két kép készült. Az újságok valamennyi kép elkészítése esetében azonosak voltak, a felhasználható sajtótermékek köre a következő volt: Tina, Hócipő, Zsaru, Nők Lapja, Pesti Műsor, Maxima, Autó-Motor, Blikk Nők. A fókuszcsoportok tagjai a felhasznált képeket négy témához kapcsolták (itt látunk utalást a fesztiválokra): Veszprém nevezetességeihez, amelyből az állatkertre, a Székesegyházra, a templomokra, a várra, a Tűztoronyra utaló képeket használtak fel; a rendezvényekhez, fesztiválokhoz a montázsokba konkrétan az Utcazene Fesztiválra, a színházra, a Jazz Fesztiválra (a műfaj miatt a Veszprémi Ünnepi Játékokat jelentheti), a Veszprém Rallye-re és a Veszprémi Repülős Napokra utaló képek kerültek; Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. szám 17

5 a város történelmi múltjához, valamint a gasztronómiához, éttermekhez, amelyek a magyarázatok szerint színvonalasak a városban. 4. Veszprém belföldi kereslete, az utazások főbb jellemzői A város imázsa mellett vizsgáltuk a tényleges belföldi keresletet. Az eredmények azok véleményét tükrözik, akik az elmúlt két évben ténylegesen jártak a városban. A kereslet konkrét iránya, motivációja és időtartama mellett felmértük az elégedettséget és a jövőbeli utazási terveket is, e fejezet ennek rövid összegzését tartalmazza Az utazások főbb jellemzői Az elmúlt két év során Veszprémet a megkérdezettek döntő többsége (84%) a szabadidő eltöltése céljából kereste fel, legkevesebben kizárólag üzleti célból (6%) utaztak. A veszprémi utazások gyakorisága azaz a visszatérők arányának ismerete fontos információ: a megkérdezettek valamivel több mint fele egy alkalommal járt Veszprémben. Ha a legutolsó veszprémi utazás motivációja alapján vizsgáljuk az adatokat, megállapíthatjuk, hogy elsősorban a rokonokat, ismerősöket felkeresők, az oktatás, képzés, tanulás, valamint az üzleti tárgyalás céljából érkezők voltak a vizsgált időszakban több alkalommal Veszprémben. Az említési gyakoriság alapján a településre érkezők utazásának két legfontosabb motivációja a kulturális turizmus keretében megvalósuló városlátogatás (53%) és a rokoni, baráti vizit (18%) volt. A Veszprémben eltöltött idő hosszát lényegesen nem befolyásolta az, hogy a látogatás szabadidős vagy A legutolsó veszprémi látogatás során eltöltött idő (%) Háromnál több napot 3 Két napot 15 Egy napot 33 Három napot órát 9 1. ábra Fél napot 33 üzleti célból történt-e. Kutatásunk azt bizonyítja, hogy a látogatók döntő többségének legfeljebb egynapos program Veszprém, a megkérdezettek mindössze negyede töltött legutolsó tartózkodása során ennél hosszabb időt a városban (1. ábra). A megkérdezettek 60%-a nyilatkozta, hogy korábban járt már Veszprémben, így legutolsó utazása alkalmával már megfelelő információkkal rendelkezett. Akik utazásukhoz gyűjtöttek információt, legtöbben az internet (33%), a korábban már ott járt barátok, ismerősök (24%) és a prospektusok (23%) segítségével tájékozódtak. Az ott lakóktól, illetve térképekről a válaszadók 18%-18%-a informálódott, az útikönyvekből a megkérdezettek 17%-a szerzett információt. A többi információforrást csak kevesen említették a kérdés kapcsán A nevezetességek, látnivalók népszerűsége a belföldiek körében Az említési gyakoriság alapján Veszprém három leglátogatottabb nevezetessége az állatkert, a vár és a viadukt. E három nevezetesség mellett a sétálóutcát keresik fel a legtöbben. A felmérés során választ kerestünk arra, hogy a Veszprémben 2006-ban tartott különböző kulturális rendezvények, fesztiválok mennyire ismertek és mennyire népszerűek. Az eredmények alapján elmondható, hogy Veszprémet még mindig elsősorban az épített örökséggel kapcsolatban ismerik, bár minden megkérdezett hangsúlyozta, milyen vonzerőt (és imázsépítő szerepet) töltenek be a jól szervezett és kommunikált fesztiválok. A kulturális programok ismertségét két aspektusból is megvizsgáltuk. Először arra kértük a megkérdezetteket, nevezzék meg, hogy milyen rendezvényeket, fesztiválokat tudnak felidézni, emlékeik során melyeket tartották a év során a városban. Ezt követően a megkérdezett által nem említett valamennyi kulturális esemény ismertségéről külön-külön informálódtunk. A spontán említés, valamint a felolvasás utáni emlékezés alapján a város kulturális rendezvényei közül a négy legismertebb és legnépszerűbb programnak a Veszprémi Ünnepi Játékok, a Veszprémi Nyári Fesztivál, az Utcazene Fesztivál és a Veszprém Rallye bizonyult. A kiemelt fesztiválokkal kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy az Utcazene Fesztivál belföldi ismertsége még mindig alacsony. Nagy a keveredés a Veszprémi Ünnepi Játékokkal és a Veszprémi Nyári Fesztivállal kapcsolatban: pusztán név alapján nem tudják őket megkülönböztetni a város vendégei A turisták elégedettsége és utazási tervei a jövőben A Veszprémben megforduló turisták összességében nagyon kedvezően értékelték utazásukat. Ezt bizonyítja az elégedettségi mutató magas, 4,41-es átlagértéke. 18 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. szám

6 Az elégedettség általánosnak mondható, senki nem adott közepesnél rosszabb osztályzatot, s a megkérdezettek 44%- a a maximális ötös osztályzattal minősítette utazását. A kutatás során a felmérést követő 12 hónap vonatkozásában feltérképeztük a veszprémi utazási szándékokat, utazási terveket is (2. ábra). A megkérdezettek közel ötöde biztosan, 34%-a pedig valószínűleg el fog utazni Veszprémbe az elkövetkezendő egy évben. A bizonytalanok aránya 13% volt, a többiek nem terveznek veszprémi utat. A veszprémi utazást az átlagnál magasabb arányban tervezik a 60 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettségűek, az átlag feletti jövedelműek, valamint a fővárosban élők. 2. ábra Egy veszprémi utazás valószínűsége a következő egy évben (%) Nem tudja 13 Egészen biztos, hogy nem utazik el Veszprémbe 10 Valószínűleg nem utazik el Veszprémbe 19 Azokat, akik úgy gondolják, hogy a megkérdezést követő egy évben felkeresik a települést, elsősorban a város szépsége (39%) vonzza Veszprémbe (hangulatos és szép a város, jól érezték magukat), illetve rokonaikat, barátaikat szeretnék meglátogatni (14%). Azok, akik nem tervezik, hogy Veszprémbe utaznak, indokként Veszprém és a lakóhely közti távolságra hivatkoznak (22%), illetve oda szeretnének menni, ahol még nem jártak (20%). A válaszadók 17% említette, hogy nincs pénze az utazásra, 11% minden őt érdeklő látnivalót, nevezetességet megnézett a városban, ezért nem akar a közeljövőben oda visszatérni. A többi érvet a válaszadók kevesebb, mint egytizede említette. 5. Veszprém kínálata Biztosan elutazik Veszprémbe 24 Valószínűleg elutazik Veszprémbe 34 Veszprém turisztikai kínálatának statisztikai adatokkal alátámasztott jellemzőit terjedelmi okokból itt nem elemezzük. Sokkal inkább azt szeretnénk bemutatni, hogy a mélyinterjúk során megkérdezett turisztikai szolgáltatók, döntéshozók, terület- és turizmusfejlesztésben kompetens szakemberek milyen véleményeket és megoldási javaslatokat fogalmaztak meg a turisztikai kínálat különböző aspektusai kapcsán Megközelítés, tömegközlekedés, parkolás A közlekedési viszonyokkal kapcsolatban megfogalmazott kritikák alátámasztották, hogy ez a terület a város egyik gyenge pontja. Bár hat különböző irányból közelíthető meg gépkocsival a város, közvetlenül autópályán nem lehet Veszprémet elérni. A turizmus szempontjából kedvezőtlen az is, hogy a hat irány közül csak egy esetében látható a völgyben fekvő impozáns városkép, a többi autós a lakótelepekkel vagy a húszemeletes házzal szembesül először. A parkolási lehetőség két jellemzője, hogy drága és kevés van belőle. A megoldás kulcsát gyakorlatilag mindenki a körforgalmak létesítésében, parkolóházak építésében látja. Javulást hoz majd az is, ha a 8-as út fejlesztésével a várost gyorsabban lehet elérni A Szálláslehetőségek megítélése A turisztikai szolgáltatások közül az egyik legjelentősebb fejlődés a szálláshelyek esetében tapasztalható, az elmúlt évtizedben megnégyszereződött a férőhelyek száma. A korábbi egyetlen hotel mellett az elmúlt néhány évben több színvonalas panzió, szálloda nyílt, és végre van a városnak két négycsillagos szállója is. Ifjúsági szálláshely-bővülés is történt: elkészült a Magiszter Hotel, a 600 fős egyetemi szálloda. A szakemberek egy része valószínűsíthetően a város jelenlegi szálláshelykínálata és vonzerői miatt elégségesnek tartja a jelenleg rendelkezésre álló férőhelyek számát, a szálláshelyek típusát, amelyek kihasználtsága 55-60% körüli. 3 Az év során gyakorlatilag három-négy olyan esemény van, amikor a szállásadók kapacitáshiánnyal küzdenek. A rendelkezésre álló szálláshelyekkel kapcsolatban néhányan kiemelték, hogy ezek a város különböző pontjain, elszórtan találhatók, ezért nem alkalmasak arra, hogy egy nagyobb helyi vagy környékbeli cég többnapos rendezvényét ott tartsa. A szakemberek többsége abból adódóan, hogy a konferenciaturizmus fejlesztését a jövő egyik kiemelt feladatának tartja, szükségesnek érzi egy szobás, nagy befogadóképességű szálloda építését, amely nemzetközi konferenciák megtartására is alkalmas lenne A Vendéglátóhelyek megítélése A vendéglátó egységek száma szintén nőtt az utóbbi években, s így a városban legalább féltucat olyan étterem van, amely bárhol az országban megállná a helyét, s ahol az ár-érték is összhangban van. Ugyanakkor gond, hogy 3 E megállapítással vitatkozik több Veszprémmel foglalkozó turisztikai koncepció. Érvelésükben a fejlődés fő gátja a szállodai kapacitások szűkössége, s új termékként a konferenciaturizmust, sportturizmust nevezik meg. Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. szám 19

7 az Óvárosban, a sétálóutcában, ahová a turisták leginkább eljutnak, kevés az étterem, a kávézó, a cukrászda, a teraszos kiülési lehetőség, helyette bankok, telefontársaságok, biztosítók központjai uralják a városképet. A város e két pontja abból adódóan, hogy a gépkocsiforgalom minimális vagy egyáltalán nincs kellemes pihenési lehetőséget nyújthatna a turisták számára. A megkérdezettek közül többen hangsúlyozták, a gondokat tetézi, hogy a meglévő kevés kávézó, cukrászda nyitva tartási ideje nem turistabarát, azok nagy része még főszezonban is korán bezár a Gyermekprogramok megítélése A legellentételesebb vélemények a gyermekprogramok kínálatának megítélésénél születtek. A szakemberek mintegy fele elégségesnek, színvonalasnak, sokszínűnek tartja azokat, szerintük a bábszínház, az állatkert, a Tourinform iroda különböző foglalkozásai, a Művelődési Ház gazdag programot kínálnak. Elsősorban a témában érintettek érzik a gyermekprogramok választékát, számát tragikusnak. További gond, hogy színvonalas, vendéglátást is biztosító játszótér nincs a városban és a szállodai gyermekanimáció is hiányzik A turisztikai kínálat bővítésének kérdése Veszprém jelenlegi kínálatában a kulturális turizmus dominál, pedig a város természetföldrajzi adottságai, a szabadidővel, sporttal kapcsolatos már meglévő infrastruktúrája, valamint a Bakony és a Balaton-felvidék kerékpáros- és gyalogtúra útvonalai az aktív turizmus erősítését feltételezik. A városhatár és a Balaton kerékpárúttal való összekötése új dimenziót jelentett nemcsak a helyi lakosok, hanem a turisták számára is. Az új lehetőség kihasználását növelné, ha a városon belül is megoldanák a kerékpárral való közlekedést, valamint a kerékpárhoz kapcsolódó szolgáltatások köre is kiépülne, lenne kerékpárkölcsönző, szerviz, tároló, megőrző. A Balaton és a Bakony közelsége, a túralehetőségek, a Séd-völgye, a természeti adottságok szintén vonzó programokat kínálnak. Ugyanakkor a többség a beszélgetések során kiemelte, a város kedvező természeti adottságai a kommunikációban nem kaptak megfelelő hangsúlyt, a jövőben erre nagyobb figyelmet kell fordítani. Az aktív pihenés lehetőségéhez sokat hozzátenne, ha a városnak lenne fedett uszodája, strandja, szabadidőközpontja (extrém sportokra alkalmas adrenalin-park, valamint családok részére épített élménypark) A Tourinform iroda megítélése A Tourinform Veszprém munkájáról kivétel nélkül elismerően nyilatkoztak a mélyinterjú résztvevői. Tapasztalataik szerint az iroda jól működik, munkatársai képzettek, lelkesek, segítőkészek. Külön kiemelték, hogy honlapjuk nagyon színvonalas, több nyelvű, jól áttekinthető, informatív, a látnivalókról, nevezetességekről, a különböző programokról, a szolgáltatásokról egyaránt tájékoztat. Kiadványaik, prospektusaik megítélése szintén nagyon kedvező, azok sokrétűek, esztétikusak, figyelemfelkeltőek, informatívak, s külön érdemük, hogy a megszokott angol és német nyelven kívül számos más nyelven is olvashatók. 6. Veszprém turisztikai versenytársai A turisztikai versenytársak (településre lebontott) vizsgálatának elméleti alapja az a gondolat, miszerint a turisztikai termékek versenyében azok tekinthetők versenytársaknak, amelyek azonos fogyasztói csoportot céloznak meg, illetve azonos szükséglet kielégítésére alkalmasak (a turistából és annak szükségletéből indulunk ki). E kérdéskörnél a Veszprémben az elmúlt két évben járt belföldi turisták és a mélyinterjúban részt vett szakemberek szubjektív véleményét ismertetjük (3. táblázat). A válaszok alapján Veszprém legfontosabb turisztikai versenytársai a történelmi városok: Eger, Pécs, Székesfehérvár és Sopron. A belföldi turizmus fő küldőterülete Budapest és agglomerizációja, valamint a regionális központok (Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr), a turistákért folytatott verseny tehát elsősorban e területeken értelmezhető. Sopron és Eger hasonló műemlék-együttessel és örökségi kínálattal rendelkezik, de mind szálláshely-kapacitásban, mind pedig termékkínálatban (bor, egészségturizmus) Veszprém előtt jár. A régióban Székesfehérvár tekinthető igazi versenytársnak, a felmérésben részt vevők a különbséget a gazdasági fejlettségben és a fekvésben látják. 7. A Balaton hatása Veszprém turizmusára A Balaton vendégforgalmának alakulása nagymértékben kihat a régióra, így Veszprémre is, ha kevés a vendég a Balatonnál, akkor az a többi terület turizmusát is visszahúzza. A szakemberek kivétel nélkül homogén véleményt alkottak arról, hogy a Balaton közelségéből a város egyértelműen profitál, különösen az északi part hoz sok-sok vendéget Veszprémbe, még akkor is, ha az utóbbi években érezhetően megcsappant a tó forgalma 4. A megkérdezettek szerint a balatoni turisták számára a város felkeresése standard menüpont, különösen esős, hűvös időben kedvelt úti cél, de a kisgyerekes családok még ragyogó időben is szívesen látogatják az állatkertet. A tónál nyaralók több ok 4 A felmérést követő évben fordult meg a Balaton régió vendégforgalmának csökkenése. 20 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. szám

8 Említett város Említések száma Eger 59 Pécs 51 Székesfehérvár 50 Sopron 43 Veszprém turisztikai versenytársai Hasonlóság a két város között vár (25), történelmi város, történelmi múlt (14), sok történelmi nevezetesség, sok műemlék (10), sok látnivaló (7), csodálatos természeti adottságok, szép környezet (6), földrajzi adottságok (5), sok kirándulási lehetőség (4), a történelmi belváros hangulata (4), a város hangulata (3), borfesztivál (3), kellemes hangulatú város (2), gyönyörű kisváros (2), szép belváros (2), népszerű, kedvelt (2), Veszprémnek a Bakony olyan, mint Egernek a Bükk (1), régiójukban hírességek (1), Bazilika (1), nagyság (1), polgári város (1) történelmi város, történelmi múlt (17), sok történelmi nevezetesség, sok műemlék (15), sok látnivaló (8), történelmi belváros hangulata (7), csodálatos természeti adottságok, szép környezet (7), kedvező fekvés (5), sok rendezvény, kulturális program (5), egyetem (5), hasonló hangulat (3), szép belváros (4), Székesegyház (2), híres múzeumok (2), állatkert (3), történelmi belváros (1), egyházi kincsek (1), sok fiatal (1), sok történelmi nevezetesség, sok műemlék (15), történelmi város, történelmi múlt (13), egyházi múlt, egyházi kötödés (8), sok látnivaló (7), a két város közelség (7), királyok, királynék városa (3), sok rendezvény (2), hasonló hangulat (2), tóhoz közeli fekvés (1), azonos régió (1), gyors fejlődés (1) történelmi város, történelmi múlt (13), sok történelmi nevezetesség, sok műemlék (12), kellemes hangulat (10), csodálatos természeti adottságok, szép környezet (9), osztrák határ közelsége (8), sok látnivaló (7), kedvező fekvés (5), hangulatos belváros (4), szép belváros (4), történelmi hangulat (3), történelmi belváros (3), tóhoz közeli fekvés (2), gyönyörű város (2), stílus (1), tűztorony (1), hasonló értékekkel bírnak (1) Különbség 3. táblázat sokkal híresebb (3), sok jó borpince (3), strand léte (2), borvidék (2) nagyság (2), ismertség (2), vonzóbb úti cél (2), intenzívebb fejlődés (2) Budapesthez közelebb van (9), koronázási város (5), gazdasági fejlettség (3), nagyság (2), sok munkahely (2), központi fekvés (1), ipari központ (1) vonzóbb úti cél (3), borvidék (2), gyorsabb fejlődés (1), Őrség közelsége (1) miatt is Veszprémbe csábíthatók. Bár a különböző rendezvények, fesztiválok száma az utóbbi években a Balatonnál is nőtt, a programlehetőségek meglehetősen egysíkúak, az alternatív programok köre szűk. Az interjúalanyok megfogalmaztak olyan véleményt is, miszerint a Balaton közelsége az előny mellett hátrányt is jelent a város turizmusának alakulására, települései közül elsősorban Balatonfüred, Tihany, Keszthely lehetnek komoly versenytársak. Különösen Balatonfüred fejlődött sokat az elmúlt időszakban, a város nemcsak a lakossági, hanem az üzleti turizmusban is versenytárs, komoly szállodakapacitásával Veszprém nem versenyezhet. A tó közelsége más vetületben is konkurenciát jelent Veszprém számára: a helyi lakosok közül sokan rendelkeznek Balaton-parti telekkel, házzal, a nyári hétvégéket sokan ott töltik. 8. Következtetések a jövő legfontosabb feladatai A kutatás eredményeiből levonható következtetések számos településfejlesztési, komplex gazdaságfejlesztési területet érintenek (fogadóképesség, infrastruktúra, városmarketing, együttműködési keretek), illetve kijelölik a turizmus ágazat berkein belüli prioritásokat is. Zárógondolatként a leglényegesebb problémákat és megoldási javaslatokat ismertetjük, megjegyezve, hogy a felsoroltakra pályázati kiírások jelennek meg a regionális turizmusfejlesztési programban A fogadóképesség és a Vonzerők fejlesztése Veszprém turisztikai kínálata, annak ellenére, hogy az utóbbi években látványosan fejlődött, még mindig egysíkú, alapvetően a városnézésre és a kulturális turizmusra épül. Ennek megfelelően mind a turisták, mind pedig az ágazat helyi működésében érintettek azt javasolták, hogy bővüljön a választék. Az igényes, inkább az idősebb korosztály keresletét kielégítő szolgáltatások mellett előtérbe kell helyezni az aktív turizmust szolgáló attrakciókat. Ezekhez elengedhetetlen új túrautak kialakítása, a régiek karbantartása, további kerékpárutak kiépítése és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások megteremtése. Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. szám 21

9 A jelenleginél nagyobb hangsúlyt kellene fektetni néhány speciális területre, például a gasztronómiára, az egyházi/ zarándokturizmusra, az egészségügyi kezelések értékesítésére (fogorvosi kezelések, egynapos sebészet), illetve kiaknázatlan lehetőség ma még a konferenciaturizmus területe is. Veszprém turisztikai potenciálját nagymértékben behatárolhatják a városra jellemző infrastrukturális gondok; a közúti közlekedés és parkolás problémáját sürgősen meg kell oldani. Hasonlóan elodázhatatlan feladat az állatkert megközelíthetőségének javítása is. A belváros rehabilitációjának folytatásánál a turisztikai szempontoknak hatványozottan kell érvényesülniük. A fogadóképesség javítása, a hely hangulatának megőrzése - több teraszos vendéglátóhely, színvonalas (ajándék)boltok, és stílusában egységes utcakép - a turisták, a helyi lakosság és a belvárosi rendezvények kiszolgálását egyaránt segíti majd. A két nagy vonzerő, a vár és az állatkert látványos összekötését és a páratlan adottságú Betekints-völgy felfedezését teszi lehetővé a Séd-völgyi projekt, amelyet a helyi turisztikai szakmának minden eszközzel támogatni kell Város- és turisztikai marketing A kommunikációt fontosságának megfelelően kell kezelni, amely a városmarketing hatékony eszköztárát feltételezi. A kritikák elsősorban a kommunikáció mennyiségére vonatkoztak, de sokan kifogásolták, hogy a különböző kiadványok, prospektusok arculata nem egységes. A megkérdezettek jelentős része hiányolta Veszprém jelenlétét a Balatonnál. A Tourinform iroda fontosságából adódóan szükségesnek tartjuk, hogy az a város központibb, könnyen megközelíthető helyére, nagyobb irodahelyiségbe költözzön. A javaslat szerint erre kiválóan alkalmas lenne az a jelenleg üresen álló önkormányzati tulajdonú ingatlan, amely a történelmi belvárosban, az Óváros téren helyezkedik el. Az új turisztikai koncepció kidolgozásánál mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az új sportcsarnok rentábilis működése (a tervezett átadás 2008 tavasza) jelentős anyagi és szellemi kapacitásokat igényel. A stratégia kidolgozásánál számolni kell a szentkirályszabadjai repülőtér fejlesztésének kihatásával is. A Budawest Airport Holding jelenlegi elképzelése szerint nemcsak az áruszállítás, hanem a fapados légitársaságok igényeit is ki kívánja elégíteni. Előzetes számítások szerint az üzemeltető százötvenezer fős utasforgalommal számol, ami érzékelteti azt, hogy a nemzetközi turizmus vérkeringésében egyre nagyobb szerepet tölthet be Veszprém Szervezeti struktúra Veszprém turisztikai fejlődését a jövőben jelentősen befolyásolhatja, hogy a városban meghatározó autonóm intézményekkel Veszprémi Érsekség, Pannon Egyetem, megyei tulajdonú vonzerők tud-e a városvezetés a jelenleginél hatékonyabb együttműködést kialakítani. A turisztikai piac szereplői lakosság, vállalkozói szféra, civil szervezetek, önkormányzat közötti partnerséget tovább kell mélyíteni, elodázhatatlanná vált, hogy ennek szervezeti formája is meghatározott legyen. Az egyes szereplők között jelenleg is van valamilyen fokú kommunikáció, de annak hatékonyságát mindenképpen javítani kell. Ezért a tanulmány javasolja egy koordináló szervezet létrehozását, amelynek feladata a turisztikai stratégia megvalósulásának folyamatos nyomon követése, az egymás közötti információáramlás megteremtése, a városi önkormányzat kompetenciájába tartozó turisztikai kihatással rendelkező döntések véleményezése, valamint a konfliktushelyzetek kezelése lenne Térbeli kapcsolatok Veszprém turisztikai pozicionálásánál arra kell törekedni, hogy a város a Balaton-felvidék és a Bakony közötti terület turisztikai központjává váljon. Ennek érdekében tovább kell fokozni a kapcsolatokat a környező településekkel és olyan komplex turisztikai csomagokat kell kialakítani, amelyek minden érintett fél számára kooperatív előnyöket biztosítanak. A megkérdezettek egybehangzóan úgy ítélték meg, hogy a város többet profitálna, ha hivatalosan is a Balaton turisztikai régióban működhetne. Ettől függetlenül törekedni kell arra, hogy a Balaton parti településeken Veszprém mint turisztikai attrakció elfogadott kínálati elem legyen. A fentiek alapján javasoljuk Veszprémben a turisztikai desztinációs menedzsment szervezet felállítását és kistérségi szintű működtetését; ez végezné a fent említett kulcsterületek koordinációját, illetve az arculatépítéssel, turisztikai termékfejlesztéssel, az információs rendszerek működtetésével és a monitoringgal kapcsolatos konkrét feladatok végrehajtását. Veszprém turisztikai szerepének erősítése céljából az ágazati szolgáltatókat integráló, partnerségben erős, a piaci trendekre és kihívásokra érzékenyen reagáló, képzett szakemberekkel és projekt-orientált működési forrásokkal megerősített szervezetre van szükség. Felhasznált irodalom ASHWORTH, G. VOOGD, H. 1997: A város értékesítése. KJK, Budapest 266 p. KISS K. SULYOK J. 2007: Magyarország turisztikai imázsa. Turizmus Bulletin 11./1-2. pp KOVÁCS B. HORKAY N. MICHALKÓ G. 2006: A turizmussal összefüggő életminőség-index kidolgozásának alapjai. Turizmus Bulletin. 10./2. pp Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. szám