Te rjesztõpartnereknek szakkereskedéseket keresünk!

Átírás

1

2

3 Technológiák Padlófûtés egyszerûbb szabályozása...2 Tanulságos történetek Hidrogénkazánnal akartak betörni a tõzsdepiacra, de lebuktak...4 Jatt, avagy egy nyereséges projektrõl...33 Új közcsatorna, új kihívásokkal...8 Felsõfokon a fûtõérték!...10 A jövõ uszodájáról...12 Mekmester...16 Kártérítés hibás teljesítés miatt több év elteltével is?...18 Olvasói oldal Probléma 10 év után...22 Segédanyagok az épületgépészetben...26 Kéménytüzek, koromégés...30 Fejezetek a gázszolgáltatás történetébõl XVII. Mûanyagok...34 Áttekintõ táblázat Magáncélú (nem közületi) termosztatikus radiátorfejek...40 Vitaindító Földgáz, megújulók, szén, klímavédelem...42 Az örök téma: szén-monoxid, levegõellátás...46 alkalmazástechnika Nem kell olyan rég re vis sza men nünk a szak ma tör té net ben, hogy ta - lál koz zunk az ólom csõ vel, a fe ke te, majd a hor gany zott acél csõ vel, no és per sze az örök réz zel. 50 éve egy sze rûbb volt a vi lág, mert ki - sebb volt a pa let ta, ke ve sebb a vá lasz tá si le he tõ ség. Ma nap ság vi - szont fém- és mû anyag csö vek gar ma dá já ból vá laszt ha tunk, és ugyan ez a hely zet az épü let gé pé szet min den szeg men sé ben, le - gyen szó fû tés rõl, víz rõl, klí má ról, szel lõz te tés rõl. Mi a ga ran cia ar ra, hogy nem vá lasz tunk ros szul az adott fel adat ra, mint tet te azt a ké pün kön lát ha tó csõd arab be épí tõ je? Két fé le meg ol dás van. Az egyik, hogy ra gasz ko dunk az évek, év ti ze dek óta be vált és meg szo kott, meg is mert anya gok hoz, be ren de zé sek hez. Így nem hi báz ha tunk, de per sze mun ká ink kö re erõ sen be ha tá ro ló - dik, el sza lad mel let tünk a vi lág, és nem is min dig a leg job bat ad juk ki a ke zünk kö zül. A má sik meg ol dás mun ká sabb, de jobb: ol va sunk, tá jé ko zó dunk, ké pez zük ma gun kat. Így le szünk jobb szak em be rek, sõt, em be rek. Meg éri. Iszapleválasztó régen és ma...45 Hírek, újdonságok, továbbképzések...50 Te rjesztõpartnereknek szakkereskedéseket keresünk! TEL.: , FAX: HKL melléklet 56 FACEBOOK.COM/VGFSZAKLAP Hogyan válasszunk légfüggönyt?...57 Összehasonlító táblázat Robbanásbiztos ventilátorok...60 Klímás kereskedéseket is mustráltunk...64 Szaunák és gõzkabinok...68 A folyadékhûtõk evolúciója...70 Kötelezõ felülvizsgálni a társasházak légcsatornáit...76 Még mindig nagy a bizonytalanság a hûtõs-klímás képzéseknél...78 Elõfizethetõ közvetlenül a szerkesztõségben. Elõ fi ze tés ben terjeszti a kiadó és a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja. A lapban megjelenõ hirdetések tartalmáért szerkesztõségünk nem vállalja a felelõsséget! LAP TER JESZ TÉ SI PROB LÉ MÁK MI ATT ÉJ JEL-NAP PAL HÍV HA TÓ (ÜZE NET RÖG ZÍ TÕ) TE LE FON SZÁM VÍZ-, GÁZ-, FÛ TÉS TECH NI KA ÉPÜ LET GÉ PÉ SZE TI SZAK LAP HKL MELLÉKLETTEL ISSN A lap alapítója és kiadója: M-12/B Kft. A szerkesztõség címe: 1134 Bp. Róbert Károly krt. 90. Tel.: ; Fax: ; Web: Hirdetésfelvétel: Fõszerkesztõ: Szemán Róbert szeman@vgf.hu Szerkesztõ: Veresegyházi Béla veresegyhazi@vgf.hu Lantos Tivadar lantos@vgf.hu Lapigazgató: Gimesi Kriszta kriszta@vgf.hu Szerkesztõségi Bagoly Hajnal titkár: hajni@vgf.hu Tervezõszerkesztõ: Mátis Bálint matis@vgf.hu Grafikus: Molnár Tímea Nyomás: PAUKER Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Varga Szilárd kereskedelmi ig. imp res szum Víz-, Gáz-, Fû tés tech ni ka Épü let gé pé sze ti szak lap

4 Technológiák << fûtéstechnika írta: Lantos Tivadar Padlófûtés egyszerûbb szabályozása A pad ló fû té si rend sze rek idõn ként ve zér lés tech ni kai és sza bá lyo zá si szem pont ból túl bo nyo lul tak, ezért a meg ren de lõk és a ki vi te le zõk szá má ra is át lát ha tat la nok. Tóth Zol tán épü let gé pész mér nök, ki vi te le zõ egy olyan rend szert mu ta tott be ne künk, amely a pad ló fû té si rend szert jó val egy sze - Mi nél egy sze rûbb egy fû té si rend szer, an - nál kön nyeb ben ke zel he tõ, sõt a tu laj do - nos, épít te tõ is kön nyeb ben meg ér ti a mû - kö dé sét. A ki vi te le zõk sok szor ta lál koz nak olyan pad ló fû té si meg ol dá sok kal, ahol fe - les le ge sen épí te nek be ve zér lõ sze le pe ket, túl bo nyo lít va an nak mû kö dé sét. Ha va la mi meg hi bá so dik, ilyen eset ben ne héz a ja ví - tás, a sze re lés, és ter mé sze te sen na gyobb a szer vi ze lés költ sé ge is. A ve gyes, pad ló fû té - ses és ra di á to ros rend sze rek együt tes mû - kö dé sé nél for dul hat nak elõ sok szor túl bo - rûb ben és gaz da sá go sab ban tud ja ke zel ni. nyo lí tott ve zér lé sek, me lyek a meg fe le lõ hõ mér sék le ti szin tet pró bál ják biz to sí ta ni. Lé te zik jó val egy sze rûbb meg ol dás is, amely sok kal át lát ha tóbb és egy sze rûbb üze mel te tést ered mé nyez. A ka pil lá ris fe jek - kel tör té nõ pad ló fû tés-sza bá lyo zás ese tén meg spó rol hat juk a bo nyo lult ve zér lé se ket, és a hi ba for rás ok szá ma is le csök ken. Ré geb bi rend sze rek ben a hõ cse ré lõ fel - ada ta volt az is, hogy a fû té si há ló za tot a kor ró zi ó tól meg véd je. Je len leg olyan ve ze - ték csö ve ket al kal maz nak, amik oxi gén dif fú - egyszerû A ka pil lá ris fej jel el lá tott sze lep mint egy önál ló ra di á tor egy ség ként ke ze li a pad ló fû tést. Tóth Zol tán sze rint volt olyan mun ká juk, ahol egy 50 m 2- es kony ha ra di á to ra it cse rél ték le pad ló fû tés re, és ez zel a meg ol dás sal épí tet ték ki a rend szert. Sok kal ki sebb volt az új sze rel vény, mint a ra di á tor, kön nyen el le he tett do bo zol ni, így egyen le tes lett a hõ mér sék let a kony há ban. zi ó tól men te sek. A hõ cse ré lõ köz be ik ta tá sa ener gia vesz te sé get pro du kál. A ka pil lá ris - fej jel ve zé relt pad ló fû té si rend sze rek nél hõ cse ré lõt sem kell be épí te ni, en nek kö - szön he tõ en elég egy tá gu lá si tar tály. Eb ben a rend szer ben, füg get le nül at tól, hogy mi - lyen az elõ re me nõ víz hõ mér sék le te, egy ke ve rõ sze lep dön ti el, hogy a ka zán tól ér - ke zõ me leg víz hez mely nek a hõ mér sék - le te C kö zöt ti a pad ló fû tés tõl visz - sza ér ke zõ hi deg vi zet mi lyen mér ték ben kell ke ver ni az op ti má lis hõ mér sék let be ál - lí tá sá hoz. Ez a ka pil lá ris termosztátfejjel sza bá lyoz ha tó. Így a be ál lí tott hõ mér sék le - tû vi zet egyen le te sen szét hord ja a rend szer a la kás ba, és egyen le tes hõ mér sék le tet biz - to sít. Azon ban nem tud ja au to ma ti ku san a ka zánt el in dí ta ni, ezért szük ség van szobatermosztátra. Ha van hõ igény, ak kor a ter mo sztát el in dít ja a ka zánt, amely szol gál - tat ja a plusz me leg vi zet. A sze lep test a pad ló fû tés re ki fej lesz tett sztenderd, a be épí tõ kész let se gít sé gé vel le - het a ka pil lá ris fe jet el he lyez ni. A szer ke zet - re rá van ír va, hogy mi lyen hõ mér sék let be - ál lí tá sá ra al kal mas. Az esz köz te te jén van egy kont rá zó hõ mé rõ, ami vel a kí vánt hõ - mér sék let be sza bá lyoz ha tó. Mo to ros sze le - pe ket, sza bá lyo zó kat, háromutú sze le pe ket vált ha tunk ki a ka pil lá ris fej jel. Ha a bo nyo - lult ve zér lé sek el rom la nak, min dig az a tör - té net vé ge, hogy a sze re lõ le ve szi azo kat, Víz-, Gáz-, Fû tés tech ni ka Épü let gé pé sze ti szak lap

5 1 és ké zi ke rék kel be ál lít egy op ti má lis hõ mér - sék le tet. A szi vat tyú a ka pil lá ris fej jel el lá tott rend szer ben is non stop mû kö dik. Ha csök - ken te ni akar juk a mû kö dé si idõt, ak kor ez egy egy sze rû prog ram kap cso ló val (kon nek - tor ból men jen vagy ne az áram a szi vatytyú hoz) meg old ha tó. Ha a pad ló fû té ses rend szer ben nem megy a szi vat tyú, ak kor le áll a rend szer, füg get le nül at tól, hogy a ka zán a ra di á to ros kört még el tud ja lát ni. A pad ló fû tés-ve zér lés meg hi bá so dá si le - he tõ sé ge is mi ni má lis, csak me cha ni ku san le het tönk re ten ni, le tör ni a ka pil lá ris fe jet. En nek a cse ré je ezer fo rin tos té tel. A sze lep, az ér zé ke lõ hü vely nem tud tönk - re men ni, ér te lem sze rû en más prob lé mák nem me rül het nek fel. Te hát ez a pad ló fû - tés-ve zér lés lé nye ge sen egy sze rûbb, mert egy víz kör van, nincs szük ség hõ cse ré lõ re, egy tá gu lá si tar tály dol go zik. Ér de mes te hát meg fon tol ni a be épí té sét ábra A kapillárisfejjel vezérelt fûtési rendszer osztó-gyûjtõje könnyen áttekinthetõ, egyszerûbb rendszert eredményez. 3 2 HIRDETÉS

6 Tanulságos történetek << fûtéstechnika írta: Lantos Tivadar Hidrogénkazánnal akartak betörni a tõzsdepiacra, de lebuk Lehet-e ma Magyarországon 600 millió forintot kapni négy A4-es gépelt oldalért? Van rá reális esély. Mielõtt bárki is rosszra gondolna, nem politikáról lesz szó. Bokor András igazságügyi szakértõ ezúttal egy megdöbbentõ történetet osztott meg velünk; a magyar lelemény és a Elég a nyolc ál ta lá nos is? Egy kft. (egyéb ként két sze mé lyes cég) ki ta lál ta, hogy az ener gia vál ság idõ sza ká ban, a drá gu ló ener gia árak mel lett min dig szük ség van újí tás - ra. Elõ vet ték hát a po ro so dó nyol ca di kos ké - mia köny ve i ket, me lyek egyi ké ben az egyik fe - je zet nél, ne ve ze te sen a víz bon tá sá nál meg ta - lál ták a tu tit. A hid ro gén ben nagy ener gia rej lik, rá adá sul az égés ter mé ke oxi gén, ami nem ká ros anyag. Rö vi den ös sze fog lal va a négy A4-es ol dal en nek a fo lya mat nak a le írá - sát tar tal maz ta, min den ne mû mû sza ki hát tér rész le te zé se nél kül. Meg lo va gol ta vi szont a do ku men tum a es uk rán orosz gáz vi tát, amely meg le he tõ sen ér zé ke nyen érin tet te Eu ró pát. Az anyag (már amen nyi re 4 ol da lon le he tett) rész le te sen ki tért ar ra, hogy nincs szük ség gáz ve ze té kek re, föld gáz ra, mi - kor a hid ro gén tü ze lés sel szá mos ener ge ti kai prob lé mát meg le het ne ol da ni. Ilyen és ezek - hez ha son ló prob lé má kat bon col gat a do ku - hidrogéntüzelésû kazán esete lesz terítéken. men tum, anél kül, hogy az ap ró, ám de an nál fon to sabb rész le tek be be le men ne. Már egy la i kus nak is azon nal fel tû nik a pri mi - tív meg fo gal ma zás és már-már köz he lyes nek mond ha tó esz me fut ta tás. Tud juk jól, a hid ro - gén tü ze lés, a hid ro gén ener ge ti kai hasz no sí tá - sá nak té ma kör ében pár óra alatt is ös sze le het - ne hoz ni egy 1000 ol da las do ku men tu mot, le - ve ze té sek kel, meg té rü lé si szá mí tá sok kal. Hal - kan jegy zem meg, ta lán ak kor sen ki nek nem tûnt vol na fel a csa lás, ha ily mó don ala po sabb mun kát vé gez nek e té ren. A tör té net po én ja azon ban nem ez, ha nem hogy a két fõs cé get meg vet te egy rész vény tár sa ság, aki know-howba be akar ta vin ni a cé gé be az öt le tet. A rész - vény tár sa ság ala pí tá sá nál nem kell fel tét le nül kész pénz vagy bank szám lán tar tott ös szeg, ha - nem le het nem va gyo ni, esz mei ér ték is, amit ki le het vin ni a rész vény pi ac ra. Amen nyi ben ez si - ke rül, a cég el ad hat ja a szak tu dást a rész vény - je gye i ben, hogy a be folyt pénz bõl fej lesz te ni tud ja a hid ro gén ka zán pro jek tet. Tud juk, hogy a 600 mil lió édes ke vés lett vol na egy ilyen be ren - de zés fej lesz té sé re, csak a leg na gyobb gaz da sá - 1. ábra A tudomány mai állása szerint energetikai célokra víz bontásával a hidrogén elõállítása drága Víz-, Gáz-, Fû tés tech ni ka Épü let gé pé sze ti szak lap

7 Bokor András okleveles gépészmérnök, igazságügyi szakértõ rovata gi erõt kép vi se lõ or szá gok ban, cé gek nél kép zel - he tõ el egy ek ko ra be ru há zás meg fi nan szí ro zá - sa. Érez he tõ te hát az a hát só szán dék, hogy mi - u tán a ve võk rá ha rap tak az új don ság ra, meg - ve szik a rész vé nye ket, a cé get be buk tat ják, és va la ki na gyot ka szál az üz le ten. A PSZÁF fel fi - gyelt a te vé keny ség re, és ér te sí tet te a nyo mo zó ha tó sá got, amely meg in dí tot ta az el já rást. A hid ro gén elõ ál lí tá sa Néz zük meg pont ról pont ra mû sza ki szem - pont ból, hogy je len leg mi is a prob lé ma a hid ro gén tü ze lõ anyag ként tör té nõ hasz no sí - tá sá val. A vi lá gon 2001 és 2004 kö zött mint egy tak 40 mil lió ton na (445 mil li - árd m 3 ) hid ro gént ál lí tot - tak elõ, de ez is csak 1%-át tet te ki fû tõ ér ték ben szá - mít va a vi lág tel jes ener - gia igé nyé nek. Ma a hid ro - gén több mint 90%-át az am mó nia gyár tá sá - hoz, az olaj fi no mí tás hoz, a me ta nol elõ ál lí tá sá - hoz hasz nál ják, to váb bá a ko há szat ban, sõt az ûr ha jó zás ban is fel hasz nál ják. Az elõ ál lí tott hid ro gén az tán más ve gyü let té a leg gyak rab ban víz zé ala kít ha tó ener gia fel sza ba dí tá sa mel lett. A hid ro gén te hát mes - ter sé ges úton elõ ál lí tott, má sod la gos (sze kun - der) ener gia hor do zó, amely ked ve zõ en, kör - nye ze tet kí mé lõ mó don fel hasz nál ha tó. Nem pri mer ener gia hor do zó, és nem meg úju ló ener gia for rás. A hid ro gén elõ ál lí tá sá nak na gyon sok fé le le - he tõ sé ge van, me lyek nek egyi ke (ép pen a leg - fon to sabb) a víz bon tás elekt ro lí zis sel, vil la mos ener gia se gít sé gé vel (meg úju ló vagy nem meg - úju ló for rá sok ból szár ma zó vil lan nyal). A cél az, hogy a le he tõ leg ki sebb fe szült sé gen és áram fel hasz ná lás sal tud juk elõ ál lí ta ni a szük sé - ges men nyi sé gû hid ro gén gázt. A gya kor lat ban hasz nált elektrolizálók ha tás fo ka 50-71% kö - zött vál to zik. Az elekt ro lí zis mód ja ha tá roz za meg a víz bõl ki nyert hid ro gén men nyi sé gét, mely szá munk ra na gyon fon tos pa ra mé ter. Ah hoz, hogy ele gen dõ hid ro gént le gyünk ké - pe sek nyer ni a víz bõl, tud nunk kell, ho gyan ál - lít ha tunk elõ ma xi má lis hid ro gén men nyi sé get mi ni má lis energiabefektetéssel. Je len leg na - gyon bo nyo lult je len tõs energiabefektetés nél - kül hid ro gént nyer ni. A víz fel bon tá sa hid ro - gén re és oxi gén re elekt ro lí zis sel sok ener gi át hasz nál. A szá mí tá sok sze rint 1,4 jo u le elekt ro - mos ság kell 1 jo u le hid ro gén elõ ál lí tá sá hoz. Fos szi lis tü ze lõ anya go kat hasz nál va ener gia - for rás ként a víz bon tás hoz, a ke let ke zõ lég - szen nye zés tel je sen le ront ja az üzem anyag cel - la po zi tív ha tá sát. Sok kal ha té ko nyabb a fos szi - lis tü ze lõ anyag ok köz vet len hasz ná la ta. Tá ro lá si prob lé mák A hid ro gén tech no ló gi á já nak egyik leg fon to - sabb ré sze a tá ro lás és ez eh hez köz vet le nül csat la ko zó szál lí tás. Sok fé le mó don le het az ener gi át tá rol ni és szál lí ta ni, de mind egyik nél fõ leg a vil la mos ener gi á nál kü lön fé le gon dok lép het nek fel, és a tá ro lás és a szál lí tás nem min dig kel lõ en ol csó. A jö võ be li, hid ro gén re ala po zott ener gia - gaz da ság há rom pil lé ren nyug szik: az elõ ál lí tá - son, a tá ro lá son és a fel hasz ná lá son. Amíg a fi - zi kai és mû sza ki kér dé sek az elõ ál lí tás nál és a fel hasz ná lás nál alap ja i ban vé ve tisz tá zot tak, ad dig a hid ro gén ha té kony, nagy ener gia sû rû - egy kis statisztika Újságíró lévén mindjárt ízlelgetni is kezdtük ezt a 600 milliós tarifát. Egy gé pelt ol dal ra 3000 ka rak ter fér, ez azt je len ti, hogy a do ku men tum al ko tói forint/ka rak ter (nem csak le ütött be tû, de a sza vak kö zöt ti üres hely is!) árért dol goz tak. Itt jut eszem be ré gi, nagy ra be csült szer kesz tõm mon dá sa: - Fi am, egy A be tû nek is sú lya van. Egy má sik meg kö ze lí tés ben 120 év nyi VGF szak la pot kel le ne te le ír nia va la ki nek ek ko ra tisz te - let díj ért cse ré be. Fél re té ve a sta tisz ti kát, az ügy pi kan té ri á ja, hogy eb ben a 600 mil li ós, négy ol da las, know-how-nak el adott do ku men tum ban sze mer nyi mû sza ki tar ta lom sincs, sõt fo gal ma zá sá ban ki me rí ti a pon gyo la új ság írás ti pi kus ese tét. Adó dik a kér dés, ho gyan le het en nyi pénzt ilyen kön nyen meg ke res ni? A vá lasz a ma gyar le le mény ben és az em - be ri hi szé keny ség ben ke re sen dõ.

8 fûtéstechnika Lantos Tivadar Hidrogénkazánnal akartak betörni a tõzsdepiacra, de lebuktak sé gû tá ro lá sá nak gond ja it még nem ol dot ták meg. A hid ro gént ne héz ke zel ni, rak tá roz ni és szál lí ta ni. Ne héz, or mót lan tar tá lyo kat igé nyel a gáz ként, és össze tett szi ge te lõ edé nye ket a mély hû tött fo lya dék ként va ló tá ro lá sa. Ha mér sé kelt hõ mér sék le ten és nyo má son van rá szük ség, ak kor a tá ro lás hoz metálhidrid ab - szor ber le het szük sé ges. A szál lí tás szin tén bo nyo lult, mert min den tar tály ból kön nye dén szi vá rog. Mind ezek mi att a hid ro gén haj tás na gyon drá ga. A je len le gi üzem anyag cel lák bi zony drá gák, mi vel pla ti na ka ta li zá tor van ben nük. A hid ro gén el tü ze lé se A tûz tér ki ala kí tá sá nak leg na gyobb prob lé má - ja, hogy a hid ro gén nek más a láng ter je dé si se - bes sé ge, mint mond juk a föld gáz nak. Olyan gyors az égés, hogy vis sza égés kö vet kez het be, és szét ég a por lasz tó. Ah hoz, hogy ez ne tör - tén hes sen meg, az égést le kell las sí ta ni, ezért más gázt kell be le ke ver ni a hid ro gén be, pél dá - ul nit ro gént, amely a le ve gõ leg fõbb al ko tó ja. Így a hid ro gén el ége té se kor nem tisz ta oxi gént ve ze tünk be, te hát füst gáz is ke let ke zik. A hoz - zá ke vert gá zok kal az C-os láng - hõ mér sék let ha tá sá ra nö vek szik a nitrózus gá - zok ará nya, és ez ál tal az emisz szi ós ér té kek is. A nitrózus gá zok a le ve gõ ben lé võ oxi gén nel NO-t (nit ro gén oxid), NO2-t (nit ro gén-di o xid) és NO3-at (nitrogén-trioxid) al kot nak, ame - lyek rend kí vül rák kel tõk. Er re ko moly ha tár ér - ték-elõ írá sok van nak. Eb bõl a né hány be kez dés bõl is jól lát szik, hogy a hid ro gén tü ze lés prob lé má ja ne héz kér dé se ket vet fel a szak em be rek szá má ra. A faj la gos szén-di o xid-ki bo csá tás ban a hid ro gén elõ nyei vi tat ha tat la nok, de a tel jes el lá tá si ha - tás lán cot vizs gál va el ter je dé sé nek gaz da sá gi fel tét elei vár ha tó an csak kö rül lesz nek tel je sít he tõk. A té má val több or szág is ko mo lyan fog lal ko zik, de a ku ta tás idõ be ni hos sza és an nak költ sé ge mi att nem sok nem - zet en ged he ti meg az ilyen nagy sza bá sú, ösz - sze tett ku ta tást. Egy kis szá mo lás a vé gé re Szá mol juk ki, hogy men nyi be ke rül hid ro gén bõl elõ ál lí ta ni az ener gi át, és men nyi be ke rül ne ugyan ezt föld gáz ból elõ ál lí ta ni. Is mert tény, hogy egy gramm atom egyen lõ az anyag atom - tö me gé vel, egy gramm mo le ku la pe dig az anyag mo le ku la tö me gé vel. Pél dá ul az egy gramm víz mo le ku lá ban lé võ hid ro gén mo le ku la mi is az a know-how? Az omi nó zus 4 ol da las le írás kel te zé se idõ pont já ban, for má já ban és rész le te zett sé gé ben az ak kor ha tá lyos jog sza bály ok alap ján nem mi nõ sült know-how-nak. Sok szor do bá ló zunk a know-how ki fe je zés sel, anél kül, hogy tény le ge sen tisz tá ban len nénk an nak va ló di je len té - sé vel. Vizs gál juk meg pon to san, mit is je lent, és men nyit ér het a gya kor lat ban ez a kü lön le - ges tu dás! A know-how lé nye gét leg in kább tit kos sá gá ban ér de mes meg ra gad ni, hi szen ez egy olyan gaz da sá gi, szer ve zé si, mû sza ki is me ret, amely a gya kor lat ban fel hasz nál ha tó, hoz - zá fé ré se azon ban kor lá to zott. Sok si ke res vál lal ko zás egy-egy know-how-n ala pul, ame lyért a cég kon ku ren sei va ló szí nû leg bár mi re ké pe sek len né nek. Egy tit kos étel re cept, egy bo nyo lult gyár tó sor ös sze ál lí tá sa vagy olyan ki ter jedt üz le ti kap cso la tok, ame lyek kel egy ter mék si ke re elõ moz dít ha tó, mind le het know-how. Ma ga az ol ta lom, jo gi vé de lem is ki zá ró lag ad dig il le ti meg, amíg köz kinc csé nem vá lik, hi szen ez biz to sít ja va gyo ni ér té két, az az át ru ház ha tó sá gát és ér té ke sít he tõ sé gét. A know-how azt a ma gán-, il let ve jo gi sze mélyt il le ti, aki ki dol goz ta vagy aki szer zõ dés sel meg sze rez te, va la mint hasz no sí tá sá ról ugyan csak spe ci á lis szer zõ dés ke re - te in be lül ren del ke zett. A Nest lé pél dá ul több mil lió fo rin tot fi ze tett a Gyõ ri Keksz nek csak az elõ ál lí tá si know-how-ért, ami kor 2008-ban meg vá sá rol ta tõ le a tel jes Ba la ton sze let- rész le get. Rá adá sul apportálható, így egy ala ku ló cég tõ ké jét is ké pez he ti. A je len 4 ol da las, még is mer - te tõ nek sem ne vez he tõ le írás nak azon ban sem mi fé le ér té ke nincs. mo le ku la tö me ge egyen lõ 2 gram mal, az oxi - gén atom atom tö me ge pe dig 16 gram mal. Te - hát a víz mo le ku la mo le ku la tö me ge 18 gramm. Mi vel a víz mo le ku lá ban lé võ hid ro gén tö me ge 2 * 100 / 18 = 11,11%, az oxi gén tö me ge pe - dig 16 * 100 / 18 = 88,89%, így ez a hid ro - gén oxi gén arány van je len 1 li ter víz ben is. Ez azt je len ti, hogy 1000 gramm víz ben 111,11 gramm hid ro gén és 888,89 gramm oxi gén van. 1 li ter hid ro gén sú lya 0,09 gramm, 1 li ter oxi - gé né pe dig 1,47 gramm. Ez azt je len ti, hogy egy li ter víz bõl 111,11 / 0,09 = 1234,44 li ter hid ro gént és 888,89 / 1,47 = 604,69 li ter oxi - gént kap ha tunk. Eb bõl kö vet ke zik, hogy 1 gramm víz 1,234 li ter hid ro gént tar tal maz. Je - len leg 1000 li ter hid ro gén elõ ál lí tá sá hoz 4 kwh = 14,4 MJ, 1 li ter hez pe dig 4 Wh = 14,4 kj ener gia szük sé ges. A 4 kwh vil la mos áram dí ja 140 Ft. Mi vel egy gramm víz bõl 1,234 li ter hid ro gént ka punk, a hid ro gén egy gramm víz bõl tör té nõ elõ ál lí tá sá hoz 1,234 * 4 = 4,94 Wh ener gia szük sé ges. Az 1000 li ter hid ro gén el ége té se kor pe dig (a hid ro gén fû tõ ér - té ke: 10,8 MJ/m 3 ) 3 kwh hõ ener gi át ka punk. Te hát a be fek te tett vil la mos ener gia 4 kwh, a ter melt hõ ener gia pe dig 3 kwh, így a hid ro - gén gáz elõ ál lí tá sá nak üze me vesz te sé ges. Az elõ zõ szá mí tá si pél dá nál nem lett fi gye lem be vé ve, de a vesz te sé ge ket még nö ve li az is, hogy a víz nek is ára van. To vább nö ve li a vesz te sé get, hogy a víz bon tás nál, a hid ro gén - gyár tá sá nál elektrolizis zaj lik le, mely nek ese - tén az elekt ró dák el ko szo sod nak, ol dott sók ra - kód nak le rá juk, me lye ket tisz tí ta ni, kar ban tar - ta ni kell. Az elõ zõ szám pél dá ban le ve ze tett 3 kwh = 10,8 MJ ener gia kinyeréséhez, fi - gye lem be vé ve a ka zán ha tás fo kát is, 325 li ter föld gázt kell el éget ni. Ez eset ben a föld gáz ára pe dig: 72,7 fo rint. Te hát 3 kwh hõ ener gia elõ ál lí tá sá nak költ sé - ge hidrogénelõállítással 140 Ft, míg föld gáz el tü - ze lé sé vel 72,7 Ft. A ka pott ered mé nye ket ös sze - ha son lít va lát ha tó, hogy a földgáz zal ter melt hõ - ener gia fe le annyi ba ke rül, mint a hid ro gén gáz elõ ál lí tá sá hoz szük sé ges villamos energia dí ja. Ös sze fog lal hat juk, hogy az em be ri ség nek szük sé ge van ener gi á ra a lét fenn tar tás hoz, ami nek biz to sí tá sa az ener gia fej lesz tés fel ada - ta. Az ener gia fej lesz tés nem csak a mi nél több ener gia meg ter me lé sét, ha nem a fel hasz ná lás és sze rû sí té sét, a ta ka ré kos ko dást is je len ti, az él he tõ kör nye zet meg õr zé se ér de ké ben. Az elõ zõk ben be mu ta tott szá mí tá sok ból le von - hat juk azt a kö vet kez te tést, hogy a tu do mány mai ál lá sa sze rint ener ge ti kai cé lok ra víz bon - tá sá val a hid ro gén elõ ál lí tá sa drá ga, több vil la - mos ener gi á ba ke rül, mint az ál ta la ter melt hõ - ener gia men nyi sé ge. Te hát a tu do mány je len - le gi ál lá sa sze rint a hid ro gén elõ ál lí tá sa nap ja - ink ban még nem for rott ki, de a jö võ ben, éves ku ta tás és fej lesz tés után kön nyen le - het, hogy ez lesz az egyik ener gia for rá sa az em be ri ség nek Víz-, Gáz-, Fû tés tech ni ka Épü let gé pé sze ti szak lap

9

10 Csatornázás << vízellátás írta: Lantos Tivadar Új közcsatorna, új kihívásokkal Bu da pest több la kó öve ze té ben a kö zel múl tig nem volt tel jes kö rû a köz csa - tor na-há ló zat. A fõ vá ro si szenny víz rend szer bõ ví té se, fej lesz té se je len leg is zaj ló, át fo gó be ru há zás ke re té ben va ló sul meg. A BKISZ (Bu da pest Komp lex In teg rált Szenny víz el ve ze té se) pro jekt so rán 2015-ig ös sze sen 240 ki lo mé ter csa tor na há ló zat és 19 szenny víz át eme lõ ké szült el, mely nek kö szön he tõ en Bu da pest csa tor ná zott sá ga kö zel 100%-os sá vált. Új csa tor na há ló zat épült A ter ve zés évek kel ez elõtt el kez dõ dött, a csa - tor na há ló zat lo gi ká ja el sõ sor ban a nagy mé re - tû gyûj tõ ve ze té kek irá nyá ból a ki sebb ve ze té - kek fe lé ha ladt. Fon tos szem pont volt, hogy az új szenny víz rend szer al kal mas le gyen ar ra, hogy a meg lé võ, va la mint az újon nan ki épü - lõ há ló zat ból ér ke zõ szenny vi ze ket is fo gad ni tud ja. A pro jekt ke re té ben épül tek na gyobb át mé rõ jû gyûj tõ ve ze té kek, il let ve víz kor - mány zó mû tár gyak is, me lyek az egyes át - eme lõk kö zött tud ják a ke let ke zõ szenny vi ze - ket irá nyí ta ni. Egy bi zo nyos szel vé nyig, mennyi sé gig egy irány ba fo lyik a szenny víz, ami kor el éri a kri ti kus szin tet, me lyet az adott be fo ga dó már nem tud na ke zel ni, egy át bu - kón ke resz tül a má sik irány ba ve ze tik a szenny vi zet, így oszt ják meg a ter he lést. A leg ki sebb köz te rü le ten fek tet he tõ gra vi tá ci ós köz csa tor na-szel vény át mé rõ 30 cm, a pro jekt ke re té ben épí tett leg na gyobb 140 cm. A be - ru há zás so rán leg in kább a cm-es bel - sõ át mé rõ jû csö vek fek te té se volt a jel lem zõ. A be ru há zás ke re té ben sor ke rült a dél-bu - dai fõmûvi rend szer tel jes kö rû ki épí té sé re, mely nek cél ja, hogy Budafok-Tétény szenny - vi zét a Köz pon ti Szenny víz tisz tí tó Te lep re to - váb bít sa. Bu da fo kon, a Du na, il let ve a 6-os út vo na lá ban, fél kör ív ben épült a ve ze ték, majd a XXII. és a XI. ke rü let ha tá rá ban, az Ady End re úton in dul el Bu da örs fe lé, és Bu da - pest köz igaz ga tá si ha tá rá ig megy ki. Az újon - nan lé te sült csa tor na há ló zat hoz rö vi de sen Bu da örs is csat la koz ni tud a sa ját, meg lé võ rend sze ré nek fej lesz té sé vel, így Bu da ör sön meg szûn het az el avult szenny víz tisz tí tó, és a cse pe li Köz pon ti Szenny víz tisz tí tó Te lep ve szi át an nak funk ci ó ját. Köz tu dott volt, hogy a XXII. ke rü let ben több he lyen tisz tí tat la nul folyt a szenny víz a Du ná ba. Mint egy 170 mé ter nyi gyûj tõ ve ze - ték be üze me lé se szük sé ges ah hoz, hogy Budafok-Tétény szenny vi ze töb bé ne ká ro sít - sa a kör nye ze tet. Ez zel a Dél-Bu dán össze - gyû lõ szenny vi zek egy 140-cm-es vas be ton vé dõ csõ ben ta lál ha tó 2x50 cm-es ve ze té ken, nyo más alatt át men nek a Du na alatt, és a Köz pon ti Szenny víz tisz tí tó ban meg fe le lõ en ke ze lik azo kat. A BKISZ be ru há zás 16 fõ vá ro si ke rü let érin - té sé vel zaj lott. Hossz ban a leg na gyobb gyûj tõ - há ló zat (mint egy 90 km) je len pro jekt ke re té - ben azon ban nem itt, ha nem a XVIII. ke rü let - ben épült. Bu da fo kon 33 km csa tor na ké szült el. Ös szes sé gé ben Bu da pes ten 20 ezer csa - lád, az az 42 ezer em ber éle tét kön nyí tet te meg az újon nan épü lõ csa tor na há ló zat. Mi ni alag út a Du na alatt A leg na gyobb mû sza ki ki hí vást a csa tor na há - ló zat Du na alatt át me nõ sza ka sza je len tet te. A mun kát vég zõ fú ró gép ha son lít a met ró épí té - sé nél hasz nált fú ró pajzs ra, el té rés a mé re te i - ben és az al kal ma zott microtunneling tech no - ló gi á ban van. A mai kor csúcs tech ni ká já val A környezetvédelmi fejlesztést az Enviroduna Kft. koordinálja; ez magában foglalja a kivitelezés elõkészítését, lebonyolítását, valamint a mûszaki ellenõrzést is. Csuka Ákossal, a cég fõmérnökével beszélgettünk a munkálatok szépségeirõl, a Duna alatti csatorna kivitelezésérõl Víz-, Gáz-, Fû tés tech ni ka Épü let gé pé sze ti szak lap

11 vé gez ték a ku ri ó zum nak szá mí tó mû ve le tet, a gé pet egy kon té ner bõl ve zé rel ték a fel szín rõl, amely mun ka köz ben min den fon tos pa ra mé - tert ké pes volt mér ni és irá nyí ta ni. A ta laj víz je len tet te az egyik fõ ki hí vást a Du na kör nyé kén, ezért az in dí tó és fo ga dó ak nát is úgy kel lett ki ala kí ta ni, hogy ab ba ne tör jön be a Du na vi ze. A leg mé lyebb pon ton, a Du na-me der alatt 5-6 mé te ren dol go zott az esz köz, en nek meg fe le lõ en az in dí tó mû tár - gyat mé ter mé lyen kel lett ki ala kí ta ni. A fú ró gép nek nem oko zott ne héz sé get a Du na alatt fek võ ta laj, a mun ká la tok kal meg fe - le lõ ütem ben ha lad tak elõ re a szak em be rek. A ki fúrt, ki ter melt ta lajt csõ ve ze té ken és hí gít - va szál lí tot ták ki az üreg bõl, és zagy szi vat y- tyún ke resz tül jut tat ták a fel szín re, ahol sze pa - rá tor se gít sé gé vel tá vo lí tot ták el a ta laj szem - csé ket. Bu da fo ki pin ce rend szer: la bi rin tus A szak em be rek nek egyéb ne héz sé gek kel is szem be kel lett néz ni a csa tor na rend szer ki - ala kí tá sá nál. Ki hí vást je len tett Bu da fok sa já - tos sá ga, a pin ce rend szer, ugyan is nem mind - egyik pin ce sze re pelt a nyil ván tar tás ban. En - nek el le né re eze ket is meg kel lett ke rül ni, ezért az épí tés so rán meg pró bál tak le csíp ni a fek te té si mély sé gek bõl, hogy el le hes sen ha lad ni a pin ce fö dém fe lett. Ahol ez nem volt le het sé ges, ki sebb át eme lõ ket kel lett te le - pí te ni, és így a gra vi tá ci ós ve ze té kek be jut tat - ni a szenny vi zet. A csa tor na há ló zat fej lesz té - se a ke rü le ti ön kor mány zat ok kal együtt mû kö - dés ben je len leg is zaj lik. Az idõ köz ben be - épült, vagy bár mi lyen ok nál fog va a csa tor - ná zás ból ed dig ki ma radt la kó te rü le tek el lá tá - sá ra van még le he tõ ség. A Mar git szi ge tet is csa tor náz ni kell A 2017-es vi zes VB elõtt a Mar git szi get tel jes kö rû csa tor ná zá sa is meg va ló sul. A ter vek ben szenny víz há ló zat, csa pa dék víz-csa tor na, sõt, egy a ma gas ta laj vi ze ket ös sze gyûj tõ drainrendszer meg épí té se is sze re pel. A Mar git szi - get szenny vi ze it a pes ti ol dal fe lõ li ré szen, a Drá va ut ca vo na lá ban gyûj te nék. Itt megint a Du na alatt fog ják át vin ni a szenny vi zet a pes ti ol dal ra, ahol be jut a már meg lé võ köz csa tor - na-há ló zat ba. A csa pa dék-csa tor na há ló zat a bur kolt fe lü le tek rõl és a lé te sít mé nyek rõl le ve - ze tett esõ vi zek el ve ze té sé re szol gál. Több ki - sebb te rü let re bont va a fel színt, az ös sze gyûj - tött vi zek a Du ná ba ke rül nek be ve ze tés re. Ma gas Du na-víz szint ese tén a csa pa dék vi ze - ket a Du ná ba szi vat tyúk kal jut tat ják be. A drain-rendszer a ma gas ta laj víz ál lá sok ese tén biz to sít ja a te rü let fel ázás el le ni vé del - mét. A fel ázás al kal má val a fák pél dá ul kön y - nyeb ben ki dõl het nek, de a fü ve sí tett ré szek is kön nyeb ben sé rül nek. A meg épü lõ csa tor nák ter ve zé se és üze mel te té se so rán fel kell ké - szül ni az ár vi zek re is. Az át eme lõ ket és egyéb mû tár gya kat az ár ví zi ké szült ség so rán egy bi - zo nyos víz szin tig vé dik ho mok zsák ok kal, mo - bil gá tak kal. Szél sõ sé ge sen ma gas víz szint fe - lett már ki ürí tik, és le kap csol ják a tel jes mar - git szi ge ti áram el lá tást, így az át eme lõ szi vat y - tyúk sem üze mel nek. A fúrási munkálatok elõtt, a felszínen várakozik a fúrópajzs, mellyel a Duna alatti összekötõ csatornarendszer kialakítását végezték. A leg na gyobb ki hí vás A csa tor na épí tés leg na gyobb ki hí vá sai kö zé tar to zott a BKISZ pro jekt ben a mun kák össze han go lá sa. Ahol több tíz ki lo mé ter nyi csa tor nát kell meg épí te ni vi szony lag szûk re sza bott ha tár idõt be tart va, ott óhatatlanok a bon tá si mun ká la tok, for ga lom te re lé sek, út le - zá rá sok. Az ez zel já ró ha tá so kat mi ni ma li zál - ni kell, ami ko moly ki hí vás elé ál lít ja a szak - em be re ket. A konk rét épí té si kö rül mé nyek sem min dig ide á li sak. Ne he zí tõ té nye zõ a ta laj ke mény sé ge, me lyet nagy tö rõ fe jek kel le het bon ta ni. A má sik prob lé mát a ta laj vi zes te rü le tek okoz zák. Ha nagy a víz után pót lás, ak kor ko - moly víz te le ní tõ rend sze rek re van szük ség. A pes ti épí té sek so rán si ke rült vákuumkutas mód szer rel le szív ni a fe les le ges ta laj vi ze ket. En nek a mód szer nek a gya kor la ti ha tá ra a 6 mé te res víz osz lop. Mû kö dé sét te kint ve, a mun ka árok mel lé sor ba le fúr nak per fo rált acél ru da kat, me lyek szí vó csõ ként szol gál - nak. Eze ket mû anyag fle xi bi lis gyûj tõ ve ze - ték hez csat la koz tat ják, és az egé szet egy vá - kuum gép ház hoz, ahol a szi vat tyú el ve ze ti a vi zet. Ha ez nem ele gen dõ, a per fo rált csö - ve ket egy sül lyesz tett lavírsíkra te le pí tik, 1,5 mé ter rel a fel szín alá. Ha ez sem elég, ak kor nagy mé re tû fúrt víz te le ní tõ ku tak ra van szük ség. Telepítés elõtt a tojás metszetû csatornaszelvények. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap

12 Számoljunk << fûtéstechnika írta: Versits Tamás CO2: száraz égéstermék szén-dioxid-tartalma [ C] O2: száraz égéstermék oxigéntartalma [ C] Felsõfokon a fûtõérték! Az Eu ró pai Unió ener gia ha té kony sá gi ren de le te i ben egy új fo ga lom mal ta lál koz hat tunk, ami nem más, mint a sze zo ná lis ha tás fok ( s). En nek a hõtermelõ be ren de zé sek ener gia ha té kony sá gi osz tály ba so ro lá sát meg ha tá ro zó mé rõ szám nak a ki szá mí tá sa kap csán új ala pok ra he lyez ték Ed di gi ta nul má nya ink so rán a ka lo ri kus gé pek - nél, ahol va la mi lyen tü ze lõ anyag el ége té sé vel, az az ké mi ai úton elõ ál lí tott hõ ener gi á ról be szél - tünk, az al kal ma zott tü ze lõ anyag fû tõ ér ték ét vagy más né ven al só fû tõ ér ték ét (Ha) vet tük bá - zis nak. Er re a bá zis ra szá mí tot tuk a be vitt és a hasz nos ener gia há nya do sa ként ér tel me zett ha - tás fo kot is. Az ener gia ha té kony sá gi ren de le tek lét re ho za ta la kor a Bi zott ság úgy dön tött, hogy tisz tán ké mi ai úton elõ ál lí tott hõ ener gia ese tén ilyen a kon den zá ci ós hõtermelõ be ren de zés is a szá mí tott ha tás fok ér té ke nem le het ma ga sabb, mint 100%. A 100% fe let ti ha tás fok ér té kek csak olyan hõtermelõ be ren de zé sek ese tén ér tel mez - he tõk, ahol a hasz no sít ha tó hõ ener gia va la mi - lyen re ge ne ra tív ener gia há nya dot is tar tal maz, mint pél dá ul a hõ szi vat tyúk nál. Eb bõl kö vet ke - zik, hogy a ha tás fok szá mí tás új alap ja az égés hõ vagy más né ven fel sõ fû tõ ér ték (Hf) lett. Vizs gál juk meg a ha tás fok szá mí tás alap ja it, és néz zük meg, mi a kü lönb ség a fû tõ ér ték és az égés hõ, vagy más né ven az al só és a fel sõ fû tõ - ér ték kö zött. az egye te mes ha tás fok szá mí tást is. Tü ze lés tech ni kai ha tás fok Az égõ üze me köz ben, név le ges tel je sít mé nyen ér tel me zett ha tás fok; a vesz te sé get az égés ter - mék kel tá vo zó ener gia je len ti: El ha nya gol juk a su gár zá si vesz te sé get, a tö ké let - len égést és a to váb bi le het sé ges vesz te sé ge ket. A gya kor lat ban az égés ter mék kel tá vo zó ener - gia az aláb bi két egyen let tel ha tá roz ha tó meg. Az A és B kons tan sok se gít sé gé vel fi gye lem be le - het ven ni a tü ze lõ anyag ok el té rõ tu laj don sá ga it. vagy ha a feltételezett CO2-tartalomnál (térfogatszázalék) az oxigéntartalmat mérik: tégéstermék: égéstermék hõmérséklete [ C] tlevegõ: égési levegõ hõmérséklete az égõnél [ C] Ka zán ha tás fok A ké szü lék üze me köz ben ér tel me zett ha tás fok. Az üzem so rán fel lé põ vesz te sé gek: égés ter mék kel tá vo zó ener gia, égés ter mékvesz te ség, el éget len vesz te ség, tö ké let len égés bõl szár - ma zó vesz te ség, ké szü lék fe lü le té rõl a kör nye zet be tá vo zó ener gia, el ne ve zé se: su gár zá si vesz te ség a ka zán ról a kör nye zet nek su gár zás sal és konvekcióval át adott ener gi át tar tal maz za (szi ge - te let len ké szü lék nél 10% is le het), ko rom- és per nye vesz te ség (gáz tü ze lés nél nem je lent ke zik), ros tély- és sa lak vesz te ség (gáz tü ze lés nél nem je lent ke zik). A be ve ze tett hõáram a gáz ké szü lék hõterhelése, amely a gáz ter he lés Vg (a fo gyasz tott gáz-tér fo - gat áram), a gáz fû tõ ér té ke (Ha) és hõ tar tal ma (tg, cpg) fel hasz ná lá sá val szá mít ha tó: Vg: fo gyasz tott gáz tér fo gat ára ma [m 3 /h] Ha: gáz fû tõ ér té ke [KJ/m 3 ] tg: gáz hõ mér sék le te [K] cpg: gáz faj hõ je [J/kg,K] Ka zán ha tás fok rész ter he lé sen A ka zán nak nem kell a tel jes fû té si idõ szak ban ma xi má lis ter he lés sel üze mel nie. A csak fû tés re szol gá ló be ren de zé sek a fû té si idény több mint 80%-ában a mé re te zé si tel je sít mény fe lé nél ki - sebb tel je sít mé nyen mû köd nek. A tel jes ter he - lés sel va ló üze me lés csak na gyon rö vid idõ szak - ra jel lem zõ. A ka zán rész ter he lé sen va ló üze me - kor az égõt ki-be kap csol ja. Ki kap csolt ál la pot ban nincs energiabevitel, de a ka zán ban to vább ra is me leg a fû tõ víz, ezért vál to zat la nul van vesz te - sé ge. Ezt a vesz te sé get ké szen lé ti vesz te ség nek ne vez zük. együttható A1 A2 B fûtõolaj 0,5 0,68 0,007 földgáz 0,37 0,66 0,009 városi gáz 0,35 0,63 0,011 kokszgáz 0,29 0,6 0,011 PB-gáz és levegõ kev. 0,42 0,63 0,008 qkészenléti: a ka zán faj la gos ké szen lé ti vesz te sé ge a Qteljesítmény-re ve tít ve T1: égõ üzem ide jé nek hos sza egy kap cso lá si in ter val lum ban [h] T2: a ké szen lé ti idõ szak hos sza egy kap cso lá si in ter val lum ban [h] Víz-, Gáz-, Fû tés tech ni ka Épü let gé pé sze ti szak lap

13 Fû té si ka zá nok éves ha tás fo ka A ka zá nok tény le ges ener gia fel hasz ná lá sát leg - job ban az éves ha tás fok jel lem zi. Ez a tel jes fû - té si idény ben hasz no sí tott és a ka zán ba tény le - ge sen be ve ze tett ener gia há nya do sa. ; i: ki hasz ná lás, a ka zán égõ jé nek tel jes ter he lés - sel va ló mû kö dé si ide jé nek és a fû té si idény idõ - tar ta má nak a há nya do sa q készenléti: a ka zán faj la gos ké szen lé ti vesz te sé ge, DIN sze rint, max. 4% Z: a fû té si idény hos sza [h] Zv: a ka zán égõ tel jes ter he lés sel va ló mû kö dé sé - nek idõ tar ta ma [h] q készenléti: a ka zán faj la gos ké szen lé ti vesz te sé ge a Q teljesítmény-re ve tít ve A ha tás fok szá mí tás nál az üze mel te tés szin te va - la men nyi pa ra mé te rét fi gye lem be vet tük. Néz - zük meg ma gát a vi szo nyí tá si ala pot, az az égés - hõ és a fû tõ ér ték kö zöt ti kü lönb sé get. Alap fo gal mak Égés hõ (vagy fel sõ fû tõ ér ték) Az a hõ men nyi ség, amely nor mál ál la po tú gáz egy - ség nyi men nyi sé gé nek le ve gõ (vagy oxi gén) je len - lét ében tör té nõ tö ké le tes el égé se kor fel sza ba dul, ha az égés ter mé kek a ki in du lá si hõ mér sék let re hûl nek le, és a ke let ke zett H2O csepp fo lyós ál la pot ban van je len. Je lö lés: Hs (s: superior fel sõ). Fû tõ ér ték (vagy al só fû tõ ér ték) Az a hõ men nyi ség, amely nor mál ál la po tú gáz egy ség nyi men nyi sé gé nek le ve gõ (vagy oxi gén) je len lét ében tör té nõ tö ké le tes el égé se kor fel sza - ba dul, ha az égés ter mé kek a ki in du lá si hõ mér - sék let re hûl nek le, és a ke let ke zett H2O gõz ál la - pot ban van je len. Je lö lés: Hi (i: inferior al só). En nek ér tel mé ben a fû tõ ér ték a kép zõ dött víz - gõz pá rol gás hõ jé vel ki sebb az égés hõ nél (for rás: BME Ener ge ti kai Gé pek és Rend sze rek Tan - szék). Az égés hõ és fû tõ ér ték el té rõ meg ha tá ro - zá sá ból adód tak ko ráb ban a kon den zá ci ós ka zá - nok lát szó lag 100%-nál na gyobb ha tás fok ér té kei. A föld gáz égés hõ je kj/kg, fû tõ ér té ke pe - dig kj/kg szep tem ber 26-át meg - elõ zõ en a ha tás fok szá mí tás nál a re fe ren cia ér ték a fû tõ ér ték volt, így egy vesz te ség nél kü li gáz ka - zán ese tén a be táp lált ener gia kj/kg, a hasz no sí tott ener gia kj/kg. Eb bõl fa ka dó - an a ha tás fok 100% len ne. A kon den zá ci ós ka - zán ese tén azon ban az égés ter mék víz gõz tar tal - mát kon den zál tat juk (csepp fo lyós hal maz ál la pot - ra hoz zuk), és az így fel sza ba du ló hõt is hasz no - sít juk, így a be táp lált ener gia kj/kg, a hasz no sí tott ener gia kj/kg. Az el mé le ti ha tás fok ezért ko ráb ban 108,86% lett. Az Ener gia ha té kony sá gi Ren de le tek ha zai jog rend be ál lí tá sa a sze zo ná lis ha tás fok-kö ve tel - ményt is elõ ír ja a for ga lom ba ho za tal fel té tel ének, ami s>= 86% ér té ket ha tá roz meg a mi ni má lis kö ve tel mény nek. A most le ve ze tett szá mí tá si mód szer rel a 86% egy ma gas ér ték, amit szin te csak a kon den zá ci ós tech ni kát al kal - ma zó ké szü lé kek tud nak tel je sí te ni. A ki fej tett szá mí tá sok a sze zo ná lis ha tás fok szá - mí tás ban is meg je len nek, kü lö nös te kin tet tel a rész ter he lé ses üzem idõ sú lyo zá sá ban a tel jes fû - té si cik lus ban. A szá mí tá si mód szer ben a rész ter - he lé sen mért ha tás fok 85%-ban, a név le ges ter - he lé sen mért ha tás fok 15%-ban ját szik sze re pet a sze zo ná lis ha tás fok ( s) meg ha tá ro zá sá ban. Ezt a jó sá gi fo kot csök ken tik az ún. fak to rok, mint pél dá ul elekt ro mos se géd ener gia-igény (lásd be épí tett szi vat tyú elekt ro mos ener gia-fel - vé te le) vagy a ké szen lé ti vesz te ség (hõ szi ge te lés, fe lü le ti hõ mér sék let). HIRDETÉS

14 Uszoda írta: Szentgyörgyi András vízellátás A jövõ uszodájá Az uszo da tech ni kai víz for ga tó rend sze rek ta nul má nyo zá sa köz ben ar ra a kö vet kez te tés re jut ha tunk, hogy a für dõk fû té si hõvesztesége ele nyé szõ a me den ce víz fel me le gí té sé hez szük sé ges hõ men nyi ség hez ké pest. Szak - dol go za tom ke re te in be lül, mely nek vég kö vet kez te tés ét tar tal maz za ez a cikk, meg ol dást ke res tem a fû té si szám lák lé nye ges csök ken té sé re. A Bu da pest, Kõ bá nya, Új he gyi Uszo da víz for ga tó rend sze ré nek ener gia - ta ka ré kos kon cep ci ó ját dol goz tam ki. El sõ ol va sás ra az ál lí tá som va lót lan nak tûn - het. A me den cé ben ta lál ha tó víz tö meg fo - lya ma to san ke ring, szû rõ dik a rend szer ben, és lo gi kus a fel té te le zés, hogy a víz fû té sé ért fe le lõs hõ cse ré lõk az épü let fa la in ke resz tül tá vo zó hõt pó tol ják, amely men nyi ség ará - nyos az épü let ener ge ti kai tu laj don sá ga i val. A hõ dön tõ ré sze azon ban nem transz misz - szi ó val vész el, ha nem az el hasz nált, me leg me den ce víz be zár va a csa tor na rend szer be szö kik, ugyan is az MSZ 15234:2012 (Für - dõ me den cék víz ke ze lé se víz for ga tás sal) szab vány elõ írá sa sze rint a víz tér fo gat egy ré szét na pi rend sze res ség gel kö te les cse rél ni az üze mel te tõ. A na pi pótvízigény szá mí tan - dó a fej adag (30 l/fõ) és a me den ce tér fo gat (5%) alap ján, a ket tõ kö zül a na gyobb ér ték a mér ték adó. A víz for ga tó rend sze rek mû kö dé se Az uszo da tech ni kai rend sze rek szí ve-lel - ke a hat já ra tú vál tó sze lep, amely kü lön - bö zõ ál lá sa i ban el lát ja a szû rés, vis sza - mo sa tás, öb lí tés és le ürí tés funk ci ó ját. A multifunkciós sze rel vény nek kö szön he tõ - en a rend szer mû kö dé sé hez ke ve sebb csõ ve ze ték re és szi vat tyú ra van szük ség. A fel adat fó ku sza az ener gia ta ka ré kos - ság, ezért csak a szû rés és vis sza mo sa tás üzem ál la po tát is mer te tem. Nyit va tar tá si idõ ben szû ré si üzem ál la - pot ban mû kö dik a rend szer: a me den cé - bõl ki szo rí tott vi zet a szi vat tyú a szû rõn és a hõ cse ré lõn ke resz tül nyom va jut tat ja vis sza a me den cé be. A szû rõ mint egy szi ta mû kö dik, és a nap vé gé re a ben ne ra gadt szeny nye zõ dé sek le ra kód nak a szû rõ ré te gen. A ho mok szû rõk tisz tí tá sa azok el tá vo lí tá sa és bár mi fé le sze re lé si mun ka nél kül el vé gez he tõ; a hat já ra tú vál tó sze lep át kap cso lá sá val a rend szert vis sza mo sa tá si üzem be he lyez zük, meg - for dít va a víz áram lá si irá nyát a szû rõn, amely víz áram ki mos sa a szeny nye zõ dé - se ket be lõ le, ami a csa tor na rend szer be tá vo zik. Az Új he gyi Uszo da sa já tos sá gai, a ben ne rej lõ le he tõ sé gek Az Új he gyi Uszo dá ban két me den ce ta - lál ha tó, egy 800 és egy 64 m 3 -es tan me - den ce, ame lyek vi zét távhõ út ján fû tik, csõ kö te ges hõ cse ré lõk kel. Az MSZ 15234:2012 szab vány sze rint na pon ta 52,6 m 3 víz cse ré jé re kö te les az uszo da üze mel te tõ je. Szá mok ba önt ve: na pon ta 52,6 m 3, 28 C hõ mér sék le tû víz ke rül a csa tor ná ba, ami az ener gia tu da tos üzem - vi tel lel ös sze egyez tet he tet len. Elõb bi víz men nyi ség fel me le gí té sé hez na pon ta 979 kwh (3,522 GJ) ener gia szük sé ges. Az éven te szük sé ges 1233 GJ ener gia dí ja kb Ft. A na pi 8 m 3 hasz ná la ti me leg víz-fo Víz-, Gáz-, Fû tés tech ni ka Épü let gé pé sze ti szak lap

15 mennyit takarít meg a rendszer? ról A nap kol lek to ros rend szer ha té kony sá ga sok té nye zõ tõl függ: a na pi víz fo gyasz tás tól, a la - pos te tõ mé re té tõl, az épü let kör nye ze té tõl, tá jo lá sá tól, ezért nincs egy uni ver zá li san ígér - he tõ szám la csök ke nés, ala pos kör nye ze ti fel mé rést és szi mu lá ci ót kö ve tõ en mu tat ha tó ki az ered mény. Az Új he gyi Uszo da ese té ben a HMV elõ ál lí tá sá hoz szük sé ges hõ ener gia kö zel 50%-át ter me lik a kol lek to rok, ami éven te kb Ft meg ta ka rí tást je lent 24 éves meg té - rü lé si idõ vel. A hõ szi vat tyús rend szer ese té ben eg zak tabb ki je len tést is te he tünk, mi vel a gaz da sá gos ság eb ben az eset ben nem függ az épü let elõbb fel so rolt tu laj don sá ga i tól. A ma - gas COP ér ték nek (6,74) és a H-ta ri fá nak kö szön he tõ en a 3,84 mil lió Ft he lyett kb. 1,45 mil lió fi ze ten dõ a pót víz fel fû té sé re, az így adó dó kb. 2,4 mil lió Ft meg ta ka rí tás mind ös sze 6 éves meg té rü lést ered mé nyez. gyasz tás, ha bár el tör pül az el fo lyó me - den ce víz men nyi sé gé hez ké pest, ab szo - lút ér ték ben ele gen dõ ah hoz, hogy ener - gia ta ka ré kos sá gi in téz ke dé se ket te gyünk az elõ ál lí tá sa so rán. Az ener ge ti kai re konst ruk ció Az épü let la pos te te je egy ér tel mû vé te - szi, hogy a HMV-termelés se gí té sé re nap kol lek to ro kat ér de mes al kal maz ni. A sza bad fe lü le te ken 46 db dé li tá jo lá sú nap kol lek tor he lyez he tõ el. A meg úju ló ener gia for rást al kal ma zó rend szer ki épí - té se szük sé ges sé te szi a gé pé sze ti tér ben egy elõ fû tõ HMV-tároló be épí té sét, amely ben ta lál ha tó vi zet a kol lek to rok, a meg lé võ utó fû tõ ben ta lál ha tó vi zet pe dig a ha gyo má nyos hõtermelõ fû ti. A nap kol lek to ros rend szer nem ne vez - he tõ út tö rõ nek az uszo da tech ni ká ban, azon ban az el fo lyó, el hasz nált me den ce - víz hõ jé nek hasz no sí tá sa csak olyan pa ra - di csom a szám la fi ze tõ, mint az épü let gé - pész szá má ra is, ugyan is nagy ság ren dek - kel na gyobb meg ta ka rí tás ér he tõ el, mint a nap kol lek tor ok kal. El sõ öt le tem egy hõ cse ré lõ be épí té se volt, amely elõ me le - gí ti a le en ge dett me den ce víz zel (28 C) el len áram ban ér ke zõ há ló za ti hi deg vi zet (12 C). Az ala csony hõ mér sék let kü lönb - ség mi att nagy tel je sít mény át vi te le nem le het sé ges, ezért a vis sza mo sa tás hoz hasz nált és ha gyo má nyos eset ben a csa - tor ná ba en ge dett víz hõ jé nek vis sza nye ré - sé re víz-víz üze mû hõ szi vat tyúk be épí té - sét ter vez tem. 2 db, egyen ként 66 kw tel je sít mé nyû egy ség ké pes a hi deg pót vi - zet zár va tar tá si idõ ben a me den ce hõ fok ára (28 C) me le gí te ni. A be ren de zé sek kö zel ál lan dó COP ér ték mel lett üze mel - nek, ami a há ló za ti és me den ce víz ala - csony hõ mér sék let in ga do zá sá nak kö szön - he tõ. Az ef fé le rend sze rek szo kat la nul ma gas COP ér ték kel büsz kél ked het nek, az ál ta lam be ter ve zett hõ szi vat tyúk 6,74- es tel je sít mény té nye zõ mel lett üze mel nek. A ked ve zõ üzem vi szony a szok vá nyos hõ - szi vat tyús kör fo lya mat hõ mér sék let vi szo - nya i nak meg for dí tá sá nak kö vet kez mé nye, te hát a me le gebb kö zeg (me den ce víz) hõ - jét ad ják át a hõ szi vat tyúk a hi de gebb kö - zeg nek (há ló za ti víz). A meg szo kott fo lya - mat ban a hi de gebb kö zeg hõ je hasz no sul, a mun ka kö ze gen ke resz tül át ad va azt a me le gebb kö zeg nek. A hõvisszanyerõ rend szer fel épí té se, mû kö dé se A vis sza mo sa tá si tér fo gat áram kb. tíz sze - re se a hõ szi vat tyúk ka pa ci tá sá nak, ezért a szen nye zett vi zet nem le het kés lel te tés nél kül a hõ szi vat tyúk ba en ged ni, puffertartályok te le pí té se szük sé ges, dol go za tom ese té ben 28 m 3 tárolótérfogat ke rült be - ter ve zés re. A szû rõk vis sza mo sa tá sa kb. 8 per ces fo lya mat, és a tar tá lyo kat úgy kell mé re - tez ni, hogy az ez idõ alatt ki áram ló víz - mennyi sé get tá rol ni le gye nek ké pe sek. A vis sza mo sa tás be fe jez té vel a hõ szi vat tyúk üze me és a víz pót lás meg kez dõ dik. A viszsza mo sa tás hoz szük sé ges víz men nyi ség az ese tek több sé gé ben ke ve sebb a na pon - ta kö te le zõ en cse ré len dõ víz tér fo gat nál, ezért a hõ szi vat tyúk üze me köz ben vi - szony lag ala csony tér fo gat áram mel lett pó tol ha tó a me den ce víz a puf fe rek be. Ha a vis sza táp lá lás már fo lya mat ban van, a hat já ra tú vál tó sze lep vis sza kap csol szû ré si üzem ál la pot ba, a szenny víz pót lá sa a szû - rõk meg ke rü lé sé vel tör té nik, köz vet le nül a me den cé bõl, a fel me le gí tett há ló za ti víz áram lik ke resz tül a szû rõ kön. megéri otthonra? Két szem szög bõl ér de mes meg kö ze lí te ni a kér dést: be ke rü lé si költ ség és üze mel te tés. A hõ szi vat tyúk tel je sít mé nye nem egye ne sen ará nyos a be ke rü lé si költ sé gük kel; mi nél ki sebb hõ - szi vat tyút vá sár lunk, az egy ség tel je sít mény re ju tó költ ség an nál na gyobb, egy 10 kw kö rü li ké - szü lék nél mind ös sze kb. 60%-kal drá gább a 66 kw-os test vé re. Ne szá mít sunk szél sõ sé ge sen rö vid meg té rü lé si idõ re, de a kör nye zet tu da tos ság ne vé ben lo gi kus nak tar tom a ké szü lék be - épí té sét. A má sik fon tos kér dés: ho gyan üze mel tet jük a há zunk ban ta lál ha tó me den cén ket? Be tart juk a szab vány ban le ír ta kat, ki cse rél jük na pon ta a me den ce tér fo gat 5%-át? Rit kább víz cse ré vel csök - ken a hõ for rá sunk men nyi sé ge, ke vés bé él vez het jük a hõ szi vat tyú elõ nye it. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap

16 vízellátás Szentgyörgyi András A jövõ uszodájáról 1-2. ábra Az Újhegyi Uszodában két medence található, egy 800 és egy 64 m 3 -es tanmedence, amelyek vizét távhõ útján fûtik, csõköteges hõcserélõkkel ábra Az MSZ 15234:2012 szabvány szerint naponta 52,6 m 3 víz cseréjére köteles az uszoda üzemeltetõje. 2 3 következtetés Otthonainkban nem állítanak kényszert az elõírások, valószínûleg nem kerül sor vízcserére napi rendszerességgel, ezért nem javasolt a hõszivattyús medencevíz-hõvisszanyerõ rendszer kiépítése, azonban városi uszodáinkban jelentõs megtakarítást eredményezhet az üzemeltetési költségek csökkentésével. Efféle projektek jó eséllyel indulhatnak pályázatokon, amik hozzájárulnak a bekerülési költség csökkentéséhez. A megújuló energiák használata nem csupán a profitnövelés szempontjából elõnyös, hanem kedvezõ színben tünteti fel a vállalatot, a megtakarítások felhasználhatók beruházásokra és egyéb, versenyképességet növelõ fejlesztésekre. A rend szer ve zér lé se A nap kol lek to ros HMV-rásegítés sza bá lyo - zá sá nak alap ja a nap kol lek tor ok ban és az elõ fû tõ tá ro ló ban mért hõ mér sék le tek kü - lönb sé ge. A be kap cso lá si ér té ket el ér ve a for du lat szám-sza bá lyo zott szi vat tyú ke ring - tet ni kez di a fû tõ kö ze get, majd a ki kap cso - lá si ér té ket a mi ni má lis for du lat szám mel lett el ér ve le áll. Az uszo da tech ni kai víz for ga tó rend sze - rek ve zér lé se meg úju ló ener gi ák al kal ma zá - sa nél kül is ös sze tett fel adat, dip lo ma mun - kám tár gyá nak komp le xi tá sát pe dig a hõ szi - vat tyús és nap kol lek to ros rend szer fo koz za. Min den uszo dá ban kü lön bö zõ szá mú, mé - re tû, ren del te té sû me den ce ta lál ha tó, ami le he tet len né te szi, hogy egy elõ re gyár tott ve zér lõ egy ség mû köd tes se a víz for ga tó rend sze re ket. Az egyik egye di ve zér lõ gon dos ko dik a víz for ga tó rend szer mû kö dé sé rõl, a má sik a nap kol lek to ros HMV-rásegítést irá nyít ja, a hõ szi vat tyú kat pe dig egy a gyár tó ál tal ja va - solt egy ség ve zér li. A nagy be ke rü lé si költ - sé gû hõ szi vat tyúk mi att cent ra li zált, de nem au to ma ti zált ve zér lést ter vez tem. A lé te sít mény mun ka tár sa vált ja a rend - szer üzem ál la po tát (szû rés/vis sza mo sa tás), in dít ja a hõ szi vat tyú kat, ami kor meg tel nek a puf fe rek stb. Egyes rész fo lya ma tok ugyan au to ma ti zál ha tók (a puf fe rek meg te lé sé vel az úszó go lyós szint ér zé ke lõk je lé re le áll nak a szi vat tyúk), de a szám ta lan két- és há rom - já ra tú sze lep és az ér zé keny be ren de zé sek mi att fo lya ma tos fel ügye let szük sé ges Víz-, Gáz-, Fû tés tech ni ka Épü let gé pé sze ti szak lap

17 épületgépészet >> PR Intelligens szivattyúk fûtéshez, hûtéshez, hõszivattyús és használati melegvíz-rendszerekhez Ha energiatakarékos és okos szivattyút keres, akkor a Grundfos MAGNA3 széles termékválasztékában ön is megtalálja az igényeinek és a feladatnak leginkább megfelelõ terméket. Szé les ter mék vá lasz ték A max. 18 m-es eme lõ ma gas sá gú és 70 m 3 /h max. fo lya dék szál lí tá sú MAGNA3 szi vat tyú több mint 150 kü lön fé le, ön tött vas ból vagy rozs da men tes acél ból ké szült, egyes vagy iker - szi vat tyú val kép vi sel te ti ma gát. A szál lí tott kö - zeg hõ mér sék let -10 C-tól +110 C-ig ter jed, füg get le nül a kör nye ze ti hõ mér sék let tõl, ami 0 és +40 C kö zöt ti tar to mány ban le het. Leg jobb ha té kony ság A leg jobb EEI ér ték, mely nek kö szön he tõ en akár 75%-kal csök kent he ti ener gia költ sé gét. Okos szi vat tyú A szi vat tyú a leg kor sze rûbb sza bá lyo zá si mó - dok tel jes ská lá ját kí nál ja autoadapt, flowadapt, flowlimit, au to ma ti kus éj sza kai üzem mód. Az in tel li gens sza bá lyo zás sal ön idõt és ener gi át ta ka rít meg. Autoadapt: a funk ció au to ma ti ku san a rend szer igé nye i hez iga zít ja a szi vat tyú tel je sít mé nyét, a leg jobb ará nyos nyo más gör be lét re ho zá sá val. A flowlimit és flowadapt mód le he tõ vé te - szi a szi vat tyú max. tér fo gat ára má nak be ál lí - tá sát. A szi vat tyú fo lya ma to san fel ügye li az ak tu á lis tér fo gat ára mot, és meg aka dá lyoz za a be ál lí tott ha tár ér ték túl lé pé sét. A MAGNA3 fej lett ve ze ték nél kü li kom - mu ni ká ci ós tech no ló gi á val ren del ke zik, amely nek se gít sé gé vel több be ren de zés bõl ál ló szi vat tyú cso por tok hoz ha tók lét re, és sza bá lyoz ha tók akár kasz kád, al ter ná ló vagy fõ+tartalék üzem mód ban, és ve ze ték nél kü li kom mu ni ká ci ó val el vé gez he tõ a be ren de zé - sek be ál lí tá sa, el len õr zé se, le kér de zé se is. Mind eh hez okostelefon ala pú (ios/ Android) Grundfos GO és GO CAPS al kal - ma zá sok le het nek a se gít sé günk re, de a szi - vat tyún lé võ szí nes TFT ki jel zõn meg je le nõ in tu i tív me nü rend sze ren is el vé gez het jük az adott fel ada to kat, me lyen akár egy be ál lí tá si se géd ka la u zol vé gig ben nün ket. Egy sze rû be üze me lés In tu i tív és fel hasz ná ló ba rát ke ze lõ fe lü let, mel lyel idõt spó rol hat a be üze me lés so rán. A szám ta lan ana lóg, di gi tá lis és re lé ki- és be me ne ten túl me nõ en az op ci o ná lis CIM mo du lok tá mo gat ják az ös szes te re pi BUS szab ványt, mely nek kö szön he tõ en a MAGNA3 tö ké le te sen il leszt he tõ bár mely épületfelügyeleti rend szer hez. (x) Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap

18

19

20 A bíróságon << épületgépészet írta: Szélpál Tamás Kártérítés hibás teljesít miatt több év elteltév A Pol gá ri Tör vény könyv alap ján a szer zõ dés hi bás tel je sí té se ese tén a kö te le zett kel lék sza va tos ság gal tar to zik a meg ren de lõ fe lé. De med dig áll fenn a kel lék sza va tos sá gon ala pu ló kár té rí té si fe le lõs ség? Egy bí ró sá gi ha tá ro zat ból ki de rül, hogy a meg ren de lõ (a ké sõb bi fel pe res) 2 db LHD 40-es tí pu sú ka zánt és a hoz zá tar to zó 2 db PGG-380 tí pu sú gáz égõt, va la mint 5 db LHW-1600 tí pu sú ka zánt és a hoz zá tar to - zó 5 db PGG-280 tí pu sú gáz égõt ren delt meg az L. Gép gyár tól, mint szál lí tó tól (az egyik ké sõb bi al pe res tõl), és kö tött ve le szál - Akár a jog vesz tõ ha tár idõ el tel te után is? A kö vet ke zõ ta nul sá gos eset vá laszt ad er re a kér dés re. lí tá si szer zõ dést a 0. év au gusz tus 22-én (az ese mé nyek jobb kö vet he tõ sé ge mi att a dá tu - mo kat a szer zõ dés kö tés idõ pont já tól szá mít - juk. A szerk.). A szál lí tó a fen ti esz kö zök le - szál lí tá sát 1. év szep tem ber 30-ai ha tár idõ re vál lal ta. Az esz kö zök idõ ben el is ké szül tek, azon ban a meg ren de lõ nél vég zett ka zán há zi re konst ruk ció mi att a tá ro lá suk nem volt meg old ha tó, így a meg ren de lõ a szál lí tó dom bó vá ri gyár egy sé gé vel meg ál la po dott a ka zá nok el he lye zé sé rõl. A tá ro lás az 1. év - ben in gye ne sen, a kö vet ke zõ két esz ten dõ - ben pe dig tá ro lá si díj fel szá mí tá sá val tör tént. A meg ren de lõ vé gül, mi u tán el ké szült a ka zán ház re konst ruk ci ó ja, 3. év de cem be ré - ben vet te át a ka zá no kat. Az át vé tel so rán fel - vett jegy zõ könyv ben a ké sõb bi al pe res szál lí - tó kép vi se lõ je úgy nyi lat ko zott, hogy az ál ta - luk le szál lí tott ka zá nok ga ran ci á lis ide jét csak ab ban az eset ben áll mód juk ban meg hos z - szab bí ta ni, ha az esz kö zök üzem be he lye zé - sét is tõ lük ren de lik meg (en nek ké sõbb lesz majd kü lö nös je len tõ sé ge). Eb ben az eset - ben a ka zá nok ga ran ci á lis ide je a szál lí tó ál tal el vég zett üzem be he lye zés nap já tól ke tye - gett vol na. A ké sõb bi fel pe res meg ren de lõ en nek el le - né re vé gül csak bõ egy esz ten dõ vel ké sõbb, 5. év feb ru ár já ban, a szál lí tó dom bó vá ri gyá - rá tól ren del te meg az ún. repasszálást, az az a le szál lí tott ka zá nok gyár tá sa óta el telt hosz - szabb idõ mi att szük sé ges sé vált al kal mas sá gi vizs gá la tot, és az azt kö ve tõ üzem be he lye - zést. Az er re irá nyu ló szer zõ dést a fe lek 5. év jú ni us 9-én meg kö töt ték, amely azon ban csak a ka zá nok ra vo nat ko zott, az égõ fe jek re nem. Ezt kö ve tõ en a vál lal ko zó nyílt le ve lé - ben vál lal ta a 7 db repasszálásra ke rült ka zán ga ran ci á lis ide jé nek a repasszálási mun ka el vég zé sé tõl, 5. év jú li us 7-étõl szá mí tott 12 ha vi meg hos szab bí tá sát. A ka zá nok üzem be he lye zé se 7. év feb ru - ár vé gé ig tar tott. A fel pe res több mint egy év - vel ké sõbb, 8. év má ju sá ban tett kár be je len - tést, amely ben rész le tez te a ka zá nok és az égõ fe jek hi bá ját, és az ez zel kap cso lat ban fel Víz-, Gáz-, Fû tés tech ni ka Épü let gé pé sze ti szak lap