20éves a. bér má lás. ingyenes közéleti havilap. Alakul a főtér már a városháza előtt is. Újra nyílt a sóbarlang a Kastélykerti Óvodában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "20éves a. bér má lás. ingyenes közéleti havilap. Alakul a főtér már a városháza előtt is. Újra nyílt a sóbarlang a Kastélykerti Óvodában"

Átírás

1 éves a ingyenes közéleti havilap XX. évfolyam 6. szám június ka to li kus egy ház ban van - A nak un. be ava tó szent sé gek: ke reszt ség, bér má lás, ol tá ri szent ség. A sor rend õsi. Kez det ben ugyan is csak fel nõt te ket ke resz tel tek, és eb ben a sor rend ben ré sze sül tek a há rom szent ség ben. A ké sõb bi ko rok ban a bér má lás a fel nõt té vá lás, a ke resz tény nagy ko rú ság szent - sé ge lett, ezért azt csak elsõáldozás után szol gál tat ták ki. Püs pök atyánk úgy ren del ke zett, hogy 16 év az a kor ha tár, ami kor ezt a szent sé get fel le het ven ni. Ab ban a re mény ben tet te ezt, hogy a meg bér mál tak mint nagy ko rú ke resz té nyek meg ma rad nak az Egy ház kö zös sé gé ben, és tu da to san szol gál ják azt. A szo ro san vett fel ké szü lés két év. A má so dik év vé ge fe lé a le en dõ bér mál ko zó kat ün ne pé lye sen be mu tat juk a temp lom ban, hogy a hí vek kö zös sé ge is meg is mer hes se õket, tud ják, hogy ki kért kell még in ten zí veb ben imád koz ni uk. A le en dõ bér mál ko zók pe dig meg fo gal maz zák, hogy mit je lent szá muk ra a bér má lás, mi ért ké rik ezt a szent sé get. Ez tör tént a mi temp lo munk ban is. Áp ri lis 27- én, va sár nap a szent mi se ke re té ben ki állt a hí võ nép elé 15 bá tor fi a tal, és el mond ta az el kép ze lé sét a bér má lás utá ni ke resz tény éle té rõl és ar ról, hogy me lyik szen tet vá lasz tot ták vé dõ szent jük nek, és mi ben le het a pél da kép ük. Mi u tán vizs gát tet tek tu dá suk ról, má jus 22-én, va sár nap a 16 óra kor kez dõ dõ szent mi se ke re té ben Dr. Beer Mik lós vá ci püs pök atya ki szol gál tat ta ne kik ezt a szent sé get: krizmával bér má lás (bal zsam mal ke vert fa olaj) meg ken te a hom lo ku kat, és mond ta: vedd a Szent lé lek aján dé ká nak je lét!. Ez zel im már hi va ta lo san is az Egy ház nagy ko rú tag jai let tek. Most már még in kább raj tuk mú lik, hogy meg va ló sít sák mind azt, amit meg fo gal maz tak ön ma guk nak a hí vek elõtt a be mu tat ko zás kor, be bi zo nyít hat ják, hogy men nyi re gon dol ták ko mo lyan. Szá mí tunk a szü lõk, nagy szü lõk tá mo ga tá sá ra és leg in kább a bér ma szü lõ ké re, akik azt vál lal ták, hogy mel let tük áll nak. Le gye nek hát pél da ké pe ik õk is, mu tas sa nak ne kik jó pél dát, hogy ha vé den ce ik az élet ben vá lasz út elé ke rül nek, min dig a jót, a he lye set tud ják vá lasz ta ni, azt, ame lyik a krisz tu si élet nek meg fe lel. Az egy há zi kö zös ség is szá mít rá juk, és eb ben a kö zös ség ben nem szû nünk meg ér tük imád koz ni. A ke resz tény ség ugyan is nem egy-egy szent ség fel vé te le, nem ce re mó nia, ha nem élet for ma. Ah hoz pe dig, hogy egy éle ten ke resz tül ke resz tény mó don, va gyis krisz tu si mó don tud junk él ni, szük ség van az imád ság ra és azok ra a szent sé gek re, ame lyek ál tal Is ten se gít ben nün ket meg ten ni a jót, és áll ha ta tos nak is ma rad ni ben ne, nem csak fel lán gol ni, mint a szal ma szál. A Szent lé lek se gít se a most meg bér mál ta kat és mind an nyi un kat, hogy ha lá lun kig áll ha ta to sak tud junk ma rad ni hi tünk ben, és sze re tet tel tud juk szol gál ni az Egy há zat ott, ahol va gyunk, úgy, ahogy tõ lünk te lik. Palya János plébános Fotó: Csilla Fotó 4 Alakul a főtér már a városháza előtt is 12 Újra nyílt a sóbarlang a Kastélykerti Óvodában 18 Rock körkép: KontrolAltR 5 Interjú Tóth Gábor országgyűlési képviselővel 13 Elhunyt Lőrincz Kálmánné 20 Sikeres sportbál a turai gyerekfociért 10 Óratorony felújítás a turai kastélyban 14 Keresztállítók és gondozók Turán 21 A cukorbetegségről

2 2 011 /6 2 önkormányzati hírek tájékoztató a képviselő-testület üléséről már ci us 30-án 16 óra kor a kép vi se lő-tes tü let mun ka terv sze rin - ti ülést tar tott; a kép vi se lők tel jes lét szám mal je len vol tak. Dolányi Róbertné jegy zõ és Szendrei Fe renc pol gár mes ter ja vas la tá ra a tes tü let dön tött ar ról, hogy a XV. (088/30 hrsz. alat ti ön kor mány za ti in gat lan bér be adá sa) és XVI. (Ter ve zé si szer zõ dés meg kö té se) na pi ren di pon to kat zárt ülés ke re té ben tár gyal ják. Na pi rend elõtt a pol gár mes ter kér te a jegy zõt, hogy tá jé koz tas sa a tes tü le tet a PH SZMSZmódosítása kap csán be kö vet ke zett vál to zá sok ról. En nek foly tán már ci us 1-tõl az Igaz ga tá si és Ok mány iro da ve ze té sé re meg bí zást ka pott Belovai Tiborné, iro da ve ze tõi he lyet te si meg bí zást ka pott dr. Tóth Gab ri el la ok mány iro dai csop.vezetõ. Az SZMSZ kö te le zõ jel leg gel ha tá roz za meg a ma ga sabb ve ze tõk rész vé tel ét a tes tü let ülé se in. Ez a ha té kony sá got is szol gál ja, hi szen így el sõ kéz bõl ér te sül nek az elõ ter jesz té sek nyo mán ho zott dön té sek rõl, ill. a tes tü let mun ká ját kí ván ják a leg jobb tu dá suk sze rint elõ se gí te ni. Ezt kö ve tõ en min den al ka lom mal je len lesz nek az ülé se ken. I. A Gö döl lõi Rend õr ka pi tány ság év ben vég zett mun ká já ról ké szült be szá mo lót hall gat ta meg a tes tü let, mely nek elõ adó ja Gódor Fe renc, az Aszó di Rend õr õrs pa rancs no ka volt. A pol gár mes ter az írá sos anyag hoz ki egé szí tést tett, is mer tet ve, hogy (el len tét ben több olyan ki sebb te le pü lés sel, mely sok kal ke ve seb bet ad) Tura nincs ben ne a rend õr ség nek nyúj tott tá mo ga tá sok so rá ban, pe dig 1,9 mft-tal tá mo gat ták azt év ben. Sá ra Ta más, a Te le pü lés fej lesz té si és Kör nye zet vé del mi Biz. el nö ke hoz zá tet te, hogy Tura a rend õrök nek au tót, üzem anya got és he lyi sé get biz to sí tott, eb ben az év ben pe dig a pol gár õr ség au tó ját is a rend õri ál lo mány hasz nál ja. Kor sós At ti la ta nács nok el mond ta, hogy eze ket a hi á nyos sá go kat majd pó tol ni kell, de nap mint nap ta lál ko zik a rend õr ség mun ká já val a men tõ ál lo má son, s csak kö szön ni tud ja te vé keny sé gü ket. Pá lin kás Il di kó, a Szo ci á lis és Egész ség ügyi Biz. el nö ke pe dig bi za ko dá sát fe jez te ki, hogy ha ma ro san egy erõ sebb lét szám mal tud nak majd Turán je len len ni. A pol gár mes ter er re re a gál va je lez te, hogy fo lya ma to san lob biz nak ér te. Tény, hogy mi ó ta Gö döl lõn van az EU so ros el nök sé gé hez kap cso ló dó ér te kez le tek jó ré sze, plusz rend õri erõk van nak, mely bõl Ka pi tány Úr szin te min den nap egy busz nyi rend õrt ide ve zé nyel. Gódor Fe renc õrs pa rancs nok a be szá mo ló kap csán ki emel te, hogy õ nem a fel je len té sek és bír sá go lá sok mu ta tó it né zi, ha nem az el fo gá sok, elõ ál lí tá sok, tettenért és kö rö zött bû nö zõk szá mát. Le het lát ni, hogy Aszód ki emel ke dik a töb bi õrs kö zül, dup lát kell dol goz ni uk, an nak el le né re, hogy a bûn cse lek mé nyek szá ma a ta va lyi és ko ráb bi évek hez ké pest je len tõ sen nem vál to zott: kb at re giszt rál tak. A bal ese tek szá ma: 10-20, ha lá los bal eset nem tör tént sem ta valy, sem ta valy elõtt ben az õr sön lét szám hi á nyuk volt, mert 5 kol lé ga be ment Gö döl lõ re, de idén 7 fõs fej lesz té sük lesz jú ni us ban, az õrs tel jes lét szá ma fel lesz tölt ve. A ké szen lét bõl egyik au tó biz tos, hogy Turán van min. 5 na pot. El mond ta, hogy ku tyás rend õrök kel volt né hány ke mé nyebb in téz ke dé sük Turán. Kér te, hogy hív ják fel a la kos ság fi gyel mét a na gyon el ter jedt zárt ker ti mász ká lá sok ra, lo pá sok ra. Ka pi tány Úr he ti 4 ak ci ót ren delt el, ami bõl 3 éj sza kai. Gya nús moz gás ese tén a la ko sok nyu god tan hív ják a rend õr sé get, mert rög tön jön nek. Kö szö net tel szólt a két szá mí tó gép pel is jól fel sze relt kmb-irodáról. Baranyi Mik lós kép vi se lõ hoz zá szó lá sá ban ar ról be szélt, hogy a bûn cse lek mé nyek hát te ré ben sok eset ben a csicskák áll nak, aki ket fel her gel nek tar tó ik, hisz ve lük úgy sem tud mit csi nál ni a rend õr ség, mert hi va ta lo san haj lék ta la nok, nincs te le nek. Így be vi tel ese tén, né hány órán be lül már ki is en ge dik õket. Gódor õrs pa rancs nok er re re a gál va el mond ta, hogy a ki sebb bün te té sek hal mo zód nak, ha évek ben mér he tõ lesz, el éri õket a va ló di bün te tés. Horák Má ria kép vi se lõ meg em lí tet te a ká bí tó szer prob lé má ját, mely kü lö nö sen a fi a ta lok kö ré ben el ter jedt. Gódor õrs pa rancs nok nem is annyi ra a hasz ná lók raj ta üté sét, ha nem sok kal in kább a ká bí tó szer-ter jesz tõk el fo gá sát gon dol ja iga zi fel ada tuk nak. Turán is fo lya ma to san fog nak el ki sebb szál lít má nyo kat. A pol gár mes ter ké ré se volt, hogy tol má csol ja Ka pi tány Úr fe lé is Tura Vá ros kö szö ne tét, majd egy han gú lag el fo gad ta a tes tü let a be szá mo lót. II. A tes tü let el fo gad ta a pol gár mes ter je len té sét a le járt ha tár ide jû ha tá ro za tok vég re haj tá sá ról. III. A Bar tók Bé la Mûv.Ház évi te vé keny sé gé rõl szó ló be szá mo ló ját fo gad ta el a egy han gú lag a tes tü let. Kálna Ti bor, a KOS-Biz. el nö ke is mer tet te, hogy a bi zott sá gi ülé sen épí tõ jel le gû vi ta ala kult ki az in téz mény hez tar to zó Fa lu mú ze um és a lé te sí ten dõ ját szó tér egyes kér dé se i vel kap cso lat ban. Egy sé ges volt a kép vi se lõk ál lás pont ja, hogy eb ben az idõ szak ban is szín vo na las és tar tal mas prog ra mok vol tak a mûv.házban, an nak el le né re, hogy ne héz kö rül mé nyek kö zött mû köd nek. A pol gár mes ter meg kö szön te Ka to na Har gi ta meg bí zott ve ze tõ mun ká ját és helyt ál lá sát, va la mint fel hív ta a tes tü let fi gyel mét ar ra, hogy a kö zel jö võ ben át kell gon dol ni a mûv.ház kar ban tar tá sát, ami el sõ sor ban nem is annyi ra pénz igé nyes, mint in kább öt let- és szer ve zés igé nyes fel adat lesz. IV. A Vá ro si Könyv tár évi te vé keny sé gé rõl szó ló be szá mo ló ját fo gad ta el a egy han gú lag a tes tü let. Kálna Ti bor KOS-elnök el mond ta, hogy a tár gyi kö rül mé nyek itt sem ked ve zõb bek, mint a mûv.ház ban, s eb bõl pró bál nak ma gas szin ten a leg töb bet ki hoz ni. A pol gár mes ter meg kö szön ve Szil ágyi Ani ta könyv tár ve ze tõ mun ká ját, el is me rés sel szólt ar ról, hogy több mint 300 re giszt rált ol va só van. Itt is fel hív ta a fi gyel met az ötletelés szük sé ges sé gé re a bel sõ kör nye zet ba rát sá go sab bá té te le ér de ké ben. Kor sós At ti la ta nács nok hoz zá szó lá sá ban mél tat ta, hogy a Könyv tár kü lön bö zõ klu bok nak (pl. ál lás ke re sõ) he lyet ad. V. Tura Vá ros Ön kor mány za tá nak év re szó ló Gaz da sá gi Prog ram ját fo gad ta el egy han gú lag a tes tü let a Te le pü lés fej lesz té si és Kör nye zet vé del mi Biz. ál tal ja va solt mó do sí tá sok kal. (A 39/2011. (III.30.) sz. ha tá ro zat tal jó vá ha gyott Prog ram tel jes ter je del mé ben a vo nat ko zó ha tá ro za ton be lül ol vas ha tó a hon la pon.) A pol gár mes ter tá jé koz tat ta a tes tü le tet, hogy ezt az anya got kö te le zõ jel leg gel el kel lett ké szí te ni. Kö zép pont ban a fõ tér fel újí tá sa, 5 km új asz fal tos út épí té se és a csa pa dék víz el ve ze té se áll, de ez zel egyi de jû leg fo lyik majd a me leg víz komp lex hasz no sí tá sa, busz vá rók, jár dák épí té se is. A fej lesz té si el kép ze lé sek kö zött ipar te le pí tés, meg úju ló ener gia for rás ok hasz no sí tá sa, inf rast ruk tú ra-fej lesz tés sze re pelt, de kü lön fe je ze tet szen tel tek a mun ka hely te rem tés fel tét ele i nek elõ se gí té sé re. A négy éves vál la lá sok fon tos cél ki tû zé se még sport csar nok lé te sí té se is. Marosvölgyi Já nos, a Pénz ügyi El len õr zõ Biz. el nö ke to váb bi si kert kí vánt a hi va ta li dol go zók mun ká já hoz, hi szen az anyag ból is érez he tõ, hogy a ki tû zött cé lok kap csán nagy te her van raj tuk. Sá ra Ta más bi zott sá gi el nök ja vas la tá ra ke rült be a pá lyá za tok kal kap cso la tos rész be, hogy az ön kor mány zat az óvo dák, a mûv.ház és a sport csar nok vo nat ko zá sá ban is igyek szik meg cé loz ni for rás le he tõ sé ge ket. Ugyan csak Sá ra kép vi se lõ ja va sol ta gyer mek or vo si ügye let és köz te rü let fel ügye lõ lét re ho zá sát. Ez utób bi kap csán a jegy zõ vá lasz ként el mond ta, hogy mi vel a je len leg ha tá lyos jog sza bály ok sze rint azt köz tiszt vi se lõ lát hat ja el, ja va sol ja, hogy vár ja meg a gré mi um az ön kor mány za ti fel adat el lá tás sal kap cso la tos or szá gos szin tû vál to zá so kat, mi e lõtt e kér dés ben akár kon cep ci o ná li san is dön te ne. Je lez te to váb bá, hogy vár ják a kép vi se lõk e-mai les ja vas la ta it, hogy az ülé sek re már ér de mi vá lasszal tud ja nak ér kez ni. VI. Tura Vá ros évi költ ség ve tés rõl és gaz dál ko dás sal össze füg gõ egyes fel ada tok ról szó ló 1/2010. (I.28.) sz. ren de le tet mó do sí tot ta a tes tü let egy han gú lag. A tech ni kai mó do sí tás ra mely 55 mft-tal nö vel te a be vé te li ill. a ki adá si ol dalt is azért volt szük ség, mert a ta va lyi mér leg gel kap cso lat ban most van az az idõ szak, mi kor az in téz mé nyi nor ma tí va el szá mo lá sa meg tör té nik. Így a be vé te li ill. a ki adá si fõ összeg is eft-ra mó do sult. VII. A évi köz be szer zé si ter vét fo gad ta el egy han gú lag a tes tü let, mely há rom épí tés sel, áru be szer zés sel és hi tel fel vé tel lel já ró fej lesz té si be ru há zás meg va ló sí tá sá ra ter jed ki: Vá ros köz pont re ha bi li tá ci ó ja több funk ci ós tér ki ala kí tá sá val, Új uta kon Tura vá ro sá ban, Bel te rü le ti csa pa dék víz-el ve ze tés Turán. VIII. Az Új uta kon Tura vá ro sá ban el ne ve zé sû KMOP-2.1/B sz. pro jekt mû sza ki el len õri fel ada ta i nak el lá tá sá val a Console-Bau Kft.-t bíz ta meg a tes tü let egy han gú lag brut tó Ft vál la lá si dí jért. IX. A 9/2011. (III.31.) sz., a sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó el lá tá sok igény be vé te lé ért fi ze ten dõ té rí té si dí jak ról szó ló ren de le tet fo gad ta el a tes tü let egy han gú lag ja nu ár 1-tõl élet be lép ve. En nek ér tel mé ben az egyéb fõ zõ hely rõl nyúj tott az ön kor mány zat ál tal vál lal ko zó tól meg vá sá rolt ét kez te tés in téz mé nyi té rí té si dí ja brut tó 486 Ft ebéd ada gon ként, mely bõl az igény be ve võ csa lád já nak ha vi rend sze res jö ve del me függ vé nyé ben az ön kor mány zat bi zo nyos szá za lék ban át vál lal. Az ebéd ki szál lí tá sá nak költ sé gét az ön kor mány zat a szol gál ta tó val kö tött szer zõ dés ben fog lal tak nak meg fe le lõ en a szo ci á lis

3 önkormányzati hírek /6 elõ i rány zat ter hé re át vál lal ja. A gyer me kek nap köz be ni el lá tá sa ke re té ben biz to sí tott ét kez te tés nyers anyag költ sé gé nek egy el lá tott ra ju tó na pi össze ge, va la mint az in téz mé nyi té rí té si díj óvo dá sok nál brut tó 328Ft/nap/fõ, böl csõ dé sek nél 316Ft/nap/fõ, is ko lá sok nál 491Ft/nap/fõ. X. A 10/2011. (III.31.) sz., a gyer mek vé de lem he lyi sza bá lya i ról szó ló ren de le tet fo gad ta el egy han gú lag a tes tü let, mely nek 1. sz. mel lék le te a ké rel met és a nyi lat ko za tot tar tal ma zó for ma nyom tat vány (www.tura.hu). Ki ter jed ve szé lyez te tett ség ese tén a Tura köz igaz ga tá si te rü le tén tar tóz ko dó min den, akár nem ma gyar ál lam pol gár sá gú gyer mek re is. A ren de let pénz be li és ter mé szet be ni el lá tá sok ra egy aránt vo nat ko zik, a sza bá lyo zott tá mo ga tá sok meg ál la pí tá sa tör tén het hi va tal ból vagy ké re lem re. XI. A bel sõ el len õr zés re vo nat ko zó ha tá ro za tot mó do sí tot ta a tes tü let egy han gú lag, mely sze rint A) pont ban a ren del ke zés re ál ló nor ma tí vá ból a Vá ros há za aka dály men te sí té se c. pá lyá za ti pro jekt és a Hevesy Gy. Ált. Is ko la évi pénz ügyi be szá mo ló já nak el len õr zé se it és a költ ség ve té si kon cep ci ó ban meg fo gal ma zott költ ség csök ken té sek re vo nat ko zó ta nács adá si cé lo kat kí ván ja meg va ló sí ta ni. B) pont ban pe dig úgy ha tá ro zott, hogy az Aszó di Kis tér ség Ön kor mány za ta i nak Több cé lú Tár su lá sa ke re té ben el lá tott bel sõ el len õr zé si fel ada tok Tura vo nat ko zá sá ban a Tár su lás nál ren del ke zés re ál ló ,- Ft ke ret összeg bõl ke rül je nek el lá tás ra. XII. A Turai Ta ka rék szö vet ke zet ré szé re a te lek ala kí tá si el já rás sal érin tett 28 m 2 -nyi föld te rü le tet ,- Ft-ért ér té ke sí tet te a tes tü let egy han gú lag. A va gyon ren de let ben és a ver se nyez te té si sza bály zat ban fog lalt el já rá sok al kal ma zá sá tól a tes tü let el te kin tett, mi vel a te rü le tet már rég óta - a fõ épü let egy ko ri rá épí té sé vel - a Turai Ta ka rék szö vet ke zet bir to kol ja. XIII. A Tura, Arany J. u. 23. sz. alat ti ön kor mány za ti bér la kást jú ni us 1-tõl dr. Iván Csil la há zi or vos ré szé re a turai IV. sz. há zi or vo si kör zet ben a te rü le ti el lá tá si kö te le zett ség fenn ál lá sá ig, a lak bé rek rõl szó ló ön kor mány za ti ren de let sze rin ti lak bér fi ze té si kö te le zett ség gel biz to sít ja. A pol gár mes ter el mond ta, hogy kér dés, ki nek a ter he ill. kö te le zett sé ge a fel újí tás az elég gé le rom lott ál la gú épü let ben. Vé le mé nye sze rint az ön kor mány zat sa ját erõ bõl csak egy tisz ta sá gi me sze lést, fes tést vál lal hat. XIV. Har ma dik al ka lom mal tár gyal ta a tes tü let V.N. kár té rí té si igé nyét szál lít má nya sé rü lé se mi att. A pol gár mes ter a ,- Ft-os kár té rí té si igény 50%-ának meg té rí té sét ja va sol ta mél tá nyos sá gi ala pon, szem ben a ko ráb bi tel jes el uta sí tás sal. Volt al kal ma sze mé lye sen is ta lál koz ni az érin tet tel és át ér té kel ni ko ráb bi dön té sü ket. A kép vi se lõk kö zül töb ben fel ve tet ték, hogy a sér tett a ká tyús út rossz mi nõ sé gét ugyan bi zo nyí tot ta, de az nem egy ér tel mû, hogy a kár ese mény va ló ban ott tör tént vol na, s va ló ban el kö ve tett-e min dent, hogy szál lít má nya (nap kol lek tor) biz ton sá gá ról gon dos kod jon. Kor sós At ti la és Baranyi Mik lós kép vi se lõk an nak ve szé lyé re fi gyel mez tet tek, hogy egy ilyen ügy hal la tán el ha ra póz hat a kár igény-be je len tõk szá ma, s az ön kor mány zat ra sem vet jó fényt, hogy har mad szo ri erõs kö dés re be ad ta a de re kát. Pá lin kás Il di kó ja va sol ta an nak vizs gá la tát, hogy mi lyen mó don tud ná nak ki he lyez ni fi gyel mez te tõ táb lá kat azok ra a rossz sza ka szok ra, ahol az ön kor mány zat az út ke ze lõ. A jegy zõ is je lez te, hogy a köz út ke ze lõ jé nek kö te les sé ge a köz út ál la po tát fo lya ma to san el len õriz ni. Meg vizs gál ják majd, hogy fi gye lem fel hí vó táb lák ki he lye zé se vagy az út tu laj do nos ré szé re kö tött fe le lõs ség biz to sí tás len ne-e az ol csóbb meg ol dás. Vé gül egy han gú lag a kár igény 50 %-ának meg fi ze té sé rõl dön tött a tes tü let. XVII. A Pest Me gyei Kor mány hi va tal Tör vé nyes sé gi Fel ügye le ti Fõ osz tá lya ok tó ber 14-i ala ku ló ülé sé re vo nat ko zó jel zé sét is mer tet te a jegy zõ, mely ar ra hív ja fel a fi gyel met, hogy a jö võ ben a sze mé lyes érintettségû dön té sek ese tén vagy a sze mé lyes ki zá rá si ké re lem be je len té se kor sza vaz zon a tes tü let a ki zá rás tényérõl, vagy ha sze mé lyes érin tett ség foly tán ké ri a ki zá rást a tiszt ség vi se lõ pol gár mes ter ill. kép vi se lõ, ak kor sza vaz tas sa meg ezt a tényt a tes tü let tel. XVIII. Az Aszó di Kis tér ség Szo ci á lis és Gyer mek jó lé ti In téz mény fenn tar tó Tár su lás Kis tér sé gi Gon do zá si Köz pont évi szak mai és költ ség ve té si be szá mo ló ját fo gad ta el a tes tü let egy han gú lag. Pá lin kás Il di kó, az Eü. és Szoc. Biz. El nö ke meg kö szön te a szol gá lat mun ka tár sa i nak fá ra do zá sát, hi szen elég sok a turai érin tett. Ha a szü lõ sok eset ben el mu laszt ja is a re giszt rá lást, az is ko lá ban, ne ve lé si in téz mé nyek ben mû kö dik egy jel zõ rend szer, s ez ál tal nem igen le het olyan gyer mek, aki lá tó kör ön kí vül ma rad na. A pol gár mes ter kér dé sé re re a gál va a jegy zõ el mond ta, hogy min den év má jus 31-ig ké szí tik el a Gyám hi va tal, Gyám ha tó ság mun ká já ról szó ló anya got, amely ben ki tér nek az el lá tott kor osz tály ra, a de mog rá fi ai ada tok ra, az in téz ke dé sek re. XIX. A köz ét kez te tés, mint kö te le zõ ön kor mány za ti fel adat ki szer ve zé sé nek vizs gá la tá ra vo nat ko zó pol gár mes te ri ja vas la tot tár gyal ta a tes tü let. Az ere de ti leg már ci us 31-i kö te le zett sé get egy han gú lag meg hosszab bí tot ták de cem ber 31-ig. A pol gár mes ter hang sú lyoz ta, a leg jobb len ne, ha itt ma rad ná nak a ne ve lé si in téz mé nyek és nem ke rül né nek ál la mi kéz be. Ha lesz le he tõ sé ge, ezért fog har col ni. Bár van egy alap kon cep ci ó ja a ki szer ve zés pénz ügyi ré szét il le tõ en, de je len vál to zó hely zet ben fe les le ges nek ér zi ez zel stresszelni az em be re ket, nyug ta lan sá got kel te ni. Most min den ön kor mány zat vá ra ko zó ál lás pon ton van. XX. A Bar tók Bé la Mûv.Ház és a Vá ro si Könyv tár in téz mény-össze vo ná sá nak vizs gá la tá ra vo nat ko zó pol gár mes te ri ja vas lat el ké szí té sé nek ha tár ide jét már ci us 31-rõl áp ri lis 30-ra hosszab bí tot ta meg egy han gú lag a tes tü let. A pol gár mes ter tá jé koz tat ta a kép vi se lõ ket, hogy ta nács adás szint jén kül sõ szak ér tõt von tak be a té má ba. XXI. Tura, Park u. 36/b sz. alat ti in gat lan rész (sport pá lya bü fé he lyi ség) bér be adá sát 40 eft + ÁFA bér le ti díj meg fi ze té se el le né ben egy han gú lag tá mo gat ja a tes tü let a bér lõ írá sos ké rel mé nek be ér ke zé sét kö ve tõ en. XXII. A turai 2798 hrsz-ú in gat lan nal kap cso la tos ügy ben tar tott tá jé koz ta tót a pol gár mes ter. A jegy zõ is mer tet te, mi sze rint sze mé lye sen tá jé koz tat ták D.K. vál lal ko zót, hogy az érin tett in gat la non épí tés ha tó sá gi kö te le zés sel a 10 év tõl ré geb ben épült épít mény nem bont ha tó le, így õ kons ta tál ta és el fo gad ta. A pol gár mes ter el mond ta, hogy az ügyet va la me lyest vissza kell gön gyö lí te ni, mert az is kér dés, hogy a D.K. ál tal le bon tat ni kí vánt épít mény tu laj do no sa, L.L., va jon mit vett meg az ere de ti tu laj do nos tól, mert kb. az épít mény 25%-a ön kor mány za ti te rü le ten van. Ja vas la ta sze rint az ügyet bé kés úton kell ren dez ni, le he tõ leg per nél kül. Ér de mes el gon dol kod ni azon, hogy L.L.-nek nem tud na-e az ön kor mány zat bérbeadni egy meg fe le lõ te rü le tet, hogy õ is foly tat has sa vál lal ko zá sát, de D.K.-nak se le gyen fent ne ve zett épít mény vál lal ko zói ter ve i nek út já ban. XXIII. Tura Vá ros Sport kon cep ci ó ját fo gad ta el egy han gú lag a tes tü let. (A Horák Má ria kép vi se lõ ál tal ké szí tett anyag ról la punk kö vet ke zõ szá má ban rész le te sen be szá mo lunk.) XXIV. A köz pon to sí tott elõ i rány zat ból szár ma zó tá mo ga tás igény be vé te li le he tõ sé gé vel él ve a BM ren de let sze rint az ön kor mány zat pá lyá za tot nyújt be a sport pá lya és lé te sít mé nye i nek fel újí tá sa, va la mint esz köz be szer zés tár gyá ban ,- Ft összeg ben. En nek 20 %-os ön ré szét, ,- Ft-ot a évi költ ség ve tés ter hé re biz to sít. Az öl tö zõk és a vi zes blokk rend be té tel ét, ill. a fut ball pá lya gyep fel újí tá sát tûz ték ki cé lul. Mi vel mû em lé ki kör nye zet ben lé võ épü let rõl van szó, kül sõ nyí lás zá rók, hom lok zat, hé ja zat fel újí tá sá ról csak a KÖH en ge dé lye zé sé vel le het ne szó. XXV. A Szo ci á lis alap szol gál ta tá sok és gyer mek jó lé ti alap el lá tá sok inf rast ruk tu rá lis fej lesz té se, va la mint kö zös sé gi in téz mé nyek, te rek fej lesz té se c. Tura, Pus kin tér 26. sz. alat ti fej lesz tés re vo nat ko zó kis tér sé gi pá lyá zat ki vi te le zés ét érin tõ pót mun ká ról tár gyalt a tes tü let. A na pi rend elõ ter jesz tõ je Ju hász Sán dor al pol gár mes ter volt, aki el mond ta, hogy sú lyos prob lé ma ként je lent ke zik, hogy nem vet te ész re az aszó di gesz tor ter ve zõ je, hogy van pin ce, így nem kal ku lált ve le. Vi szont a fa la zat sú lyo san vi ze se dik, ami nem csak egész ség te len, ha nem csú nya is, to váb bá ered mé nyez he ti az épü let meg süllye dé sét. Kb. 7,5 mft-ba ke rül ne a pót mun ka (pin ce ki vál tá sa, tö me dé ke lé se, ta laj ned ves ség el le ni szi ge te lés, kap cso ló dó egyéb mun ká la tok), ami nél kül nincs ér tel me to vább foly tat ni a mun kát. Je len leg 20 cm-es víz áll ben ne. Bár a pro jek tet nem Tura tart ja kéz ben, de az épü let tu laj do no sa a turai ön kor mány zat, s ha most ki hagy ják ezt a le he tõ sé get, ta lán ké sõbb ön erõ bõl kell el vé gez ni. A jegy zõ tá jé koz tat ta a dön tés ho zó kat, hogy Sztán aszó di gesz tor pol gár mes ter, a pro jekt me ne dzser, Ju hász Sán dor al pol gár mes ter és a PH érin tett iro da ve ze tõi írás ban jegy zõ könyv ben meg ál la pí tot ták a 7,5 mft-os pót mun ka szük sé ges sé gét, de a gesz tor csak ak kor igé nyel het több let for rást a meg vál to zott mû sza ki tar ta lom mi att, ha a ked vez mé nye zett ön kor mány zat úgy dönt, hogy vál lal ja an nak rá esõ ön ere jét. A tes tü let egy han gú lag meg sza vaz ta a 10%-os ön részt a évi költ ség ve tés ter hé re, az zal a ki té tel lel, hogy so ron kí vü li ki mu ta tást kér a be csült pót költ ség rész le te i rõl. XXVI. A tes tü let tu do má sul vet te Baranyi Mik lós kép vi se lõ be je len té sét, mi sze rint az Új uta kon Tura vá ro sá ban és a Bel te rü le ti csa pa dék víz el ve ze tés c. be ru há zá sok köz be szer zé si el já rá sa i ban aján lat te võ ként részt kí ván ven ni. Így a sze mé lyes érin tett ség mi att Baranyi kép vi se lõt a tes tü let va la mennyi fen ti el já rá sok kal kap cso la tos dön tés ho za tal ból ki zár ja. Se res Tün de

4 2 011 /6 4 önkormányzati hírek épül Az új fõ tér Két év vel ez elõtt, jú ni us 29-én dön tött a kép vi se lõ-tes tü - let, hogy részt vesz a te le pü lés köz pon tok fej lesz té sé re ki írt pá - lyá za ton. A "Vá ros köz pont re ha bi li tá ci ó ja több funk ci ós tér ki ala kí tá sá val" cí mû eu ró pai uni ós pá lyá zat el bí rá lá sát kö - ve tõ hos sza dal mas köz be szer zé si el já rás után, a ki vi te le zé si szer zõ dés meg kö té sé nek idõ pont ja áp ri lis 5-én volt. Ez - után kez dõd tek az I. ütem ki vi te le zé si mun ká la tai, me lye ket a köz be szer zé si pá lyá zat nyer te se, az Everling Kft. vé gez Szücsi Ta más épí tés ve ze tõ irá nyí tá sá val. Tõ le kap tunk tá jé - koz ta tást má jus 21-én, szom ba ton. Elõ ször egy rö vid cég be mu ta tás, pon to sab ban re fe ren cia. Mi - lyen mun ká kat vég zett ko ráb ban az Everling Kft.? A leg na gyobb mun kánk a Lágy má nyo si híd bu dai híd fõ jé nél volt. A Kopaszi gá ton nagy te rü le tet kel lett bur kol ni és par kot ki épí te ni, ve zé relt ön tö zés sel. Ös sze tett mun ka volt. Csak a dísz bur ko lat ból több mint tíz ezer négy zet mé tert rak tunk le. Nö vé nye ket ül tet tünk, va la mint par kot és ön tö zõ rend szert kel lett ki épí te ni. A má sik a Cen te ná ri um La kó te lep a XVI. ke rü let ben, me lyet két fá zis ban vé gez tünk. Sas hal mon az ön kor mány zat elõt ti részt par kot, bur ko la tot és ját szó te ret, Hat van ban ját szó te ret csi nál tunk, Gö döl lõn a Vi lág bé ke gon got és az Er zsé bet par kot. Ko ráb ban dol goz tunk Turán is, a Swietelsky al vál lal ko zó ja ként a fa ül te tést, par ko sí tást vé gez tük az új utak men tén. Az el múlt egy hó nap alatt fel tör ték és el tá vo lí tot ták a mun ka - te rü let szi lárd bur ko la tát, el kezd ték az új bur ko lat elõ ké szí té sét, az al épít mény ki épí té sét. A ki ásott ár kok ba per fo rált drén csö ve - ket fek tet nek. Mi a drén csõ funk ci ó ja? Ho gyan le het el ve zet ni a ta laj vi zet? A dréncsövön ré sek, lyu kak ta lál ha tók, ezek a víz be ve ze té sé re szol gál nak. A víz egy ré sze el ve ze tés re ke rül, de a nagy ré sze a drén csõ bõl ki szi vá rog és a kulékavicsból ké szü lõ sáv el szik kaszt ja. A lé nyeg nem az el ve ze tés, ha nem a szik kasz tás. Az ös szes vi zet nem is le het ne el ve zet ni. A ta laj ban most ki épí tés re ke rü lõ ré teg nem lesz víz zá ró. A kuléágyazat, mint víz nye lõ mû kö dik. Az el nyel ni nem bírt több le tet ve ze ti el a drén csö ve ket ös sze kö tõ ge rinc a (Galgagyöngye mö göt ti) árok ba. Per sze azt ki kell majd ta ka rí ta ni, hogy el tud jon foly ni a víz. A ter ve zett szín pad elõt ti te rü let is ha son ló an lesz elõ ké szít ve? Az egész te rü let be lesz biz to sít va drén csö ve zés sel. A szû rõ zött dréncsõrendszer a ki ásott árok ba tör té nõ fek te tés után meg bíz ha tó an ve ze ti el a nagy men nyi sé gû vi zet. A lej tés úgy lesz ki ala kít va, hogy a víz az árok fe le foly jon. A kuléágyazatba le fek te tett drén csö vet víz át eresz tõ geotextíliával ta kar juk be, er re jön a ho mo kos ka vics, utá na egy CKT (ce ment kö té sû te her hor dó ré teg). Ös sze sen 40 cm anyag megy rá, majd a koc ka kõ bur ko lat. A drén csö vek el du gul hat nak. Lesz nek tisz tí tó ak nák? Víz nye lõk lesz nek ki ala kít va a bur ko lat ban, ös sze sen ki lenc. Min den víz nye lõ höz tar to zik egy tisz tí tó ak na. Így nem kell bon ta ni az eset le ges el du gu lás kor, a drén csö vet az ak ná kon ke resz tül le het majd tisz tí ta ni. A tér bur ko la ta koc ka kõ lesz. A ko ráb ban ki ter melt koc ka kö - vek fel hasz ná lás ra ke rül nek? A fel sze dett koc ka kö vek oda ke rül nek be épí tés re, ahol a ter ve ken út sze re pel. Az út mel let ti rész is koc ka kö vek kel lesz ki rak va, de ezek anya ga már nem ba zalt, ha nem an de zit. So kan ér dek lõd tek, hogy a ki ter melt, meg tisz tí tott koc ka kö vek kel mi lesz? Min den ki nek el mond tam, hogy ezek vis sza épí tés re ke rül nek. A par ko ló imi tá ci ók szür ke an de zit ill. ho mok szí nû dácit ha sí tott ter més kõ vel lesz nek. Az elekt ro mos ve ze té kek a föld be ke rül nek? Köz vi lá gí tá si há ló za tot kell ki ala kí ta nunk a ter vek sze rint. Föld ká be lek lesz nek a len gõ ká be lek he lyett. Tel je sen szi ge telt ká be lek lesz nek ki épít ve a bur ko lat alatt a kan de lá be rek hez, va la mint a szín pad hoz és a ze ne pa vi lon hoz. A szín pad alap za ta el ké szült, jö võ hé ten a fal zsa lu zá sá val foly ta tó dik a mun ka. Ad dig ki kell épí te ni a dré ne zést a szín pad elõt ti te rü le ten. A ze ne pa vi lon nak és az elõt te lé võ lép csõk nek már ki van szed ve a he lye. Mi lyen mû sza ki prob lé mák vol tak ed dig? A leg na gyobb prob lé ma a ta laj víz. A hét fõi esõ után 20 cm-rel nõtt a ta laj víz, szi vattyúz ni kel lett a mun ka te rü le ten, hogy dol goz ni tud junk. A ter vek sze rint jú li us vé gén ke rül sor a mû sza ki át adás ra. Ed dig az ere de ti üte me zés sze rint ha lad a ki vi te le zés? Jú li us vé gé re el ké szül nek? Bí zom ben ne. Az el múlt né hány nap ban ne he zí tet te a mun kát az esõ, de ha kell va sár nap is dol go zunk. Kuti Jó zsef Forgalomkorlátozás a városháza környékén! má jus 30-án meg kez dőd - tek a vá ros köz pont fel újí tá si mun ká la tai a vá ros há za előtt és an nak kör nye ze té ben. A mun ka - te rü let a Pi ac tér hez ha son ló mó - don le ha tá ro lás ra ke rült. A vá ros - há za gyalogosan a házas ság kö tő terem ill. a Dó zsa Gy. út fe lől, a pénzügy udvarán keresztül kö ze - lít hető meg, autóval pedig csak a Dó zsa Gy. út Kos suth La jos út fe - lő li (a mű vház mel let ti te le fon fül ke és busz meg ál ló köz ti) le ága zá sán le het be haj ta ni. Ér te lem sze rű en a par ko lá si le he tő ség is kor lá to zott, így ké rik a Pol - gár mes te ri Hi va tal ba és a Többsincs Óvo da és Böl cső dé be ér ke ző tisz telt ügy - fe le ket ill. szü lő ket, hogy le he tő ség sze rint az in téz mé nyek től tá vo labb par kol - ja nak és gya lo go san kö ze lít sék meg azo kat. A jú li us vé gén be fe je ző dő mun - ká la to kig a la ko sok, ki emel ten az ott élők meg ér té sét és tü rel mét köszönik. Fotó: Kuti József Fotó: Seres Tünde

5 Idõ pon tot egyez te tünk. Nem egy sze rû, de úgy tû nik, vé gül si - ke rül. Azt ké ri, a biz ton ság ked vé ért in du lás elõtt még csö rög - jek rá, nem jött-e köz be va la mi. Tóth Gá bor, a vá lasz tó kör zet FIDESZ-es or szág gyû lé si kép vi se lõ je csep pet sem ke vés bé el - fog lalt, mint egy éve, ami kor utol já ra ná la jár tunk. Az in ter - jú nap ján is mét te le fo ná lok. Va ló ban köz be jött egy tár gya lás, de majd úgy sak ko zik az idõ vel, hogy be le fér jen a be szél ge tés. Leg fel jebb ki ma rad az ebéd. Nem elõ ször. megkérdeztük 5 MIK Ro fon vé GEn TÓTH Gá BoR or SzáG Gyû LÉ SI KÉP vi SE Lõ köz biz ton ság, mun ka hely te rem tés, te her- és ide gen for ga lom a galga men tén /6 Egy éve ta lál koz tunk. Ha vis sza te kint a vá lasz tá sok óta el - telt idõ szak ra, van hi ány ér ze te, vagy si ke rült meg va ló sí ta ni töb bé-ke vés bé mind azt, amit el ter ve zett? Ma ra dék ta la nul nem le he tek elé ge dett. Sõt. Be kell val la nom, ez az idõ szak szá mom ra az ed dig a par la ment ben töl tött 13 év kö zül a leg ne he zebb volt. Az or szág gyû lés olyan ha tal mas tem pót dik tált, ami ener gi á im nagy ré szét le kö töt te. Szel le mi leg és fi zi ka i lag is le ter helt. Ez va la mi lyen mér ték ben óha tat la nul is ki ha tott a kis tér sé gen be lü li mun ká ra, a vá lasz tó ke rü let min den nap ja i val va ló tö rõ dés re is. Úgy gon do lom, sok eset ben jó do log, ha a kép vi se lõ egy ben pol gár mes ter is, de bi zony, ha olyan for du lat tal pö rög fel a par la men ti mun ka, mint most, az fi zi ka i lag már na gyon ne he zen ös sze egyez tet he tõ. De hogy mit te kin tek si ker nek, vagy hi ány nak? Rész be ni si ker ként köny ve lem el, hogy a 3-as úton a kör for ga lom ter ve zé se meg kez dõ dött és re mé lem, 2012-ben a ki vi te le zé si mun ká la tok is meg kez dõd het nek kö zel 270 mil lió fo rint ér ték ben. Ezt a rend kí vül ma gas ös sze get a te rep vi szo nyok és a köz mû vek ki vál tá sa in do kol ja. Úgy tu dom, Ön meg ke res te a kör nye zõ te le pü lé sek pol gár - mes te re it, kép vi se lõ tes tü le te it, hogy já rul ja nak hoz zá a költ sé - gek hez. Mi lyen si ker rel járt? Egy ál ta lán ki fi nan szí roz za ezt a be ru há zást? A te le pü lé sek el vi ek ben tá mo gat ták a kör for gal mat, de pénzt nem tud tak ad ni. Bagnak kell ki jár nia, mi lyen konst ruk ci ó ban ké szül het el ez a kör for ga lom. Vár ha tó an tel jes egé szé ben ál la mi be ru há zás lesz. Bagnak 10 mil lió fo rin tot kel lett zá rol nia a kap cso ló dó ki egé szí tõ inf rast ruk tú rá ra, mint pl. a busz meg ál lók. Eh hez kér tem vol na az anya gi tá mo ga tást a töb bi te le pü lés tõl, hisz eze ket má sok is hasz nál ják majd. Hoz zá kell ten nem, olyan te le pü lés is volt, még pe dig Aszód, ahon nan tel jes el uta sí tás ér ke zett. Aszódot azon ban ér he ti még meg le pe tés, hogy ha a Galga men ti te le pü lé sek ös sze fog nak és ki je len tik, hogy kö szö nik szé pen, nem kér nek a ne héz-gép jár mû vek bõl és õk is ki tilt ják eze ket. Így vagy az au tó pá lya, vagy Aszód fe lé te re lik vis sza ezt a for gal mat. El fo gad ha tat lan, hogy 4-5 te le pü lést olyan szin ten ter hel je nek a te her au tók, mint most. Aszód vá ros fe le lõs sé ge, hogy egy el ke rü lõ út meg épí té sé vel, vagy par ko ló szek tor ki ala kí tá sá val old ja meg ezt a je len le gi prob lé mát. Ez ed dig saj nos nem me rült fel a kép vi se lõ tes tü let ben leg alább is nem tu dunk ró la. Egy ál ta lán jog sze rû dön tés az egy vá ros ré szé rõl, hogy ki tilt - ja a te her for gal mat és utá na az özön víz? Hi szen itt díj men te - sen csak a Galga men ti te le pü lé sek al sóbb ren dû út ja it vá laszt - hat ják. Ezt a kér dést vizs gál ták már? Aszód saj nos ezt meg te het te, hisz mint min den te le pü lés, bi zo nyos fo kig au to nóm és ren del kez het bi zo nyos dol gok kal. Ez épp ilyen volt. Mit le het ten ni eb ben a hely zet ben? Ha ma ro san kér ni fo gom a kör nyék be li pol gár mes te re ket, hogy lép jünk ez ügy ben. Ne kem dup la fe le lõs sé gem is, hogy ez zel a do log gal kezd jünk vég re va la mit. Ki fog juk kér ni a szak po li ti ku sok és a szak ha tó sá gok vé le mé nyét és vis sza te rel jük a for gal mat, hisz tönk re te szi az út ja in kat, nem be szél ve az épü le tek ben ke let ke zett ká rok ról. Az aszó di a kat pe dig rá kel le ne vég re bír ni ar ra, hogy kezd je nek va la mit a sze rin tem bal ká ni köz le ke dé si vi szo nya ik kal, mert ez tart ha tat lan. Mi re gon dol? Ar ra, amit min den ki ta pasz tal hat, ha hét fõ tõl szom ba tig be megy ab ba az egyéb ként, hang sú lyo zom, szép kis vá ros ba. Ka o ti kus ál la po tok van nak pél dá ul a par ko lás te kin te té ben. A két leg fon to sabb fel ada ta a vá ros nak a par ko lás meg ol dá sa és az észa kivagy dé li el ke rü lõ út vol na. Hisz már kö rül be lül tíz éve nem tör tént lé pés e te kin tet ben, pe dig két kon cep ció is van er re va la hol egy fi ók mé lyén. De ezek meg va ló sí tá sa évek be tel het. Ez így van. Ad dig sem vár ha tunk, lép nünk kell. A pol gár mes te rek kel ha ma ro san meg kezd jük a mun kát. Tíz évig tûr tünk mi, en nek vé get kell vet ni. Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz és Tura is dönt het úgy, hogy ki tilt ja a 7,5 t fe let ti jár mû ve ket. Ez mi kor tör tén het meg? Né hány hó na pon be lül sze ret ném, ha tör tén ne va la mi. Írás ban fo gom meg kér dez ni az érin tett pol gár mes te re ket, hogy õk mit szán dé koz nak ten ni, mert a kör for ga lom el ké szül té vel pár hu za mo san mi itt Bagon biz to san meg hoz zuk a ki til tó dön tést. A té má ból adó dik a kö vet ke zõ kér dés. Mi lyen nek lát ja a kis - tér sé gen be lü li együtt mû kö dést a te le pü lé sek kö zött? Rö vi den szól va hek ti kus nak. A Kis tér ség fo gal ma ön ma gá ban is sok kér dést vet fel. Kis sé erõ sza kolt nak ér zem a dol got. Õszin tén szól va a Kis tér sé gi Iro da mû kö dé se kap csán is ko moly fenn tar tá sa im van nak. Egyet azon ban le kell szö gez nem. Nem

6 2 011 /6 6 megkérdeztük ügye le tes fel je len tõ nek jöt tem. Ha a kép vi se lõ tes tü le tek nem ér zik fon tos nak és iz gal mas nak, hogy a pá lyá za tok kal kap cso la tos ügye i ket, a be ru há zá sa i kat át lát ha tó vá te gyék, ak kor ne kem el kell fo gad nom azt, aho gyan õk ezt lát ják. Ko moly po lé mi á kat és ano má li á kat lá tok. Ezért nem is ve szek részt a kis tér sé gi ülé se ken. An nál is ak tu á li sabb ez a kér dés, mert el kell mon da nom, nyolc pol gár mes ter (köz tük a turai) le vél ben kér te a kis tér ség je len le gi el nö ké nek, Sztán Ist ván nak a le mon dá sát. Ez nem tör tént meg, de a ha tá lyos sza bá lyok alap ján ezt ki kény sze rí te ni sem le het. A Köz BIz Ton SáG AL fá ja A Mun KA HELy - TE REM TÉS. EGyÉB KÉnT IS EzT TAR ToM A LEG fon - To SABB nak A Kö zel jö võ BEn ÉS Az EGyIK LEG - na GyoBB ADÓS SáG nak IS. A TÉR SÉG BEn Az EL - MÚLT Év TI ze DEK BEn MEG Szûn TEK A nagy fog - LAL Koz TA TÓK, A TSz-EK, vagy Az IKLADI Mû SzER - GyáR Hoz HA Son LÓ nagy üze MEK. EzEK KI vál Tá SA Má IG nem TöR TÉnT MEG. A GALGA MEn TE PoL GáR - MES TE RE I nek Kö zös fe LE LõS SÉ GE, HoGy A Mun - KA HELy TE REM TÉS BEn ne EGy MáS EL LEn, HA nem EGy MáS SAL PáR Hu za Mo SAn Gon DoL KoD ja nak. Mi en nek a meg le he tõ sen ra di ká lis nak tû nõ lé pés nek az oka? Eb be egy elõ re nem is sze ret nék be le men ni, de na gyon nem sze ret ném, ha a most fu tó pro jek tek bot rány so ro zat ba ful lad ná nak. Én egyéb ként a ma gam lé pé se it bagi vo nat ko zá sú ügy ben meg tet tem és ezt vár nám más te le pü lé sek tes tü le te i tõl az õket érin tõ ügyek ben. A Kis tér ség mû kö dé sé vel kap cso lat ban pe dig le het, hogy meg elõ zi majd a ko csi a lo vat a já rá si rend szer ki ala kí tá sá val és okafogyottá vá lik a mos ta ni kez de mé nye zés az el nök vis sza hí vá sá ra. Ap ro pó járás Je len tõs át ala ku lás elõtt áll a köz igaz ga tás és vál toz ni fog nak az ön kor mány zat ok fel ada tai is. A köz igaz ga tá si rend szer át ala kí tá sa mö gött na gyon ko moly mû hely mun ka fo lyik, amely nek kis vá ro so kat és nagy köz sé ge ket érin tõ ré szé ben én is részt ve szek. Tud ni kell, hogy ez hos szú fo lya mat lesz, hisz ese ten ként ko moly ér dek üt kö zé sek van nak a kü lön bö zõ te le pü lés tí pu sok kö zött. Tény leg je len tõs át ala ku lás vár ha tó. Bár pl. Galgamácsa, Váckisújfalu, Vácegres ese té ben a kör jegy zõ ség ki ala kí tá sá val rész ben már elé be is men tek en nek. A ter vek sze rint ugyan is 2000 fõ alatt nem lesz önál ló jegy zõ, vár ha tó an nem lesz fõ ál lá sú pol gár mes ter és az ap pa rá tus kér dé se is új ra gon dol ha tó a né hány 100 fõs te le pü lé se ken. Emel lett min den ön kor mány za tot érin te nek majd a struk tu rá lis re for mok. Egyes fel ada to kat az ál lam lát majd el, mint pél dá ul az ok ta tás, gyám ügy, épí tés ügy, stb. Ho gyan kell ezt el kép zel ni mond juk az ok ta tás te kin te té - ben? Az épü let fenn tar tá sa ki nek a fel ada ta lesz? Az ok ta tá si fel ada tok költ sé ge it vál lal ja az ál lam, a pe da gó gi ai prog ram hoz kap cso ló dó an. Pél dá ul a pe da gó gu sok bé rét. Az épü let tu laj don jo ga és a fenn tar tás sal kap cso la tos fel ada tok ma rad nak az ön kor mány zat nál. A té má ról egyéb ként még a Fi de szen be lül is zaj lik a vi ta. Én azt kép vi se lem, hogy az ok ta tás szín vo na la és a bé rek igen is le gye nek egy for mák itt és a Ró zsa dom bon is. Per sze né hány pol gár mes ter nek biz to san fáj ni fog, hogy nem az õ kom pe ten ci á ja, hogy ki le gyen az igaz ga tó. Aki nél per sze az épü let na gyon le van pusz tul va, ott je lent kez het prob lé ma. Mi sze ren csé sek va gyunk e te kin tet ben, hisz az el múlt év ben egy nyer tes pá lyá zat se gít sé gé vel fel újí tot tuk az is ko lán kat. Sõt most azon gon dol ko dom, hogy uni ós for rás ból nap ele mek kel lás sam el az in téz ményt, amely to váb bi meg ta ka rí tást hoz hat. Adó dik a kér dés: Turának má ig fá jó, hogy ezen a pá lyá za - ton nem jár tunk si ker rel, pe dig ná lunk több épü let re ta go ló dik az ok ta tás, nincs uszo da, tor na csar nok, rá adá sul az egyik épü - let az egy ház tu laj do na. Igen, az saj nos ak kor Turának nem si ke rült. Az oko kat bi zo nyá ra le het majd ele mez ni. Egy elõ re nem tu dok ha son ló pá lyá zat ról, de fel me rül a kér dés, nem gon dolt-e Tura ar ra, hogy az is ko lát egy há zi mû köd te tés be ad ják? Meg gyõ zõ dé sem, hogy a Galga men tén is he lye vol na egy ilyen in téz mény nek. Nem be szél ve ar ról, hogy szá mos he lyi prob lé mát ke zel ne ez a meg ol dá si mód. Az épü let kér dé sét pél dá ul. Emel lett a ro ma la kos ság in teg rá ci ó ját is se gít het né a gye re kek val lá sos ne ve lé se. Ez zel az a je len le gi prob lé ma is meg szûn het, hogy el vi szik a gye re ke ket más is ko lák ba. Más szem pont ból so kat je len te ne egy nyel vi ta go zat akk re di tá lá sa. Ezt lét fon tos sá gú nak gon do lom. Az is ko la pá lyá zat nem si ke rült, sok egyéb más azon ban igen. Mit szól az utób bi esz ten dõk be ru há zá sa i hoz? Tura most kezd vá ros sá vál ni. A vá ro si cím an nak ide jén egy meg elõ le ge zett bi za lom volt. Er re most kezd rá szol gál ni a te le pü lés ezek kel a pá lyá za ti be ru há zá sok kal. Az utak kal, a bel víz el ve ze tés sel, a te le pü lés köz pont rend be té te lé vel. En nek fel té te le volt egy di na mi kus te le pü lés ve ze tés, ami nél kül ez a fej lõ dés nem in dul ha tott vol na el. Tura vá ros pol gár mes ter ét igyek szem min den mó don se gí te ni ba rát ként és po li ti kus ként egy aránt. Jó nak tar tom azt az irányt, amer re el in dul tak. És mi a hely zet a pi a cunk kal? Hogy lát ja Tura sze re pét, mint me zõ gaz da sá gi ke res ke del mi köz pont? Hisz az önök ál tal meg ál mo dott lo gisz ti kai köz pont Bag ha tá rá ban is ha son ló funk ci ót töl te ne be. Egy ál ta lán a ta va lyi cik künk ben még ar ról be szélt, so sem járt a turai nagy ba ni pi a con. Az óta volt már? Igen, az óta már vol tam és meg kell mon da nom, va ló ban na gyon szín vo na las nak és tér sé gi te le pü lé si szem pont ból igen fon tos nak tar tom. Aho gyan a hí res turai vá sárt is, ami ne kem min dig ha tal mas él mény. Azt is hoz zá kell ten nem, is me rem a turai fé lel me ket a lo gisz ti kai köz pont tal kap cso lat ban, de el kell hogy osz las sam azo kat. Ez nem vol na kon ku ren ci á ja a turainak, hisz tel je sen más sze re pet töl te ne be. A bagi zöld ség pi ac ko or di nál ná a ke let-ma gyar or szá gi nagy ba ni ke res ke del met egy faj ta el osz tó bá zis ként. In nen in dul hat na a ke let-eu ró pai ex port pél dá ul, vagy a dé li gyü möl csök nek az úgy ne ve zett reexportja. Et tõl a turaira vál to zat la nul szük ség vol na. A ket tõ nem zár ja ki egy mást, sõt. Hogy áll most ez a be ru há zás? Kü lön bö zõ szin te ken fut a pro jekt elõ ké szí té se. A kon cep ció meg van, a be fek te tõt még ke res sük. Ez vár ha tó an egy 6-7 mil li ár dos be ru há zás lesz. Egyéb ként épp a ka na dai ipar ka ma ra el nö ké vel és a nem zet gaz da sá gi mi nisz té ri um ál lam tit ká rá val lesz ma ta lál ko zóm, ahol töb bek közt er rõl is szó lesz majd. És az ilyen tí pu sú ta lál ko zók ból a vá lasz tó kör zet más te le - pü lé sei is pro fi tál hat nak majd? Mindenképp. Azt sze ret ném, ha meg moz dul na a Galga men te gaz da sá ga. Most pél dá ul Kókán tud tam se gí te ni egy ke rék pár út meg va ló sí tá sá ban. De vá rom a te le pü lés ve ze tõk meg ke re sé sét, hisz õk tud ják leg in kább, hol, mi re van szük ség. Az új te me tõ höz ta lán ne künk sem ár ta na egy ilyen út Utá na fo gok néz ni, és ha van még le he tõ ség pá lyáz ni, fel tét lenül igyek szem se gí te ni. Vis sza ka nya rod va a lo gisz ti kai köz pont hoz. Eh hez akár a kö zel jö võ ben meg va ló su ló turai pa ra di csom ter mesz tõ cég is kapcsolódhatna Fel tét le nül. Több kap cso ló dá si pont is le het sé ges. Egyéb ként mit szól ah hoz, hogy a ré gi ide gen for gal mi jel le - gû ter vek hez ké pest most egy me zõ gaz da sá gi tí pu sú hasz no sí - tá sa va ló sul meg a turai me leg víz nek?

7 megkérdeztük /6 En nek is na gyon örü lök, de be kell val la nom, a tu risz ti kai cé lú hasz no sí tást azért még nem ad tam fel. A Galga men té nek rend kí vül szí nes a nem ze ti sé gi, et ni kai ös sze té te le. Gyö nyö rû a ter mé sze ti kör nye ze te és nem utol só sor ban kö zel a fõ vá ros. A gö döl lõi rep tér is nagy le he tõ sé ge ket rejt, amit öreg ej tõ er nyõs ként évek óta hang sú lyo zok. Ezt ide gen for gal mi szem pont ból fon tos vol na ki hasz nál ni. En nek a tu risz ti kai-ide gen for gal mi kí ná lat nak a köz pont ja le het ne Tura a kas tél lyal és a me leg víz zel. Most egyéb ként azt ter ve zem, hogy a ka na dai ipar ka ma ra ve ze tõ jé nek er rõl is be szé lek, ki emel ve a turai le he tõ sé ge ket. Sok lá bon kell áll ni. De eh hez part ne rek kel le nek és a te le pü lé sek nek, a te le pü lés ve ze tõk nek is meg kell ta nul ni uk együtt mû köd ni. Mert sok eset ben saj nos szét hú zás van a pol gár mes te rek kö zött. Szí ve sen lát juk önö ket egy szer egy be já rá son is, ahol sze mé - lye sen is be mu tat hat juk Tura po ten ci á lis ér té ke it a le het sé ges be fek te tõk nek. En nek sze rin tem nem is lesz aka dá lya. Én a turai ter mál prog ram ide gen for gal mi hasz no sí tá sá val egyéb ként már 1998-tól, kép vi se lõ vé vá lasz tá som tól fo lya ma to san fog lal koz tam. És bár ed dig nem si ke rült, má ig nem ad tam fel. Amíg a stá tu szom tart nem is fo gom. A ka na da i ak egyéb ként hang sú lyos te rü let ként ke ze lik a gyógyturizmust és a gyógy-ide gen for gal mat. Eh hez ki vá ló part ner le het Tura. Az ide gen for ga lom mel lett a köz biz ton ság kér dé sé vel is ki - emel ten fog lal ko zik, an nál is in kább, hisz a Hon vé del mi és Ren - dé sze ti Bi zott ság tag ja a par la ment ben és bagi pol gár mes ter - ként is na pon ta kell meg küz de nie a prob lé má val. Ho gyan íté li meg a tér ség bûn ügyi hely ze tét, s ben ne azt a tényt, hogy Turának vá ros ként nincs rend õr õr se? A rend õr õrs kap csán fo lya ma to san lob biz ni kell az il le té ke sek nél az ed di gi ek nél is erõ seb ben és ha té ko nyab ban, amely Tura pol gár mes te ré nél je len leg is fo lya mat ban van. Ne kem az az ál lás pon tom, hogy ha is mét nem kap Tura meg fe le lõ vá laszt, ma ga sabb fó ru mok hoz kell for dul nia, azt kö ve tõ en pe dig ki kel le ne hasz nál nia a nyil vá nos ság ere jé ben rej lõ le he tõ sé ge ket. Fo lya ma to san a fi gye lem kö zép pont já ban kell tar ta ni az ügyet. A bûn ese tek vis sza szo rí tá sa ér de ké ben Bagon mi most haj tot tunk vég re egy komp lex prog ra mot. Az el múlt fél év so rán 42 rossz fiú ke rült elõ ze tes be. Kö szön he tõ en a ha té kony rend õri fel lé pés nek és a ka me ra rend szer nek, amely nek to vább fej lesz té - se és re gi o ná lis sá ala kí tá sa a kö vet ke zõ fel adat egy kö zös, 24 órás fi gye lõ szol gá lat tal. Emel lett 80 em bert si ke rült el he lyez ni rész ben a köz mun ka prog ram ban, rész ben a MÁV ker té sze ti üzem ágá nál. Az óta ha tá ro zot tan érez he tõ a ja vu lás. A köz biz ton ság al fá ja a mun ka hely te rem tés. Egyéb ként is ezt tar tom a leg fon to sabb nak a kö zel jö võ ben és az egyik leg na gyobb adós ság nak is. A tér ség ben az el múlt év ti ze dek ben meg szûn tek a nagy fog lal koz ta tók, a tsz-ek, vagy az ikladi mû szer gyár hoz ha son ló nagy üze mek. Ezek ki vál tá sa má ig nem tör tént meg. A Galga men te pol gár mes te re i nek kö zös fe le lõs sé ge, hogy a mun ka hely te rem tés ben ne egy más el len, ha nem egy más sal pár hu za mo san gon dol kod ja nak. A tér ség nek vég re a Pató Pál-i gon dol ko dás ból 21. szá za di gon dol ko dás ra kel le ne át tér nie. Mind ez zel együtt bí zom ben ne, hogy a jö võ év má so dik fe lé ben a köz mun ka prog ram mel lett is tu dunk ál lás he lye ket kí nál ni a mun ka vál la lók nak t a for du lat évé nek sze ret ném lát ni a mun ka he lyek szá mát il le tõ en. A má sik zseb be vá gó kér dés, ami a kö zel jö võ ben még hang sú lyo sab bá vá lik, a köz mû vek és azok ár kép zé sé nek prob lé má ja. Ap ro pó köz mû vek. Mi lesz a víz bá zis sal? Én na gyon sze ret ném, ha to vább ra is nem ze ti tu laj don ban ma rad na a víz bá zis. Az, hogy ma rad-e a mai for ma, vagy köz pon to sít ják a rend szert, még nem kris tá lyo so dott ki tel je sen. Van, ami kor az ál lam jobb gaz da, mint a kis tér sé gek. Há rom év múl va a je len le gi ál lás sze rint vá lasz ta nia kell. Or szág gyû lé si kép vi se lõ ként vagy pol gár mes ter ként foly tat ná? Or szág gyû lé si kép vi se lõ ként biz to san nem in du lok a to váb bi ak ban. A pol gár mes ter sé get még meg fon to lom re el mú lok 60 éves, fi a tal, am bi ci ó zus em bert sze ret nék a he lyem re, ha meg ma rad ez a vá lasz tó kör zet. Ak kor ra 16 éves par la men ti ta pasz ta lat lesz a há tam mö gött és ez zel a tu dás sal és kap cso lat rend szer rel az utó dom nak is igyek szem majd meg ad ni min den le het sé ges tá mo ga tást. Pá lin kás Il di kó Tóth Gá bor vár ja kér dé se i ket, ész re vé te le i ket a Bag, Pf. 90, 2191, vagy a cí men. Sze mé lye sen is meg ke res he tik fo ga dó órá in min den hé ten csü tör tö kön 9-14 órá ig a Bag, Szent Im re u. 52. sz. alatt, elő ze tes te le fo nos be - je lent ke zés alap ján. kistérségi hírek A TöBB cé LÚ TáR Su LáS TA ná csa Má jus 18-I ülé SÉ RõL A na pi ren di pon tok tár gya lá sa előtt a Ta nács tá jé koz ta - tót hall ga tott meg a Kö zép-ma gyar or szá gi Re gi o ná lis Köz le ke dés szer ve zé si Iro da kép vi se lő i től, mely a vas úti és au tó busz me net rend egyez te té sé re irá nyult. A tá jé - koz ta tó vé gén a pol gár mes te rek ja vas la to kat te het tek a he lyi köz le ke dés szín vo na lá nak ja ví tá sá ra, és sze rű sí té - sé re. Ez után ke rült sor a Szak or vo si Ren de lő in té zet mun ká ját se gí tő ala pít vány mű kö dé sé nek is mer te té sé - re. A LE GyEn Az ön SzÍv ügye IS Ala pít vány mind az ön kor mány zat ok, mind a la kos ság se gí tő fel aján lá sa it vár ja. A na pi ren di pon tok kö zül a Ta nács el ső ként az Aszó di Kis tér sé gi Iro da és a Pe da gó gi ai Szak szol gá lat ala pí tó ok ira ta i nak jog sza bály ok nak meg fe le lő mó do sí - tá sát, va la mint a Pe da gó gi ai Szak szol gá lat Szer ve ze ti és Mű kö dé si Sza bály za tá nak mó do sí tá sát tár gyal ta. Ez után sor ke rült a Szak szol gá lat ál lás he lyei szá má - nak át te kin té sé re. A Tár su lá si Ta nács dön té se sze rint to vább ra is szük ség van a má so dik is ko la pszi cho ló gus és a ko rai fej lesz tést vég ző szak em ber mun ká já ra. A kö vet ke zők ben a Ta nács hoz zá já rult ah hoz, hogy verseg Köz ség ön kor mány za ta fel füg ges sze a mun kaés tűz vé del mi fel adat-el lá tás ban va ló rész vé tel ét és kez de mé nyez te a vál lal ko zói szer ző dés mó do sí tá sát. A Tár su lá si Ta nács át te kin tet te a Tár su lá si meg ál la po dás alap ján a évi költ ség ve té si ha tá ro zat ban el fo ga - dott ön kor mány za ti hoz zá já ru lá sok tel je sí té sét, a ha - tár idő re nem tel je sí tő 4 ön kor mány zat szá má ra fi ze té - si fel szó lí tás kül dé se mel lett dön tött. vé ge ze tül a Ta - nács tá jé koz ta tót hall ga tott meg az Egy sé ges Pe da gó - gi ai Szak szol gá lat igaz ga tói pá lyá za tá val kap cso lat - ban, va la mint egyéb ak tu á lis kér dé sek ről. dr. Kó rós Tí mea kis tér sé gi re fe rens p rendőrségi hírek án Tura Pa csir ta és Búbosbanka ut cák ke resz te zõ dés ben 150 m ká bel lo pás tör tént. Lo pás sal oko zott kár: Ft, ron gá lás: Ft án Tura Dé li báb ut cá ban az egyik csa lá di ház ud va rán lé võ szenny víz ak ná ból el tu laj do ní tot ták a szi vattyút. Lo pás: Ft, ron gá lás: 500 Ft én Tura BOMIX ben zin kút ról fi ze tés nél kü li tá vo zás tör tént. Kár: Ft. Gö döl lői Rend őr ka pi tány ság

8 2 011 /6 8 turai hírlap anno 1991 május Így írtuk egykor, így olvassuk most A pol gár mes te ri hi va tal tá jé koz ta tó ja Az Ön kor mány za ti Kép vi se lõ-tes tü let áp ri lis 29-én ülést tar tott, amely nek na pi rend jei kö zül az aláb bi tá jé koz ta tást ad juk: A tes tü let meg tár gyal ta az évi gaz dál ko dás ról szó ló be szá mo ló je len tést. Az igen rész le tes tá jé koz ta tót ala pos vi ta kö vet te, me lyet vég kö vet kez te tés ként tel jes egé szé ben el fo ga dott, er rõl ren de le tet al ko tott, mely a ké sõb bi ek ben nyil vá nos ság ra ke rül, de már most kö zöl he tõ, hogy a zár szám adás be vé tel ét Ft-tal és Ft ki adá si fõ összeg gel fo gad ta el. E két szám ból egye ne sen kö vet ke zik, hogy je len tõs pénz ma rad vány van a múlt év rõl, mely né hány ter ve zett fel adat el ma ra dá sá nak kö vet kez mé nye, mely fel ada tok meg ol dá sát ezévre ter ve zi a Kép vi se lõ-tes tü let. Kö zel 32 mil lió fo rin tos plusz. Ez volt a rend szer vál tás utá ni el ső esz ten - dő mér le ge. Ez a szám nagy ívű ál mo kat ígért. Hit tük, hogy jut majd min - den fon tos fel adat ra, fo ko za to san fej lőd het, meg újul hat a te le pü lés. ál - mod tuk, hogy vég re sín re ke rül het a kas tély és a me leg víz ügye, szi lárd bur ko la tot kap hat nak az utak és va ló di ék szer do bozt va rá zsol ha tunk itt, a Galga men tén. Az tán las san kezd tünk fel éb red ni. A ma rad vány egy re ke - ve sebb volt, az tán már nem volt. Sőt, hi tel kel lett és újabb fel ada to kat ka - pott a köz ség, majd a vá ros. or szág szer te egy re na gyobb ki hí vást je lent az ön kor mány zat ok szá má ra a talponmaradás és mi há lá sak le he tünk, hogy mind ed dig si ke rült. Sőt, azon sze ren csés ke ve sek kö zé tar to zunk, ahol a vé gig nem gon dolt be ru há zá sok, a gaz da sá got nem élén kí tő, rossz konst ruk ci ó ban meg va ló su ló fej lesz té sek má ra nem le he tet le ní tet ték el a mű kö dést. Úgy tű nik, mind ed dig nem sá fár kod tunk rosszul a le he tő sé gek - kel. nem tud juk, ho gyan vál to zik majd az ön kor mány za ti rend szer, mi lyen fel ada ta ink ma rad nak, mi ben, mi lyen mér ték ben dönt he tünk majd, csak ab ban bí zunk, hogy már nem lesz en nél sok kal nehezebb El kép ze lé sek köz mû ve lõ dé sünk jö võ jé rõl A Mû ve lõ dé si Ház és a Könyv tár össze vont ve ze tõi be osz tá sát áp ri lis 1-jé tõl lá tom el. Az az óta el telt egy hó nap nem en ge di meg, hogy ta pasz ta la tok ról, ered mé nyek rõl szá mol jak be. Mi vel a nyá ri idõ szak a kul tu rá lis in téz mé nyek ben ubor ka sze zon jel le gû, a konk rét ered mé nyek meg je le né sé re leg alább õszig vár ni kell. A mun ka azon ban nem vár hat. A nyár fo lya mán fel kell ké szül nünk meg fe le lõ kí ná lat tal, és meg kell te rem te nünk azt a lég kört a Mû ve lõ dé si Ház kö rül, amely a kü lön bö zõ kor osz tá lyo kat, la kos sá gi ré te ge ket egy aránt vonz za. A ta va szi nagy ren dez vé nyek után el kezd jük az ún. Pes ti-fé le szárny fel újí tá sát. Szük sé ges (foly to nos sá gi hi á nyok mi att) a pad ló fel sze dé se, és meg fe le lõ szi lárd bur ko lat ké szí té se, va la mint a he lyi sé gek fes té se. A mun ká la tok el vég zé se után a 3 te rem al kal mas lesz kö tet len nyá ri sza bad idõs te vé keny ség re. A fû ben sze ret nénk 3 db be ton ping-pong asz talt el he lyez ni, ame lyek dél után tól es tig hasz nál ha tó ak len né nek, a ter mek ben szesz men tes bü fét, vi de ót, szá mí tó gé pes já té ko kat üze mel tet nénk. Ez al kal mas lesz ar ra, hogy az em be rek job ban meg is mer jék egy mást, cso por tok kép zõd je nek, és mi is meg is mer nénk a fe lénk irá nyu ló igé nyek kö rét. Tóth-Zsi ga Istvánné Azt hi szem, nem té ve dek, ha azt mon dom, a turai mű ve lő déi ház és a kö - ré je szer ve ző dő kul tu rá lis élet a te le pü lés egyik si ker tör té ne te. Az el múlt év ti ze dek ben mű vé sze ti cso por tok tu cat jai lak ták be az in téz ményt, nőt - tek fel ben ne és ad ták át a sta fé tát a kö vet ke ző ge ne rá ci ók nak. Itt van pél dá nak mind járt a nép ze ne ok ta tás. Hosszú szü net után Tura is mét a ré - gió kis ön bi za lom mal az or szág - egyik meg ha tá ro zó ze nei fel leg vá ra. zagy va Ban da, Em se, Galábos és turai vo nat ko zá sai mi att a cimbaliband és a Tar soly is em lí tést ér de mel. Aho gyan a szín ját szók, a kéz mű ve sek, a nép tán co sok stb is. Az in téz mény emel lett he lyet ad olyan kö zös sé gi prog ra mok nak, ame lyek nem köt he tők szo ro san a pro fil já hoz, még is meg - ha tá ro zó ak a ci vil kö zös sé gi élet szem pont já ból. Tor na, szá mí tó gé pes klub, ba rá ti kör, egye sü le tek, szak szer ve ze tek, nyug dí jas klu bok. Mind - ezek jól meg fér nek, meg fér tek együtt. csak re mél ni tu dom, hogy a ma fi - a tal jai ugyan olyan jól ér zik ma gu kat e fa lak kö zött, mint haj dan mi, a meg - bol do gult Sza ra tov Klub tag jai. Akik egy sze rű en csak sze ret tek ide jön ni és együtt len ni la za ba rá ti be szél ge té se ken, meccs-né zé se ken. Mert kell egy hely min den ki nek. ne künk ez volt az. És re mé lem, nek tek, önök nek is az! A jö vő ről egy elő re nem so kat tud ni. Is mét fel me rült a könyv tár-mű ve lő dé - si ház in téz mény-össze vo nás le he tő sé ge, de ab ban bí zom, le gyen bár hogy is, az itt fo lyó mun ka szín vo na lát nem érin ti. Szub jek tí ven sze mez ge tettés kom men tált: Pá lin kás Il di kó Mádl Fe renc Éle té nek 80. esz ten de jé ben, má jus 29-én el hunyt Ma gyar or szág rend szer vál tás utá ni má so dik köz tár sa sá gi el nö ke ( ), aki ko ráb ban az An tall-kor mány ide jén tár ca nél kü li majd mû ve lõ dé si és köz ok ta tá si mi nisz ter volt. A nem zet kö zi ma gán jog gal, pol gá ri jog gal és eu ró pai jog gal fog lal ko zó Szé che nyi -dí jas tu dós egyik fel ada ta volt az MTA fel ügye le te, de rend kí vül so kat tett Ma gyar or szág eu ró pai fel zár kóz ta tá sért, EU-s csat la ko zás ra va ló elõ ké szí té sé ért is. Ál lam fõ ként meg kü lön böz te tett fi gye lem mel for dult a ha tá ron tú li ma gyar ság sor sa fe lé, egyik lel kes tá mo ga tó ja volt a ket tõs ál lam pol gár ság nak. Ér ték rend jé ben meg ha tá ro zó sze re pet ját szott a val lás. Utol só hi va ta los in ter jú já ban el hang zott, éle tét irá nyí tó kulcs sza vai vol tak: Is ten, gond vi se lés, em be - ri mél tó ság, er kölcs, sza bad ság, sze re tet, szo li da ri tás. Azok kö zé tar to zik, akik hi tet tesz nek amel lett, hogy po li ti ka és eti ka egy más tól el nem választható. így mél tat ták õt. Turával kü lö nös kap cso la tot ápolt. A Vi gyá zó Kör Egye sü let Turáért ál tal 1996-ban szer ve zett nép fõ is ko lai ren dez vé nyek egyik elõ adó ja volt, 1998-ban je len volt a turai temp lom ban ren de zett Szent Ce cí lia hang ver se nyen. A ci vil szer ve zet tag jai ké sõbb is fo lya ma tos szak mai-ba rá ti kon tak tus ban áll tak ve le, meg hí vást kap tak tõ le az An tall-kor mány meg ala ku lá sa 10. év for du ló ján ren de zett dísz ülés re is. Majd köz tár sa sá gi el nök ként au gusz tus 20-án meg tisz tel te he lyi nem ze ti ün ne pün ket, meg cso dál va a sok ré tû ha gyo mány õr zõ te vé keny sé get, szep tem ber 9-én pe dig a leg ma ga sabb ran gú köz jo gi mél tó ság ként vett részt vá ros ava tó ün ne pi ce re mó ni án kon ben a turai lo vas üt kö zet rõl szó ló könyv ün ne pé lyes be mu ta tó já ra is meg hív ta a Kör, s ha sze mé lye sen nem is tu dott el jön ni, de le vél ben gra tu lált. Utol só ka rá cso nyi üd vöz lõ lap ját de cem be ré ben küld te szá muk ra. A ma gyar nem zet örök há lá val adó zik ne ki. Is ten nyu gosz tal ja!

9 a hevesy györgy általános iskola hírei /6 Me se mon dó ki csi nyek Idén a 10. Pest me gyei me se mon dó ver senyt ren dez te meg is ko lánk. A meg mé ret te tés nek, mint már annyi szor a Park úti épü let adott ott hont. A ver seny fõ ren de zõ je Benke Sándorné, a ju bi le um al kal má ból kö szön töt te Petrovics Sándornét, Er dé lyi Ág nest és Szécsényi Istvánnét, akik sok éven át szer vez ték, ren dez ték, ve zet ték a ran gos ve tél ke dõt. A ver se nyen 14 te le pü lés 31 ver seny zõ je mu tat ko zott be. A zsû ri tag jai vol tak: Oszter Ale xand ra, Pé csi Il di kó, Diligens Károlyné, Jó nás Sándorné, Urbánné Tóth Szil via és Pribeliné Dombai Ibo lya. Komp lex te het ség gon do zó ta nul má nyi ver seny or szá gos dön tõ je Az Apá czai Ki adó na gyon fon tos nak tart ja az is ko lá sok te het ség gon do zá sát, a ver seny zé si le he tõ sé gek biz to sí tá sát. Eb ben a tan év ben hir de tett elõ ször KOMP LEX TE HET SÉG GON DO ZÓ TA - NUL MÁ NYI VER SENYT. Is ko lánk 4.c osz tá lyá ból a Láng ész csa pat ne ve zett be. Csa pat ta gok: Debre No é mi, Me leg An na, Sá ra So ma. Nem egyé ni leg, ha nem csa pa tok ban mér het ték össze tu dá su kat a ver seny zõk. Meg ta pasz tal hat ták az al ko tás együt tes örö mét, a kö zös mun ka vég zés iz gal mát. A té ma a ha gyo mány õr zés volt. Fel szín re ke rül tek a már fé lig vagy tel je sen el fe lej tett ha gyo má nyok, azok a kin csek, ame lye ket õs idõk tõl ma gunk kal hor dunk és az ün ne pek. Or szá gunk ból és ha tá ra in kon túl ról hét száz csa pat vett részt a ver seny ben. Az or szá gos dön tõ re a há rom for du ló ban szer zett pont szám alap ján ka pott meg hí vást 45 csa pat. A meg mé ret te tés re áp ri lis 18-án ke rült sor Bu da pes ten. Az ün ne pé lyes meg nyi tó után el kez dõ dött a fel adat la pok ki töl té se. Egy óra alatt sok ér de kes fel adat tal kel lett meg bir kóz ni a gye re kek nek. Az ered mény hir de té sig meg te kin tet tünk egy vi dám, ze nés mû sort. Csa pa tunk nagy sze rû en tel je sí tett, 13. he lye zést ért el. Gra tu lá lunk tel je sít mé nyük höz! Kö szön jük Sá ra Ba lázs szü lõ nek, hogy el szál lí tot ta a ver seny zõ ket az Apá czai Ki adó bu da pes ti köz pont já ba. Fel ké szí tõ volt: Pászti Éva A ver seny meg nyi tó ján Petrovics An na, Laj tos Adél és Tóth- Sebes Pé ter fu ru lya tan sza kos ta nít vá nyai ad tak kedv csi ná ló mû sort. Is ko lánk ból Csör gi And rea és Szénási Mó ni ka má so dik osz tá lyos, va la mint Far kas Ni ko lett és Gás pár Kiara ne gye dik osz tá lyos ta nu lók mond tak me sét. Szénási Mó ni ka és Far kas Ni ko lett kor cso port juk ban har ma dik he lye zést ér tek el. Ta va szi ki rán du lá son a ne gye di ke sek Kis tér sé gi in for ma ti ka ver seny dön tõ Má jus 10-én vé gé hez ér ke zett a Kis tér sé gi in for ma ti ka ver seny, mely nek dön tõ jét is ko lánk ban ren dez tük meg. A ta va lyi év hez ké pest idén más fél szer annyi an vet tek részt a kü lön bö zõ for du lók meg ol dá sá ban. Új don ság volt az is, hogy az egyes for du lók fel ada tai kü lön-kü lön 7. és 8. év fo lyam szá má ra ké szül tek el. A dön tõ ben a he te dik év fo lyam ról a leg jobb 15, míg a nyol ca dik év fo lyam ról a leg jobb 23 ver seny zõ ve he tett részt. Büsz kén mond hat juk, hogy mind a he te dik, mind pe dig a nyol ca dik év fo lya mon a turai Hevesy György Ál ta lá nos Is ko la ta nu lói a kis tér ség leg jobb in for ma ti ku sai! he lye zet tek Vii. év fo lyam: 1. Ká nai ádám 2. Karácsondi Már ta 3. Dusa Bar ba ra 4. Mol nár Pat rik 5. Pász tor Ist ván 6. csor ba nor bert 7. Luk ács Ad ri enn 8. Pócs Pet ra 9. Ko lom pár jó zsef 10. Ba ra bás Lász ló Viii. év fo lyam 1. Korita zsó fia 2. Tóth Ré ka 3. Ri zsák fan ni 4. Benke Sán dor 5. Pá li vi vi en 6. Me zei An na má ria 7. Pecze Dzsenifer 8. Barsi Lász ló 9. Halcsik Anett 10. fe ke te Mar cell áp ri lis 14-én, csü tör tö kön Bu da pes ten járt a ne gye dik év fo lyam. Úticélunk elõ ször a Nem ze ti Mú ze um volt, ahol tör té nel mi ol vas má nya ink hoz szo ro san kap cso ló dó tár gya kat, esz kö zö ket, fest mé nye ket cso dál hat tunk meg. Jó volt lát ni az ér dek lõ dõ, rá cso dál ko zó ar co kat, az egy-egy is me rõs do log kap csán fel csil la nó te kin te te ket. Ez után a Cso dák Pa lo tá ja kö vet ke zett, amely ugyan csak nagy tet szést ara tott a min dent ki pró bál ni vá gyó ne gye di ke sek kö ré ben. So kan em le get ték a ha za fe lé ve ze tõ úton, hogy a ta va szi szü net ben a csa lád juk kal is sze ret né nek el lá to gat ni ezek re a he lyek re. Szilágyiné Szente Va lé ria mun ka kö zös ség-ve ze tõ Nép dal ver seny Galgahévízen Má jus 12-én Kis tér sé gi nép dal ver senyt ren dez tek Galgahévízen 60 ver seny zõ rész vé te lé vel. A turai Benke And rea, 5.b osz tá lyos ta nu ló I. he lye zést ért el. Fel ké szí tõ ta ná ra: Raksányi Il di kó és Benke Sándorné szü lõ. And rea gyö nyö rû nép vi se le ti öl tö zék ben kép vi sel te is ko lán kat. Galga men ti nép da lo kat adott elõ igen ki emel ke dõ tel je sít ményt nyújt va. An di na gyon rá ter mett er re, sze re ti a nép da lo kat és a nép tán cot egy aránt. Gra tu lá lunk eh hez a cso dá la tos he lye zés hez! Gó lya Gáborné saj tó re fe rens

10 2 011 /6 10 i rövid hírek Óra to rony fel újí tás a turai kas tély ban Öröm mel adunk hírt ar ról, hogy a turai Schossberger-kastélyban el kez dõ dött a vár va várt re konst ruk ci ós fo lya mat el sõ ele me, az óra to rony fel újí tá sa ben si ker rel pá lyá zott és nyert a kas tély a Nem ze ti Kul tu rá lis Fej lesz té si Alap Mû em lé ki és Ré gé sze ti Szak mai Kol lé gi u ma ál tal ve szé lyez te tett hely ze tû mû em lék épü le tek ve szély el há rí tá sá nak, ál lag meg óvá sá nak, rész le ges hely re ál lí tá sá nak tá mo ga tá sá ra ki írt pá lyá za tán. Az óra to rony rész le ges fel újí tá sa egy ben ve szély el há rí tá si cé lo kat is szol gál, így be fe jez té vel vár ha tó an lá to gat ha tó lesz a park egy ré sze is a kas tély túl ol da lán. Az óra to rony csúcs dí szé nek ve szé lyes mé re tû dõ lé se és a ki cse rélt zá ró fö dém fö löt ti ács szer ke ze tek ki ja ví tá sá ra és a héjalási hi á nyos sá gok meg szün te té se áll a kö zép pont ban. Ez a gya kor lat ban a to rony fel sõ ré szé nek re konst ruk ci ó ját je len ti. Ilyen mó don igény be vesz a kas tély: ács mun kát: az el tá vo lí tan dó fa szer ke ze tek nek az ere de ti vel azo nos ke reszt met sze tû új ele mek re cse ré lé se, az új és meg ma ra dó ele mek fa anyag vé del mi ke ze lé se; bá do gos mun kát: a pár kány-fe dé sek új ra ké szí té se és a csúcs dísz új ra ké szí té se dísz mû bá do gos mun ká ban; te tõ fe dõ mun kát: a kõ pa la-fe dés új ra ké szí té se a meg lé võ anyag át vá lo ga tá sá val és rész le ges fel hasz ná lá sá val, a so ron ként vál to zó mé re tû (!) rom busz fe dés egye di fa ra gá sá val, mû hely ben elõ ké szít ve. A pro jekt a tör té ne ti hû ség ér de ké ben ki e gé szül az óra mû pót lá sá val, be fe je zé se a nyár kö ze pé re vár ha tó. Tordai An na Turai ver seny zõ a Folkbeatsen: Tarsoly Ma gya ror szá gon el sõ al ka lom mal ke rült meg ren de zés re a Folkbeats au ten ti kus nép ze ne és vi lág ze nei te het ség ku ta tó ver seny, mely nek for du ló it a Bu da pest kör nyé ki su gár zá sú D1 TV köz ve tí tet te. A ver seny zõk mint a te le ví zi ós te het ség ku ta tó ver se nyek bõl már meg szok hat tuk nem csak szak mai ér té ke lést kap tak, ha nem fi gye lem be vet ték a kö zön ség tet szés nyil vá ní tá sát is. A min dig vál to zó zsû ri tag jai vol tak ed dig: Unger Ba lázs (nép ze nész, nép zenepedagógus), Áren dás Pé ter (Ze ne aka dé mia Nép ze nei Tan szék), Mohácsy Al bert (nép ze ne ku ta tó, Ha gyo má nyok Há za), Eredics Gá bor (nép ze nész, népze ne pe da gógus), Mar ton Lász ló (új ság író, Szi get vi lág ze nei szín pad), Krulik Zol tán (Makám ze ne kar, ze nész és ze ne szer zõ). A dön tés ho zók nagy hang súlyt fek tet nek a te het sé ges fi a ta lok pá lyá ra ál lí tá sá ra és utó gon do zá sá ra, me nedzs ment jé re is, mely hez az internet is ki vá ló esz közt biz to sít. A fel me nõ rend sze rû ver seny so ro zat há rom for du ló ján (vá lo ga tás, elõ dön tõ, el sõ kö zép dön tõ) túl jut va, a Tar soly ze ne kar, Bencze Má tyás prí más ve ze té sé vel be ke rült a kö zép dön tõ kö vet ke zõ me zõ nyé be, ma ga mö gött hagy va több mold vai ze ne kart, és ze ne aka dé mi ai nö ven dé kek bõl ala kult vo nós ban dát is. A kö - vet ke zõ for du ló ra má jus 8-án ke rült sor a Ha gyo má nyok Há zá ban, ahol már csak a leg jobb hat ze ne kar mér kõ zött. Bár in nen nem ju tot tak be dön tõ be, de az el mond ha tó, hogy a szak ma fel fi gyelt az if jú te het sé ges mu zsi ku sok ra, és a netes sza va zás nak is kö szön he tõ en szá mos új ra jon gót sze rez tek. Mi vel Ma tyi anyai ágon turai, s egy kor a he lyi nép ze ne ta go zat nö ven dé ke volt Unger Ba lázs és Ró nai Zol tán ke zei alatt, így ho va tar to zá sát re per to ár juk ban is ki fe je zés re jut tat ta. Az elõ dön tõ ben turai nó ták ból va la mint Ka lo ta szeg rõl, Árus Fe renc prí más dal la ma i ból vá lo gat tak a kö zön ség szá má ra, a kö zép dön tõ ben pe dig szászcsávási és szat má ri mu zsi kát szó lal tat tak meg. A Tar soly a ta va lyi év ben Kü lön-dí jat ka pott a tápiószentmártoni nép ze nei ver se nyen, majd Ní vó-dí jat Bony há don. A ze ne kar tag jai több sé gé ben a vá ci Pikéthy Ti bor Ze ne mû vé sze ti Kon zer va tó ri um hall ga tói, kö zü lük Ma tyi vég zõs nö ven dék. Prí más: Bencze Má tyás (Galgahévíz), éne kes: Lindner Zsó fia (Szent end re), he ge dû: Oberhofer Csenger (Ká rász), brá csa: Böröcz Ba lázs (Szol nok), nagy bõ gõ: Fo dor Ben ce (Eger), fú vós hang sze rek: Margetán Má té (Püspökhatvan); õ je len leg a Liszt Fe renc Ze ne mû vé sze ti Egye tem hall ga tó ja. Ven dég cim bal mos: Tóth Se bes tyén (Tura) Az au ten ti kus ma gyar nép ze nét ját szó ban da rend sze res kí sé rõ je a Cse pel Tánc együt tes nek, a Furmicska Tánc együt tes nek és a galgahévízi Ha gyo mány õr zõ- és Tánc cso port nak is. A turaiak is gyak ran él vez he tik mu zsi ká ju kat, hisz már ci us ban a Többsincs Óvo da és Böl csõ de jó té kony sá gi ren dez vé nyen te rem tet tek jó han gu la tot, s kéz mû ves fog lal ko zá sok kal egy be kö tött rend sze res tánc há zat tar ta nak a galgahévízi mû ve lõdési ház ban (leg utóbb jú ni us 5-én), me lyet pla ká to kon és a vi lág há lón is hir det nek. Kö vet ke zõ al ka lom mal jú ni us 9-én Turán, a Több sincs Óvo da kislagzijában ta lál koz hat nak ve lük az ér dek lõ dõk. To váb bi rész le tek: Es té 5 éves a Cimbaliband A Fo nó Bu dai Ze ne ház ban má jus 11-én tar tot ta nagy sza bá sú szü le tés na pi kon cert jét a turai ér de kelt sé gû (Szi ta Esz ter ének, Boda Gel lért he ge dû), Unger Ba lázs ve zet te Cim ba li band. Nincs az or szág nak s las san Eu ró pá nak sem olyan szeg le te, ahol már ne te rem tet tek vol na bal ká ni õrü le tet. Így volt ezen a szer dai na pon is, ami kor az öt éves fenn ál lás alatt szer zett szak mai ba rát sá gok ból, el mé lyült elõ adói kap cso la tok ból meg ter mé ke nyült ven dég pro duk ci ók is szí ne sí tet ték a hang zás vi lá gá ban és kon cert fel épí té sé ben egyéb ként sem unal mas ban da ju bi le u mi ese mé nyét. A jól csen gõ ne vek él vo na lá ban ott volt Gryllus Dor ka szín mû vész-éne kes táncdalfeldogozásaival, Pál Ist ván Sza lon na és Ür mös Sán dor, a Ma gyar Ál la mi Né pi Együt tes prí má sai, Ma kó Pé ter fú vós a Csík ze ne kar ból, az Arco di Capriccioso vo nós né gyes vagy a turai tag gal is ren del ke zõ, az em be ri fi zi kum tel je sí tõ ké pes ség ének ha tá ra it sú ro ló Frics ka tánc együt tes. A dél szláv gyö ke re ket au ten ti kus hang zás vi lá guk kal Agatics Krunoszlav és Gera Gá bor fer ge te ges har mo ni ká sok, Rodek Krisz ti án tam bu rás (a ze ne kar volt tag ja) és Ma gyar or szág egyet len ro mán tánc cso port ja, a Cerbul de Aur kép vi sel ték. A turai fron tot Solymosi Má té Ri gó, az Em se ze ne kar prí má sa és a Zagy va Ban da tánc há za erõ sí tet te. Ér kez tek ra jon gók Nyír egy há zá tól Pé csig, még a ha tá ron túl ról is, hogy együtt fúj ják az Oppadiridát, az el ma rad ha tat lan buborákokat, na meg a szü le tés na pi tor ta öt szál gyer tyá ját. A Cimbaliband Bal kán Exp ressze nagy gõz zel ro bog to vább újabb úticélok fe lé. Az éves kon cert nap tár sû rûn be ik szel ve ran gos ma gyar fesz ti vá lok hely szí ne i vel és kül föl di tur nék kal, Ola szor szág ba, Fin nor szág ba, Londonba A turai kö zön ség nek pe dig egy elõ re ma rad nak a le me zek és youtuba-ra fel töl tött koncertvideók. Es té

11 rövid hírek 11 i /6 Má jus 1-én ün ne pelt a CKÖ Má jus el se je most igen csak ki tett ma gá ért. A mun ka ün ne pe, az uni ós csat la ko zá sunk év for du ló ja, anyák nap ja, s nem utol só sor ban II. Já nos Pál pá pa bol dog gá ava tá sa is ezen a na pon tör tént. Turán a Ci gány Ki sebb sé gi Ön kor mány zat szer ve zett ün nep sé get a Baranyi-sörözõ nagy ter mé ben az Aszód-Tura Kis tér sé gi Ro ma Ér dek vé del mi és Kul tu rá lis Köz hasz nú Egye sü let se gít sé gé vel. Telt ház elõtt nyi tot ta meg az ün nep sé get Far kas Zsolt, a CKÖ el nö ke. Be szélt az ak tu á lis je les na pok ról, a CKÖ meg va ló sult kez de mé nye zé se i rõl és a to váb bi ter vek rõl. A meg nyi tó be széd vé gén a meg je len tek kö zö sen el éne kel ték a Him nuszt. A Turai ci gány ban dák c. fo tó ki ál lí tást Szénási Jó zsef, a Ma gyar Te le ví zió szer kesz tõ-ri por te re nyi tot ta meg. A ré gi fo tók ból össze ál lí tott gyûj te mény a he lyi ze nész ci gány ság arany kor sza ká nak a le nyo ma ta. So kan rá is mer tek a fo tó kon szü le ik re, nagy szü le ik re, test vér ük re, is me rõ sük re, amint la ko dal mak ban vagy mu lat sá gok ban mu zsi kál tak. Az ese mé nyen be szé det mon dott Var ga Gé za, a Job bik or szág gyû lé si kép vi se lõ je, Vidák Jó zsef, a Tura 2003 Ci vil Egye sü let ne vé ben és Gó lya Jó zsef Loby, a Toskoról szó ló do ku men tum film ki ta lá ló ja és el ké szí té sé nek szer ve zõ je. Az ün ne pi mû sor fo lya mán Szénási Já nos és Ban gó Csen ge anyák na pi ver set mon dott, Szénási Ré ka pe dig gi tár já té ká val és ének lé sé vel káp ráz tat ta el a kö zön sé get. Fel lé pett az Em se ze ne kar Bu rai Sán dor klasszi kus he ge dûs ven dég sze rep lé sé vel, va la mint a Má tyás föl di Sztár ze ne kar a 100 ta gú Ci gány ze ne kar Szó lis tá i val, Luk ács Ti bor ve ze té sé vel. A meg hí vott ven dé gek kö zül Domoszlai Kál mán és ked ves fe le sé ge tisz tel te meg je len lé té vel az ün nep lõ kö zön sé get. Saj nos Tura Vá ros Ön kor mány za tá nak meg hí vott ven dé gei kö zül most sem je lent meg sen ki, egye dül Baranyi Mik lós kép vi se lõ rep re zen tál ta a he lyi tes tü le tet. A nap vé gén film ve tí tés zár ta a na pot. Ko vács Lász ló: Tosko, az utol só turai prí más cí mû do ku men tum film jét va la mint a Baranyi sö rö zõ ben for ga tott Fehéren-Feketén c. Hégetõ Honorka-díjas fil met néz het te meg a kö zön ség. A mû sor alatt a Turai Ci gány csa pat tag jai fõz tek a kül sõ te ra szon kü lön bö zõ fi nom sá go kat, hogy az ün nep ség után kö tet len be szél ge tés mel lett egye nek is igya nak a ven dé gek. Az ün nep sé gen a Ma gyar Te le ví zió Ro ma Ma ga zin já nak stáb ja for ga tott. A meg je len tek a nap vé gén egy tar tal mas, mi nõ sé gi, emel ke dett és mél tó ság tel jes prog ram mal let tek gaz da gab bak. Ez úton tol má csol juk a szer ve zõk kö szö ne tét min den ked ves tá mo ga tó nak az ün nep ség lét re jöt te ér de ké ben tett se gít sé gü kért. Ta kács Pál és Szénási Jó zsef So kan fi gyel tek Ko vács Géz ára Ma gyar Nem zet Online :54 - GB A kö vet ke zõ évek re ér vé nyes stra té gi á ról be szél tek az elõ adó mû vé sze ket fog lal koz ta tó eu ró pai szer ve ze te ket tö mö rí tõ Pearle (Performing Arts Employers Associations League Europe) bu da pes ti ta nács ko zá sán. A két na pos, szom ba ton zá rult ta lál ko zón tiszt újí tást is tar tot tak, az el nök ség be vá lasz tot ták a Ma gyar Szim fo ni kus Ze ne ka ri Szö vet ség el nö két, a Nem ze ti Fil har mo ni ku sok fõ igaz ga tó ját, Ko vács Gé zát. Az el nök Catherine Baumann, a fran - cia ze ne ka ri és ze nés szín há zi egye sü let kép vi se lõ je lett. Az el nök ség be ke rült Julian Bird, a lon do ni szín há zi tár sa ság, Rolf Bolwin, a Deutscher Büh ne nverein, Joelle Boullier-Debuf, a fran cia nem ze ti mû vé sze ti szer ve zet, Morten Gjelten, a nor vég szín há zi és ze ne ka ri szö vet ség és Kathleen Lopez Kilcoyne, a spa nyol szín há zi és tánc mû vé sze ti egye sü lés kép vi se lõ je. El sõ sor ban olyan té mák ról tár gyal tak, ame lyek a há rom esz ten de je ki rob bant és az elõ adó-mû vé sze tet na gyon nyer sen súj tó vál ság gal össze füg gés ben ve tõd nek fel: a köz pén zek csök ke né sé nek, ill. a köz pén zek fel hasz ná lá sá nak kér dé se it mond ta el az MTI-nek Ko vács Gé za. A vál ság mi att a skan di náv or szá gok, Né met or szág és Fran cia or szág ki vé te lé vel ko moly ba jok mu tat koz nak, egyes he lye ken szá za lék kal csök ken tet ték az in téz mé nyek ben a mû vé szek és az ad mi niszt ra tív mun ka tár sak bé rét, ke ve sebb elõ adást tar ta nak, az if jú sá gi elõ adá sok, ze nei ne ve lé si prog ra mok szá mát is mér sé kel ték. Nagy ér dek lõ dés kí sér te Ko vács Gé za be szá mo ló ját az elõ adó-mû vé sze ti tör vény el sõ tel jes évé nek ta pasz ta la ta i ról, és kü lö nös fi gyel met kel tett a tár sa sá gi adó egy ré szé nek át cso por to sí tá sa a mû vé sze ti tá mo ga tás ra (a jegy be vé tel 80 szá za lé ka mér té ké ig). A mód szert más or szá gok ban is be ve zet he tõ nek vél ték a so ros ma gyar EU-elnökség ré sze ként tar tott kon fe ren cia részt ve või. A kö vet ke zõ so ros EU-elnök, Len gyel or szág kul tu rá lis prog ram ja i nak le bo nyo lí tá sá val meg bí zott szer ve zet ve ze tõ je meg hív ta Ko vács Gé zát, hogy a Ma gyar Szim fo ni kus Ze ne ka ri Szö vet ség min tá já ra se gít sen lét re hoz ni az ot ta ni mun kál ta tói szer ve ze tet, mint hogy Eu ró pá ban ele mi lét fel té tel a tár sa dal mi pár be széd. En nek ki épí tett rend sze re van: a mun kál ta tók, a szak szer ve ze tek, az EU-s szer ve ze tek és a kor mány za tok fo lya ma tos di a ló gu sa. Meg ál la pod tak: a Pearle kez de mé nye zi az EU-nál, hogy fi nan szí roz za az unió a pár be széd élén kí té sét cél zó prog ra mo kat azon or szá gok ban, ahol ez nem vagy nem jól mû kö dik. Õszi kon fe ren ci á ját Tallinnban tart ja a Pearle. (MTI) Új ra in dul a bak ter ház! Új ra in dul a bak ter ház! - még hoz zá a Turai Báb szín pad elõ adá sá ban jú ni us 16-án, csü tör tö kön a Hevesy György Ál ta lá nos Is ko la ze ne ter mé ben. A pre mi ert több hó na pos lá zas ké szü lõ dés elõ zi meg, ugyan is a da ra bot tel jes egé szé ben a báb szak kör tag jai hoz zák lét re. Amint azt Dr. Pap Jo lán Ida ren de zõ el mond ta, a gon do lat egyik ko ráb bi elõ adás, a Lu das Ma tyi pró bái alatt me rült fel. A szak kö rö sök most el sõ íz ben ki fe je zet ten kér ték, hogy Ri deg Sán dor író örök zöld jét vi gyék báb szín pad ra. Ah hoz azon ban, hogy a szót tett kö ves se még na gyon sok te en dõt kel lett el in téz ni: Az öt let után a szö veg könyv meg írá sá ra ke rült sor, ugyan ak kor a bá bok, a szín fa lak, a hang ha tá sok, a vi lá gí tá sok be ál lí tá sa is mind a gye re kek ke ze mun ká ját di csé ri. Míg ko ráb ban az elõ ké szü le te ket ál ta lá ban a dok tor nõ ol dot ta meg, most a szak kö rös di á kok is nagy lel ke se dés sel já rul nak hoz zá a ren de zés hez: õk vág ják ki a fi gu rá kat, ké szí tik el a bak ter há zat és a töb bi szín fa lat; to váb bá õk ál lít ják össze a vi lá gí tás effektjeit is. Rend ha gyó nak mond ha tó az is, hogy a sze re pek asze rint ke rül nek ki osz tás ra, hogy az adott báb me lyik di ák szí vé hez áll a kö ze lebb, ki bá nik ve le a leg ügye seb ben. Ked ves Ol va só ink, jöj je nek el és dönt sék el sze mé lye sen, hogy kik a Báb szín pad leg ügye sebb sze rep lõi! A Turai Báb szín pad tag jai min den kit sok sze re tet tel vár nak! Sze rep lők: Jó zsef Do bos, Bak ter: Csor ba Nor bert; Ben de gúz: Bazán Má té; Édes anya, Tal pas Ro zá lia: Morvai Kit ti; Ba nya: Tóth Ilo na ta nár nõ; Var ga Pis ta susz ter, Ló ku pec: Ke se rû And rás; Bod ri ku tya, Ge be: Morvai Krisztofer; Te he nek: Ma jor Bo tond; Vi lá gí tás, Hang ha tá sok: Gó lya Ben ce; Fu ru lyás: Ba ra bás Lász ló; Ren de zõ: Dr. Pap Jo lán Ida Kő vá ri Jú lia

12 2 011 /6 12 i rövid hírek Stahl Ju dit turai pró ba fõ zõ je: Tóth Viki Tóth Vik tó ria, a Kép zõ mû vé sze ti Egye tem hall ga tó ja a gra fi ka mel lett más mû vé sze ti ágak fe lé is ka csin gat. Kol lé gis ta ként a kony ha mû vé szet ben is ki pró bál ja az al ko tás örö mét. Sa ját ké szí té sû piz zá já ra és sü te mé nye i re gyak ran lát ja ven dé gül cso port tár sa it, de kelt tész tá ban is ver he tet len. Iga zi nyi tott szel le mû és ízlelõbimbójú gasztromán, aki ked ve li a ma gyar ha gyo má nyok tól el té rõ íze ket is. Kí sér le te zõ ked ve ren dít he tet len, így pró ba fõ zõ nek is je lent ke zett Stahl Ju dit nál, nem is si ker te le nül. A Stahl ma ga zin 2011 ta va szi szá má nak 43. ol da lán ol vas ha tó Besan puda (in di ai csicseriborsólisztes pa la csin ta) re cept je, me lyet gluténérzékenyek is nyu god tan ehet nek. Vi ki jó ta ná csa, hogy tu da to sít suk ma gunk ban, hogy más képp mû kö dik mint a ma gyar pa la csin ta. El ké szí te ni nem tart to vább 10 perc nél (leg alább is Vi ki nek). Friss men tá val ke vert, eny hén só zott jog hurt tal ja va solt kí nál ni, de ha va la ki ha zai íze ket is sze ret ne be le csem pész ni, más faj ta már to ga tós sal, pl. há zi sû rí tett pa ra di csom mal is él ve ze tes ízt nyújt. Gra tu lá lunk Vi ki nek! Az ér dek lõ dõk ked vé ért az ele gyí tés re szánt hoz zá va lók, mely bõl a szo ká sos nál vas ta gabb, 4 db pa la csin tát sü tünk olaj ban: 12 és 1 dkg csi cse ri bor só liszt, csi pet só, 2 és 1 dl víz, 1 te ás ka nál jog hurt, 1 ká vés ka nál egész ró mai kö mény, 2 ká vés ka nál re szelt friss gyöm bér. Jó ét vá gyat hoz zá! Es té Sóbarlang a Kas tély ker ti Óvodában A Kas tély ker ti Óvo dá ban is mé tel ten ki ala kí tott sóbarlang kez de mé nye zõ je Dr. Tóth Má ria gyer mek gyógy ász, az Óvo da gyer mek or vo sa volt, aki egy ben a Bó bi ta Ala pít vány ku ra tó ri u mi tag ja is. A dok tor nõ nagy gon dot for dít a gye re kek al ter na tív be teg ség meg elõ zé sé re az Óvo dá ban, pl: kú ra sze rû en csil lag ánizs-te át ita tott ve lük inf lu en za jár vány ide jén, ja vas la tá ra és a se gít sé gé vel vet te be az in téz mény a ne ve lé si prog ram já ba a Ma gyar Moz gás kot ta-rend szert, ami a moz gás te vé keny sé gen ke resz tül komp lex fej lesz tést je lent. A gyógy ul ni vá gyók örö mé re, s a Bó bi ta Ala pít vány költ ség vál la lá sá nak kö szön he tõ en el ér he tõ a sószoba nyúj tot ta szol gál ta tás kor osz tály tól füg get le nül az ér dek lõ dõk nek Gó lya Istvánné óvo da ve ze tõ vel egyez tet ve, s ter mé sze te sen a kas tély ker ti ovi sok meg elõ zés kép pen az óvó nõ jük kel in gyen hasz nál hat ják a sóbarlangot. Ar ról, hogy mi lyen gyógy ásza ti cél lal al kal maz ha tó a só te rápia és mi lyen el ven mû kö dik, Tóth dok tor nõ nyi lat ko zott la punk nak: A sószoba lé nye ge, hogy a sótég lák ból épí tett he lyi ség ben egy ne ga tí van io ni zált le ve gõ kö zeg ke let ke zik, mely nek igen po zi tív ha tá sai van nak. Ezek a ne ga tív töl té sû io nok meg kö tik a port, a pol lent, az allergéneket, a bak té ri u mok szá mát pe dig lé nye ge sen csök ken tik. A le ve gõ bõl a légzõrendszerbe is be ke rül nek, ahol fer tõt le ní tõ funk ci ó juk mel lett, a lég zõ szer vek ter mé sze tes vé de ke zõ, ön gyó gyí tó funk ci ó ját sti mu lál ják. Hu rut ol dó ha tá suk ré vén ki tisz tít ják a vá la dék tól a lég uta kat, ez ál tal a be teg sé gek okát szün te ti meg. Sem mi rossz mel lék ha tá sa nincs, csak a vá la dék fo ko zott ürü lé se, de ez a lé nye ge az egész nek. A sópára el jut a leg ki sebb hör gõcs kék be és lég já ra tok ba, ahol ma gá hoz vonz za a "szennye zõ dést, me lyet a be teg ké sõbb fel kö hög. Mind ezek alap ján el sõ sor ban aszthmában, lég csõ hu rut ban (krupp), arc- fül és hom lok üreg prob lé mák ban szen ve dõk nek, pol len okoz ta al ler gia ese tén, va la mint egyes bõr be teg sé gek ben (pik kely sö mör, ekzéma) ki egé szí tõ ke ze lés re al kal maz ha tó. Kü lö nö sen al kal mas óvo dák ban, is ko lák ban ott, ahol kis gyer mek töl ti össze zár va nap ja it. Hasz nál ha tó meg elõ zés cél já ra is, mert ha egy meg fá zás után só-te rá pi á val ki tisz tít juk a lég uta kat, ak kor nem ma rad le ra kó dás, amely táp ta la ja a kö vet ke zõ fer tõ zés nek. Sok szor azt hi szik, hogy a gye re kek min dig meg fáz nak, vagy el kap ják egy más tól a ba ci kat, de az a ta pasz ta lat, hogy leg több ször meg sem gyógy ul nak iga zán, ha nem sa ját ma gu kat fe lül fer tõ zik. A mé ré sek alap ján, a sószobákban szin te nul lá val egyen lõ a csí ra szám, így a bent ülõk nem kap hat ják el egy más tól a be teg sé get. A só fer tõt le nít ha tás sal bír. Ide a be teg sé gek le fo lyá sa utá ni ál la pot ban jön nek, ami kor nem mú lik a kö hö gés, vagy fenn ma rad a gyul la dás. A lá zas ál la pot ki zá ró ok a sószobában va ló tar tóz ko dás ra. Fel me rül het a kér dés, hogy mi a kü lönb ség az ott hon be kap csolt sólámpa és a sószoba kö zött? A le ve gõ ben lé võ só tö mény sé gé ben. Gon dol juk el, hogy egy kis tömb nyi só ból mennyi ne ga tív ion, és só sza ba dul fel egy sólámpa ese té ben, és mi lyen sós le het a le ve gõ egy 13 m 2 -nyi te rü le ten, ahol kö zel há rom ton na sótégla van, és még tö mény só ol dat is pá ro log. A sószobában negy ven szer só sabb a le ve gõ, mint a ten ger par ton. És, hogy mennyi re ha tá sos egy sóterápia? Ha si ke rül jól ki tisz tí ta ni a lég uta kat a hu rut tól, ak kor so ká ig le he tünk egész sé ge sek. Ví rus el len nem véd sem mi, de tisz ta, egész sé ges lég utak kal egy ví ru sos be teg ség le fo lyá sa is más, mint ha te le van hu ru tos gó cok kal. Ha va la ki kö hög, be teg, min den kép pen ér de mes kú rát csi nál ni, és utá na le het fenn tar tó ke ze lés ként el jön ni he ten ként, vagy idõ sza kon ként egy újabb kú rá ra. Ar ról, hogy mi lyen öl tö zék ben, mi lyen el fog lalt sá gok kal töl tik az idõt a gye re kek a sószobában, Gó lya Istvánné Ani kó óvo da ve ze tõ be szélt: Tel je sen nor mál, ut cai öl tö zék ben kell jön ni. A ci põ te te jé re kell ma muszt fel húz ni, hogy mi nél job ban meg tud juk õriz ni a tisz ta sá got, és a por men tes sé get. Egy al ka lom mal per cet el kell töl te ni, és ezt kú ra sze rû en kell is mé tel ni, mi ni mum 10 na pig. Ter mé sze te sen nem min den ki nek elég a 10 óra, mert egy idült be teg ség nél en nél több kell. A be teg úgy is ér zi, hogy van-e még szük sé ge a te rá pi á ra. Er dély ben, a parajdi só bá nyá ba or vo si be uta ló val men nek ez em be rek, és na pi 3-4 órát töl te nek el na pon ta. Az a ta pasz ta lat, hogy fõ leg gyer mek kor ban még az aszt ma is meg gyógy ul, ha egy-két évig kú rát vesz nek fél éven ként. A sós le ve gõ szag ta lan, csak annyit ér zünk, hogy ez a le ve gõ más, mint a szo ká sos. Kú rák után sok szor ol dó dik a le ra kó dás, és ez nát hás tü ne tek kel, a vá la dék ürü lé sé vel, kö hö gés sel jár hat. So kan azt hi szik, hogy meg fáz tak, pe dig csak a só fej ti ki ál dá sos ha tá sát. Meg le põd nek, hogy mi lyen sok, le ra kó dott vá la dék van ben nük és a gye re kek ben. El le het ke rül ni az orr man du lák ki vé tel ét, mert el tû nik az a kö zeg, ami gyul la dás ban tart ja, mert szé pen össze hú zó dik a meg duz zadt nyál ka hár tya. A jó hír, hogy gyógy ulás köz ben sze ren csé re nem kell egy hely ben ül ni a gye re kek nek. Van nak já té ka ink, de le het hoz ni a sa ját ott ho ni ked ven ce ket is. Ilyen kor van egy nyu godt óra, hogy a szü lõ a gyer me ké vel fog lal koz zon. Me sél het ne ki, tár sa soz hat ve le. Ha na gyob bacs ka, ak kor ta nul hat, ol vas hat, hall gat hat ze nét, stb. A lé nyeg, hogy na gyo kat lé le gez ze nek a jó, sós le ve gõ bõl. Se res Tün de A sószoba hasz ná la tá nak le he tő sé gé vel és a sóte rá pi á val kap cso - la tos kér dé se ik kel for dul ja nak Gó lya Istvánné óvo da ve ze tő höz. Tel: 30/ ,

13 egyházi élet ii. já nos pál pá pa bol dog gá ava tá sa /6 Bi zo nyá ra na gyon ke vés az az em ber akár hí võ, akár nem, aki ne tisz tel te vol na II. Já nos Pál pá pát. Egyé ni sé gé bõl su gár - zott va la mi, ami ki vál tot ta mind an nyi unk ból ezt az ér zést. A fi - a ta lok mint lát tuk a TV-köz ve tí té sek kor ra jong tak ér te, mert még idõs ko rá ban is tu dott a nyel vü kön szól ni. Ezért vir rasz tot - tak Ró má ban is olyan so kan azon az éj sza kán, ami kor ha lál - tu sá ját vív ta; ezért skan dál ták te me té se kor, és ír ták fel ha tal - mas transz pa ren sek re, hogy Santo Subito Azon nal Szent! A mind an nyi unk ál tal tisz telt pá pa élet raj zá ból egy pár adat: Ka rol Wojty³a má jus 18-án szü le tett a len gyel or szá gi Wa do wicében. Ko ra if jú sá gá ban meg ren dí tet te örö mét és de rû jét az, ami kor fi a ta lon el ve szí tet te édes any ját. Ka rol ek kor ki lenc éves volt. Há rom év vel ké sõbb báty ja, Edmund is meg halt, és 1941-ben 21 éve sen Ka rol el vesz tet te édes ap ját is. Is ten Any já hoz fû zõ dõ kap cso la ta kü lö nö sen is mély volt és élõ, ame lyet fi úi gyen géd ség gel élt meg, mint aki édes any ja kar ja i ra ha gyat ko zik és lo va gi as fér fi as ság gal, amely min dig kész Úr nõ je pa ran csa it tel je sí te ni: Te gyé tek azt, amit Fi am mond! A Má ria irán ti tel jes rá ha gyat ko zás ki fe je zés re ju tott püs pö ki jel mon da tá ban: Totus tuus ( Egé szen a Ti éd ), amely pá pai jel mon da ta is ma radt ok tó ber 16- án vá lasz tot ták Ró ma püs pö ké vé, pá pá vá, ami kor a II. Já nos Pál ne vet vet te fel. Pász to ri szí ve, egé szen Is ten Or szá ga ügyé nek szen telt alak ja is mert té vált az egész vi lá gon. Krisz tus sze re te tét vit te el min den ho vá. Ez volt a mo tor ja szám ta lan apos to li út já nak a kü lön fé le kon ti nen se ken. Ki vá ló sod ró ere je volt, amely nek az is te ni Gond vi se lés be ve tett bi za lom volt az alap ja. Ez haj tot ta II. Já nos Pált, aki két dik ta tú ra tra gi kus ta pasz ta la ta it él te át má jus 13-án me rény let ál do za ta lett, és az utol só éve i ben az egy re elõ re ha la dó be teg ség fi zi kai meg pró bál ta tá sa it kel lett el szen ved nie. Szün te le nül a re mény lá tó ha tá ra it fi gyel te. Ar ra hív ta az em be re ket, hogy dönt sék le az el vá lasz tó fa la kat, tör jék le a két ség beesést, nyis sa nak szár nya kat a lel ki, az er köl csi és az anya gi meg úju lás cél ja fe lé. Hos szú és ter mé keny föl di tar tóz ko dá sát áp ri lis 2-án, szom ba ton fe jez te be a va ti ká ni Apos to li Pa lo tá ban, Fe hér va sár nap vi gí li á ján, ame lyet õ az Is te ni Ir gal mas ság va sár nap já nak ne ve zett áp ri lis 30-án kez dõ dött meg a II. Já nos Pál bol dog gá ava tá sá nak szen telt há rom nap ese mény so ro za ta: szom ba ton es te ima vir rasz tás, va sár nap a bol dog gá ava tá si szent mi se, hét fõn pe dig há la adó szent mi se. XVI. Be ne dek pá pa pá pa sá ga egyik el sõ moz za na ta ként el fo gad ta a tö meg ki ál tá sát: Santo Subito Azon nal Szent, és meg en ged te, hogy el kezd jék II. Já nos Pál bol dog gá ava tá sát. A pá pát, akit hat év vel ez elõtt a föld mé hé be he lyez tünk el, most vis sza kap juk, mint men nyek ben élõ bol do got. Most már hi va ta lo san és kö zös sé ge ink ben is kér het jük köz ben já rá sát, di csõ ít het jük Is tent raj ta ke resz tül. em lé ke zett meg ró la a volt tit ká ra, a len gyel szár ma zá sú Dziwisz bí bo ros. A bol dog gá ava tá si szer tar tás má jus 1-én, va sár nap 10 óra kor kez dõ dött. Agostino Vallini bí bo ros, a pá pa ró mai hely nö ke kér te a pá pá tól Is ten Szol gá ja, II. Já nos Pál pá pa bol dog gá ava tá sát. Szent sé ges Atya! Mint Õszent sé ge ró mai ál ta lá nos hely nö ke alá zat tal ké rem, hogy Is ten tisz te let re mél tó szol gá ját, II. Já nos Pál pá pát a bol do gok so rá ba ik tat ni mél tóz tas sék! XVI. Be ne dek pá pa a kö vet ke zõ sza vak kal hir det te ki a bol dog gá ava tá si dek ré tu mot: El fo gad va test vé rünk nek, Agostino Vallini bí bo ros nak, ró mai egy ház me gyei ál ta lá nos hely nö künk nek, sok más püs pök test vé rünk nek és sok hí võ nek a ké ré sét, mi u tán meg hall gat tuk a Szent té ava tá si Kong re gá ció vé le mé nyét, apos to li te kin té lyünk kel en ge dé lyez zük, hogy Is ten Tisz te let re mél tó Szol gá ját, II. Já nos Pál pá pát mos tan tól kezd ve bol dog nak ne vez zék, és ün ne pét min den év ben ok tó ber 22-én, a ká non jo gi elõ írá sok sze rint meg ál la pí tott he lye ken és sza bá lyok sze rint meg ün ne pel jék. Az Atya és a Fiú és a Szent lé lek ne vé ben. (Az ün nep nap ok tó ber 22-re, II. Já nos Pál péteri szol gá la ta meg kez dé sé re utal.) Élet út já val pél dát mu ta tott ne künk a küz de lem re, a szen ve dé sek el vi se lé sé re és leg in kább a hi tün kért va ló harc ra. Mert a sa ját éle tünk ben mind an nyi unk nak le he tõ sé ge van hi tün ket meg val la ni, ki áll ni mel let te. Ezért kezd te õ is a pá pai szol gá la tát ez zel a mon dat tal: "Ne fél je tek!". So ha nem félt sen ki tõl, még a vi lág dik tá to ra i tól sem, a sok élet ve szé lyes fe nye ge tés tõl sem, mert érez te a Szûz anya párt fo gá sát, hi szen egész éle té ben be lé ka pasz ko dott, és ott volt a Gond vi se lés be ve tett ren dít he tet len hi te is. Töb bek kö zött ezért is ál lí tot ta az Egy ház elénk pél da kép nek. Imád koz zunk hát hoz zá, mert ked ves lett nem csak égi édes any ja, Má ria elõtt, ha nem Meg vál tónk, Jé zus elõtt is. Kér jük köz ben já rá sát a fi a ta lo kért, aki ket szen ve dé lye sen sze re tett, a csa lá do kért, akik a sá tán tá ma dá sá nak van nak ki té ve, de mind an nyi un kért is, hogy Is ten ál dá sát áras sza ránk! Palya Já nos plé bá nos lõrincz kálmánné sá ra er zsé bet A turai la kó kö zös ség nek jó né - hány olyan tag ja van, aki csa lá - di és mun ka he lyi kö te le zett sé - ge in felül szá mos te rü le ten tel - je sít szol gá la tot, igyek szik csend ben ten ni, örö met okoz ni má sok nak is. A 86 évet meg élt Sá ra Bös - ke né ni is ilyen volt kö zöt tünk. Ha még lett vol na al kal munk be szél get ni ve le, bi zo nyá ra ne ki is sok ré gi tör té ne te lett vol na la punk ro va ta szá má ra. Szép kort él he tett meg a jó is ten ke gyel mé ből, mely nek csak utol só rö vid sza ka sza telt be teg ség - gel. Anyák nap ján még együtt örült sze ret te i vel, majd né hány nap múl va, má jus 8-án el tá vo zott a föl di lét ből au gusz tus 15-én ment férj hez Lőrincz Kál mán szo ba fes tő-má zo ló mes ter hez, aki vel bol dog há zas ság ban há rom gye re ket (Kál - mán, jó zsef, Er zsé bet) ne vel tek fel, akiktől 6 unoka és 3 dédunoka született. Hos szú dol gos éle - té ben so ká ig az áfész-nél volt, mint ügy in té ző, majd nyug dí jas ként az akkori II. sz. Óvo dá ban képesítés nélküli óvónőként tevé keny kedett. A hit élet buz gó gya kor lá sa jel le mez te éle tét. fi a - tal ko rá ban gyak ran sze re pelt a Szent Im re Kör ál tal ren de zett színielőadásokon, pl. a nagy ma ma és a nap ra for gó cí mű da ra bok ban. Egy ko ri KALáSztagként még nyug dí jas ko rá ban is ak tí van részt vett a szer ve zet mun ká já ban, egy idő ben vál lal va an nak ve ze té sét is. csa lád juk ban kü lö nös ado mány volt a tisz tán zen gő ének hang, mely nek, a hét testvér közül Bös ke né ni is bir to ká ban volt. Sze mé lyes el - mon dá sa sze rint is ko lás ként éne kelt is fel ze nei gyűj tést vég ző szak em be rek nek ta ní tói ki vá lasz tá sá - ra, de ké sőbb el ső sor ban az Úr is ten di cső í té sé re hasz nál ta, hisz éve ken át tag ja volt a turai temp lo mi ének kar nak. Idős ko rá ban sem ve szí tett su gár zó szép sé gé ből, me lyen át ra gyo gott tisz ta lel kü le te, így nem vé let len, hogy jú ni us 25-én, a Mil len ni u - mi zász ló át adá sá nak turai ün ne pi ce re mó ni á ján, a kép vi se lő-tes tü let fel ké ré sé re zász ló anya volt. Ak kor úgy fo gal ma zott, hogy éle te egyik leg meg tisz te lőbb fel ada tát kap ta a te le pü lés től, amit nagy iz ga lom mal és sze rény ség gel tel je sí tett. Má jus 13-án he lyez ték nyug vó he lyé re a turai ré gi te me tő ben, 1987-ben el hunyt sze re tett fér je mel lé. nyu god jék bé ké ben.

14 2 011 /6 14 B régi házak régi történetek ke reszt ál lí tók és gon do zók turán Ma gya ror szá gon sza bad té ri ke resz tek ál lí tá sá ról a kö zép kor óta be szél he tünk. A nép meg ha tá ro zott cé lok kal emel te tett ke resz te ket. A ke reszt je le min den - fé le fel hasz ná lás ban gond űző cé lú. A szán tó föl de ken, sző lők ben és ke reszt uta kon fel ál lí tott ke resz tek a po gány is ten szob rok ke resz tény át ala kí tá sai. Ter mé - sze ti csa pá sok tól, fér gek től, ma da rak tól, tol va jok tól óv ja a ter mést, baj tól a fa lut. Tá vol tart ja az úton ál lót, a go noszt, a be teg sé get és gyó gyít. A nép hit sze - rint az út ke resz te ző dé sek nél van nak a rosszak és bű bá jos ok, akik ar ra vár nak, hogy az ar ra ha la dó kat meg ront has sák. Ezért nem vé let len, hogy sok ke resz - tet ál lí tot tak az utak ke resz te ző dé sé hez. A ke resz tek nagy ré szét fo ga da lom ból vagy há lá ból emel ték, eset leg ré gi sze ren csét len sé gek em lé ke ként. A ke resz - tek egy ré szét ma gán sze mély vagy csa lád ál lít tat ta, más ese tek ben azon ban több sze mély vagy csa lád, eset leg egy egész fa lu kö zös ség fo gott össze. Ha a ke resz tet nem vé dett te rü let re, va gyis nem temp lom és te me tő te rü le té re ál lí tot ták, ak kor gyak ran ke rí tés sel vet ték kö rül, amely egy részt véd te a ke resz tet a leg elé sző ál la tok tól, más részt fi gyel mez tet te az ar ra já ró kat a hely szent vol tá ra. Rend sze rint dísz nö vé nye ket ül tet tek er re a te rü let re, és időn - ként a ke rí té sen kí vül re is, vagy ma gas fák kal vet ték kör be a te rü le tet. A ke resz tek he lyei fon tos pon tok vol tak a tér ké pe ken. Se gí tet ték a ta nya vi lág ban és a szán tó föl de ken a tá jé ko zó dást. Gyak ran ezek ről kap ták ne vü ket az egyes ta nya dű lők. A ke resz tek tisz te le te ál ta lá nos volt a ma gyar nép kö ré ben. Az ar ra já ró fér fi ak meg emel ték ka lap ju kat, míg a nők ke resz tet ve tet tek. Gyak ran imád - koz tak előt te egyé ni leg, de né ha több asszony, eset leg egy egész ró zsa fü zér-tár su lat ke res te fel a fa lu ke reszt je it. Ilyen kor vi rá got, ko szo rút vit tek rá juk, és szük ség ese tén eső ért kö nyö rög tek. fon tos ál lo má sok vol tak a bú csú já rás út vo na lá ba esett ke resz tek. Ezek nél a bú csú sok meg áll tak imád koz ni, éne kel ni. A ke reszt kö rü - li te rü le tet az ál lít ta tó csa lád vagy kö zös ség, fő leg az el adó lá nyok gon doz ták. õk vit ték a vi rá go kat és az ő fel ada tuk volt, hogy min den nyá ri szom ba ton és a je les ün ne pe ken vi rág csok rot te gye nek a fe szü let lá bá hoz. Az ala pí tó csa lád ki ha lá sa, eset leg el köl tö zé se után a kör nyé ken la kók vi sel ték gond ját a ke reszt nek. A szent lé lek pün kös di el jö ve te lé vel ér vé gét a hús vé ti ün nep kör, de a ka to li kus egy ház egész év ben em lé kez tet ar ra, hogy Jé zus ér - tünk, bû ne in kért szen ve dett és halt meg a ke resz ten, majd har - mad nap ra fel tá madt. E jel kép kü lön bö zõ mû vé szi igénnyel va ló meg fo gal ma zá sa, kõ bõl, már vány ból, fá ból, vas ból vagy fes tett le - mez bõl va ló el ké szít te té se év szá zad okon kí sér vé gig. Az egyik leg - ré geb bi turai ke reszt a Rá kó czi úton ta lál ha tó. A Historia Domus (plé bá nia tör té ne te) és a Vá ci Püs pö ki Le vél tár ada tai sze rint itt már ré gen is ke reszt állt. Az ere de tit 1868-ban Szil ágyi Or bán ál lí tat ta, fenn tar tá sá ra 12 fo rin tot ha gyott ban Szil ágyi Mi hály sár kö zi la kos és ne je a Hé ví zi út on lé võ ro zo ga fa ke reszt he lyett kõ ke resz tet ál lít ta tott. A ke resz tet 1975-ben újí tot ták fel. A kö vet ke zõ fel irat ol vas ha tó raj ta: Di csér tes sék a Jé zus Krisz tus! Is ten di csõ sé gé re ál lí tot ta Szil ágyi Mi hály és ne je Se res Ro zá lia. A ke resz tet nap ja ink ban Benke Ferencné Sá ra Er zsé bet (ap ja Sá ra Jó zsef, any ja Tóth G. Er zsé bet) gon doz za, aki meg örö köl te a szü le i tõl. Amit me sél tek az öre gek mond ja az én apai nagy ma mám, Sá - ra Józsefné Jenei Má ria gon doz ta a ke resz tet. Ami kor anyám ide jött férj - hez, ő örö köl te meg a ke reszt gon do zást. Most pe dig én gon do zom. Gye - rek ko rom ban anyám és a kör nyék be li asszo nyok gon doz ták a ke resz tet és a kör nyé két. Akik re em lék szem, Pász tor Man ci né ni, aki szem be la kik a ke reszt tel, Lajkóné Gu lyás Er zsé bet. A ke reszt fon tos hely volt itt a fő út mel lett. Ré gen, ami kor jöt tek bú csú kor Máriabesnyőről gya log a hí vek, ak kor a Lipták bá csi (aki órás volt a Ka to na ut cá ban) fe le sé ge, Vas kó Julcsó né ni öl töz tet te fel a ke resz tet min dig az ün ne pek előtt, hogy mél tó - kép pen fo gad ja a hí ve ket. Vi rá gok kal kör be rak ta, fel dí szí tet te a fe szü le tet. Ak kor itt áll tak meg elő ször a za rán do kok. Volt ná lunk az ud var ban egy nagy vas tek nő, ab ban meg mo sa kod tak és men tek to vább fel fris sül ve. Mi lá nyok is hoz tuk a lo bo gót gya log Besnyőről. Elő ző nap el men tünk lo vas - kocsival és ott alud tunk, a sza bad ég alatt. Ma már ilyen bú csú já rók nin - cse nek. Ha van vi rá gom, ki ra kom, össze söp rök kö rü löt te, ki ka pá lom a fü - vet. Min den szen tek után én sze dem össze a gyer tya ma ra dé kot. Az idő sek gon dot for dí tot tak a ke reszt rend be té te lé re. Ha mi nem le szünk, nem tu - dom, ki fog ja gon doz ni. Már így is szét van re ped ve a be ton ré sze. Meg kel le ne erő sí te ni az ala pot. Las san élet ve szé lyes lesz. A má sik leg ré geb bi út szé li ke reszt a Hat va ni úton az Agyigasnál ta lál ha tó. A ke resz tet Tóth Já nos ál lít tat ta 1878-ban. Ez va ló szí nû leg fa ke reszt volt. En nek he lyé re 1907-ben Tóth Zsi ga Jánosné kõ ke resz tet ál lít ta tott. IS TEN di csõ sé gé re ál lí tot ta: Tóth Zsi ga Jánosné, szül. Szil ágyi Ilo na és gyer me kei az Úr nak 1907-ik évé ben. Ezt a ke resz tet is az ál lít ta tó csa lád gon doz ta. Majd a csa lád után a Vas út úti asszo nyok vet ték át a sta fé tát. An nak sem volt írott sza bá lya, hogy ki is gon doz za a ke resz tet. Aki ben meg szó lalt a lel ki is me ret, az tet te rend be. A ré gi idõk rõl Pász tor An na, Pan ni né ni és fér je Sza bó Lász ló me sélt. Itt lak tunk a vas út te le pen. Gye rek ko rom tól, Si ma Er zsé bet Bö zsi volt a ba rát nőm. Szed tünk vad vi rá got, le rak tuk a ke reszt elé. Ké sőbb ta - na kod tunk, hogy be is kel le ne fes te ni. Az asszo nyok nak szól tam, hogy se - gít se nek már. Össze fog tunk, vet tünk fes té ket és be má zol tuk a ke resz tet. Ma gunk tól kezd tük el gon doz ni, ne künk ezt nem mond ta sen ki. Egy szer fur csa do log tör tént. Men tem ar ra bi cik li vel és lá tom, Jé zus tes te le van fű ré szel ve. Ke res gél tem a fű ben hát ha oda dob ta az az el ve - te mült. A fű ben meg ta lál tam, szét volt fű ré szel ve. Vandálkodott ve le va la - ki, bosszút akart áll ni a Jó is te nen. El vit tem a tes tet a temp lom mö göt ti ré - gi la ka tos mű hely be. Meg kér tem, hogy he gessze meg. Ő pró bál ko zott ve - le, de nem tud ta meg ja ví ta ni. Azt mond ta ez kü lö nös anyag ból van, nem tud ja meg he gesz te ni. A fi am nak is em lí tet tem, aki Hat van ba nő - sült. El vit te az apó sá hoz Hat van ba és az meg ja ví tot ta, majd le is lett fest - ve. Morvai Bö bé vel, az öcsém fe le sé gé vel ket ten fel rak tuk a ke reszt re Jé - zus tes tét, ami na gyon ne héz volt. Si ma Bö zsi és an nak lá nya, a tsz-ből a ré gi kol lé ga nők is sok szor se gí tet tek. Nagy cso mó föl det hord tunk a ke - reszt elé. Be ül tet tem la pos fe nyő vel, de én is 84 éves va gyok, már nem bí - rom gon doz ni. Ké sőbb még be is fes tet tük vagy há rom szor. Be ka pál tuk a kör nyé két, kü lö nö sen az egy há zi ün ne pe ken. Pász tor Er zsé bet, Koter Bö zsi is a gon do zók kö zé tar to zik, vi rá go kat vitt ki, gon doz ta, de már ő sem bír ja. Benke La ci - aki fes tő volt - a fe le sé gé vel, Kuti Má ri á val ki fes tet - te a ke resz tet. La ci saj nos már nem él. Az óta így van a ke reszt. A fi a ta lok nem gon doz zák és sze rin tem már sen ki sem fog ja gon doz ni. A leg ré geb bi fa ke reszt a Park út és Kos suth út sar ká nál van. Ré gen ez volt raj ta: Ké szült 1881 már ci u sán az Is ten nek. A fá ból ké szült ke reszt az óta ki lett cse rél ve a rossz ál la po ta mi att és a fel irat sem ta lál ha tó már meg raj ta. Gon do zá sát az ott élõk vég zik, min dig van friss vi rág elõt te. A ke reszt rõl Er dé lyi Sán dor be szélt. Mi kö zött épít kez tünk. Ak kor a ko csi be já rónk mel lett volt a ke reszt. En ge délyt kel lett kér ni a plé bá ni á ról és hon véd ség től, hogy el le hes sen ten ni a ka pu be já ró ból a ke resz tet. Ak kor ke rült ide a két te lek kö zé. Meg erő sít ve rak tuk ide át, de idő vel annyi ra rossz ál la pot ba ke rült, hogy a fa ke reszt ki lett cse rél ve és fel lett szen tel ve. A ré gi ke reszt ol da lán fo gó és egy ka la pács volt rá fa rag va. A ke reszt gon do zá sát töb ben is vé - gez zük. Kü lö nö sebb gon dot nem je lent, hi szen ami kor kint söp rö ge tünk a ke reszt kö rül is ki ta ka rít juk. A kör nyék be li asszo nyok ál tal min dig van itt vi rág. Du dás Vincéné Jo li ka né ni is a gon do zók kö zé tar to zott ré - geb ben. Győ ri Jó zsef és Győ ri Ti bor fe le sé gei is min dig hoz zák a vi rá got. Te hát ez itt rend ben van Tóth Já nos sár szö gi la kos a sa ját há za elõtt lé võ, szin tén rossz fa ke reszt he lyett egy szép új kõ ke resz tet ál lít ta tott fel a Historia Domus sze rint. Ez a Szent Ist ván úton ta lál ha tó. A fel irat raj ta: Di csér tes sék a Jé zus Krisz tus. Mind örök ké. Ámen. Is ten di csõ sé gé re ál lí tot ta Tóth Já nos és ne je: Tóth Ve ro ni ka 1930 A pos tá val szem ben is áll egy kõ ke reszt ez zel a fel irat tal: Is ten di csõ sé gé re ál lí tot ta Tóth Gál Já nos és csa lád ja A ke reszt rõl Tóth Gál Ro zá lia (Galcsi Ro zi né ni) me sélt. A nagy apám ál lít tat ta a ke resz tet 1929-ben, a fe le sé ge, Benke Bor - bá la ha lá la után há rom év vel. Az apám, Tóth Gál Já nos me sél te, hogy ő

15 régi házak régi történetek 15 B /6 Sza bó Lász ló és Pász tor An na és az általuk gondozott Hatvani úti kereszt A hévízi úti kereszt és gondozói: Sáráné Tóth G. Erzsébet és lánya, Benkéné Sá ra Er zsé bet A Hatvani úton és a mûvház mellett Keresztek a Park úton és a Holló közben A legfiatalabb kereszt a zsámboki úton a cigány lakosok jóvoltából ás ta ki az ala pot és so kat dol go zott ve le, de a ke reszt szen te lé sé re nem hív - ták meg. A ke reszt gon do zá sát so ká ig apám test vé re Tóth Gál Ve ro ni ka vé gez te. Majd ké sőbb, ami kor idő sebb lett töb ben is be kap cso lód tak a kő - ke reszt kar ban tar tá sá ba. Az én öt le tem volt, hogy a ke resz tet be kell fes te - ni körül lett fel újít va. Há rom uno ka test vé rem is be szállt a költ sé gek - be, de a na gyobb részt én fi nan szí roz tam. A csa lád gon doz ta, amíg él tek. Én sem va gyok már fi a tal, nem bí rom a ke reszt kör nyé két gon doz ni. A ke reszt gon do zá sát Tóth Lász ló (Puhos) és Tóth Péterné Tóth Zsi ga Ilon né ni vál lal ta elő ször, ők nem a csa lád hoz tar toz tak. Fel ás ták a ke reszt kö - rül, be ül tet ték vi rá gok kal. Ké sőbb Kö les Lászlóné Tóth Er zsé bet (Kis Ila Bö zsi) né ni gon doz ta, de ő már el köl tö zött a lá nyá hoz Gö döl lő re. Most nem tud ni ki lesz az, aki ön ként vál lal ja a ke reszt rend be té tel ét. A leg fi a ta labb köz té ri ke reszt a Zsámboki út és Frá ter Ló ránt ut ca sar kán ta lál ha tó. Baranyi Miklósnénak ju tott elõ ször eszé be, hogy az egész Zsámboki úton nincs ke reszt. A turai ci gány la ko sok ad ták rá össze a pénzt. A mun ká ba já ró fér fi ak es tén ként be to noz ták az ala pot, ki ir tot ták a bo zó tot, fes tet ték a ke rí tést és meg in dult a vi rá gok ára da ta, ami kor a ke reszt el ké szült au gusz tus 9-én. dél után 5 óra kor tör tént a meg ál dá sa, több száz em ber elõtt. Tóth Pé ter Do mon kos, ócsai pré post-plé bá nos vé gez te a meg ál dást. Részt vett a szer tar tá son Luk ács And rás plé bá nos, Nagy Ár pád pré post, ke rü le ti es pe res és Bí ró Mi hály püs pö ki ta ná csos es pe res. A ke reszt fel ira ta: Is ten jó sá gát meg kö szön ve, éle tük re ál dást kér ve ál lí tot ták: 1998 Turai Ci gány La ko sok. Ap.Csel. 10, 34-35: Pé ter így kezd te be szé dét: Va ló ban el kell is mer nem, hogy az Is ten nem tesz a sze mé lyek közt kü lönb sé get. Min den ki ked ves elõt te, aki fé li, és az igaz ság hoz iga zo dik, bár mely nép fia is. A ke reszt gon do zá sát a ci gány te le pi asszo nyok vég zik. Kátai Lajosné Éva az, aki leg több ször a ke reszt kör nyé két rend be rak ja, de ün ne pek elõtt töb ben össze gyûl nek az asszo nyok, hogy szép pé va rá zsol ják. Vidák Jó zsef a ke reszt mel let ti ház tu laj do no sa vál lal ta ré gen a ke reszt mel let ti rész lo cso lá sát. A gon do zást az asszo nyok ön ként vég zik. Akik részt vesz nek a mun ká ban a tel jes ség igé nye nél kül Baranyi Miklósné Edit, Szénási Dezsõné Csibi, Hor váth Gyuláné Éva, Szénási Gáborné Nó ra. A ke reszt elõtt min dig friss vi rág van, hisz azt szin te min den ki visz. A nagy kér dés itt is, hogy az idõ sek után a fi a ta lok át ve szik-e a sta fé ta bo tot. A köz te rü le tek mel lett több csa lá di ház kert jé ben is ál lí tot tak ke resz tet. Eze ket, amíg él nek a tu laj do no sok ill. le szár ma zott jai, azok gon doz zák. Ilyen ke reszt lát ha tó a Hat va ni út egyik ud va rá ban. A ke resz ten ez áll: Te vagy Krisz tus az élõ Is ten nek Fia, ho vá men jünk, ná lad van nak az örök élet Igéi. Is ten di csõ sé gé re ál lí tot ta: özv: Tóth Má té Józsefné szül. Si ma An na és családja A szom szé dos ház ban a ke resz tet ál lí tók déd uno ká ja, Tóth Istvánné Tóth Má ria él csa lád já val. Ezt a ke resz tet min dig az õ csa lád juk gon doz ta. A déd szü lõk után a nagy szü lei, Tóth Ist ván és Me leg Ág nes la kott a ház ban. A nagy ma ma min dig ka pál ta, vi rá gok kal kör be ül tet te, gon doz ta, vi gyá zott rá. Az öre gek után fia, Tóth Jó zsef fe le sé gé vel, Csányi Er zsé bet tel la kott az épü let ben. Õk is fo lya ma to san fi gyel tek a ke reszt re, õk fes tet ték át utol já ra. Ami kor a csa lád eb bõl a ház ból ki halt, a há zat el ad ták. Ma eb ben Bozó An tal él a csa lád já val. Ne kik már nincs sem mi kö zük a ke resz tet ál lí tók csa lád já hoz. A ház meg vé te lé vel a ke resz tet is meg kap ták. A csa lád épít ke zik, a ház te en dõi mel lett anya gi ak nem ma rad nak a ke reszt fel újí tá sá ra. El mond ták, hogy sem mi aka dályt nem gör dí te né nek az elé, ha a hí vek össze fog ná nak és a ke resz tet fel újí ta nák, õk is hoz zá já rul ná nak eh hez. Vi rág min dig van a ke reszt elõtt. A tel jes fel újí tás hoz vi szont ko mo lyabb összeg re len ne szük ség. A Kos suth La jos ut ca al vé gi ré szé nek egyik há zá nak kis kert jé ben ál ló ke resz ten ez ol vas ha tó: Di csér tes sék a Jé zus Krisz tus. Mind örök ké. Ámen. Is ten di csõ sé gé re ál lí tot ta: Benke Sán dor és csa lád ja Benke Sán dor déd uno ká ja la kik ben ne, Me leg Józsefné Benke Má ria. A dédszülei ál lí tot ták a ke resz tet há lá ból, hogy új ra vissza ke rül tek ide lak ni eb be az ut cá ba. A ke resz tet min dig a csa lád ja gon doz ta és ta ta roz tat ta. Most is van min dig vi rág kö rü löt te és elõt te. A Hol ló köz és a Gá bor Áron ut ca sar kán lé võ ház ból is ki halt a ke reszt ál lí tó csa lád, így a ke reszt ide gen kéz be ke rült. Fel ira ta: Di csér tes sék A Jé zus Krisz tus. IS TEN DI CSÕ SÉ GÉ RE ál lít tat ta: Hol ló Ist ván ne je: Gá bor Má ria és csa lád ja Az új tu laj do nos Mé szá ros Jó zsef há rom éve köl tö zött be a ház ba csa lád já val. A la kás meg vá sár lá sá val úgy mond a ke resz tet is meg örö köl te. Ré gen egy kis ka put ki nyit va le he tett a ke reszt elé men ni. Ma már ez be van dró toz va. Mé szá ros Jó zsef el mond ta, õk dol goz ni jár nak, és nem akar ják, hogy ide ge nek mász kál ja nak ott az ud va ruk nál. Ren ge teg a be tö rés és a csi bé sze ket a ke reszt sem tart ja vissza. A ke resz tek jo gi stá tu sza nem ren de zett, ki hez tar to zik és ki nek kel le ne rend ben tar ta nia. Mé szá ros Jó zsef sze rint az len ne a sze ren csés, ha az egy ház sa ját ke ze lé sé be ven né és el vin né a temp lom kert be. Ott fi gyel né nek rá a hí vek, gon doz nák, így pe dig csak ál lá suk ban tönk re men nek, és idõ vel bal eset ve szé lyes sé vál nak. Azt, hogy mi lesz a ke resz tek to váb bi sor sa, nem tud ni. Ta lán min dig akad, aki szán rá pár szál vi rá got, egy do boz fes té ket, kör be - ka pál ja, össze sze di a sze me tet kö rü löt te. Egy hét tel a be szél ge té sün - ket kö ve tő en Benke Ferencné Sá ra Er zsé bet és fia el kezd te a Hé ví zi úti ke reszt kö rü li ke rí tés és be ton talp le fes té sét. Sa ját pén zü kön vet - tek fes té ket és időt sza kít va ne ki lát tak a mun ká nak. Aki ar ra jár, lát - hat ja a vál to zást. Csak a be ton ré szen va ló re pe dés ag gaszt ja Benkénét, aki azt mond ja at tól fél, hogy rá dől va la ki re. Csak hát ki - nek szól jon, ki hez tar to zik ez a ke reszt? Ki nek kell ezt kar ban tar ta - nia és a bal eset ve szélyt el há rí ta nia? A kér dé sek tisz tá zá sa mel lett, jó len ne, ha las san min den ke reszt meg szé pül ne az egy ház, a kö zös sé - gek, és a he lyi ve ze tés össze fo gá sá val. Szénási Jó zsef

16 2 011 /6 16 ¾ tura a tv-ben h a köz élet és Tura, ak kor MTV és leg in kább Nap pa li, na meg Szénási Jó zsef szer kesz tõi mun ká ja áp ri lis 13-án az el sõ önál ló le me zét meg je len te tõ Em se ze ne kar mu tat ko zott be a kép er nyõn. A Galga men te mu la tós dal la ma i ból ad tak jó han gu la tú íze lí tõt, vissza em lé kez tek egyik leg meg ha tá ro zóbb ta ní tó mes ter ük re, Szénási Ti bor Tosko prí más ra, s be szél tek ze ne ka ri ter ve ik rõl. Ta gok: Solymosi Má té prí más, Gó lya Sá ra má sod prí más, Far kas Zsolt brá csa, Gó lya Már ton cim ba lom, Nagy Nor bert nagy bõ gõ. Ugyan ezen adás ke re té ben lát hat ták a né zõk a Demény fi vé re ket, Zsol tit és La cit, akik évek óta meg ha tá ro zó alak jai és ver seny zõi a ma gyar mo tor sport streetfighter és stunt riding ágá nak, az az mo tor ja i kon bra vú ros ügyes sé gi mu tat vá nyok kal káp ráz tat ják el a tech ni kai sport sze rel me se it. A né zõk nek azon ban nem csak be mu ta tóz tak, ha nem ar ról is be szél tek, ho gyan kell fel ké szí te ni a mo tort a sze zon ra, a té li pi he nõ utá ni biz ton sá gos for ga lom ba he lye zés nek mik az el ma rad ha tat lan fel tét elei. (La punk Spor to ló egyé ni sé gek ro va tá ban a kö zel jö võ ben rész le te seb ben is be mu tat juk majd õket er rõl az ol da luk ról.) áp ri lis 26-án, te le pü lé sünk ak tu á lis prob lé mái kö zül egy is mét te ret ka pott a dél elõt ti ma ga zin mû sor ban. Ne ve ze te sen, Ba logh Ág nes szer kesz tõ-ri por ter jó vol tá ból meg is mer ked het tünk a turai il le tõ sé gû, Mint a Töb bi Em ber Köz hasz nú Ala pít vány te vé keny sé gé vel, és an nak ku ra tó ri u mi el nö ké vel, Tóth-Zsi ga Istvánnéval. Az el nök asszony itt hon, töb bek kö zött el mond ta, hogy év ben ,- Ft tá mo ga tást nyer tek a Nem ze ti Ci vil Alap prog ram pá lyá za tán, és Ft-ot a he lyi ön kor mány zat tól. Így vált le he tõ vé, hogy ér tel mi fo gya té kos fi a ta lok szá má ra el in dít has sa nak egy fog lal koz ta tót, ahol a min den na pi élet, ön ma guk el lá tá sa, ügy in té zés, írás- ol va sás- szá mo lás gya kor lá sa, sze mé lyi hi gi é nia, tár sas élet, té mák ban fej lesszék a fi a ta lo kat, könnyít ve ez zel a ve lük élõ csa lá dok sor sát is. A nap pa li fog lal koz ta tás hét fõn, szer dán és pén te ken dél elõtt fo lyik, je len leg 6 fõ vel. Szom bat dél után tart ják a tel jes lét szá mú össze jö ve - nappali és híradó telt, ahol az is ko lá ba és mun ká ba já rók is meg tud nak je len ni. Saj nos a ked ve zõt len tör vé nyi vál to zá sok (más szer ve zet nél le het tá mo ga tá sért pá lyáz ni), és a kor lá to zott pénz ügyi le he tõ sé gek mi att, má ra a pusz ta lé tük is meg kér dõ je le zõ dött! Te té zi a ba jo kat, hogy a fog lal ko zá sok ra hasz nált épü le tet nem rég vil lám csa pás ér te, mely nek kö vet kez té ben az ál ta luk hasz nált elekt ro ni kai be ren de zé sek is meg hi bá sod tak. Po zi tív vissza jel zés az ala pít vány mû kö dé sé rõl, hogy a kö zel múlt ban Gavra Gá bor fõ szer kesz tõ, a Hír szer zõ szer kesz tõ sé ge ne vé ben örö mét és büsz ke sé gét fe jez te ki azért, hogy az Ala pít vány párt fo golt jai kö zül Luk ácsot és Má tét rend sze res bloggereik so ra i ban tud hat ják. E fo gya té kos fi a ta lok ré szé re lét re jött sze re tõ, be fo ga dó kö zös ség, ahol a fog lal koz ta tó ik kal kö zö sen ér de kes és ér tel mes prog ra mo kat va ló sí ta nak meg, rá ta lál hat nak ré gi vagy újabb ba rá ta ik ra, iga zán meg ér dem li min den ki tá mo ga tá sát. Te gyünk meg mi is min dent, hogy együtt ma rad has sa nak, és gya ra pod has sa nak! má jus 20-án az es ti Hír adó ban szá mol tak be ar ról, hogy má jus 16-án kis hí ján vo nat ka taszt ró fa tör tént Tura és Aszód kö zött. 120 km/órás se bes ség gel szá gul dott egy más sal szem ben ugyan azon a sín pá ron két vo nat. Mi vel há rom órán ke resz tül nem mû kö dött a biz to sí tó be ren de zés, így a turai vas utas nak ma gá nak kel lett át ál lí ta nia a vál tót ké zi ve zér lés sel. Itt kö vet ke zett be a hi ba, me lyet a turai üzem irá nyí tó ész lelt, és azon nal je lez te a moz dony ve ze tõk nek, hogy vész fé kez ze nek. Szak ér tõk sze rint 20 má sod perc vá lasz tot ta el a vo nat nagy lét szá mú uta zó kö zön sé gét a tra gé di á tól. Az ef faj ta ese tek is an nak a bi zo nyí té kai, hogy len ne mit mó do sí ta ni a vo nat ko zó sza bá lyo zá son má jus 24-én a Nap pa li ban Cs.G. turai szár ma zá sú la kos au tó adás-vé te lé nek ta nul sá gos ese tét osz tot ta meg a né zõk kel. Egy fõ vá ro si au tó ke res ke dé sen ke resz tül akar ta ér té ke sí te ni au tó ját. A cég re az interneten ke resz tül ta lált rá. Bi zo mány ba va ló be vé tel re ka pott aján la tot. Több hó na pos hi te ge tés után vég re fel hív ták, hogy ta lál tak ve võt, de mi vel az ér dek lõ dõ hi tel re kí ván ta meg vá sá rol ni, így az ügy in té zés hez szük ség volt a törzs könyv re, me lyet Cs.G. át is adott. In nen tõl azon ban egy nap le for gá sa alatt el tûnt az egész ke res ke dés, s ki fi ze tés nek nyo ma sem volt. Az érin tett a si ker te len te le fo nok után fel je len tést tett mint meg tud ta, az ügy ben 46.-ként -, majd ma gán nyo mo zás ba kez dett. Ki de rí tet te, majd fel vet te a kap cso la tot az zal a ve võ vel, aki nek az õ ne vé ben, de nem az õ alá írá sá val el ad ták az au tót. A rend õr ség nél azon ban nem a meg fe le lõ ügy in té zõt fog ta ki Cs.G., ép pen olyat, aki rö vid idõn be lül tá vo zott az ál lo mány ból. Az ügy még nem zá rult rá, de a kár val lott re mé nye fogy tán, hi szen fel vi lá go sí tást ka pott ar ról, hogy a tör vény a jó hi sze mû ve võt vé di. (A ke res ke dõi vissza élés egy má sik faj tá já nak tan me sé jét kö zöl jük majd la punk kö vet ke zõ szá má ban, egyik ol va sónk fel hí vá sa jó vol tá ból.) Se res Tün de és Pe tő Já nos XXXV. BÁR DOS LA JOS ZE NEI HE TEK IX. TURAI NÉP ZE NEI- ÉS KÓ RUS TA LÁL KO ZÓ JA IDŐPONT:2011.június25.,szombat16.00óra.HELYSZÍN:BartókBélaMűvelődésiHáz KözreműKödneKhelyiésvendégKórusoK,népzeneiegyütteseK,szólistáK: er dő ker tes KertesiKamrakórus-karnagy:iványimagdolnaw me ző ke resz tes mezőkeresztesikórus karnagy:bírtalanjudit w tura világinőikamarakórus-karnagy:kisanitaw tura Őszirózsanyugdíjasegyesületnépdalköre vezető:marinkasándornéw tura óvodásnépi gyermekjátékcsoport vezető:gyenesorsolyaw tura JászberényiviganóAmiturainéptánctagozata vezető: szokolik szabolcs w tura - podmaniczkyemilművészetiiskolaturainépzenetagozatánaknövendékei vezető:ungerbalázsésbodagellértw tura zagyvabandaw tura mogyoróhedvigésszámelpéter gyimesiésmoldvaimuzsikaw tura -BenkeAndrea-népdalw Ba las sa gyar mat CsonkaFruzsina csemballó Belépődíj:gyerek(18éveskorig)/nyugdíjas:300Ft/fő,felnőtt:600Ft/fő,támogatóijegy:1000Ft/fő

17 Aki A bá ró nál is szol gált Jó, ha mi nél elõbb rá éb re dünk, hogy éle tünk ben mennyi re fon tos do log a ta pasz talt, idõs em be rek meg be csü lé se. Az oda fi gye lés, és ve lük va ló kap cso lat ápo lá sa mind nyá junk ja vá ra vá lik ak kor is, ha mai ro ha nó, sok szor ön zõ élet tem pónk nem min dig ezt su - gall ja. Hi szen bölcs ta ná csa ik szá munk ra nagy ér té ket kép vi sel - nek, és ami kor már nem lesz nek, csak a hi á nyuk ma rad! In ter jú ala nyunk a 84 esz ten dõs he lyi szü le té sû özv. Szil ágyi Pé terné Pász tor Er zsé bet (Koter Bö zsi), akit az is me rõ sök nagy tisz te let tel, ma nap ság egy sze rû en csak Ma má nak szó lí ta nak. Tõs gyö ke res turai, min dig is itt élt és dol go zott. Ides to va 1950 óta a Do bó ut cai sze rény, de fe let tébb ta ka ros haj lék szor gos gaz dá ja-la kó ja. Szel le mi fris ses sé gét, vi ta li tá sát, nyi tott sá gát a mai na pig meg õriz te! Kis kert jét csa lád ja, fi ai, uno kái és hoz zá tar to zói se gít sé gé vel ál lan dó an, szé pen meg mû ve li, gon doz za. A leg fi no mabb hal le vest, szé les e ha tár ban Õ tud ja el ké szí te ni. Szük ség ese tén ke rék pár já ra, most is fi a ta lo kat meg ha zud to ló len dü let tel pat tan fel. Csa lád ja leg fon to sabb ügye it ma is Õ tart ja kéz ben! Hi tet su gár zó, meg pró bál ta tá so kat sem nél kü lö zõ, tar tal mas éle té rõl be szél ge tünk ve le, olt ha tat lan ál lat sze re te té nek ki hang sú lyo zá sá val. Mi vel édes apám és fér jem is va dász em ber volt, nem cso da, hogy már fi a tal ko rom ban be lém ivó dott a ter mé szet, és a va don élõ va la mint a há zi ál lat ok irán ti fel té tel nél kü li sze ret. Ez a fel eme lõ ér zés egész éle te met vé gig kí sé ri. Kész te té sem ha tá sá ra min dig na gyon ked vel tem ál la to kat ne vel ni, tar ta ni és gon doz ni. Így a II. vi lág há bo rú elõtt Sós ber ge rék nél (ele gán sab ban: Szósz ber ger mond ja A szer zõ Ma má val Ma ma) is dol goz hat tam sum más ként, mint ál lat gon do zó. Bá ró Schossberger Zsig mond nem csak hí res nagy ke res ke dõ volt, ha nem iga zi úri em ber, aki a kas tély és bir tok mû kö dé sét is fe le lõs ség gel, ki vá ló an irá nyí tot ta ben, 13 éve sen ke rül tem a fá cán te lep re, ahol ke res ke del mi cé lok ra tör tént kel te tés és elõ ne ve lés. A mun ká kat a dél ceg, fi a tal bá ró fel ügyel te, aki ál ta lá ban ló há ton köz le ke dett. Mint lo vász fiú, mel let te dol go zott ké sõb bi fér jem, Pé ter. Ott is mer ked tünk meg egy más sal. Azok a ré gi szép idõk! turai állattartók 17 A há zi ál lat ok és fá cá - nok mel lett, ott hon több íz - ben ne vel tem vad ka csá - kat, vad nyu la kat, de fel nő - ve min den eset ben sza ba - don en ged tem őket év má jus kö ze pén tör tént, hogy egy őz gi dá nak vé let - le nül a gé pek el ka szál ták Fá cán ne ve lés sza bad té ren az any ját. A sze ren csét len ár va ba kocs kát ma gam hoz vet tem, dud liz tat va etet get tem, és Ma tyi ká nak ne vez tem el. Ott nőtt fel kö zöt tünk csa lád tag ként, az ud va ron. Ám ami kor ivar érett lett, ad di gi sze líd sé ge, vi sel ke - dé se meg vál to zott, ezért kény te le nek vol tunk tő le meg vál ni. A Veszp ré mi Ál lat kert nek ado má nyoz tuk. Annyi ra a szí vünk höz nőtt, hogy mi kor el vit ték, meg is könnyez tük. Idő köz ben ele get tett a ter mé szet ál tal rá rótt kö te le zett sé gé nek is, sza bad já ra en - ged het te faj fenn tar tá si ösz tö nét. Évek múl va nyílt al kal mam az ál lat kert ben őt meg lá to gat ni. Örök él mé nyem ma rad, ami kor ennyi idő után is fel is mert en gem, a ré gi pót ma má ját, s gyen - gé den, sze lí den si mult hoz zám. Özv. Szil ágyi Pé terné, egy ben a Gal ga menti ré gi nép dal ok ki vá ló is me rõ je és elõ adó ja, me lyet al kal mam nyí lott sze mé lye sen is meg ta pasz tal ni. Ré geb ben ál lan dó tag ja volt az egy há zi ének kar nak, és sok szor hív ták éne kel ni es kü võk re is. He lyi Dud liz ta tás Ma tyi ka a csa lád tag kul tu rá lis örök sé günk e sze le tét sem hagy hat juk fe le dés be vesz ni, ezért ter ve ink kö zött sze re pel, hogy ezt a gyö nyö rû nép dal csok rot vi de o fel vé te len örö kít sük meg az utó kor szá má ra. Ad dig is, Ma má nak õszin tén kí vá nunk to váb bi jó egész sé get, és sze re tõ csa lád ja kö ré ben el töl tött te vé keny, tar tal mas, bol dog öreg kort! Pe tő Já nos /6 & könyvsarok a Városi könyvtár könyvajánlója te ré zia mora az egyet len em ber a kon ti nen sen and rás lász ló egy med ve ku ta tó fel jegy zé sei ing rid moras Cso mó zott kar kö tõk szepes má ria Pöttyös Pan ni: Csu pasz ín Terézia Mora nevéhez fő ként műfordításokat fűz - he tünk (pl.: Es ter há zy Pé ter Harmonia caelestis né - met nyelvre for dí tását), bár nem ez az első vagy egyetlen ma gyar nyelven megjelenő önálló munkája. E köny ve 2009-ben író dott, és egy iga zán 21. szá - za di mű. Két em ber sze rel mét és há zas - sá gát dol goz za fel. A köny vet ol vas va ar - ra jö he tünk rá, hogy akár mi ma gunk is le het nénk a so rok hő sei. Darius és flora kü lön bö ző sze mé lyi sé gét az egy más iránt ér zett sze re lem kö ti össze, egyéb - ként tel je sen el té rő mó don lát ják a vi lá - got. Ez vi szont nem ok ar ra, hogy bol dog - ta la nok, vagy elé ge det le nek le gye nek. And rás Lász ló ez zel a pró zai mű vel de bü tált, mint író. Előt te elég szí nes élet pá lyát fu tott be, mely nek so rán nem írt köny ve ket. Az Egy med ve ku ta tó fel - jegy zé sei egy meg le he tő sen szug - gesz tív könyv, mely ben ben ne rej lik az el sők ere je. friss és őszin te, fel te szi a kér - dést, hogy mi a fon to sabb: bol dog - nak len ni, vagy he lye sen él ni? Mert le het, hogy a ket tő ta lán ki zár ja egy - mást. Re mél jük ol va só ink közt is lesz - nek ra jon gói en nek a könyv nek és a szer ző nek egy aránt. A vé kony füzet ké - ben szá mos szé - pen el ké szí tett ék szert ta lá lunk, me lyet a le írá sok alap ján egy sze rű - en el ké szít he tünk ma gunk is. A szí nes fo na lak nak és a meg adott for mák nak csak a fan tá zi - ánk szab hat ha tárt. Re mek idő töl - tés le het esős na pok ra, vagy ép pen ká ni ku lá hoz. Ma gunk ké szí tett ék szert min - dig jó aján dék ba ad ni, és ah hoz még okot sem kell ke res nünk, hogy fel vi dít sunk va la kit egy szép szí nes cso mó zott kar kö tő vel, könyv jel ző - vel, haj pánt tal, vagy öv vel... Pöttyös Pan ni ked - ves tör té ne tei so - kunk gyer mek ko rá - nak ked ves em lé kei. Szepes Má ria nem ké szült gyer mek iro - dal mi szer ző nek, mé g is egy más után ad ták a ge ne rá ci - ók a Pöttyös Pan ni köny ve ket kéz rőlkéz re. Ez zel az újabb ki adás sal sze ret - nénk ked ves ked ni mind a gyer me kek - nek, mind a szü lők nek, a könyv ke - mény táb lás bo rí tás sal és az ere de ti il luszt rá ci ók kal je lent meg. Re mél jük to vább ra is tö ret len ra jon gás sal fog - ják ol vas ni Pan ni tör té ne te it a könyv - tár ban. jó szó ra ko zást hoz zá! szeretettelvárjukrégiésújolvasóinkat!cím:bartóktér3.,tel:(28) nyitva:h13-18,k9-12,13-18,cs9-12,13-18,p13-18,szo9-12.

18 2 011 /6 18 rock-körkép kontrolaltr Rock-kör kép so ro za tunk e ha vi ala nya a húsz éves Ne mes At - ti la, aki a KontrolAltR éne kes-gi tá ro sa. An nak el le né re, hogy õ és ze ne ka ra is igen fi a tal és friss, ko moly is mert ség re tet tek már szert a ha zai al ter na tív elõ adók vi lá gá ban. Feb ru ár ban a 30Y ze ne kar elõzenekaraként fi gyel he tett föl rá juk na - gyobb tö meg Nyír egy há zán. Most a turai ol va sók is job ban meg is mer he tik õket. Hon nan a ze ne sze re te te? Mi kor kezd tél el ze nél ni? Az el sõ gi tá ros szárny pró bál ga tás ok lé nye gé ben a cser ké szet hez köt he tõ ek. An nak ide jén több, mint ki lenc éve cser kész tá bor ok al kal má val Kis And ris nak (az Is me ret len Elõ adó gi tá ro sá nak) kö szön he tõ en több ször is ke rült gi tár a ke zem be ben el kezd tem gi tár ok ta tás ra jár ni itt Turán, de az csak egy évig tar tott. Utá na bal la gá som ra kap tam egy klasszi kus gi tárt, de in kább csak a ma gam szó ra koz ta tá sá ra ze nél get tem. Ko mo lyabb ra úgy 3 éve for dult a do log. Ek kor je lent kez tem az is ko lám ban, Aszó don egy ze nei ve tél ke dõ re ez jó le he tõ ség volt iga zol tan el lóg ni pár órá ról, ahol nagy meg le pe té sem re má so dik let tem. In nen tõl kezd ve min den év ben részt vet tem ezen a ver se nyen. A ze ne kar ala ku lá sa is eh hez az idõ szak hoz köt he tõ. Mi kor és ho gyan ala kult a ze ne kar? Kik a ta gok? Az el sõ ilyen ver seny után nem sok kal, 2008-ban egy nyár sa lás al kal má val össze is mer ked tem a bil len tyû sünk kel, Gódor Bá lint tal. Pon to sab ban ak kor még nem volt bil len tyûs; sa ját be val lá sa sze rint ak kor kez dett el új ra ze nél ni, mi u tán mi meg is mer ked tünk. Õ egyéb ként hévízgyörki. Ak kor még csak annyi ban ma rad tunk, hogy ha egy szer ban dát csi ná lunk, õ lesz a bil len tyûs, én meg a gi tá ros éne kes. Ez így is lett az tán nya rán el ha tá roz tuk a ban da ala pí tást; osz tály tár sam volt Domonyból Ádám Reimond, aki ki lé pett az ak ko ri ban dá já ból és csat la ko zott hoz zánk mint do bos. Ne gye dik ként az ak ko ri basszus gi tá ro sunk is az osz tály tár sam volt. Az ötö dik tag, Szöllõsi Pé ter Bu da örs rõl pe dig a YouTube-on ke resz tül ta lált meg. Volt pár vi de óm, amin ép pen ját szom és elõ ször csak az ak kor do kat kér te el, majd el kezd tünk üze ne te ket vál to gat ni. Ki de rült, hogy õ szó ló gi tá ros, ne künk meg pont az kel lett õszén az tán az ak ko ri basszeresünkkel meg egyez tünk, hogy kü lön uta kon foly tat juk a ze né lést õ nem érez te iga zán ma gá é nak azt a ze nei stí lust, ami ad dig ra ki ala kult a ban dá ban. Szó val min den ha rag nél kül el vál tunk egy más tól. A je len le gi basszus gi tá ro sunk, a bu dai Hu szár Ádám szin tén a YouTube-on ta lált meg en gem. Elõ ször csak gra tu lál ni akart, az tán be szél get tünk és ki de rült, hogy õ kö zel 10 évig basszus gi tá ro zott, de egy ujj sé rü lés mi att ab ba hagy ta. El hív tam egy pró bánk ra és ál lí tá sa sze rint ek kor meg lá tott va la mit ben nünk, ami mi att úgy érez te, ér de mes len ne csat la koz nia hoz zánk. Ve le vé gül is hely re ke rült min den. Az õ ér ke zé se fel pezs dí tet te a töb bi e ket is; el kez dünk ko mo lyab ban da lo kat ír ni. Mi lyen stí lu sú ze nét ját szo tok? Kik a pél da ké pek? Ez elég vál to za tos. Ne kem is elég tág az ér dek lõ dé si kö röm és a ze ne kar nak is. Összes sé gé ben el mond ha tó ahogy a ban da ne vé bõl is ki tû nik, hogy mi in kább az al ter na tív rock ze ne irá nyá ba moz gunk. Én sok stí lu son át men tem, míg meg ta lál tam úgy mond a sa ját ze né met. A szá mom ra meg ha tá ro zó ze ne kar ok a Hiperkarma, a Kispál és a Borz, a Quimby, a 30Y. Fõ leg ma gyar ban dá kat sze re tek, mert an go lul még nem na gyon tu dok és ne kem fon tos, hogy ért sem az éne ket. Van ren ge teg fi a tal, ke vés bé is mert ma gyar ze ne kar, aki ket na gyon sze re tek és fel is lép tünk már ve lük. Per sze van nak kül föl di ked ven cek is: a The Kooks, a Coldplay, a Red Hot Chi li Peppers, a Nirvana. A ze ne kar irá nyult sá gát elég ne héz meg ha tá roz ni. Nagy já ból a Coldplay és a Red Hot Chi li Peppers vo na lon ze né lünk, de pél dá ul a basszus gi tá ro sunk nak nagy pél da ké pe Wojtek Pilichowski len gyel bassusgitáros, a do bo sunk meg ko ráb ban nagy me tá los volt. Mind annyi an elég sok ze nei stí lust sze re tünk és ezek mind meg ha tá roz zák ki csit a hang zá sun kat. Ne mes At ti la és ze ne ka ra Fel dol go zá so kat, vagy sa ját szá mo kat ját szo tok? Az el sõ idõ ben, mint ahogy sze rin tem min den ze ne kar nál, fel dol go zá so kat is ját szot tunk, de kez de tek tõl fog va sa ját szer ze mé nyek kel pró bál koz tunk. A leg el sõ idõk ben az én dal öt le te im vol tak a ki in du ló ala pok, az tán las san min den ki be le tet te, be le te szi a ma ga öt le te it. Ma már csak sa ját szá mo kat ját szunk; na gyon rit kán pró bál ko zunk más együt te sek da la i val. Hol és mi lyen gyak ran pró bál tok? Elõ ször még Domonyban kezd tünk pró bál ni egy ga rázs ban, majd Bá lint szü lei és a hévízgyörki ál ta lá nos is ko la se gít sé gé vel - akik nek ez úton is kö szö ne tün ket fe jez zük ki - vé gül is az is ko lá ban kap tunk egy tan ter met, aho va jár ha tunk pró bál ni. Ez nagy já ból he ti rend sze res ség gel meg is tör té nik. Ter mé sze te sen kon cer tek elõt ti he tek ben gyak rab ban pró bá lunk. Je lent már meg al bu mo tok? 2010 no vem be ré ben je len tet tük meg sa ját ki adás ban az Egy szer volt cí mû el sõ al bu mun kat. A meg je le nés gya kor la ti lag annyit tesz, hogy in gyen le tölt he tõ a hon la punk ról a tel jes le mez. Elõt te 1-2 hét tel Facebookon és egyéb netes fó ru mon per sze meg hir det tük a meg je le nést. Egy elõ re nem eb bõl aka runk meg gaz da god ni; je len leg fon to sabb ne künk, hogy mi nél több em ber meg is mer ked hes sen a ze nénk kel. A fel vé te le ket még ta valy au gusz tus ban kezd tük el a györki pró ba-tan ter münk ben. Gazsó Ger gõ volt a hang tech ni kus, õ hoz ta a fel vé tel hez szük sé ges fel sze re lést is. Mond tad, hogy te jársz is ko lai ver se nyek re. A ban dá val is szok ta - tok ver se nyek re jár ni? Je lent kez tünk né hány ver seny re, de nem ke rül tünk be. Mond juk ezek in kább me tá los ver se nyek vol tak, szó val nem iga zán a mi pro fi lunk. Nem is iga zán cé lunk, hogy ver se nyek al kal má val sze rez zünk is me ret sé get, de min den kép pen jó len ne né ha meg mé ret tet ni ma gun kat ilyen té ren is. Mek ko ra az is me ret sé ge tek? Ho va jár tok fel lép ni? Vannak fix he lyek? El mond ha tó, hogy az or szág kü lön bö zõ pont ja i ról jön nek meg ke re sés ék, per sze ez nem azt je len ti, hogy már tö me gek is mer nek min ket. In kább úgy mon da nám, hogy meg le põ he lyek rõl ér kez nek fel ké ré sek. Pl Kör mend, Sze ged. De vol tunk már Pé csett, Nyír egy há zán, Gö döl lõn, Abán, Pa lo tá son. Szó val a hí rünk már ter jed. Fix hely nek, vagy vissza té rõ fellépõhelynek mond hat juk a Hun nia Ká vé zót Pes ten. Ott már négy-öt al ka lom mal is fel lép tünk akusz ti kus fel ál lás ban. Ezt a kap cso la tot a hellyel gya kor la ti lag Kar dos-hor váth Já nos nak, a Ka u ká zus ze ne kar volt front em be ré nek kö szön het jük, aki vel egy pes ti fel lé pés al kal má val is mer ked tünk össze. Me lyik fel lé pé sek re em lék szel vissza a leg szí ve seb ben? Egy na gyon jó fel lé pés so ro za tunk volt feb ru ár ban, ami kor is há rom he lyen ját szot tunk két hét alatt. Feb ru ár 19-én in dult egy pé csi fel lé pés sel a III. Skyrocker Fesz ti vá lon; itt nagy já ból em ber volt a kon cer tün kön. Az tán 25-én Nyír egy há zán lép tünk fel a 30Y elõ zenekaraként ez nagy él mény volt az egész ze ne kar szá má ra, sze rin tem ez volt az ed di gi leg jobb kon cer tünk. Az tán más nap Pes ten a Cökiben (Cökxpon Café) lép tünk fel. Ez egy sa ját szer ve zé sû kon cert volt, aho va mi hív tunk meg ma gunk mel lé még há rom ven dég ze ne kart. Em lé ke ze tes fel lé pés volt még az Aba Na po kon 2010 szep tem be ré ben. Itt a fel lé pé sünk ele jén még alig vol tak a kö zön ség so ra i ban, de a vé gé re elég szép szá mú hall ga tó ság gyûlt össze. Bá lint, a bil len tyû sünk egyéb ként na gyon lel kes és szo kott videóösszeállításokat

19 rock-körkép /6 csi nál ni a fel lé pé se ink rõl; van, hogy a pró bák ról is és fel te szi a YouTube-ra. Eze ket na gyon jó vissza néz ni, mert jól lát ha tó a fej lõ dé sünk. Úgy tu dom, a 30Y ze ne kar ral igen jó kap cso la tot ápoltok Még 2009 feb ru ár já ban sze ret tem meg a ze né jü ket, gya ko rol gat tam a szá ma i kat. Ek kor ír tam egy le ve let az éne kes nek Beck Zol tán nak, hogy küld jön pár ak kor dot, õ pe dig na gyon ren des volt és azt mond ta, hogy majd sze mé lye sen mu tat. Ak kor év vé ge fe lé ját szot tak is Gö döl lõn a Tra fó ban. A kon cert vé gén oda men tem hoz zá és na gyon meg le pett, mert em lé ke zett rám. Be hí vott az öl tö zõ be és gi tá roz gat tunk, be szél get tünk és meg tet szett ne ki, ahogy ját szom. Meg tud ta, hogy van egy ze ne ka rom és mond ta, hogy a jö võ ben majd ze nél he tünk is elõt tük. Ez most feb ru ár ban meg is tör tént. A ta lál ko zá sunk óta na gyon jó a kap cso la tunk; szak ma i lag és em be ri leg is na gyon ked ve lem és tisz te lem õket. Re mé lem, több hely re is el tu dunk majd jut ni ven dég ze ne ka ruk ként. A CD-n és a hon la pon kí vül ta lál ha tó még ró la tok va la mi az interneten, vagy egyéb mé dia fe lü le ten? Volt egy rá di ós meg je le né sünk, egy élõ be szél ge tés a Mu zsi kus Rá di ó ban (http://www.muzsikusradio.hu), ami egy internetes adó. Itt az al bu munk meg je le né sé nek ap ro pó já ból sze re pel tünk. Na gyon jót be szél get tünk a ri por ter rel, Vá ro si Ve ro ni ká val és az al bu munk ról is le ját szott né hány szá mot, meg én is el ját szot tam ott élõ ben egy dalt. Fur csa, de jó él mény volt. A hon la punk ról le tölt he tõ az egész mû sor. Egy ze ne kri ti kai blogon is több ször sze re pel tünk már. Itt a 2010-es év leg jobb ma gyar le me zei kö zé is be vá lasz tot ta az al bu mun kat a blog szer kesz tõ je, Láng Dá vid (http://ldkritika.blog.hu/2010/12/29/evzaro_lemez), és õ is ké szí tett ve lünk egy in ter jút. Turán hány szor lép te tek már föl? Mi lyen ta pasz ta la ta id, be nyo má - sa id van nak? Ed dig két szer lép tünk fel, mind két szer a Lip csei Sö rö zõ ben. Az el sõ fel lé pé sen ket ten vol tunk Bá lint tal a ze ne kar ból és az iga zá ból egy szü le tés na pi, zárt kö rû kon cert volt. A má sik turai fel lé pé sünk is egy szü le tés nap ap ro pó ján volt, de itt már na gyobb tár sa ság elõtt ze nél tünk. Ez a ke vés turai fel lé pés rész ben azért van, mert Turán elég ke vés a le he tõ ség. Mi úgy érez zük, hogy len ne rá ér dek lõ dõ szép szám mal, de egy részt a ren dez vé nyek zöm mel nem er re a ze nei stí lus ra van nak rá áll va, más részt pe dig iga zi, akár a gö döl lõi Tra fó hoz ha son lí tó bulihely sin csen Turán. Re mél jük, hogy a mû ve lõ dé si ház és eset leg he lyi ven dég lá tó sok is fel fi gyel nek ránk és a jö võ ben nyit nak eb be a ze nei irány ba, még ak kor is, ha a hely adott sá gai nem ki fe je zet ten kon cert re al kal ma sak. A Tin ta hal Rock fesz tivál mel lett ta lán ér de mes vol na több ki sebb ze nei fesz ti vált szer vez ni még. Mik a jö võ be ni ter ve i tek? Ho gyan lát já tok ma ga to kat? Most úgy va gyunk ve le, hogy még évig együtt ze nél jünk. Jól érez zük ma gun kat és sok fel lé pést sze ret nénk még meg él ni, és min de nek elõtt to vább fej lõd ni. Az új al bum hoz már ké szül nek a da lok. Sze ret jük a da la in kat akusz ti kus, le ülõs, nyu gi sabb for má ban elõ ad ni. Az el sõ fel lé pé se ink is in kább akusz ti kus fel ál lás ban tör tén tek; ilyen fel lé pé se ket is ter ve zünk még. Leg kö ze leb bi kon cer tek? Egy elõ re a nyá ri kon cert je ink hely szí nei és idõ pont jai elég kép lé ke nyek. Terv ben van, hogy a Vad Fruttik elõzenekaraként is fel lé pünk és per sze sze ret nénk a Turai Tin ta hal Fesz ti vá lon is sze re pel ni. Min den friss hír fel ke rül a hon la punk ra, így a kon cert nap tá run kat is ott le het nyo mon kö vet ni (http://kontrolalter.hu) Cikk so ro za tunk ez zel ide ig le ne sen le zá rul. Az el múlt bõ fél év ben ki sebb-na gyobb szü ne tek kel fel tér ké pez tük a je len leg is ak tív, turai tag gal bí ró rock-ze ne ka ro kat. Az itt meg je lent ze né szek élet ko rá ból is jól lát szó dik, hogy sok fi a tal ra gad hang szert és pró bál ze ne kart ala pí - ta ni, így az után pót lás le he tõ sé ge adott. Ter mé sze te sen a jö võ ben is be - szá mo lunk min den olyan új elõ adó ról, for má ci ó ról, amely a rock mû - fa já ban mé ret te ti meg ma gát. Kö les Ta más Tura BioTech USA hí rei Harc ban a já ték ve ze tők el len!?! avagy a Szen tek és sért he tet le nek Amit a 2010/2011. évi baj nok ság ta va szi for du ló i ban a já ték ve ze tõk mû vel nek mér kõ zés rõl mér kõ zés re (tisz te let a ki vé tel nek), meg ér le li azt a gon do la tot a sport ve ze tõk ben, hogy ilyen kö rül mé nyek kö zött sza bad-e anya gi a kat és ener gi át, mun kát fek tet ni a ma gyar lab da rú gás ba. E pár be ve ze tõ sor nem egye di vé le mény. tura-sbtc 0 0 Tura, 200 né zõ, ve zet te: Gelb T. (dr. Szanyi Á., Rábel A.). Já té ko sok: Edelényi Ta kács, Zsol nai (Sáth, 53.), Sukaj, Sza bó Á. Tari (Padutsch, 73.), Jeney, Ha va si (Tóth A., 88.), Tóth T. Blaubacher G., Ko vács P. Edzõ: Li lik Pál. A ta vasz fo lya mán már szo kat lan ná vált kor rekt já ték ve ze tés mel lett jó ira mú, küz dõs mér kõ zés volt. A 80. perc ben Ha va si Zsolt bün te tõt hi bá zott. Li lik Pál: Igaz sá gos ered mény szü le tett. Mind két csa pat min dent meg tett a gyõ ze le mért, de a hely ze tek ki ma rad tak. monor-tura 5-1 Monor, 150 né zõ, ve zet te: Laczkó Z. (Feny ve si A., Gyikó T.). Gól: Sáth. Já té ko sok: Edelényi Takács, Zsol nai, Sukaj, Szabó-Tari (Ko vács 46 ), Jeney (Padutsch 60 ), Ha va si (Ludányi 77 ), Less K. Blaubacher G., Sáth Z. Li lik Pál: Nem len ne mél tó sem hoz zám, sem a Turához, ha kü lön bö zõ in do kok mö gé búj nék egy öt-egy re el ve szí tett mér kõ zés után. A Monor a fut ball bi zo nyos ele me i ben fö lénk ke re ked ve kí mé let le nül ki hasz nál ta el kö ve tett hi bá in kat. Azt azon ban meg kell je gyez nem, ha ez a ta lál ko zó a há rom já ték ve ze tõ nél kül ke rült vol na meg ren de zés re, ak kor is le het, hogy a ha zai csa pat nyer, de egy tisz tább és igaz sá go sabb ered mény szü le tett vol na, eb ben biz tos va gyok. rafc-tura 0-1 Bu da pest, 100 né zõ, ve zet te: Papp I. (Dobsonyi L., Ka to na L.). Gól: Ha va si. Já té ko sok: Edelényi Ta kács, Zsol nai (Tóth T. 60 ), Sukaj, Sza bó Ko vács (Ludányi 65 ), Jeney, Ha va si, Less K Blaubacher G., Papp (Sáth 46 ). Rossz mi nõ sé gû pá lyán kel le met len el len fél lel kel lett meg küz de ni. Az el sõ fél idõ ne héz kes já té ka után a má so dik fél idõ re fel ja vult a csa pat, de a hely zet ki hasz ná lás nem vál to zott je len tõ sen. A hely ze tek alap ján na gyobb ará nyú gyõ zel met kel lett vol na arat ni, így örü lünk a 3 pont nak. Horák Má ria sport labdarúgás gó lya zol tán Lát já tok fe le im, egy szer re meg halt és itt ha gyott min ket ma gunk ra. Meg csalt. Is mer tük őt. Nem volt nagy és ki vá ló, csak szív, a mi szivünkhöz kö zel ál ló. (Kosz to lá nyi Dezső:Halotti be széd) A Tura vá ro si Sport Klub el nök sé gé nek tag ja, a klub tá mo ga tó ja éle té nek 64. évé ben, má jus 10. nap ján vá rat la nul el hunyt. Meg ren dül ten bú csú zik Tő le a klub min den já té ko sa és el nök sé ge. Kö szö ne tün ket fe jez zük ki mind azok nak, akik Gó lya zol tán meg tisz tel ték az zal, hogy utol só út já ra el kí sér ték és osz toz tak gyá szunk ban. öz ve gye: Gólyáné Demény Má ria és Gyá szo ló csa lád ja

20 2 011 /6 20 sport labdarúgás jó té kony sá gi bál A gye rek fo ci ért A Turai Hír lap tu dó sí tá sa i ból is mert, hogy ko moly, rend sze res, kö vet ke ze te sen fel épí tett szak mai mun ka fo lyik Tóth M. Im re és Sallai Zol tán ve ze té sé vel a turai gye rek fo ci te rü le tén az U9 és U11 csa pa to kat érin tõ en. A tré ning nem áll meg a nyá ri szü net so rán sem. A ve ze tõ edzõ ar ra is ügyel, hogy ne csak az erõn lét és a tech - ni kai tu dás, ha nem az em be ri hoz zá ál lás, a ver seny sport hoz va - ló er köl csi vi szony, és a kö zös ség él mény is meg fe le lõ le gyen. Az edzõi kal ku lá ci ók sze rint a 2009 ok tó be ré ben ala kult csa pa tok de cem ber 31-ig mint egy 1millió fo rint ba ke rül tek. El sõ ként is sport esz kö zö ket, egy sé ges öl tö ze te ket, me ze ket, sõt kis pá lyás ka pu kat is vet tek, fi zet ték a ne ve zé si, uta zá si és te rem bér le ti dí ja kat. Költ ség ve tés ük mond hat ni csak a do lo gi ki adá so kat rög zí ti, hi szen má ig az edzõi dí ja zás bér költ sé ge az egyet len meg spó rol ha tó té tel a nem tud ni med dig tart ha tó edzõi nagy lel kû ség nek kö szön he tõ en, jól le het ál ta lá ban a fut ball ban épp a bé rek te szik ki a ki adá sok je len tõs ré szét. Imrééket az ve zér li, hogy a gye re kek nek még idõ ben kí nál ja nak olyan ér tel mes és tar tal mas el fog lalt sá got, amely ben jól ér zik és ki fe jez he tik ön ma gu kat, hisz az nagy va ló szí nû ség gel vé gig kí sé ri egész éle tü ket. A TVSK költ ség ve tés ében csak érin tõ le ge sen van nak ben ne, hisz ese ten kén ti pá lya hasz ná lat ra van le he tõ ség, s mint a klub nál nyil ván tar tott já té ko sok nak az iga zo lá sok dí ja i kat ren de zik. Az ed dig ki zá ró lag sa ját zseb bõl, szü lõi és a szü lõk ál tal szer ve zett egyéb szpon zo ri tá mo ga tá sok ból fi nan szí ro zott te vé keny ség mel lé most oda állt Tura Vá ros Ön kor mány za ta is. A 6-12 éves kor osz tályt érin tõ turai gye rek fo ci to váb bi fej lõ dé sé nek biz to sí tá sa, edzés esz kö zök fej lesz té se, gyer mek sport ren dez vé nyek fi nan szí ro zá sa cél já ból fer ge te ges re si ke rült jó té kony sá gi bált szer ve zett az edzõi és lel kes szü lõi gár da má jus 7-én a Demény Ét te rem ben. A jó han gu la tot a turai fel lé põk szín vo na las elõ adá sa meg te rem tet te, s to vább fo koz ta a mû so ron je len lé võ if jú fut bal lis ták ra gyo gó gye rek sze me, akik csa pat épí tõ, lel ke sí tõ éne kü ket, af fé le he lyi gye rek fo ci-him nusz ként elõ ad ták edzõ ik ve zény le té vel. A bál fõ véd nö ke Szendrei Fe renc Tura Vá ros Pol gár mes te re volt. A meg hí vot tak kö zül több in téz mény ve ze tõ is el fo gad ta a meg hí vást, saj nos Horák Má ria TVSK ügyvezetõje az az na pi ide gen ben ját szott fel nõtt meccs mi att tá vol ma radt. Horák kép vi se lõ asszony jegy zi az ön kor mány zat ál tal már ci us 30-án jó vá ha gyott sport kon cep ci ót, mely ben kü lön fe je zet ben ír az után pót lásne ve lés rõl: Je len leg a vá ro si sport élet te kin te té ben szer ve zett után pót lásne ve lés rõl rész ben be szél he tünk. A vá ros ban mû kö dõ ok ta tá si in téz mé nyek ben fo lyó test ne ve lés órai, és di ák sport tal fog lal ko zó ne ve lõk a sa ját sport ági szim pá tia sze rint vég zik fel ada tu kat. Az is ko lai test ne ve lés ben és a di ák sport-szer ve zé sek ben fo lyó sport ági mun ka nincs szink ron ban a vá ro si egye sü let ben fo lyó mun ká val. Az ön kor mány zat ok ta tás po li ti ká ján ke resz tül szük sé ges, hogy gya ko rol jon ha tást a sa ját in téz mé nye i ben fo lyó sport szak mai mun ká ra, hogy az után pót lá si ne ve lé si bá zi sa le hes sen a vá ros ki emelt sport egye sü let ének. Je len leg óvo dás és al só ta go za tos szin ten fo lyik lab da rú gó ok ta tás egye sü le ti és szü lõi össze fo gás sal, mely nek tá mo ga tá sá ra lé nye ge seb ben na gyobb fi gyel met kell for dí ta ni. Re mél jük, hogy a mi ha ma rabb így lesz, s az ese mé nyen a pol gár mes ter ál tal be je len tett 300 eft-os tá mo ga tás és az Ftos bá li nye re ség ke cseg te tõ kez de te mind an nak a te le pü lé si szin tû együtt mû kö dés nek és meg be csü lés nek, ami tõl ma ga a tör té net is göm bö lyû lesz, mint a fo ci lab da, me lyet kí ván juk, hogy so ká ig, majd évek múl va a fel nõtt Turában is rúg ja nak a most már ko moly után pót lást je len tõ já té ko sok. Hisz aho gyan a meg hí vó ban sze rep lõ Ru dolf Steiner oszt rák fi lo zó fus és író gon do la tai fo gal ma zód nak: Két dol got ad jon az em ber a gye re ke i nek út ra va ló ul: gyö ke re ket és szár nya kat. Se res Tün de ked Ves né nik és Bá Csik! Tóth M. Imre edzõ megnyitja a rendezvényt Mi még nem iga zán tud juk, hogy mi lyen mó don tud nánk nek tek meg kö szön ni azt a tá mo ga tást, amit a szü le ink ál tal szer ve zett jó té kony sá gi bál kap csán ad - ta tok ah hoz, hogy mi a le he tő leg jobb kö rül mé nyek kö zött ta nul juk meg vá lasz - tott és sze re tett sport águnk, a fo ci min den csín ját-bín ját. Azt hal lot tuk a fel nőt - tek től, hogy sok szor egy jó szó min den nél töb bet ér. Ép pen ezért most Kö Szön - jük SzÉ PEn nek tek a be lé pő- és pár to ló je gyek vá sár lá sát, a tom bo la aján dé ko - kat és min den mást, amit ön zet le nül ad ta tok azért, hogy si ke res le gyen az ér - tünk ren de zett bál. ugyan, mi csak az ele jén vol tunk ott, de annyi ra jól érez tük ma gun kat, hogy na gyon szo mo rú ak let tünk, ami kor szü le ink ha za ci pel tek min - ket. Más nap a részt ve vő fel nőt tek től is azt hal lot tuk, hogy rop pant jó han gu lat - ban telt az egész éj sza ká juk. S hogy saj nál hat ja, aki ki ma radt! Mi köz ben még egy szer meg kö szön jük a tá mo ga tást, tit kon ab ban re mény ke dünk, hogy leg kö - ze lebb is szá mít ha tunk se gít sé ge tek re, még ak kor is, ha a fel nőt tek től foly to no - san azt hall juk, hogy mos ta ná ban na gyon ne héz a gaz da ság hely ze te. Még annyit ígér he tünk, hogy edző ink, Im re bá csi és zo li bá csi ve ze té sé vel, to vább ra is oda adás sal tesszük a dol gun kat. Re mél jük, hogy ezek után Ti is fi gye lem mel kí sé ri tek ered mé nye in ket, hisz ha tud juk, hogy so kan oda fi gyel nek ránk, az plusz erőt ad ne künk. A 16 fős u11-es csa pat és a 14 fős u9-es csa pat na gyon jó ér zés sel tölt el ben nün ket, hogy ennyi se gí tő kész em ber re lel - tünk. Bi zony jól esik időn ként bi zony sá got kap ni ar ra, hogy a kö zös ség nek még min dig nagy össze tar tó és jö vő for má ló ere je van. Min den ki nek na gyon Kö - Szön jük! HAj Rá TuRA! Tóth M. Im re és Sallai Zol tán Fotó: Csilla Fotó akik nek kö szö net tel tar to zunk az ön zet len se gít sé gért: A bál fő szer ve ző i nek: gólyáné eri ka, oszoliné lí vi, sallainé szil vi. A logo, va la mint a bá li meg hí vók és je gyek el ké szí té sé ért Se res Tün dé nek. A bál ra je gyet vál tó részt ve vők nek. A tom bo la jegy vá sár lók nak. A pénz - be li tá mo ga tást nyúj tók nak: Marosvölgyi Já nos, Szendrei Fe renc, Ju hász Sán dor, Sá ra Ta más, Dr. Tóth Má ria, Benkéné Kiss And rea, Kurucz Mi - hály, Rajz in ger Mi hály, Aqua Fontis Pa ti ka, Itron Kft. (Gö döl lő), Horák Má ria, Di ós Ág nes, Laj tos Já nos, Kuti Lász ló, Va sas And rás, Csil la Fo tó, Luk ács Ist ván, Var jú Zol tán, Ki rály Gyön gyi, ifj. Di ós Ist ván, Bu bo rék Jó zsef, Nagyné Se res Te ré zia, Dolányi Csa ba, Kajtor Pé ter, Kuti Ist ván, Sza - bó Dezsőné, Si ma Ist ván, Vi rág stú dió (te me tő nél), Fűz fa biszt ró, Kő vá gó Jó zsef, id. Gó lya Ist ván, Már vány Csem pe bolt, Kék páf rány Vi rág bolt, Oszoli Ist ván, Gás pár Istvánné, Pász tor Eni kő, Szil ágyi Józsefné, Kratokfil Sán dor (Kartal), Hu bert Zoltánné, Szil ágyi Jó zsef, Csányi Gá bor, Pá - lin kás Il di kó, Nagyné Kol lár Már ta, Se res Sándorné, Rácz Ist ván, Sóti At ti la, Fü lök Lajosné, Sa rok Bú tor, Bata Ist ván, Nagyné Bata Er zsé bet, Kí - nai Bolt (kör for ga lom nál), Var jú Au tós bolt, Tóth Józsefné, Som Lajosné, Sallai Ta más, Ko vács Haj nal ka, Szélyes Ben zin kút, Nagy Gáborné, Pe - len ka Pa vi lon, Kis Andrásné, Fe ke te Lászlóné, Csa pó And rás, Pató Te am Kft., Jenei Ist ván, Tóth Jó zsef, Mácsai Vik tor, Liszkai Jó zsef, Gó lya Jó - zsef Loby, Bomix Ben zin kút, Ben dzsó Be ton, Se res Sán dor, Hor váth György, Dusa Jó zsef, Baranyi Mik lós. tom bo la hú zás hoz aján dé kot fel aján lók nak: Szent And rás-dom bi Va dász tár sa ság, Demény Ét te rem, Jáz min Szép ség sza lon, Tim Sport, Kajtor Pé ter, Pó ló Di vat, Si ma Il di - kó fod rász, Vas úti Ve gyes bolt, Vas út ál lo má si Biszt ró, Park Presszó, Horák Má ria, Sport Presszó, For tu na Bü fé, Au tó al kat rész Bolt, Aqua Fontis Pa ti ka, Swing Kis áru ház, Éli ás Ferencné, Csil la Fo tó, Hatalyák Op ti ka, 2000Mester Bolt, Kék páf rány Vi rág bolt, Kó nya ABC, Sá ra P. Me ző gaz - da sá gi Bolt ja, Lip csei Sö rö ző, Ta más Pa ti ka, Molnárné Bí ró Ka ta lin, Ka ti Vi rág, Trincsi To tó zó, Kas tély Üz let ház, Szil ágyi Józsefné, Demény Zöld - ség, Ram szesz Pizzéria, Szé kely Éva kéz mű ves (Hévízgyörk), Szilka Sza lon, Loby Au tós bolt, Ked ven cek Bolt ja, Mol nár Mó ni ka (Avon), Tóth Mi - hály vi rág ker tész, Maldrik Au tós bolt, Virgancné Bolbás Edi na var ró nő, Pató Te am Kft, Krisz ti na La kás fel sze re lés, Szá mí tás tech ni ka Bolt, La kás - tex til - Zséli Er zsé bet, Palócz CBA dol go zói, Ki rály ABC, Ki rály Gyön gyi fod rász, Fan tá zia Bú tor bolt (Gö döl lő), Vi rág trend (Hévízgyörk), Pe pi ta Pont pa pír bolt, Tóth Ani ta lovasoktató, Macs ka szem és Hor gász bolt, Virganc Fes ték bolt, Babu Vi rág bolt, Cimbaliband - Unger Ba lázs, Mo gyo - ró di Ze ne kar, Némó Aján dék bolt, Gyógy nö vény bolt, Ma ri ann An gol Ru ha Tur ká ló, Var jú Ba lázs szü lei, Kratokfil Sán dor (Kartal), Tóthné és Somné óvó né nik. egyéb aján dé ko zók nak: Szil ágyi Jószefné Ju li ka és a Többsincs Óvo da és Böl cső de dol go zó i nak az ál ta luk ké szí tett mé - zes ka lács fo cis tá kat, Gólyáné Erikanak a fel lé pők nek ké szí tett tor tá it, Sallai Ri tá nak min den asz ta li vá zá ba tett vi rág csok ra it, Sallai Zoliéknak a név re szó ló bo ro kat. a fel lé põk nek: Turai Ko mé di á sok Szini-Mini cso port ja (ve ze tő: Dilignes Károlyné), Jász be ré nyi Vi ga nó AMI turai nép - tánc ta go za ta (ve ze tő: Szokolik Sza bolcs), Maczkó Ádám - Stand up Comedy. Pró bál tunk na gyon fi gyel ni, hogy ne ma rad jon ki sen ki a fel so - ro lás ból, de elő for dul hat, hogy még sem si ke rült. Ezért el né zést ké rünk at tól, aki szán dé kunk el le né re eset leg ki ma radt.

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök 118. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 170/2005. (IX. 1.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 21., kedd 31. szám I. kö tet Ára: 4807, Ft TARTALOMJEGYZÉK 57/2006. (III. 21.) Korm. r. A gyám ha tó sá gok ról, valamint a gyer mek vé del

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

Pan non hal ma, 2011.

Pan non hal ma, 2011. Meditációk a Szûzanya életérõl Szentóra-iMádSág Szûz Mária tiszteletére ös sze ál lí tot ta: Bán he gyi Mik sa OSB Pan non hal ma, 2011. 1. Szûz Má ria, is ten any ja Ének: Má ri át di csér ni... (SzVU

Részletesebben

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása TISZTELT TAGTÁRSAK! 1994. ja nu ár 26-án 151 sze mély meg ala kí tot - ta a Moz gás kor lá to zot tak Mély kú ti Egye sü le tét. A he lyi szer ve zet lét re ho zá sá nak több cél ja is volt. Leg fon to

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete 3048 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/48. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez

Részletesebben

A nonprofit számvitel alapjai

A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Képzési Füzetek Dr. Baráth Katalin A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010 NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK Dr. Baráth Katalin Nonprofit számvitel alapjai Landorhegy

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 31., péntek 35. szám I. kö tet Ára: 943, Ft TARTALOMJEGYZÉK 24/2006. (III. 31.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. júni us 21. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/25. szám Ára: 345 Ft ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny bolt új hely re, a

Részletesebben

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 y szám: 16112 * * * A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (Cg.: [01 09 920128]; szék hely: 1055 Bu da pest, Baj csy-zsi

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2089-2192. OLDAL 2008. május 8. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁJUS 10. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft I. Jogszabályok

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24 2 0 1 2. F E B R U Á R egyenlítô M E L L É K L E T BÁ RÁN DY GER GELY PhD OR SZÁG GYÛ LÉ SI KÉP VI SE LÔ AZ IGAZ SÁG ÜGYI AL KOT MÁ NYO ZÁS KRONOLÓGIÁJA A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 737-888. OLDAL 2006. március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK 70/2007. (IV. 14.) Korm. r. Egyes mun ka vé del mi tár gyú kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról... 2948

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

KÖNYVEK A HA TAL MI PA RA DIG MA ÉR TEL ME ZÉ SI LE HE TÕ SÉ GEI A SZER VE ZET EL MÉ LET BEN. PAPHÁZI Ti bor

KÖNYVEK A HA TAL MI PA RA DIG MA ÉR TEL ME ZÉ SI LE HE TÕ SÉ GEI A SZER VE ZET EL MÉ LET BEN. PAPHÁZI Ti bor Szociológiai Szemle 2006/1, 116 128. KÖNYVEK A HA TAL MI PA RA DIG MA ÉR TEL ME ZÉ SI LE HE TÕ SÉ GEI A SZER VE ZET EL MÉ LET BEN PAPHÁZI Ti bor Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet H-1134 Budapest,

Részletesebben

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 189, Ft. Oldal

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 189, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ 135. szám TARTALOMJEGYZÉK 28/2006. (XI. 6.) PM r. A pré mi um évek prog ram mal, va la mint a kü lön le ges fog lal koz ta tá si

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete 26734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/193. szám A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. FEBRUÁR 15. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1260 FORINT TARTALOM Oldal I. RÉSZ SZEMÉLYI HÍREK 5/2008. (I. 31.) ME h. egyes két ol da lú gaz da sá

Részletesebben

Hírmondó. Fegyverneki. Bu da pes ten az Er dő há ti tán cok. Gránitdiploma. Zbrojnikyben jár tunk

Hírmondó. Fegyverneki. Bu da pes ten az Er dő há ti tán cok. Gránitdiploma. Zbrojnikyben jár tunk Fegyverneki Hírmondó Fegyvernek Önkormányzatának kiadványa XVIII. évfolyam 5. szám 2007. október 17. Bu da pes ten az Er dő há ti tán cok Szep tem ber 14-én há rom fegyverneki előadóművészeti cso port

Részletesebben

Paradicsomtermesztés melegvízzel. Részletek a 6-7. oldalon. Horák Mária képviselő a turai sportkoncepcióról

Paradicsomtermesztés melegvízzel. Részletek a 6-7. oldalon. Horák Mária képviselő a turai sportkoncepcióról 1991 2011 20éves a ingyenes közéleti havilap XX. évfolyam 7 8. szám 2011 július augusztus Paradicsomtermesztés melegvízzel KivitelezésiszaKaszbana8milliárdforintosberuházás A mint egy 8 mil li árd fo rin

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök. 80. szám. Ára: 1755, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök. 80. szám. Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök 80. szám Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. május 29., csütörtök 80. szám Ára: 1755, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 3. szám 2008. már ci us 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA XX. évfolyam 1. szám www.domsod.hu A HELYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 2010. január Ára: 150.- Ft Új esztendõ új jót hozzon, régi jótól meg ne fosszon, S ha már több jót nem is hozhat, vigye el a régi rosszat.

Részletesebben

Hírmondó. Fegyverneki. A tartalomból. Kitüntették a Nõi kart. Polgármesteri köszöntõ

Hírmondó. Fegyverneki. A tartalomból. Kitüntették a Nõi kart. Polgármesteri köszöntõ Fegyverneki Hírmondó Fegyvernek Önkormányzatának kiadványa XXII. évfolyam 1. szám 2011. február 16. Fegy ver nek Ön kor mány zat Kép vi se lõ tes tü le te 1992-ben Fegyvernekért, Fegy ver nek Köz szol

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. má jus 24., szerda 62. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK 40/2006. (V. 24.) FVM r. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

Bal la gás sal fe je zõ dött be a 2012/2013-as tan év

Bal la gás sal fe je zõ dött be a 2012/2013-as tan év XXI. év fo lyam 7. szám 2013. júli us Ára: 120 Ft Bal la gás sal fe je zõ dött be a 2012/2013-as tan év Bár a ta ní tás jú ni us 13-án már be fe - je zõ dött az ál ta lá nos is ko lá ban, hi va ta - lo

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 14. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/11. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

A nemzeti energiapolitika eredményei és esélyei

A nemzeti energiapolitika eredményei és esélyei Jun4.qxd 2012.06.20. 7:39 Page 144 A nemzeti energiapolitika eredményei és esélyei Járosi Márton Kacsó András A ve ze té kes ener gia szol gál ta tá sok ter mé sze tük nél fog va köz ér de kû ek; nagy

Részletesebben

Kedves Olvasóink! 2.- 3. ol dal: A ci gány ki sebb ség. vá ro sunk ban. 9. ol dal: éj jel-nap pal. Egy ne gye di kes gim na zis ta port - ré ja.

Kedves Olvasóink! 2.- 3. ol dal: A ci gány ki sebb ség. vá ro sunk ban. 9. ol dal: éj jel-nap pal. Egy ne gye di kes gim na zis ta port - ré ja. Ára: 30, Ft VII. évfolyam 1. szám W JÁSZAPÁTI ÉS KÖRNYÉKE FÜGGETLEN havilapja W 1996. január W Új évi kö szön tô Mint az Önök or szág gyû lé si kép vi se lô je, ez úton sze ret ném az új év al kal má ból

Részletesebben

1956 HA TÁ SA A KÁ DÁ RI AG RÁR PO LI TI KA KI ALA KU LÁ SÁ RA

1956 HA TÁ SA A KÁ DÁ RI AG RÁR PO LI TI KA KI ALA KU LÁ SÁ RA 1 Var ga Zsu zsan na 1956 HA TÁ SA A KÁ DÁ RI AG RÁR PO LI TI KA KI ALA KU LÁ SÁ RA Bevezetés A ma gyar pa raszt ság ere jét, po li ti kai érett sé get, oly kor böl - cses sé gét mi sem bi zo nyít ja job

Részletesebben

Tisz telt Pi li si La ko sok! EGYÜTT EGY SZEBB PILISÉRT!

Tisz telt Pi li si La ko sok! EGYÜTT EGY SZEBB PILISÉRT! www.pilis.hu HÍRNÖK ÖNKORMÁNYZTI HÍREK 3 TÁJÉKOZTTÓ TÛZGYÚJTÁS SZBÁLYIRÓL 2015. március 5-étôl hatályba lépett az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló 54/2014. (XII.5.) BM-rendelet sza bad té

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA http://www.kozbeszerzes.hu Éves elõfizetési díj 94 700 Ft Ára: 1630 Ft Az árak az áfát tartalmazzák. X. ÉVFOLYAM 135. SZÁM 2004. NOVEMBER 24. TARTALOM HIRDETMÉNYEK

Részletesebben

Nagy sze rû sport ered mé nyek kel zá rult a si ker év

Nagy sze rû sport ered mé nyek kel zá rult a si ker év XXIV. ÉV FO LYAM 7. szám ÁRA: 100,-Ft 2013. jú li us SZENT KI RÁ LYI www.szentkiraly.hu HÍR MON DÓ Nagy sze rû sport ered mé nyek kel zá rult a si ker év Az is ko la tör té ne té nek leg si ke re sebb

Részletesebben

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 26., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 26., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ja nu ár 26., szombat 13. szám TARTALOMJEGYZÉK 9/2008. (I. 26.) Korm. r. Egyes épí té si tár gyú kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról... 622 10/2008.

Részletesebben

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből 68 Emlékek között Karinthy Gáborról Kö ze leb bi kap cso lat ba ti zen há rom éves ko rom ba ke - rül tünk egy más sal. Álom vi lág ban élt, ami ta lán nem lett vol na

Részletesebben

XXI. évfolyam 2012. augusztus * Dunaharaszti Város Önkormányzatának Lapja 4. oldal

XXI. évfolyam 2012. augusztus * Dunaharaszti Város Önkormányzatának Lapja 4. oldal XXI. évfolyam 2012. augusztus * Dunaharaszti Város Önkormányzatának Lapja DPMV ZRt. levele Változás a hulladékszállításban Derûvel élni az életet Képviselõ-testületi ülés 2. oldal 3. oldal 5. oldal 8.

Részletesebben

68. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. jú ni us 7., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

68. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. jú ni us 7., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. jú ni us 7., szerda 68. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 33/2006. (VI. 7.) GKM r. Az áruk nak TIR-iga zol vánnyal tör té nõ nem zet kö zi fu va ro

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

PUSZTAZÁMOR KÖZÉLETI FÓRUMA

PUSZTAZÁMOR KÖZÉLETI FÓRUMA INGYENES PUSZTAZÁMOR KÖZÉLETI FÓRUMA XV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2010. AUGUSZTUS A tartalomból Sikeres, kiegyensúlyozott idõszakot zárunk (5. old.) Elismerés a közösségért végzett munkáért (8. old.) Zámori Falunap

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. 861 Ft. Jog sza bá ly

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. 861 Ft. Jog sza bá ly CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 861 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá ly 23/2006. (VI II. 30.) HM ren de let A mun ka ügyi el len

Részletesebben

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA XX. évfolyam 4. szám www.domsod.hu A HELYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 2010. április Ára: 150.- Ft Fotó: Fábián Ilona Tavaszi munkálatok a házikertekben (Mezőgazdasági hírek 13. oldal) TAR TA LOM - Aranyos Kupa

Részletesebben

Hírmondó. Fegyverneki. A tartalomból. Köszönjük

Hírmondó. Fegyverneki. A tartalomból. Köszönjük Fegyverneki Hírmondó Fegyvernek Önkormányzatának kiadványa XXI. évfolyam 5. szám 2010. október 11. Tisz telt Fegyvernekiek, Tisz telt Vá lasz tók, Tisz telt La kos ság! Min de nek elõtt sze ret ném meg

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA http://www.kozbeszerzes.hu Éves elõfizetési díj 94 700 Ft Ára: 1740 Ft Az árak az áfát tartalmazzák. X. ÉVFOLYAM 70. SZÁM 2004. JÚNIUS 21. TARTALOM HIRDETMÉNYEK

Részletesebben