A Balassagyarmati járás Esélyteremtő-programterve

Átírás

1 Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Balassagyarmati járásban ÁROP-1.A A Balassagyarmati járás Esélyteremtő-programterve - 1 -

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés A járás bemutatása Történelmi gyökerek Jelenlegi állapot bemutatása: A települések szerkezete A települések közigazgatása A járás infrastrukturális ellátottsága Demográfiai helyzet és folyamatok A járás gazdasági helyzetének bemutatása A járáshoz tartozó települések bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A Járási Esélyegyenlőségi Programterv átfogó célja A JEP helyzetelemző részének célja A JEP IT célja A Járási Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (JEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő járási szabályozás rövid bemutatása Stratégiai környezet bemutatása Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A programhoz rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Jövedelmi és vagyoni helyzet Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

3 5.3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének általános jellemzői Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A nők szerepe a helyi közéletben A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Az idősek helyzete Az időskorú népesség főbb jellemzői Idősek munkaerő-piaci helyzete A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen

4 5.6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A járásban fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése Önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség A nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége For-profit szereplők részvétele a járási esélyegyenlőségi feladatok ellátásában A járási esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A partner szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása A Járási Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (JEP IT) A Járási IT részletei i területek részletes kifejtése i területek részletes kifejtése - MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK, ROMÁK i területek részletes kifejtése FOGYATÉKKAL ÉLŐK i területek részletes kifejtése NŐK i területek részletes kifejtése GYERMEKEK

5 6.1.6 i területek részletes kifejtése IDŐSEK Összegző táblázat Megvalósítás A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

6 1 Bevezetés Balassagyarmat Város Önkormányzata, mint a Balassagyarmati Járás székhely-települése sikeresen pályázott a Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Balassagyarmati járásban című, ÁROP-1.A tartalmú programra (továbbiakban: Pályázat). A Pályázat benyújtásakor már a járáshoz tartozó mind a 29 település rendelkezett Helyi esélyegyenlőségi programmal, melyeket az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlősé előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény valamint a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet rendelkezései alapján készültek el és kerültek feltöltésre a Türr István Kutatóintézet honlapjára. A Pályázatban továbbá minden település szándéknyilatkozatban vállalta az együttműködést. Pályázatunkban arra vállaltunk kötelezettséget, hogy a járáshoz tartozó 29 település helyi esélyegyenlőségi programjait összegyúrva, összehangolva létrehozzunk egy járási szintű esélyegyenlőségi dokumentumot. A dokumentum elkészítése során kapcsolatot tartottunk a Türr István Kutatóintézet alkalmazottjaival. Jelen Pályázatunkkal egy időben több magyarországi járás tűzte zászlajára ugyanezt a feladatot: járási szintű esélyegyenlőségi programterv megalkotását. Ezzel együtt mégis azt mondhatjuk a feladat újszerű, korábban hasonló dokumentum ismereteink szerint egyetlen járásban sem készült. Miért tartjuk fontosnak a Programterv megalkotását? A Balassagyarmati járás aprófalvas szerkezetű. Az egyes helyi esélyegyenlőségi programokban feltárt problémák, javasolt intézkedési tervek közös fellépéssel; esetlegesen közös pályázat kimunkálásával hathatósabb eredményt adhat. Az esélyegyenlőségi feladatok megvalósításán túl, korábbi együttműködéseink során is már számtalan alkalommal tapasztaltuk, hogy az együtt előkészített és lebonyolított programok sikeresek, eredményesek; függetlenül annak tárgyától, hisz példaként a csatornarendszerek kiépítésétől az árvíz-és belvíz védelmi programok megvalósításán keresztül a közös kulináris programok megszervezéséig számtalan formát említhetünk. Az esélyegyenlőségi programok összehangolása a program során lezajlott kerekasztal beszélgetéseken formálódott Reméljük, hogy az elkészült dokumentum nemcsak az itt élőknek; nemcsak a 29 érintett településnek és lakosságának, hanem példaként számos más hasonló helyzetben lévő járás településeinek is segítséget nyújt. Ennek érdekében az elkészült dokumentumot mind szélesebb körben törekszünk bemutatni, közzétenni: nagy nyilvánosságú rendezvényeken;a médián keresztül; illetve az interneten is:a járáshoz tartozó települések honlapjain, valamint a Türr István Kutatóintézet honlapján keresztül

7 2 A járás bemutatása 2.1 Történelmi gyökerek A járás kialakulása Nógrád vármegyéhez (szlovákul: Novohrad; németül: Neograd vagy Neuburg; latinul: Comitatus Nogradiensis vagy Comitatus Neogradiensis) köthető, ami közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A történelmi Felvidék területéhez tartozott. Területe jelenleg Magyarország és Szlovákia között van felosztva. A vármegye területe nagyrészt hegység, az Ipoly és a Duna mentén találhatóak szűk völgyek és a Nógrádi-medence. Hegységei a Kárpátok északi csoportjainak előhegységei. Fontos folyói a Duna, az Ipoly és a Zagyva. Északról Zólyom vármegye, keletről Gömör-Kishont és Heves vármegyék, délről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, nyugatról pedig Hont vármegye határolta. A vármegyét Szent István hozta létre Nógrádvár központtal, és egészen 1918-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része Csehszlovákia területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos Hont vármegyével közösen létrehozták Nógrád-Hont vármegyét. Az I. bécsi döntés értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított területeinek egy része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a második világháború után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent ben Nógrád-Hont vármegye nyugati, Hont részét Pest megye területéhez csatolták, maradék része pedig Nógrád megye lett. Az egykori vármegye északi, szlovákiai része 1996-tól a Besztercebányai kerülethez tartozik. A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva: Balassagyarmati járás, székhelye Balassagyarmat Füleki járás, székhelye Salgótarján Gácsi járás, székhelye Gács Losonci járás, székhelye Losonc Nógrádi járás, székhelye Rétság Szécsényi járás, székhelye Szécsény Sziráki járás, székhelye Szirák Ugyanakkor rendezett tanácsú város csupán egy volt a területén: Losonc. A Balassagyarmati járás Nógrád megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Balassagyarmat. Területe 532,94 km², népessége fő, népsűrűsége pedig 75 fő/km² volt elején július 15-én egy város (Balassagyarmat) és 28 község tartozott hozzá. A Balassagyarmati járás 1983-ig, a járások általános megszüntetéséig is létezett, 1950-ig Nógrád vármegyéhez, azután Nógrád megyéhez tartozott, székhelye ekkor is mindvégig Balassagyarmat volt. A 20. század elején 40 község tartozott hozzá, melyek közül 4 volt nagyközség (Balassagyarmat, Érsekvadkert, Lest és Túrmező), a 36 kisközség pedig 10 körjegyzőségbe volt beosztva. A járás területe kataszteri hold volt, a lakóházak száma 6087, a lakosság pedig fő volt

8 A lakók közül magyar, 191 német, 9825 szlovák, 3 román, 7 szerb anyanyelvű volt, 171 főnek pedig más anyanyelve volt. Magyarul összesen fő tudott beszélni, írni és olvasni pedig fő. Vallásra nézve római katolikus, , görög katolikus 29, református 286, evangélikus 9143, görögkeleti 26, izraelita 2603, egyéb vallású pedig csupán 5 fő volt. 2.2 Jelenlegi állapot bemutatása: (Forrás: Wikipédia) Nógrád megyében jelenleg 6 járás van: a salgótarjáni, a bátonyterenyei, a pásztói, a szécsényi, a rétsági és a balassagyarmati. A balassagyarmati járás Nógrád megye észak-nyugati részén a rétsági, a szécsényi és a pásztói kistérségek között helyezkedik el, észak felől pedig a szlovákiai nagykürtösi járással szomszédos. A balassagyarmati járáshoz 29 település tartozik. Ami a vizsgált térség belső tartalmát illeti, az alig változott az elmúlt években. Jelenleg egy, hazai viszonyok között közepes nagyságú városa van a járásnak, a székhely, Balassagyarmat. A települések lakosságszám szerinti besorolása nem változott 2006 Ipolyszög község önállóvá válása - óta: 1db 10ezer fő feletti-, 2db 2000fő feletti-, 6 db 1000 fő feletti és 3 db 300fő alatti település található a kistérségben. A kistérségben a népsűrűség a 2001-es 80 fő/km-ről mára 76 fő/km-re csökkent. A népsűrűségi adatok közül is magasan kiemelkedik Balassagyarmat város, amely az első helyen áll, míg a többi település népsűrűsége nem haladja meg a 100 főt sem, legkevesebb Terény községé, 18 fő

9 2.2.1 A települések szerkezete Balassagyarmati járás 29 közigazgatási településből áll össze, jellemzően aprófalvas szerkezetű. A statisztikai térséget egy város és 28 falu alkotja. A városban lakók száma az összlakosság 41,2 %-a, valamivel több, mint 3 %-os csökkenést jelent az előző évekhez viszonyítva. Ugyanakkor a fentiekből következtetve megállapítható, hogy a vidéki lakosság száma 58,8 %-a a térség összlakosságának. A községek átlagos népességszám 931 fő, amelyből az is következik, hogy a vidéki lakosság külső látszatra nem hozott olyan nagyarányú csökkenést, mint a városban, mégis, falunként közel 70 fővel lett kevesebb a népesség a térség falvaiban. A települések létszámarányos nagyságát nézve igen változatos statisztikai adatokat mutat, egy (országos viszonylatban közepes nagyságrendű) városa van, Balassagyarmat, amely 10 ezer fölötti népesség számmal rendelkezik. Ugyanakkor hiányoznak a járást erősítő kisvárosok, amelyek fő feletti lélekszámmal rendelkeznének. Ezek szerepe főleg a mikrotérségek szervezésében játszhatna, illetve bírhatna nagyobb szereppel. A községek nagy többsége 500 és 1500 közötti lakóból áll. A fő feletti települések száma megegyezik az előző ciklusban mérttel, azaz két (Érsekvadkert és Bercel) falunak van ennél magasabb számú lakója. Az 500 fő alatti települések száma hét (Csesztve, Csitár, Debercsény, Iliny, Szécsénke, Terény). E nagyságrendi megosztás az alábbi táblázatban foglalható össze: Település nagysága 500 fő alatti fő fő fő fő fő feletti Település száma A települések közigazgatása A térség aprófalvas szerkezetének belső tartalmát, fejlettségét, gazdaságát-, továbbá nagyságát tekintve is nagyon különböznek egymástól. A 29 településből mindössze 1 város van, a többi pedig falu. Sajnos egyetlen település sincs, amely kisvárosi ranggal bírjon. Igaz a falvak nagy többsége kétharmad része még az fős népességet sem éri el. A 100 főt számláló lakos számtól főig, különböző változattal található a népesedés. Mindez meghatározhatja közigazgatási és gazdasági helyzetüket, szerepvállalásukat a térségben, valamint viszonyukat a térségi és térségen kívüli településekhez. Minden település rendelkezik saját, önálló önkormányzati testülettel és polgármesterrel. Tovább bonyolítja a települések belső szerkezetét, hogy közigazgatásilag egy-egy önállónak mondott település belső szerkezete is rétegződik és több részegységnyi települést takar, ugyanakkor egységet alkotnak: Bercel-Ordaspuszta-Jákotpuszta; - 9 -

10 Szanda-Szőlőkalja-Szandaváralja-Cservölypuszta-Nelásdpuszta, Terény-Kiskérpuszta, Balassagyarmat--Újkóvár-Nyírjespuszta-Galibapuszta Csesztve-Bakópuszta. A kis egységek puszták, vagy tanyák, melyeket csak néhány család lakja, illetve a városnál város részként jelennek meg kissé távolabb a várostól, például Balassagyarmat esetében Újkóvár A járás infrastrukturális ellátottsága

11 - 11 -

12 2.2.4 Demográfiai helyzet és folyamatok A 29 települést tömörítő balassagyarmati körzetben alig 43 ezer fő lakik, a megyei népesség 19,5 %-a. Balassagyarmat városa mintegy 16 ezer főnek adott otthont. A lakónépesség az utóbbi 2 évben alig csökkent. A 60 éves és idősebb népesség aránya a 6 körzetből a második legalacsonyabb értéket mutatja

13 A születések száma egyre csökkenő tendenciát mutat. Szélsőséges példaként említhető Dejtár ahol a szám egyharmadára csökkent a 4 évvel ezelőtti adatokhoz képest vagy éppen Debercsény ahol senki sem született ezen időszak alatt. A másik negatív tendencia a lakosság folyamatos elöregedése, különösen az aprófalvakban. A 60 év felettiek aránya folyamatosan nő. Az 1999-es adatokhoz képest például Magyarnándorban 236-ról 306-ra, Herencsényben 197-ről 310-re, Dejtáron 338-ról 436-ra nőtt a 60 év felettiek száma

14 Ez viszont nem csupán ezen kistérség sajátossága. Nógrád megye 6 körzete közül a Balassagyarmati kistérség még a fent említett adatok birtokában is a második legalacsonyabb értékeket mutatja. Általában véve tehát a térségben a népesség létszám alakulását nézve jelentős csökkenés mutatkozik. A népesség csökkenés leginkább a várost, Balassagyarmatot érinti, amely szinte minden évben negatív számot jelent. A város mellett voltak falvak is, ahol jelentősen csökkent a népesség száma: Magyarnándor 53 fő, Cserhátsurány 28 fő, Patvarc 38 fő, Szanda 62 fővel. Voltak települések, ahol viszont jelentősebb növekedés volt. Dejtár 63 fő, Drégelypalánk 169 fő, Érsekvadkert 62 fő, Herencsény 45 fő, Ipolyvece 36 fő, Nógrádkövesd 49 fő, Terény 33 fő

15 A demográfiai változásokat alapvetően meghatározó folyamatok a születések, az elhalálozások és a vándorlásokból adódó áttelepültek, illetve elvándoroltak száma. A térség népesség változása negatív tendenciát mutat, ám ez összességében nem mondható jelentős változásnak, mindössze 0,4 % -os csökkenés. A születési és halálozási adatok összevetése mutatja a természetes szaporulat alakulását. Ez jelentősen negatívumot mutat. Jól látható, hogy az 1458 fő születéssel (újszülöttel) szemben az elhalálozottak száma fő. A térség népességének alakulása tekintetében további kiemelt figyelmet kell fordítani az elvándorlásra. A születési és halálozási adatok, valamint az elvándorlás alakulását figyelve megállapítható, hogy a lakosságszám folyamatosan csökken. A problémát az jelenti, hogy mindez a természetes szaporulat negatívumából következik. Talán abban reménykedhetünk, hogy ez a tendencia a jövőben megszűnik és talán pozitív irányba mozdul. Ezt látszik igazolni, hogy a népesség csökkenése megállni látszik és a lakosság száma nem igen fogy tovább, az állapot jelenleg stagnál. A kiemelten veszélyeztetett településeken (Becske, Csesztve, Csitár, Debercsény, Galgaguta, Iliny, Nógrádmarcal, Szécsénke) az elnéptelenedési ráta nem nőtt. Elvándorlás helyzete:

16 2.2.5 A járás gazdasági helyzetének bemutatása

17 Turizmus tekintetében:

18 Vállalkozások helyzete:

19 Foglalkoztatási helyzet:

20 - 20 -

21 A járásban működő non-profit szervezetek alakulásának bemutatás:

22 2.3 A járáshoz tartozó települések bemutatása Balassagyarmat Balassagyarmat Észak-Magyarországon, Nógrád megye északnyugati szegletében, a szlovákmagyar államhatár mentén, az Ipoly folyó bal partján, a Nógrádi-medencében fekszik. A város a palóc nyelvjárás egyik kitüntetett helyén fekszik, a palóc kultúra számos emlékét őrzi. Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód Balassagyarmat Ipolytarnóc és a 75-ös számú Vác Diósjenő Drégelypalánk Balassagyarmat vonalain közelíthető meg. Autóval a főváros felől a 2-es számú főúton Rétság után a 22-es számú főútra térve Salgótarján irányában tovább haladva, kényelmes tempót választva másfél óra elteltével érhető el a város. Budapesttől való távolsága 80 km, Salgótarjántól és Váctól egyaránt 45 km távolságra fekszik. A város nevezetességei közt említhető: Palóc Múzeum és skanzen (néprajzi gyűjtemény) (Palóc liget 1.) Képtár - kortárs képzőművészeti gyűjtemény (Civitas Fortissima tér 1.) Szerb templom - időszaki kiállítások (Szerb utca 5.) Horváth Endre Galéria - időszaki kiállítások (Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, Rákóczi fejedelem út 50.) Csillagház - klasszicista épület, helytörténeti gyűjtemény (Rákóczi fejedelem út 107.) Egykori vármegyeháza - klasszicista, Kasselik Ferenc tervei alapján között épült épület (Civitas Fortissima tér 1.) Mikszáth Kálmán lakóháza (Madách utca 8.) Szabó Lőrinc lakóháza (Szabó Lőrinc utca 10.) Római katolikus Szentháromság-templom (barokk, között épült; Rákóczi fejedelem út 22.) Az angolkisasszonyok zárdája (Civitas Fortissima tér 7.) Bosco Szent János Szalézi rendház és templom (1935; Kossuth Lajos utca 41.)

23 Balassagyarmati evangélikus templom (barokk, között, tornya között épült; Kossuth Lajos utca ) Egykori Balassa Szálloda (klasszicista, Petőfi Sándor kétszer is megszállt itt; Rákóczi fejedelem út 39.) Pannonia Motorkerékpár Múzeum (Kossuth Lajos utca 1.) Műemlék ortodox zsidó temető (Temető utca 6.) Civitas Fortissima múzeum (Bajcsy-Zsilinszky utca 8.) A volt Pénzügyi Palota épülete (Bajcsy-Zsilinszky utca 6.) A megyei bíróság épülete (Köztársaság tér 2.) A Városháza épülete (Rákóczi fejedelem út 12.) A református templom (Ady Endre utca 10.) Szabadtéri képzőművészeti alkotások Minden évben Anna napján tartják az Anna napi palóc búcsút, mely egyben alkalmat szolgáltat a palóc kultúra népszerűsítésére is. A településen működő Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény rendszeresen szervez koncerteket az év folyamán. Nemzetközi hírű a több mint egy évtizede minden nyáron megrendezésre kerülő "Zene határok nélkül" című rendezvény, melyen számos ország fiatal zenészét városunkba vonzza. Minden év januárjában a csehkiverés emlékére felvonulást tart a Civitas Fortissima Egyesület. Évente a tanév utolsó napján a város középiskolái által választott képviselők egy napra átveszik jelképesen a város irányítását (Diákjuniális). A városhoz tartozó Nyírjes üdülőtelepen évente megrendezik a Palóc Triatlon nevű sportgálát. Balassagyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete városunk fejlesztése, és a települések együttműködésének előmozdítása érdekében testvérvárosi kapcsolatot létesített a németországi Heimenkirch (1995.), a lengyelországi Ostroleka (1999.), a romániai Dés (2000.), az olaszországi Lamezai Terme (2002.), az ukrajnai Szolyva (2005.) és a szlovákiai Szlovákgyarmat (2007.) városokkal. Ennek keretében az intézményes és egyéni kapcsolatok kialakítása és megerősítése érdekében tapasztalatcseréket, közös rendezvényeket szerveznek, ez elsősorban a művelődés, oktatás, sport, kultúra, gazdaság, valamint a közösségi és társadalmi élet egyéb területein is. A kapcsolatok a barátság erősítésén keresztül lehetővé teszik a polgárok életfeltételeinek javítását, valamint a polgárok békés egymás mellett élését. Balassagyarmat város lakossága 2007 óta folyamatosan csökken, ennek oka a születések alacsony számában és az elvándorlásban keresendő. A településen a regisztrált munkanélküliek száma jelentősen magas kiemelkedő a év, a nyilvántartott álláskeresők száma ennek több mint 50%-a. A január 1-i állapot szerint a regisztrált munkanélküliek száma 515 fő. Becske Becske a Cserhát hegységben a Galga-patak völgyében a Szanda-hegy lábánál található. A településhez legközelebb eső város Balassagyarmat, mely 20 km távolságra van

24 A község vonattal a MÁV 78-as számú Aszód Balassagyarmat Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. A falu teljes népessége a augusztus 27-i KSH adatok alapján 546 fő. Munkanélküliség tekintetében a településen a január 1-i állapot szerint a regisztrált álláskeresők száma 27 fő. Becske egyik fontos nevezetessége az 1820 körül épült Balás-kúria, mely klasszicista stílusban épült. A II. világháború után a helyi intézményeknek adott otthont. Jelenleg magántulajdonban van, és magánszálláshelyek kerültek kialakításra. Mára az ország hetedik buddhista sztúpájával is büszkélkedhet a falu. A Kékszivárvány Népdalköre a helyi hagyományokat ápolja, illetve eleveníti fel egy-egy előadása alkalmával falunapkor, vagy mikor az idősek előtt tiszteleg a közösség. A községben óvoda és alsó tagozatos iskola működik. Az infrastruktúra teljesen kiépült. A község jó közlekedési viszonyokkal rendelkezik. A településen, a Művelődési Házban nyilvános könyvtár működik, mely heti két alkalommal áll rendelkezésre a könyvtár látogatóinak, és itt kap helyet a sport a labdarúgó mérkőzések idején. A Művelődési Ház parkjában található a szabadtéri színpad, mely a kulturális rendezvényeknek ad otthont. Bercel Bercel Nógrád megye déli felén, a Cserhát középső részén fekszik. A településhez legközelebb lévő város Balassagyarmat, mely 28 km-re található. A Pest megyei Vác 32 kmre, míg Budapest és Salgótarján egyaránt 80 km-re húzódik. A környező városokba és Budapestre a Nógrád Volán rendszeres autóbuszjáratai biztosítják a közlekedést. A népesség szám tekintetében 2007 és 2013 közötti időszak ingadozónak mondható a településen. A falu lakóinak száma a augusztus 27-i KSH adatok alapján 2063 fő. A településen az aktív keresők az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben és egyéni vállalkozóként dolgoznak. A munkanélküliség a településen 8%-os. A 2014 január 1-i állapot alapján a regisztrált munkanélküliek száma 93 fő. A községben működő intézmények a Csemete-kert óvoda, és a Széchenyi István Általános Iskola, továbbá a faluban mozgó könyvtár üzemel. A könyvtárnak a Széchenyi István Általános Iskola ad helyet. Cserháthaláp Cserháthaláp a Palócföld szívében, Belső- Cserhát gyönyörű völgyében helyezkedik el. Balassagyarmattól 12 km-re található. Cserháthaláp 1990-ben körjegyzőséget hozott létre a szomszédos Magyarnándor és Debercsény községekkel

25 2013 januárjától a község a falu egyetlen nevelési intézménye a Cserháthalápi Csemete Óvoda, az általános iskolás korú diákok a magyarnándori intézményben tanulhatnak. A település Művelődési házában működött a községi könyvtár, valamint a nagyteremben mozielőadásokat tartottak ben ez teljes felújításra került sor, valamint megépült a szabadtéri színpad. A faluban a hagyományőrzés szép példája, hogy a 2002-ben újjá alakult helyi hagyományőrző csoport különböző községi rendezvényeken lép fel, valamint a környező községek rendezvényein is közreműködik palóc népdalokkal, zenés-táncos műsorával. A településen évente megrendezésre kerül a Gyermeknap, melyre május utolsó szombatján kerül sor már több mint 20 éve. A település minden évben egy nyugdíjas találkozót is szervez, melynek megrendezésével szeretnék kifejezni az idősek iránti tiszteletet, és lehetőséget adni számukra egy kellemes délután eltöltésére. A faluban már több éve karácsonykor felállítást nyer a szabadtéri színpadon az életnagyságú betlehem, és karácsonyi műsort adnak a gyerekek a falu lakóinak. A településen lehetőség szerint évente megrendezésre kerül a húsvéti, és a vendégségi bál. Ezen felül a faluban 2 vendéglátóipari egység, egy óvoda és falugondnoki szolgálat is működik. A község népessége az elmúlt időszakban folyamatos csökkenést mutat, az augusztusi KSH adatok alapján Cserháthaláp lakóinak száma 355 fő. A településen élő aktív korúakhoz képest az álláskeresők száma % között mozog az utóbbi években. A településen, év elején a regisztrált munkanélküliek száma 17 fő volt. A falu a jogszabályok által kötelezően ellátandó alapellátásokat biztosítja. Az étkeztetést és a falugondnoki szolgálatot közvetlenül, a családsegítést és a gyermekjóléti szolgálatot társulás által, míg a házi segítségnyújtást, a támogató szolgálatot és a közösségi ellátást a Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása közreműködésével látja el. Cserhátsurány Cserhátsurány az Észak-magyarországi régióban, Nógrád megyében található. Budapesttől 86,5 km, a megyeszékhely Salgótarjántól 57 km távolságra, míg Balassagyarmattól 17 km-re található. A település megközelíthető a 21-es út irányából, Balassagyarmat járási központtól, és az M2 főút irányából. Turisztikai szempontból kiemelkedő, hogy a Kéktúra útvonal egyik állomás és bélyegzőhelye. Cserhátsurány nevezetessége többek közt a Római katolikus templom, a Jánossy-kastély és a Simonyi-kastély. Cserhátsurány Önkormányzatának közös hivatalához Mohora és Herencsény községek tartoznak. A település demográfiai helyzetét tekintve elmondható, hogy a lakosság fogyása és elöregedés jellemző Cserhátsurányra

26 Az öregedési index értéke az elmúlt 4 év távlatában 54%-os, tehát a fiatalos népességszerkezet nem lelhető fel, ugyanakkor fokozatosan növekedő eltartott népességgel kell számolni az aktív korú lakosság fokozatosan csökkenő számával szemben. A községben a nyilvántartott álláskeresők aránya az aktív korú lakosság 16%-a felett stagnál az elmúlt években év elején a regisztrált munkanélküliek száma 63 fő volt a településen. Az intézményhálózat tekintetében a községben működő iskola 2012-ig önkormányzati fenntartású volt, ezt követően egyházi fenntartásba került, és az addig Tessedik Sámuel Általános Iskola néven működő intézmény a Szent István Általános Iskola nevet vette fel. Tessedik Sámuel nevét az önkormányzat fenntartásában maradt Napközi otthonos Óvoda viseli. Csesztve A település Balassagyarmattól délre, 7 km-re található. A falu teljes népessége 315 fő (KSH adatok augusztus 27.). Az aktív korú népességhez viszonyítva a nyilvántartott álláskeresők száma magas, év elején a regisztrált munkanélküliek száma 29 fő volt. A községben nem működik óvoda és általános iskola sem. A településen nincsenek ipari üzemek, a vállalkozások száma kevés, ebből eredően a foglalkoztatási lehetőség minimális. Az aktív korú munkavállalók nagyrészt Balassagyarmatra, Szügybe járnak dolgozni. A községben minden évben megrendezésre kerül október elején a Madách Imre tiszteletére tartott emléknap. Ennek keretében előadásokon adják közre a költő munkásságának kutatásában elért legfrissebb eredményeket. Csitár Csitár Nógrád megye északi részén, Balassagyarmattól 12 km-re található. A település kapcsolattartása a megye városaival és a fővárossal a települést érintő autóbuszjáratok révén biztosított. A KSH augusztus 27-i adatai szerint 402 állandó lakos él a településen. A településen az idősek aránya magas a fiatalkorúakhoz képest, tehát ez az arány elöregedési indexet mutat. A községben 34 fő a regisztrált munkanélküliek száma. Csitár Község Önkormányzata a február 1-jén megalakult Őrhalmi Közös Önkormányzati Hivatal révén látja el a jogszabályban előírt kötelező államigazgatási feladatait. A helyi óvoda az Őrhalmi Napközi otthonos Óvoda tagóvodája. A Gyermekjóléti és Családsegítő Társulást a környező települések (Iliny, Hugyag, Őrhalom, Szügy, Csesztve, Nógrádmarcal) önkormányzataival együtt látják el

27 Kistérségi társuláson keresztül működtetik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, pszichiátriai betegek közösségi ellátását, és a szenvedély-betegek közösségi ellátását is. Csitárban működik Őrhalom, Csitár, Iliny Községek társult Idősek klubjának tagintézménye is. A településen működik az Őrhalom és Térsége Polgárőr Egyesület. A faluban évente megrendezésre kerül az idősek napja, és falunapot is tartanak. A település természeti környezete kedvező lehetőségeket biztosít a vidéki turizmus fejlesztésére. Debercsény A község az Észak-magyarországi régióban, Nógrád megyében található, Balassagyarmattól délre, illetve Rétságtól keletre. A település megközelíthető a 2. számú főútról Rétság irányából. A tömegközlekedést az autóbuszjáratok biztosítják. A település népesség tekintetében kis lélekszámúnak mondható, hiszen az augusztusi KSH adatok alapján mindössze 69 fő a lakóinak száma. A település alacsony számú lakosságához viszonyítva az álláskeresők száma magasnak mondható, a januári adatok szerint a faluban a regisztrált munkanélküliek száma 12 fő. A község három középülettel rendelkezik: polgármesteri hivatallal, orvosi rendelővel és ravatalozóval. Művelődési intézményként faluház és könyvtár működik. Az önkormányzat egy fő falugondnokot is foglalkoztat. A község tagja a körzeti építéshatósági, gyermekjóléti és családsegítő, a szabálysértési, a közoktatási intézményfenntartó, az egészségügyi és a belső ellenőrzési társulásnak, a Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulásának, továbbá a Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulásnak. A település gyermekei részére az óvodai ellátás és általános iskolai oktatás Magyarnándorban fenntartott közös tulajdonú oktatási intézményben zajlik. Dejtár Magyarország északi részén, a Börzsöny-hegység és az Ipoly-folyó ölelésében fekszik. A község Budapesttől 75 km re helyezkedik el, jól megközelíthető Nagyoroszi és Drégelypalánk irányából illetve Balassagyarmat és Érsekvadkert felől. A település teljes népessége a KSH adatai alapján 1373 fő. A községben a januári adatok szerint 67 fő a regisztrált munkanélküliek száma. Az önkormányzat (részben önállóan, részben intézményfenntartó társuláson, részben a többcélú társuláson keresztül) biztosítja a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket. A községben a Művelődési Ház és Könyvtár biztosítja a kulturális szolgáltatásokat

28 A művelődési ház különböző programok igénybevételére ad lehetőséget, ilyen pl. a néptánc, modern tánc, a női torna stb. és rendezvények lebonyolítására is a lakosság rendelkezésére áll. A településen Általános Iskola (alsó és felső tagozattal) és óvoda is működik. Dejtár községe tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja az érintett települések irodalmi, történelmi, néprajzi és természeti értékeinek megóvása és bemutatása, továbbá a térség népszerűsítése és turisztikai fejlesztése. A falu értékeinek megőrzését, továbbvitelét az itt élő kézművesek, alkotók, művészek és kismesterség művelők is fontosnak tartják. A település látnivalói között említhető többek közt a Dejtári Tájház, Mária barlang, Milleniumi emlékpark, Szent Flórián szobor, és a Szentháromság szobor. Drégelypalánk Drégelypalánk a Duna Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Ipoly-völgyi Természetvédelmi Területen a Balassagyarmati Kistérségben helyezkedik el, a 2-es számú főút mellett, közel a szlovák határhoz. A település Balassagyarmat-Vác vasútvonal mentén helyezkedik el, és ezen a vonalon naponta mintegy 8 vonatpár közlekedik. A településekről autóbusszal Balassagyarmat is jól megközelíthető. Drégelypalánkról 7 közvetlen és 3 átszállásos járatpárral lehet utazni. A 2014-es KSH adatok szerint 1509 állandó lakos él a településen. A községben idén januárban 101 fő volt a regisztrált álláskeresők száma. Drégelypalánk Község Önkormányzata (részben önállóan, részben intézményfenntartó társuláson, részben a többcélú társuláson keresztül) biztosítja a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket. A községben művelődési ház, községi könyvtár és teleház is működik, ezek nyitva tartása rendszeres, így szolgáltatásaik gyakorlatilag folyamatosan igénybe vehetők. A művelődési házban rendszeres programok biztosítottak. A kulturális programok is bőséges kínálatot nyújtanak a település lakóinak és az érdeklődőknek, ilyen például a Szondi Várjátékok, a Múzeumok éjszakája, a Múzeumok őszi fesztiválja, művészeti, tudományos és ismeretterjesztő előadások. Érsekvadkert A község Nyugat-Nógrád térségében, a Nógrádi-medencében, Rétság és Balassagyarmat között, a 22. sz. főközlekedési út mentén helyezkedik el. Érsekvadkerten a Központi Statisztikai Hivatal augusztusi adatai alapján 3512 állandó lakos él. Munkanélküliség szempontjából, hasonlóan a többi Nógrád megyei településhez, kedvezőtlen helyzet mutatkozik, 2014 év elején 186 fő volt a regisztrált munkanélküliek száma

29 Az önkormányzat (részben önállóan, részben intézményfenntartó társuláson, részben a többcélú társuláson keresztül) biztosítja a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket. Az intézményhálózat vonatkozásában a faluban található Ifjúsági Ház, Könyvtár, Közösségi Ház, Öregek Egyesített Szociális Intézménye, továbbá a nevelési intézmények tekintetében óvoda és általános iskola is működik a településen. A házi segítségnyújtás ingyenesen elérhető a községben. A szakosított ellátási formák közül a támogató szolgálat, szenvedélybetegek közösségi ellátása és az öregek napközbeni otthona is biztosított Érsekvadkerten. A közművelődés kapcsán a községben a Mikszáth Kálmán Közművelődési Intézmény és Könyvtár ad lehetőséget a kulturális szolgáltatások igénybe vételére. A falu művelődési központja ezen felül rendezvények lebonyolítására is alkalmas. Gazdag helytörténeti gyűjteménynek ad otthont a Helytörténeti Emlékház, amely 2005-től működik. Galgaguta Galgaguta község Nógrád megye déli, délnyugati részén a Pest megye határán elhelyezkedő részben szlovák nemzetiségű község. A község a fővárostól mintegy 60 km-re, a megyeszékhelytől 75 km, Váctól valamint Balassagyarmattól egyaránt 30 km távolságra fekszik. Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód Balassagyarmat Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. Országúton a fővárosból indulva elsősorban az M3-as autópályán lehet elérni, de az M2-es autóúton Vácnál letérve is jól megközelíthető. A falu teljes népessége az augusztusi számokat tekintve 614 fő. A településen a januári állapot szerint 27 fő volt a regisztrált álláskeresők száma. A községben a gyermekek óvodai és iskolai nevelését, oktatását a Bercel Becske - Galgaguta Nógrádsáp - Szanda Közoktatási Intézményi Társulás fenntartásában működő Bercel - Becske - Galgaguta - Nógrádsáp - Szanda Községi Önkormányzatok Óvodája és Bölcsődéje Többcélú Intézménye, valamint a Bercel Becske - Szanda Községi Önkormányzatok Általános Iskolája látja el. Galgagután az óvodai és az általános iskolai nevelés egyaránt biztosított. A településen egy háziorvosi körzet működik, továbbá védőnői tanácsadásra is lehetőség adódik a településen élőknek. Herencsény Herencsény a Középső-Cserhát északi lejtőjén a Nagy-hegy (467 m) lábánál elterülő katlanban, a Feketevíz-patak partján fekszik

30 A község Budapesttől mintegy 100 km-retalűlható, vasútvonal legközelebb (10-12 km) Mohorán, ill. Magyarnándorban érhető el, ahonnan Balassagyarmat, valamint Aszód Budapest felé van vasúti kapcsolat. A falu a VOLÁN rendszeres helyközi járataival Balassagyarmatról jól megközelíthető. A település lélekszáma az augusztusi KSH nyilvántartás alapján605 fő volt. A regisztrált munkanélküliek száma 35 fő volt, mely a januári állapotot tükrözi. A községben a gyermekek óvodai nevelése a Herencsényi Napsugár Óvodában történik, míg az általános iskolai oktatás a Magyarnándori Általános Iskolában biztosított. A Herencsényre látogatók megtekinthetik a faluban a Római Katolikus templomot, a Nepomuki Szent János szobrot, és ellátogathatnak a Szabadidő parkba is. A községben és a környező településeken élők kikapcsolódására ad lehetőséget a minden évben megrendezésre kerülő Szent Mihály napi búcsú, Herencsényi Falunap, a Palócok Vigyázó Keresztje búcsú és a Herencsényi Szüret. Hont Hont a Börzsöny-hegység északi lábánál található, 2.5 km-re a szlovák határtól, a 2-es számú főközlekedési út mentén. Megközelíthető a 2-es főút mentén, valamint a Régi Ipolyság-Drégelypalánk vasútvonalon. A település lakosságának száma az elmúlt években fokozatosan csökkent, év elején 595 lakosú volt a község. A községben a regisztrált munkanélküliek száma 26 fő volt a januári adatok tükrében. Hont Község Önkormányzata (részben önállóan, részben intézményfenntartó társuláson, részben a többcélú társuláson keresztül) biztosítja a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket. A községben a Művelődési Ház és Könyvtár ad lehetőséget a kulturális szolgáltatások igénybevételére vágyóknak. A művelődési központban rendezvények lebonyolítása is biztosított. A településen a gyermekek óvodai nevelése megoldott, viszont nem működik általános iskola, így a gyermekek a környező településekre járnak. A környék egyik érdekes természeti látványossága a Honti-szakadék, amely a községgel együtt a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének része. Minden évben rendeznek a faluban gyereknapot és idősek napját, továbbá falunapot is tartanak. Hugyag Hugyag Község az Ipoly folyó partján, Észak-Magyarország területén, az egyik Nógrád megyében található. A táj látnivalókban gazdag. Zsáktelepülés. A település lábánál terül el az Ipoly folyó ártere. A házak közelében fekszik a Csujta tó is, közel 1 hektáros méretével. A falu

31 állandó lakosainak száma 834 fő. A 2010-es adatokhoz képest 2%-kal többen élnek Hugyag Községben. Alakosság 51,6%-a nő, 48,4 pedig férfi. Összességében a nemek szerinti megoszlás is kiegyensúlyozott. Sok családnál a mindennapos megélhetés nem biztosított. A település lakosainak közel 70%- a rendelkezik valamilyen hitellel. Munkanélküliek száma: 108 fő.a segélyezettek esetében sokan az önkormányzati támogatáson kívül más jövedelemforrással nem rendelkeznek. Ebben az esetben is vannak, akik a rendszeres segély és a családtámogatások mellett semmilyen egyéb bevételhez nem jutnak. A munkanélküliség is magas arányban mutatkozik meg a településen. Rendkívül sokan halmozzák fel a tartozásaikat a közüzemi szolgáltatók felé is. Iliny A település Észak-Magyarországon, Nógrád megye északi részén található. A megye meglehetősen elmaradott. A terület maga tagolt, dombos vidék, valóban festői környezettel. Iliny jogállása község. lliny Községben Íjász Egyesület működik. A település sportpályával is rendelkezik. Területe 6,46 km2. A településen 92 lakás van jelenleg. Demográfiai adatok: A falu állandó lakosainak száma 168 fő. Országos szinten is kiemelkedik a munkanélküliek és a hátrányos helyzetben élők száma. Regisztrált munkanélküliek száma: 13 fő.iliny Község Önkormányzata évek óta komoly forráshiánnyal küzd. A lakosság egy része igen nehéz anyagi körülmények között él. A település egyik kitörési pontja a természeti adottságaink és környezet lehetőségeinek kihasználása a lakosság javára, a turizmus fejlesztésére, a falusi turizmus kialakítására. Ipolyszög A települést 1973-ban Balassagyarmat városához csatolták és az új önkormányzat évi Megalakulásáig. A település közúton a 22-es úton közelíthető meg. A rendszeres autóbusz járatoknak köszönhetően a környező települések könnyen elérhetőek. Vasúton, a Balassagyarmat-Vác vonalon biztosított a közlekedés. A községben jelentős mezőgazdasági vagy ipari tevékenység nem folyik. A lakosság legnagyobb része Balassagyarmaton vállal munkát. A település méretei és a rendszeres távolsági közlekedéssel jól megközelíthető város közelsége miatt nem épült ki jelentős intézményi rendszer, a községben csak egy óvodát működtet az önkormányzat. A falu állandó lakosainak száma 642 fő. A magas munkanélküliség adatokban jelentős mértékben közrejátszik a munkanélküliek alacsony iskolázottsága. A település 15 éven felüli lakosságának 16,%-a nem rendelkezik legalább általános iskolai végzettséggel és a regisztrált munkanélkülieknek is csupán 30,4% rendelkezik 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel. Regisztrált munkanélküliek száma:37 fő. Ipolyvece Ipolyvece nevében a vece szláv eredetű szó, tulajdonképpeni jelentése: kis falu, falucska. Az Ipolyvece község Nógrád megye észak-nyugati részén az Ipoly folyó partján, Balassagyarmat

32 várostól nyugatra helyezkedik el. A Szepes- Gömör érchegység és a Cserhát között. A helység közúton és vasúton egyaránt megközelíthető. Ipolyvece község a Középső-lpoly völgy kistáj területére esik. Dél felé, határozott morfológiahatárral különül el, s így teraszos völgymedence képet mutat. A település területéhez tartozó Ipoly szakasz a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezi. A terület nemzetközi jelentőségű Madár-élőhely (IBA) besorolást. Ipolyvece állandó lakosainak a száma 762 fő volt A településen jelentősebb ipari tevékenységet folytató üzem, illetve vállalkozás nem található, csak kisipari, nagyobbrészt kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet űző vállalkozások vannak. Ipolyvece mezőgazdasági termékei között jelentős helyet foglal el a földieper, a szamóca hagyományos termesztése, amely a kiváló talajadottságokra alapozódik. Ipolyvece községe tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja az érintett települések (10 község) irodalmi, történelmi, néprajzi és természeti értékeinek megóvása és bemutatása, a térség népszerűsítése és turisztikai fejlesztése. Valamint működik még a Birbic Néptánccsoport. Munkanélküliség sajnos itt is megtalálható kis település révén. Munkanélküliek száma 39 fő. Magyarnándor Magyarnándor az ország északi részében, az Északi-középhegység részét képező Cserháthegység északnyugati szélén, alacsony hegyek, dombok között helyezkedik el, Balassagyarmattól, a szlovák határtól 14 kilométerre, délre. Kelet-nyugat és észak-dél irányú utak kereszteződésében található a község. Az Aszód-Balassagyarmat közötti úton Szlovákia, illetve a Rétság-Bánk-Romhány felőli út folytatásaként Cserháthalápon át Hollókő, vagy Pásztó és a Mátra, esetleg Hatvan és az Alföld felé lehet eljutni. Terület : 1867 ha. Lakosok száma : 1097 fő. Lakások száma : 457 Magyarnándorban a szántóföldi gazdálkodás mellett az erdőgazdálkodás is megtalálható. Átalakulóban van a régebben jelentős gyümölcstermesztés, ma már leginkább magánkézben vannak a régi gyümölcsös területei. Legfőképp a helyben lakók gazdálkodnak saját tulajdonú, vagy bérelt területeken, de a helyi gazdakör tagjai és más vállalkozók is foglalkoznak mezőgazdasági munkákkal. A feldolgozás jelenleg nem jelentős, de a feltételek adottak. A térségre jellemző alacsony foglalkoztatási arányt figyelembe véve, komoly előrelépés a település számára egy ilyen munkahelyteremtő projekt megvalósulása. Említésre méltó még a pálinkafőzés, valamint a méhészkedés. Országos adatokhoz hasonlóan az elmúlt évhez képest romlott a fizetések és nyugdíjak vásárló értéke. A munkahelyek nem tudnak az inflációt ellensúlyozó mértékű béremelést biztosítani. Munkanélküliek száma:62 fő. Mohora Mohora Balassagyarmattól 10 kilométerre, Palócország szívében található. Cserhát hegységben, a Feketevíz-patak völgyében fekszik. Erdőkkel, dombokkal körülvett falu természeti látványosságai mellett kulturális nevezetességekkel is szolgál az ide látogatóknak,

33 hiszen itt élt és házasodott meg Mikszáth Kálmán, illetve gyermekéveit Tolnay Klári színésznő is itt töltötte. Néhány Civil szervezet: Mohorai Polgárőrség Egyesület, Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület, Dolinkai Pincegazdák. A CSERFA Egyesület célja az elöregedő kis falvak közösségeinek megerősítése. A kistérség épített és természeti környezetének védelme, rehabilitációja, a palóc nép hagyományainak, kultúrájának megőrzése, életminőségének javítása. Jelentős szerepet vállalnak a generációk közti kapcsolatok erősítésében a tudás átadás elősegítésével, összegyűjtésével. Mohora állandó lakosainak száma 941 fő. Intézményei: Mozgó könyvtár, Zichy Márta Óvoda, Orvosi Rendelő. Mohora település viszonylatában is elmondható, hogy mint a Nógrád megyei települések többségét, úgy a helyi lakosságot is súlyosan érinti a munkahelyhiány, munkanélküliség megjelenése. Regisztrált munkanélküliek száma: 79 fő. Nógrádkövesd: Nógrádkövesd község Nógrád megye délnyugati részén, Balassagyarmat és Aszód között helyezkedik el. Itt ágazik el északnyugat irányban az út Bánk-Rétság felé. A község határától mintegy két kilométerre vezet az országos kék túra útvonal. A Balassagyarmat-Aszód vasútvonal egyik teher- és személyforgalmat bonyolító állomása is itt található. Népessége 683 fő. Kis település révén a munkanélküliség itt is tapasztalható. Munkanélküliek száma 17 fő. Nógrádmarcal: Nógrádmarcal, a Cserhát hegység északi nyúlványának a szélén, az Ipoly völgyének találkozásánál található. A falu egy erdőkkel határolt völgyben fekszik, csendes környezetben. A község teljes, belterülete 68 ha, közigazgatási területe: 1993 ha. Az állandó népesség száma 541 fő. A települési önkormányzat nem tart fenn önálló polgármesteri hivatalt, a közigazgatási feladatokat a Szügyi Közös Önkormányzati Hivatalban látja el. Őrhalom Őrhalom városkörnyéki község, 976 lakosú település. Közlekedési helyzete kedvező. A 22. sz. főközlekedési út kelet-nyugati irányban szeli át a falut. Mivel két város között félúton fekszik, ezért átmenő közúti forgalma élénk. A község szélén halad a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vasútvonal, melynek révén a személy- és teherszállítási feltételek is igen kedvezőek. Az Ipoly folyó felett egy fahíd biztosítja az átkelést Szlovákiába. Őrhalomban mindenféle közintézmény megtalálható. Az általános iskolában öt falu gyermekeit oktatják. Az orvosi rendelőben gyógyszertár is működik. A könyvtár is számos érdeklődőt vonz a település fiataljai közül. A település képe kertvárosias. A község főutcája hosszú, egyenes, a mellékutcák a főutcára merőlegesen helyezkednek el. Az egész környezet rendezett és gondozott, az utóbbi években meg növekedett a zöldterületek nagysága, mely még szebbé és esztétikusabbá teszi a település egészét. A lakosság főleg földművelésből látja el magát. Munkanélküli száma

34 Patak Patak község Nógrád megye ÉNy-i részén, a Nógrádi-medencében a Derék-patak mellett épült fel. Balassagyarmattól alig 18 km, a megyeszékhelytől. Külterülete 1800 hektár, belterülete 130 hektár. A falu állandó lakosainak száma 890 fő. Délről Horpáccsal, nyugatról Nagyoroszival északról Ipolyvecével határos keletről Dejtárral és Érsekvadkerttel, Északi részén érinti az Ipoly folyót, illetve a szlovákiai határ. Felszíne enyhén hullámos. Észak - déli irányban a Derék patak keresztezi. A község egyes helyein meredek, függőleges partfalak is vannak. A talaj minősége jó termőképességű. A pataki emberek megélhetését a mezőgazdaság biztosította. Viszonylagosan jó földje a gabonafélék és kapásnövények. Jó eredményt tudott felmutatni az állattenyésztés is. Patak községe tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja az érintett települések (10 község) irodalmi, történelmi, néprajzi és természeti értékeinek megóvása és bemutatása. A térség népszerűsítése és turisztikai fejlesztése. Működik még a Pataki Gézengúzok Néptánc és Hagyományőrző Kulturális Közhasznú Egyesület, mely szintén a település hagyományait őrzi. Patakon a munkalehetőség munkaképes lakosság számához viszonyítva kevés. A településen foglalkoztatási szempontból történő munkahely teremtő beruházás nincs. Regisztrált munkanélküliek száma: 59 fő. Munkalehetőség a közelben lévő Balassagyarmaton és Rétságon lévő gyárakban van lehetőség, de csak nagyon minimális létszámban. Patvarc Patvarc Nógrád megye északi részén, Balassagyarmattól délkeletre helyezkedik el. A település könnyen megközelíthető, hiszen a viszonylag sűrűn közlekedő autóbuszjáratok ezt lehetővé teszik, továbbá vasúti vonalon is biztosított a közlekedés a településre. A település lélekszáma 704 fő a KSH augusztusi adata alapján. A településen az aktív korú népességhez viszonyítva magas a nyilvántartott álláskeresők aránya, a januári adatok szerint 60 fő volt a nyilvántartásban. Az önkormányzatnak egy helyben működő intézménye van: az óvoda, az általános iskolai oktatás Balassagyarmat városban biztosított. A községben 1, a felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgálat, és 1 házi gyermekorvosi szolgálat biztosítva van. Patvarc, mint a legtöbb Palóc település, fontosnak tartja a hagyományőrzést. A falu legsikeresebb rendezvénye a Krumplibaba Fesztivál, ahol magyar és szlovák fellépők népzenével, illetve néptánccal szórakoztatják az ide látogatókat. A községben megtekinthető például a Harangláb, a Mailáth-kastély vagy itt lehet megemlíteni még a tájházat. A tájház első szobájában került kialakításra a könyvtári és egyben teleházi szolgáltatás, továbbá ez az épület ad otthont a hagyományőrző csoportunknak, illetve az udvarában kerülnek megrendezésre a település egyes rendezvényei

35 A civil szervezetekkel együttműködve a jövőben is nagy hangsúlyt fektetetnek a konkrét turisztikai programok kidolgozására és a nagyobb rendezvények népszerűsítésére mint például Falunap, Gyermeknap, Idősek napja, 56-os megemlékezés, Karácsonyi ünnepség. Szanda Szanda Nógrád megye északi részén található. Pest, Heves és Borsod -Abaúj- Zemplén megyék valamint a Szlovák Köztársaság határolja. Legkönnyebben Balassagyarmat és Aszód közötti főútról Magyarnándor és Becske között lekanyarodva érhető el. Lélekszáma: A falu lélekszáma: 645 fő. Mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkoznak bár nem számottevő számban. Munkalehetőség hiányában más településeken kénytelenek munkahelyet keresni az itt élők. Munkanélküliek regisztrált száma: 20 fő. Szécsénke Balassagyarmatól délre a Nyugati Cserhátban, fekszik. Szécsénke és Kétbodony között helyezkedik el. Az egész hegységnek vet adó 349 méter magas Cserhát hegy. Szécsénke már az Árpád-korban is létezett. A község egyetlen műemlék jellegű műtárgya a 1797-ben széles kőalapra épült. Az országos Kék túra útvonal is áthalad a környéken. Ahogy a többi településen is nagy a munkanélküliség. Az emberek próbálnak megélni a mezőgazdaságból vagy más településen próbálnak munkát szerezni. Regisztrált munkanélküliek száma: 4 fő. Szügy Szügy község Magyarország északi régiójában, Nógrád megyében, Balassagyarmattól délre helyezkedik el. A fővárostól 85 km-re van. Északról Balassagyarmat és Patvarc, Délről Mohora Nyugatról Csesztve, Keletről Nógrádmarcal települések külterületei határolják. Északi irányból az M2-es autóúton, majd a 2-es, illetve a 22es főúton érhető el, melyről Balassagyarmaton kell Szügy irányába fordulni. A falu állandó lakosainak száma 1358 fő. A községben körjegyzői hivatal, posta és vasútállomás van. Szorgalmas, takarékos földművelő nép. A tisztaságot szeretik. A községben működik a Szügyi Közös Önkormányzati Hivatal. Van a településen óvoda és 8 osztályos általános iskola, könyvtár és kultúrház, sportcsarnok, két műfüves pálya. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai alapján februárjában a nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya országosan 11, 6%, Nógrád megyében ez az adat 17,37 % volt. Szügyben ez a mutató 10, 1 % volt, valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag, de jelentősen alacsonyabb, mint a megyei átlag. Szügy településen a regisztrált munkanélküliek száma 46 fő. Terény Terény az Északi-középhegységben, a Cserhát szívében megbúvó település. Közepén a Szanda patak csordogál. A község a fő közlekedési útvonalaktól viszonylag távolabb esik. Balassagyarmattól 20 km-re. Megközelítése autóbusszal Budapestről Vác felé

36 balassagyarmati átszállással lehetséges. Vasúti közlekedés nincs a településen, a legközelebbi vasútállomás 7 km-re Magyarnándorban vagy ellenkező irányba, Becskén található. Személyautóval Budapest Acsán, Rádon keresztül a 2/A autóúton érhető el a legrövidebb útvonalon. Teljes népessége:374 fő. A gazdasági életben a mezőgazdaság volt a meghatározó. Növénytermesztés terén döntően gabona és kapásnövények termesztésével foglakozott a lakosság. Ezzel szemben a sok legelő, kaszáló az állattenyésztésben jobb eredményeket tudott biztosítani a lakosok számára. Településünkön a Könyvtár az a közösségi tér. A helyi munkalehetőség a munkaképes lakosság számához viszonyítva nagyon kevés. Foglalkoztatási szempontból legfőbb közfoglalkoztató és munkaadó a település önkormányzata, olyan módon, hogy az általa fenntartott intézményekben a településen élőket foglakoztatja. Munkalehetőség a közelben lévő Balassagyarmaton, Bercelen esetleg Budapesten van. Regisztrált munkanélküliek száma 14 fő

37 3 Értékeink, küldetésünk A balassagyarmati járásban élő emberek a gyökereket, a helyi hagyományokat komoly értéknek tekintik. Ez komoly összetartást eredményez. Az itt élő emberek sokat tesznek hagyományaink ápolásáért. Értéknek tekintik a gyermekeket, hiszen bennük látják a jövő zálogát, de elöregedő, aprófalvas szerkezetű járásként nagy értéknek tekintik az időseket, a hatalmas tudásukat, élettapasztalatukat. Értéknek tekintik a természeti és az épített környezetet, ezért figyelnek épségére, illetve szigorúan eljárnak azokkal szemben, akik károsítják a környezetüket. Az épített környezet kiemelten fontos, hiszen számos, országos jelentőségű műemlék található a térségben. A jelen kor felnőttjeinek fontos küldetése a környezet megóvása, a hagyományok ápolása és a gyermekek jóra való nevelése

38 4 Célok 4.1 A Járási Esélyegyenlőségi Programterv átfogó célja Balassagyarmati járás, a járási esélyegyenlőség kerekasztal résztvevői a Járási Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ és a szakképző központ területi szerveivel (tankerülettel). A járáshoz tartozó önkormányzatok azt követően, hogy minden település eleget téve a törvényi kötelezettségének és 2013-ban elfogadta a Helyi Esélyegyenlőségi programot 2015-ben döntöttek úgy, hogy a települési szinteken felmerülő problémákat, felvetéseket, intézkedési terveket összehangolják. Ennek érdekében közösen van mód fellépni az érintett társadalmi csoportok felzárkózását segítő programok, fejlesztési célok és források hatékonyabb felhasználása érdekében. A program járási szinten elemzi a hátrányos helyzetű csoportok alakulását, az esélyegyenlőséget segítő célokat, rögzíti a célok eléréséhez szükséges feladatokat, forrásokat és a végrehajtáshoz szükséges határidőket. A feladatok megvalósításában kiemelt szerepe van a létrehozott járási szintű kerekasztalnak, melynek működését a továbbiakban is fenn kívánjuk tartani. A program megvalósításában számítunk a civil szervezetek, helyi közösségek, az érintett csoportok, a családok és az egyének közreműködésére, valamint együttműködünk az érintett intézmények fenntartóival is. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A társadalmi érzékenység, a hátrányos helyzetű emberek pozitív diszkriminációja érdekében a támogató helyi társadalmi környezet kialakítása, illetve az integráció segítését növelő tervek kidolgozása és megvalósítása, valamint a negatív diszkriminációval és a törvénysértő magatartással szembeni fellépés a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselői és az emberek közös felelőssége. Az egész járás közös célja, hogy senki ne tapasztalja a közvetlen és a közvetett diszkriminációt, vagy a hátrányos megkülönböztetést, faji, etnikai, nemzetiségi, vallási, nemi, életkor, családi állapot, fogyatékosság vagy más indok alapján. 4.2 A JEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk hasonlóképpen a települési szinteken megalkotott esélyegyenlőségi programokhoz - hogy számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, és megvizsgálni helyzetüket a járásban. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat

39 További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. Célunk biztosítani a járásban az oktatási szolgáltatásokhoz, a szociális ellátásokhoz, a munkához való hozzáférés egyenlőségét, a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű emberek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. 4.3 A JEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét

40 5 A Járási Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (JEP HE) 5.1 Jogszabályi háttér bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végezte el minden, a járáshoz tartozó település. Járási szintű esélyegyenlőségi program elkészítésére konkrét, jogszabályi szintű részletszabályozás nem ismert, ám a készítése alatt törekedtünk az HEP-ek elkészítésére vonatkozó általános szabályokat szem előtt tartani. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Stratégia, Idősügyi Nemzeti Stratégia, így a Járási Esélyegyenlőségi Program elkészítése során is ezeket az előírásokat, dokumentumokat tekintettük alapdokumentumnak. Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja

41 A nők és férfiak egyenjogúak. Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 31. (2) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között szerepel a megelőzés- és az állapotmegtartás fontossága, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem, az egyenjogúság feltételeinek megteremtése és a hátrányok kompenzációjában való állami kötelezettségvállalás. A helyi esélyegyenlőségi programok alapján került megfogalmazásra a Járási szintű esélyegyenlőségi program. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét: érzékszervi sérültek, beszédbeli nehézségekkel küzdők, mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok. 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról A helyi esélyegyenlőségi programokra irányadó rendelkezéseket követve a járási esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben kerülnek meghatározásra járás területén élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. A helyzetelemzés elkészítése során felhasználja a kormányhivatalok és szakigazgatási szerveik, a település, a többcélú kistérségi társulás, a megye, illetve szükség szerint a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére álló nyilvántartások hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra vonatkozó aktuális anonimizált adatait. Emellett a járási szinten működő a járás mind a 29 településének képviselőjét tömörítő járási kerekasztal ülésein elhangzottak kerültek beépítésre a programba. 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól A rendelet meghatározza azoknak a részletes adatoknak a körét, melyet kötelezően be kell építeni a HEP-be. Ezeknek az adatoknak a hozzáférhetőségét, felhasználását segíti a TeIR rendszer használata. Számos további jogszabály érinti az esélyegyenlőség egyes területeit: - az évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

42 - az évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről - az évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról - a évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről - a évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról - a évi CXCV. törvény az államháztartásról - a évi I. Törvény, a Munka Törvénykönyve - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról - a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól - a 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól - a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő járási szabályozás rövid bemutatása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény rendelkezései alapján a feladat és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben a törvények keretei között önkormányzati rendeletet alkothat, közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti, az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő rendeleteket alkot, melyek a megélhetés, a településen történő megmaradás, a munkahelyteremtés, a gyermeklétszám növekedése, a fogyatékosok helyzetének javítását szolgálja. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény rendelkezései felhatalmazása alapján alkották meg a települések a szociális ellátásokról és a gyermekvédelmi támogatásokról szóló rendeletüket. E rendeletek célja a gyermekeket nevelő családok biztonságának megőrzése, a munkaképes személyek önmagukért és családjukért viselt felelősségére is figyelemmel szociális biztonságának megteremtése, valamint a rászorult időskorúak megsegítése érdekében meghatározza az egyes önkormányzatok teherbíró képességének figyelembevételével az egyes szociális ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét. Ugyanezen törvény felhatalmazása alapján kerültek elfogadásra a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 62. (3) bekezdése, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény rendelkezése alapján van módja a

43 településeknek az első lakáshoz jutók helyi támogatását; illetve az önkormányzati tulajdonban álló lakások bérbeadásának szabályait. Tekintettel azonban arra, hogy ez a teljes járás tekintetében is szinte csak Balassagyarmaton merül fel, a helyi rendeletek ismertetésénél kitértünk ugyan rá, de a helyzetelemzés részletes kimunkálása során kisebb szerephez jutott. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvtv) 29. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, illetve a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011.(XII.29.) Kormányrendeletre figyelemmel alkották meg a települések a gyermekek napközbeni ellátásának térítési díjáról szóló önkormányzati rendeletüket,azzal, hogy több településen a szociális és a gyermekvédelmi területekhez kapcsolódó térítési díjakról egy rendeletben döntöttek. A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése természetesen csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújulási képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Ugyanakkor települési szinten is törekedni kell arra, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén, így a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatás és munkavállalás, valamint a sport és szórakozási lehetőségek területén is. Fontos hangsúlyozni, hogy bár járási szinten nincs mód jogszabály alkotására a többcélú társulás is csak határozatot hozhat, illetve a székhely-település rendeletében lehet a járás teljes területére kiterjedő területi hatály a járási esélyegyenlőségi program elkészítése során a 29 település esélyegyenlőséget érintő témájú rendeletei lettek összegyűjtve. Az alábbiakban az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő azon helyi rendeleteket gyűjtöttük össze a járáshoz tartozó 29 település vonatkozásában, mely a helyi, járási esélyegyenlőség szempontjából a legfontosabb rendelkezéseket tartalmazzák: Becske Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015.(III.9) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete a települési Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (III.11) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (III.11) önkormányzati rendelete a közszolgálati tisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (II.6.) önkormányzati rendelete az étkezési ellátást biztosító intézményekben fizetendő térítési díjakról

44 Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2013. (XII.2.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Bercel Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (III.11.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.21.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelete költségvetés előirányzatait megalapozó díjtételek megállapításáról Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014. (XII.6.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (VI.21.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (III.1.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (III.1.) önkormányzati rendelete a közszolgálati tisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2013. (XI.30.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XI.30.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és környezetvédelmi alapról Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (X.26.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Balassagyarmat Város Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Balassagyarmat Város Önkormányzata 14/1997.(IV.09.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályozásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 33/1997.(XI.12.) önkormányzati rendelete a szennyvízcsatorna beruházási hozzájárulás Balassagyarmat Város Önkormányzata 26/1999.(X.22.) önkormányzati rendelete Újkóvári ivóvízhálózat beruházási hozzájárulásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 39/1999.(XII.17.) önkormányzati rendelete Balassagyarmat Város Önkormányzatának kötelező közművelődési feladatairól

45 Balassagyarmat Város Önkormányzata 19/2000.(IX.29.) önkormányzati rendelete A Városi Bölcsödében időszakos gyermekfelügyelet igénybevételéről Balassagyarmat Város Önkormányzata 18/2001.(IV.20.) önkormányzati rendelete A helyi hulladékgazdálkodásról Balassagyarmat Város Önkormányzata 20/2001.(V.25.) önkormányzati rendelete A zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről Balassagyarmat Város Önkormányzata 23/2001.(V.25.) önkormányzati rendelete Az Újkóvár városrészben (Éger út) létesített villamos hálózat közművesítési hozzájárulásról Balassagyarmat Város Önkormányzata 51/2001.(XII.21.) önkormányzati rendelete Önkormányzati kincstári rendszer működéséről Balassagyarmat Város Önkormányzata 17/2002.(IX.20.) önkormányzati rendelete A költségvetési szervek alapfeladatai keretében végzett szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel történő igénybevételének szabályozásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 15/2004.(V.21.) önkormányzati rendelete Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségek bérletéről Balassagyarmat Város Önkormányzata 21/2004.(VI.30.) önkormányzati rendelete Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, és a lakbérek mértékéről Balassagyarmat Város Önkormányzata 33/2004. (XII.17.) önkormányzati rendelete A helyi sportfeladatokról és azok ellátásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 11/2005 (V. 6.) önkormányzati rendelete Az egészségügyi alapellátási körzetek megállapításáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 21/2005. (IX.29.) önkormányzati rendelete Balassagyarmat és vonzáskörzete közös hulladékgazdálkodási tervéről Balassagyarmat Város Önkormányzata 1/2006.(I.27.) önkormányzati rendelete Gyermekek napközbeni ellátásának térítési díjáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 2/2006. (I.27.) önkormányzati rendelete A szociális intézményekben fizetendő térítési dijak megállapításáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 25/2006. (VI.30.) önkormányzati rendelete A temetőről és a temetkezés rendjéről Balassagyarmat Város Önkormányzata 13/2008.(III.26.) önkormányzati rendelete A levegőtisztaság védelmének helyi szabályairól Balassagyarmat Város Önkormányzata 27/2009.(VI.25.) önkormányzati rendelete A menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedés, valamint az iskolák és tanintézetek által rendelt autóbusz különjáratok legmagasabb hatósági árainak megállapításáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 35/2009. (X.1) önkormányzati rendelete Az elektronikus ügyintézés korlátozásáról szóló rendelet megalkotásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 39/2009.(X.1.) önkormányzati rendelete Balassagyarmat Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselőit, ügykezelőit és munkavállalóit megillető szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatásokról

46 Balassagyarmat Város Önkormányzata 18/2010. (III.23) önkormányzati rendelete A helyi vállalkozások ösztönzéséről és támogatásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 3/2011. (I.28.) önkormányzati rendelete a házasság, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli megkötéséről, létesítésről, illetve a munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéséről Balassagyarmat Város Önkormányzata 10/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelete Balassagyarmat Város Önkormányzata és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 47/2011. (XII.23.) önkormányzati rendelete az üzletek működéséről és a vendéglátóhelyek nyitva tartásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 3/2012. (II.01.) önkormányzati rendelete a víziközműszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 12/2013.(IV.02.) önkormányzati rendelete az önkormányzati egészségügyi szakmacsoportos ösztöndíj támogatásról Balassagyarmat Város Önkormányzata 16/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodási rendjéről Balassagyarmat Város Önkormányzata 18/2013.(VII.01.) önkormányzati rendelete a Madách Imre Városi Könyvtár könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzatáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 32/2013.(XI.05.) önkormányzati rendelete a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatásról Balassagyarmat Város Önkormányzata 33/2013.(XI.05.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli források átvételének és átadásának szabályairól Balassagyarmat Város Önkormányzata 34/2013.(XI.05.) önkormányzati rendelete az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben fizetendő térítési díj és tandíj megállapításáról és fizetésének szabályairól Balassagyarmat Város Önkormányzata magánszemélyek kommunális adójáról 39/2013.(XII.02.) önkormányzati rendelete a Balassagyarmat Város Önkormányzata 40/2013.(XII.02.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Balassagyarmat Város Önkormányzata 20/2014.(IX.29.) önkormányzati rendelete a Balassagyarmat Város Önkormányzata kötelező közművelődési feladatairól Balassagyarmat Város Önkormányzata 24/2014 (XII.01.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Balassagyarmat Város Önkormányzata 25/2014 (XII.01.) önkormányzati rendelete a vásárokról és piacokról Balassagyarmat Város Önkormányzata 26/2014 (XII.01.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Balassagyarmat Város Önkormányzata 3/2015. (II.03.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú földek hasznosításáról

47 Balassagyarmat Város Önkormányzata 5/2015. (III.01.) önkormányzati rendelete Balassagyarmat Város Önkormányzata évi költségvetéséről Balassagyarmat Város Önkormányzata 11/2015. (III.01.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról Balassagyarmat Város Önkormányzata 13/2015. (III.01.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutók helyi támogatásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 15/2015. (III.30.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 16/2015.(III.30.) önkormányzati rendelete fizető parkolóhelyek üzemeltetésének és használatának szabályairól Balassagyarmat Város Önkormányzata 19/2015.(V.05.) önkormányzati rendelete homlokzatfelújítás támogatásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 20/2015.(V.05.) önkormányzati rendelete a lakossági járdaépítési kérelmek elbírálásáról és annak egyes feltételeiről Balassagyarmat Város Önkormányzata 27/2015.(VII.19.) önkormányzati rendelete az iparosított technológiával készült lakóingatlanok felújításának, energetikai korszerűsítésének támogatásáról Cserháthaláp Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.12.) önkormányzati rendelete Cserháthaláp Község Önkormányzata évi költségvetéséről Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.21.) önkormányzati rendelete Cserháthaláp Község Önkormányzata képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (VII.8.) önkormányzati rendelete Cserháthaláp Község Önkormányzata falugondnoki szolgálatáról Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014. (VI.5.) önkormányzati rendelete Cserháthaláp községben a magánszemélyek kommunális adójáról Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (VI.5.) önkormányzati rendelete Cserháthaláp községben a helyi iparűzési adóról Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete a települési hulladékgazdálkodásról és a köztisztaság fenntartásáról

48 Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete a szociális, valamint a gyermekvédelmi ellátások rendjéről Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013. (X.29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat által államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Cserhátsurány Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (V.28.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015 (V.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetésének teljesítéséről Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (III.12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(VII.01.) önkormányzati rendelte a magánszemélyek kommunális adójáról Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013.(XI.23.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodásról Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testülete 12/2013.(IX.24.) önkormányzati rendelete a helyi idegenforgalmi adóról Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013.(IX.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Csesztve Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Csesztve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015 (III.19.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Csesztve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015 (III.19.) önkormányzati rendelete személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjainak megállapításáról Csesztve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015 (III.19.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Csesztve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015 (II.20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről

49 Csesztve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015 (II.20.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Csesztve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014 (VII.25.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Csesztve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013 (XI.15.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díj megállapításának egyes kérdéseiről Csitár Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Csitár Község Önkormányzat Képviselő - testületének 3/2015 (II.25..) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról. Csitár Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2/2015 (II.23..) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Csitár Község Önkormányzat Képviselő - testületének 1/2015 (II.18..) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015.évi költségvetéséről Csitár Község Önkormányzat Képviselő - testületének 9/2014 (XI.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Csitár Község Önkormányzata rendelete az önkormányzat által biztosított étkeztetés térítési díjáról Csitár Község Önkormányzata rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Csitár Község Önkormányzata rendelete a települési hulladékgazdálkodásról Debercsény Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.12.) önkormányzati rendelete Debercsény Község Önkormányzata évi költségvetéséről Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (XII.3.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (XII.3.) önkormányzati rendelete Debercsény Község Önkormányzat képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (VII.8.) önkormányzati rendelete Debercsény Község Önkormányzata falugondnoki szolgálatáról Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (VI.5.) önkormányzati rendelete Debercsény községben a magánszemélyek kommunális adójáról Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról és a köztisztaság fenntartásáról

50 Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2013. (XI.27.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Dejtár Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Dejtár község képviselő testületének 8/2015 (V.13..) önkormányzati rendelete a nyersanyagnormák és térítési díjak megállapításáról Dejtár község képviselő testületének 2/2015 (III.3..) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Dejtár község képviselő testületének 1/2015 (III.3..) önkormányzati rendelete Dejtár Község Önkormányzat évi költségvetéséről Dejtár község képviselő testületének 9/2014 (XII.16..) önkormányzati rendelete Dejtár Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzata Dejtár község képviselő testületének 6/2014 (VII.7..) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dejtár község képviselő testületének 5/2014 (IV.25..) önkormányzati rendelete az egyes anyakönyvi események engedélyezésének szabályairól, valamint az azokért fizetendő díjak mértékéről. Dejtár község képviselő testületének 3/2014 (III.12..) önkormányzati rendelete a nyersanyagnormák és térítési díjak megállapításáról valamint az étkezési hozzájárulásról Dejtár község képviselő testületének 2/2014 (II.12..) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Dejtár Községi Önkormányzat 8/2013. ( IV. 18.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról Dejtár Község Önkormányzat 18./2013.(XII. 11.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Dejtár Község Önkormányzat 16./2013. (XI.19.) rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Dejtár Község Önkormányzata 9/2004. (XI.04.) rendelete a közterületek használatáról és rendjéről Drégelypalánk Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Drégelypalánk község képviselő testületének 2/2015 (II.28.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Drégelypalánk község képviselő testületének 1/2015 (II.28.) önkormányzati rendelete Drégelypalánk Község Önkormányzat évi költségvetésről Drégelypalánk község képviselő testületének 8/2014 (XII.2.) önkormányzati rendelete Drégelypalánk Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzata

51 Drégelypalánk község képviselő testületének 5/2014 (VI.30.) önkormányzati rendelete az avar és kerti hulladékok nyílt-téri égetéséről Drégelypalánk község képviselő testületének 4/2014 (VI.30.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Drégelypalánk Község Önkormányzatának 14/2003.(XII.17.) számú rendelete a közterület használatáról és a használati díjak megállapításáról Drégelypalánk Község Önkormányzat 13/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Drégelypalánk Község Önkormányzata 11./2013. ( XI. 25) rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Drégelypalánk Községi Önkormányzat 8/2012. (VI.29.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról Érsekvadkert Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015.(IV.1.) rendelet az érsekvadkerti multifunkciós műfűves sportpálya használati rendjéről Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.25.) rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.25.) rendelete Érsekvadkert Község Önkormányzatának évi költségvetéséről Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014. (XII.2.)rendelete a szociális célú tüzifa ellátásról Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014. (XII.2.) rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Érsekvadkert Község Önkormányzata A magánszemélyek kommunális adójáról és a helyi iparűzési adóról Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2013. (XI.15.) rendelete az államháztartáson kívüli pénzeszköz átadásáról és átvételéről Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (IX.2.) rendelete a szociális ellátások rendjéről. Galgaguta Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról valamint a gyermekvédelmi támogatásról. Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015./I.15./ önkormányzati rendelete az étkezési ellátást biztosító intézményekben fizetendő térítési díjakról

52 Galgaguta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015.(I.15.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról. Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014. (XII.5.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjra vonatkozó eljárási szabályokról Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (XII.5.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (II.28.) önkormányzati rendelete az étkezési ellátást biztosító intézményekben fizetendő térítési díjakról. Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (II.28.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjra vonatkozó eljárási szabályokról. Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014. (II.28.) önkormányzati rendelete a közszolgálati tisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól. Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (II.5.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (I.14.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjra vonatkozó eljárási szabályokról Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról és a gyermekvédelmi támogatásról Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XII.4.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XII.4.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjra vonatkozó eljárási szabályokról Herencsény Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015 (V.29.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (III.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Herencsény község képviselő testületének 4/2014 (VII.1..) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól

53 Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2013.(XI.16.) Önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodásról. Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013.(IX.21.) Önkormányzati rendelete az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013.(IX.21.) Önkormányzati rendelete a helyi idegenforgalmi adóról Hont Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Hont község képviselő testületének 7/2015 (V.8..) önkormányzati rendelete a nyersanyagnormák és térítési díjak megállapításáról Hont község képviselő testületének 2/2015 (II.27..) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól Hont község képviselő testületének 1/2015 (II.27..) önkormányzati rendelete Hont Község Önkormányzat évi költségvetéséről Hont község képviselő testületének 8/2014 (XII.12..) önkormányzati rendelete Hont Község Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzata Hont község képviselő testületének 4/2014 (VII.3..) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hont Község Önkormányzata 10/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Hont Község Önkormányzat20./2013.(XII.19.) számú önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Hont Önkormányzata 17./2013. (XI.12.) rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Hugyag Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Hugyag Község Önkormányzat Képviselő - testületének 3/2015 (II.24.) számú önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Hugyag Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2/2015 (II.16.) számú önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Hugyag Község Önkormányzat Képviselő - testületének 1/2015 (II.16.) számú önkormányzati rendelete Hugyag Község Önkormányzat 2015.évi költségvetéséről Hugyag Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(VI.19.) számú rendelete a magánszemély kommunális adójáról Hugyag Község Önkormányzata rendelete a települési hulladékgazdálkodásról Hugyag Község Önkormányzatának rendelete a helyi iparűzési adóról

54 Iliny Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Iliny Község Önkormányzat Képviselő - testületének 3/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról. IIiny Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2/2015 (II.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról. Iliny Község Önkormányzat Képviselő - testületének 1/2015 (II.21.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015 évi költségvetéséről Iliny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014.(VI.17.) Ör. számú rendelete a magánszemély kommunális adójáról Iliny Község Önkormányzata rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Iliny Község Önkormányzata rendelete a települési hulladékgazdálkodásról Ipolyvece Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Ipolyvece község képviselő testületének 7/2015 (V.6.) önkormányzati rendelete a nyersanyagnormák és térítési díjak megállapításáról Ipolyvece község képviselő testületének 2/2015 (II.28.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól Ipolyvece község képviselő testületének 1/2015 (II.28.) önkormányzati rendelete Ipolyvece Község Önkormányzat évi költségvetéséről Ipolyvece község képviselő testületének 9/2014 (XII.10.) önkormányzati rendelete Ipolyvece Község Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzata Ipolyvece község képviselő testületének 6/2014 (VII.4..) önkormányzati rendelete a helyi adókról Ipolyvece község képviselő testületének 4/2014 (III.12.) önkormányzati rendelete az egyes anyakönyvi események engedélyezésének szabályairól, valamint az azokért fizetendő díjak mértékéről. Ipolyvece Község Önkormányzat 14/2013.(XII.15.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Ipolyvece Községi Önkormányzat 6/2013. (IV. 30.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról Ipolyvece Község Önkormányzata 12./2013. (XI.15.) rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Ipolyszög Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Ipolyszög Község Önkormányzata 16/2007. (XII.21.) önkormányzati rendelete Az állattartás helyi szabályozásáról

55 Ipolyszög Község Önkormányzata 13/2010.(XII.22.) önkormányzati rendelete A szociális intézményekben fizetendő térítési díjak megállapításáról Ipolyszög Község Önkormányzata 1/2012.(II.1.) önkormányzati rendelete A viziközmű szolgáltatásról Ipolyszög Község Önkormányzata 6/2013.(II.28.) önkormányzati rendelete a temetőről és a temetkezés rendjéről Ipolyszög Község Önkormányzata 9/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodási rendjéről Ipolyszög Község Önkormányzata 16/2013.(IX.26.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről Ipolyszög Község Önkormányzata 17/2013.(X.31.) önkormányzati rendelete a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatásról Ipolyszög Község Önkormányzata 19/2013.(X.31.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli források átvételének és átadásának szabályairól Ipolyszög Község Önkormányzata 22/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Ipolyszög Község Önkormányzata 23/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Ipolyszög Község Önkormányzata 11/2014.(X.27.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Ipolyszög Község Önkormányzata 16/2014.(XII.18.) önkormányzati rendelete Ipolyszög Község Önkormányzata és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról Ipolyszög Község Önkormányzata 2/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete Ipolyszög Község Önkormányzatának évi költségvetéséről Ipolyszög Község Önkormányzata 3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról Ipolyszög Község Önkormányzata 7/2015.(IV.02.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Magyarnándor Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete Magyarnándor Község Önkormányzata évi költségvetéséről Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014. (XII.10.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről

56 Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (XII.10.) önkormányzati rendelete Magyarnándor Község Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (VI.5.) önkormányzati rendelete Magyarnándor községben a magánszemélyek kommunális adójáról Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014. (VI.5.) önkormányzati rendelete Magyarnándor községben a helyi iparűzési adóról Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról és a köztisztaság fenntartásáról Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X.11.) önkormányzati rendelete az önkormányzat által államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Mohora Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Mohora Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015 (V.27.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról Mohora Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015 (IV.22.) önkormányzati rendelete az étkezés térítési díjairól Mohora Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (III.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Mohora Község Önkormányzata képviselő-testületének 1/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Mohora község képviselő-testületének 4/2014 (VI.28.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Mohora Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól Mohora Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013.(XI.15.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról Mohora Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2013. (IX. 18.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Mohora Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (IX.18.) önkormányzati rendelete a helyi idegenforgalmi adóról Nógrádkövesd Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015.évi költségvetéséről Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról valamint a gyermekvédelmi támogatásról

57 Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.6.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.21.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletének módosításáról Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelete az étkezési ellátást biztosító intézményben fizetendő térítési díjakról Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelete A település hulladékgazdálkodásáról Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (XI.5.) önkormányzati rendelete a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat helyi szabályairól Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (XI.4.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (XI.4.) önkormányzati rendelete Az államháztartáson kívüli forrás átadásáról ás átvételéről Nógrádmarcal Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015 (III.16.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015 (III.16.) önkormányzati rendelete személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjainak megállapításáról Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015 (III.16.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015 (II.23.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015 (I.30.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

58 Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013 (XI.14.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013 (XI.14.) önkormányzati rendelete az építményadó bevezetéséről Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013 (XI.14.) önkormányzati rendelete a kommunális adó bevezetéséről Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013 (XI.14.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díj megállapításának egyes kérdéseiről Őrhalom Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Őrhalom Község Önkormányzat Képviselő - testületének 4/2015.(III.13.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról. Őrhalom Község Önkormányzat Képviselő - testületének 3/2015 (III.12..) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról. Őrhalom Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2/2015 (III.12.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015.évi költségvetéséről. Őrhalom Község Önkormányzat Képviselő - testületének 6/2014 (X.10..) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérbeadásáról Őrhalom Község Önkormányzat Képviselő - testületének 4/2014 (VI.17..) önkormányzati rendelete a magánszemély kommunális adójáról Őrhalom Község Önkormányzata rendelete Étkezési térítési díjak Őrhalom Község Önkormányzata rendelete a települési hulladékgazdálkodásról Őrhalom Község Önkormányzata rendelete Szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályai Őrhalom Község Önkormányzata rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Őrhalom Község Önkormányzata rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról Patak Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Patak község képviselő testületének 2/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete szociális ellátások helyi szabályairól Patak község képviselő testületének 1/2015 (II.26..) önkormányzati rendelete Patak Község Önkormányzat évi költségvetéséről Patak község képviselő testületének 8/2014 (XII.11..) önkormányzati rendelete Patak Község Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzata Patak község képviselő testületének 4/2014 (VII.4..) önkormányzati rendelete a helyi adókról Patak Község Önkormányzat 17/2013.(XII. 23) önkormányzati r e n d e l e t e a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról

59 Patak Önkormányzata 16/2013. (XII.2) rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Patak Községi Önkormányzat 6/2013. ( IV. 26.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról Patvarc Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (IV.1.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.25.) önkormányzati rendelete Patvarc Község Önkormányzatának évi költségvetéséről Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014. (XII.17.) önkormányzati rendelete Patvarc Község Önkormányzata és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.4.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli források átvételének és átadásának szabályairól Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelete a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatásról Szanda Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015. (IV.27.) önkormányzati rendelete Szanda Község Önkormányzata Tanyagondnoki Szolgálatáról Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II.11.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.11.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014. (XII.9.) önkormányzati rendelete az intézményi térítési díjakról

60 Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (XII.9.) önkormányzati rendelete a település folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (X.22.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII.2.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Szanda Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X.31.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Szécsénke Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Szécsénke Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II.28.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Szécsénke Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (II.28.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Szécsénke Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (I.30.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Szécsénke Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.30.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról Szécsénke Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (XII.1.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról Szécsénke Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról Szügy Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015 (V.4.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015 (III.18.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015 (III.18.) önkormányzati rendelete Szügyi Szociális-és Gyermekjóléti Társulás keretében biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátásokról és a térítési díjainak megállapításáról Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015 (III.18.) önkormányzati rendelete személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjainak megállapításáról Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015 (III.18.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról

61 Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015 (II.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013 (XI.13.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díj megállapításának egyes kérdéseiről Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013 (XI.13.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013 (XI.13.) önkormányzati rendelete a telekadó bevezetéséről Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013 (XI.13.) önkormányzati rendelete az építményadó bevezetéséről Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013 (XI.13.) önkormányzati rendelete a kommunális adó bevezetéséről Terény Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (II.25.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.10.) önkormányzati rendelete a Templomkert helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.10.) önkormányzati rendelete az intézményi étkeztetésnél alkalmazott nyersanyagnormákról, az intézményi térítési díjakról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.10.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015.évi költségvetéséről Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014. (XI.24.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (VII.16.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgálatról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (VI.6.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (VI.6.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (VI.6.) önkormányzati rendelete az idegenforgalmi adóról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról és a köztisztaság fenntartásáról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (X.30.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről

62 5.2 Stratégiai környezet bemutatása Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A járási esélyegyenlőségi programterv készítése során a járáshoz tartozó minden település megküldte az összesített listát arról,hogy milyen helyi stratégiával, koncepcióval rendelkezik, melyek az esélyegyenlőség szempontjából relevánsak. Fentiek alapján összegezhető, hogy a járás minden települése rendelkezik: - Költségvetési Koncepcióval, - Gazdasági Programmal, - Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervvel, - Helyi Építési Szabályzattal, továbbá a 2000-nél nagyobb települések rendelkeznek: - Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióval, és Balassagyarmat rendelkezik - Közlekedésfejlesztési Koncepcióval. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv főként a HH-ás, HHH-ás, SNI, valamint roma gyermekekkel foglalkozik. Az ő esélyhez juttatásukat helyezi a központba. Cél, hogy az önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben, azaz az óvodákban senki se tapasztalja a közvetlen vagy közvetett diszkriminációt vagy hátrányos megkülönböztetést, faji, etnikai, nemzetiségi, vallási, nemi, életkor, családi állapot, fogyatékosság vagy más indok alapján. A járás közössége minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedések kidolgozására törekszünk, amelyek elősegítik az érintettek társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció az Sztv. alapján került elfogadásra, melyhez évente összehívásra kerül a Szociális Kerekasztal. A települések fejlődését meghatározó Gazdasági Program a település egészét érinti. Nincs kiemelve szintén egy célcsoport sem, hanem a település lakosait egészében érintő problémákra, gondokra keres választ. Ennek elfogadása minden településen az önkormányzati választást követő 6 hónapon belül kötelező, így ezzel a dokumentummal is a járáshoz tartozó minden település rendelkezik. Áttanulmányozva a járás 29 településének gazdasági programját, megállapítható néhány olyan közös vonás, mely szinten minden település programjában megfogalmazásra kerül és melyeknek az esélyegyenlőség szempontjából relevanciája van. Így például javítani kell az öregedő demográfiai helyzeten; munkahelyteremtésre kell fókuszálni; akadálymentesíteni kell a közintézményeket. A járáshoz tartozó települések szinte mindegyikén működik roma nemzetiségi önkormányzat. Erről részletes kimutatás a helyzetelemzés mélyszegénységben élők és romák fejezetében olvasható. Ezzel együtt már itt megemlítendő, hogy a járás minden települése kiemelt feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását,

63 munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését. A szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekedni kell a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülményeinek biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzésére, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. A Helyi Építési Szabályzattal minden települési önkormányzat rendelkezik a közigazgatási területével való tervszerű gazdálkodás, és a településfejlesztés feladataiból fakadó kötelezettségek teljesítésére, a helyi építési viszonyok szabályozására vonatkozóan A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Térségi, Társulási kapcsolódások: Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulása, Balassagyarmat Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Balassagyarmati Tankerület, Ipoly-táj Területfejlesztő Társulás január 1. napjától Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, Balassagyarmati Városüzemeltetési Nonprofit Kft, Régió Ügyeleti Központ Nonprofit Kft Családsegítés és gyermekjólét területén működő társulások: Őrhalom, Hugyag, Iliny, Csitár Belső Cserhát Társulás Nyugat Nógrád Településeinek társulása Észak-kelet Pest és Nógrád megyei Hulladékgazdálkodási Társulás Körjegyzőségek Balassagyarmat, Dejtár és Patvarc Fogászati Társulás Korábban a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvényben biztosított jogkörében eljárva volt mód társulás létrehozására, mely lehetett jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli is. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény alapján 29 település részvételével létrejött jogi személyiségű társulásként a Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulása az önkormányzatok feladatkörébe és hatáskörébe tartozó feladatok hatékonyabb, és a források, támogatások jobb kihasználása érdekében. A feladatok ellátása pl.: a területfejlesztéshez, az egészségügyi és szociális ellátásokhoz, az idegenforgalom és turisztikai feladatok ellátásához kapcsolódik. Az Mötv. alapján azonban jelenleg már csak jogi személyiségű társulások működtethetők, így szükséges volt az eddig működő jogi személyiség nélküli társulások átalakítása vagy megszüntetése. Szintén az Mötv. rendelkezéseiből fakad, hogy a 2000 főnél kisebb lakosságszámú települések köteles körjegyzőségként működni, illetve az egy-egy körjegyzőséghez tartozó lakosok száma el kell, hogy érje a 2000 főt

64 5.2.3 A programhoz rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a KSH és a TEIR adatbázisból, a és évi népszámlálás adataiból, feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv Nógrád megye ( ), valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati éves beszámolók megállapításait és a helyi szakemberek tapasztalatait. Emellett komoly segítséget nyújtott a Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Balassagyarmati Kistérség Szociális Szolgáltató központja és annak vezetője; valamint a Szent Erzsébet Idősek otthona vezetője. A gyermekek célcsoportra vonatkozóan a KLIK Balassagyarmati Járási Tankerületének dolgozói, valamint a Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársai szolgáltattak nélkülözhetetlen adatokat. 5.3 A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység, mint fogalom, napjainkban egyre gyakrabban használt kifejezés. A fejlett országokban mélyszegénységen azt a jelenséget értjük, amikor valaki tartósan egy relatív szegénységi küszöb alatt, alapvető javakat és közszolgáltatásokat nélkülözve él, és kevés esélye van arra, hogy ebből a helyzetből önerőből kilépjen. A mélyszegénységben élők jelentős hátrányokkal rendelkeznek az élet szinte minden (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy) területén. A mélyszegénységben élők számát leggyakrabban jövedelmi szegénységgel mérik. A KSH a mediánjövedelem 40%-át tekinti mélyszegénységi küszöbértéknek, ami nettó 44 ezer Ft jövedelem alatti szintet jelentett 2012-ben, de a szociális támogatások rendszerében többnyire a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj értékénél történik az elválasztás. A népesség 4%-a számított jövedelmi mélyszegénynek 2013-ban. Magyarország 2013-ban az Európai Unión belül a jövedelmi szegénységi sorrendben kevésbé számít szegénynek - főként a többi poszt-szocialista országban is megfigyelhető, tervgazdaságból örökölt, kis jövedelmi különbségek, és kiterjedt jóléti ellátások miatt -, de az anyagi és halmozott deprivációra épülő mérőszámok alapján Magyarország az európai rangsor végén helyezkedik el. (Forrás: Wikipédia) Magyarországon a mélyszegénység leginkább a roma népességet sújtja, nagy hányaduk él tartósan a létminimum alatt. Szociális, foglalkoztatási, egészségügyi problémákkal küzdenek. Az alábbi diagramok alátámasztják fenti állításokat, valamint felhívják a figyelmet a probléma fontosságára, és megoldásának sürgető voltára. A roma kisebbséggel szembeni előítéletek az elmúlt másfél-két évtizedben több szociológiai és szociálpszichológiai kutatás tárgyát képezték Magyarországon. Ezek alapján általánosságban kijelenthető, hogy a cigányellenesség a nem cigány lakosság széles rétegeit hatja át, és ezáltal táptalajául és egyszersmind megerősítéséül szolgál annak az intézményes és nem intézményes diszkriminációnak, kirekesztő identitáspolitikának, amely az iskolában, a munkaerőpiacon, a településpolitikában és egyéb területeken, például a kultúrában, a médiában, a mindennapi életben megmutatkozik. A közelmúlt kutatásai azt mutatták, hogy a cigányok pozitív megkülönböztetését a lakosság fokozottan elutasította, valamint növekedett a cigányokkal szembeni diszkriminációt támogatók aránya. Összességében tehát

65 kedvezőtlenebbekké váltak a lakossági attitűdök a romákkal kapcsolatosan. (Forrás: Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek, MTA SZKI kutatás) A kutatáshoz kétféle adatbázist, a KSH 2011-es népszámlálási adatait, valamint a TEIR frissebb, 2013-as adatait használtuk fel. Magyarország lakossága a KSH adatbázisa alapján 2011-ben összesen fő. A TEIR 2013-as adatbázisa szerint Nógrád egye lakossága 2013-ban Fő. Ezzel Nógrád megye az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Magyarország lakossága megyénként, 2013 A balassagyarmati járás 29 településén 2013-ban összesen fő élt. A balassagyarmati járás Nógrád megye 6 járása közül népességszám tekintetében az 5. legnépesebb. Nógrád megye lakossága járásonként,

66 Az alábbi diagram hűen szemlélteti a térség aprófalvas szerkezetét. Egyetlen városa, egyben a térség központja Balassagyarmat, lakost számlált 2013-ban. A falvak népességszáma 69 és 3512 között mozog. A balassagyarmati kistérség lakossága településenként, 2013, TEIR

67 A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarország teljes népességének 3,16%-a, fő vallotta magát roma származásúnak. A teljes népességhez viszonyítva a magyar lakosság aránya az 1941-ben mért 95,736%-ról 2011-re 83,662%-ra csökkent. Ezzel szemben, a roma népesség aránya az elmúlt 60évben a teljes népességhez viszonyított 0,29%-ról 3, 16%-ra emelkedett. A roma nemzetiség számának emelkedése mellett fontos következtetéseket vonhatunk le a népesség korcsoport összetételéből. Az alábbi diagramok a teljes, valamint a roma népesség életkor szerinti megoszlását mutatják. A teljes népesség 0-14 éves korcsoportját a népesség 15%-a, ezzel szemben a roma népesség esetében ennek több, mint kétszerese, 32%-a tartozik a 14 alatti korcsoprtoba

68 15-64 éves korcsoportot a teljes népesség 69%-a alkotja. A roma népesség 43%-a a évesek közé, 20%-uk éves korcsoportba tartozik. A két arány csak kis eltérést mutat. Ennek ellenére munkaerőpiaci helyzetükben óriási eltéréseket tapasztalunk. 65-x éves korcsoportot a teljes népesség 17%-a alkotja, a roma népesség nyugdíj közeli, 60+ éves korcsoportjába mindössze 5%-uk tartozik. Az aránytalanság ékes bizonyítéka a mélyszegénységben töltött élet egészségromboló hatásának. A népesség életkor szerinti megoszlása 2011-ben. A roma népesség életkor szerinti megoszlása 2011-ben. (KSH) Nógrád megyében a lakosság 8%-a vallotta magát roma nemzetiséghez tartozónak a 2011-es népszámláláskor. A Balassagyarmati járásban a népesség 5%-a, az ország teljes népességhez viszonyítva 2%-al többen, 1932 fő vallotta magát cigány nyelv használónak. Az alábbi táblázatban láthatjuk, hogy Nógrád megyében a balassagyarmati járás középen foglal helyet a megye legalacsonyabb és legmagasabb számú roma népesség által lakott

69 járásai között. A szomszédos rétsági járásban az országos átlaggal megegyező 3%, a szomszédos szécsényi járásban azonban ahol a roma nemzetiségűek aránya a megyében a legmagasabb a teljes népességhez viszonyítva 14%, mely a 3%-os országos átlak 4,6 szorosa. A balassagyarmati járásban roma nemzetiségű lakosság aránya a teljes népességhez képest 5%, mely 1,6 szorosa az országos átlagnak. A természetes szaporodás évek óta negatív értéket mutat, ezen túl a vándorlási veszteség is csökkenti a megye lakosságát. A megyénkben élő cigányság a évi Népszámlálás adatai alapján fő vallotta magát ehhez az etnikumhoz tartozónak. Csitáron a roma népesség 59%-a, Ipolyszögön 30%-a, Nógrádmarcalon 34%-a, Mohorán 17,7%-a nyilatkozta, hogy otthoni, baráti társaságban a roma/cigány mellett a magyar nyelvet is használják. A népesség nemzetiség szerint, KSH 2011-es adatai alapján szerkesztve Terület Használt anyanyelv magyar cigány (romani, beás) Népesség roma kisebbség aránya a népességhez képest Kétnyelvű Két nyelvet használók aránya a teljes nemzetiséghez képest Városok együtt % Községek, nagyközségek % Nógrád Megye összesen % Járások J01 Balassagyarmati % J02 Bátonyterenyei % J03 Pásztói % J04 Rétsági % J05 Salgótarjáni % J06 Szécsényi % ,09% Települések adatai Balassagyarmat % Becske % Bercel % Cserháthaláp % Cserhátsurány % Csesztve %

70 Csitár % 16 59,26% Debercsény % Dejtár % Drégelypalánk % Érsekvadkert % Galgaguta % Herencsény % Hont % Hugyag % Iliny % Ipolyszög % 26 30,23% Ipolyvece % Magyarnándor % Mohora % 14 17,07% Nógrádkövesd % Nógrádmarcal % 25 34,25% Őrhalom % Patak % Patvarc % Szanda % Szécsénke % Szügy % Terény % Megye összesen % A járás 29 településén a roma nemzetiségűek aránya 0% és 17% között mozog. 10 településen az országos áltaggal megegyező, vagy az alatti arányban, 15 településen 3%- 10%közötti arányban, 4 településen 13-17% közti arányban használják a roma nyelvet a népszámlálási adatok szerint

71 Négy településen, Ilinyben, Debercsényben, Szécsénykében és Terényben 0%-, három településen, Magyarnándorban, Nógrádkövesden és Patakon 1%-, egy településen, Galgagután 2%-, két településen, Balassagyarmaton és Honton az országos átlaggal megegyező 3%-, két településen, Cserháthalápon és Szandán 4%-, két településen, Csesztvén és Érsekvadkerten 5%-, hét településen, Bercel, Cserhátsurány, Csitár, Ipolyvece Őrhalom, Patvarc és Szügy községekben 6%-, egy településen, Dejtáron 7%-, két településen, Becske és Herencsényben 8%-, egy településen, Mohorán 9%-, Drégelypalánk és Ipolyszög településeken 13%-, Nógrádmarcal településen 14%, Hugyagon pedig 17% a roma nyelvet használók teljes lakossághoz viszonyított aránya. Roma kisebbség aránya a népességhez képest a Balassagyarmati járásban Biztosabb Jövőért Kistérségi Közhasznú Egyesület által készített tanulmány szerint a megye zsáktelepüléseinek %-a roma, de vannak települések, ahol már többségben van a

72 kisebbség. A megyére jellemző, hogy mind a három nagy cigány népcsoport megtalálható, többségben vannak a romungró cigányok, amely a megye összes roma lakosságának a 85 %- át teszik ki. Bár hiedelmekkel ellentétben jól megférnek a különböző hagyományokkal, kultúrával rendelkező törzsek képviselői, és egyre jobban teret hódít a vegyes házasság. Biztosabb Jövőért Kistérségi Közhasznú Egyesület 2002-es, teljes Nógrád megyét érintő kutatása alapján vannak jellemzően beás falvak, mint például a rétság járási Szátok, a salgótarjáni járáshoz tartozó Karancskeszi, Karancslapujtő, és oláh települések, mint a balassagyarmati járáshoz tartozó Érsekvadkert, Drégelypalánk, Bercel. Vegyes házasságok és betelepülések révén azonban a települések nagy részén mind a három népcsoport megtalálható. A balassagyarmati térségben működő Biztosabb Jövőért Kistérségi Közhasznú Egyesület 2002-es adatbázisa alapján a megyében élő romák száma a népszámlálási adatokkal ellentétben fő létszámban realizálódnak, mely a többségi társadalomhoz képest növekvő tendenciát mutat. Az egyesület 2002-es kutatására alapozva a KSH és a TEIR adatai nem nyújtanak kellő támpontot a népcsoport számának megállapításához. Bár a gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal, ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdésként való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. (Cserti-Csapó-Orsós 2012) Ezért a mélyszegénységben élők helyzetét nem kizárólag a roma népcsoport számának és arányának vizsgálatával, hanem egyéb mutatók összevetésével vizsgálhatjuk. Hátrányos helyzetű tanulók A 1993.évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény a tartalmazza az értelmező rendelkezéseket: A 14. pont szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló (HHH) az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Az alábbi, a KIR STAT-ból származó adatok felhasználásával készült diagramom láthatjuk a HH és HHH-s diákok számának változását 2012/10hó és 2015/01 hó között. A balassagyarmati kistérség összes HH-s tanulói létszáma hóban 1576 fő hóra számuk 82%-kal 269-re csökkent. Nógrád megye hasonló időszakában HH-s diákok száma 72%-kal, az Észak- Magyaroroszági régióban 74%-kal csökkent. A balassagyarmati járás HHH-s diájainka száma között 7%-kal, Nógrád megyei létszám 11%-kal, Észak Magyarországon összesen 10%-kal csökkent

73 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű óvodáskorú gyermekek és az 1-8. évfolyamon tanulók ingyenesen, míg a hátrányos helyzetű tanulók 50%-os térítési díj ellenében jogosultak étkeztetésben részesülni. Ingyenes tankönyvellátásra, egyben 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosult a vonatkozó jogszabályok alapján az a tanuló, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, három- vagy többgyermekes családban él. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult az tanuló is, aki: nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Egészségügyi állapot A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nógrád Megye Közgyűlése számára készített Tájékoztatójában az alábbiakat olvashatjuk:

74 A halálozási és megbetegedési mutatók összehasonlító elemzései alkalmasak a lakosság egészségi állapotának és az egészségügyi ellátó rendszer működésének bemutatására, a háttérben húzódó okok feltárására, és a veszteségek visszaszorítására irányuló intervenciós stratégiák kidolgozására. Az Európai Unión és az országon belüli különbségek helyi prioritásokat mutathatnak meg, ezek figyelembevételével kell a lakosság egészségi állapotát javító programokat létrehozni. Nógrád megyében a vezető halálokok sorrendje az országos adatokhoz hasonlóan alakult. A két vezető halálok továbbra is a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések. A 14. ábrán látható a vezető halálokok nemek szerinti eloszlása. Vezető halálokok megoszlása nemenként Nógrád megyében 2012-ben (Forrás: Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, 2014) A betegségek okozta halálozások és a betegség előfordulásának csökkentése tekintetében az elsődleges megelőzésnek fontos része az általános kockázati tényezők tudatosítása: túlsúly, mozgásszegény életmód, dohányzás- és alkoholfogyasztás, személyi higiéné. Bizonyos esetekben kiemelt jelentőséget kap a dohányzás és az alkoholfogyasztás: légcső-, hörgő és tüdő daganatok, ajak- szájüregi daganatok. A colorectalis daganatok tekintetében a helyes táplálkozás. Összességében a daganatos betegségek megelőzésében fontos a folyamatos komplex egészségfejlesztési tevékenység különböző színtereken a lakosság minél szélesebb rétegét megcélozva. Az elsődleges megelőzés alapvető színtere az alapellátás. Megyénkben a háziorvosok leterheltsége miatt ez a mód kevésbé tud megvalósulni. Az önkormányzatok és civil szervezetek kezdeményezésére megyénk településein

75 megszervezett egészségnapok figyelemfelkeltő hatása segítheti az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás életmóddá válását. Az országban elsőként Nógrádban indult meg az úgynevezett E-Bug program, mely játékos formában, szemléletes képekkel illusztrált nevelő oktató internetes portál, mely angol licenc alapján működik. E programon kívül is a járási népegészségügyi intézetekkel jelen vannak az iskolában, a nevelők vagy a diákok által kért témákról adunk információt, lehetőséget adva a gyerekek interaktív közreműködésére. Az elsődleges megelőzés lehetőségei a méhnyakrák esetében kiegészülnek, hiszen 2014 őszétől bevezetésre kerül a HPV (humán papilloma vírus) karcinogén típusai elleni védőoltás a 7. osztályos lányok körében. (Forrás: A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nógrád Megye Közgyűlése számára készített Tájékoztatója, 2014.) A mélyszegénységben élő népcsoport egészségügyi állapotának alacsony szintjét a mozgásszegény életmód, a túlsúly, helytelen táplálkozás és személyi higiéné részleges vagy teljes hiánya okozza. A romák várható élettartama közel 15 évvel kevesebb az átlagostól. Az egyes betegségarányok (%), valamint a roma népesség felülreprezentáltsága (szorzó) egyes betegségcsoportokban Betegség megnevezése KSH % roma bevallott % szorzó Ischaemiás szívbetegségek 0,45 6,77 15 Csontritkulás 0,1 1,14 11,5 Tbc, tüdőcsúcshurut, gümőkór 0,14 1,48 10,9 Vérképzőrendszer betegségei, vashiányos anémia 0,8 8,32 10,3 Vakság, csökkentlátás 0,33 3,35 10,3 Gyomor-, nyombél- fekély 0,9 6,64 7,4 Forrás 2001 KSH, Forrás, Delphoi Consulting által végzett kutatás A romák körében az ischaemiás szívbetegségek gyakorisága az összes betegség közül a legnagyobb, tizenötszöröse a megyei átlagnak! A diabetes és a magas vérnyomás fokozott rizikót jelent. Ennek okai: dohányzás, egészségtelen életmód, elhízás. A roma népességben a Tbc ben megbetegedettek aránya 1,48 %, tehát valamivel több, mint tízszerese a megyei átlagnak tehát kiugróan magas. A nők, a háztartásban elhelyezkedettek betegségaránya magasabb, a gazdaságilag aktívaké, valamint a jobb lakókörülmények között élőké alacsonyabb, mint az átlag. Ezért a nők a legveszélyeztetettebbek (arányuk az átlaghoz képest közel négyszeres). Hasonlóan magas veszélyeztetettségi faktort jelent a szegregáltan, egyúttal rossz lakáskörülmények között való lét (közel háromszoros arány). A daganatos megbetegedések, általában jellemző, hogy a

76 rossz életkörülmények, a táplálkozás hiányosságai, a dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakoriságukat növeli. A roma népességben a daganatos megbetegedések aránya az adatok szerint közel négyszerese a megyei átlagnak, és ez komolyan indokolja a szűrések koncentrálását. A vérképző rendszeri megbetegedések és ezen belül a kiemelt helyen szereplő vashiányos vérszegénység a nemzetközi mutatók szerint a fejlődő országok típusos megbetegedése. A férfiak összességében nagyobb öröklött vasraktárral rendelkeznek, mely rossz táplálkozási viszonyok esetén is tovább elégséges, biztosítja a szervezet vasigényét. Összességében a roma népességben a vérképzőrendszeri és vashiányos megbetegedések aránya közel tízszerese a megyei átlagnak, ezt a magas arányt a nők igen magas reprezentációs szintje indokolja. A további teendők egyértelműek: a fiatal és a terhes nőknél a direkt vaspótlás, vagy a vashiányos vérszegénység szűrőprogramszerű vizsgálata, összességében pedig az aktivitási és lakhatási mutatók javulása. A pajzsmirigy megbetegedések bizonyos zöldségek túlontúl egyhangú fogyasztása, a fokozott gyógyszerszedés és drogok használata is ismert veszély faktorok. Összességében a roma népességben a pajzsmirigy megbetegedések aránya három-négyszerese a megyei átlagnak. A csökkentlátás, vakság jelentősen nagyobb arányú a roma közösségekben, közel tizenkétszerese! A koraszülés, az alacsonyabb szülési súly okozhatnak vakságot, illetve a fejlődési elmaradáson keresztül csökkentlátást. Szükséges tehát a terhességek gondozása, a csökkentlátás, vakság korai felfedezése, szemészeti szűrés főképpen a gyermekek körében. A romák szegénysége indokolja egyes betegségcsoportok magasabb előfordulását körükben. Azonban e népesség egészségi állapota oly mértékben rossz, hogy halaszthatatlan az egészségügy azonnali beavatkozása is. (Biztosabb Jövőért Közhasznú Egyesület) Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosság-jövedelmi vagyoni helyzetének vizsgálatát az adófizetők arányának változásával követhetjük nyomon. A diagramból látható, hogy a balassagyarmati járás adófizetőnek aránya a vizsgált években messze meghaladja mind az országos, mind a megyei és régiós átlagot. Érdekes tény, hogy 2013-ban, amikor az országos átlag 36,78 százalékra esett vissza, a Balassagyarmati járási mutató további 2%-os emelkedést mutat

77 Adófizetők aránya Nógrád megye járásaiban, 2013-ban Az adófizetők száma alapján a megyei rangsorban Balassagyarmat az első helyet foglalja el, megelőzve a többi 5 járást. A járás településein az adófizetők aránya Szügyben a legmagasabb, 50,82%, Szécsénke és Balassagyarmat településeken a 48,84% és 48,32%. A járás legkisebb arányú települése Hugyag 31,6%-kal. Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem tekintetében a balassagyarmati járás- bár az országos átlag alatt marad jelentősen meghaladja a megyei és régiós átlagot

78 Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem tekintetében a balassagyarmati járás Nógrád megye többi járásainak sorában Ft-tal az első helyen áll

79 Magas, illetve alacsonyjövedelműek aránya tekintetében balassagyarmati járás megyei átlagot meghaladja elmarad a régiós és országos átlagtól. - bár a Magas illetve alacsony jövedelműek aránya tekintetében Nógrád megyében a balassagyarmati járás 9,8 pontos rátával az első helyen áll jövedelem-különbségek tekintetében

80 Következhet mindez az alábbi táblázatban látható társadalmi pozíció-különbségekből

81 Népesség társadalmi rétegek szerinti összetétele, 2011-es KSH adatok alapján szerkesztve. Összehasonlítva az országos, régiós, megyei adatokkal, a balassagyarmati járás összetétele nem, vagy csak kis mértékben tér az átlagtól. Pozitívumként említhetjük, hogy a járás 1.felső vezetők, 2.szakértők, 3.alsó szintű vezetők, 4.technikusok, 5.önálló vállalkozók és 6.mezőgazdasági kisfoglalkoztatók tekintetében meghaladja a megyei átlagot. 4.Technikusok tekintetében a régiós átlagnál is magasabb az arány. Szakképzett iparosok aránya ugyan a megyei átlagnál kisebb, a régiós átlagot viszont meghaladja. További pozitívum, hogy a 9. szakképzetlenek-, 10. munkaerőpiacról kiszakadók, 11. Sohasem dolgoztak aránya kisebb, mint a megyei, és régiós átlag, azonban jelentősen meghaladja az országos arányt. A jövő népesség alakulására nézve kedvezőtlen előjel, hogy térségünkben a 13. gyermekektanulók, valamint az ebben foglalt 15 éven aluli gyermekek száma alatta marad a megyei, régiós és országos átlagnak is

82 A foglalkoztatottak közül a betanított munkások csoportja a közel 4%-kal meghaladja az országos átlagot. A lakossság jövedelmi viszonyainak megítéléshez fontos információs szolgáltatnak az alábbi diagramok. A járás összesen háztartása közül 28%-ban 1 személy, 29%-ban 2 személy, 22%-ban 3 személy, 14%-ban négy személy, 5%-ban 5 személy és 3%-ban 6 vagy annál több személy él

83 A háztartás közül 4959-ben (32%) csak 1 fő kereső, 3385-ben (22%) 2 fő, 965-ban (6%) 3 kereső személy él. Azon háztartások száma, ahol van munkanélküli 990 (6%), ahol van inaktív kereső 5297 (34%) háztartást érint. 110 (1%) azon otthonok száma, ahol él eltartott. Ezen adatok alapján feltételezhetjük, hogy a térség háztartásainak azon része, ahol nincs foglalkoztatott, csak munkanélküli, inaktív kereső vagy eltartott él, a lakosság összesen 41%- a veszélyeztetett. Minden nem jelenti egyértelműen, hogy a ezen háztartásokban mélyszegénységben élnek, jövedelmi viszonyuk, pénzügyi lehetőségeik feltehetően nagyban korlátozottak. (Inaktív kereső: Az a személy, aki az adatfelvétel eszmei időpontjában kereső tevékenységet nem folytatott, ám jövedelemmel (pl. nyugdíj, gyermekgondozási segély) rendelkezik. Definíció forrása: KSH Utolsó frissítés: ) Az alábbi diagram a háztartások összetételét ábrázolja. Eszerint a népesség 20%-a idős, 31%- a folgalkoztatott, 5%-a munkanélküli, 26%-a inaktív kereső és 18%-a eltartott

84 A járás településeinek adatait az alábbi táblázat mutatja. A háztartások a háztartásban élők száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint, Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Roma nemzetiségű lakosság fő kereső van, foglalkoztatott nincs Balassagyarmat Becske Bercel Cserháthaláp Cserhátsurány Csesztve Csitár Debercsény Dejtár Drégelypalánk Érsekvadkert Galgaguta Herencsény Hont Hugyag Iliny Ipolyszög

85 Ipolyvece Magyarnándor Mohora Nógrádkövesd Nógrádmarcal Őrhalom Patak Patvarc Szanda Szécsénke Szügy Terény ÖSSZESEN A Balassagyarmati járás SZJA alapot képező nettó jövedelemmel száz állandó lakosra vetített összege. A TEIR 2013-as adataira épülő diagramja alapján megállapíthatjuk, hogy a balassagyarmati járásban a nettó jövedelmek meghaladják a megyei és régiós átlagot, alatta maradnak azonban az országos átlagnak

86 Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem (Ft) SZJA alapot képező nettó jövedelemmel száz állandó lakosra vetített összege (Forrás: Teir) már eltérést mutat a régiós átlagtól, de a megyei arányt mindegyik vizsgált évben meghaladta. Magas illetve alacsony jövedelműek aránya - Az 5 millió Ft feletti adósávon adózók száma száz, 1 millió Ft alatti adósávon adózóra vetítve (Forrás: Teir) Balassagyarmati járás Nógrád megye kistérségei közül 9,8-as értékkel a legjobb helyzetben van

87 Személygépkocsik száma 1000 lakosra vetített összeg (Forrás: TEIR) alapján a balassagyarmati járás 281 értékkel a megye 2. helyén áll. Személygépkocsik száma a balassagyarmati járás településein (Forrás: TEIR) megközelítőleg azonos arányt mutatnak

88 5.3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Nógrád megye népességének iskolázottsága folyamatosan javul. Növekszik a közép- és felsőfokú iskolai végzetséggel rendelkezők aránya, emellett csökken azok száma, akik nem rendelkeznek végzettséggel. A munkaerőpiaci reintegrációs programok egy része eljutott Nógrád megyébe, így a balassagyarmati kistérségbe is. Hatásuk hosszabb távon lesz érzékelhető. A NMMK április végi adatai szerint fő nyilvántartott álláskereső volt Nógrád megyében, közülük 2080 fő pályakezdő április végén 22%-kal több álláskereső szerepelt a munkaügyi nyilvántartásban, mint ez évvel ezelőtt. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A Nógrád megyei Munkaügyi Központ adatai alapján megállapítjuk, hogy az Álláskeresők összetétele Nógrád megyében az alábbiak szerint alakul: 29%-uk 50év feletti, 17% 25év alatti, 54% év közötti. A munkanéküliek összetételele Nógrád megyében: 2,74% diplomás 22,3% érettségi vel rendelkező 24% szakmunkás végzettségű 50,35% alacsony iskolai végzettségű áprilisában a balassagyarmati járásban 2442 álláskeresőt tartottak nyilván. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül 20%-volt Nógrád megyében áprilisában

89 A fenti ábrán látható tartós munaknélküliségi ráta a járásban jelentősen meghaladja az országos átlagot, azonban a régiós és megyei mutatóknál nagyságrendekkel alacsonyabb

90 A fenti két diagram a regisztrált munkanélküliek számának alakulását mutatja től 2012-ig erős emelkedés volt tapasztalható a járásban, a 2013-ban számuk közel felére csökkent. A balassagyarmati járásban 2013-ban 1867 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, mely megyei viszonylatban a 2. helyen áll

91 Pályakezdő munkanélküliek száma meghaladja az országos és megyei átlagot, azonban a régiós érték alatt marad. A pályakezdő munkanélküliek számának csökkenése azonban nem jelenti egyértelműen jobb elhelyezkedési arányukat. NMMK-tól kapott információ szerint a központhoz leadott diplomás munkaerő igényeket a NMMK nem tudja kielégíteni, mert a diplomával rendelkezők nagy része elhagyja a megyét. NMMK statisztikája szerint a rendszerben lévő, 25év alatti, diplomával rendelkező fiatalok aránya nagyon csekély, de ennek oka nem az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésük nagy aránya, hanem az elvándorlás. A statisztikákban megjelenő új munkahelyek nagyrészt a közfoglalkoztatási program során jöttek létre. Foglalkoztat ottak Munkanélküli ek Gazdaságilag aktívak Gazdaságilag inaktívak Népesség Munkanélküliségi ráta Aktivitási arány Foglalkoztatási ráta Nógrád megye 74,4 6,8 81,3 49,8 131,1 8, , ben 1008 megváltozott munkaképességű személy volt a NMMK rendszerében

92 A munkanélküliek 47,3%-a nő. 50év felettiek száma 3500fő között a tartós munkanélküliek száma - a közfoglalkoztatási programoknak köszönhetően felére csökkent! A roma népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és nemek szerint, 2011 A roma népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és nemek szerint, 2011 Gazdasági aktivitás Összesen Arány a teljes csoprothoz képest Arány a teljes roma népességhez képest Gazdaságilag aktív népesség foglalkoztatott % 16% munkanélküli % 13% Gazdaságilag aktív népesség együtt % 29% Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő % 7% saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos % 3% rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos % 4% hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos % 1% egyéb inaktív kereső % 8% Inaktív kereső együtt % 23% nappali tagozatos tanuló % 26% egyéb eltartott % 22% Eltartott együtt % 48% Gazdaságilag nem aktív népesség együtt % 71% Népesség mindösszesen % A KSH 2011-es adatait felhasználva megállapíthatjuk, hogy a magát romának valló lakosság mindössze 29%-a aktív, 71%-a gazdaságilag inaktív. Az aktív roma lakosság 56%-a foglalkoztatott, 44% munkanélküli. A teljes roma népességéhez viszonyítva mindössze 16%-uk foglalkoztatott! A gazdaságilag inaktívak legnagyobb arányban, 32%-ban nappali tagozatos tanulók. A roma népesség 7%-a részesül valamilyen gyermekgondozási ellátásban, mindössze 3%-uk jogosult öregségi nyugdíjra. A fenti adatokból következő élethelyzet óriási terhet és felelősséget ró mind a térség önkormányzataira, mind az egyéb állami és kormányzati szervezetekre. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A NMMK havi adatai szerint a megyében az álláskeresők 51,9%-a alacsony iskolai végzettségű április % Álláskeresők száma, ebből Pályakezdők ,8 Alacsony iskolai végzettségűek ,9 Középfokú végzettségűek

93 Diplomás 340 2,1 25 év alatti ,1 50 év feletti ,6 Tartósan regisztrált ,2 Álláskeresési ellátásra jogosult ,4 Aktív korú ellátásra jogosult ,1 A 2011-es népszámlálási adatok alapján a roma népesség 80%-a alacsony iskolai végzettségű. Ugyan ez az arány a teljes népességre nézve mindössze 4,9%. A 15 éves és idősebb roma népesség legmagasabb iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint, 2011 Korcsoport, éves Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb 8. évfolyam Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Összesen Összesen

94 1.1.2 Az általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségű népesség száma és megoszlása korcsoport szerint, valamint a megfelelő korúak százalékában, nemenként Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Korcsoport, éves Férfi Nő Összesen 2011 megoszlás, százalék a megfelelő korúak százalékában ,3 3,1 5,5 4,6 3,1 3, ,5 1,5 2,4 1,7 1,5 1, ,3 1,6 2,4 1,7 1,6 1, ,9 2,0 2,8 1,6 1,5 1, ,1 2,0 2,9 1,5 1,5 1, ,4 2,1 2,8 1,5 1,8 1, ,0 2,4 2,8 1,6 2,3 2, ,1 3,2 3,8 2,0 2,8 2, ,2 3,3 3,8 1,7 2,3 2, ,9 3,3 3,8 2,0 2,7 2, ,1 5,2 5,5 3,4 5,1 4, ,4 10,0 9,5 6,3 11,3 9, ,8 60,3 51,9 16,8 35,7 29,6 Összesen ,0 100,0 100,0 3,1 6,5 4,9 A teljes népességre nézve Magyarországon a 15 év alattiak 95,1 %-a befejezte az általános iskola 8. évfolyamát, Észak-Magyaroroszági régió lakosságának 93,1%-a, Nógrád megyében 90,3%. A romák esetében, ugyancsak a éves korosztályt tekintve az általános iskola 8. osztályát befejezettek aránya mindössze 14%! Nem kétséges az iskolaelhagyást gátló, tanulási képességeket javító, a családok komplex, összehangolt támogatását és segítését nyújtó programok megvalósításának szükségessége!

95 1.7 A népesség iskolai végzettség és nemek szerint, éves 15 éves 18 éves 25 éves Terület általános iskola első legalább általános iskola 8. egyetem, főiskola stb. legalább érettségi évfolyamát sem végezte el évfolyam oklevéllel férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen Ország összesen 50,0 60,0 60,0 96,9 93,5 95,1 45,5 52,1 49,0 18,2 19,7 19,0 5 Észak-Magyarország 60,0 80,0 70,0 95,6 90,8 93,1 39,6 44,9 42,4 13,0 14,5 13,8 5 Nógrád 50,0 70,0 60,0 95,5 90,3 92,8 36,0 41,3 38,8 10,5 12,2 11,4 Járások Balassagyarmati Bátonyterenyei Pásztói Rétsági Salgótarjáni Szécsényi c) közfoglalkoztatás A balassagyarmati járás önkormányzatai, intézményei, szervezetei igyekeznek élni a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségekkel. Balassagyarmaton a közfoglalkoztatást évben a Foglakoztatási Kht, évtől a Városgondnokság látja el. Jogszabályváltozás miatt és években csökken a foglalkoztatási létszám, évben további szigorítások léptek életbe, emiatt csak 4 hónapig lehet a munkanélkülieket ezen újabb feltételek szerint alkalmazni. A közfoglalkoztatásban résztvevők számában magasabb arányban vannak a romák., a Városgondnokság által szolgáltatott adatok alapján. Többnyire szakképesítést nem igénylő, kisegítő vagy segéd-munkás munkakörben foglalkoztatja az önkormányzat elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket, akik egyben tartós munkanélküliek is. A térség településein 2010-től személy volt bevonva a programba. A közfoglalkoztatottak ellátták a település közterületeinek tisztán tartását, a zöld területek fűnyírását, gyomtalanítását, a vízelvezetőárkok karbantartását, az intézményen belüli kisebb javításokat, felújításokat, nyári meszeléseket. A településeken belül az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató. Összevetve a nyilvántartott álláskeresők számát a közfoglalkoztatásban részt vevők számával, elmondható, hogy az önkormányzatok egyre nagyobb számban tudja a munkanélkülieket jövedelemhez juttatni. A közfoglalkozás biztosítása érdekében évig a települési önkormányzatoknak közfoglalkoztatási tervet kellett készíteniük. A közfoglalkoztatási terv egy éves időtartamra szólt, amiben az önkormányzat negyedéves ütemezésben meghatározta azokat a munkafeladatokat, amiket közfoglalkoztatás keretében kívánt ellátni. A terv tartalmazta a feladatok ellátásához szükséges létszámot, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét és a megvalósításhoz szükséges költségeket. A munkanélküliek számának csökkentésére a településen nem nagyon van más lehetőség, mint az, hogy az önkormányzat a közfoglalkoztatásban rejlő lehetőséget maximálisan kihasználja, és a közfoglalkoztatásban alkalmazhatók számát növelje. A közfoglalkoztatás célja, hogy a munkaképes emberek ne segélyből, hanem munkabérből éljenek. A közfoglalkoztatás felkészítheti a potenciális munkavállalókat a munkaerő-piaci visszatérésre. Az önkormányzat, de a munkavállalók szempontjából is nagyon fontos, hogy a közfoglalkoztatás keretében valódi, értékteremtő, vagy értékmegőrző tevékenységet

96 végezzenek, ami emeli a munka értékét (kertészeti tevékenység, közterületek tisztítása, vízelvezető árkok karbantartása). (Forrás: NMKH Fog. Főoszt, 2015.) Az NMKH Foglalkoztatási Főosztályának adatai alapján a balassagyarmati járásban negyedévében 1307fő vett részt közfoglalkoztatási programban. A hosszabb idejű közfoglalkoztatási program járási kerete 318 fő. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Balassagyarmat, mint a térség központja, közlekedés szempontjából jó helyen van, több irányból távolsági autóbusszal és vonattal is el lehet érni, városon belül helyi-, a települések között helyközi autóbusz járattal megoldott a közlekedés. A város a magyar- szlovák határ mellett fekszik. Munkavállalás szempontjából nem jellemző, hogy magyar munkavállalók járnának át Szlovákiába dolgozni. Gyakoribb, hogy a Balassagyarmaton, Szügyben, Rétságon működő üzemek a felvidékről hozzák be munkavállalóikat, szervezett autóbuszjáratokkal. A járásban 2003-ig működött az OFA Rátalá(l)ás programja, mely összehangoltan próbálta meg orvosolni az egyre emelkedő munkanélküliségi problémákat. A közeljövőben induló, Foglalkoztatási Paktumok kialakítását és működtetését támogató pályázati lehetőségek, a munkanélküliek önfoglalkoztatóvá válását támogató kiírások népszerűsítése és kihasználása fontos lesz a pozitív változások elérése érdekében. Az utóbbi évben a balassagyarmati járás települései is kihasználhatták a START munkaprogram nyújtotta lehetőségeket, így a térségben több helyen is létrejöttek helyi műhelyek. A támogatási időszakon túli fennmaradásuk piaci lehetőségeik kiaknázásától függ

97 e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Balassagyarmat, mint a térség központja, 6 középiskolájával látja el a térség középfokú oktatási szolgáltatását: Balassi Bálint Gimnázium, Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola, Mikszáth Kálmán KÉVIG Szakközépiskola, Szondy György Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, Bércy Károly Középiskola és a Madách Imre Középiskolai Kollégium) önkormányzati, kettő pedig (Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium, Szalézi Kollégium) egyházi fenntartású. A Balassi Bálint Gimnáziumban működik a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó Arany János Tehetséggondozó Program, és a 8 osztályos gimnáziumi képzés. Balassagyarmat város továbbra is fontosnak tartaná a felsőfokú oktatás megindítását is. A településen több felnőttképzést bonyolító szervezet is működik, így a fiatal felnőttek további fejlődése és átképzési lehetősége szinte korlátlan. Azonban továbbra is gond a friss szakmával, diplomával rendelkező fiatalok első munkahelyének megszerzése, s gyakorlat híján esélyeik igen csekélyek. A jövőben az érettségihez kötött kötelező önkéntes munka által szerzett 40órás munkatapasztalat bizonyos szakmák esetén segítséget jelenthet, de közel sem orvosolja a problémát. Az alábbi diagramból jól látszik, hogy a járásban a pályakezdő munkanélküliek aránya ben meghaladta a megyei, régiós és országos átlagot is. A 2013-as csökkenés a NMMK által adott információ szerint a közfoglalkoztatási programoknak köszönhető. A program esélyt adhat a friss érettségivel rendelkezőknek a továbbtanulás irányénak megválasztásához, a szakmával/diplomával rendelkezőknek munkatapasztalat szerzéshez, a munkáltatóknak fiatal, dinamikus, új munkavállalók kiválasztásához

98 f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja támogatott programok megvalósítása során foglalkozik a munkaerő-piaci reintegrációval. A járásban Balassagyarmaton működik munkaügyi kirendeltség, ahol regisztrálják az álláskeresőket, tájékoztatást kapnak az elérhető álláslehetőségekről, az utánuk igénybe vehető támogatásokról, továbbképzési lehetőségekről. A kirendeltségek helyben tájékoztatást adnak a munkáltatóknak az igénybe vehető foglalkoztatási támogatásokról, pályázatokról, melyek az interneten is egyre inkább elérhetőek. Balassagyarmaton között működött a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért szervezet NYITOK Nyitott tanulási központja. Az ország 50 településén működő TK 2 évig várt a jelentkezőket ingyenes tanulási programjaira angol, német, informatika, pénzügy, valamint 10 NYITOK specifikus témában: "Dolgozni akarok!" tanulási program Vállalkozást indítok!" tanulási program "Okos ügyintézés tudatos állampolgár" tanulási program "Takarékos háztartás zöld energia a mindennapokban" tanulási program "Kincsem az egészségem" tanulási program

99 "Együtt tanulunk segítsük gyermekeinket a tanulásban" tanulási program "Okostelefonok, táblagépek használata a mindennapokban" tanulási program "Irányítom az életem hatékony önmenedzselés" tanulási program "Találkozás a kulturális értékeinkkel Artkalauz" tanulási program "Nőként érvényesülök sokszínű szerepek" tanulási program A programba regisztráltak száma december1-től: 180fő. A regisztráltak közül nem kerültek be csoportba: angolra 40fő, németre 20 fő, szám.techre 10 fő. A program a tervek szerint 2016.évben, 3x2 éves periódusra újra indul. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001-ben határozta meg az Európai Unió, e szerint Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ennek megfelelően a szegénységben élő, meghatározásánál a háztartások összes nettó jövedelmét kell figyelembe venni úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmét összegezni kell, majd csökkenteni szükséges a fizetendő adókkal és járulékokkal. A KSH legfrissebb, évi felvételéből származó kimutatása szerint a szegénységi küszöb forintban kifejezve alig haladta meg a nettó Ft-ot. A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40%-a alatti a jövedelme. Ez alapján vizsgálható, hogy milyen arányban foglalkoztattak mélyszegénységben élőket - valamint önkéntes nyilatkozatok megléte esetén romákat - a települési önkormányzat saját fenntartású intézményeiben az egyes években? Vizsgálati szempontok: Mekkora részt tesz ki

100 a helyi foglalkoztatásból a mélyszegénységben élők, illetve a romák körében az önkormányzat? Másként alakul-e ez az arány a teljes aktív korú népesség körében? Ha igen, milyen okok állnak a háttérben? Hogyan lehetne megoldani a mélyszegénységben élők és a romák foglalkoztatása során tapasztalható esetleges aránytalanságokat? Balassagyarmat Az önkormányzat elsősorban az aktív korúak ellátásában, ezen belül is a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket alkalmazza a közfoglalkoztatás keretében. A Városgondnokság által adott adatok alapján, közfoglalkoztatás keretében a romákat is foglalkoztatja melyben arányuk kb. a létszám 80 %-a - főként a város szépítésének feladatait végzik. Becske Nem áll rendelkezésre adat. Bercel Nem áll rendelkezésre adat. Cserháthaláp Nem releváns. Cserhátsurány Nem releváns. Csesztve Nem releváns. Csitár Csitár községben ez a fajta diszkrimináció nem jellemző. Debercsény Nem releváns. Dejtár A településnek szerződése van a Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Balassagyarmati Kirendeltségével a járadékban már nem részesülő, de a munkaügyi Kirendeltségen regisztrált munkanélküliek közfoglalkoztatásban való foglalkoztatásásra. A Munkaügyi Kirendeltség által biztosított keretszámon belül az Önkormányzat a foglalkoztatás idejének megosztásával igyekszik minél több embernek munkalehetőséget biztosítani. A

101 közmunkások többsége a közterületek fenntartásásban és tisztántartásában vesz részt,d e a magasabb iskolai végzettségű foglalkoztatottak dolgoztak már oktatási intézményekben,könyvtárban valamint a Polgármesteri Hivatalban. Drégelypalánk A saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatás a képesítés hiánya miatt nem lehetséges, de a közfoglalkoztatás keretében erre figyelnek. Érsekvadkert Nem áll rendelkezésre adat. Galgaguta Nem releváns Herencsény Nem releváns Hont A saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatás a képesítés hiánya miatt nem lehetséges, de a közfoglalkoztatás keretében erre figyelnek. Hugyag Hugyag Község Önkormányzata a hátrányos megkülönböztetés nélkül alkalmaz roma származású munkatársakat. Mind az Önkormányzatnál, mind az Önkormányzat által fenntartott intézményekben dolgoznak mélyszegénységben élők, a helyi Napköziotthonos Óvodában, illetve az Önkormányzatnál is dolgoznak, mint a hivatalsegéd, konyhai kisegítő. Iliny Nem releváns Ipolyszög A Központi Óvoda Ipolyszögi Tagintézményében tavaszáig folyt Magyar nyelvű cigány etnikai, kulturális nevelés, amelyben részt vettek roma származású oktatók, előadók is. Bár etnikai megoszlású nyilvántartás nem készült, de az önkormányzat által szervezett közcélúfoglalkoztatásban is részt vettek a helyi roma közösség tagjai

102 Ipolyvece Nem áll rendelkezésre adat. Magyarnándor Nem áll rendelkezésre adat. Mohora Nógrádkövesd Nem releváns Nógrádmarcal A mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása a településen a közfoglalkoztatásban történik. Őrhalom Nem áll rendelkezésre adat

103 Patak A településnek szerződése van a Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Balassagyarmati Kirendeltségével a járadékban már nem részesülő, de a munkaügyi Kirendeltségen regisztrált munkanélküliek közfoglalkoztatásban való foglalkoztatására. A Munkaügyi Kirendeltség által biztosított keretszámon belül az Önkormányzat a foglalkoztatás idejének megosztásával igyekszik minél több embernek munkalehetőséget biztosítani. A közmunkások többsége a közterületek fenntartásásban és tisztántartásában vesz részt. Patvarc Patvarc Község Önkormányzatának fenntartásában működő egyetlen intézmény, a Központi Óvoda Hársfavirág Tagóvodája. Az intézmény által szolgáltatott adatok alapján nem foglalkoztattak mélyszegénységben élő, illetve roma származású személyt az elmúlt években. Azonban a közfoglalkoztatás keretén belül lehetőség adódik ezen célcsoportok foglalkoztatásra Szanda Saját fenntartású intézményekben (óvoda, polgármesteri hivatal, IKSZT) a foglalkoztatottak alacsony létszáma és a munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségek meglétének hiánya miatt mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása az utóbbi években és jelenleg nem történik, de a közfoglalkoztatás során igen. Szécsénke Nem releváns Szügy Nem áll rendelkezésre adat annak megítéléséhez, hogy az önkormányzat által foglalkoztatott személyek a: romák, b: mélyszegénységben élők. Terény Nem releváns h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A térségben nem releváns

104 5.3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A KSH 2014-es statisztikai adatbázisában szereplő megyei adatok: Területi egység Szociális étkeztetésben részesülők Nógrád Házi segítségnyújtás keretében ellátottak Nógrád A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben ellátottak Nógrád Idősek nappali ellátásában részesülők Nógrád Aktív korúak ellátásában részesítettek átlagos számab Nógrád Ápolási díjban részesítettek átlagos száma Nógrád Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma Nógrád Lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma Nógrád Átmeneti segélyben részesítettek száma Nógrád Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma Nógrád

105 A járás önkormányzatai a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított évi XXXI. törvény alapulvételével alkották meg a szociális ellátásról szóló rendeletüket, mely tartalmazza a szociális ellátások típusait. Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (Fht). Az Fht-ra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni, míg a rendelkezés-re állási támogatást csak kétévente kellett. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. A munkaviszony létesítése többféleképpen lehetséges: nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerőpiaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Az önkormányzatok rendelete alapján Fht-ra az a személy jogosult, akinek az aktív korú ellátására való jogo-sultságot megállapították, az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, továbbá az állami foglalkoztatási szerv közvetítésével részt vesz a közfoglalkoztatásban. Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott személynek minősül, aki a nyugdíjkor-határt öt éven belül betölti, aki 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy akit írásbeli szakorvosi, vagy fekvőbeteg gyó-gyintézeti zárójelentés alapján a munkavégzés alóli mentesítésre javasol a jegyzőnek. A rendeletek rögzítik, ki nyújthat be kérelmet átmeneti segélyre: az a személy, aki a létfenntartását veszélyez-tető rendkívüli élethelyzetbe került és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. Az önkormányzatok által rendelkezésre bocsátott települési adatok: Balassagyarmat A nagycsaládosok Wells Gábriel támogatása egy család részére évente egyszer adható, amennyiben a feltételeknek megfelel a család. A felsőfokú intézményekben tanulmányokat folytatók szociális támogatásában részesíthető az az első diplomát szerző személy, aki felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytat és családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg. Az utóbbi évek tendenciái alapján városban a segélyezettek száma folyamatosan változik, a támogatottak száma viszont évig csökken, majd megugrik. Ez köszönhető a támogatási rendszer megváltozásának. A Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézetben pszichiátriai, addiktológiai és a neurológiai rehabilitációt fejlesztik. A betegek számára elérhetővé válik a zenei, a sport-,

106 mozgás- és fizioterápia, emellett a járóbeteg-ellátás keretében a gyermekrehabilitációs ellátás alapjait is megteremtik. Bercel Álláskeresési segélyben részesülők száma nő. Álláskeresési járadékra jogosultak száma tőlcsökkenő tendenciát mutat. Rendszeres szociális segélyben részesülők, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma nő. Cserháthaláp Pénzbeli ellátás az időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély A regisztrált munkanélküliek száma és a járadékban részesülők száma lefedik egymást., A segélyre, járadékra nem jogosultak rendszeres szociális segélyben, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek. Számuk 2011-re megháromszorozódott. Csesztve A településen sok az ellátatlan munkanélküli személy, ezt azt jelenti, hogy sokan nem részesülnek sem a Munkaügyi Központ, sem az önkormányzat által folyósított ellátásban ban 21 fő nyilvántartott álláskeresőből 15, 2009-ben 28 főből 13, 2010-ben 27 főből 12, 2011-ben 26 főből 10 fő részesült ellátásban. Csitár A 2011-es évben több mint duplájára nőtt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma, valamint a rendszeres szociális segélyt is többen igényeltek. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. A szociális segélyezés meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsonyabb jövedelmű lakosságának körében január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők foglalkoztathatók. A felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírja a jogosultság feltételeit, hogy az ellátásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben

107 Rendszeres szociális segélybenazon egészségkárosodott személyek részesülnek, akik munkaképességüket legalább 67%-ban elveszítette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodát szenvedett, vagy akinek azegészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesül és jövedelme, illetve a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át. (1993. évi III. törvény). Debercsény A regisztrált munkanélküliek száma és a járadékban részesülők száma szinte teljesen lefedik egymást, vagyis mindenki, aki jogosult az ellátásra meg is kapja azt. A jövedelem nélkül élők többsége hozzájut a neki járó támogatáshoz. Dejtár A nyilvántartott álláskeresők száma 2011-ben 116 fő, ami az aktívkorú lakosság 11,8 %-a. Az álláskeresők közül 88-an részesülnek valamilyen ellátásban, ami azt mutatja, hogy a munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön vagy nem jogosult semmilyen ellátásra. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. Hugyag A KSH 2011-es adatai szerint havonta átlagosan 133 fő részesül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. Ez a lakosság majdnem 15%-a ban 143 fő kap ellátást ezen a jogcímen. (84 férfi és 59 nő) Iliny Álláskeresési járadékban többen részesültek, mint aktív korúak ellátásában. Számuk a as évhez viszonyítva jelentősen nemváltozott. Iliny településen is jellemző a munkanélküliség, körükben is inkább a tartós munkanélküliség. Ipolyszög A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A jogosultság megállapítható alanyi, illetve normatív jogcímen is. Településünkön a jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek is, akinek havi rendszeres gyógyító ellátása költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, feltéve, hogy:

108 a.) havi jövedelme egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg; b.) családban él és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakásgazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét január 1-jétől. Az önkormányzatok tulajdonában álló lakások bérbeadásáról a Képviselőtestületi határozatban rendelkeznek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény rendelkezése alapján alkotta meg Balassagyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az első lakáshoz jutók helyi támogatásáról szóló 16/2001.(IV.20.) önkormányzati rendeletét, mellyel cél a fiatal házasok lakáshoz jutásának elősegítése. Bérlakás-állomány, szociális lakhatás, Lakhatást segítő támogatások, Eladósodottság- Nógrád megyében 2011-ben magántulajdonban lévő, 3831 önkormányzati tulajdonú, valamint 1059 egyéb intézmény, szervezet tulajdonában lévő bérlakás tartottak nyilván. A balassagyarmati járásban magántulajdonú, 207 önkormányzati-, és 82 egyéb intézmény vagy zervezet tulajdonában lévőt. Az alábbi, településekre vonatkozó adatokat az önkormányzatok adatszolgáltatásából, illetve HEP programjuk alapján állítottuk össze. Balassagyarmat A járásban Balassagyarmat Város Önkormányzata rendelkezik a legnagyobb mértékű bérlakás állománnyal

109 A tulajdonában lévő lakások egy része bérlakásként kb. 69 %-a szociális alapon bérbeadásra kerülnek. Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlannal az Önkormányzat nem rendelkezik. Az önkormányzati tulajdonú lakások szociális helyzet alapján, költségalapú bérbeadás alapján, illetve bérlőkiválasztási jog alapján kerülnek bérbeadásra. A költségalapú bérbeadás esetén pályázatot kell kiírni. A meghatározott tartalommal beadott pályázatokat a döntéshozó Képviselő-testület elé kell terjeszteni. Balassagyarmat a bérlakás állományból évben 113 lakással oldja meg a szociális lakhatás feladatát. A lakások bérleti díját komfortfokozat alapján önkormányzati rendelet szabályozza, mely összeg a költségalapon megállapított lakbér összegének kb. 50 %-a. Az érintett bérlők számára még ezen, kedvezményes díj megfizetése is gondot, problémát jelent, ezért sok a be nem fizetett lakbértartozás. a) Bérlakás-állomány Önkormányzatunk tulajdonában lévő lakások egy része bérlakásként kb. 69 %-a szociális alapon bérbeadásra kerülnek. Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlannal Önkormányzatunk nem rendelkezik. Az önkormányzati tulajdonú lakások szociális helyzet alapján, költségalapú bérbeadás alapján, illetve bérlőkiválasztási jog alapján kerülnek bérbeadásra. A költségalapú bérbeadás esetén pályázatot kell kiírni. A meghatározott tartalommal beadott pályázatokat a döntéshozó Képviselő-testület elé kell terjeszteni. b) Szociális lakhatás Önkormányzatunk a bérlakás állományból évben 113 lakással oldja meg a szociális lakhatás feladatát. A lakások bérleti díját komfortfokozat alapján önkormányzati rendelet szabályozza, mely összeg a költségalapon megállapított lakbér összegének kb. 50 %-a. Az érintett bérlők számára még ezen, kedvezményes díj megfizetése is gondot, problémát jelent, ezért sok a be nem fizetett lakbértartozás. e) Lakhatást segítő támogatások Lakhatást segítő támogatás a szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról szóló 10/2013.(IV. 02.) számú rendeletben szabályozott helyi lakásfenntartási támogatás, amelyben a településen év folyamán 670 család részesült, a jogszabályi változások szigorításai miatt évben ez a szám 420 családra csökkent. A lakásfenntartási támogatás havi összege természetbeni ellátásként került megállapításra, a közüzemi számlákhoz, a szemétszállítás díjához, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújt támogatást

110 f) Eladósodottság Az igényelhető támogatások ellenére egyre több család kerül abba a problémába, hogy késik (akár több hónapot) a közüzemi számlák befizetésével, vagy egyáltalán nem tudja tartozását rendezni. Ennek követ-keztében a közüzemi szolgáltatók kikapcsolják a szolgáltatást. A folyamatosan romló helyzetet alátámasztja a lakhatási támogatást igénylők számának növekedése. g) Lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi köz-szolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A külterületeken nem épülnek új házak, kivéve Nyírjes üdülőövezetet, ahol az utóbbi években csökken a lakosság részéről az építkezési kedv. A városnak ez a része közúthálózattal és villamos hálózattal teljes mér-tékben lefedett, azonban az ivóvíz-, szennyvízhálózat kiépítése nem megoldott. Telefon és kábeles televízió elérésére nincs lehetőség, csak a mobiltelefonos szolgáltatások és műholdas televízió adások elérhetők. A városból való megközelítés egyik lehetősége a helyi járat - melyet a teljes város érintésével indítanak - továbbá gyalogosan és biciklivel is. A népességi programból vett adatok szerint 88 fő lakik itt. Bercel A település összes lakásállománya enyhén emelkedett. a) Bérlakás-állomány A bérlakás-állomány 17-ről 12-re csökkent. A benne lévő tulajdonosok megvásárolták, az önkormányzat nem tudott anyagi forrást mozgósítani a felújításokra. b) Szociális lakhatás 11 újabb építésű ház áll kifejezetten a mélyszegénységben élők, romák részére. Önkormányzati támogatással épültek, szocpol igénybevételével. Eperfa sornak hívják azt a település részt, amit az önkormányzat és egyéb támogatások segítségével sikerült felépíteni a 2000-es évek elején. e) Lakhatást segítő támogatások A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A lakásfenntartási támogatás alapnyi jogon, normatív alapon állapítható meg. f) Eladósodottság Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat

111 Cserháthaláp Cserháthalápon 181 lakóingatlan található, valamennyi be van kapcsolva a közműves ivóvízellátásba, csatornahálózatba. a) Bérlakás-állomány Az önkormányzat tulajdonában összesen öt bérlakás van, amelyből három szolgálati lakás. A szolgálati lakások közül egy lakott, kettő üresen áll. b) szociális lakhatás Nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások Az első lakásukhoz jutó helyi lakosok az önkormányzattól az ún. első lakáshoz jutók kamatmentes kölcsönét igényelhetik, amelynek összege Ft. A lakásfenntartási támogatást viszonylag kevesen veszik igénybe, bár számuk emelkedő tendenciát mutat. Adósságcsökkentési támogatást senki sem igényelt a vizsgált évek tekintetében. f) eladósodottság A lakosság részéről az önkormányzat felé való eladósodottság nem jellemző, nincsenek felhalmozott adóhátralékok, lakbérhátraléka is csak egy-egy családnak van átmeneti időre. A segélyezések, támogatások viszonylag alacsony száma arra enged következtetni, hogy a településen nincs még jelentős mértékben jelen az eladósodottság. Csesztve Az évek során a település lakásállománya nem változott, új lakás építése nem történt, a településen szemmel láthatóan sok az üres, öreg ház a) bérlakás-állomány Csesztvén (Bakópusztán) egy önkormányzati bérlakás van, amelyben egy többgenerációs roma család él. b) szociális lakhatás Nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások A településen a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 2010-től ismét növekvő tendenciát mutat. Adósságcsökkentési támogatás nincs a településen. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Csesztve községhez tartozó lakott külterületek Galibapuszta, és Kincsempuszta. Galibapusztán 7 fő, Kincsempusztán 8 fő él. Ezeken a részeken nincs vezetékes ivóvíz, csatornahálózat, vezetékes gáz és nem szállítják el a kommunális hulladékot sem. Közösségi közlekedés autóbusszal megoldott

112 Csitár Csitár településen 2008 óta változatlan a lakásállomány. Összesen 209 lakóépület található a községben. Legmagasabb arányban a bérlakások vannak, összesen 9 darab. Szociális lakás 3, még egyéb felhasználású csak 1 darab van. A lakások állapota az elégségestől az egészen modern, jól karbantartottig terjed. Jellemzőbb a közepesen megfelelő lakásállapot. Külterületi lakos, és hajléktalan nem él a településen. Csitárban a szociális lakások száma a 2008-as év óta nem változott, összesen 3 darab van. Az önkormányzat a lakhatás biztosítására lakásfenntartási támogatást nyújt a rászorulóknak. A támogatás összege a jövedelmi helyzettől függően állapítható meg, de minimum 2500 forint. e)lakhatást segítő támogatások Normatív lakásfenntartási támogatásban az évi III. törvény 38. (2) bekezdése alapján az jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg sz öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. Csitár településen a KSH 2011-es adatai alapján 6 fő részesült lakásfenntartási támogatásban f) eladósodottság mutatkozik meg a településen. Rendkívül sokan halmozzák fel a tartozásaikat a közüzemi szolgáltatók felé is. Debercsény Debercsény községben évek óta mindössze 51 lakóingatlan található, valamennyi be van kapcsolva a közműves ivóvízellátásba. A szennyvízelvezetésbe bekapcsolt lakások száma 30, a telefonos hálózatba 17 lakás van bekapcsolva, míg Internetet ismereteink szerint nem használnak a háztartások. Ennek oka a kis lakónépesség és az elöregedés. a) bérlakás-állomány A településen egy szolgálati lakás található, amely a házi orvosnak van fenntartva. Dejtár A településen 602 db lakóingatlan található, 50 áll üresen. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A lakások méretét tekintve az alábbi adatok kedvező képet mutatnak a községről (Forrás: Népszámlálás 2011.)

113 e) lakhatást segítő támogatások g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A településen összesen 38 családi ház van lakott területen kívül, amelyekben összesen 93-an laknak. Ezek az ingatlanok közművesítettek, busz és vasúti közlekedés is elérhető. Drégelypalánk A lakások méretét tekintve az alábbi adatok kedvező képet mutatnak a községről. (Forrás: Népszámlálás 2011.) A drégelypalánki lakosok saját tulajdonú családi házakban élnek. A 645 házból kb. 62 üresen áll. A lakók kihalnak, az örökösök a házak csak kevés hányadát szeretnék megtartani, a többségük értékesíteni szeretné. Ez szinte lehetetlen, annak ellenére, hogy az ingatlan árak nagyon alacsonyak. A régóta üresen álló házak némelyike már romos állapotban van, azok értékesítése legfeljebb telekáron lehetséges. A településen veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs. a) bérlakás-állomány Az önkormányzat tulajdonában mindössze két szolgálati lakás van, de mindkettő lakatlan. Hont A településen kisebb az 1 és 4 szobás lakások aránya, míg a 2 és 3 szobás lakások aránya nagyobb a megyei, régiós és országos átlagnál. A lakások kb. 24 %-a összkomfortos (villany, víz, gáz, telefon, kábeltévé, internet). A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. a) bérlakás-állomány

114 Az önkormányzat tulajdonában mindössze három szolgálati lakás van. b) szociális lakhatás Nem releváns a településen. e) lakhatást segítő támogatások A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Lakhatást segítő támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás. Településen a szociális igazgatásról és ellátásról szóló évi III. törvény szerint megállapított normatív lakástámogatást 35 családnak állapított meg az önkormányzat. A lakástámogatás Ft Ft / havi összegben pénzbeli ellátásként került megállapításra (a közüzemi számlákhoz, a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújt támogatást). f) eladósodottság Az eladósodottságról nincs róla nyilvántartott adat, de a lakásfenntartási támogatást igénylők számának emelkedése alapján valószínűsíthető a családok eladósodottságának emelkedése. Az adóságcsökkentési támogatás az elmúlt években nem került megállapításra Hugyag a) bérlakás-állomány Hugyagon jelenleg 336 lakás van. Ebből 1 bérlakás, 0 szociális lakás és 1 egyéb felhasználású. A lakások állapota az elégségestől az egészen modern, jól karbantartottig terjed. Jellemzőbb a közepesen megfelelő lakásállapot. Külterületi lakos, és hajléktalan nem él a településen. A település hátrányos helyzetű családjai számára sok esetben a lakásfenntartási támogatás biztosítja az áramellátást. A kérelmezők 90 %-a kéri a támogatást az áramszolgáltatási díj finanszírozására, illetve a felhalmozott, meg nem fizetett díjhátralékok csökkentésére f) eladósodottság A település lakosainak közel 70%-a rendelkezik valamilyen hitellel. Sok családnál a mindennapos megélhetés nem biztosított. A segélyezettek esetében sokan az önkormányzati támogatáson kívül más jövedelemforrással nem rendelkeznek, kivéve a gyermekes családok Iliny b) szociális lakás - 3db f) eladósodottság Iliny Község foglalkoztatás szempontjából nehéz helyzetben van. Minden környező munkahely a településen kívül található. A lakosság elöregedő, nagyobb hányada él nehéz anyagi körülmények között. A munkanélküliség is magas arányban mutatkozik meg a településen. Sokan halmozzák fel a tartozásaikat a közüzemi szolgáltatók felé is

115 Magyarnándor Magyarnándorban 2011-ben 469 lakóingatlan volt, valamennyi be van kapcsolva a közműves ivóvízellátásba, csatornahálózatba. A településen négy bérlakás található Telepek, szegregátumok helyzete A falvakban a többségi társadalommal szomszédságban kevés roma él. Nógrád megyében élő cigányság lakáskörülményei nagyon rosszak a negatív foglalkoztatási mutatóknak köszönhetően, nagyon keveset, sokan egyáltalán semmit nem tudnak lakásuk állagának megőrzésére fordítani. Ennek köszönhetően a cigányok házai rosszabb állapotban vannak, mint a többségi társadalom tagjainak tulajdonában lévők. A járás több településén telep-szerű lakókörnyezetben élnek, közművek nélkül. A probléma megoldását nehezíti, hogy az ajándékba kapott felújításokat többségük nem becsüli meg, a padlót elfűtik, bútorokat eladják. A bekötött közműveket jövedelem hiányában sok esetben fizetni nem tudják, ezért a szolgáltató kiköti azokat Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény

116

117 E fejezet jogszabályi környezetét az alábbiakban foglaljuk össze. Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,

118 hely-ben társközség fogá-szat gyermek orvosi bőr- és nemibet. belgyógy. intenzív sebészet füll orr szem ideg pszich. fertőző nemi bőr szü-lészet Mentősz. Sürgős. orv. ellát. Gyógysz. tárak száma Szociálisotthon b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén lehetőségeihez képest saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az önkormányzatok a kötelezően ellátandó feladatai körében biztosítja a lakosságnak a színvonalas egészség-ügyi ellátáshoz való hozzáférést. Az alábbi táblázatban láthatjuk az egyes településeken elérhető szolgáltatásokat: háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás fogorvosi alapellátás: alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás: védőnői ellátás: Háziorvos rendelő Szakrendelés Kórházi szakrendelés és betegellátás B.GYARMAT 7x 6x 3x x xxx xx xx xx x 4x 5x x BECSKE x BERCEL x x x x CSERHÁTHALÁP x CSERHÁTSURÁNY x

119 CSESZTVE CSITÁR x x DEBERCSÉNY DEJTÁR x DRÉGELYPALÁNK ÉRSEKVADKERT 2x x x x GALGAGUTA HERENCSÉNY HUGYAG HONT x x x x ILINY IPOLYVECE x MAGYARNÁNDOR x x x x MOHORA x NOGRÁDKÖVESD NOGRÁDMARCAL ÖRHALOM x x x PATAK PATVARC x x SZANDA x x SZÉCSÉNKE x SZÜGY x x x TERÉNY x Balassagyarmat Önkormányzata évtől kezdődően évente HPV-programot indít, a humán papilloma vírus elleni 3 oltásból álló védelem megszerzésére. A HPV elleni injekciókat az adott tanévben 6. osztályos balassagyarmati lakos lányok kaphatják meg. A program keretében Önkormányzat 30 %-kal támogatja az oltóanyag beszerzési költségét, a szülők költsége az oltóanyag 70 %-a. Az Önkormányzat kedvezményes áron tudja a gyógyszertártól megvásárolni az injekciókat, így még kedvezőbb áron juthatnak hozzá az érintettek. Azonban

120 a kedvezményes ár ellenére sem tudja minden család fedezni ezt a költséget, pedig sokan élnének a program adta lehetőséggel. A kezdeményezés sikeresnek mondható, holott a 12 éves lánygyermekeknek kb %-a kapja így meg ezt a típusú védőoltást. A gyermek háziorvosok támogatják a programot, segítenek a népszerűsítésében, valamint ők végzik el a gyógyszertár által kiszállított oltóanyag beadását. A védőnők (területi, iskola, kórházi, családvédelmi) állami, népegészségügyi (egészségvédelmi, közegészségügyi, járványügyi, nő-, anya-gyermekvédelmi megelőző) feladatok ellátásában közreműködnek. Jelenős szerepük van a közösségi egészségfejlesztésben, a betegségek megelőzésében, megbetegedés esetén az egészségi állapot helyreállításában. A népegészségügyi tennivalók tervezésében és megvalósításában az állam és az önkormányzatok együttműködő partnereiként szerepük jelentős. A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás keretében gondoskodik a védőnői ellátásról. Ide tartozik az óvodai ellátást is magába foglaló területi védőnői ellátás (korábban körzeti védőnői szolgálat), valamint az iskola-egészségügyi ellátás. Megyénkben, a vállalkozásban ellátott védőnői körzetek száma 13 A tizenhárom védőnői körzetből a Balassagyarmati járás területén hat körzetet látnak el vállalkozásban. Megyénkben a lakosság védőnői ellátásának biztosítása céljából az alapellátásban a szervezett védőnői állások száma 109. Közülük 92 (84,4%) területi védőnői, 17 (15,6%) főfoglalkozású iskola-védőnői. A 92 szervezett védőnői körzetből 67 területi védőnői körzetben (72,8%) a védőnők iskolai feladatokat is ellátnak. Az alapellátásban szervezett védőnői állások járásonkénti megoszlását és a védőnői ellátás személyi feltételeit az alábbi táblázat tartalmazza

121 A 92 területi védőnői állásból 2013.december 31-én 20 (21,7%) volt betöltetlen december 31-én a 17 szervezett iskola-védőnői állásból 15 volt betöltve. A és december 31-i állapot adatai azt mutatják, hogy megyénkben a védőnői szolgálat személyi feltételei az elmúlt évben negatív irányban változtak. A betöltött állások aránya (területi védőnői és iskola védőnői is) jelentés mértékben elmarad az országos átlagtól. A évi betöltött területi védőnői állások aránya országos szinten Nógrád megyében volt a legrosszabb. (Forrás: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Védőnői Szakfelügyeleti Osztály). A kistérség egészségügyi ellátása elfogadható, ami nem, jelenti azt, hogy nincs mit tenni e területen. Javítani kell a háziorvosi ellátás szervezettségét, elsősorban a vidéki településekben. Az aprófalvas településeken egy-egy orvos több település betegellátásáért is felelős. A közlekedés nem a legjobb feltételek mellett történik, így előfordulhat a késés, de itt gyakori az orvos hiány is. Korszerűsíteni kell a rendelőintézeteket és javítani azok felszereltségét. Sok helyen hiányoznak a közeli gyógyszertárak. A szakrendelések elsősorban és többségben a térségi központban vannak. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Balassagyarmaton a Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézetben és kihelyezett szakrendelőiben érhetőek el ezen ellátások. A településeken a háziorvosok irányítása mellett a Védőnői Szolgálatnál dolgozó védőnők végzik a várandós kismamák, a csecsemők, a kisgyermekek és az iskolások szűréseit. A várandós kismamák szűrését a Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet szülésze-ti és nőgyógyászati dolgozóival együttműködve végzik. Balassagyarmaton a Védőnői Szolgálat épületében a gyermekorvosokkal együtt végzik a csecsemőgondozást és a kisgyermekek szűrését. A kisgyermekeknek járó kötelező védőoltások beadását a gyermekorvosok a gyermekorvosi rendelőikben hajtják végre. Az iskolákban kialakított orvosi szobákban az iskolavédőnők számos szempont szerint szűrik meg az iskolás gyermekeket

122 c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi fizikai és mentális fejlesztési lehetőségek a Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézetben érhetőek el mindenki számára ingyenesen. A bölcsődei, óvodai rendszerbe bekerült, magatartásbeli, nyelvi-beszédbeli, mozgás, és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek felzárkóztatását, fejlesztését az önkormányzatok és a KLIK látja el az illetékes szakértői bizottságok, és nevelési tanácsadó szakvéleménye és útmutatása alapján. A járásban működő Balassagyarmati Kistérség Szociális Szolgáltató Központja támogató szolgálatot működtet Ezen ingyenesen igénybe vehető fejlesztő szolgáltatásokon túl a járásban elérhető néhány olyan speciális fejlesztő szolgáltatás, mely a sérült vagy hátránnyal küzdő gyermek felzárkózását nagyban segíti. Ezen ellátások nagy része azonban sok rászoruló gyermek és felnőtt számára elérhetetlen, egyrészt az áruk miatt, másrészt azért, mert a sok rászoruló nem tudja megoldani az oda- és visszautazást. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A térség közétkeztetési konyháján az előírásoknak megfelelően állítják össze és készítik el az ételeket. A térségben több közétkeztetési társulás is működik, némelyeket az önkormányzatok működtetnek, némelyeket vállalkozók üzemeltetnek. Nő azon települések száma, ahol az önkormányzat tulajdonában lévő földterületen termelik meg a közétkeztetésben felhasznált alapanyagokat, befőtteket, savanyúságot. A közmunkaprogramok által rendelkezésre álló munkaerő igénybevételével a jövőre nézve egyre több önkormányzat tervezi az önellátásra való átállást. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Járásunkban szinte minden település rendelkezik sportpályával. AZ általános iskolák rendelkeznek tornateremmel és sportpályákkal, ahol tanítás után is lehetőség van sportolásra. A járásban számos sportolási lehetőség van: kézilabda, karate, labdarúgás, tenisz, lábtenisz, tájfutás, lovaglás, íjászat, sakk, falmászás, asztalitenisz, stb. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Balassagyarmat Kistérség Szociális Szolgáltató Központ révén a rászorulók számára biztosított a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatások elérése valamint a pszichiátriai, és szenvedélybetegek közösségi ellátása. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és házi segítségnyújtás elsősorban az idősek számára nyújt nagy segítséget, a bevásárlás, gyógyszerkiváltás, takarítás, beszélgetés tekintetében. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat folyamatosan biztosítja a térségben élő szociális és mentálhigi-énés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzését, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzését, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítését

123 g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Járásunkban nem jellemző. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az általános iskolában különböző tantárgyakból felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A balassagyarmati járás területén lévő önkormányzatok, művelődési házak, könyvtárak, IKSZT központok, teleházak, sportcentrumok, füves/salakos/betonos/műfüves futtballpályák, gördeszka és BMX pályák színes és változatos közösségi tereken nyújtanak kulturált kikapcsolódási lehetőségeket mindenki számára. Balassagyarmati térségben csakúgy, mint az ország egész területén szervezett formában indult újra az óriási népszerűségnek örvendő Bozsik program, mely szakemberek segítségével már óvodás kortól a sport szeretetére, és sportszerű viselkedésre nevel. Ez az egyik olyan közösségi program, mely igazán egyenlő esélyeket és bizonyítási lehetőséget nyújt azon gyermekek számára is, akik tanulási nehézségekkel küzdenek. Az elismerés, siker jellemformáló hatása már igen korán, fél év után megmutatkozik a programba bekerült mélyszegénységben élő gyermekeken. Sok gyermeknek nincsen pénze cipőre, vagy nem tudja megoldani a tornákra való utazást, ám a helyi közösség legtöbb esetben felkarolja és segíti a gyermekek programban maradását fuvarozással, ajándék cipővel, stb. A térség településeinek általános iskolái és művelődési házai számtalan tanórán kívüli, délutáni, hétvégi szakkörrel, sport- és kézműves foglalkozással várják a települések lakóit. Balassagyarmaton teniszpálya, valamint május-szeptember között strand is rendelkezésre áll. A közeljövőben elkészül a balassagyarmati tanuszoda, mely a térség úszás-oktatási programjának középpontja lesz. A Nemzeti Művelődési Intézet konzorciumban a Munkaügyi Központtal kulturális közösségi munkás hálózatot működtet Nógrád megyében is. A közösségi munkások önkormányzatoknál, civil szervezeteknél segítik a helyi programok megvalósítását. Munkájukat koordinátorok támogatják. A települések önkormányzatai több-kevesebb sikerrel - élénk közösségi életet próbálnak létrehozni. Egy falunap, karácsonyi készülődés és ünnepség, augusztus 20-i, és március 15-i ünnepély minden településen van. Ezen kívül sok helyen úgynevezett testvértelepülési találkozókat szerveznek évente, ahová a határon túli testvér falu/város lakóit, hagyományőrző csoportjait is meghívják

124 Azon településeken, ahol nagy arányban élnek roma nemzetiségűek, ezen eseményekre gyakran hívnak cigányzenekarokat, lehetőség szerint híres cigány előadókat, hogy sikerük jó példával szolgáljon a lakosságnak. Sok településen évente 1-2-szer kiállításokat szerveznek helyi lakosok alkotásaiból, mely szintén kiváló alkalom a helyi közösség formálódására. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Járásunkban nem jellemző. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A biztosabb Jövőért Kistérségi Közhasznú Egyesület ben Önkéntes Pontot hozott létre Balassagyarmaton, mely a térségi adomány-felajálásokat gyűjtötte és juttatta el rászorulók részére. További önkéntes munkát és adománygyűtést szereznek az egyházak, helyi templomok, a Magyar Vöröskereszt, a Balassagyarmati Kistérség Szociális Szolgáltató Központja, valamint a helyi önkormányzatok, a területi védőnők, az általános iskolák, civil szervezetek és magánszemélyek. Az adománygyűjtés és önkéntes munka főképp a nagyobb vallási ünnepek, Karácsony és Húsvét idején gyakoriak A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Nógrád megyében a 2014-es nemzetiségi önkormányzati választások eredményeként 83 helyen működik roma nemzetiségi önkormányzat. A járás önkormányzataival szorosan együttműködnek. A balassagyarmati járás 29 települése közül az alábbi 18 településen: 1. Balassagyarmat 2. Becske 3. Bercel 4. Cserhátsurány 5. Csitár 6. Dejtár 7. Drégelypalánk 8. Érsekvadkert 9. Herencsény 10. Hugyag 11. Ipolyvece 12. Mohora 13. Nógrádmarcal 14. Őrhalom 15. Patvarc 16. Szanda

125 17. Szügy 18. Ipolyszög Balassagyarmat 1994-től működik kisebbségi önkormányzat, mely a költségvetésében rendelkezésre álló pénzösszegből támogatta és támogatja a hátrányos helyzetű roma tanulókat az iskolákban működő alapítványokon keresztül. Az óvodákat játékok vásárlásával segítette és segíti. Tevékenyen részt vesz a rászoruló családok ügyeinek adminisztratív intézésében az önkormányzatnál évtől Balassagyarmat Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata néven működik, folyamatosan üléseket tart, Önkormányzatunkkal jó kapcsolatot ápol. Csitár A kisebbségi önkormányzat részt vállal a településen élők helyzetének javításában. Saját lehetőségeihez mérten támogatja a rászorultakat. A roma fiatalok társadalmi beilleszkedését segíti, oktatásukat nagy mértékben támogatja. Dejtár évi választásokon Dejtáron megalakult a Roma Nemzetiségi Önkormányzat 5 fővel. Feladatait működése fennálása óta a nemzetiségi törvény a alapján határozta meg. Kiemelt feladatának tekinti a roma közösség érdekképviseletét, az esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátását. Kiemelt feladatának tekinti a roma közösség érdekképviseletét, az esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátását. A kisebbségi és a települési önkormányzat között nagyon jó munkakapcsolat alakult ki. A települési önkormányzat biztosítja a kisebbségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. A két önkormányzat között a romákat érintő kérdésekben egyeztetés van. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat együttműködik Dejtár Község Önkormányzatával, rendszeresen kapcsolatot tart a település oktatási, gyermekjóléti és szociális intézményeivel. Véleményezi a kisebbségeket érintő előterjesztéseket és részt vesz a helyi programokon. A évi Népszámláláson 92 fő vallotta magát roma származásúnak. Hugyag A kisebbségi önkormányzat részt vállal a településen élők helyzetének javításában. Saját lehetőségeihez mérten támogatja a rászorultakat. A roma fiatalok társadalmi beilleszkedését segíti, oktatásukat nagymértékben támogatja. A Macika Ösztöndíjprogram (esélyegyenlőségi ösztöndíjak) keretében sok helyi fiatal jutott támogatáshoz. A 2005 óta működő Útravaló Ösztöndíjprogram célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a számukra elérhető ösztöndíjrendszer megújítása, valamint a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása. A 2012/2013. tanévtől az esélyegyenlőségi ösztöndíjak esetében tekintettel a legrosszabb továbbtanulási esélyű gyermekek körében a roma, cigány származású gyermekek magas arányára, valamint a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött Keretmegállapodásra a programba újonnan belépő

126 tanulók számának növelése mellett, valamennyi esélyegyenlőségi alprogramba a támogatottak legalább 50%-áig roma származású tanulót kell bevonni (az 50%-os korlát nem a pályázó intézményben tanulók, illetve pályázók számára vonatkozik, hanem a Támogató által támogatásban részesített tanulók számára). A források lehetővé teszik, hogy a 2012/2013. tanévben legalább fő a programba újonnan belépő roma tanuló részesüljön olyan anyagi támogatásban, amely segíti az iskolarendszerben történő bennmaradásukat, valamint növeli továbbtanulási esélyeiket. A PÁLYÁZAT CÉLJA: Az esélyegyenlőségi alprogramok célja a hátrányos helyzetű, kiemelten roma tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, tanulási és továbbtanulási esélyeinek növelése Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Települések problémák beazonosítása rövid megnevezéssel fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel 1. Balassagyarmat A nyilvántartott álláskeresők száma növekszik, a nők száma magasabb arányban mutat növekedést, mint a férfiak száma A nyilvántartott álláskeresők között radikális az emelkedés a éves korcsoportban, magas a csak általános iskolát végzettek száma. 1. Szorosabb együttműködés a Munkaügyi Kirendeltséggel, az érintettek tájékoztatása, valamint álláshirdetések kifüggesztése helyben szokásos módon (honlap, helyi újság, hirdetőtábla) 2. Együttműködés a Munkaügyi Kirendeltséggel az érintettek képzettségének felmérésében 3. A Munkaügyi Kirendeltség által szervezett képzéseken való részvétel, képzéssel kapcsolatos pályázatok keresése Az Önkormányzati bérlakások felújításra szorulnak 2. Bercel A nyilvántartott álláskeresők száma 2011-ben nagyon megemelkedett, közöttük sok a tartósan munkanélküli, főként év közötti. Nőtt a 1. Önkormányzati bérlakások műszaki állapotfelmérése 2. Önkormányzati bérlakások felújításával kapcsolatos pályázatok keresése 1. Kapcsolattartás a munkaügyi kirendeltséggel, álláshirdetések közzététele a helyben szokásos módon. 2. Az érintettek bevonása a helyi foglalkoztatási, közfoglalkozatási

127 szociális ellátásokat igénybe vevők száma. Nőtt a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű álláskeresők száma lehetőségekbe. Felnőttoktatási lehetőségek felkutatása, az érintettek tájékoztatása. A lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2011-ben nagyon megemelkedett, adósságcsökkentési támogatásban részesültekről nincs adat. Érintettek tájékoztatása az adósságkezelési szolgáltatásról. 3. Cserháthaláp A férfiak körében megnőtt az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya, magas és növekedik az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők száma. A munkaügyi kirendeltséggel és a KLIK 4. Cserhátsurány Tartós munkanélküliség emelkedése, alacsony bérjövedelem kel együtt működve az érintettek tájékoztatása a felnőttoktatási felnőttképzési lehetőségekről. Közfoglalkoztatás tovább bővítése, helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása Nincs helyi foglalkoztatási és átmenetet segítő program a fiatalkorúaknak a munkába A vonzáskörzet foglalkoztatási programjaihoz való hozzáférés segítése vagy helybevitele A romákra vonatkozó adatok gyűjtésének nehézségei, hiányosságai, a célcsoport Települési szintű adatgyűjtés, elemzés a szociális és foglalkoztatási integráció előmozdítása érdekében

128 meghatározásának bizonytalanságai 5. Csesztve A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma emelkedett, adósságkezelési szolgáltatás nincs a településen. A munkanélküliek közül sok az ellátás nélküli személy 6. Csitár Munkanélküliek aránya magas, tartós munkanélküliség jellemző. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma magas. Álláskeresési járadékban részesülők száma magas. Közgyógyellátásban és ápolási díjban részesülők száma magas. 7. Debercsény 2011 re megemelkedett az alapfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők száma. Családsegítő szolgálat bevonása az adósságkezelési szolgáltatás megszervezésébe. 1. A családsegítő szolgálat bevonása annak felderítésébe, hogy kik azok a személyek akik ellátatlanok. 2. Munkaügyi kirendeltséggel való kapcsolattartás; az érintettek tájékoztatása munkalehetőségekről, képzésekről. Folyamatos kapcsolattartás a helyi munkaügyi kirendeltséggel, lakosság tájékoztatása az aktuális álláslehetőségekről, a munkaügyi kirendeltség honlapján megjelenő álláslehetőségek kifüggesztése az Önkormányzat hirdetőtáblájára Oktatási lehetőségek felkutatása, pályázati lehetőségek felkutatása. Felnőttoktatás. A munkaügyi kirendeltséggel együtt működve az érintettek tájékoztatása a felnőttképzési lehetőségekről. 8. Dejtár Magas a tartós 1. intézkedés: rendszeres kapcsolattartás a Munkaügyi

129 munkanélküliek száma. A nyilvántartott álláskeresők közel 50%- a csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma emelkedett, az adósságcsökkentési támogatás az elmúlt években nem került megállapításra. Központtal, tájékoztató anyagok, állásajánlatok kérése, közzététele a honlapon, hirdetőtáblán. 2. intézkedés: az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás folytatása 3. intézkedés: pályázat (TÁMOP) foglalkoztatás bővítésre vonatkozóan. felkutatása, Tájékoztatás (pl. hirdetőtáblákon, honlapon) a közelben fellelhető felnőttoktatási lehetőségekről. 1.Az érintettek bevonása az adósságrendezési szolgáltatásba a családsegítő segítségével. 2.Igényfelmérés. 3.Pályázat szociális bérlakásra. 9. Drégelypalánk Magas a tartós munkanélküliek száma. A nyilvántartott álláskeresők közel 50%- a csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. 1. intézkedés: rendszeres kapcsolattartás a Munkaügyi Központtal, tájékoztató anyagok, állásajánlatok kérése, közzététele a honlapon, hirdetőtáblán. 2. intézkedés: az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás folytatása 3. intézkedés: pályázat (TÁMOP) foglalkoztatás bővítésre vonatkozóan. felkutatása, Tájékoztatás (pl. hirdetőtáblákon, honlapon) a közelben fellelhető felnőttoktatási lehetőségekről. 1.Az érintettek bevonása az

130 A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma emelkedett, az adósságcsökkentési támogatás az elmúlt években nem került megállapításra. adósságrendezési szolgáltatásba a családsegítő segítségével. 2.Igényfelmérés. 3.Pályázat szociális bérlakásra. 10. Érsekvadkert 11. Galgaguta A hátrányos helyzetűek közül nagyon sokan a roma nemzetiség tagjai. Esélyek javítása Az önkormányzatnál és intézményeiben, illetve a társulásnál és a társulás által fenntartott intézményekben alacsony a romák foglalkoztatása A társadalmi környezettel az együttműködés javítása Az önkormányzatnak törekednie kell, hogy foglalkoztatóként maga is közvetlenül növelje a romák foglalkoztatási arányát, pl. azáltal, hogy intézményeiben (polgármesteri hivatal, óvoda, iskola) roma szakképzett és nem szakképzett munkaerőt alkalmaz. 12. Herencsény Kiemelten magas a tartós munkanélküliség. Átképzési, álláskeresési lehetőségek ismertetése Munkaügyi Központon keresztül, helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. A romákra vonatkozó adatok gyűjtésének a hiányosságai 13. Hont Magas a tartós munkanélküliek száma Települési szintű adatgyűjtés, elemzés a szociális és foglalkoztatási integráció előmozdítása érdekében 1. intézkedés: rendszeres kapcsolattartás a Munkaügyi Központtal, tájékoztató anyagok, állásajánlatok kérése, közzététele a honlapon, hirdetőtáblán. 2. intézkedés: az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás folytatása 3. intézkedés: pályázat (TÁMOP) foglalkoztatás bővítésre vonatkozóan.

131 A nyilvántartott álláskeresők közel 40%- a csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma emelkedett, az adósságcsökkentési támogatás az elmúlt években nem került megállapításra. felkutatása, Tájékoztatás (pl. hirdetőtáblákon, honlapon) a közelben fellelhető felnőttoktatási lehetőségekről. 1.Az érintettek bevonása az adósságrendezési szolgáltatásba a családsegítő segítségével. 2.Igényfelmérés. 3.Pályázat szociális bérlakásra. 14. Hugyag Álláskeresők számának növekedése foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma magas, álláskeresési segélyben részesülők száma nő, ápolási díjban részesülők száma növekedett. 1.Kapcsolattartás a helyi munkaügyi kirendeltséggel, tájékoztatást adni a lakosságnak az aktuális munkalehetőségekről. 2. TÁMOP B-2-12/2- Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben pályázat benyújtása. 8 általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya, amely majdnem eléri az 50%-ot. 15. Iliny Az álláskeresők száma növekedett. Folyamatos kapcsolattartás a helyi munkaügyi kirendeltséggel, az aktuális álláslehetőségek kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára. 16. Ipolyszög Magas a munkanélküliségi ráta: Érintettek tájékoztatása a környékbeli felnőttoktatási és felnőttképzési lehetőségekről, feltételekről. Az álláskeresők száma növekedett. Folyamatos kapcsolattartás a helyi munkaügyi kirendeltséggel, az aktuális álláslehetőségek kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára. 1.Kapcsolattartás a munkaügyi kirendeltséggel. az érintettek

132 tartós munkanélküli, pályakezdő álláskeresők körében különösen. Csökken a közfoglalkoztatásba bevont személyek száma. Emelkedik a rendszeres szociális segélyben részesülők, lakhatási támogatás száma. tájékoztatása (honlap, hirdetőtábla) a felnőttoktatási/felnőttképzési lehetőségekről, közmunkaprogramról, álláslehetőségekről. 2.Közmunkaprogram folytatása, bevonásuk a közmunkaprogramba. Regisztráció hiánya (nem minden munkanélküli jelentkezik álláskeresőként) 17. Ipolyvece Magas a tartós munkanélküliek száma. A nyilvántartott álláskeresők több mint 40%-a csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma emelkedett, az adósságcsökkentési támogatás az elmúlt években nem került megállapításra. Érintettek felkutatása, tájékoztatás a regisztráció kedvezményeiről. 1.: rendszeres kapcsolattartás a Munkaügyi Központtal, tájékoztató anyagok, állásajánlatok kérése, közzététele a honlapon, hirdetőtáblán. 2.: az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás folytatása 3.: pályázat (TÁMOP) foglalkoztatás bővítésre vonatkozóan. felkutatása, 1.:Tájékoztatás (pl. hirdetőtáblákon, honlapon) a közelben fellelhető felnőttképzési lehetőségekről. 1.: Az érintettek bevonása az adósságrendezési szolgáltatásba a családsegítő segítségével. 2.: Igényfelmérés. 3.: Pályázat szociális bérlakásra. 18. Magyarnándor Az alapfokú végzettséggel A munkaügyi kirendeltséggel együttműködve az érintettek

133 19. Mohora rendelkező álláskeresők száma 2011-ben növekedést mutat. A romákra vonatkozó adatok gyűjtésének hiányosságai tájékoztatása a felnőttképzési lehetőségekről. Települési szintű adatgyűjtés, elemzés a szociális és foglalkoztatási integráció előmozdítása érdekében 20. Nógrádkövesd Kiemelten magas a tartós munkanélküliség A romákra vonatkozó adatok gyűjtésének hiányosságai Kiemelten magas a tartós munkanélküliség Átképzési, álláskeresési lehetőségek ismertetése Munkaügyi Központon keresztül, helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása Közmunkaprogram kiterjesztése Települési szintű adatgyűjtés, elemzés a szociális és foglalkoztatási integráció előmozdítása érdekében Az önkormányzatnál esélyegyenlőségi feladatokra kijelölt, és ezen a területen képzett munkatárs alkalmazása. 21. Nógrádmarcal 2008-tól szinte stagnál a munkanélküliek száma, nem mutatkozik a helyzet javulása. Arányaiban a munkanélküli nők száma a magasabb, és folyamatosan növekszik a számuk. 1. Közmunkaprogramok továbbfolytatása, lehetőség szerinti kibővítése. 2. Szociális Földprogram olyan irányú továbbfejlesztése, (zöldségtermesztés, gyógynövénytermesztés stb.) hogy keretében minél több nő legyen foglalkoztatható. Magas az önkormányzati ellátásban részesülő munkanélküliek száma, ami a tartós munkanélküliségre utal. Munkanélkülieknek segítségnyújtás olyan munkalehetőségek felkutatásában, melyek visszaviszik az elsődleges munkaerőpiacra től növekszik a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma, az Meg kell vizsgálni az adósságkezelési szolgáltatás (ennek része az adósságcsökkentési támogatás)

134 adósságcsökkentési támogatást nem biztosítja az önkormányzat, pedig a szociális ellátások iránti igény növekedése a lakosság elszegényedésére utal. 22. Patak Magas a tartós munkanélküliek száma. A nyilvántartott álláskeresők közel 50%- a csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma emelkedett, az adósságcsökkentési támogatás az elmúlt években nem került megállapításra. 23. Patvarc Magas a nyilvántartott álláskeresők aránya, ezen belül a tartós munkanélküliek száma. A rendszeres szociális segélyben, valamint foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma növekvő tendenciát mutat. bevezetésének lehetőségét és várható hatását. 1. intézkedés: rendszeres kapcsolattartás a Munkaügyi Központtal, tájékoztató anyagok, állásajánlatok kérése, közzététele a honlapon, hirdetőtáblán. 2. intézkedés: az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás folytatása 3. intézkedés: pályázat (TÁMOP) foglalkoztatás bővítésre vonatkozóan. felkutatása, Tájékoztatás (pl. hirdetőtáblákon, honlapon) a közelben fellelhető felnőttoktatási lehetőségekről. 1.Az érintettek bevonása az adósságrendezési szolgáltatásba a családsegítő segítségével. 2.Igényfelmérés. 3.Pályázat szociális bérlakásra. Munkahelyi kirendeltséggel való kapcsolattartás; Érintettek tájékoztatása (honlapon, hirdetőtáblán) az aktuális munkalehetőségekről, felnőttképzés lehetőségéről, közmunkaprogramról; képzettségek áttekintése, esetlegesen átképzések; Tájékoztatás felnőttoktatási lehetőségekről, feltételekről

135 A 10 év alatt 2,6%-kal nőtt az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma a férfiaknál. Lakhatási támogatási forma igen drasztikusan megnövekedett a településen. Nincs szociális lakhatási lehetőség. 24. Szanda A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben és 2011-ben 40 % feletti volt a munkanélküliek számához viszonyítva 1.Igényfelmérés. 2. Pályázat. 1. A munkaügyi kirendeltséggel együttműködve aktuális álláshirdetések kifüggesztése a hirdetőtáblára és a honlapra. 2. Az érintettek bevonása a helyi közfoglalkoztatás lehetőségeibe Folyamatosan nő a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma, nincs adósságcsökkentési támogatást igénybevevő Érintettek tájékoztatása az adósságcsökkentési szolgáltatásról a családsegítő szolgálat bevonásával. A településen szegényesek a sport programokhoz való hozzáférés lehetőségei 25. Szügy 2010-től jelentősen növekedett a tartós munkanélküliek és az aktívkorúak ellátásában részesülők száma, és ezzel ellentétesen csökkent a közfoglalkoztatásban résztvevők száma. Pályázati lehetőségek keresése kültéri sporteszközök beszerzéséhez 1. Folyamatos kapcsolattartás a munkaügyi kirendeltséggel. Álláslehetőségek, közmunkaprogramok helyben történő hirdetése (honlapon, hirdetőtáblán, családgondozó útján). 2. Közmunkaprogramok továbbfolytatása, lehetőség szerinti kibővítése Nincsenek információk a képzési, átképzési, Információgyűjtés a munkaügyi kirendeltségtől, és a

136 munkaerő-piaci beilleszkedést szolgáló programokról. munkanélküliek tájékoztatása a programokról (honlap, hirdető tábla, helyi újság, családgondozó útján.) 2009-től növekszik a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma, az adósságcsökkentési támogatást nem biztosítja az önkormányzat, pedig a szociális ellátások iránti igény növekedése a lakosság elszegényedésére utal. Meg kell vizsgálni az adósságkezelési szolgáltatás (ennek része az adósságcsökkentési támogatás) bevezetésének lehetőségét és várható hatását tól folyamatosan 2012-től pedig kiugróan megnövekedett a közgyógyellátásban részesülők száma. Kevés az információ, a tájékoztatás az egészségügyi szűrővizsgálatokról. Szorosabb együttműködés a háziorvossal, a védőnővel, és a fogorvossal a szűrőprogramokról való információgyűjtés érdekében. A lakosság tájékoztatása, és a vizsgálatokra való eljutás segítése. A lakosság tájékoztatása nem megoldott, mert nem frissül rendszeresen a honlap, a helyi újság megjelenése nem rendszeres. 26. Terény Magas a lakásfenntartási támogatást igénybe vevők száma. A kommunikációért felelős személy megbízása. Tájékoztatás az adósságkezelő szolgáltatásról a családsegítő szolgálat bevonásával. Növekszik a pályakezdő munkanélküli fiatalok száma Elméleti és gyakorlati képzések (ökoszisztéma, földművelés, erdőgazdálkodás, kézműves termékek) kezdeményezése, felkutatása a munkaügyi kirendeltséggel

137 együttműködve. Magas az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők száma. Termelői piac kialakítása városi fizetőképes kereslet felkutatásával. 5.4 A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének általános jellemzői A település állandó népességének összlétszámához viszonyítva 11,8 % a 0-14 éves korú gyermek. A járásunk általános jellemzői között került bemutatásra, hogy aprófalvas szerkezete okán, az elöregedés megállítása miatt fontos a fiatalok településen való megtartása. Sajnos azonban a munkahelyteremtés problémái miatt sokan nem maradnak a térségben. A bölcsődéket és az óvodákat az önkormányzatok tartják fenn. A járásban nincs egyházi, illetve magánóvoda szeptember 1-jétől kezdődően valamennyi 3. életévét betöltött gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie. A balassagyarmati tankerületben is az 5 éves óvodás gyermekek száma a legmagasabb: 351 fő. A 3 és 4 évesek száma ettől elmarad: 248 fő, illetve 337 fő. A jelenleg tankötelessé válók száma is csak 308 gyermek. A balassagyarmati tankerületben a 0-14 éves korú gyermekek adatait vizsgálva megállapítható, hogy tankerületi szinten a köznevelésbe belépő gyerekek száma csökken. A balassagyarmati tankerület óvodáinak kihasználtsága Balassagyarmaton a legmagasabb. Valamennyi óvodában foglalkoztatott pedagógus nő. A járásban működő bölcsődék és óvodák számának bemutatása: Bölcsőde Óvoda B.GYARMAT X 5X BECSKE BERCEL CSERHÁTHALÁP CSERHÁTSURÁNY CSESZTVE X X X X

138 Bölcsőde Óvoda CSITÁR X DEBERCSÉNY DEJTÁR DRÉGELYPALÁNK ÉRSEKVADKERT GALGAGUTA HERENCSÉNY HUGYAG HONT X X X X X X X ILINY IPOLYVECE IPOLYSZÖG MAGYARNÁNDOR MOHORA NOGRÁDKÖVESD NOGRÁDMARCAL ÖRHALOM PATAK PATVARC SZANDA SZÉCSÉNKE X X X X X X X X X X X SZÜGY X X TERÉNY X

139 A járás településeinek Esélyegyenlőségi Programjaiból kiderül, hogy a térség településein a halálozások száma magasabb, mint az élveszületéseké, így megfigyelhető a települések folyamatos elöregedése. A főváros viszonylagos közelsége miatt erős a vándorlási veszteség a térségben, különösen a fiatal pályakezdők tekintetében. A térség települései sokat foglalkoznak ezen probléma megoldásával. Balassagyarmat kimondottan iskolaváros, három általános és négy középiskolája mellett alapítványi fenntartású speciális iskola, valamint egyházi iskola és gimnázium is működik, a városban több mint hétezer diák tanul. Ennek megfelelően a munkaerő képzése és átképzése az igényeknek megfelelően könnyen igazítható. Több középfokú iskola, szakiskola működik igen változatos profillal és rugalmas alkalmazkodó-képességgel. A város vonzáskörzete természetes módon terjed ki a térség minden településére, s a szomszédos rétsági és pásztói térségekre is. A Balassagyarmati Tankerület a járás északi részén helyezkedik el január 1-jétől az iroda a Balassagyarmati Önkormányzat épületében, a Rákóczi fejedelem út 12. alatt működött, majd október 1-jével új épületbe költözött, az Óváros tér 28. szám alá. A tankerület fenntartásában működik két középiskola, nyolc általános iskola, egy kollégium, valamint egy alapfokú művészeti iskola. Az általános iskolák közül három tagintézményekkel is rendelkezik, valamint a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolához tartozik egy pásztói, valamint egy szécsényi tagintézmény is. A pásztói tagintézménynél a fenntartás és a működtetés különvált, Pásztó Község Önkormányzata működtetésre nem adta át az intézményt. A Balassagyarmaton található intézmények közül csupán egy középiskola, a Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola tekintetében viseli a működtetés költségeit a tankerület, azonban az elmúlt év során bebizonyosodott, hogy a fenntartás és a működtetés szétválasztása nem szerencsés. A vidéki intézmények esetében mind a fenntartás, mind a működtetés a tankerület feladata. Balassagyarmaton található továbbá a Nógrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Balassagyarmati Tagintézménye, mely a KLIK Salgótarjáni Tankerülete fenntartása alatt működik. A járásban egy alapítvány által fenntartott iskola, a RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium működött Balassagyarmaton, melyet a os tanévtől szintén a KLIK vett át működtetésre. Két egyházi fenntartású általános iskola cserhátsurányi és pataki székhellyel, valamint egy ugyancsak egyházi fenntartású összetett iskola, a Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola működik. Az intézmények állapota változó képet mutat, kisebb felújítási, karbantartási munkákat minden évben végeztek az önkormányzatok, több településen pályázatok révén, azonban szükség lenne a legtöbb épület korszerűsítésére, nyílászárók cseréjére, vizesblokkfelújítására, fűtés-korszerűsítésére, tetőszerkezet felújítására, hőszigetelésre. Az akadálymentesítés a tizenkilenc intézmény közül kettőben teljesen, háromban részben megoldott. Az iskolák felszereltsége jónak mondható, rengeteg eszköz beszerzésére került sor az elmúlt években az oktatási esélyegyenlőséget szolgáló támogatás, illetve más oktatást támogató pályázat keretében

140 A kis gyermeklétszámmal rendelkező iskolákban további problémát jelent a szakos ellátottság hiánya, mely szempontjából a személyi feltételek javítására továbbra is szükség van, különösen az idegennyelv, informatika, és természettudományos tárgyak tekintetében. A térségben növekszik a különleges bánásmódot igénylő tanulók száma, ellátásukra utazó gyógypedagógiai hálózat került létrehozásra, azonban ezen a területen ugyancsak szakemberhiány jelentkezik. Balassagyarmati Tankerület - ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Az iskola adatai Iskola neve Iskola címe Tanulólétszám Az intézmény képzési szerkezete Berceli Széchenyi István Általános Iskola 2687 Bercel, Széchenyi út Fő általános iskolai nevelésoktatás Berceli Széchenyi István Általános Iskola Kincskereső Tagiskolája 2686 Galgaguta, József Attila út Fő általános iskolai nevelésoktatás Berceli Széchenyi István Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája 2693 Becske, Ady Endre út Fő általános iskolai nevelésoktatás Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola 2646 Drégelypalánk, Fő út Fő általános iskolai nevelésoktatás Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Mikszáth Kálmán Tagiskolája 2649 Dejtár, Iskola utca Fő általános iskolai nevelésoktatás Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola 2659 Érsekvadkert, Eötvös utca Fő általános iskolai nevelésoktatás Kiss Árpád Általános Iskola 2660 Balassagyarmat, Bajcsy- Zsilinszky utca Fő általános iskolai nevelésoktatás Dózsa György Általános Iskola 2660 Balassagyarmat, Dózsa György út 407 Fő általános iskolai nevelésoktatás

141 17. Szabó Lőrinc Általános Iskola 2660 Balassagyarmat, Május 1. út Fő általános iskolai nevelésoktatás Magyarnándori Általános Iskola 2694 Magyarnándor, Iskola utca Fő általános iskolai nevelésoktatás Nógrádkövesdi József Attila Általános Iskola 2691 Nógrádkövesd, Kossuth út Fő általános iskolai nevelésoktatás Őrhalmi József Attila Általános Iskola 2671 Őrhalom, Rákóczi út Fő általános iskolai nevelésoktatás Szügyi Madách Imre Általános Iskola 2699 Szügy, Rákóczi út Fő általános iskolai nevelésoktatás A Berceli Széchenyi István Általános Iskola két tagintézménnyel rendelkezik két szomszédos településen, Becskén valamint Galgagután. A székhely intézmény felszereltségére való tekintettel előnyös helyzetben van, tanulóinak létszáma 138 fő, azáltalános műveltséget megalapozó oktatás mellettmagyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás is folyik. Galgagután elhelyezkedő Kincskereső Tagiskolájában egy összevont osztály működik 1-4. évfolyamon, ahol a közismereti tárgyak tanítása csoportbontásban történnek, emellett speciális jellemzője, hogy anyanyelvű szlovák nemzetiségi nevelés-oktatásban is részt vesznek. A Móra Ferenc Tagiskola ugyancsak alacsony létszámmal működik 1-4 évfolyamon két összevont osztállyal, ahol magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés segíti az esélyegyenlőségi törekvések megvalósulását. A Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola egy tagintézménnyel rendelkezik, mely a szomszédos településen, Dejtáron működik közel azonos létszámmal. Mindkét intézményben általános műveltséget megalapozó oktatás folyik 1-8. évfolyammal alsó és felső tagozaton, magyar nyelven folyó roma nemzetiségi nevelés-oktatás,valamint a beilleszkedési és tanulási nehézséggel küzdő tanulók rehabilitációs célú foglalkoztatása mellett sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése- oktatása. Az Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola 1-8. évfolyammal működik, alsó és felső tagozattal, az általános műveltséget megalapozó oktatás mellett ellátnak integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulókat is. Az SNI tanulók magas száma miatt az intézményben egy teljes állású gyógypedagógus áll alkalmazásban. A Kiss Árpád Általános Iskola alapfeladata az általános műveltséget megalapozó oktatás, mely 1-8. évfolyamon alsó és felső tagozaton valósul meg. Az SNI, BTM tanulók magas száma indokolja az egy fő teljes állású gyógypedagógus alkalmazását. A szakmai alapdokumentuma alapján ellát integráltan nevelhető- oktatható sajátos nevelési igényű tanulókat. A Dózsa

142 György Tagiskola, valamint a Szabó Lőrinc Tagiskola 2007-ig önálló intézményként működött, ekkor egy önkormányzati döntés hatására olvadtak össze egy iskolává, a székhelyintézmény a Kiss Árpád Általános Iskola lett. Dózsa György Tagiskolája ezen alapfeladatok mellett minden évfolyamon egy osztályban sportiskolai feladatot is ellát, valamint 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben fejlesztő nevelés- oktatás keretében azon sajátos nevelési igényű tanulók iskolai neveléséről is gondoskodik, akik integráltan nem nevelhetők. Szabó Lőrinc Tagiskolája az általános műveltséget megalapozó oktatást alsó és felső tagozaton 1-8 osztályban valósítja meg, feladatai között szerepel az integráltan nevelhetőoktatható sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése is. Felső tagozaton minden évfolyamon egy- egy osztályban emelt szintű matematikaoktatás folyik. A Magyarnándori Általános Iskola 1-8. évfolyammal működik, alsó és felső tagozattal, az általános műveltséget megalapozó oktatás mellett ellátnak integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulókat is. Az intézményhez kapcsoltan működik egységes gyógypedagógiai, módszertani feladatként az utazó gyógypedagógiai hálózat, mely a környező településeken a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásáról gondoskodik. A Nógrádkövesdi József Attila Általános Iskola alapfeladata az általános műveltséget megalapozó oktatás, mely 1-8. évfolyamon alsó és felső tagozaton valósul meg. Alsó tagozaton az 1-2. és a 3-4. évfolyam két összevont osztállyal működik. Emellett az intézményben magyar nyelven folyó roma nemzetiségi nevelés-oktatás is folyik. Az Őrhalmi József Attila Általános Iskolában évek óta újra önálló első osztály indítására volt lehetőség a 2013/2014. tanévben. Jelenleg az általános műveltséget megalapozó oktatás alsó és felső tagozaton, 3-4. összevont, 5-6. összevont, 7-8. összevont osztállyal, első és második évfolyamon önálló osztállyal valósul meg. Az intézmény azonban lehetőségeihez képest kis létszámmal működik. Magyar nyelven folyó roma nemzetiségi oktatással támogatják az esélyegyenlőség biztosítását. A Szügyi Madách Imre Általános Iskola 1-8. évfolyamon, alsó és felső tagozaton valósítja meg az általános iskolai nevelés-oktatást, valamint az intézményben az integráltan nevelhető sajátos nevelésű tanulók ellátását is biztosított az utazó gyógypedagógiai hálózat révén. Balassagyarmati Tankerület KÖZÉPISKOLÁK Az iskola adatai Iskola neve Iskola címe Tanulólétszám Az intézmény képzési szerkezete Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium 2660 Balassagyarmat, Deák Ferenc utca Fő gimnáziumi nevelés-oktatás

143 Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út Fő gimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelésoktatás A Balassagyarmati Tankerület középiskolái közül a Balassi Bálint Gimnázium működik a legmagasabb tanulólétszámmal. A gimnázium négy évfolyamos, nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályokkal, valamint öt éves képzési keretben Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő osztályokkal valósítják meg alapfeladatukat, a gimnáziumi nevelésoktatást. A nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályban emelt szintű matematika-fizika képzés folyik, a négy évfolyamos gimnáziumi osztályokban az idegennyelv-oktatás, valamint a matematika- természettudományos képzés emelt szinten folyik. Az Arany János Tehetséggondozó osztályokban emelt szintű idegennyelv-oktatással, valamint a szociális hátrányok csökkentésével a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés zajlik. A Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola általános gimnáziumi képzésben részt vevő osztályai kifutó rendszerben vannak jelen a 11. és a 12. évfolyamon. Öt évfolyamos angol és német nyelvi előkészítős gimnáziumi osztályok működnek minden évfolyamon. Szakközépiskolai képzés keretében kifutó rendszerben informatika szakmacsoport és humán szakmacsoport képzése folyik. Felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől az alábbi szakmacsoportok szerint épül fel az intézmény képzési szerkezete: 4+1 évfolyamos szakközépiskolai képzésben: A tanulók a 12. évfolyam végén szakmai érettségi vizsgát tesznek, majd a 13. évfolyam végén OKJ vizsgát tehetnek. Egészségügyi szakmacsoport: Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakközépiskolai ágazat Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Egészségügyi asszisztens I. Egészségügy 1. Egészségügy 5/13 2. Gyakorló ápoló I. Egészségügy 1. Egészségügy 5/13 3. Gyakorló csecsemőés gyermekápoló 4. Gyakorló mentőápoló I. Egészségügy 1. Egészségügy 5/ I. Egészségügy 1. Egészségügy 5/13 Informatika szakmacsoport:

144 Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakközépiskolai ágazat Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Informatikai rendszergazda XIII. Informatika 7. Informatika 5/13 2. Szoftverfejlesztő XIII. Informatika 7. Informatika 5/13 A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben, nappali és esti munkarendű felnőttoktatás keretében két szakképző évfolyamon az alábbi érettségire épülő képzések szerepelnek Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium képzési programjában: Egészségügyi szakmacsoport: Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakközépiskolai ágazat Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Egészségügyi asszisztens I. Egészségügy 1. Egészségügy 1/13-2/14 2. Gyakorló ápoló I. Egészségügy 1. Egészségügy 1/13-2/14 3. Gyakorló csecsemőés gyermekápoló 4. Gyakorló mentőápoló I. Egészségügy 1. Egészségügy 1/13-2/ I. Egészségügy 1. Egészségügy 1/13-2/14 Informatika szakmacsoport: Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakközépiskolai ágazat Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Informatikai rendszergazda XIII. Informatika 7. Informatika 1/13-2/14 2. Szoftverfejlesztő XIII. Informatika 7. Informatika 1/13-2/

145 A két szakképző évfolyam után még egy év alatt szerezhetnek újabb képesítést. Az itt végzett szakközépiskolások 1+1 év után szerezhetik meg ezt a képesítést. Szakmai előképzettség szükséges hozzá. Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakközépiskolai ágazat Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Ápoló I. Egészségügy 1. Egészségügy 1/13-2/14 2. Csecsemő- és gyermekápoló I. Egészségügy 1. Egészségügy 1/13-2/14 3. Mentőápoló I. Egészségügy 1. Egészségügy 1/13-2/14 A 2012/13-as tanévtől kifutó rendszerben (régi OKJ_szerint) esti munkarend szerinti felnőttoktatás keretében esti munkarendű szakképzés keretében ápoló képesítést szerezhetnek a tanulók. A második évfolyam (2/14) elvégzése után rész-szakképesítés szerezhető. Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakközépiskolai ágazat Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Ápoló I. Egészségügy 1. Egészségügy 1/13-2/14-3/13 Az általános iskolák tekintetében az intézmények szakmai alapdokumentum szerinti tanulólétszám alapján számítva az iskolák kihasználtsága széles skálán mozog, % között. Átlagosan 70 %-os a október 1-jei tanulólétszámot alapul véve. Kiugróan magas a Berceli Széchenyi István Általános Iskola Kincskereső Tagiskolájában, melyet az indokol, hogy az intézményében anyanyelven folyó szlovák kisebbségi oktatás folyik, valamint a tanulók délutáni ellátására napközi otthon keretében van lehetőség, még a székhelyintézményben egész napos iskola működik. Az önkormányzatok esélyegyenlőségi programja alapján elmondható, hogy a településen, illetve közvetlen környezetében a munkanélküliek száma növekszik, az álláskereső nők száma meghaladja a férfiakét, így sokan nem veszik igénybe a napközi otthont, a gyermekek tanítás után otthon készítik el feladataikat a szülő felügyelete mellett, illetve visszamennek az iskolába délutáni foglalkozásokra

146 A másik szélsőség az Őrhalmi József Attila Általános Iskola esetén figyelhető meg, itt az épület kihasználtsága 35%. Őrhalom Balassagyarmattól 7 km-es távolságban fekszik, a településen kevés a munkalehetőség, ezért nagyrészt Balassagyarmaton helyezkednek el így a településről sok gyermeket a városi iskolákba íratnak be. A 2013/2014. tanév során elindult a tanulólétszám lassú emelkedése, ami többek között a kötelező beiskolázási körzetek figyelembevételének következménye, mivel amennyiben nem a kötelező felvételt biztosító iskolába íratják be a szülők gyermekeiket, az iskolába járás költsége őket terheli. Megfigyelhető, hogy az elmúlt évek során folyamatosan növekszik a különleges bánásmódot igénylő gyermekek száma. Intézményeinkben az SNI ellátására alkalmas speciális képesítéssel rendelkező pedagógusok száma meglehetősen alacsony, mindösszesen 17%. Mivel az iskolákban az SNI ellátása az állami intézményfenntartó feladata, ami még az utazó gyógypedagógiai hálózat segítségével sem lefedhető, megbízási óraadók alkalmazásával teljesítjük a gyermekek fejlesztését. A pedagógusok óraszámában az óraadók és a részmunkaidősök száma a heti kötelező óraszám arányaiban szerepel, az intézményvezetők, tagintézmény-vezetők és helyetteseik tanítási óraszámai a egy-egy intézmény kivételével törvényi óraszám szerint alakulnak, így a pedagógusok tanítási óráinak száma ezzel a számmal a valóságban valamennyivel magasabb, mint ami az átlagos óraszámból ezáltal kiszámítható. Az esélyegyenlőség támogatása szempontjából fontos, hogy az intézményekben a szakosellátottság optimális szinten teljesüljön, melyet óraadók, részmunkaidős pedagógusok alkalmazásával próbálunk javítani, illetve nagy segítséget nyújt ennek ellátására az intézmények közötti könnyebb átjárhatóság. A középiskolák tekintetében a Balassi Bálint Gimnáziumban magasabb a tanulók létszáma, azonban az intézmény szakmai alapdokumentum szerinti létszám alapján a Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola kihasználtsága jobb. A szakközépiskolai és szakképző évfolyamok miatt az intézményben magas az óraadó pedagógusok száma. Balassagyarmati Tankerület - ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Hátrányos helyzetű diákok száma az iskolában Iskola neve Tanulólétszám BTM diákok száma SNI diákok száma Hátrányos helyzetű diákok száma (HH) Halmozottan hátrányos helyzetű diákok száma (HHH) Berceli Széchenyi István Általános Iskola Berceli Széchenyi István Általános Iskola Kincskereső Tagiskolája 138 Fő 27 Fő 1 Fő 59 Fő 40 Fő 17 Fő 3 Fő 0 Fő 5 Fő 0 Fő Berceli Széchenyi István Általános 24 Fő 5 Fő 1 Fő 17 Fő 11 Fő

147 Iskola Móra Ferenc Tagiskolája Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Mikszáth Kálmán Tagiskolája Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola 101 Fő 6 Fő 4 Fő 78 Fő 70 Fő 102 Fő 16 Fő 5 Fő 71 Fő 43 Fő 280 Fő 41 Fő 14 Fő 118 Fő 64 Fő Kiss Árpád Általános Iskola 424 Fő 21 Fő 23 Fő 63 Fő 53 Fő Dózsa György Általános Iskola 407 Fő 33 Fő 15 Fő 130 Fő 35 Fő Szabó Lőrinc Általános Iskola 383 Fő 29 Fő 12 Fő 75 Fő 28 Fő Magyarnándori Általános Iskola 131 Fő 17 Fő 15 Fő 54 Fő 26 Fő Nógrádkövesdi József Attila Általános Iskola 90 Fő 4 Fő 2 Fő 19 Fő 10 Fő Őrhalmi József Attila Általános Iskola 63 Fő 8 Fő 0 Fő 61 Fő 39 Fő Szügyi Madách Imre Általános Iskola 143 Fő 13 Fő 9 Fő 66 Fő 38 Fő Balassagyarmati Tankerület KÖZÉPISKOLÁK Hátrányos helyzetű diákok száma az iskolában Iskola neve Tanulólétszám BTM diákok száma SNI diákok száma Hátrányos helyzetű diákok száma (HH) Halmozottan hátrányos helyzetű diákok száma (HHH) Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola 583 Fő 2 Fő 2 Fő 97 Fő 15 Fő 475 Fő 1 Fő 3 Fő 6 Fő 1 Fő

148 Az alábbi diagramon feltüntetett létszámadatok a október 1-jei statisztika alapján szerepelnek, az iskolák település szerinti felsorolásában. Az adatokból is érzékelhető a kisebb települések problémái, miszerint a tanulólétszámhoz viszonyított hátrányos helyzetű ( HH), illetve halmozottan hátrányos helyzetű ( HHH) tanulók aránya magas. A tankerületben van olyan település, ahol a tanulólétszámhoz viszonyítva a HH tanulók száma 97%, a HHH tanulók száma 62%. Ennek megfelelően a legtöbb intézmény él a jogszabályban leírt lehetőséggel, és részt vesz a különböző esélyegyenlőséget támogató programban. Az alábbi diagramon a középiskolák feltüntetett létszámadatai a október 1-jei statisztika alapján szerepelnek

149 600 Fő 500 Fő 400 Fő 300 Fő 583 Fő 475 Fő 200 Fő 100 Fő 0 Fő 97 Fő 2 Fő 2 Fő 15 Fő 1 Fő 3 Fő 6 Fő 1 Fő Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium Tanuló-létszám BTM diákok száma Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola A két középiskola közül a hátrányos helyzetű tanulók száma a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban 15,2%-kal magasabb. Ez az intézmény vesz részt a Madách Imre Kollégium mellett az Arany János Tehetséggondozó Programban. A Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola alapító okirat szerinti engedélyezett tanulói létszáma 1650 fő, a jelenlegi létszám 994 növendék. Az intézményben 54 pedagógus oktat, a heti 1000 tanítási órában. A növendékek közül 257 fő hátrányos helyzetű tanuló van, akik az első szakon mentesülnek a térítési díj fizetése alól. A Madách Imre Kollégium alapító okirat szerinti engedélyezett maximális tanulói létszáma 200 fő, az októberi statisztika alapján 176 diák veszi igénybe a kollégium szolgáltatásait. A kollégiumi nevelőtanárok száma 11, a heti tanítási órák száma 144. Az intézményben 101 hátrányos helyzetű tanuló, illetve 12 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló van

150 A tankerületben az összes tanulói létszám az általános iskolákban 2303 fő, melyből 223 tanuló (az összes tanulói létszám 9,7 %- a) beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral (BTM) küzd, 101 tanuló sajátos nevelési igényű ( SNI), azaz a tanulók 4,3%-a. Az érintett tanulók a szakértői véleményükben leírtaknak megfelelően kapják meg a fejlesztést fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, logopédusok által. A tankerületben összesen 11 gyógypedagógus áll alkalmazásban teljes munkaidőben, illetve megbízási óraadói megbízás keretében. A középiskolákban a különleges bánásmódot igénylő tanulók száma csekély a balassagyarmati tankerület által fenntartott intézményekben, tanulmányi eredményükre való tekintettel más szakközépiskolát, illetve szakiskolát választanak. Balassagyarmati Tankerület - ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Az iskolai testnevelés tárgyi feltételei Iskola neve Az iskolaépület(ek) építési ideje Akadálymentesítés Van-e tornaterem? Tornaszobák száma Berceli Széchenyi István Általános Iskola Berceli Széchenyi István Általános Iskola Kincskereső Tagiskolája Berceli Széchenyi István Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Mikszáth Kálmán Tagiskolája Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola Kiss Árpád Általános Iskola igen nincs nincs nincs nincs , igen igen igen

151 Dózsa György Általános Iskola Szabó Lőrinc Általános Iskola Magyarnándori Általános Iskola Nógrádkövesdi József Attila Általános Iskola Őrhalmi József Attila Általános Iskola Szügyi Madách Imre Általános Iskola 1969, 1980 részben igen igen részben igen nincs igen igen igen 0 A Berceli Széchenyi István Általános Iskola épülete 1994-ben épült, azóta nagyobb felújítás 2012-ben történt, melynek keretében megvalósult a nyílászárók cseréje, valamint az épület külső hőszigetelése, így az épület állapota összességében jónak mondható. Az iskolában tornaterem áll a gyermekek rendelkezésére a mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében. Felszereltségére jellemző, hogy a tornaszerek elavultak, cseréjükre, valamint a szerek elhelyezésére tornaszertár kialakítására nagy szükség lenne. Fejlesztésükre eddigiekben pénzeszköz nem állt rendelkezésre. Az utóbbi évek fejlesztései kizárólag a Bozsik-programnak köszönhető labdák illetve szponzoroknak köszönhető mezek voltak. Az intézményben akadálymentesítés nem történt. Az épület tető héjazat cseréjére nagy szükség lenne. A fűtési rendszer korszerűsítése 2008-ban történt meg, azonban a biomasszára történő átállással egy időben nem történt meg a fűtéscsövek és a radiátorok cseréje. A lényegi problémát a radiátorok elöregedése jelenti. A villamos energia hálózat megfelelő,azonban az átadó kapcsolószekrény kismegszakítói már az 1994-ben történő átadáskor is elavultnak számítottak. A Berceli Széchenyi István Általános Iskola Kincskereső Tagiskolája Galgagután található. Az 1920-ban épült iskola, melyben egy tornaszoba áll rendelkezésre a testnevelés órák megtartására, a tornaeszközök állapota megfelelő, azonban további sporteszközös beszerzésére szükség lenne. Az intézmény nincs akadálymentesítve. A Berceli Széchenyi István Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája 1911-ben épült Becskén. Az iskola nem rendelkezik sem tornateremmel, sem tornaszobával, így a testnevelés órák szakszerű megtartása nehézkes, az épület nincs akadálymentesítve

152 A Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola 1972-ben épült. Kisebb karbantartási munkákat elvégeztek az épületen, illetve a vizes blokk és a mellékhelységek felújítása történt meg. Az épület szerkezete jó, új modern lapos tetejű épület nagy ablakokkal. A folyosók elég szélesek, osztálytermek világosak. A terek tágasak kényelmes közlekedést és tanulási lehetőséget biztosít a tanulók számára. Az iskola zárt területen helyezkedik el, közúti forgalomtól távol nagy udvarral és sportpályával körülvéve, a környezet parkosított karbantartott. Az iskola technikai felszereltsége közepesnek mondható, nem rendelkeznek interaktív táblával, a számítógépek elavultak. Szükség lenne a számítástechnikai eszközök korszerűsítésére, valamint interaktív tábla beszerzésére a kooperatív tanulás technikai módszerek alkalmazásának támogatására. A modern oktatási formák megvalósulását a rendelkezésre álló 2 darab laptop és egy projektor segíti. Az iskola nem rendelkezik sem tornateremmel, sem tornaszobával, így a testnevelés órák megszervezése nehézkes. Jó idő esetén ősszel és tavasszal az iskolához tartozó sportpályákon zajlanak, téli időszakban vagy rossz idő esetén, az iskola mellett található művelődési ház nagytermében kialakított tornateremben történik. A külső ereszcsatorna cseréje mellett szükség van a tantermek és mellékhelységek festésére, nyílászárók cseréjére, valamint néhány osztályteremben a PVC padlóburkolat cserére szorul. A Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Mikszáth Kálmán Tagiskolája két részben épült. A régi szárny II. világháború alatt birodalmi épület volt, ez lett átalakítva a háború után. Az új épület 1968-ban lett átadva.a kisebb karbantartási munkák elvégzése mellett megtörtént a vizesblokk,valamint a tetőszerkezet fejújítása, folyosóablakai ütésálló műanyagra lett kicserélve. Az épület állapota közepesnek mondható. Az önkormányzat folyamatos felújítási, karbantartási munkájának köszönhetően megfelel az oktatási feltételeknek. A szigetelés hiánya és a tantermekben lévő nyílászárók állapota miatt a fűtés energiahatékonysága nem megfelelő. A tornaszoba kis mérete miatt a megemelkedett mindennapos testnevelési óraszámoknak nem tud eleget tenni. A tornatermi feltételek nem megfelelőek, a terem kicsi, levegőtlen. A testnevelés órai feladatok elvégzéséhez az alap felszerelés megvan. A tornaterem segédeszközeit fejlesztésre szorulnak. Az atlétika oktatásának feltételeinek biztosítását a továbbiakban megoldani szükséges. Az épület nincs akadálymentesítve. Az Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola két különálló épületben működik. Az Eötvös utcai főépület 1971-ben épült, a Rákóczi úti kisebb épület korábban, 1931-ben. A kis épületben két alsó tagozatos osztály foglal helyet ben fűtéskorszerűsítésre, 2011-ben tetőszigetelésre, csatornacserére, valamint a nyílászárók cseréjére, 2012-ben burkolatcserére, 2013-ban pályázat keretében a tornaterem felújítására, nyílászárók cseréjére, és burkolatcserére került sor. A székhely épület állapota jónak, a kis épület állapota megfelelőnek mondható. A székhelyépületében a belső elektromos hálózat és a vízvezeték hálózat felújítására, a vizesblokkok felújítására, tornatermi vizesblokk teljes gépészeti felújítására, akadálymentesítésére lenne szükség

153 A mindennapos testnevelési feladatok ellátására egy tornaterem áll a rendelkezésre, azonban mérete miatt több tanulócsoport együttes foglalkoztatása nem lehetséges. A kis épületben azonban még tornaszoba sincs. A tárgyi feltételek jónak mondhatók, azonban a szabadtéri sportpályák befejezetlensége miatt az atlétika háttérbe szorul. Az elkövetkező években a felmenő rendszerben történő mindennapos testnevelés bevezetése következtében elengedhetetlen ezeknek a sportpályáknak a befejezése, valamint tornacsarnok, futófolyosó építése. A kis épület közelsége lehetővé tenné, hogy a testnevelés órák megtartására ilyen módon kerülhetne sor. Az épületek akadálymentesítése nem megoldott. Az iskola technikai felszereltsége jó, minden taneszköz, illetve megfelelő számú IKT eszköz áll rendelkezésre. Az intézmény a 2013/2014. tanévben, a kötelezően szervezendő délutáni foglalkozások megszervezése során szembesült a teremhiány problematikájával, ennek megoldása további feladat. A Kiss Árpád Általános Iskola Balassagyarmaton épült 1903-ban, így a járás területén lévő intézmények közül az egyik legrégebbi iskola. Az akadálymentesítés 2010-ben megtörtént, valamint az intézményhez egy korszerű, új tornaterem épült, mely folyamatos karbantartást igényel, felszereltsége közepesnek mondható. Az iskola oktatási feltételei kiválóak. Saját, kötetes iskolakönyvtárral rendelkezik, valamint 140 oktatási célra használt számítógéppel. Az internet hozzáférés javítására, valamint a fűtés korszerűsítésére szükség van. A Dózsa György Általános Iskola A épülete 1969-ben épült, melynek bővítésére1980-ban került sor egy új épületszárny kialakításával ben tornacsarnok építésére, 1998-ban tető felújítására a régi "A" épületnél,2006-ban kistornaterem felújítására, 2013-ban nyílászárók cseréje az új "B" épületnél, és fűtés korszerűsítésre került sor. Az "új épület tető javítására, valamint hőszigetelésre, és a tornacsarnok talaj javítására lenne szükség. Az épület akadálymentesítése részben történt meg. Az intézmény oktatási feltételei megfelelőek, számítástechnikai feltételek javítására, valamint az internetes hozzáférés bővítésére szükség lenne. A mindennapos testnevelés tárgyi feltételei rendelkezésre állnak, évente 220 gyermek jár úszni intézményi kereteken belül. A Szabó Lőrinc Általános Iskola 1996-ban épült Balassagyarmaton ban tornaterem építés, 2006-ban iskolabővítés zajlott 4 tanteremmel, tanáriszobával, fejlesztő szobával, mellékhelyiségekkel. Többek között a fűtés korszerűsítésére, tornaterem burkolatának cseréjére, akadálymentesítés kialakítására, a könyvtár tetőszerkezet javítására, tetőtérben a megkezdett termek befejezésére szükség lenne. Az iskolai testnevelés tárgyi feltételei jók, van tornacsarnok és tornaszoba egyaránt, úszásoktatásban 30 tanuló érintett évente. A továbbiakban kinti labdarúgópálya kialakítására, valamint EU szabványnak megfelelő sportszerek beszerzésére kellene pénz fordítani

154 Az iskolában az oktatási feltételek kiválóak, egy nyelvi labor kialakítása emelné a nyelvoktatás színvonalát. 285 oktatási célra használt számítógéppel rendelkezik az iskola, valamint 9935 kötetes saját könyvtárral. A Magyarnándori Általános Iskola 1985-ben épült ban 2 csoportos óvoda került kialakításra a földszinti 4 tanterem helyén. Ezen tantermek kiváltása érdekében a tetőtérben tantermek, vizesblokk, zeneterem, fejlesztőterem és számítógépterem létesült. A fejlesztés részeként új bútorok és számítógépek kerültek beszerzésre. Az iskolaépület állapota közepes, nyílászárók, világítás, radiátorok, kazánok cseréje válhat szükségessé. Az intézmény részben akadálymentesített. Az iskola megfelelő méretű tornateremmel rendelkezik, melynek felszereltsége lehetővé teszi a mindennapos testnevelés megvalósítását. 16 oktatási célra használt számítógép van az intézményben, valamint rendelkezik 5518 kötetes iskolakönyvtárral. A Nógrádkövesdi József Attila Általános Iskola az 1950-es években épült. Az évek során tantermekkel bővítették, új lépcsőház került kialakításra, kialakították a központi fűtést. Az épület felújításra szorul. Szükség lenne a nyílászárók cseréjére, külső szigetelés létrehozására, vakolásra. Az iskolai testnevelés ellátására a Béke úti telephely szolgál, azonban ennek felújítása lassan elkerülhetetlen. Az iskolában az oktatási körülmények jónak mondhatók az eszközök folyamatos karbantartásával. Saját, 7334 kötetes könyvtárral rendelkezik. Az Őrhali József Attila Általános Iskola épülete az 1960-as években került kialakításra ben tornaterem épült hozzá,öltözőkkel,kiszolgáló egységekkel. A tetőszerkezet beázik,ezáltal a gerendázat korhadt, a nyílászárók elavultak, a tantermek padlózata kopott. Ezek felújítására mindenképpen szükség lenne. Az intézményben akadálymentesítés nem került kiépítésre. A mindennapos testnevelés ellátására tornaterem áll rendelkezésre, azonban ennek állapota nem megfelelő, ugyancsak felújításra szorul. Az oktatás tárgyi feltételei rendelkezésre állnak, 19 oktatási célra alkalmas számítógéppel, 4000 kötetes könyvtárral rendelkezik az iskola. A Szügyi Madách Imre Általános Iskola 1988-ban épült, 2010-ben teljes építészeti és gépészeti felújítást végeztek, az akadálymentesítés megtörtént. Az iskolaépület állapota összességében jó, a tető cserepezésére lenne szükség. Az iskolában megfelelő ellátottsággal rendelkező tornaterem van, így az oktatási feltételtk rendelkezésre állnak. A mindennapos testnevelés hatékonyságának növelése érdekében elválasztó függöny felszerelése lenne optimális

155 Húsz darab oktatási célra használt számítógép áll a pedagógusok és a tanulók rendelkezésére, azonban az internet hozzáférés bővítésére lenne szükség. Balassagyarmati Tankerület -KÖZÉPISKOLÁK Az iskolai testnevelés tárgyi feltételei Iskola neve Az iskolaépület(ek) építési ideje Akadálymentesítés Van-e tornaterem? Tornaszobák száma Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola 1875, igen részben igen 1 A Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium régi épülete 1875-ben épült, melyet 1981-ben egy új szárnnyal bővítettek ban kisebb felújítások mellett korszerűsítették a fűtési rendszert, 1996-ban sor került a tornacsarnok tetőszerkezetének felújítására, 2000-ben a lábazat, 2005-ben a B szárny fűtési rendszerének átalakítását végezték el. Akadálymentesítés nem történt. A járásban ez az iskolaépület épült a legrégebben, mind belső, mind külső felújításra lenne szükség. A vizes-blokk, a világítás és a nyílászárók kritikus állapotban vannak. Az iskolához tartozik egy tornacsarnok, melyben a mindennapos testneveléshez szükséges feltételek rendelkezésre állnak, azonban felszereltsége hiányos, régi. A tornacsarnok és a kinti sportudvar egyaránt felújításra szorul. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program keretében évente átlagosan 87 fő vesz részt sítáborban. Az intézmény kötetes saját könyvtárral áll a diákok rendelkezésére, valamint 104 oktatási célra használt számítógép segíti az oktató munkát. A számítógépes hálózat fejlesztésére szükség van. A Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola 1989-ben épült, a járás harmadik legfiatalabb iskolája. Megépülése óta sor került a nyílászárók cseréjére, tetőfelújításra, valamint a fűtés korszerűsítésére. Ezeken kívül kisebb karbantartási munkákat végeztek el az épületen. Mivel a tetőfelújítás nem terjedt ki a teljes tetőre, ezért az üvegtető cseréje, vagy más műszaki megoldással való kiváltása a beázások miatt nem tűr halasztást

156 Szükség lenne az elektromos hálózat korszerűsítésére, a szennyvíz-hálózat okozta kellemetlenségek megszüntetésére. A testnevelés oktatáshoz szükséges feltételek rendelkezésre állnak, egy tornacsarnok, és egy tornaszoba szolgálja a feladat ellátását, a tárgyi eszközök megfelelőek. Évente átlagosan 20 diák vesz részt sítáborban. Az intézmény technikai felszereltsége elavult, eszközbeszerzésre lenne szükség a megfelelő szintű oktatás segítése érdekében. Elsősorban számítógépek, interaktív tábla, projektorok beszerzése, nyelvi labor kiépítése jelentene segítséget az új oktatástechnikai módszerek megvalósításában. A Madách Imre Kollégium 1982-ben épült. Az elmúlt években a nyílászárók cseréjére került sor a kisebb karbantartási munkák elvégzése mellett. Szükség lenne külső hőszigetelésre, a vizes blokkok, és a fűtési rendszer felújítására. Az épület részben, csupán a földszinten akadálymentesített. A diákoknak sportolási lehetőséget a tornaszoba, a külső sportpályák, valamint az edzőterem nyújt. Az Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program keretében úszásoktatásban évente 50, sítáborban 51 tanuló vesz részt. Az intézmény technikai felszereltsége jónak mondható, 104 számítógép szolgálja a kollégisták felkészülését. Vezeték nélküli internet hálózat fejlesztésére, számítógépek beszerzésére szükség lenne. A kollégium 3944 kötetes könyvtárral rendelkezik. A Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola székhelyintézménye Balassagyarmaton található. Többféle terv elkészülte után 1982-ben az Óváros téri, részben felújított, részben újonnan épített mai épületegyüttesbe kapott helyet az iskola. Az épület állapota rossz, a tetőszerkezet felújítása mellett nyílászárók cseréjére, a fűtési rendszer korszerűsítésére van szükség. Pásztói tagiskolája 1820-ban épült, külső megjelenés kiváló. A belső terek felújításra szorulnak. A fűtési rendszer több, mint 30 éves, a radiátorok csöpögnek, a fűtési csövek elhasználódtak, az épület déli oldalán a falak vizesednek. Az iskolákban a hangszerpark állapotának javítása rendkívül fontos lenne. A fenntartónak, az Oktatási Hivatal által kijelölt beiskolázási körzetből érkező tanulók részére biztosítania kell az iskolába járás feltételeit. A legtöbb esetben ez menetrend szerinti buszbérlet megvásárlásával történik. A járás területén van azonban olyan település, melyre a Volán járattal való utaztatás nem megoldható. Az Acsa- Erdőkürt településről Nógrádkövesdre érkező tanulók számára, autóbuszjárat hiányában MÁV bérletet biztosít a fenntartó. A Magyarnándori Általános Iskolába a Cserhátsurányról és Cserháthalápról bejáró tanulók utaztatása Cserhátsurány Község Önkormányzatával, a Debercsényből érkező diákok szállítása a Debercsény Község Önkormányzatával kötött megállapodás szerinti költség hozzájárulás fizetésével, az általuk fenntartott falubusz igénybevételével történik. Az Őrhalmi József Attila Általános Iskolába Csitárról bejáró tanulók reggeli iskolába járása

157 ugyancsak megállapodás alapján a Csitár Község Önkormányzatának tulajdonában lévő falubusszal megoldott. A jogszabályban meghatározottak alapján a szülőnek továbbra is joga van a szabad iskolaválasztáshoz, azonban ha ez az iskola nem egyezik meg a kötelező felvételt biztosító iskolával, az iskolába járás költségei a szülőt terhelik. Balassagyarmati Tankerület - ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Az iskolábajárás feltételei Iskola neve Tanulólétszám Helybeli tanulók száma Bejárók száma Kollégisták száma Van-e iskolai menza? Hány fő veszi ezt ingyenesen igénybe? Berceli Széchenyi István Általános Iskola Berceli Széchenyi István Általános Iskola Kincskereső Tagiskolája Berceli Széchenyi István Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Mikszáth Kálmán Tagiskolája Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola Kiss Árpád Általános Iskola Dózsa György Általános Iskola 138 Fő 124 Fő 14 Fő 0 Fő igen 58 Fő 17 Fő 14 Fő 3 Fő 0 Fő igen 17 Fő 24 Fő 23 Fő 1 Fő 0 Fő igen 5 Fő 101 Fő 98 Fő 3 Fő 0 Fő igen 77 Fő 102 Fő 94 Fő 8 Fő 0 Fő igen 68 Fő 280 Fő 243 Fő 35 Fő 0 Fő igen 117 Fő 424 Fő 322 Fő 102 Fő 0 Fő igen 110 Fő 407 Fő 283 Fő 121 Fő 0 Fő igen 155 Fő

158 Szabó Lőrinc Általános Iskola Magyarnándori Általános Iskola Nógrádkövesdi József Attila Általános Iskola Őrhalmi József Attila Általános Iskola Szügyi Madách Imre Általános Iskola 383 Fő 273 Fő 110 Fő 0 Fő igen 70 Fő 131 Fő 49 Fő 80 Fő 0 Fő igen 60 Fő 90 Fő 34 Fő 61 Fő 0 Fő igen 24 Fő 63 Fő 21 Fő 42 Fő 0 Fő igen 57 Fő 143 Fő 86 Fő 57 Fő 0 Fő igen 75 Fő Mindegyik Általános Iskolában lehetőségük van a gyermekeknek a menzai étkezés igénybevételére. Vannak olyan iskolák, ahol helyben működik konyha, azonban a legtöbb településen melegítőkonyha segíti a tanulók helyben való étkeztetését. A diákétkeztetés költségeit a helyi önkormányzatok viselik. Az 2303 általános iskolás tanuló közül 893 fő, azaz a diákok 38,77%-a veszi igénybe az ingyenes étkezés lehetőségét. Az általános iskolás tanulók közül senki nem részesül kollégiumi ellátásban. Balassagyarmati Tankerület - KÖZÉPISKOLÁK Az iskolábajárás feltételei Iskola neve Tanulólétszám Helybeli tanulók száma Bejárók száma Kollégisták száma Van-e iskolai menza? Hány fő veszi ezt ingyenesen igénybe? Balassagyarmati Bálint Gimnázium Balassi 583 Fő 205 Fő 236 Fő 142 Fő nincs 43 Fő Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola 475 Fő 191 Fő 240 Fő 4 Fő igen 0 Fő A középiskolák vonzáskörzete lényegesen nagyobb, mint az általános iskoláké, ami abból is érzékelhető, hogy tanulóik között a bejáró diákok száma magasabb, valamint megjelenik a kollégiumi ellátás is. az 1170 tanuló közül 146 diák, vagyis 12,47%-a kollégista. Ehhez az adathoz nagyban hozzájárul, a Balassi Bálint Gimnáziumban működő Arany János

159 Tehetséggondozó Programban részt vevő diákok száma, mivel számukra a kollégiumi ellátás igénybevétele a programban való részvétel feltétele. Az ingyenes étkezést igénybe vevő fiatalok aránya jóval alacsonyabb, mint az általános iskolásoké, mindösszesen 3,67%. Ennek magyarázata az életkori sajátosságokból, valamint abból is adódik, hogy az általános iskolás gyermekek közül a hátrányos helyzetű tanulók száma, nyolcszorosa a Balassagyarmati Tankerület középiskoláiban tanuló hátrányos helyzetű tanulók számának. Az országos kompetenciamérésre minden évben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet által meghatározott időpontban kerül sor, 6., 8., 10. évfolyamokon matematika és szövegértés területen. Lebonyolítása tanítási napokon, kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. Az oktatási hivatal a leadott feladatlapok kiértékelése után összeállítja az országos mutatókat, valamint a részminták alapstatisztikáit, melyet megküld a fenntartónak. Amennyiben az iskola, illetve telephelyén a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább a fele matematikából nem érte el a 6. évfolyamon a 2. képességszintet, 8. és 10. évfolyamon a 3. képességszintet nem érte el, az intézménynek kötelessége intézkedési tervet készíteni

160 A Balassagyarmati Tankerület alapfokú köznevelési intézményeiben a következő táblázat foglalja össze az iskolák kompetenciamérésben elért eredményeit: Bercel Drégelyp alánk Dejtár É.vadk ert KÁÁI Dózsa Gy. Szabó L. Magyarn ándor Nógrád kövesd Őrhalom Szügy SzGyA Gimn. és Szakk. isk.. Balassi Bálint Gimn. Országos komp.-mérés adatai 2011 Ország os átlag Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Szövegértés 6. évfolyam évfolyam évfolyam Matematika 6. évfolyam évfolyam évfolyam

161 Bercel Drégelyp alánk Dejtár É.vadk ert KÁÁI Dózsa Gy. Szabó L. Magyarn ándor Nógrád kövesd Őrhalom Szügy SzGyA Gimn. és Szakk. isk. Balassi Bálint Gimn. Országos komp.-mérés adatai 2012 Ország os átlag Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Iskola átlaga Szövegértés 6. évfolyam évfolyam évfolyam Matematika 6. évfolyam évfolyam évfolyam

162 Tanulólétszám IPR programban részvevő tanulók Arany János programban résztvevő tanulók száma Útravaló programban résztvevő tanulók száma Tanoda programban résztvevő tanulók száma Magántanulók száma Tehetséggondozó, felzárkóztató órák hetente Szakkörök, érdeklődési körök száma az iskolában A és évi kompetenciamérés eredményei változatos képet mutatnak. Tisztán látszik, hogy azon intézmények esetében, ahol az oktatás feltételei akár személyi, akár tárgyi tekintetben hiányosak, az országos átlag alatt teljesítenek ezekben a mérésekben. Azon iskolák tekintetében, melyek rendelkeznek a modern, kooperatív tanulási módszerek alkalmazásához szükséges felszereltséggel, interaktív táblával, projektorral, elegendő oktatási célra használható számítógéppel, az eredmények mutatói magasabban állnak. Emellett nem szabad megfeledkezni a szakos ellátottság megfelelő biztosításáról sem, mivel ez a tényező ugyancsak növeli, illetve adott esetben csökkenti az oktatás hatékonyságát. Azoknál az intézményeknél, akiknél a mutatók jóval az országos szint alatti értéket jeleznek, fokozott figyelmet kell fordítani a fent említett feltételek biztosítására. Balassagyarmati Tankerület - ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Hátrányos helyzetű diákok számára elérhető programok az iskolában Iskola neve Berceli Széchenyi István Általános Iskola Berceli Széchenyi István Általános Iskola Kincskereső Tagiskolája Berceli Széchenyi István Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Mikszáth Kálmán 138 Fő 52 Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő 4 Fő Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő Fő 16 Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő Fő 70 Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő Fő 51 Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő 1 Fő

163 Tagiskolája Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola Kiss Árpád Általános Iskola Dózsa György Általános Iskola Szabó Lőrinc Általános Iskola Magyarnándori Általános Iskola Nógrádkövesdi József Attila Általános Iskola Őrhalmi József Attila Általános Iskola Szügyi Madách Imre Általános Iskola 280 Fő 90 Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő 1 Fő Fő 74 Fő 0 Fő 5 Fő 0 Fő 2 Fő Fő 35 Fő 0 Fő 3 Fő 0 Fő 5 Fő Fő 36 Fő 0 Fő 1 Fő 0 Fő 0 Fő Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő Fő 39 Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő 1 Fő Fő 53 Fő 0 Fő 0 Fő 0 Fő 1 Fő A településeken élő hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a mély szegénységben élő családok száma a munkanélküliséggel egyenes arányban növekszik a térségben. Mivel a probléma az évek múlásával súlyosbodik, az állam egyre több olyan oktatást segítő programot hoz létre, amivel ezek a hátrányok az iskolákban csökkenthetők. Ezek által a gyermekek szociális- és tanulásbeli nehézségei orvosolhatók, helyzetükben javulás érhető el. Az általános iskolák a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből származó hátrányok enyhítése érdekében képesség-kibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, melynek keretében a diákok képességeinek, tehetségének kibontakozása mellett a továbbtanulási esélyeinek növelésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A programban azok a tanulók vesznek részt, akik a jogszabályok szerint halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülnek. A program támogatási kereteit az adott időszakra vonatkozóan rendelet szabályozza. A fenti táblázatból kiderül, hogy a járás területén működő iskolák közül csupán 3 intézmény nem vesz részt Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) pályázatban. A pályázatban összesen 10 iskola 516 tanulója vesz részt, ami az össz. tanulói létszám 22,4%-a. Az intézmények a

164 támogatás legnagyobb részét szociális hátrányok csökkentésére, színház, és múzeumlátogatásra, erdei iskola szervezésére, a hátrányos helyzetű tanulók taneszközeinek beszerzésére, tanulóbarát környezet kialakítására, a hátrányokat csökkentő szolgáltatások rendelésére fordítja. Útravaló MACIKA Programban két intézmény tanulói vesznek részt, akiket mentor segít abban, hogy az általános iskola elvégzése után lehetőséget kapjon a továbbtanulásra. A Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban 1 tanuló vesz részt az Út az érettségihez programban, ahol mentor segíti a diákot a sikeres érettségi letételében, valamint a Kiss Árpád Általános Iskolában és tagintézményeiben összesen 9 fő az Út a középiskolába programban vesz részt, akiket ugyancsak mentor tanár segít a sikeres pályaválasztáshoz. Magántanulói jogviszony létesítésére szülő által benyújtott, igazgató által jóváhagyott kérelem alapján, illetve szakértői vélemény alapján van lehetőség. Az általános iskolákban a magántanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók száma alacsony, mindösszesen 0,65 %. Az iskolák számára jogszabály írja elő a 16 óráig tartó délutáni foglalkozások, igény szerint 17 óráig tartó felügyelet megszervezését a 2013/2014. tanévtől. A kötelező délutáni foglalkozás bevezetése az általános iskolákban társadalmi igényeket elégít ki, az elmúlt évtizedekben a családok szerkezete, életformája ugyanis jelentősen megváltozott. A kétkeresős családmodell mellett megnőtt az egyszülős családok száma, együtt élő többgenerációs családra pedig csak elvétve találni példát. Vannak a járásban olyan intézmények, melyek alsó tagozatán egész napos iskola működik, illetve az iskolák a pedagógusok kötött munkaidejének terhére különböző felzárkóztató, tehetséggondozó órákat, szakköröket szerveznek. Ez az első tanév, ami ilyen keretek között zajlik, és rendelkezünk arra vonatkozó adatokkal, miszerint csekély azoknak a tanulóknak a száma, akik felmentést kértek a délutáni foglalkozások megtartása alól. A Balassagyarmati Tankerületben ez mindösszesen 67 tanuló. Az a tanuló, akinek neveléseoktatása iskolaotthonos keretek között szerveződik, nem kérhet felmentést a délutáni

165 foglalkozások alól. 326 ilyen tanuló van a járásban. Így elmondható, hogy a többi tanuló közül is csupán 3,38% kérte teljes felmentését, 8,11%, azaz 155 tanuló élt azzal a lehetőséggel, hogy a hét bizonyos napjain nem vesz részt a foglalkozásokon. Visszajelzések alapján elmondható, hogy azáltal, hogy az intézmények délután is, az elmúl évekhez képest több szakkört, tehetséggondozó- és felzárkóztató órát szervez, a szülőket is segíti. A Berceli Széchenyi István Általános Iskola esélyegyenlőségi programjának alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, biztosítsa a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, az oktató nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében. Kiemelt figyelmet kell fordítani az esélyegyenlőség megteremtésére a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Akciótervünk a helyzetelemzésben feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) fogalmazta meg a feladatokat. A lényeges területeken azonnali beavatkozásra nem volt szükség, mert az intézmény a hatályos törvényeknek megfelelően működik, szegregált osztály, csoport nem található az iskolában, biztosított a halmozottan hátrányos tanulók szolgáltatásokhoz való hozzájutása, az SNI tanulók száma nem magas, ellátásuk a gyógypedagógus és logopédus hiány miatt csupán részben biztosított a szakértői vélemények által meghatározott fejlesztés egy részét kapják meg a tanulók. A Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola a település egyetlen iskolája, a nevelésoktatás alapvető tárgyi és személyi feltételei biztosítottak. A október 1-jei tanuló létszám év közben növekedett, jelenlegi tanuló létszám 103 tanuló közülük 81 (78,6%) tanuló hátrányos helyzetű 73 (70,8%) tanuló pedig halmozottan hátrányos helyzetű, SNI tanulók száma 4fő. Beilleszkedési Tanulási és Magatartási zavarokkal küzdő tanulók száma 6Fő, További 20 tanuló szakértői vizsgálata folyamatban van. A jelenlegi és az előző évek adatai alapján, megállapítható hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nagymértékben nő.2008-as adatok alapján a drégelypalánki iskolában 48%-volt, a halmozottan hátrányos tanulók aránya, jelenleg ez 70,8%, ez 47%-os növekedés. Az iskolában a tanulás az a kulcsfontosságú tevékenység, amely forrása és alakítója a személyek közötti kapcsolatoknak, a pedagógus és a gyermek együttműködésének, a pedagógusok legfőbb törekvése, hogy megteremtsék a gyermekek számára az értelmes tanulás feltételeit, így biztosítva optimális fejlődésüket. A jó képességű gyerekek nevelése, oktatása mellett fontos az apró lépések megtételével fejleszthető gyermekekkel való foglalkozás, törődés. A tanulási nehézség nem megfordíthatatlan hátrány, de személyre szabott támogatás szükséges kezeléséhez, ezért az iskolában kiemelt fontosságú feladatként

166 kezelik a hátrányokkal küzdő tanulók felzárkóztatását fejlesztését és hátrányaik kompenzálását. A BTM-es tanulókkal egy fejlesztő pedagógus foglalkozik heti 4 órában, az SNI-s tanulók gyógypedagógiai és logopédia fejlesztését egy fő gyógypedagógus és egy fő logopédus látja el, heti hét órában. Az első osztályosok beszédhibáinak javítását, a Pedagógiai szakszolgálat alapellátás keretében végzi, heti egy logopédiai órában. Mivel az iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók, nagyrészt a roma tanulókból kerülnek ki, iskolánkban 10 év óta működik Roma Kissebségi oktatási program, iskolánk nevelőterülete vallja, hogy minden gyermekben van valamilyen képesség, tehetség, amit időben fel kell fedezni és fejleszteni, hiszen ahhoz hogy szüleiknél magasabb életszintre jussanak, a tanuláson keresztül vezet az út. Az esélyegyenlőséget szolgálja a tanulók egyéni fejlesztése, az IPR programban való részvétel, ösztöndíjpályázatok figyelése, kulturális rendezvényeken való szereplés, az iskola a szülői házzal való folyamatos együttműködése, a szociális szolgáltatások körének biztosítása ( tanszerek, kedvezményes étkeztetés, iskolaorvossal, fogorvossal, gyermekjóléti szolgálattal eközös előadások szervezése, kirándulások, közösségi programok szervezése. A Drégelypalánki Szondi György Intézményünk fontosnak tartja, hogy azon tanulóink, aki szociális körülmények miatt hátrányban vannak társaikhoz képest, lehetőségeinkhez mérten megkapják azt a segítséget, ami ahhoz kell, hogy tanulmányaikat sikeresen elvégezhessék. A Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Mikszáth Kálmán Tagiskolája fontosnak tartja, hogy azon tanulók, aki szociális körülmények miatt hátrányban vannak társaikhoz képest, lehetőségeikhez mérten megkapják azt a segítséget, ami ahhoz kell, hogy tanulmányaikat sikeresen elvégezhessék. Az IPR pályázat keretéből tanszercsomagot kapnak a mindennapi munkáikhoz, tornacipőt, váltópapucsot, tisztasági csomagot pedig a kulturált iskolai élethez. Iskolai kirándulásokon a buszköltséget, belépőjegyeket számukra ezen keretből biztosítja az intézmény, melyre a szülők anyagi helyzetéből fakadóan nem lenne lehetőség.. Rendszeresen vesznek részt helyben megtartott színházi előadásokon. Az iskola körül meglévő stabil támogatói kör teszi lehetővé, hogy az intézmény rendezvényein tanulóink ingyen vehetnek részt (kézműves programokon, vetélkedőkön,) olyan programokon melyeket egyébként a szülői ház nem tudna biztosítani. A tanulók pályaválasztását iskolalátogatással és egyéni mentorálással segíti az iskola. Az esélyegyenlőség megteremtéséhez tartozik továbbá, hogy részt vesznek az Út a szakmához pályázatban, melynek eredménye még nem ismert, azonban ha lehetőség nyílik, a HHH tanulóink útját megkönnyíti a középiskolához való átmenetben. Az intézményben DADA oktatás folyik, és a kerékpáros közlekedés oktatása is (alkalmanként) a Balassagyarmati Rendőrkapitányság munkatársai által történik. Védőnőnkkel való szoros kapcsolattartás elősegíti az egészségvédelemmel, mentálhigiéniával kapcsolatos ismeretek elsajátítását

167 A szülői házzal való kapcsolattartásra nagy figyelmet fordít az iskola annak érdekében, hogy az iskolai élet minél kiegyensúlyozottabb legyen. Biztosítani kell a hátrányos helyzetben lévő tanulóknak a helyben ellátott logopédiai szolgáltatást, mert a megfelelő korban elmaradt fejlesztés behozhatatlan hátrányt jelent tanulóinknak. Szükség van ezen tanulói kör iskola pszichológussal való rendszeres mentális megsegítésére. Az Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola kiemelt feladatnak tartja az átlagosnál jobb adottságokkal, képességekkel rendelkező gyermekek fejlesztését. A tehetséget tágabban értelmezik, miszerint nemcsak az intellektuális, hanem más területen (sport, képzőművészet, zene, kommunikáció stb.) megmutatkozó adottságok fejlesztését, kibontakoztatását is segíteni kívánják. Az eredményes tehetséggondozás jótékony hatással van a gyermek személyiségének fejlődésére, a sikerélmény kihat azon területekre is, amelyekben kevésbé lenne eredményes, azaz motiváló eszközként is használható. A tehetséggondozás a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységrendszerben valósul meg szakkörök, versenyekre való felkészítés során. A kulcskompetenciák fejlesztését minél szélesebb körben megszervezett tanulmányi versenyekkel, hatékony a kiscsoportos munkamódszerek alkalmazásával, a versenyzés etikájának megtanításával, bíztató értékeléssel, differenciált feladatok adásával, csoportfoglalkozások szervezésével biztosítják A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelésében szem előtt tartják az érintett tanulók időben történő kiszűrését, a személyiségük megismerésével a problémák okainak feltárását, a gyerekek személyiségének fejlesztését, energiájuk pozitív irányba terelésének segítését, az érintett tanulók számára a legcélravezetőbb pedagógiai módszerek alkalmazásával a beilleszkedési-, tanulási és magatartási nehézség enyhítését. Gondoskodnak és folyamatosan figyelemmel kísérik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, fejlődését, nagy gondot fordítanak a felzárkóztatásra A Kiss Árpád Általános Iskola esélyegyenlőségi tevékenysége során részt vesz az IPR programban, mely rengeteg lehetőséget nyújt a hátrányok csökkentésére kirándulások szervezésével, bűnmegelőzési programban való részvétellel, egészségnap szervezésével, mozi-és könyvtárlátogatással, múzeumi foglalkozásokban való részvétellel, színházlátogatással. A program keretében külön munkacsoport foglalkozik az óvoda- iskola átmenet megsegítésével, melynek keretében megszervezik a tanévnyit műsort, előkészítő foglalkozásokat szerveznek, megszerkesztik az iskolai tájékoztatót a szülők részére. Az iskola- középiskola átmenet segítése érdekében felvételire felkészítő foglalkozásokat, pályaorientációs órákat tartanak, részt vesznek az Útravaló MACIKA ösztöndíj programban, a pedagógusok pályaválasztási tanácsadással segítik a diákokat. Az IPR programban részt vevő pedagógusok által elkészített fejlesztési tervek, a negyedévente elkészített értékelés nagyban elősegíti a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésének hatékonyságát

168 A kulturális hátrányok csökkentése érdekében színház, és mozilátogatást, rendhagyó irodalomórát, bábszínházi előadást, kézműves programokat szervez az intézmény. Az iskolai és a városi rendezvényeken, ünnepélyeken való részvétellel, néptáncórákkal, furulyaoktatással vonják be a gyermekeket a kulturális tevékenységekbe. A szociális hátrányok enyhítése érdekében tanszereket szereznek be a támogatás keretében, ingyenes néptáncoktatást, illetve tanulást segítő eszközöket biztosítanak a hátrányos helyzetű gyermekeknek. A HH és HHH tanulók aránya a gimnáziumi osztályokban a legalacsonyabb, a szakiskolai osztályokban a legmagasabb ez az arány. Az intézmény célja, hogy érettségit adó osztályokba tudja beiskolázni a HHH-s tanulókat, elsősorban az Arany János programba való bekerülés a cél. A lemorzsolódás nem jellemző, az évfolyamismétlők száma is elenyésző. Fontosnak tartjá, a 15 évet betöltött, 6.-7.osztályt végzettek HÍD programba való bekerülését. Napköziben és szakkörökben a tanulók 70-80%-a vesz részt, köztük is kiemelkedően magas arányt mutatnak a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Az intézmény céljai között szerepel, hogy megtartsa a tanulókat az egész napos iskola programjaiban. A Dózsa György Általános Iskolában a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 165 fő, ami az iskola létszámának 40% -át teszi ki. A magas létszám miatt különös figyelmet szentelnek az esélyegyenlőség biztosításának. Fajra, nemre, hitbeli hovatartozásra, kisebbségre és minden egyéb hátrányos megkülönböztetésre való tekintet nélkül biztosítják a kötelező és a nem kötelező foglalkozásokon való részvételt, a tanítási, foglalkoztatási rend kialakításánál tekintetbe veszik a bejáró tanulók, valamint a kisgyermekek igényeit, lehetőségeit. Részt vesznek az integrációs és képesség-kibontakoztató fejlesztésben 35 HHH tanulóval, 8 mentortanár irányításával. A pályázatnak köszönhetően lehetőség van a tanulók szociális hátrányaikból adódó felszerelési, ruházati hiányosságaik pótlására. Lehetőségeket biztosítunk sport és kulturális eseményeken való részvételre, valamint tanulási eszközöket és felszereléseket biztosítanak a tanulási folyamatokhoz. Útravaló programban 3 tanulók vesz részt két nevelőnk mentorálásával. Az intézményben számos felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozás, délutáni szakkör, színjátszókör biztosít lehetőséget a gyermekek számára fejlődésük érdekében. Integrált neveléssel, egyéni fejlesztésekkel, differenciált oktatási módszerek alkalmazásával teremtenek lehetőséget az esélyegyenlőség megteremtésére. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében terveik között szerepel a szülő szélesebb körbe való bevonása, szülők akadémiájának elindítása, fórumok, előadások szervezése az aktuális témákhoz kapcsolódóan. Tanulópáros- tanuló csoportos- korosztályos segítség kidolgozása osztályokon belül kortárs segítőkkel. Középiskolások, önkéntes segítők bevonása a következő években a tanórán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában, tanulóink segítésében a nevelési és oktatási folyamatoknál. Intézmény teljes mértékű akadálymentesítése az épületen belül

169 Pályázati lehetőségek még jobb kihasználása, akár a dolgozók munkakörülményei, akár a tanulók hátránykompenzációjára. Kirándulások, színházlátogatások és egyéb rendezvények szervezése, és részvételi lehetősége intézményi költségvetés terhére. Fogyatékkal élő emberek feladatvállalási lehetősége az intézmény munkájában. Roma származású pedagógusok alkalmazásánál származásuk előnyt jelentene a pályázatuknál a megüresedő álláshelyeinknél. A Szabó Lőrinc Általános Iskola esélyegyenlőségi tevékenységük során különleges figyelmet szentelnek az osztályok között a HH, HHH tanulók arányainak megtartására. Fontosnak tartják a továbbtanulási létszámarányok további fenntartását, a középiskolákkal való együttműködési programok további hatékony működtetését, a kommunikáció és az együttműködés hatékony fenntartását a szülőkkel és a segítő szolgáltatást nyújtókkal. Az SNI tanulók minőségi oktatásához szükséges jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelő feltételek további teljes körű biztosítása tárgyi és személyi tekintetben egyaránt. Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben. Az intézményben az igazolatlan hiányzások száma magas, ennek csökkentése érdekében a kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokat biztosító szakmai és társadalmi partnerekkel. Intézkedési terv kidolgozását kezdeményezik a munkacsoportok által a HHH tanulók országos mérésekben való sikeresebb szereplés érdekében. Az intézmény tanulóinak segítése annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok felvételt nyerjenek az Arany János Tehetséggondozó Programjába, valamint lehetőség szerint az Útravaló Program kiszélesítésével a továbbtanulás segítése. Szükség lenne az intézmény akadálymentesítésére. Az iskola pedagógusai előzetes módszertani felkészültségét továbbfejleszti és kibővíti a TÁMOP projektben elsajátítandó kulcskompetencia fejlesztő felkészítése. Az IPR hatékony működésével jelen van az inklúzív pedagógia, a differenciáló, egyéni bánásmód és fejlesztés. A Magyarnándori Általános Iskola esélyegyenlőségi programjának célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. Az iskola esélyegyenlőségi programjának megvalósítása az intézmény minden nevelőjének feladata. A tervezett tevékenységek koordinálása, a program végrehajtása, az iskola mindennapi feladata. A tantestület minden tagjának kötelessége betartani az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítani a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkör kialakítását. Az esélyegyenlőség támogatására pedagógusok alkalmazzák a differenciált oktatási formákat, kidolgozzák az IPR programba bevont gyermekekre vonatkozó egyéni fejlesztési terveket, melyben megjelölik alapkészségek fejlesztésének területeit.korrepetálás, fejlesztő foglalkozások (egyéni és csoportos) alkalmával a hátrányok csökkentésére törekednek. Az

170 országos mérések, s azok eredményeinek felhasználása az iskolai munkában, iskolakezdéskor bemeneti mérés (DIFER) elvégzése. A pedagógusok javaslata alapján a tanulók szakértői vizsgálatokra, kontrollvizsgálatokra irányítása (SNI, BTM), kompetenciaalapú oktatás segíti a diákok fejlesztését. Az SNI tanulók fejlesztését gyógypedagógus, logopédus, gyógytornász, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő szakemberek alkalmazása segíti. Emellett az intézmény fontosnak tartja a lemorzsolódás csökkentését (osztályfőnökök, szaktanárok segítségével), hiányzások számának visszaszorítását. A Nógrádkövesdi Általános Iskola esélyegyenlőségi programjában 3 fő célkitűzést helyezett maga elé: 1. Az igazságosság, amely annak biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények ne jelentsenek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában. 2. A befogadás, amely azt jelenti, hogy mindenki számára biztosított az oktatás alapvető szintje, mindenki legyen képes írni, olvasni, egyszerű számításokat végezni. 3. Az iskolai kudarcok kezelése, segít leküzdeni a társadalmi hátrányokat. Az iskola széleskörű színes programokat kínál tanítványai számára a tanítási órákon túl a délutáni órákban is. Ezek a foglalkozások minden tanuló számára elérhetők. Az intézmény megfelel a mai kor követelményeinek, minden területen rendelkezésre áll a sikeres oktatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltétel. Az intézmény pedagógiai programjában az oktatási, nevelési gyakorlat kiterjed a differenciált oktatás megvalósítására és az integrált oktatásra. Kidolgozták a kulcskompetenciákat fejlesztő programjainkat is. Az iskola szakmai és társadalmi kapcsolatrendszere nyitott., együttműködésre törekednek az iskolába járó tanulók szülein és a társ oktatási intézményeken kívül a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel is. A támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi. A későbbiekben is fontos az alacsony iskolázottságú szülők gyermekeinek tanulói készségeinek fejlesztése, a roma gyerekek szegregációjának csökkentése, az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, a HHH tanulók lemorzsolódásának csökkentése; az évismétlések arányainak csökkentése, a tanulóbarát környezet kialakítása, eszközfejlesztés, a társadalmi partnerekkel való további együtt működés. Az Őrhalmi József Attila Általános Iskola több éve részt vesz az IPR programban. Az intézmény tanulóinak jelenlegi létszáma 61 fő, ebből csupán 2 fő nem hátrányos helyzetű. Folyamatosan nő a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma. Az IPR lehetőséget ad, ezeket a gyereknek a támogatására, a szociális hátrányok enyhítésére. Fejlesztő játékok, könyvek vásárolásával ugyancsak az esélyegyenlőség megteremtésére. Kézműves foglalkozások, színházlátogatások, kirándulások. A projektnapok (Mikulás, Karácsony, Farsang) alkalmával a gyerekek sok tapasztalattal gazdagodnak. A gyerekek örömmel vesznek részt ezeken a rendezvényeken. Az óvoda iskola átmenetet támogató

171 tevékenységek nagyon fontosak az intézmény működése szempontjából. A program segítségével a tanulóbarát környezet kialakítására van lehetőség. A Szügyi Madách Imre Általános Iskola olyan pedagógiai környezet kialakítására törekszik, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, jogellenes elkülönítéstől, biztosítja a közoktatáshoz való egyenlő hozzáférést. Kiemelt figyelmet fordít iskola a HH tanulók, az SNI tanulók, a BTM tanulók, a roma kisebbséghez tartozó tanulók esélyegyenlőségének biztosítására. Az intézményben folyamatosan növekszik azon sajátos nevelési igényű tanulók száma, akik a többi tanulóval együtt nevelhetők, így szakember biztosítására szükség van. A községben is nagyon sok család került perifériára - segélyekből élnek, így sokan nem tudják biztosítani a tanulóknak az alapvető egyéni felszerelést sem. Az iskola feladatának tartja, hogy a legtehetségesebb diákokat megtartsa, számukra tehetséggondozó programokat, szakköröket, versenyekre való felkészítést szervezzen. Ugyancsak kiemelkedően fontos feladat a gyengébb képességű tanulókat felzárkóztatása, fejlesztése, számukra tantárgyi korrepetálások és felzárkóztató foglalkozások állnak rendelkezésre. A nevelőtestület elkötelezett, támogatja a hátrányos helyzetű tanulók oktatását-nevelését. A feladat megvalósításában a módszerek széles palettáján előnybe részesítik a modernkor kínálta lehetőségeket a számítógépek, oktató programok alkalmazását. Az intézmény személyi feltételei adottak a korszerű technika felhasználásához. Az iskola mindennapjaiban hangsúlyt kap a tolerancia, a másság elfogadása, egymás kultúrájának megismerése szeptemberétől működik az iskolában a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola kihelyezett zenei tagozata. A zenei érzékkel rendelkező tanulók szívesen járnak ide sikerélményhez jutnak. Tanulók között egyaránt megtalálható a jól szituált és a nehéz helyzetben élő családból származó gyermek. Egyre több a csonka család, de sokan élnek több gyermekes családban. A munkanélküliség sok család életében meghatározó. A roma kisebbséghez tartozó tanulók száma jelentős az intézményünkben. A roma kisebbség körében az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek és a rossz szociális helyzetben levők többen vannak. A hátrányos helyzetben, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek száma valamelyest egyenletesen oszlik el a tanulói csoportok között. Az egyes osztályoknál nem jelentkezik befogadással kapcsolatos diszkrimináció. Hátrányos helyzetű gyerekek iskolai aránya 46 %, míg halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 27%. Arányuk kissé emelkedő tendenciát mutat. A veszélyeztetettek száma a HHH-s a gyermekek közül egy-három fő. A veszélyeztető okok főként anyagi, szociális jellegűek, és a család életmódjából erednek. Az SNI gyermekek fejlesztését gyógypedagógus, logopédus végzi. Az iskolában integrációs nevelés került bevezetésre. Az általában 20 fő körüli osztálylétszámok is biztosítják a kedvező lehetőséget az integrált és az integrációs oktatásra. Fő hangsúly a prevención és a problémák korai felismerésén van, mellyel megelőzhetők a tanulási sikertelenségek

172 A pedagógiai tevékenységgel támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyerek számára biztosítsa a fejlődéshez szükséges tevékenységeket, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához szükséges lehetőségeket és segítséget adjon ahhoz, hogy leküzdhesse azokat a hátrányokat melyek születésével, családi, anyagi helyzetével vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A tanuláshoz szükséges részképességek, képességek egyenetlen fejlődése miatt hátrányba kerülő gyerekek tanulási kudarcait próbáljuk megelőzni. A HH és HHH gyermekek mindegyike részesül a törvény által biztosított támogatásokban (étkezés, tankönyvtámogatás). Mindannyian részt vesznek az iskola által szervezett programokban. Intézményünkben három éve sikeresen működik az IPR. A pályázati program keretében a HHH diákoknak színvonalas közösségi programokat, kulturális tevékenységeket szervezünk. A Balassi Bálint Gimnázium fontosnak tartja azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek a pénzügyi források mellett szakmai tudásbővítést jelenthetnek az intézménynek. A Balassi Bálint Gimnázium tanulóinak többsége közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező középosztálybéli szülők gyermeke. Az utóbbi tíz évben azonban nőtt a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Ez a folyamat természetesen összefügg az intézményben 2000-től jelenlévő Arany János Tehetséggondozó Programmal (AJTP). A program stratégiai célja a méltányosság elve alapján az esélyteremtés, azoknak a társadalmi csoportoknak biztosítani a minőségi iskoláztatás lehetőségét, akiknek a felemelkedés útja szinte kizárólag a versenyképes tudás megszerzésén keresztül vezethet. Az AJTP megvalósítása során szoros kapcsolatot építettünk ki Nógrád megye általános iskoláinak igazgatóival, osztályfőnökeivel. Az ő segítségükkel rendszeres falujárás során keresik meg a hetedik és nyolcadik osztályos tanulókat. Feladatmegoldó versenyeket (levelezős formában), nyílt napokat rendezve, majd felvételi eljárásrendszer (pszichológiai tesztek, központi felvételi) keretében keresik a tehetséges diákokat. Kapcsolatot tartanak a települési önkormányzatok vezetőivel, polgármesterekkel, annak érdekében, hogy a tanulni akaró ugyanakkor rászorult, nehéz helyzetben élő gyerekeket delegálják a programba. A mai társadalmi-szociális környezetben az AJTP igazi missziót tölt be. Nem véletlen, hogy a program mára nemzetközi érdeklődés fókuszába került, hiszen ritkán van lehetőség olyan programra, amelyben szociokulturális szempontból vegyes tehetségek vesznek részt. Ahhoz, hogy a szociokulturálisan hátrányos tehetségek megmutatkozzanak, olyan oktatásifejlesztési háttérre van szükség, amely figyelembe veszi a képességek, attitűdök, viselkedési normák sokféleségét, és a képzési és szocializációs folyamatból nem rekeszti ki éppen azokat, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. Az AJTP osztályokban tanuló száznegyven diák körében a legmagasabb a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók aránya: 47%, közülük 55 hátrányos, 11 halmozottan hátrányos helyzetű

173 Az AJTP öt éves programja lehetővé teszi a hátránykompenzációt és a tehetségfejlesztést. A program speciális moduljai, így a tanulásmódszertan, az önismeret, a kommunikáció, kiemelten segítik a személyiség intellektuális képességelemeinek a fejlesztését. A gimnázium nagyon jó mutatókkal rendelkezik a programban részt vevő gyermekek felsőfokú továbbtanulását, nyelvvizsga megszerzését illetően. Az intézmény folyamatosan részt vesz az Integrációs Pedagógiai Programban (IPR), ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók differenciált módszerekkel történő egyéni fejlesztését végezik. A program lehetőséget nyújt a módszertani megújulásra és a hálózatos fejődésre, eszközbeszerzésre, tanulóbarát osztályterem kialakítására. Az intézmény évek óta részt vesz az Útravaló-Macika ösztöndíjprogram Út az érettségihez alprogramjában. Az Útravaló ösztöndíjprogram a mentor munkáját anyagilag (ösztöndíj formájában) ismeri el, a diák számára lehetővé teszi a tanuláshoz szükséges kiadások (tanszer, útiköltség, könyvek) fedezését. A Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola vezetése törekszik arra, hogy lehetőségeihez mérten bizonyos területeken érvényesítse az esélyegyenlőség elvét. Az iskola tanulói között kevés a hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő. Ezeket a tanulókat integráltan oktatják, a pedagógiai szakszolgálat által kiadott szakvélemény, javaslat figyelembe vételével. A pedagógusok a tanórákon a differenciálás módszerét alkalmazzák annak érdekében, hogy ezen tanulók képességbeli hátrányaik ellenére is teljesíteni tudják a tantárgyi követelményeket. Az érettségi felé egyre haladva a kompetencia alapú oktatás elveit szem előtt tartva a számonkérés módja minden esetben a szakvélemény figyelembe vételével történik. Az érettségi vizsgaszabályzat értelmében amennyiben a pedagógiai szakszolgálat szakértői véleményében javaslat születik arra, hogy valamely vizsgarészt írásbeli helyett szóban, vagy szóbeli felelet helyett írásban teljesítse a tanuló, a szülő és a tanuló kérésére ezt igazgatói határozattal támogatják, engedélyezik. A diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás diákok esetében a többletidőt, valamint a laptop használatát minden esetben biztosítják az írásbeli érettségi vizsgák alatt. A Madách Imre Kollégiumban megerősítésre kerültek az esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységek. Nőtt az intézményben a korszerű pedagógiai módszereket ismerő, gyakorlatban is alkalmazó pedagógusok száma. Az intézményben minden HH és HHH tanuló megkapja a jogszabályokban neki járó kedvezményeket. A kollégiumban megerősítésre kerültek az esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységek. (pl. hatékonyabb szociális támogató rendszer)

174 Az intézményben 141 diák vesz részt a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Esélyegyenlőségi Programban, melynek keretei között a szociális hátrányok csökkentése nagyban megvalósul. Segítséget kapnak képességeik fejlesztésében, szociális helyzetükből fakadó hátrányuk csökkentésében. Legfontosabb célkitűzésük az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani az SNI, BTM tanulók fejlesztő nevelésére, illetve mint fenntartó biztosítanunk kell a szakértői véleményben foglalt fejlesztő órák lefedettségét. Ennek érdekében támogatjuk az ilyen jellegű szakirányú továbbképzésre jelentkező pedagógusokat a további szakképesítés megszerzésében, valamint együttműködünk a Nógrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal. Az intézmények akadálymentesítése ugyancsak fontos feladat. A beiskolázás során a szegregációmentesség biztosítása. A HH, illetve HHH tanulók feltárása során fontos, hogy az intézmények pontos képet kapjanak a diákokról a megfelelő igazolások beszerzése révén, illetve ezen dokumentumok alapján az osztályok szervezésénél figyelemmel kísérjék a HH, HHH gyermekek arányát a szegregáció elkerülése érdekében. A lemorzsolódás mértékének csökkentése kiemelten fontos feladat, mérsékelni kell az évismétlések számát, biztosítani kell a megfelelő számú fejlesztő, felzárkóztató órát és az lehetőséget kell teremteni a részvételre. Folyamatos pályázatfigyeléssel, pályázatokban való bekapcsolódással, különös tekintettel az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló pályázatokra vonatkozóan, bővíteni kell a modern oktatásszervezési formák alkalmazásához szükséges technikai és tárgyi feltételeket. A mindennapos iskolába járás előtérbe helyezése, a magántanulói státusz okainak feltárása. Az igazolt és igazolatlan hiányzások visszaszorítása naprakész nyilvántartások vezetésével, a jelzések megtételével a jegyző, a gyermekjóléti szolgálat felé, a jogszabályoknak megfelelő eljárás betartásával. A továbbtanulás elősegítése érdekében a folyamatos után követés, a HH, HHH gyermekek továbbtanulási számának növekedése. A tanulók képességeihez viszonyítva minőségi oktatást biztosító középiskolába való bekerülése. Az oktatás minőségének fejlesztése az országos mérések eredményei tükrében, az erre vonatkozó intézkedési tervek kidolgozásával. A HH, HHH tanulók esélyegyenlőségét előremozdító pedagógiai módszerek, tevékenységi formák, jó gyakorlatok terjesztése, tapasztalatok megosztása, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával A KLIK Salgótarjáni tankerülte tartotta fenn és működteti a Balassagyarmati Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolát, az alábbi feladatellátással: Nappali rendszerű, érettségi vizsgára felkészítő szakközépiskolai oktatás kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom, egyéb szolgáltatás (rendészet), közgazdaság, és informatika szakmacsoportokban évfolyamokon

175 Nappali rendszerű szakiskolai (alapiskolai) oktatás kereskedelem-marketing, vendéglátásidegenforgalom és élelmiszeripari szakmacsoportokban évfolyamokon Nappali rendszerű, szakmai vizsgára felkészítő szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokkal: 10. évfolyam elvégzéséhez kötött szakképzés kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom, élelmiszeripari szakmacsoportokban Érettségi vizsgához kötött szakképzés informatika, közgazdaság, ügyvitel, kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban Érettségi vizsgára felkészítő gimnáziumi és szakközépiskola felnőttoktatás nappali, esti, levelező munkarend szerint Az intézmény ellátja azon sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált körülmények között oktathatók és testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosok, autisták, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosok, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, illetve akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az intézmény részt vesz a hátrányos helyzetű, iskolai kudarcot szenvedő tanulók iskolai sikerességét elősegítő programok, módszerek, modellértékű elemzések kidolgozásában Szintén a KLIK Salgótarjáni tankerülte tartotta fenn a Szondi György Szakközépiskolát és Szakiskolát, mely az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: Nappali rendszerű, érettségi vizsgára felkészítő szakközépiskolai oktatás gépészet, könnyűipari, faipari, környezetvédelem, informatika szakmacsoportokban. Pályaorientációs oktatás évfolyamon. Nyelvi előkészítő évfolyammal működő szakközépiskolai osztály évfolyamokon. Nappali rendszerű szakiskolai alapiskolai oktatás évfolyamon egyéb szolgáltatás, könnyűipar, faipar, gépészet és építészet szakmacsoportokban. Felzárkóztató oktatás szervezése a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 27. (8) bekezdésében foglaltak szerint Nappali rendszerű, szakmai vizsgára felkészítő szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokkal: 8. évfolyam elvégzéséhez kötött szakképzés gépészet, faipar, építészet szakmacsoportokban; 10. évfolyam (alapiskola) elvégzéséhez kötött szakképzés gépészet, könnyűipar, faipar, építészet, egyéb szolgáltatás szakmacsoportokban Érettségi vizsgához kötött szakképzés közlekedés, egyéb szolgáltatás, informatika, könnyűipar, faipar és környezetvédelem szakmacsoportokban Az intézmény ellátja azon sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosok, autisták, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan

176 fogyatékosok, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, illetve akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Érettségi vizsgára + szakközépiskolai felnőttoktatás Szakiskolai felnőttoktatás esti vagy levelező tagozaton, szakmai elméleti és gyakorlati felnőttoktatás 2015/2016-os tanévtől a járásban működő valamennyi szakképző intézmény fenntartója a Nemzetgazdasági minisztérium, mely e feladatát a megyénkben a Salgótarjáni Szakképző Központot keresztül biztosítja. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezményt, Magyarország október 7-én hirdette ki. Ebben az Egyezményben megfogalmazásra és az ország által elfogadásra kerültek a gyermeki jogok. Ennek szemelőt tartásával alkották meg, a róluk és értük szóló törvényeket, kormányrendeleteket, és szabályozásokat, melyek az alábbiak: évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a Legyen Jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégiát évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 6. (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. (2a) A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez 7. (1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása 67/A. (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

177 a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A törvényben meghatározott, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi határokhoz kötött,a gyermek szociális helyzetét veszi figyelembe, a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot véve alapul ( Ft). A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet, még nem hordja magában törvény szerűen a veszélyeztetettség fogalmát, azonban, rizikó tényezővé válhat. A veszélyeztetettség maga ugyanis nem akut állapot, hanem egy folyamat következménye. Több tényezőnek kell, ahhoz a gyermek életében megvalósulnia, hogy az, később veszélyessé váljon, válhasson. Ezek a tényezők, nem biztos, hogy akkor, abban a helyzetben a szülő, nevelő, a gyermekért felelősséggel tartozó ember megítélése szerint veszélyes. Azonban a gyermek fejlődése, növekedése során, ezek összeadódása negatív módon befolyásolhatják élete alakulását (deviáns, magatartás, iskolakerülés stb.) 149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről

178 Ezekben a törvényekben megfogalmazásra kerültek a gyermekeket érintő kérdések, adott élethelyzetekre vonatkoztatva, jogaik és kötelességeik. A törvény által meghatározott kritériumok, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek estében, magukba foglalják annak a meglétét, hogy valamiben hiányt szenved. A munkanélküliség vagy segélyezettség, az alacsony iskolázottság (ami, sokszor tovább adódik a következő generációnak is), a nem megfelelő lakhatási körülmények, korlátozzák ezeknek, a gyermekeknek, az anyagi, értelmi, érzelmi, erkölcsi, egészséges fejlődését. A Járási hivatalok kialakulásával a gyermekvédelem helyzete átalakult: Járási gyámhivatalhoz kerülő hatósági feladatok: A városi gyámhivatalok hatáskörébe tartozó gyámhatósági feladatok teljes köre: szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek intézése (szülői felügyeleti jog gyakorlása megállapodás alapján; szülői felügyeleti jog feléledése; a szülői ház elhagyása; a gyermek végleges külföldre távozása; az életpálya kijelölése; a szülők vagyonkezelése, családi jogállás rendezése); kapcsolattartási ügyek; kiskorú házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyek; örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása; a gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyek (teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele; gyermek családi és utónevének megállapítása; képzelt szülők adatainak megállapítása); pénzbeli ellátások (gyermektartásdíj megelőlegezése; otthonteremtési támogatás); gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések (védelembe vétel; a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása; iskoláztatási támogatás szüneteltetése, felülvizsgálata; családba fogadás; ideiglenes hatályú elhelyezés és felülvizsgálata; átmeneti nevelésbe vétel; tartós nevelésbe vétel; nevelési felügyelet elrendelése; gondozási díj megállapítása; utógondozás elrendelése; utógondozói ellátás elrendelése); gyám és a gondnok kirendelésével kapcsolatos ügyek; törvényes képviselő vagyonkezelésével kapcsolatos ügyek. A jegyző hatáskörébe tartozó gyámhatósági feladatok közül: ügygondnok, eseti gondnok kirendelése, felmentése, munkadíjának megállapítása; a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele (a települési önkormányzat anyakönyvvezetői továbbra is felvehetik a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot); a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése; a szülő azon nyilatkozatának felvétele, melyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához; védelembe vételről és megszüntetésről való döntés; családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról való döntés és a felülvizsgálat; iskoláztatási támogatás folyósítása szüneteltetésének kezdeményezése, a szüneteltetés felülvizsgálata

179 A Szociális Kerekasztal ülésein, valamint a járási kerekasztal ülésein és disszeminációs rendezvényein a szociális intézmények és szervezetek képviselői felvetették, hogy szükséges lenne krízisotthon létrehozása a hirtelen bajba jutott családok részére, ahol rövid ideig otthonra találnának. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma évről évre növekszik, a gyermekvédelmi kedvezményekből összességében ez teszi ki a legnagyobb hányadot, megállapítható, hogy a rendkívüli kedvezményben részesültek száma folyamatosan csökken. c) gyermek jogán járó, önkormányzatok által adott juttatásokban részesülők száma, aránya A járáshoz tartozó minden települési önkormányzat évről évre csatlakozik a Bursa Hungarica pályázathoz, melynek keretein belül támogatást nyújt a szociálisan rászoruló felsőoktatási hallgatók, valamint tanulmányaikat a következő tanévben megkezdő középiskolások számára. A Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban működik az Arany János Tehetséggondozó Program, mely a rászoruló gyermekek tanulását segíti az ECDL vizsgák, nyelvvizsgák megszerzésével. A felsőfokú intézményekben tanulmányokat folytatók szociális támogatásában részesíthető az az első diplomát szerző személy, aki felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytat és családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg. Balassagyarmaton tanuló közlekedési támogatása állapítható meg az általános iskolában vagy középiskola nappali tagozatán /23 éves korig/ tanulók számára, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült gyermekeket az önkormányzat az óvodában ingyenes étkeztetésben, az iskolákban ingyenes, illetve a középiskolásokat 50 %-os kedvezményű étkeztetésben és tankönyvtámogatásban részesíti. A évben megjelölt központi pályázaton a járáshoz tartozó számos település indult. A legnagyobb támogatást természetesen az ellátottak száma alapján Balassagyarmat város kapta. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek ingyenes nyári étkeztetésének támogatására három milliárd forint költségvetési forrás áll rendelkezésre. A kormány a nyári étkeztetésre szánt forrásokat fokozatosan emelte az elmúlt években, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek segítség nélkül az óvodai, iskolai szünet idején sem jutnának meleg ételhez: 2013-ban az állam 2,4 milliárd forintot fordított erre, tavaly ez az összeg 2,64 milliárd forint volt, idén pedig 3 milliárd forint lett. Az

180 újabb emelésnek köszönhetően idén a szünidőben is ingyenesen étkező gyermekek száma 135 ezerre nőtt. A támogatásra tavaly 1270 olyan önkormányzat jelentkezett, ahol rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek él, és közel 120 ezer rászoruló részesülhetett étkezésben. A nyertes települési önkormányzatoknak a nyári szünidő alatt legalább 43, legfeljebb 53 napon keresztül kellett biztosítania a rászoruló gyermekeknek a napi egyszeri egészséges, friss alapanyagokból készített meleg ebédet. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek számáról nem rendelkezünk külön nyilvántartással. A Balassagyarmaton működő Közösségi Szállón tartózkodó külföldi állampolgárságú menekült családok kerülnek időszakosan elhelyezésre. Gyermekeik oktatásáról a Dózsa György Általános Iskolán keresztül a Balassagyarmati Tankerület gondoskodik Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A járásban nem releváns A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény alapján hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Ezen jogosultak közül halmozottan hátrányos helyzetű az, akinek a felügyeletét ellátó szülője, gyámja legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezte el. A gyermekjóléti ellátás körében kerül biztosításra a bölcsődei szolgáltatás, mely a járásban két helyszínen, Balassagyarmaton és Szügyben kerül biztosításra. A balassagyarmati intézmény évben felújításra és bővítésre került, így a férőhely száma 50-ről 56 főre emelkedett. A Szügy településen működő bölcsőde 2014-ben nyitott, jelenleg 10 férőhelyes. A fogyatékos gyermekek ellátásáról 7 éves korig a bölcsődék, azután a Balassagyarmaton működő Reménysugár Otthon gondoskodik korlátozott számban. A gyermekek elhelyezése a családok számára nem egyszerű, hiszen akit nem tud az Otthon befogadni és a szülő nem tud otthon maradni gondoskodni, kénytelen Pásztón vagy Budapesten lévő intézetekbe vinni gyermekét Járásunkban Érsekvadkerten a Szent Borbála családi napközi, míg Balassagyarmaton a LAMEDA Családi napközi működik Már e dokumentum elkészítésekor is ismertek azok a jogszabályi változások, melyek alapjaiban módosítják a bölcsődei ellátás biztosításának kötelezettségét a települési önkormányzatok számára. Egyértelműen kirajzolódik az a kormányzati szándék, hogy

181 segítség a gyermekszülés után a nőket a munka világába való visszailleszkedéssel, ám egyelőre az pontosan nem ismert, hogy ez milyen pénzügyi terhet ró az önkormányzatokra. Mindezekkel egy időben került ismertetésre a családi napköziket érintő módosítási elképzelés. Tekintettel arra, hogy a járásban működő mindkét családi napközi magán fenntartású, a jogszabályváltozás okán felmerülő átszervezési kötelezettségekhez kapcsolódó pénzügyi és egyéb kihatások e dokumentum összeállításakor még nem voltak ismertek. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Balassagyarmaton 5 területi és 5 iskola védőnő látja el feladatát, míg a járáshoz tartozó többi településen körjegyzőségenként 1 fő látja el a feladatokat. A felmérés során több település jelezte, hogy a megüresedő védőnői álláshely betöltése nagyon nehézkes, kevés a szakképzett munkaerő. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

182 Háziorvos Szakrendelés Kórházi szakrendelés és betegellátás mentő sz. belgyógy. fül-orr, fertőző, sürgősségi hely- társ- gyermek bőr- és ideg, fogászat intenzív, szemészet nemibet. bőr- és szülészet orvosi ben község orvosi nemibet. pszich. sebészet ellátás gyógyszertár B.GYARMAT 7X 5X 3X X XXX XX XX XX X 4X 5X X szociális otthon BECSKE X BERCEL X X X X CSERHÁTHALÁP X CSERHÁTSURÁNY X CSESZTVE CSITÁR X X DEBERCSÉNY DEJTÁR X DRÉGELYPALÁNK ÉRSEKVADKERT 2X X X X GALGAGUTA HERENCSÉNY HUGYAG HONT X X X X ILINY

183 IPOLYVECE IPOLYSZÖG Háziorvos Szakrendelés Kórházi szakrendelés és betegellátás mentő sz. belgyógy. fül-orr, fertőző, sürgősségi hely- társ- gyermek bőr- és ideg, fogászat intenzív, szemészet nemibet. bőr- és szülészet orvosi ben község orvosi nemibet. pszich. sebészet ellátás X X gyógyszertár szociális otthon MAGYARNÁNDOR X X X X MOHORA X NOGRÁDKÖVESD NOGRÁDMARCAL ÖRHALOM X X X PATAK PATVARC X X SZANDA X X SZÉCSÉNKE X SZÜGY X X X TERÉNY X

184 Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetben gyermekosztály működik, itt látják el a kis betegeket. Kifejezetten gyermek szakrendelések is elérhetők: csecsemő- és gyermekgyógyászati, gyermek kardiológiai, gyermek pszichiátriai, gyermek sebészeti, gyermek tüdőgyógyászati szakrendelések. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A fogyatékos gyermekek ellátásáról 7 éves korig a bölcsőde, azután a Reménysugár Otthon gondoskodik korlátozott számban. Védőnői vélemények alapján a korai fejlesztésre nagy szükség lenne, az óvodáskorú gyermeknél korábban el lehetne kezdeni pl. a logopédiai foglalkozásokat, a gyógytestnevelést, de nem rendelkezünk megfelelő szakemberekkel. Állításuk szerint az óvodában sok a gerincferdüléses, lúdtalpas és beszédhibás gyermek. A fogyatékos személyek egészségügyi ellátása a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézetben történik

185 d) gyermekjóléti alapellátás Az ellátást a járás minden településén biztosítják, minden esetben a családsegítéssel integráltan, társulási formában. Ezek a mikro-társulások az alábbi területeket tömörítik: Balassagyarmat, Patvarc, Ipolyszög Szügy, Csesztve, Nógrádmarcal Őrhalom-Iliny-Csitár- Hugyag Érsekvadkert és a Nyugat-Nógrádi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás Belső Cserhát Társulás E dokumentum elkészítésével egyidejűleg minden települési önkormányzat jogszabályi kötelezettségének eleget téve köteles felülvizsgálni a családsegítés és a gyermekjólét helyzetét. Ezen ellátásokhoz kapcsolódó jogszabályi változások az alábbiak szerint foglalhatók össze: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény jelenleg az alábbiak szerint rendelkezik a családsegítésről: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

186 f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat, g) a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató keretében hozható létre. A települési önkormányzat köteles biztosítani étkeztetést, házi segítségnyújtást, a szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, ezen túl az idősek nappali ellátását, c) tízezer főnél több állandó lakos él, ezeken túl az egyéb nappali ellátásokat, d) harmincezer főnél több állandó lakos él, a fentieken túl időskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását köteles biztosítani. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény alapján: A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

187 c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, d) a szabadidős programok szervezése, e) a hivatalos ügyek intézésének segítése. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, c) meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását, b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, c) kezdeményezni ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét, cb) szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét, cc) egészségügyi ellátások igénybevételét, cd) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy ce) a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét. d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, db) a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, dc) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására

188 dd) a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására, megszüntetésére. e) együttműködés a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, b) utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. A települési önkormányzat fentiekben meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítő szolgálat, vagy az egészségügyi vagy nevelésioktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat). A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelésioktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a fentiekben rögzítetteken túl a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv), d) szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat, e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, f) felkérésre környezettanulmányt készít, g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, i) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, j) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, k) nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről

189 Gyermekjóléti központnak minősül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Így a) utcai és lakótelepi szociális munkát, b) kapcsolattartási ügyeletet, c) kórházi szociális munkát, d) készenléti szolgálatot biztosít. Gyermekjóléti szolgálatot, gyermekjóléti központot egyházi fenntartó és nem állami fenntartó is működtethet. A január 1. napjától bekövetkező változásokról: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,

190 e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat, g) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt településen és fővárosi kerületben működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését, h) a járásszékhely településen működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat meghatározó, a szolgáltatást nyújtó szolgáltatóra - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - kötelező szociális diagnózis készítését azzal, hogy a feladat ellátásába bevonhatja a nem járásszékhely településen működő családsegítést ellátó szolgáltatót. Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató - a család- és gyermekjóléti szolgálat - keretében működtethető. A települési önkormányzat köteles biztosítani a családsegítést, ha polgármesteri hivatalt működtet vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye a településen van, étkeztetést, házi segítségnyújtást, Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető. A települési önkormányzat október 31-éig felülvizsgálja a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződést. A települési önkormányzat november 30-áig dönt a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának a január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról. A fenntartó a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatoknak biztosításához szükséges módosítását november 30-áig kérelmezi. Ha a fenntartó a kérelmet határidőben benyújtja, az eljárás befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha a kérelmezett adatmódosítás jogerősen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. Család- és gyermekjóléti szolgálat Gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató - a család- és gyermekjóléti szolgálat (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat)- keretében működtethető. A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgálatot önálló intézményként,

191 egészségügyi vagy nevelési-oktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, vagy jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával működteti. A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelésioktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében az alapszolgáltatásokban foglaltakon túl folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat, segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, felkérésre környezettanulmányt készít, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. Család- és gyermekjóléti központ Család- és gyermekjóléti központnak (a továbbiakban: gyermekjóléti központ) az a járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat minősül, amely önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működik. A gyermekjóléti központ a fentiekben megjelölt szolgáltatásokon túl: a) a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében biztosít aa) utcai és - ha a helyi viszonyok azt indokolják - lakótelepi szociális munkát, ab) kapcsolattartási ügyeletet, ennek keretében közvetítői eljárást, ac) - ha a helyi viszonyok azt indokolják - kórházi szociális munkát, ad) gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot, ae) jogi tájékoztatásnyújtást és pszichológiai tanácsadást, af) családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát; b) a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el, amelynek keretében

192 ba) kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét, bb) javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére, bc) együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását, bd) a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozást végez - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, be) utógondozást végez - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez, bf) védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, családgondozást végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv) készít; c) szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára. Gyermekjóléti szolgálatot állami fenntartó, egyházi fenntartó és nem állami fenntartó is működtethet. A gyermekjóléti központ feladatainak ellátására a települési önkormányzat egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet. A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki. A járásszékhely település, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A járásszékhely településen működő gyermekjóléti központ ellátási területe a járás lakosságára terjed ki

193 Gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető. A gyermekjóléti központ feladatainak ellátására január 1- jétől a települési önkormányzat egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet. A települési önkormányzat október 31-éig felülvizsgálja a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződést. A települési önkormányzat november 30-áig dönt a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának a január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról. A fenntartó a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatoknak foglaltak biztosításához szükséges módosítását november 30-áig kérelmezi. Ha a fenntartó a kérelmet határidőben benyújtja, az eljárás befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha a kérelmezett adatmódosítás jogerősen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. Így január 1. napjától Balassagyarmaton megszervezésre kerül a Gyermekjóléti és Családsegítő Központ, mely a teljes járás területén ellátja a törvényben fentiekben megjelölt feladatait. Az eddigi felméréseink szerint a gyerekjóléti és családsegítő szolgálatok megmaradnak az eddigi, társulásos, jogi személyiséggel rendelkező formában. Előreláthatólag a társulások összetétele is csak minimális mértékben változik: a Belső Cserhát Társulásból kiválnak azok a települések,melyek nem a Balassagyarmati Járás tagjai. e) gyermekvédelem A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése a járásban működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok kiemelt feladata, melynek keretében egy, a gyermekek veszélyeztetettségét észlelő jelzőrendszert működtetnek. A rendszer feladata, hogy feltárja a veszélyeztetettséget előidéző okokat és javaslatokat nyújtson ezek megoldására. A jelzőrendszer hatékony működtetése érdekében szükséges annak tagjai közötti együttműködés összehangolása és megszervezése. Ezt a feladatot az egyes szolgálatok látják el. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében az alábbi intézkedések kezdeményezhetők: Családgondozás keretén belül, támogatja a gyermeket és családját a veszélyeztető körülmény elhárításában. Ha a családgondozás eredménytelen javaslatot tesz más gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására. A községi jegyzőnél kezdeményezi a gyermek védelembe vételét. Kezdeményezi a gyermek kiemelését a családjából Ezeket jelenleg még a társulások látják el, de a fentiekben rögzített törvényi változás okán január 1. napjától e feladatok jelentős része a Gyermekjóléti és családsegítő Központ feladatkörébe kerül át

194 f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A fogyatékos és halmozottan sérültek számára rövid ideig igénybe vehető a Balassagyarmaton működő Reménysugár Otthon, létszámtól függően esetleg hosszabb ideig. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára az Ipolyparti Fészek Lakásotthonban való elhelyezésre van lehetőség. Krízishelyzetbe jutott családok elhelyezésére azonban nincs olyan intézmény, mely ezt a feladatot el tudná látni. Szükséges lenne krízisotthon létrehozása a hirtelen bajba jutott családok részére, ahol rövid ideig otthonra találnának. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Járásunkban minden településen rendelkezik futballpályával. Műfüves pálya Balassagyarmaton és Szügyben található. Külön sportcsarnok csak Balassagyarmaton van, a nevelési-oktatási intézmények mellett működő csarnokok azonban a legtöbb esetben alkalmat adnak más szervezeteknek is a sportolásra. E dokumentum elkészítése ideje alatt már folyamatban volt a balassagyarmati uszoda megépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás. Az uszoda nemcsak a város, hanem a teljes járás számára biztosítana sportolási, kikapcsolódási lehetőséget. Számos sportolási lehetőség van a járásban pl.: kézilabda, karate, foci, tenisz, lábtenisz, tájfutás. A gyermekek sokféle szünidős program közül választhatnak, melyeket az egyház, iskolák, sportegyesületek és civil szervezetek szerveznek általános iskolákban: nyelvi tábor, kézműves tábor, napközis tábor, a balassagyarmati Szalézi Oratórium által szervezett Nyári gyermek tábor, az Ipoly Erdő Zrt által a Nyírjesi Füvészkertben szervezett Erdész Táborozoo, lovas, íjász, sakk, rovás kaland tábor, a strandon úszás oktatás, tenisz tábor, labdarúgás tábor, kézilabda tábor, asztalitenisz tábor, mesetábor, nyári kézműves tábor, nyári lovas tábor, nyári tánctábor, nyári napközis tábor, helyismereti múzeumi nyári élménytábor, labdajátékos sporttábor, florisztikai tábor a Nyírjesben, életmód tábor, A jövő olvasója című tábor, Gyarmati vakáció városi kalandtábor, Vitalitás nyári tánctábor

195 h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az óvodások és általános iskolások ingyenes étkeztetésben, míg a középiskolások 50 %-os étkeztetési kedvezményben részesülhetnek. A gyermekek nyári étkeztetése állandó jelleggel nem megoldott, csak az alkalmankénti pályázati forrásokra lehet támaszkodni. E témában központi jogszabályi változások hoztak javulást, helyi szinten a járásban erre nézve nem született többlet jogosultságot tartalmazó rendelet. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A szolgáltatások nyújtásakor nem sérülnek az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos követelmények. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A járásban nem releváns A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az Nkt a alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséről, iskolai felkészítéséről a szakértői bizottság véleménye szerint kell gondoskodnia az óvodának, iskolának. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai neveléseoktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelésioktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet. A gyermek, tanuló integrált vagy speciális intézményi keretek között történő nevelését, oktatását a szakértői bizottság által kiadott véleményben foglalt állásfoglalás alapján lehet és kell biztosítani. Az ezzel ellentétes gyakorlat jogsértő, mind a Nkt., mind pedig az egyenlő bánásmód követelményét tekintve. Településünkön az SNI gyermekek többi gyermekkel való együttnevelésének, oktatásának feltételei adottak. Kezdeményezés történt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Balassagyarmat Tankerülete részéről egy kislétszámú osztály kialakítására, mely célja a felzárkóztatás és

196 helyben történő fejlesztés. A jelenlegi iskolai osztálytermek kihasználtságát tekintve a ez a járásban a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskolában került létrehozásra. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A járásban sok esetben megfigyelhetjük, hogy az elmaradott gyermekek fejlesztését utazó gyógypedagógusok végzik, hiszen a gyógypedagógiai szakemberek száma nagyon kevés. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Az Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel kapcsolatban, így különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A járásban a tankerület irányításával elvégzik a kompetencia felméréseket a és 10. osztályokban. Az eredmények az Oktatási Hivatal honlapján működő KIR rendszerben megtalálhatóak. Az intézményi összesítő adatokat az általános iskolák bemutatása résznél részletesen is ismertettük. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az általános iskolában különböző tantárgyakból felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Következtetések Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Gyermekek Nyári gyermekfelügyelet nem megoldott a hátrányos és 1. Igényfelmérés készítése a rászorulókról

197 halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára Nő az óvodás, az alapfokú és középfokú oktatásban a 3H-s és a középfokú oktatásban a 2H-s helyzetű gyermekek száma Családi napközi hiánya Házi gyermekfelügyelet hiánya 2. Nyári gyermekfelügyelettel kapcsolatos pályázatok keresése. Szoros együttműködés, felmérés készítése a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, valamint a Védőnői Szolgálattal a hátrányos helyzet okainak felderítésére vonatkozóan, a szülők tájékoztatása a szeptemberben bekövetkező jogszabályváltozásokról. A családi napközikre, bölcsődékre vonatkozó új törvényi előírások alapján igényfelmérések elkészítése A családi napközikre, bölcsődékre vonatkozó új törvényi előírások alapján igényfelmérések elkészítése házi gyermekfelügyelet igényléséről 5.5 A nők helyzete, esélyegyenlősége Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. A Munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 12. -a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyisé-gét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni

198 Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A nők foglalkoztatottságát kevésbé lehet megítélni, mivel a gyermekvállalási státuszban lévő vagy több gyermeküket nevelő nők nagy része nem jelenik meg álláskeresőként a munkaerőpiacon, a munkanélküliség helyett inkább a gyes-t, gyet-et választja, így csak a harmadik gyermek 8 éves kora után jelenik meg, mint álláskereső, vagy munkanélküli ellátást igénylő személy. A munkavállalási korúaknál a nők jelentősen magasabb számban képviseltetik magukat, mint a férfiak. Foglalkoztatás tekintetében férfiak és nők között jelentős változás mutatkozik, míg férfiaknál növekvő ez a tendencia, a nőknél csökkenő tendenciát mutatnak a létszámadatok. A munkanélküliek számában férfiak és nők között év óta teljes csere történt, a nők száma növekedett meg. A nőknek Balassagyarmati járásban ugyanazokkal a problémákkal kell megküzdeni, mint országos szinten. Ugyanazon terhek háztartás gondjai, gyermeknevelés, idős és vagy beteg hozzátartozók ellátása rakódnak rájuk, mint az ország többi részén. A foglalkoztatottak napi ingázás, nemek, korcsoport, családi állapot és iskolai végzettség szerint, 2011 Megnevezés Helyben lakó és dolgozó Naponta ingázó Változó településen dolgozó, ismeretlen Átmenetileg külföldön tartózkodó Összesen Nem férfi nő Összesen Korcsoport, éves

199 Családi állapot nőtlen, hajadon házas özvegy elvált Legmagasabb befejezett iskolai végzettség általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A KSH 2011-es adatbázis alapján készített táblázatot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy munkavállalási szempontból még mindig a nők vigyáznak a családi tűzhelyre, a munkavállaló nők 3%-a vállal változó településen munkát, 0,6%-uk külföldön. 10 X éves 15 X éves 18 X éves 25 X éves Terület általános iskola első évfolyamát sem végezte el legalább általános iskola 8. évfolyam legalább érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen a megfelelő korúak százalékában Balassagyarmati járás 0,9 0,8 0,8 95,3 91,9 93,5 38,1 45,2 41,8 11,3 12,9 12,1 Balassagyarmat 1,0 0,6 0,8 96,7 95,7 96,2 50,9 60,3 55,8 17,8 19,3 18,6 Becske 1,6 0,8 91,8 88,1 90,0 20,7 25,2 23,0 4,3 6,2 5,

200 Bercel 4,5 1,3 2,9 86,4 84,5 85,5 25,9 32,2 29,1 5,2 9,4 7,4 Cserháthaláp 95,7 86,7 90,9 30,8 28,3 29,4 7,7 6,3 6,9 Csesztve 1,5 0,7 93,7 89,0 91,4 23,0 31,2 26,9 7,9 9,2 8,6 Csitár 0,5 0,3 96,5 87,9 91,8 24,5 21,4 22,8 4,9 6,1 5,6 Debercsény 100,0 78,6 87,8 6,5 21,4 15,1 7,5 4,4 Dejtár 0,3 0,9 0,6 96,4 91,6 93,9 27,5 34,5 31,2 5,4 8,4 7,0 Drégelypalánk 0,7 1,2 1,0 94,0 88,8 91,2 31,7 34,3 33,1 7,2 7,9 7,6 Érsekvadkert 0,1 0,9 0,5 96,3 90,0 93,1 31,6 41,4 36,7 8,3 8,8 8,6 Galgaguta 96,9 89,2 92,9 31,9 31,9 31,9 7,6 7,0 7,3 Herencsény 0,4 0,3 0,4 89,6 80,0 84,6 21,5 26,0 23,9 7,5 8,2 7,8 Hont 0,5 0,4 0,5 95,3 93,0 94,1 21,1 29,6 25,6 3,0 6,8 5,0 Hugyag 2,1 2,2 2,2 89,9 86,7 88,3 13,2 17,1 15,2 2,7 4,9 3,9 Iliny 97,2 96,0 96,6 31,4 30,1 30,8 1,6 3,0 2,3 Ipolyszög 2,1 2,4 2,3 92,7 87,6 90,1 25,9 30,6 28,3 2,9 4,8 3,9 Ipolyvece 0,6 0,3 0,4 96,0 92,1 93,9 37,0 46,2 41,8 11,2 9,2 10,1 Magyarnándor 0,4 0,4 0,4 96,5 90,3 93,2 30,8 37,6 34,4 6,7 9,0 7,9 Mohora 1,3 2,5 2,0 94,1 87,2 90,4 22,9 27,5 25,4 5,7 5,7 5,7 Nógrádkövesd 1,2 0,6 95,5 90,2 92,8 31,7 39,9 36,0 5,9 9,9 8,0 Nógrádmarcal 1,2 0,6 92,4 88,6 90,4 22,7 28,3 25,6 3,2 4,0 3,6 Őrhalom 0,2 0,1 94,1 91,3 92,6 38,5 42,8 40,7 8,5 9,6 9,1 Patak 1,0 0,2 0,6 96,9 93,9 95,3 26,5 36,1 31,6 5,6 9,4 7,6 Patvarc 1,5 0,8 94,4 93,1 93,8 34,7 41,5 38,1 7,6 10,4 9,1 Szanda 0,4 1,3 0,8 96,0 85,1 90,2 29,9 26,6 28,2 5,7 8,2 7,0 Szügy 0,2 0,3 0,2 97,5 95,6 96,5 40,6 49,0 45,0 14,3 14,5 14,4 Terény 0,7 1,0 0,9 89,2 82,7 85,5 34,6 32,9 33,7 7,1 11,1 9,3 Megye összesen 0,5 0,7 0,6 95,5 90,3 92,8 36,0 41,3 38,8 10,5 12,2 11,4 A 15+ éves korosztályt vizsgálva szembetűnő, hogy a nők 90,3%-a rendelkezik legalább 8 befejezett általános iskolával, míg a férfiaknál ez az arány 95,5 %

201 2015. április % Álláskeresők száma, ebből Pályakezdők ,8 Férfi ,3 Nő ,7 Alacsony iskolai végzettségűek ,9 Középfokú végzettségűek Diplomás 340 2,1 25 év alatti ,1 50 év feletti ,6 Tartósan regisztrált ,2 Álláskeresési ellátásra jogosult ,4 Aktív korú ellátásra jogosult ,1 NMMK hó Az fenti táblázatok eredményeit tekintve megállapíthatjuk, hogy megyei viszonylatban a munkanélküli nők aránya 1-3%-kal alacsonyabb a férfiaknál. A NMMK április kimutatása szerint a megyében a munkanélküliek 47,3%-a nő. Bár a NMMK statisztikája alapján elhelyezkedési arányuk javul, a munkaerőpiaci esélyegyenlőségük megvalósulásáig még hosszú út vezet

202 A nők munkaideje sokszor nem összeegyeztethető a család és gyermekek ellátásával, ezért gyakran választás elé kényszerülnek: vagy a munkájukat, vagy a családjukat kénytelenek elhanyagolni. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A képzetlen, álláskereső nőknek a Nógrád Megyei Kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége képzések biztosításával igyekszik segíteni. Egyéb munkarőpiaci reintegrációs programokban tapasztalatunk szerint - nagyrészt nők vesznek részt. A programokra nagyobb arányban jelentkeznek a férfiaknál és a sikeres vizsgát tevők között is több nőt, mint férfit találunk. A Munkaügyi Központ képzéseink kívül ma már civil szervezetek is bekapcsolódnak a foglalkoztatási esélyeket javító programok megvalósításába. A térség egyik civil szervezete ad otthont jelenleg az alacsony iskolai végzettségeűk IKT kompetencia fejlesztő tréningjének. Az informatikai és telekommunikációs képességek javítását célzó tréningen 90%-ban nők vesznek részt. A térségben 2 éven át futott NYITOK program résztvevői 85%-ban nők voltak. Programba vonásuk és benntartásuk valószínűleg a nők nehezebb elhelyezkedési esélyei miatt könnyebb. A Tanulási Központ programjai között szerepelt a"nőként érvényesülök sokszínű szerepek" tanulási program, mely a család-munka-háztartás összeegyeztetésében hivatott segíteni a nőknek. A program 2016-től kezdődően 3x2 éves időtartamban folytatódni fog. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A vizsgálat célja, hogy feltérképezze, hogy a munkanélküli nők munkaerő-piaci helyzetével milyen összefüggésben áll iskolai végzettségük. Az adatgyűjtéskor vizsgálni kell az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedési lehetőségét a település és agglomerációja kínálta munkahelyeken. Javaslatokat kell tenni a munkaerő-piaci helyzet javítása érdekében, melyek figyelembe veszik a település munkáltatóinak és lakosságának jellegzetességeit is. A kapott eredmények alapján hatékonyabban szervezhetők képzési programok. év 15 éves és idősebb lakosság 15-x éves legalbb áltaános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15-x évesek száma összesen nő férfi össz nő férfi össz % nő % férfi % ,50% 757 9,50% 405 5,50% ,60% 283 3,80% 58 0,90%

203 Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma a férfiak és a nők körében 10 év elteltével csökkenést mutat. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma mind a férfiak, mind a nők számát vizsgálva jelentősen csökken. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetése nehezen vizsgálható jelenség, megmutatkozhat a munkára való jelentkezéskor (ha a munkakör betöltésére mindkét nem képviselője alkalmas, azonos kvalitásokkal rendelkeznek, a munkáltató mégsem szeretne nőt alkalmazni), az azonos munkáért járó eltérő bérezésben, vagy az előmeneteli lehetőségek szűkösségében (üvegplafon-jelenség). A vizsgálat azt kutatja, hogy hány esetben tettek panaszt a településen hátrányos megkülönböztetés miatt. Javaslatokat az esetek számától és a jelentett esetek jellegéből következtetve kell tenni a probléma megoldására. A diszkriminációs gyakorlat visszaszorítása szempontjából fontos a foglalkoztatási viszonyok ellenőrzése, szükség esetén az Egyenlő Bánásmód Hatóság bevonása, a tájékoztató kampányok, vagy a területtel foglalkozó társadalmi szervezetekkel történő együttműködés. Az állami és köz- szférában jogszabály által meghatározott bérezés nem tesz különbséget a féri és női munkavállaló között, bérezésük azonos. A versenyszférában azonban a férfi alkalmazottak bérezése nagyságrendekkel meghaladja a nők bérezését. Az állítást alátámasztó statisztikai adatokkal nem rendelkezünk, panaszt a munkavállalók egyetlen esetben sem tettek A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint óvodában, iskolában. Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Családi napközi A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást

204 Családi gyermekfelügyelet A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában. A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek. Házi gyermekfelügyelet A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. Alternatív napközbeni ellátás Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, Óvoda a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel. Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (Nkntv. 8. ) Általános iskola Az Nkntv. értelmében szeptember 1-étől az általános iskolában 16 óráig kell megszervezni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A törvény 4. -ának 4. pontjában rögzíti továbbá az egész napos iskola fogalmát, mely olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg. Az adatgyűjtés célja, hogy feltérképezzük, milyen arányban tudják igénybe venni és veszik ténylegesen igénybe az adott településen az érintettek a bölcsődei, az óvodai szolgáltatásokat (vagy annak hiányában egy olyan közeli településen, ahol fogadják a gyerekeket). A gyesről, gyedről a munkába visszatérő szülők munkahelyei milyen mértékben veszik figyelembe a munkavállaló szülői feladatait, biztosít-e számukra rugalmasabb munkaidőt, egyéb könnyítéseket. Ha a kapott eredmények azt mutatják, hogy nem megfelelő a bölcsődei, óvodai férőhellyel való ellátottság, vagy a családbarát munkahelyek

205 hiánya miatt nem tudják vállalni a szülők a munkaerőpiacra való visszatérést, akkor a foglalkoztatás elősegítése érdekében lépéseket kell tenni. A térségben Balassagyarmaton és Szügyben működik bölcsöde, óvodai és általános iskolai ellátás minden településen megoldott akár helyben, akár központi ellátással. (lásd. Gyermekek) Balassagyarmaton nincs egyházi, illetve magánóvoda. Balassagyarmat város Központi Óvodája 7 feladatellátási helyen (Ipolyszög és Patvarc is) látja el feladatát szeptember 1-jétől kezdődően valamennyi 3. élet-évét betöltött gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie. A balassagyarmati tankerületben is az 5 éves óvodás gyermekek száma a legmagasabb: 351 fő. A 3 és 4 évesek száma ettől elmarad: 248 fő, illetve 337 fő. A jelenleg tankötelessé válók száma is csak 308 gyermek. A balassagyarmati tankerületben a 0-14 éves korú gyermekek adatait vizsgálva megállapítható, hogy tankerületi szinten a közoktatásba belépő gyerekek száma csökken. A balassagyarmati tankerület óvodáinak kihasználtsága Balassagyarmaton a legmagasabb. Valamennyi óvodában foglalkoztatott pedagógus nő. Az Önkormányzat gyermekjóléti ellátás körében biztosítja a bölcsődei elhelyezést, a város egyetlen bölcsődéjében. Az intézmény évben felújításra és bővítésre került, így a férőhely száma 50-ről 56 főre emelkedett. Az intézményben szociális szempontból felvett gyermekek is tartózkodnak, ez a szám évről évre csökken. A városban családi napközi nem működik. A falvak közül Érsekvadkerten és Szügyben működik magán-családi napközi. Az óvodába beíratott gyermekek száma a 2013-as TEIR adatbázis alapján