Kitekintés A református iskolai mőveltség lehetséges tartalmi elemei és a református iskola mai feladatai
|
|
- Mariska Molnárné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kitekintés A református iskolai mőveltség lehetséges tartalmi elemei és a református iskola mai feladatai szeptember 5-én került sor a Debreceni Református Kollégium oktatási tagozatainak össznevelıi értekezletére, a Kollégium dísztermében. A találkozóval reménység szerint az óvoda, általános iskola, a két gimnázium és a hittudományi egyetem oktatóinak olyan szakmai együttmőködése vehette kezdetét, amely nemcsak hálával tekint vissza a Kollégium többszintő iskolarendszerének utóbbi 20 évben történt kiépülésére vagy az ısi iskola fennállásának közelgı, 475. éves évfordulójára, hanem a következı kérdésekre is keresi a választ: mi lehet az a tartalmi sajátosság, amely a különbözı egyházi fenntartású iskola típusokat (nemcsak a Debreceni Kollégium keretében) egyformán jellemzi és összeköti? Mi teszi egyházivá és reformátussá az egyházi iskolarendszert? Milyen legyen az a református iskolai mőveltséggel rendelkezı értelmiségi, lelkész, pedagógus vagy más képesítéssel rendelkezı szakember, aki ez iskolák padjaiból kerül ki? Mit jelent református képzés, oktatás és mővelıdés, mint kulturális mandátum a 21. században? Abban a reményben, hogy e kérdések és a lehetséges válaszok érdeklıdésre tartanak számot iskoláinkba diákokat küldı és ajánló lelkipásztorok illetve vallástanárok sorában, örömmel adjuk közre a konferencián elhangzott egyik elıadás szerkesztett változatát. (Fazakas Sándor) Igen Tisztelt Kolléganık és Kollégák! Hadd bocsássam elıre, hogy vitaindító elıadásom megállapításai többségükben a közoktatási intézmények vonatkozásában relevánsak, hiszen a református identitás alapelemeinek meglétét és tudatos vállalását az egyetemi szintő lelkész- és vallástanárképzésben még mai, erısen szekularizált világunkban is kézenfekvınek tekintem. Ugyanakkor bizonyára a Hittudományi Egyetemen tevékenykedı kollégáink számára is tanulságos lehet, milyen kihívásokkal kell majd szembenézniük mai diákjaiknak leendı hitoktató lelkészként vagy iskolai vallástanárként. Talán induljunk ki abból a kérdésbıl, amellyel diákjaink és szüleik révén környezetünk nap mint nap ostromol bennünket: mitıl református a református iskola, milyen többletet nyújthat egy ilyen intézmény, miért érdemes s egyáltalán érdemes-e ma ilyen iskolában tanulni? Amikor ezekkel a kérdésekkel szembesülünk, nem az a legfıbb gondunk, hogy nem tudunk rájuk választ adni, hiszen válaszaink általában kéznél vannak: a református iskola színvonalas szakmai munkára törekszik; itt nemcsak tanítani, hanem valláserkölcsi alapon nevelni is igyekeznek a diákokat, hiszen vannak kötelezı hittanórák és más lelki alkalmak; ezek az iskolák erısebben ragaszkodnak saját hagyományaikhoz és a nemzeti értékekhez stb. Bár ezek a válaszok alapvetıen igazak, mégis kissé azért suták, mert nem mindig a lényeget ragadják meg, többnyire ugyanis csupán a reformátori alapelvek erkölcsi, kulturális következményeit veszik számba. A református iskolai mőveltség tartalmi elemeirıl szólva, az alábbiakban ezeknek a következményeknek lelki gyökereire kívánok rámutatni, szembesítve ıket azzal a szellemi környezettel, amelyben napi oktató-nevelı munkánkat végezzük. 623
2 624 Kitekintés Annak jellemzésére, hogy milyen is az a környezet, amelyben ma református identitásunkat keressük, hadd hozzak két találó már-már provokatív módon túlzó - példát, amelyekkel nemrégiben találkoztam. Az elsıt egyik diákomtól hallottam filozófia órán. Év vége közeledtével, ismétlésként, az európai kultúra nagy korszakainak filozófiai hitvallását egy-egy szállóigével próbáltuk szemléltetni. Az újkorra nézve kézenfekvınek tőnt Descartes elhíresült mondása: Cogito ergo sum Gondolkodom, tehát vagyok. Ezután megkérdeztem az osztályt, hogyan tudnák jellemezni saját korunkat, mire az egyik diák gondolkodás nélkül válaszolta: Szerepeltem a tévében, tehát vagyok. Akkor ott nagyot nevettünk ezen a közbeszóláson, de azóta többször eszembe jutott az eset, mert nevezett diák igencsak fején találta a szeget. Manapság legalább akkora paradigmaváltás elıtt állunk, mint elıdeink az újkor hajnalán. A reformáció nyomán megújuló keresztyén hittel szembeni legnagyobb kihívás akkoriban az ész, a ráció, a gondolkodás irányából érkezett. S bár a keresztyénség olykor meg-megbicsaklott ebben a küzdelemben, de naponként tapasztaljuk, hogy hit és tudás nagy európai birkózásából az elmúlt évszázadok során milyen hatalmas és termékeny kultúra született. De hogy a sokakat magával ragadó modern médiakultúra a szerepeltem a tévében, tehát vagyok mentalitás - és a hit küzdelme a jövıben végül is mit eredményez majd, arról egyelıre még nincsen sejtelmünk. A korunkat jellemzı másik idézendı mondás már egy klasszikustól, Albert Camus 20. századi francia gondolkodótól származik, aki 1948-as A hitetlen és a keresztények címő elıadásában kissé provokatívmódon így vélekedett: Lehet, hogy [a kereszténység] végérvényesen szélnek ereszti a lázadást és a felháborodást, hajdani nagy erényeit. Ez esetben a keresztények továbbélnek, de a kereszténység meghal. 1 Nem tudom, Camus jóslata beteljesedett-e már rajtunk, mert ha igen, akkor elmondhatjuk magunkról, hogy reformátusok még csak akadnak körülöttünk, de reformátusság már nincsen, sıt közvetlen környezetünket tekintve Camus után szabadon azon is elgondolkodhatunk, hogy bár a Debreceni Kollégiumnak jogi értelemben vannak még intézményei, tanárai és diákjai, de szellemi értelemben vajon létezik-e még a Debreceni Kollégium? Camus nyilván arra gondolhatott, hogy bár a társadalomban még akadnak magukat kereszténynek valló egyének, de a kereszténység, mint a társadalom egész szerkezetét átható organikus közösség, már legfeljebb csak nyomokban van jelen, folyékony kulturális alapként 2 A Debreceni Kollégium, mint a református oktatás és nevelés különbözı szintjeinek önellátáson, önigazgatáson, belsı szolidaritáson alapuló autonóm szervezıdése, az 1850-ben életbe lépı osztrák tanügyi reform (Entwurf) modernizációs kísérletei következtében valóban bomlásnak indult. Ennek következtében egyes intézményei jogi értelemben egymástól egyre erısebben elkülönültek, anyagilag mind inkább a központi állami finanszírozástól váltak függıvé, pedagógiai gyakorlatukat pedig a korábbi szerves belsı hagyomány helyett a külsı központi törvényi szabályozás kezdte formálni. A Debreceni Kollégium valamikori önfenntartó, önigazgató formájában mára valóban megszőnt. A Kollégium-gondolat megmentésére egyetlen esélyünk 1 Albert Camus: A hitetlen és a keresztények, in: Egyház és Világ, november, Török Péter: Vallás, kultúra és identitás, in: Egyház és Világ, november, 16.
3 A református iskolai mőveltség lehetséges tartalmi elemei van, ha az identitásunk kereteit alkotó közös szellemi-lelki alap tartalmi elemeinek feltárásáért, tudatosításáért újra áldozatot hozunk. Minden közösség (nemzet, egyház, iskola, család) létének ugyanis az a feltétele, hogy tagjai képesek legyenek érte áldozatot hozni. Fentebb idézett kritikai észrevételét Camus nem véletlenül zárja ekképpen: Lehet, hogy [a kereszténység] végérvényesen szélnek ereszti hajdani nagy erényeit. Ez esetben a keresztények továbbélnek, de a kereszténység meghal. Ha ez bekövetkezik, másoknak kell meghozniuk a valódi áldozatot. Van-e hát ma még Debreceni Kollégiumunk? tehetjük fel magunknak újra a kérdést. Úgy gondolom, hogy igen, de csakis annyiban, amennyiben az annak holdudvarában élık így mi, tanárok is képesek vagyunk meghozni érte a magunk áldozatát. Hogy erre megvan bennünk a szándék, mostani közös együttlétünk önmagában is igazolja. E rövid bevezetı után lássuk a református iskolai mőveltség lehetséges tartalmi elemeit, amelyek szellemi-lelki közösségünk alapját képezték a múltban és megváltozott körülmények között képezhetik a jövıben is. Gazdag múltbeli örökségünk ismeretében nem nehéz megnevezni ıket, a mai oktató-nevelı munkában való közvetlen alkalmazásuk azonban nem mindig zökkenımentes. Gyakran bizony nem vállalkozom többre kétségeim ıszinte megfogalmazásánál. 1. A református iskolai mőveltség lehetséges tartalmi elemei A református mőveltség a Biblia tekintélyén alapul A Biblia üzenetével való radikális szembenézésre a reformáció nyomán kényszerült rá az európai ember. Különösen Kálvinnál hangsúlyos az a gondolat, hogy az emberi élet minden lehetséges területét az Ige mértéke alá kell vonni. Ez azonban a református iskolák számára nemcsak a bibliatanulmányozás kötelezettségét jelentette, hanem általánosabban a középkor vizuális és misztikus kultúrájával szemben egy erısebben verbális mőveltség térhódítását is. A modern értelemben vett olvasási és szövegértési/értelmezési kultúra erısen a reformáció bibliaolvasási programjában gyökerezik. A Szentírás világával naponta találkozó, azt rendszeresen olvasó és tanulmányozó, abból részleteket könyv nélkül is ismerı diák szövegértési és szövegalkotási készsége meggyızıdésem szerint ma is erısebb, mint a Biblia világát nem ismerı társaié. Az egyházi iskolának ma nemcsak a közvetlen hitbeli nevelés a feladata, hanem legalább ugyanilyen mértékben annak tudatosítása is, hogy milyen többlet birtokában van az európai mőveltség egyik lényeges forrását jelentı Szentírást ismerı ember. Köztudott, hogy Károlyi Gáspár bibliafordítása, Szenci Molnár Albert zsoltárai és az évszázadokon keresztül anyanyelven megszólaló bibliamagyarázatok, imák és egyházi énekek közvetlen impulzusokat adtak nemzeti irodalmunknak, s ez által egész nyelvi kultúránknak is. Mára azonban kultúránkban erısen megfakult ez a mőveltségelem. Ébresztésében a református iskolának ma is élen kell járnia A reformáció személyesen szólította meg az embert 3 A protestáns mőveltség tartalmának kérdéséhez a szerzıtıl az itteninél részletesebben lásd: Gyıri L. János: Gondolatok a korszerő magyar protestáns mőveltség tartalmáról. In: Credo, 2002/3-4, ; Gyıri L. János: Magyar reformátusként Európában. In: Református Tiszántúl, 2003/3, (újra megjelent: Magyar Református Nevelés, június, és november,
4 Kitekintés A reformátori felfogás szerint Isten személyesen szólítja meg az embert. A protestantizmus ennek jegyében felelıs, személyes döntésre képes, nagykorú személyiségekben gondolkodik. Éppen ezért idegen szellemiségétıl minden tömeg- vagy önszuggesztión alapuló kegyességi vagy közéleti megnyilatkozás. Így válhatott az újkor hajnalán az európai protestantizmus az önfegyelmen alapuló polgárosodás egyik motorjává. Ezen kívül hozzájárult a modern személyiség-gondolat kialakulásához is, amely a liberalizmus szellemiségével is érintkezik. Az emberrıl és a világról alkotott biblikus képe azonban alapvetıen eltér a modern liberalizmusétól, amely relativizálni igyekszik a hagyományos erkölcsi és szellemi értékeket. Az eltömegesedés és az extrém divatok világában a protestantizmusnak hitbeli, erkölcsi és közéleti értelemben is az öntudatos és felelıs közép mellett van a helye, s ezt pedagógiai alapállásában is meg kell jelenítenie A reformáció megırizte a keresztyénség teljességigényét A keresztyénség - így a protestantizmus is - a bibliai teremtés- és gondviseléshit szellemében az élet teljességében gondolkodik. Ennek forrása, mértéke és célja a reformáció felismerése szerint maga Krisztus. A Krisztust követı ember feladata az, hogy felismerje önmagában, milyen módon szolgálhatja a teljességet. Az ilyen ember inkább betölteni kívánja a világ határait, mintsem önkényesen kitágítani. A modern ember kiesik a teljesség ölelésébıl, s nem szellemi-erkölcsi lényként, hanem inkább fogyasztóként viselkedik. Ez a lelki fogyatékosság értelmetlenné tesz olyan magatartásformákat és élethelyzeteket, amelyeknek korábban a keresztyén - esetünkben a református - értékrend értelmet tudott adni. Ilyenek a kudarc, a szenvedés, a szegénység, de olykor maga a munka is, mely világunkban gyakran mechanikus tevékenységgé, robottá silányul. A református nevelés egyik legnagyobb mai kihívása, hogyan tudja felkészíteni diákjait a sikerek mellett a kudarcok, az örömök mellett a bánatok és a gyász, a gazdagság mellett a szegénység, s nem utolsó sorban a mindennapi munka bibliai szellemő megértésére, azaz az élet teljességének egészséges elfogadására és megélésére A protestantizmust önkorlátozó minıségelv jellemzi A keresztyénség történetének visszatérı programja az önkorlátozás vagy aszkézis. A középkor gyakorlatának ezen a téren köztudottan voltak túlkapásai is, a reformáció tehát igyekezett megfogalmazni a maga számára az önkorlátozás evangéliumi elvét. E szerint a keresztyén embernek nem feltétlenül kell kivonulnia a világból, de szükség esetén tudnia kell vállalni a perifériára kerülést is. Az evangéliumi aszkézis forrása a keresztyéni szeretet, következménye pedig a keresztyén szabadság. Az evangéliumi aszkézis eredetét tekintve tehát nem morális kategória, következményeinek azonban komoly erkölcsi hozadékai vannak, amennyiben sajátos életminıséget eredményez. A protestáns minıségelv tehát nem megvalósítandó cél, hanem következmény, a hitbıl fakadó önkorlátozás következménye. Ez a kérdés sosem volt talán aktuálisabb, mint ma, amikor gyakran nem keresztény körökben is megfogalmazódik az a gondolat, hogy az emberi civilizáció globális méreteket öltı önpusztítása csak az ember tudatos önkorlátozása révén állítható meg. A protestantizmusnak a nevelés terén is van mit mozgósítania szellemi tartalékaiból ezen a téren, a nagy dilemma azonban az, hogy a fogyasztói társadalom nem 626
5 A református iskolai mőveltség lehetséges tartalmi elemei éppen barátságos közegében hogyan fogadtatható el ma - gyakran még magukat különben keresztyénnek vallók körében is - bármiféle önként vállalt lemondás szükségessége. Látnunk kell ugyanis, hogy minden ilyen irányú kérdésfölvetés igen látványos szembemenetelés a korszellemmel. Úgy érzem, hogy e kérdés pedagógiai stratégiáinak végiggondolása még nem történt meg a mai nevelésügyben A reformáció erısítette az európai ember kritikai érzékét Luther hitbeli fölismerése, mely a reformációhoz vezetett, akaratlanul a fennálló keresztyén hitgyakorlat és teológiai gondolkodás kritikáját is jelentette. A protestantizmus kritikájának végsı gyökere az ószövetségi prófétizmusban keresendı, igazi mércéje azonban ennek is az evangélium. Ugyanakkor Luther arra is törekedett, hogy kritikája tudományosan is megalapozott legyen, ezért hívta segítségül bibliaértelmezésében az akkor legkorszerőbb eljárást, a humanista szövegkritika módszereit. Kritikai hajlandóság és tudományos igény a protestáns gondolkodásban és nevelésben késıbb is összekapcsolódtak, sıt a modern kori értelmiségnek is sajátjai. Ezen azért nem kell csodálkoznunk, mert az újkor hajnalán a protestantizmusnak - különösen kiterjedt iskolakultúrája révén - meghatározó szerepe volt a szekularizált értelmiség kialakulásában, amely mára jobbára elveszítette transzcendentális távlatait. Meggyızıdésem szerint a keresztyén kritikának ma is létjogosultsága van. Bibliai alapon a protestantizmus ma is kritika tárgyává tehet minden emberi megnyilatkozást, t. k. pl. a felvilágosodás számos dogmáját is, mint egy adott kor történelmi feltételei között létrejött nem abszolút igazságokat. Mindez természetesen súlyos elvi és gyakorlati dilemma elé állíthatja a keresztyén nevelést, hiszen a tudományos közvélemény - így többnyire a forgalomban lévı tankönyvek is - általában alapvetıen pozitív fordulatnak tartják az európai gondolkodás felvilágosodásnak nevezett fordulatát A magyar protestantizmus felekezeti kereteken túlmutató beágyazottsága A magyar protestantizmus mint mőveltségi tényezı története során több vonatkozásban is túllépett felekezeti határain. A reformáció kezdettıl fogva kettıs missziót vállalt Európában: programjában hitterjesztés és népmővelés szorosan összekapcsolódott. A reformátorok ugyanis a kezdet kezdetén fölismerték, hogy az írástudó emberhez könnyebb eljuttatni a reformátorok tanításait. Egyúttal a mőveletlenségben sokféle babona és bőn gyökerét is látták. E kettıs felismerés eredményezte kultúrkritikai magatartásukat, amely hamarosan azt eredményezte, hogy a hazai protestantizmus mővelıdési és nevelési kérdésekben gyorsan túllépett szőkebb felekezeti korlátain. Melius Juhász Péter, Szenci Molnár Albert, Apácai Csere János vagy Misztótfalusi Kiss Miklós esete beszédes példa minderre, akiket a mővelıdéstörténet-írás elsısorban ma már elsısorban nem teológusként, hanem a magyar nyelvő mőveltség megalapozóiként tart számon. De a hazai protestantizmus nemcsak kulturális, hanem nemzeti vonatkozásban is túllépett felekezeti keretein. A kora újkori magyar református prédikátorok történelmi kényszerek folytán nemcsak az egyén, hanem ószövetségi analógia nyomán az egész népközösség sorskérdéseire is biblikus választ kerestek. Mivel e korban a magyar lakosság zöme református volt, a magyar nemzettudatban elsısorban ezek 627
6 Kitekintés az ószövetségi gyökerő elemek értékelıdtek föl: így pl. a nemzeti egység, a függetlenség, a nemzeti szellemő kultúra gondolata. Háttérbe szorultak viszont a személyes kegyességben gyökerezı olyan polgári erények, mint a tisztesség, a vállalkozói hajlam, az embertársak iránti feltétlen bizalom, a szabad vizsgálódás gondolata stb. Szerencsésebb protestáns országokban, mint Svájc, Hollandia vagy Anglia mindez éppen fordítva történt. Az elıbbiek megtartása mellett szükséges lenne mai nemzettudatunkban az utóbbiak erısítése is, s ebbıl a református nevelésnek is ki kell vennie a részét, kissé egyoldalú több évszázados pedagógiai gyakorlatát is némileg kritika tárgyává téve. Végül a hazai protestáns mőveltség európai vonatkozásban is túllépte felekezeti kereteit, amit leginkább egykori diákjaink nyugati egyetemjárása, az ún. peregrináció több évszázados gyakorlata jelez. A XVI-XVII. században ez jelentette a nyugati szellemiséggel való kapcsolattartás legfıbb csatornáit. Európai Uniós csatlakozásunkkal ez a gyakorlat ma újra kiteljesedıben van, s újabb tartalmakkal telítıdhet. 2. A mai magyar református iskola lehetséges feladatai A továbbiakban röviden arról szólunk, hogy a fenti tartalmak jegyében a mai református iskolának milyen sajátos feladati lehetnek A református iskola legelemibb feladatai: az ismeretközvetítés és a nevelés Minden iskolának az ismeretközlés (oktatás) és a nevelés a legfontosabb feladata. Ezt természetesen a református iskolában sem elızheti meg semmiféle célkitőzés. A nyugat-európai pedagógiai irodalom az utóbbi idıben egyre hangsúlyosabban szól arról, hogy az oktatás és a nevelés annál eredményesebb, minél inkább sikerül sajátos tanulási és élettérré (Lern- und Lebensraum) alakítani az iskolát. Így került be a pedagógiai irodalomba a teljességigényő nevelés (ganzheitliches Lernen; holistic education 4 ) fogalma. A teljességigényő nevelésben a tanórai ismeretközlés mellett meghatározó tényezı az iskola atmoszférája, sajátos belsı kultúrája, amely önálló szokásrendszerrel rendelkezik. A magyar iskola európai összehasonlításban még mindig elég gazdag ilyen tényezıkben: megırizte pl. a tanórák elıtti jelentés, az évnyitó és évzáró ünnepség, a szalagtőzés, a ballagás hagyományát, s iskolai keretben többnyire a nemzeti ünnepek is teret kapnak. Az egyházi iskolának helyzetébıl következıen még több eszköze van a teljességigényő nevelés kiteljesítésére. Elég itt a rendszeres hitéleti alkalmakra, egyházi ünnepekre és a gyülekezeti kapcsolatrendszer nyújtotta lehetıségekre gondolni. Az iskola ismeretközlı és nevelı alapfeladatával kapcsolatban a református pedagógiai gondolkodás nagy felismerése, hogy az iskola nem statikus állapot, hanem egy sajátos történés. Eszerint a tanár nem fixa ideaként közvetíti az ismereteket, hanem az igazság a tanár és a diák közös kommunikációja révén válik nyilvánvalóvá. Hogy a tanulási folyamat nevelı és nevelt közös együttmőködése, azaz sajátos 4 A kérdésnek német és angol nyelven óriási szakirodalma van, itt csak néhány alapmunkára utalunk: P. u. G. Dennison: Dad Handbuch der Edu-Kinestetik für Eltern, Lehrer, Kinder jeden Alters. Freiburg, 1995; H. Gardner: Abschied vom IQ. Die Rahmentheorie der vielfachen Intelligenzen. Stuttgart, 1991; Charmaine Liebertz: Spiele zum ganzheitlechen Lernen. München,
7 A református iskolai mőveltség lehetséges tartalmi elemei társaslelki viszony, 5 arra az európai pedagógiai irodalomban a két világháború között Karácsony Sándor, a Debreceni Kollégiumi egykori diákja, majd a debreceni egyetem pedagógia professzora elsık között hívta föl a figyelmet. A tanár és diák partneri viszonya mára szinte általános elvvé és gyakorlattá vált az európai oktatásban, elpárolgott belıle viszont mindaz, ami Karácsony Sándornál a kiinduló pontot képezte. Az ı pedagógiájának ugyanis református hitvallásos alapjai voltak. Amikor Karácsony Sándor a nevelı pozíciójára nézve a primus inter pares (elsı az egyenlık között) kifejezést használja, akkor az Isten elıtti egyenlıség jegyében a liberális neveléssel ellentétben nem a tanári tekintély lerombolására törekszik, hanem épp ellenkezıleg, a tanári tekintély bibliai szellemő helyreállítására. Az egykori debreceni diák gondolatrendszere olyan öröksége a magyar és az európai nevelésügynek, mely ma is képes visszavezetni a református iskolát a tekintély kérdésének helyes bibliai értelmezéséhez. Karácsony Sándor életmővének megismerését, kritikai feldolgozását egykori iskolájának tanárai a jövıben egyik fontos feladatuknak tekinthetik A református iskola missziói feladata Az elmúlt két évtizedben, az egyházi iskolák újraindítása idején, sokat lehetett hallani a református iskolák missziói feladatairól. A fogalom értelmezése körül azonban máig komoly nézetkülönbségek vannak. Leginkább a közvetlen keresztyén hitéleti nevelést értik rajta, azaz a hitoktatás, az evangélizáció és a rendszeres istentiszteleti alkalmak összességét. Véleményem szerint azonban ennél többrıl van szó. Szekularizált környezetben ugyanis az egyházi iskola lelki missziójának legalább három szintje van. A legelemibb szint a diák spirituális érzékének fejlesztése. Ennek célja az általános lelki érzékenység kialakítása, finomítása. Erre a feladatra olyan tanár is alkalmas, aki a szó szorosabb értelmében nem egyházias vagy vallásos, de lelkileg mővelt. Mert a mőveltség nemcsak a szellem, hanem a lélek dolga is. Kultúra és hit évszázadokon át egymás útját egyengette, éles szétválásuk a felvilágosodással következett be, s azóta mindkét tényezı félszárnyú madárként vergıdik. Egymásra találásuk több mint idıszerő. Gondoljunk csak arra, hogy reformátor eleink nemigen tétováztak a tekintetben, kell-e a hitterjesztés mellett kulturális missziót is végezniük népünk körében. A misszió második szintje az elfelejtett szakrális nyelv újjáélesztése. A mai diák számára a hitélet hagyományos fogalmai bőn, bőnbánat, bőnbocsánat, megváltás, örökélet, pokol, kegyelem, áldozat - gyakran üresen csengenek. Újra kell tanulnunk a szakrális világ nyelvét, ami legalább annyira mőveltségbeli, mint hitbeli tényezı is. A mai ember számára ennek a vallásos nyelvnek a híján a kultúra számos alkotása egyszerően befogadhatatlan és értelmezhetetlen. A kulturális analfabétizmus egyik gyakori ismertetı jele a vallási analfabétizmus. A missziónak ezen a szintjén már a vallás világában is járatos, jól képzett nevelıre van szükség. Nyilvánvaló, hogy ezen a téren a hittantanárnak van meghatározó szerepe, de alkalmasint minden más szaktanár is kiveheti részét belıle, anélkül, hogy direkt módon prédikálni próbálna a tanórán. 5 Karácsony Sándor a magyar nevelés kérdését társaslélektani alapon feldolgozó munkái közül a legfontosabbak: A magyar észjárás és közoktatásügyünk reformja. Budapest., 1939; A könyvek lelke. Irodalmi nevelés. Budapest., 1941; A társaslélek felsı határa és a transzcendens nevelés I-II. Budapest.,
8 Kitekintés Az iskola missziós feladatának harmadik szintje a közvetlen hitéleti nevelés. Ez részben a hittanórák, részben pedig a sajátos lelki alkalmak (istentisztelet, áhítat, evangélizáció) feladata. A református iskola azonban azt is tudja, hogy mivel a hit Isten kegyelmi ajándéka, maga az iskola nem tehet többet, minthogy diákjai elıtt rendszeresen és világosan beszél a hit nagy lehetıségérıl és kiváltságáról, s nyilvánvalóvá teszi a hitre jutott ember különös felelısségét. Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy az egyházi iskola missziói feladata nem abban áll, hogy folyamatosan Istenrıl beszél a diákjai elıtt, hanem inkább abban, hogy amikor annak rendelt ideje van, nem hallgat róla A református iskola értékrend-közvetítı feladata Az egyházi iskolának kiemelt feladata, hogy diákjai elé egyértelmő és szilárd erkölcsi értékrendet állítson. Ez szorosan kapcsolódik az imént vázolt missziói feladathoz, hiszen a morális fogalmak az európai kultúrában hagyományosan a vallás nyelvéhez kötıdnek. A református iskola azonban azt is tudja, hogy az erkölcs nincs feltétlenül a keresztyén hithez kötve. Erkölcsösen tehát hit nélkül is lehet cselekedni, a vallásos nyelv ismerete azonban segítheti az embert erkölcsi dilemmáinak értelmezésében, a hit ajándéka pedig biztosabbá teheti erkölcsi érzékét, visszatarthatja erkölcstelen cselekedetektıl A református iskola kompenzációs társadalmi feladata Az egyházi iskolának sajátos helyzetébıl következıen a társadalomban kompenzációs funkciói is vannak. Legszembetőnıbb ez a funkciója a vallásos szocializáció területén. A gyermekek vallásos szocializációja régebben elsısorban a családban történt meg, ehhez képest az iskola feladata másodlagos volt. A gyakran szétesı félben lévı, rohanó család azonban ma már egyre kevésbé alkalmas ennek a funkciónak a betöltésére. Szerepét részben átveheti az egyházi iskola. Mai világunkban megállapításunk sajnos egyre inkább más szocializációs tényezıkre is érvényes: pl. a viselkedési, öltözködési, étkezési, köszönési normák elsajátítására. Sıt még az általános kultúraközvetítés területén is mutatkoznak kompenzációs feladatok. Gondoljunk csak arra, hogy az oktatás Európa-szerte a munkaerıpiac szükségleteit elégíti ki. Az iskola rákényszerül, hogy azt tanítsa, ami leginkább eladható. Ezzel azonban megcsonkítva közvetíti a kultúrát, s leginkább azok a mőveltségelemek szorulnak ki a tananyagából, amelyeknek segítségével a kultúra klasszikus értékei és a világ szakrális dimenziói megérthetık lennének. Történik mindez egy olyan korban, amikor az európai ember érdeklıdése a spiritualitás iránt láthatóan növekvıben van. Nem igazán érthetı, miért engedi át ebben a helyzetben az európai iskola ennek az igénynek a kielégítését a szinkretizmusban tobzódó elektronikus médiáknak, a sarlatánoknak és az ezoterikus praktikáknak. Ebben a helyzetben az egyházi iskolának feltétlen kötelessége a szakrális távlataitól és nemzeti sajátosságaitól megcsonkított kultúra rehabilitációjának felvállalása. Ugyanakkor azzal is számolnia kell, hogy e kompenzációs feladatok vállalása egyúttal bizalmi válságot is eredményezhet, hiszen a mai szülı és diák nem feltétlenül azt várja az egyházi iskolától, hogy másként értelmezze a világ dolgait, mint mások, hanem leginkább azt, hogy ugyanazt csinálja, mint amazok, de szakmai értelemben még eredményesebben. Nem is beszélve arról, 630
9 A református iskolai mőveltség lehetséges tartalmi elemei hogy minden ilyen kompenzációs feladat végzése több energiát kíván tanártól és diáktól egyaránt, jóllehet a nap az egyházi iskolában is csupán 24 órából áll A református iskola diakóniai feladata Az önhibájukon kívül hátrányt szenvedık fölemelése, segítése egyetemes keresztyén feladat. Az egyházi iskola ezt a funkcióját két irányban is érvényesítheti. Egyrészt azzal, hogy diákjai közé fölvesz olyanokat is, akik az adott iskolatípusban szellemileg képesek helytállni, miközben más téren (pl. szociálisan) támogatásra szorulnak. Másrészt azzal, hogy diákjait igyekszik ránevelni az elesettek felkarolására. A református iskolának nemcsak hitbeli elkötelezettsége révén, hanem történelmi megtapasztalásai alapján is kötelessége tudatosítania diákjaiban, hogy a diakónia gyakorlására tılünk távol esı országokban és magyar népünk körében határainkon belül és kívül egyaránt számos lehetıség kínálkozik. A diakónia gyakorlása és a szolidaritás vállalása terén a nyugat-európai protestáns nevelés általában elıttünk jár. Ezen a ponton feltétlenül tanulhatunk tılük A református iskola társadalompolitikai feladata Végül iskoláink a mindenkori református elit képzésének színterei is. A protestantizmus a nagy európai kulturális és spirituális tradíciók egyike. Fontos, hogy ezt az örökséget az oktatás és a nevelés célzott eszközeivel is továbbadjuk és gazdagítsuk. Tudnunk kell, hogy többnyire egyházi iskoláinkban ülnek azok a leendı értelmiségiek, tudósok, politikusok, mővészek, írók, teológusok, akik hamarosan ennek a több évszázados hagyománynak a továbbadói lesznek a társadalom legkülönbözıbb területein. A keresztyén elit egész Európában visszaszorult, s ez meg is látszik a kontinens szellemi, erkölcsi arculatán. Ennek a szempontnak tehát a jövıben kiemelt helyet kell kapnia a felekezeti oktatásban. E ponton rá kell mutatnunk a hazai református nevelésügy fájdalmas hiányára, amennyiben a katolikus gyakorlattal ellentétben egyetemi városainkban mai napig csak elszórva jöttek létre olyan református szellemő egyetemi kollégiumok, amelyek a református értelmiségképzés bástyái lehetnének. Hadd fejezzem be egy személyes vallomással. Ha gondolatban még egyszer sorra veszem mindazokat a szép elveket, amelyekkel az imént a református iskolai mőveltséget és a református iskola feladatait leírtam, töredelmesen be kell vallanom, hogy napi pedagógiai gyakorlatomban az elmondottaknak bizony magam is csupán kicsiny töredékét tudom megvalósítani. Mert nemcsak az ismeret, hanem az akarás és az odaadás is töredékesen van meg mindnyájunkban. Minden emberi erıfeszítésünk mellett tehát a legfontosabb, amit tehetünk, hogy naponként alázattal erıt kérünk odafentrıl pedagógusi hivatásunk mind teljesebb betöltéséhez. Dr. Gyıri L. János (Debrecen) 631
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124
1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos
RészletesebbenSzólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.
Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja 2010. június T A R
RészletesebbenA PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA
A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,
RészletesebbenBevezetés az asztrológiába. Mi az asztrológia? Meddig terjed az érvényessége?
Bevezetés az asztrológiába Ez a munka nem jöhetett volna létre Hajnal Albert máig kiadatlan munkájának, az Astrosophia Hermetica címő tanulmány kéziratának, ennek a nagyszerő, egységes, jól szerkesztett,
RészletesebbenArany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM
NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM.. 4 1. Pedagógiai alapelveink. 5 2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos
RészletesebbenA Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja
1. BEVEZETİ 3 1.1 Iskolánk rövid története 4 1.2 Az eredményesség összetevıi 5 2. AZ ISKOLA LEGFONTOSABB ADATAI AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN 6 3. A ZRÍNYI ILONA GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERVE 7 3.1 Küldetésnyilatkozat
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória
SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:
RészletesebbenPetrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága
Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Elıadásom azokkal a kisvárosokkal foglalkozik, amelyekben az elmúlt másfél évtized során felsıfokú szakképzı intézmény alakult. Értelmezési
RészletesebbenTápiószılıs-Újszilvás Református Általános Iskola és Óvoda OM azonosító:.. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2012
Tápiószılıs-Újszilvás Református Általános Iskola és Óvoda 2769 Tápiószılıs, Kossuth L. út 3. / Fax: 53/585 538; 53/585 539 E-mail: halesz@t-online.hu OM azonosító:.. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2012 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenKÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.
KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független
RészletesebbenRendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában
ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk
RészletesebbenINTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM. 1.Az intézmény bemutatása
INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 1.Az intézmény bemutatása A Kunhegyesi Református Egyházközség presbitériuma 2003 júniusában hozott határozatot arról, hogy református iskolát alapít. Szolnok város
RészletesebbenNÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL
NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni
RészletesebbenIntegrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik
TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
RészletesebbenTIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal
RészletesebbenGUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM
GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM Pilis 2008. 1. Iskolánkról Bevezetı Pilis település Budapest Cegléd között a fıvárostól délkeleti irányban 46 kilométer távolságra fekszik. Lakóinak száma:
RészletesebbenURBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH
RészletesebbenKRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN
SZABÓ FERENC SJ KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, L Harmattan Kiadó, 2012 (Jezsuita Könyvek Isten és Tudomány; PPKE BTK, Pázmány Irodalmi
RészletesebbenMozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ
Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az
RészletesebbenDUKA Andi kiállítása elé 2010.december 20. Egy-Tér Galéria Budapest V. Egyetem tér 1. Kedves Vendégek, Kedves Barátok! Kedves Andi!
DUKA Andi kiállítása elé 2010.december 20. Egy-Tér Galéria Budapest V. Egyetem tér 1. Kedves Vendégek, Kedves Barátok! Kedves Andi! Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola a Magyar Katolikus Egyház Váci Egyházmegyéjének
RészletesebbenA nagykırösi református gyülekezet hírlevele
A nagykırösi református gyülekezet hírlevele Alapige:Mennyei Jelenések 3:8 Elhangzott: bibliaórán 2010.10.14-én a Kálvin-teremben. K Ímé, adtam elıdbe egy nyitott ajtót, melyet senki be nem zárhat. Buzdítás
RészletesebbenB E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl
Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı
RészletesebbenPiroska Óvoda 1171 Budapest, Pesti út 368. A PIROSKA ÓVODA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA
Piroska Óvoda 1171 Budapest, Pesti út 368. A PIROSKA ÓVODA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2007 T A R T A L O M J E G Y Z É K I. Bevezetés 3 I.1 Óvodánk bemutatása a minıségfejlesztés szempontjából 3 I.2 Fenntartói
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!
Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.
Részletesebben11. FEJEZET Projektgenerálás
11. FEJEZET Projektgenerálás Jelen fejezet a projektgenerálás bemutatásával foglalkozik, mely sok szempontból a 2.-4. fejezet folytatásának tekinthetı. Mint ugyanis a fejezetbıl kiderül, a projektgeneráló
RészletesebbenA városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után
Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl
RészletesebbenREFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország
REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak
RészletesebbenAhol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség
Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették
RészletesebbenElıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a
RészletesebbenBibliaolvasás: Zsoltárok 19,8-15 Alapige: Máté 5,17-20 Énekek: 19, 168, 458, 119. Elhangzott: 20 08. január 6-án. A betöltött törvény
Bibliaolvasás: Zsoltárok 19,8-15 Alapige: Máté 5,17-20 Énekek: 19, 168, 458, 119 Elhangzott: 20 08. január 6-án A betöltött törvény hhoz, hogy célt érjünk, tartanunk kell a jó irányt. Az ókorban és a középkorban
RészletesebbenGyakornoki szabályzat
Gyakornoki szabályzat A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
RészletesebbenSZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL
SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.
RészletesebbenPedagógiai Programja
A Györffy István Általános Iskola ja Összeállította: Szecskó Alfréd igazgató 2009. Tartalomjegyzék BEVEZETİ.....5 1. ISKOLÁNKRÓL... 7 2. NEVELÉSI PROGRAM... 12 2.1. Az iskolában folyó nevelı oktató munka
RészletesebbenKOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKE. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2012. március 29-i ülésére
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2012. március 29-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Területi
RészletesebbenSZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009
SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási
RészletesebbenA VÖRÖSBERÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. 2009. november
A VÖRÖSBERÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009. november TARTALOMJEGYZÉK 1. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 1 2. MINİSÉGPOLITIKÁNK... 4 2.1. Minıségpolitikai nyilatkozat... 4 2.2 A fenntartói
RészletesebbenKaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917
Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenHELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga
HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR
RészletesebbenA Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA
A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009-2013 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETİ... 4 2 FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA... 7 2.1 FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK... 7 3 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 8
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenHajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök
Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki
RészletesebbenErkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.
Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenProgramunk a következı nevelési gyakorlatot tartalmazza: Kiemeljük a mozgásfejlesztés, a mővészeti nevelés, anyanyelvi fejlesztés, bábozás hatását az
Bevezetı Óvodáinkat a 2005. július 1-én létrejött óvodai oktatási társulás, mint fenntartó mőködteti. Idıközben történtek szerkezeti és személyi változások is. Így jelenleg a Szentistvánon mőködı óvodához,
RészletesebbenÉrtékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért
ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.
RészletesebbenALAPTANÍTÁSOK. A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata
ALAPTANÍTÁSOK A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata 1Korinthus 14:27-29 Ha valaki nyelveken szól, kettı vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza
RészletesebbenHa aa magasban. Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI.
Ha aa magasban ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI. OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából SZENT ISTVÁNTÁRSULAT az Apostoli
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó
RészletesebbenPTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY. szej
PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY szej PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY A rendszer valamely egymással kölcsönhatásban lévı elemek halmaza. Rendszeren a közös ismérvek alapján együvé tartozó, egymással
RészletesebbenÉrtékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért
ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.
RészletesebbenVersenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez
Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000
RészletesebbenMinıségirányítási Programja
Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola Minıségirányítási Programja A tantestület elfogadta: 2011. március 24. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Hatályba lépés dátuma: 2011.
Részletesebben5. évfolyam ERKÖLCSTAN
5. évf. Erkölcstan 5. évfolyam ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenA FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN
A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójára E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2009.
RészletesebbenV E R S E N Y T A N Á C S
V E R S E N Y T A N Á C S Vj-071-018/2009. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a KiK Textil és Non-Food Korlátolt Felelısségő Társaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen
RészletesebbenHATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról
ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés
RészletesebbenÉszrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1]
Észrevételek az új liturgiáról gyülekezeti kipróbálása idején[1] Egyházkerületi nap, Keszthely, 2004. február 28. Kettıs érzéssel állok itt. Egyrészt nagyon örülök, hogy a rendszeres teológia, egyházunk
RészletesebbenVERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA
RészletesebbenAZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL 2008. június 4. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Emlékeztetı
KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL 2008. június 4., Emlékeztetı Az emlékeztetı a megbeszélésen elhangzott szakmai vita összefoglalója. A kerekasztal beszélgetés teljes hanganyaga
RészletesebbenAz MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai
Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,
RészletesebbenS TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.
S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság
RészletesebbenMátészalka Kossuth tér, 2011.03.13. Böjt Azért vannak a jó barátok. Becseiné Kató Anikó
Mátészalka Kossuth tér, 2011.03.13. Böjt Azért vannak a jó barátok Becseiné Kató Anikó Jézus mondja: "Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa." Imádkozzunk: Az Úr az én pásztorom, nem szőkölködöm.
RészletesebbenBognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN
Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban
RészletesebbenBEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı
BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,
RészletesebbenLIBERÁLIS TEOLÓGUS MEGTÉRÉSE
LIBERÁLIS TEOLÓGUS MEGTÉRÉSE SZABADOS ÁDÁM Eta Linnemann megtérése az én szememben az egyik legcsodálatosabb bizonyíték a Szentlélek újjászülı munkája mellett. Megható egy alkoholista vagy drogfüggı ember
RészletesebbenA szabadság törvénye. 2. fejezet. A szabadság ígérete
A szabadság ígérete 2. fejezet A szabadság törvénye S oha nem felejtem el Istennek azt a közvetlen válaszát, amit 1990 tavaszának elején kaptam tıle. Munkámból kifolyólag akkoriban sokat utaztam az országban,
RészletesebbenJankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében
Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében A társadalmi egyenlıség-egyenlıtlenség kérdése a leggyakrabban vitatott témák egyike társadalmunkban.
RészletesebbenA Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése
A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése Elızmények: Az Autonómia Alapítvány Telepfelszámolás
RészletesebbenPedagógiai Program. Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium. Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim
Pedagógiai Program Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim 2013 1. Bevezetés... 6 1.1. Az intézmény bemutatása... 6 1.2. Az intézmény környezete...
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenKorszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
MKKSZ Akadémia zárórendezvénye a Parlamentben Budapest, 2009. december 8. Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék
RészletesebbenTóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje
Dienes Dénes Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akar felelni a címből következő elvárásoknak.
RészletesebbenMÉGIS. Kertész Imre atya emlékére
MÉGIS A legjobbat add a világnak, amid csak van, s ha verést kapsz érte cserébe, MÉGIS A LEGJOBBAT ADD A VILÁGNAK, AMID CSAK VAN! ( a calcuttai gyermekotthon faláról ) Kertész Imre atya emlékére Kertész
RészletesebbenAz átlagember tanítvánnyá tétele
február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont
Részletesebben3. számú melléklet. Tanár szakos hallgatók gyakorlati képzése
3. számú melléklet Tanár szakos hallgatók gyakorlati képzése A 2006/2007. tanévben 39+3 (igh. szakvezetı) gyakorló iskolai és 53 önkormányzati iskolai szakvezetı irányította 553 nappali, 247 diplomás levelezı
RészletesebbenA szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása
A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovák politikusok figyelemmel követték a hadi és a politikai történéseket, ugyanis tisztában voltak vele, hogy ez a háború
RészletesebbenTANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD
TANULMÁNYOK Dr. SZABÖ ÁRPÁD A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA A vallások története nem csupán a vallás és kijelentés között mutat benső kapcsolatot, hanem a kijelentés és az írás között is. A vallás,
Részletesebben106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról
106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem
RészletesebbenEgyüttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén
P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal
RészletesebbenIpar. Szent Korona Értékrend
Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca
RészletesebbenRab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban
Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban
RészletesebbenVersenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860
Versenytanács 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-190/2001/76. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diákhitel Központ Rt. (Budapest) ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés
Részletesebbenavagy a repedt nád és a pislogó gyertya
avagy a repedt nád és a pislogó gyertya E Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertyabelet nem oltja ki (Ésa 42:3) redetileg ezt a fejezetet nem akartam megírni, illetve hozzácsatolni a könyvhöz. Ercsi
RészletesebbenSZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL
V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK
RészletesebbenAz Árpád téri Református Egyházközség lapja Lelkészi Hivatal és gyülekezeti terem címe: 4028 Debrecen, Kassai út 12. (52) 412-801 9.
Az Árpád téri Református Egyházközség lapja Lelkészi Hivatal és gyülekezeti terem címe: 4028 Debrecen, Kassai út 12. (52) 412-801 39. szám 2010. október 31. A reformáció alkalmából Bagi Lászlóval (a képen)
RészletesebbenVARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK
VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK A változó társadalmi környezetben a rendészettel összefüggı kihívások tudományos igényő megvitatása során nem kerülhetı meg a képzés sem. A tanulmány hipotézise,
Részletesebben1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában
Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó
RészletesebbenKeszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)
Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4
RészletesebbenEurópai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM
A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (5500. Gyomaendrőd, Selyem út 109/2.) OM: 028300 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 11. o. Az intézmény küldetésnyilatkozata
RészletesebbenBéres Tamás A vallásközi találkozások világa. Néhány rendszeres teológiai szempont
in: Evangélikus Nevelés. Pedagógiai Szakfolyóirat XII. évf. 2013/II. 5-11.o. 1 Béres Tamás A vallásközi találkozások világa. Néhány rendszeres teológiai szempont 1. Személyes előkészület a vallásközi találkozásra
RészletesebbenHírlevél. Közel a csillag
RÉPCESZEMEREI Hírlevél IV. évfolyam, 2. szám 2008. December Közel a csillag A csillag közelít. Lángoló csóvája fényesen hasítja az égbolt fekete palástját. A világ, mint forró nyáron tikkadt föld az esıt,
RészletesebbenJ E G Y Z İ K Ö N Y V
Szám: K.83-23/2010. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Kislıd Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. december 8-án 17 órakor kezdıdı rendes, nyílt ülésérıl. Az ülés helye: Mővelıdési Ház, Kislıd
RészletesebbenMKB PAGODA TİKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP TÁJÉKOZTATÓJA
MKB PAGODA TİKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP elnevezéső nyilvános nyílt végő értékpapír befektetési alap TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: MKB Befektetési Alapkezelı zártkörően mőködı Rt. 1056 Budapest, Váci utca
RészletesebbenA soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA
A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,
RészletesebbenAz atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS
KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt 1.3.2 Az Állami Foglalkoztatási
RészletesebbenA SZABAD WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM, ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A SZABAD WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM, ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 9-13. ÉVFOLYAM Tartalom I. NEVELÉSI PROGRAM 1. BEVEZETİ 1.1. A felsı tagozat 2. A SZEMÉLYI FELTÉTELEK
RészletesebbenNekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével
Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A
RészletesebbenSárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu
Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra
Részletesebben