Skálafüggetlen e-learning hálózatok kutatásának néhány aspektusa

Átírás

1 Skálafüggetlen e-learning hálózatok kutatásának néhány aspektusa K. Tibenszkyné Fórika *, M. Kis ** * Óbudai Egyetem/ Mechatronika és Autótechnikai Intézet, Budapest, Magyarország ** Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola/Módszertani Intézet, Budapest, Magyarország * forika.krisztina@bgk.uni-obuda.hu, ** mkis@bkf.hu Absztract Manapság az internet a hálózatok kombinációja, valamint a dolgok internete (Internet of Things) hatalmas lehetőségeket biztosít az életre szóló tanuláshoz és az élet különböző stádiumait átívelő oktatáshoz. Az oktatási rendszerek hálózati architektúrái több módszer alkalmazásával fejleszthetőek. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa működő skálafüggetlen e-learning hálózatok birodalmában végzett kutatás eredményeit az olvasóknak azzal a céllal, hogy áttekintést nyújtson a skálafüggetlen hálózatok architektúrájáról, csoportosítsa a különböző típusú e-learning rendszereket, valamint bemutatassa különböző választási lehetőségek jelentőségét. Oktatási-tanulási folyamatokkal kapcsolatos tanulmányok, valamint saját kutatás felhasználásával a jelen tanulmány világosan rendszerezi a skálafüggetlen e- learning hálózatokat, rövid összefoglalást nyújtva és példákat hozva gyakorlati alkalmazásukra. A skálafüggetlen hálózatok tulajdonságainak bemutatása után a szerzők kitérnek ezen hálózatok fontosságára is. Abstract Nowadays, the Internet - the combination of networks with the Internet Of Things(IOT) - is producing huge opportunities for the Long Life Learning (LLL) and for the education in all stages of life. The network architectures of learning systems can be developed by using various, different techniques. The present paper aims to give a review about the scale-free network system architecture, systematizes the various types of e-learning systems, and presents the significance of free eligibility for election. Based on the teaching-learning process specific literature and on own research, the present paper sets up a clear systematization of the scale-free e- learning network by providing a brief summary of their essence, while also providing examples of their application in different e-learning systems. In this paper we reveal the results of our researches to the reader inside the frameworks of a working scale-free e-learning network. After the explanation of the characteristics of scale-free networks, the authors outlines the importance of these e-learning networks. Kulcsszavak: e-learning hálózatok, élethosszig tartó tanulás, oktatási-tanulási folyamat, skálafüggetlen hálózat Keywords: e-learning networks, Long Life Learning, teachinglearning process, scale-free network I. MULTIMÉDIA SZEREPE AZ OKTATÁSBAN, AVAGY ADATOK CUNAMIJA KÍSÉRI UTUNKAT Figyelembe véve multimédia szerepét az oktatásban, tekintettel kell lenni az informatika fejlődéséből adódó külső hatások folyamatos változására. A világ vezető információs technológiai kutatásokkal foglalkozó szakemberei úgy gondolják, hogy a következő években a mobil- és a felhő alapú információk kezelésének technológiája egyre jobban közeledni fog egymáshoz. A kilencvenes években az internet széleskörű alkalmazása nagy áttörést jelentett, az oktatási technológiák lehetőségeinek vizsgálata és fejlődésének kutatása egyre jelentősebbé vált. Az új évezred első évtizedében a szélessávú adatátvitel elterjedésével a gyors internethozzáférés segítségével bármilyen tananyagot, bárki számára, bárhol és bármikor hozzáférhetővé lehet tenni. Egyre erőteljesebb a fiatalokban az okos telefonok iránti igény, ami egyesítheti a számítógép és az internet nyújtotta előnyöket, ugyanakkor az egyén mobilitását nem korlátozza. Nemcsak az eszközök technikai minőségének javulása következett be az utóbbi években, hanem annak mobilitása is fokozódott. Ennek következtében míg pár évvel ezelőtt e-learningről vitatkoztunk, ma már helyesebb a tablet-learninggel vagy a One-Touch learniggel foglalkozni. Vagyis az információ közlésének és megszerzésének határai a kontakt órák keretében megvalósuló órák felől jelentősen a mobil oktatás felé tolódik el. Az oktatók előszeretettel alkalmazzák az oktatási tevékenységüket segítő távoktatási rendszereket, ahol elhelyezhetik tananyagaikat, teszteket tölthetnek fel, fórumokat indíthatnak, és akár online vizsgát is szervezhetnek [1]. Használhatják a különböző LMS rendszerek hipermédia szolgáltatásait, és akár távoktatási kurzusokat is indíthatnak. Tehát megállapítható, hogy a multimédia oktatási célú használatának lehetősége mindenki előtt nyitva áll, és az oktatók döntése az alkalmazás intenzitása. A változás központi oka tehát az új generációs, intelligens eszközök használatának lehetőségében rejlik, amelyek képesek alkalmazkodni az új, változó körülményekhez. A különböző informatikai eszközök hatékonyan alkalmazhatók a gyorsan változó tanítási-tanulási környezetekben, és megfelelnek a XXI. század oktatási szervezetek technológiai igényeinek. Az infokommunikációs technika, az online tanulás, e- learning kurzusok lehetősége ma már szinte minden internetet elérő személy, továbbá minden szintű oktatási intézmény és szervezet részére rendelkezésre áll. A folyamat mára oda vezetett, hogy az oktatási folyamatot támo- 11

2 gató informatikus szakemberek a mérhetetlen adathalmaz gerjesztette problematikával néznek szembe. Az adatok mára nem csupán szöveges dokumentumok, hanem képek filmek vagy akár online beszélgetések is lehetnek, amelyeket biztonságosan tárolni, megőrizni, kezelni kell. A multimédia alkalmazása tekintetében figyelembe kell venni a tanulás környezeti elemeit, infrastruktúráját, és meghatározóvá válik az internet és a hálózati felépítés, ami merőben új ismeretszerzési technikát, módszertant hozhat magával. II. SKÁLAFÜGGETLEN OKTATÁSI HÁLÓZATOK A rendszereinket már nemcsak az alkotóelemek szintjén vizsgáljuk, hanem a kapcsolatokon keresztül a nagy egészet szemléljük. A kutatások azt mutatják, hogy egy kollektíva mindig hatékonyabb, mint akár a legokosabb egyén önmagában. A társadalomban megfigyelhető csoportképződés intuitívan érthető. [5:57] Komplex hálózatokba rendeződve az egyének is hatékonyabbak, mint egyénileg. Ez jól működik a sportban, a munkahelyen és az oktatásban is. Általában egy komplex hálózat skálafüggetlen, ha nagyszámú csomópontból (node-ból) áll, és a fokszámeloszlása hatványfüggvényt (Yule Simon eloszlást) követ, valamint a hálózat tetszőleges számú csomópont (node) hiányában is működőképes. Barabási szerint a skálafüggetlenség szükséges jellemzője a folyamatos növekedés, valamint a preferenciális kapcsolódás, vagyis minden csomópont maga döntheti el, hova és mikor kapcsolódik, ezért a skálafüggetlenség esetében beszélhetünk az önszerveződésről. A különböző hálózatok tanulásban betöltött szerepét vizsgálva Jones és társai megállapították, hogy az oktatás felfogható egy hálózati folyamatként, amely mind a tanulók egymás közötti, mind a tanulók és a tanárok közötti, mind a tanulók és a tudásforrások közötti kapcsolatokat tartalmazza [2]. Egyik kapcsolatot sem privilegizálták, mindegyik kapcsolatot egyenrangúnak tekintették. Bizonyítható, hogy az így szerveződő hálózat sokkal stabilabb, és fejlődőképesebb, mint a hagyományos tanárközpontú modell, ahol a tudás forrása egy személyhez köthető. Gyakran előfordul, hogy a tanár részese több olyan tudományos hálózatnak, ahová önkéntesen csatlakozik, és javasolja a hallgatói számra a csatlakozást, vagy saját maga hoz létre oktatási-kutatási hálózatot. Ezekben az esetekben a diákok saját döntésük és belátásuk szerint csatlakoznak, és adják tovább társaiknak a hasznos ismeretszerzés lehetőségét. A skálafüggetlen oktatási hálózatok kialakulása és fejlődése dinamikus. A hálózat lehet önszerveződő, egy adott érdeklődési területhez tartozó személyek csoportosulása, de szervezett keretek között is megvalósulhat. Ez utóbbinál a dinamikus fejlődést elősegítheti az oktatási rendszer kormányzatilag támogatott átalakítása és a duális képzési rendszer bevezetésének szándéka is [6]. III. ÖNSZERVEZŐDŐ SKÁLAFÜGGETLEN TANULÓI- KUTATÓI HÁLÓZATOK Különböző formában, különböző célból és különböző platformon szerveződnek hálózatok tanulási, kutatási, oktatási célból. Egy személy jellemzően több ilyen hálózathoz kapcsolódik, attól függően, hogy az életének mely szakaszában jár, mi az érdeklődési területe, foglalkozása. A szervezett, intézményesült oktatáshoz kapcsolódóan is gyakran kialakulnak önszerveződő tanulói csoportok, melyek rokon vonásokat mutatnak a skálafüggetlen hálózatokkal. Jellemző a sok kapcsolattal rendelkező hálózati csomópontoknak, a középpontok -nak a jelenléte, azonban a gyenge kapcsolatok is megfigyelhetőek, melyek a skálafüggetlen hálózatra jellemző módon erősítik a hálózatot, segítik az információszerzést, a tudásépítést, elérni a célt, amiért a hálózat létrejött. Előfordulhat, hogy az oktató is kezdeményezi a tanulói hálózat kialakulását, például csoportmunka alkalmazásával, projektfeladatok kiadásával, mellyel bizonyítottan eredményesebbé válhat a tanulás folyamata, gyakorlatban alkalmazható tudáshoz juttatva a diákokat [9]. Kutatóknál is egyre gyakoribb, hogy hálózatba szerveződve végzik a kutatásaikat, követik egymást, megosztják eredményeiket, kommunikálnak, közös publikációkat írnak. Jelen tanulmány is egy kutatói csoport közös munkájának eredményét hivatott bemutatni. Munkahelyhez kapcsolódóan is gyakran alakulnak ki tanulásra, tapasztalatmegosztásra szerveződő hálózatok. Példaként említhető a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola ( oktatói hálózata, ahol egyfajta önszerveződő Oktatói Klub működik abból a célból, hogy megosszuk egymással oktatási tapasztalatainkat, megismertessük egymást különböző kipróbált új oktatási módszerekkel. A hálózathoz bárki önként csatlakozhat, és eldöntheti, hogy milyen részt vállal az itt folyó munkában, azaz egyfajta követő, véleményező szerepet tölt be, vagy tartalommegosztóként, projektgazdaként tevékenykedik. Arra is látunk példát, amikor egy új szoftver köré szerveződik egy felhasználói közösség, akik megosztják egymással a tapasztalataikat, egymást tanítják, véleményezik egymás munkáját, kölcsönösen segítik egymást. Ilyenkor sem a távolság, sem a hagyományos oktatásban elfoglalt szerep nem számít. A világ két távoli pontján lévő személy egymásra találhat, kapcsolatba léphet; de olyanra is látunk példát egyre gyakrabban, amikor a diák tanítja a tanárt a szoftver használatára, azaz a szerepek felcserélődnek. A GeoGebra (geogebra.org) közössége például egy olyan ingyenes matematikai szoftver köré szerveződött, ami megkönnyíti a matematika és a természettudományos tárgyak oktatását, azáltal, hogy láthatóvá teszi a láthatatlant, és dinamikusan szemlélteti a paraméterek változtatását a különböző geometriai alakzatokon és algebrai egyenleteken. Manapság egyre inkább felismerjük, hogy semmi nem történik elszigetelten [5]. A GeoGebra többezres felhasználói tábora a világ különböző pontjain szervez találkozókat, konferenciákat, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat; illetve a feltöltik az elkészült segédanyagokat, ami jelenleg már meghaladja a 200 ezer tananyagot[10]. Ezen kívül azokon a helyeken, ahol több aktív felhasználó található, önkéntes alapon intézeteket létesítenek, melyek sok kapcsolattal rendelkező csomópontoknak tekinthetők. Az egyik ilyen intézet a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola GeoGebra Intézete, ahol két évvel ezelőtt arra vállalkoztunk, hogy egy magyar projektet is elindítunk a GeoGebra hálózaton belül, GEOMATECH néven. Általános és középiskolában oktató pedagógusok kapcsolódhatnak, akik ingyen elsajátíthatják a program használatát, megismerkedhetnek az elektronikus oktatás módszertanával, tapasztalatokat cserélhetnek, és tagjai lehetnek egy most formálódó közösségnek, ahol a cél a matematika és természettudományos ismeretek informatika eszközökkel támogatott élményszerű 12

3 oktatása [11]. A tervek szerint 2015 szeptember végére 2400 fő kap GEOMATECH végzettséget igazoló tanúsítványt, akik a jövőben már egy nagy tanári hálózatként funkcionálnak majd, lehetőséget teremtve a közösség, hálózati megfigyelésére. Az imént bemutatott skálafüggetlen hálózatok mindegyikére jellemző, hogy a csatlakozás önkéntes, és a hálózatban vállalt szerep is egyén függő. Ezáltal nagy szerepet kap az egyéni felelősségvállalás, ami az önállóságot és az egyén által irányított tudásszervezést helyezi előtérbe, ezáltal is növelve a motivációt és a tanulás hatékonyságát. IV. ÚJ KÉPZÉSI FORMÁK ÉS A SKÁLAFÜGGETLEN OKTATÁSI HÁLÓZATOK KIALAKULÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A duális képzés több egyetemen 2015 elején indult, és számos kar keresi a lehetőségeket a megfelelő képzési struktúra kialakításához. Az Óbudai Egyetem Szenátusa december 8-i ülésén úgy döntött, hogy szeptemberétől duális képzést indít az Alba Regia Műszaki Karán (AMK) Székesfehérváron. A duális képzés célja, hogy a hallgatók a leendő szakképzettségüknek megfelelő munkahelyen, munkakörben összekapcsolják az elméleti és a gyakorlati ismereteket, fejlesszék a munkafolyamatokban a szakma gyakorlásához szükséges munkavállalói kompetenciákat. A teljes képzési időn átívelően folyamatosan gyakorlati jártasságra tegyenek szert az anyageszköz-technológia ismeretek területén, valamint fejleszszék a munkafolyamatokban a személyi kapcsolatokat és az együttműködést. A feladatmegoldásokban érvényesítsék az értékelő és önértékelő magatartást, továbbá innovációs készségüket. A diploma megszerzése után a lehető legrövidebb időn belül a cégek elvárásainak megfelelően tudjanak azonnal hasznosítható tudással munkába állni. Ez az oktatási forma jól szolgálja mind a vállalatok, mint a hallgatók érdekeit. A duális képzés során a hallgatók olyan készségekre, képességekre, gyakorlati tudásra, kapcsolatrendszerre tesznek szert, amellyel a kortársaikhoz képest a diploma megszerzése után jelentős előnyt szereznek a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. A duális képzés segítségével a gazdálkodó szervezetek olyan munkavállalókat nevelhetnek ki, akiket a diplomázás után nem kell költséges továbbképzésekre küldeni, betanításuk nem tart hónapokig, évekig. A duális képzéshez illeszkedett a következő kutatás, amely azt vizsgálta, hogy egy adott tárgyban oktatott elméleti tananyag menynyire illeszkedik a gyakorlati életben elvárt ismeretekhez. A kutatás 2015 februárjában kezdődött és május elején fejeződött be. A félév végére a jelen kutatás keretén belül több mint 100 magyarországi kis-, közép- és nagyvállalkozással sikerült kapcsolatot kialakítani az Informatika tantárgy keretén belül az Óbudai Egyetemen. A kutatás az Informatika tantárgyban oktatott elméleti ismeretekre épült. A tárgy oktatásának keretén belül elméletben a hallgatók megismerkednek a számítógép felépítésével, működésével, az informatika szerepével a mérnöki munkában. Oktatásra kerülnek az operációs rendszerek és a mérnöki munkát támogató szoftverek. Bemutatásra kerülnek a hálózati alapfogalmak, a felhő fogalma és szolgáltatásai valamint a digitális információ megosztásának különböző lehetőségei és a közösségi weboldalak szerepe. A hallgatók ismereteket szereznek az informatikai biztonság fogalmáról, a különböző informatikai rendszerek elleni támadások típusairól és a vírusvédelem lehetőségeiről és jelentőségéről. Az informatikában nem hagyható figyelmen kívül a számítógépes hálózatok fogalmának, céljának és típusainak megismertetése, az üzleti és a gépészeti célú hálózatok felépítésének bemutatása. A tárgy keretein belül oktatásra kerülnek az integrált járműirányítás módszertanának elvei, a napjainkban egyre gyakoribb komplex elektronikus irányítású járműrendszerek felépítése, a gépjármű fedélzeti rendszereinek informatikai eszközei. A tárgy komplex ismereteket nyújt az informatika mérnöki alkalmazásának lehetőségeiről és illeszkedik a karon választható szakokhoz és szakirányokhoz. Véleményünk szerint az elméleti tudás értékét a hallgató számára csak akkor lehet megfelelően hasznosíthatóvá tenni, ha gyakorlati tudással is párosul. Ennek érdekében a közel 300 nappalis és 100 levelezős hallgató azt a feladatot kapta, hogy vegyék fel a kapcsolatot egy általuk választott kis-, közép- vagy nagyvállalkozással és mindazokról a témákról, amelyeket elméletben tanultak győződjenek meg a helyszínen is, és beadandó dolgozatban számoljanak be róla, hogyan is valósul meg az informatikai rendszerek alkalmazása a gyakorlatban. A hallgatók e kapcsolat révén információkat szereznek arról, hogy tulajdonképpen mi a vállalat, vállalkozás tevékenysége. A megkérdezések alapján a válaszadó cégek 10%-a egyéni kisvállalkozó, 30%-a kis-, 20 % középvállalkozás, 5 %-a nagyvállalkozás és valamely külföldi érdekeltség Magyarországi kirendeltségeként működik. A vállalkozások közel 40%-a nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. A hallgatók érdeklődtek a vállalkozás informatikai szerkezetéről, a használt programokról, az adatok megőrzésének kezelésének rendjéről, illetve arról, hogyan védik a keletkező adatokat a különböző támadásoktól. Kitértek a válaszokban arra is, hogy a vállalat, vállalkozás részt venne-e közös pályázatokban, az egyetemi hallgatók gyakorlati oktatásában, szakdolgozat, diplomamunka, tudományos kutatás támogatásában, esetleg külső konzulensi feladatok ellátásában. Megállapítható volt, hogy a vállalkozások közel a fele szívesen venne részt közös munkában, ugyanakkor több mint 10 százalék elzárkózott a lehetőségtől illetve 40 %-a kitérő választ adott. A hallgatók természetesen a saját gyakorlási és elhelyezkedési esélyeikre is rákérdeztek, közel 20%-ban legalább gyakorlati munkára szívesen fogadnák őket. Sajnos a munkaerő-piac nem kecsegtet nagy felvevőképességgel, ezért a hallgatók konkrét ajánlatokról nem tudtak beszámolni. A kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a kis-, közép- és nagyvállalatok mindegyike használ informatikai rendszereket és internetes hálózatot függetlenül attól, hogy milyen tevékenységet végez. Kutatásunk független volt a vállalkozás tevékenységétől, és nyitottak voltunk bármilyen vállalat közreműködését elfogadni. A nemzetközi cégek leányvállalatainak többsége nyitottnak bizonyult az együttműködésre, bár sok nagyvállalat már kapcsolatot épített ki más egyetemmel, és újabbakkal nem tervezi szoros kapcsolat kiépítését. A kisvállalkozások 13

4 aszerint döntöttek, hogy milyen előnyökkel járhatna számukra. A hallgatók véleményét abból a szempontból vizsgáltuk, hogy mennének-e szívesen az adott céghez gyakorlatra, vagy esetleg tervezik-e a munkavállalást is ott. A hallgatók véleményét nagyban befolyásolta, hogy milyen kapcsolatot alakítottak ki azzal a személlyel, aki a cégnél fogadta őket. Sokszor nem sikerült a baráti kapcsolat kialakítása, és a vártnál kevesebb, mindössze 26% menne oda gyakorlatra, ahol a felmérést végezték. A hallgatók több mint tizede semmiképpen nem menne oda dolgozni, ahol a vizsgálatot végezte. A duális oktatási rendszerhez történő illeszkedés tulajdonképpen azt jelenti, hogy az oktatási rendszernek és a gyakorlati képzést végrehajtó szervezeteknek kapcsolatot kell tartania egymással, hogy képzéseik megfelelően illeszkedjen egymáshoz. Mivel a fentiek alapján a vizsgált kis-, közép- és nagyvállalkozások mindegyike rendelkezik interneteléréssel, létrejöttének elméletileg nincs akadálya. Szükségességét az indokolja, hogy minden oktatási rendszernek az érvényességi területén más-más igazsága lehet, még akkor is, ha érvényességük területei átfedik egymást, és az eredmények látszólag ellentmondanak is egymásnak. Az oktatási rendszer ilyen irányú átalakítása szükségessé teszi a távoktatási rendszerek fejlődését is. A távoktatási rendszereknek ki kell emelkednie az iskola köréből, és be kell integrálódnia a gyakorlati életbe a duális rendszer céljaival összhangban. Vizsgálataink alapján összességében megállapítható, hogy olyan skálafüggetlen oktatási hálózat kialakulásának van esélye, amelynek célja a tudás minél hatékonyabb megszerzése, és amelyben egyetemi oktatók, gyakorlati szakemberek és diákok egyaránt részt vesznek, és a csatlakozásuk önkéntes. V. SKÁLAFÜGGETLEN E-LEARNING PORTÁLOK Napjainkban a hagyományos e- learning keretrendszerek (LMS) elterjedését követően egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a portfolió- központú PLE (personal learning environment) rendszerek [4]. Amíg az LMS rendszerek jellemzően intézményi funkciókat támogató, oktató centrikus, formális, rugalmatlan architektúrájú zárt rendszerek, és elsődleges szerepük a tartalommenedzselésben rejlik, addig a PLE rendszerek nyitottak, elsősorban a tanulói feladatokat támogató, szabad architektúrával rendelkező, rugalmas rendszerek, ezáltal sokkal inkább megfelelnek azoknak az elvárásoknak, amit egy organikus tanulásszervezési forma igényel. Nem véletlen a népszerűségük, hiszen a web2-es eszközök tanulásban betöltött egyre nagyobb szerepe is ezt az irányt erősíti. Ettől függetlenül minden intézménynek szüksége van egy jól működő LMS rendszerre, mely megadja a szervezett oktatás stabil kereteit. A jövőben várhatóan tovább bővülnek, színesednek a PLE funkciókat felmutató rendszerek, és az intézményesült oktatásban a két rendszer egyfajta szimbiózisának lehetünk majd szemtanúi. A PLE megjelenése az LMS rendszeren belül egyfajta ablaknyitást jelent az intézmény oldaláról a külső környezet felé, így az oktatási intézmények nem egyfajta megközelíthetetlen várakként magasodnak majd ki a környezetükből, hanem világítótoronyként funkcionálhatnak, időbeli és térbeli korlátok nélkül. A hálózatok tudománya axiomatikus rendszer, azonban a XX. század internetes forradalma időnként megkérdőjelezi ezt az állítást. A skálafüggetlen hálózatok fogalma a XX. század derekán a terrorizmus általi fenyegetettség kapcsán került előtérbe. Barabásiék számos tudományos publikációban vizsgálták a skálafüggetlen hálózatok kialakulásának indokait, jellemzőit és paramétereit, amivel hatalmas előrelépést jelentettek a hálózatok vizsgálatával foglalkozó tudományos problémák megoldásában [1]. Skálafüggetlennek tartjuk a hálózatot, ha fokszám eloszlása hatványfüggvényt követ, azaz ha megfigyelhetőek csomópontok (node-ok), melyeknek kiemelkedően magas a fokszáma. A duális képzés sikeres megvalósításának feltétele, hogy megfelelő számú csomópont jöjjön létre a különböző képzési területeken a cégek és az oktatási intézmények között. A megfelelő szám alatt azt értjük, hogy az önkéntesen vállalt hálózati csatlakozás tetszőleges számú csomópont hiányában is működőképes maradjon. Érdekes módon a skálafüggetlen hálózatokban a gráfelméleti kritikus szám megléte a hálózat szétesésére nem áll fenn, valamint minden csomópont maga dönti el, hova és mikor kapcsolódik; így önszerveződő e-learning hálózatról beszélhetünk. A skálafüggetlen oktatási hálózatok esetében ezeken a jellemzőkön kívül az is igaz, hogy a csomópontokat egy közös tudományos cél kapcsolja öszsze. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a cél a megfelelő szakmai, gyakorlati és elméleti ismeretekkel rendelkező munkaerő képzése. Dr. Seres György kezdeményezésére több oktató saját skálafüggetlen hálózat kialakításába kezdett 2008 után. Legalább 6 oktatói portál alakult ki, amelyen az élethoszszig tartó tanulástól az oktatási hálózatok működtetésén át az oktatott tantárgyak és kutatási területekhez való csatlakozás lehetősége nyílt meg. A kisméretű robotikai eszközök kutatása, a klasztertípusú informatikai hálózatok kutatása, a katonai célú, akár terepi célú hálózatok vizsgálata szintén lehetővé vált. Ezek Moodle e-learning keretrendszerben létrehozott kurzusokként kerültek megvalósításra. A kurzusok szinkronban vannak az adott oktatási intézmény megfelelő szakjain tanuló BSc/BA szakos hallgatók tananyagaival [7][8]. Másik fontos eleme a rendszernek a közös online munka lehetősége, például a közös, valós idejű dokumentumszerkesztés. Nem csupán a dokumentumok felhelyezése és megosztása révén az elérhetővé tétel a funkciója, hanem az együttgondolkodást, alkotó munkát támogató közös szerkesztés lehetősége is segít a megszerzett ismeretek feldolgozásában a hallgatói csoportban. Több szem többet lát, több gondolat új gondolatokat szül. Ilyen formán hamarabb és nagyobb valószínűséggel kap választ a hallgató az egyéni problémájára, mintha egy nagy előadóban, több száz hallgatótársa előtt kellene kérdeznie. Egy hagyományos képzésben valódi kontaktelőadáson nem biztos, hogy van idő, lehetőség az egyéni kérdések megválaszolására, arról nem is beszélve, hogy gátat szabhat a kérdésfeltevésnek az, hogy nem biztos, hogy mindenkit érdekel az adott egyéni probléma. A skálafüggetlen oktatási hálózatban egy magyarországi, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező skálafüggetlen hálózat alakult ki, amelynek kezdetben egy központi csomópontja és 3 kapcsolata volt, majd ez minden csomópont esetében megsokszorozódott az idő függvényében, és az elmúlt 5 évben a kapcsolataink száma az önszerveződés következtében rohamosan nőtt. Megfigyelésünk alapján a kapcsolataink száma az 1000-et is meghaladja, és a kialakult hálózat célja az oktatás vagy a tanulás. Mivel szélesedett az IT technológia, így fejlődött a kapcsolattartás mód- 14

5 ja. Azt tapasztaltuk, hogy a kapcsolattartás formáit meghatározza a kapcsolat dimenziója is. (A kapcsolat dimenziója alatt a kapcsolatnak azt a jellemzőjét értjük, amelyik leírja a kapcsolat típusát.) Párhuzamosságot véltünk felfedezni a hálózat felépítése, struktúrája, valamint a fraktalizáció, illetve a Bolyai geometria elvei között. A kezdeti hálózatból tudományos oktatási tanulási hálózat alakult ki, amelynek eredményei doktori védések, tudományos publikációk, újabb oktatási hálózatok kialakulása, valamint a csomópontok között szoros tudományos együttműködés. Az együttműködés dimenziói a közös tudományos publikációktól és konferenciarészvételtől, közösen létrehozott távoktatási modellektől a folyamatos online kapcsolaton át a tankönyvek és weboldalak létrehozásáig terjedt ki, amely átfogja a tanításitanulási folyamat minden területét. A tanító-tanuló rendszerben az oktató és a diák között kialakul egy kapcsolat. Ha az oktatási rendszert hálózatként fogjuk fel, akkor a hálózatban minden résztvevő, legyen az tanár vagy tanuló, egy-egy csomópontot jelent (node). Nyílván a tanárok több hallgatót oktatnak, ezért ők kiemelt szerepet játszanak, és hubokként is felfoghatók. Kapcsolat alatt azt értjük, hogy az egyik csomópontból a másik elérhető. A skálafüggetlen e-learning rendszerben ezért kapcsolat alatt nem egy konkrét kapcsolatot értünk, hanem a kapcsolatnak többféle megvalósulási formáját, ami a valós életben az egyik pontból a másik elérésének valamilyen módját ( , telefon, felhőalkalmazás, Skype stb.) jelenti. Előfordulhat, hogy a skálafüggetlen e- learning rendszer nem túl kiterjedt, vagy az oktatók, tanulók, szakemberek száma kevés. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hálózatokat az ismeretek megszerzésének szükséglete tartja életben, és az információ=hatalom tapasztalata, ami a szoros munkához jutási versenyben előnyt jelenthet. Az oktatási célú skálafüggetlen hálózatok esetében megállapítható, hogy a kisvilágok egymással kapcsolatot létesíthetnek, és a kisvilágok jellemző tulajdonsága a tanítás-tanulás-gyakorlat szerzés rendszere. A skálafüggetlen oktatási hálózatok csomópontjai körül adott minták térképezhetők fel attól függően, hogy a csomópontok milyen társadalmi szervezet részei. Kialakulhatnak kis-, közép vagy nagyvállalkozások által működtetett oktatási hálózatok, akárcsak a Microsofté, a National Instruments-é. VI. ÖSSZEGZÉS A szerzők jelen cikkben felhívták a figyelmet arra, hogy az új generációs, intelligens eszközök használatának lehetősége új, változó körülményeket teremt a gyorsan változó tanítási-tanulási rendszereknek és a XXI. század oktatási szervezetei technológiai igényeinek. A tanulás környezeti elemeit, infrastruktúráját tekintve meghatározóvá válik az internet és a hálózati felépítés, ami merőben új ismeretszerzési technikát, módszertant hoz magával. Vizsgálataink alapján összességében megállapítható, hogy olyan skálafüggetlen oktatási hálózat kialakulásának van esélye, amelynek célja a tudás minél hatékonyabb megszerzése, amelyben egyetemi oktatók, gyakorlati szakemberek és diákok egyaránt részt vesznek, és a csatlakozásuk önkéntes. Jelen tanulmányban világosan rendszereztük a skálafüggetlen e-learning hálózatokat, rövid összefoglalást nyújtva és példákat hozva gyakorlati alkalmazásukra. A példaként bemutatott skálafüggetlen oktatási hálózatok tulajdonságainak a szerzők hangsúlyozzák ezen hálózatok fontosságát. A SZERZŐK Tibenszkyné Fórika Krisztina 2002 óta oktat a felsőoktatásban. Jelenleg az Óbudai Egyetem Mechatronikai Intézetében ban elnyerte a Nemzeti Kiválóság program ösztöndíját a Katonai célú tudományos klaszter létrehozása és skálázhatóságának vizsgálata című pályázattal. Kutatási területei: hálózatok vizsgálata, Big Data problematikájának kutatása, Oktatás hatékonyságát segítő informatikai és döntéstámogatási módszerek elemzése. Kis Márta 2000 óta oktat felsőoktatásban. Jelenleg a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF), Módszertani Intézetének vezetője. BKF GeoGebra Intézetének vezetője. GEOMATECH projekt képzési csoportjának pedagógiai vezetője. Gazdasági matematika és informatika tantárgyakat oktat. Kutatási területe: skálafüggetlen e-learning hálózatok, számítógéppel támogatott matematika oktatás, web2-es eszközök alkalmazása az oktatásban. IRODALOMJEGYZÉK [1] Gy. Seres, I. Miskolczi, P. Szegediné Lengyel, K. Fórika, P. Gerő: Teszteljük a teszteket avagy az interaktív ismeretellenőrzés néhány professzionális lehetősége az e-learningben, 2010 [2] Jones et al., Networked learning a relational approach: weak and strong ties, Journal of Computer Assisted Learning, pp [3] B. Komenczi: Az E-learning lehetséges szerepe a magyarországi felnőttképzésben, Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest, 2006 [4] Z. Kulcsár, Az integratív e-learning felé. doc/ /az-integrativ-e-learning-fele, 2008 [5] A.Barabási: Behálózva, Helikon, 2008 [6] 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról [7] ( ) [8] ( ) [9] I. Béres, I. Licskó, M. Kis, T. Magyar: Web-alapú projekt módszer alkalmazása a BKF-en, Annales BKF, 2011 [10] GeoGebra tananyag portál: ( ) [11] GEOMATECH portál: ( ) [12] J. Travers and S. Milgram. An experimental study of the small world problem. Sociometry, 32: ,