Országos kompetenciamérés 2013 Feladatok és jellemzőik. szövegértés 8. évfolyam

Átírás

1 213

2

3 Országos kompetenciamérés 213 Feladatok és jellemzőik szövegértés 8. évfolyam Oktatási Hivatal Budapest, 214

4

5 8. ÉVFOLYAM A KOMPETENCIAMÉRÉSEKRŐL 213 májusában immár tizedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre, amelyen minden 6., 8. és 1. évfolyamos tanuló részt vett, és amelynek célja a diákok szövegértési képességeinek és matematikai eszköztudásának a feltérképezése. A kompetenciamérés eredményeiről minden telephely, iskola és fenntartó jelentést kap, amelynek segítségével elhelyezheti magát az országos képességskálán, és összehasonlíthatja eredményeit a hozzá hasonló telephelyeken, iskolákban és fenntartónál tanuló diákok eredményeivel. Emellett az iskolák egyéni elemzéseket is készíthetnek, ennek segítségével kérdésenként is elemezhetik az eredményeket. Az Országos kompetenciamérés 213 Feladatok és jellemzőik kötetek célja Az a szándékunk, hogy az iskola eredményeit bemutató grafikonok mellett a lehető legteljesebb mértékben megismertessük a tanárokat, intézményvezetőket és oktatáspolitikusokat a mérésben rejlő lehetőségekkel, és az eredmények helyes interpretálásához minél alaposabb segítséget biztosítsunk. E célt szolgálja a kompetenciamérés 2 elején megjelent Tartalmi kerete, 1 valamint az Országos kompetenciamérés 213 fenntartói, iskolai és telephelyi jelentései, amelyek megtekinthetők a illetve a honlapon. A feladatokat bemutató kötetek célja az, hogy megismertessék a tanárokat az egyes feladatok mérési céljaival és statisztikai paramétereivel. A diákok feladatonkénti eredményeit elemezve a tanárok képet kaphatnak arról, hogy diákjaik milyen problémákkal, hiányosságokkal küzdenek, melyek azok a területek, amelyekre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a jövőben, és milyen fejlesztési feladatokkal kell megbirkózniuk. A feladatokat tartalmazó kötetek az országos eredmények bemutatásával mindehhez keretet és viszonyítási pontokat nyújtanak. A kötetből kiderül, hogy mely feladatok okozták a legtöbb gondot a diákoknak, melyek esetében választottak sokan valamilyen tipikusan rossz választ, és melyek nem okoztak problémát a diákok többségének. A kötet felépítése Ez a kötet a 213. évi Országos kompetenciamérés 8. évfolyamos tesztfüzetének szövegértésfeladatait (itemeit) tartalmazza. Az itemek olyan sorrendben találhatók a kötetben, ahogyan az A) tesztfüzetben szerepeltek. A kötet végén található mellékletben táblázatos formában is feltüntettük az itemek jellemzőit. A kötetben minden egyes itemről a következő információk szerepelnek: A kérdés (item), ahogyan a tesztfüzetben szerepelt. Az item javítókulcsa. A mérési cél: az item besorolása a Tartalmi keretben rögzített csoportosítási szempontok alapján; rövid leírás arról, hogy pontosan milyen műveleteket kell a diáknak elvégeznie az item helyes megválaszolásához. 1 Balázsi Ildikó Felvégi Emese Rábainé Szabó Annamária Szepesi Ildikó: OKM 26 Tartalmi keret. sulinova Kht., Budapest, 26. 3

6 SZÖVEGÉRTÉS Az item statisztikai jellemzői: 2 az item tesztelméleti paraméterei (a kérdés nehézsége és meredeksége, valamint kétpontos item esetén a lépésnehézségek); feleletválasztásos feladatok tippelési paramétere; az item nehézségi szintje; az egyes kódok előfordulási aránya; az item lehetséges kódjainak pontbiszeriális korrelációja; az item százalékos megoldottsága országosan és településtípusonként, valamint az egyes tanulói képességszinteken. Képességszintek a 8. évfolyamos szövegértésteszt esetében Az adatok elemzésében fontos szerepet játszanak a szakmai és statisztikai szempontok alapján meghatározott képességszintek. Ezek segítségével a tanulókat képességük szerint kategóriákba sorolva képet tudunk adni arról, hogy milyen képességeket tudhatnak magukénak a szintbe tartozók, és mi az, amiben elmaradnak a magasabb szinten található tanulóktól. A képességszintek kialakításának statisztikai hátterét az 1. melléklet mutatja be. Képességszint A képességszint alsó határa A szintet elérő tanulók képességei. 111 a szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, implicite megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása és összekapcsolása a figyelmet erő sen elvonó tartalmi elemek között eligazodva, a szöveg típusától, témá jától, terjedelmétől függetlenül; közvélekedéssel ellentétes, az elvárttal szembehelyezkedő információk visszakeresése egy szereplő valódi és színlelt attitűdje közötti különbségtétel; több esemény sor időrendjének helyreállítása; a tartalmi elemek közötti logikai kapcsolatok felismerése különböző retorikai célú és formátumú szövegek között; egy szöveg változatainak rangsorolása egy állandósult szókapcsolat alkalmazhatósági kontextusának azonosítása; a nyelvi elemek elhagyásán alapuló retorikai alakzatok felismerése; a poetizált nyelvhasználat konkrét példáinak magyarázata; a közlésmód jelentésmódosító szerepének magyarázata; a szövegszervező tartalmi elemek működésének magyarázata Egy meghatározott szempont alapján, a szövegben (vagy több szövegben) szereplő információk és kategóriák kapcsolatrendszerét átlátva, a szövegben mélyen beágyazott információk azonosítása és összekapcsolása; implicite megfogalmazott információk azonosítása a figyelmet erősen elvonó tartalmi elemek között eligazodva az ellentmondás felismerése egy szereplő viselkedésében; a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegváltozatok közös elemeinek felismerése; a szöveg tartalmi elemei közötti kijelentés-érv viszony felismerése, a probléma-megoldás viszony magyarázata a szövegben alkalmazott speciális jelrendszerek működésének magyarázata; a kétértelműség vagy szójáték nyelvi alapjainak magyarázata; a szöveg stiláris vagy tartalmi jellemzőinek egy adott céllal való megváltoztatásával kapcsolatos állásfoglalás; az olvasó előismereteire alapozó figyelemfelhívó jellegű címadás felismerése 2 A statisztikai jellemzők képzési szabályait az 1. melléklet ismerteti. 4

7 8. ÉVFOLYAM Képességszint A képességszint alsó határa A szintet elérő tanulók képességei a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; félrevezető információ kiszűrése adott szempont alapján; a szövegben mélyen beágyazott, főszövegen kívül eső, vagy a megszokottól ellentétes helyen szereplő információk visszakeresése a szereplők attitűdjei közötti különbségek magyarázata, egy szereplő szándékaira vagy állapotára utaló nyelvi és tartalmi jelek azonosítása; a szöveg tartalmi elemei és a mindennapi élet tapasztalatai közötti különbségek magyarázata; a szöveg egy részletében leírt időrend helyreállítása; iskolai jellegű háttértudás alkalmazása a szöveg tartalmi elemei közötti kapcsolatok azonosításában; a szövegben megfogalmazott feltételeket teljesítő példák azonosítása; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata a szöveg célközönségének felismerése; egy szövegrészlet strukturális szerepének magyarázata; a szöveg hitelességével kapcsolatos tartalmi elemek magyarázata; a kétértelmű, több jelentésű tartalmi elemek feloldása; a bibliográfiai rendszer felismerése és alkalmazása; értékítélet alkotása a mindennapi élettől távoli témájú szöveg tartalmi-stilisztikai jellemzőivel kapcsolatban a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; félrevezető információ kiszűrése a szereplők szándékai közötti különbség felismerése, a szereplők motivációinak magyarázata; a szöveg információi és a mindennapi élet egy speciális vetülete közötti különbség felismerése; következtetés levonása a szöveg és a mindennapi élet információinak integrálásával figyelmet elvonó információk között eligazodva; a szöveg időrendjének helyreállítása; egy történet két változata közötti hasonlóság, és a szöveg tartalmi elemei között az elvárások ellenére fennálló hasonlóság felismerése; a szöveg tartalmi elemei közötti kategória-elem viszony felismerése egy szövegrészlet céljának felismerése; a szövegben alkalmazott speciális jelrendszerek működésének felismerése; a szöveg szerkezetének és fő tartalmi egységeinek felismerése; az ismétlés és a hasonlat szerepének magyarázata; értékítélet alkotása a szöveg egy tartalmi vagy stilisztikai eleméről, és ennek magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával; a gúny tárgyának felismerése; idegen kifejezés jelentésének felismerése; a cím magyarázata 5

8 SZÖVEGÉRTÉS Képességszint A képességszint alsó határa A szintet elérő tanulók képességei a szövegben explicite megfogalmazott, több feltételnek megfelelő információk visszakeresése a szereplők közötti viszony magyarázata, a szereplők motivációinak felismerése; egyszerű következtetés levonása a szöveg és a mindennapi élet információinak integrálásával; a szöveg részletei közötti különbség vagy hasonlóság felismerése; a szöveg időrendje előtt lejátszódó események kikövetkeztetése; egy következtetés alapját jelentő tartalmi elem felismerése a szöveg céljának felismerése; a szöveg célját hangsúlyozó vagy tartalmát kiegészítő illusztráció felismerése; értékítélet alkotása a szöveg egy tartalmi eleméről; egy hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése; a szöveg egy részletének címmel való összefoglalása; a szerzői álláspont azonosítása a szövegben explicite megfogalmazott információ visszakeresése, és különbség felismerése a szöveg információi és a mindennapi élet közötti egyszerű kapcsolat felismerése, a szereplők közötti egyszerű kapcsolat felismerése, a szöveg eseményeinek lineáris időrendjében való eligazodás; a szöveg egységei közötti kérdés-felelet viszony felismerése egy szövegrész témájának, a hagyományos történetmesélési eszközöknek és a meggyőzés szándékának felismerése; állandósult szókapcsolat alkalmi jelentésének felismerése a szövegben kiemelt vagy többször előforduló információ visszakeresése az elbeszélés alapvető tér- és időbeli körülményeinek kikövetkeztetése, a szöveg két tartalmi eleme közötti egyszerű kapcsolat felismerése a szövegben explicite megfogalmazott fő gondolatmenet vagy téma felismerése, alkalmi szókapcsolat jelentésének felismerése 6

9 8. ÉVFOLYAM A 8. évfolyamos szövegértésteszt általános jellemzése A teszt általános jellemzői A felmérés tesztfüzeteit a Tartalmi keretben megfogalmazott szempontok szerint állítottuk össze. A felmérést minden 6., 8. és 1. évfolyamos diák megírta, majd 8. évfolyamon a központi elemzés elkészítéséhez minden intézmény minden tanulójától összegyűjtöttük a kitöltött tesztfüzeteket. Az 1. táblázat azt ismerteti, hogy a tesztfüzetben milyen arányban szerepelnek a tartalmi keretben definiált gondolkodási műveletekhez és tartalmi területekhez tartozó feladatok. A 2. táblázat a teszt értékelése során kapott néhány alapvető jellemzőjét mutatja be (a 2. táblázatban az értékelés során törölt feladatok nem jelennek meg). Művelettípusok Kapcsolatok, Információvisszakeresés összesen Szövegtípus összefüggések Értelmezés Szövegtípusok felismerése Elbeszélő 8 22 Magyarázó 8 22 Dokumentum 6 2 Művelettípus összesen táblázat: A feladatok megoszlása a gondolkodási műveletek és szövegtípusok szerint a 8. évfolyamos szövegértéstesztben Az értékelésbe vont itemek száma 64 A központi elemzésbe bevont kitöltött tesztfüzettel rendelkező 88 tanulók száma Cronbach-alfa, Országos átlag (standard hiba) 1555,462 (,56) Országos szórás (standard hiba) 18,22 (,383) 2. táblázat: A 8. évfolyamos szövegértésteszt néhány jellemzője

10 SZÖVEGÉRTÉS A feladatok megoszlása a képességskálán Az 1. ábra az itemek és a diákok megoszlását mutatja a képességskálán. Az ábrán a feladatok nehézségi szintjeit és a diákok képességszintjeit is feltüntettük. Láthatjuk, hogy a mérésben könnyű és nehéz feladatok egyaránt találhatók, az itemekkel igyekeztünk minél szélesebb tartományban lefedni a képességskálát. Ily módon a kiemelkedően tehetséges és a gyenge diákokat is megbízhatóbban tudjuk elhelyezni a képességskálán. Standardizált képességpont OI2114 OI211 OF OH63 OH65 OF OI2118 OJ121 1 OJ122 OF1414 OF161 OI2112 OF281 OH613 OH6 OJ1216 OF14 OF1415 OF146 OF141 OF1416 OF1613 OF1413 OJ1212 OF145 OF1412 OF164 OH66 OJ1218 OJ128 OF2813 OJ123 OF28 OI216 OJ1213 OJ12 OF1615 OF1611 OF161 OI211 OF1411 OI2115 OI211 OJ121 OF2814 OH61 OI211 OF16 OJ122 OH614 OF142 OF2815 OJ121 OH612 OH64 OF28 OF285 OF281 OF165 OJ125 OF143 OF283 OF288 OF Adott nehézségű feladatok Adott képességpontot elért diákok száma 1. ábra: Az itemek és diákok megoszlása a képességskálán, 8. évfolyam, szövegértés 8

11 8. ÉVFOLYAM A FELADATOK ISMERTETÉSE

12 SZÖVEGÉRTÉS Mióta fürödnek az emberek? A következő oldalakon egy ismeretterjesztő írást találsz a fürdés történetéről. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá tartozó kérdésekre! Mióta fürödnek az emberek? A tisztasági fürdőnek változatos és nagyon érdekes története van. Ötezer esztendős fürdőkultúráról beszélnek az Indus folyó melletti Mohendrso- Daro romjai. Egy fürdő maradványait is megtalálták, 13 méter nagyságú medencével, melyet oszlopsor választott el a kabinoktól. A krétai palotákban fürdőszobát és fürdőkádat találunk. Az antik fürdőkultúrát a rómaiak a világ birodalom minden zugába elvitték, a provincia 1 minden városában megtalálhatók a nyilvános fürdők. Róma városában hatalmas, fényűzően berendezett fürdők mint pl. Caracalla vagy Diocletianus thermái 2 szolgálták a lakosság tisztálkodását, szórakozását, sőt művelődését is. A hideg, langyos, meleg medencéken, gőzfürdőkön kívül sportcsarnokok, könyvtárak is csatlakoztak a pompás fürdőépületekhez, melyeket mozaikok, falfestmények, szobrok díszítettek. A Római Birodalom bukása után eltűnnek a luxusfürdők, de még a sötét évszázadokban sem hiányzik a tisztálkodás igénye. Tudunk a hun és avar fejedelmek fürdőiről; az óbolgárokról feljegyzik, hogy naponta fürödtek; a bizánci császárok pedig, ha útra keltek, bőrmedencés magyar fürdőt és fürdősátrat vittek magukkal. A középkori várakban fából készült kádakban, dézsákban tisztálkodtak az emberek; a városokban pedig fürdőházak nyíltak, ahol a fürdősök, borbélyok borotváltak, köpölyöztek 3 is. A fürdőházaknak meglehetősen rossz hírük volt, bezárásukra azonban mégsem erkölcsi megfontolásokból került sor, hanem azért, mert a járványokat terjesztették a közös fürdők. Ebből aztán sokan azt a következtetést vonták le, hogy a fürdés, mint olyan, egészségtelen. A higiéniai 4 mélypontot Európa a század ban érte el. 164-ben jelent meg egy igen elterjedt illemtan, melyben szó szerint ezt olvashatjuk: Néha elmehetünk a fürdősökhöz, hogy testünk tiszta legyen, s naponként fáradságot vehetünk magunknak ahhoz, hogy megmossuk kezünket. Majdnem olyan gyakran mossuk meg arcunkat is. XIV. Lajos napi toalettje 5 abból állt, hogy reggel parfümbe mártott kendővel letörölte arcát, s egy nemesúr néhány csepp rózsavizet öntött a kezére. XV. Lajos korában a versailles-i palotában végzett munkálatok során egy befalazott helyiségre bukkantak, amelyben egy fürdőkád állt. Nem tudván mit kezdeni a díszes medencével Pompadour márkinő utasítására átalakították szökőkútnak. 1 Meghódított terület, tartomány 2 Caracalla és Diocletianus római császárok voltak, akik egy-egy fürdőt (thermát) építtettek. 3 Salakanyagok eltávolítása 4 Egészségi, tisztasági 5 Szépítkezés, tisztálkodás 1

13 8. ÉVFOLYAM De hogy magyar történeti adalékokkal is szolgáljunk e furcsa tisztaságiszonnyal kapcsolatban, bemutatunk egy részletet Bethlen Miklós önéletírásából. Íme, hogyan vélekedett egy magyar főúr, ez az igen képzett, kitűnő férfi a 1. században: Ritkán fürödtem, kivált hideg vízben; lábamat két hétben, néha minden héten mosattam, számat reggel, ebéd és vacsora után mindenkor, és gyengén a kezemet is hideg vízzel mostam; kezemet gyakran, de orcámat hacsak valami por, sár vagy valami gaz nem érte sohasem mostam, hanem a borbély, mikor hetenként rabságomig a szakállamat elborotválta. A fejemet talán 25 esztendeje van, hogy meg nem mosták. Ismeretes a törökök fürdőkultúrája; náluk a mosdás, fürdés vallási előírás volt. Budának a középkorban is látogatott hévizeit ők építették ki kupolás fürdőkké. Érdekes azt is megemlíteni, hogy a dölyfös bécsi Hofburgban 6 nem volt fürdőszoba addig, amíg Erzsébet királyné ki nem könyörögte felséges férjétől, Ferenc József császártól ezt a kiváltságot a maga számára. A berlini császári palotában pedig még rosszabb volt a helyzet. Ha I. Vilmos császár fürödni akart mégpedig őfelsége minden héten egyszer megengedte magának ezt a luxust, a közeli Hotel Adlonból hozatta át a palotába a bádog fürdőkádat. 6 Bécsi császári palota A szöveg főbb jellemzői: A magyarázó típusú szöveg a higiénés szokásokat mutatja be röviden az ókortól a XX. század elejéig, kiemelve néhány, ma már furcsának tűnő régi szokást. Mióta fürödnek az emberek? Írj ki a szövegből HÁROM olyan dolgot, amely a római fürdőépületeket díszítette! of of143 Mióta fürödnek az emberek? Honnan tudunk az óbolgárok tisztálkodási szokásairól? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! Afeljegyzésekből Bkódexekből Cmozaikokból Dónéletírásokból 11

14 SZÖVEGÉRTÉS of142 1 of143 1/33. FELADAT: MIÓTA FÜRÖDNEK AZ EMBEREK? OF142 Mióta fürödnek az emberek? Írj ki a szövegből HÁROM olyan dolgot, amely a római fürdőépületeket díszítette! JAVÍTÓKULCS OF142 Mióta fürödnek az emberek? Írj ki a szövegből HÁROM olyan dolgot, amely a római fürdőépületeket díszítette! 1-es kód: A tanuló visszakeresi a kért információt, és mindhárom díszítőelemet megnevezi. Mióta fürödnek Mozaikok, az emberek? falfestmények, szobrok. Honnan tudunk az Mozaik, óbolgárok festmény, tisztálkodási szobor. szokásairól? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! -s kód: Afeljegyzésekből Helytelen vagy hiányos válasz. A válasz csak kettő vagy kevesebb helyes elemet tartalmaz. Bkódexekből Cmozaikokból Mozaik, festmény. Pompa. Dónéletírásokból Könyvtár. Sportcsarnok, medence Caracalla, Diocletianus, thermái. Lásd még: X és -es kód. OF143 Honnan tudunk az óbolgárok tisztálkodási szokásairól? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! Helyes válasz: A OF145 Milyen volt Bethlen Miklós a szerző szerint? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! Helyes válasz: D OF146 Melyik testrészét mosta meg legritkábban Bethlen Miklós a szöveg szerint? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! Helyes válasz: D 12

15 8. ÉVFOLYAM A kérdés besorolása Szövegtípus: Gondolkodási művelet: Magyarázó Információ-visszakeresés A feladat leírása: A tanuló visszakeresi a kért információt, és saját szavaival válaszol. A tanulók háromnegyede helyesen válaszolt a feltett kérdésre. A feladat statisztikai paraméterei Becslés Standard hiba (S. H.) Standard meredekség,2,14 Standard nehézség ,3 Nehézségi szint 3 Lehetséges kódok 1 x Pontozás Az egyes kódok előfordulási aránya (%) 5,6,3, -,3 -,6 -,3,38 -, Az egyes kódok pontbiszeriális korrelációi Százalékos megoldottság Településtípus Tanulói % S. H. képességszintek % S. H. Teljes populáció 5,8,13 1. szint alatt 1, 1,44 Főváros 81,2,34 1. szint 33,3,85 Megyeszékhely 8,6,2 2. szint 51,,41 Város 5,,22 3. szint 6,8,3 Község,4,25 4. szint 8,,2 5. szint 88,4,24 6. szint 4,5,24. szint 8,4,2 13

16 -s kód: Helytelen vagy hiányos válasz. A válasz csak kettő vagy kevesebb helyes elemet tartalmaz. SZÖVEGÉRTÉS Mozaik, festmény. Mióta Pompa. fürödnek az emberek? of143 Honnan Könyvtár. tudunk az óbolgárok tisztálkodási szokásairól? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! Sportcsarnok, medence Caracalla, Afeljegyzésekből Diocletianus, thermái. 2/34. FELADAT: MIÓTA FÜRÖDNEK AZ EMBEREK? OF143 Lásd még: X és -es Bkódexekből kód. Cmozaikokból OF143 Dónéletírásokból Honnan tudunk az óbolgárok tisztálkodási szokásairól? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! JAVÍTÓKULCS Helyes válasz: A OF145 Milyen volt Bethlen Miklós a szerző szerint? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! Helyes válasz: D OF146 Melyik testrészét mosta meg legritkábban Bethlen Miklós a szöveg szerint? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! Helyes válasz: D 14

17 8. ÉVFOLYAM A kérdés besorolása Szövegtípus: Gondolkodási művelet: Magyarázó Információ-visszakeresés A feladat leírása: A tanuló visszakeresi a kért információt a szövegből, majd a négy válaszlehetőség közül megjelöl egyet. A feladat statisztikai paraméterei Becslés Standard hiba (S. H.) Standard meredekség,31,16 Standard nehézség ,3 Nehézségi szint 2 Lehetséges kódok x Pontozás Az egyes kódok előfordulási aránya (%),6,3, -,3 -,6,38 -,1 -,25 -,1 -,4 -, Az egyes kódok pontbiszeriális korrelációi Százalékos megoldottság Településtípus Tanulói % S. H. képességszintek % S. H. Teljes populáció 85,,12 1. szint alatt 3,1 1,55 Főváros 8,3,31 1. szint 4,,3 Megyeszékhely 88,6,26 2. szint 63,,52 Város 84,3,1 3. szint,,31 Község 81,,23 4. szint 8,,21 5. szint 5,,16 6. szint 8,,1. szint,5,15 15

18 Sportcsarnok, medence Caracalla, Diocletianus, thermái. SZÖVEGÉRTÉS Lásd még: X és -es kód. 3/35. FELADAT: MIÓTA FÜRÖDNEK AZ EMBEREK? OF145 Mióta fürödnek az emberek? of145 Milyen volt Bethlen Miklós a szerző szerint? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! Honnan tudunk az óbolgárok tisztálkodási szokásairól? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! Akatonás OF143 OF145 of146 Bgőgös Helyes válasz: A Cdúsgazdag Dművelt Milyen volt Bethlen Miklós a szerző szerint? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! JAVÍTÓKULCS Mióta fürödnek az emberek? Melyik Helyes válasz: testrészét D mosta meg legritkábban Bethlen Miklós a szöveg szerint? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! OF146 Melyik testrészét AAz arcát. mosta meg legritkábban Bethlen Miklós a szöveg szerint? Satírozd be a helyes válasz BA kezét. betűjelét! CA lábát. Helyes válasz: D DA haját. of Mióta fürödnek az emberek? Mit lehet sejteni a XIV. Lajos előtti korok tisztálkodási szokásairól a versailles-i palotában végzett munkálatok során tett felfedezésből? of Mióta fürödnek az emberek? Hasonlítsd össze az ókori és a középkori fürdőkultúrát! Említs legalább egyet-egyet, amiben hasonlítottak, illetve különböztek! 16

19 8. ÉVFOLYAM A kérdés besorolása Szövegtípus: Gondolkodási művelet: Magyarázó Információ-visszakeresés A feladat leírása: A tanuló visszakeresi a kért információt a szövegből, majd a négy válaszlehetőség közül megjelöl egyet. A feladat statisztikai paraméterei Becslés Standard hiba (S. H.) Standard meredekség,46,58 Standard nehézség 168 2,5 Tippelési paraméter,51,2 Nehézségi szint 5 Lehetséges kódok x Pontozás 1-1, Az egyes kódok előfordulási aránya (%),3, -,3 -,6 -,13 -,12 -,14,28 -,4 -, Az egyes kódok pontbiszeriális korrelációi Százalékos megoldottság Településtípus Tanulói % S. H. képességszintek % S. H. Teljes populáció 66,8,16 1. szint alatt 41,1 1,1 Főváros,6,3 1. szint 48,,84 Megyeszékhely 6,,3 2. szint 51,3,4 Város 65,,26 3. szint 56,2,33 Község 63,,31 4. szint 63,8,32 5. szint 6,1,28 6. szint,,2. szint,8,32 1

20 Cdúsgazdag Honnan Dművelt tudunk az óbolgárok tisztálkodási szokásairól? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! SZÖVEGÉRTÉS OF143 of146 OF145 OF146 of /36. FELADAT: MIÓTA FÜRÖDNEK AZ EMBEREK? OF146 Mióta Helyes válasz: fürödnek A az emberek? Melyik testrészét mosta meg legritkábban Bethlen Miklós a szöveg szerint? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! Milyen volt Bethlen Miklós a szerző szerint? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! AAz arcát. Helyes válasz: BA kezét. D CA lábát. DA haját. Melyik testrészét mosta meg legritkábban Bethlen Miklós a szöveg szerint? Satírozd be a helyes válasz betűjelét! JAVÍTÓKULCS Mióta Helyes válasz: fürödnek D az emberek? Mit lehet sejteni a XIV. Lajos előtti korok tisztálkodási szokásairól a versailles-i palotában végzett munkálatok során tett felfedezésből? of Mióta fürödnek az emberek? Hasonlítsd össze az ókori és a középkori fürdőkultúrát! Említs legalább egyet-egyet, amiben hasonlítottak, illetve különböztek! 18

21 8. ÉVFOLYAM A kérdés besorolása Szövegtípus: Gondolkodási művelet: Magyarázó Információ-visszakeresés A feladat leírása: A tanuló visszakeresi a kért információt a szövegből, majd a négy válaszlehetőség közül megjelöl egyet. A tanulók mindössze 54 százaléka válaszolt helyesen. A leggyakoribb hiba az A opció választása volt, a tanulók 28 százaléka ezt jelölte meg helyes válaszként. A feladat statisztikai paraméterei Becslés Standard hiba (S. H.) Standard meredekség,25,3 Standard nehézség 11 36, Tippelési paraméter,23,5 Nehézségi szint 6 Lehetséges kódok x Pontozás 1-1, Az egyes kódok előfordulási aránya (%),3, -,3 -,6 -,1 -,1 -,21,2 -, -, Az egyes kódok pontbiszeriális korrelációi Százalékos megoldottság Településtípus Tanulói % S. H. képességszintek % S. H. Teljes populáció 53,,18 1. szint alatt 21, 1,5 Főváros 56,3,46 1. szint 3,5,81 Megyeszékhely 55,,38 2. szint 36,8,5 Város 52,5,23 3. szint 44,3,32 Község 52,,3 4. szint 52,,34 5. szint 63,2,3 6. szint 4,2,42. szint 82,,84 1

22 DA haját. SZÖVEGÉRTÉS of of /3. FELADAT: MIÓTA FÜRÖDNEK AZ EMBEREK? OF14 Mióta fürödnek az emberek? Mit lehet sejteni a XIV. Lajos előtti korok tisztálkodási szokásairól a versailles-i palotában végzett munkálatok során tett felfedezésből? Mit lehet sejteni a XIV. Lajos előtti korok tisztálkodási szokásairól a versailles-i palotában OF14 végzett munkálatok során tett felfedezésből? JAVÍTÓKULCS 2-es kód: A válasz arra utal, hogy a XIV. Lajos előtti kor higiénikusabb volt. Mióta fürödnek Korábban az emberek? nagyobb fontosságot tulajdonítottak a tisztálkodásnak. Hasonlítsd össze Korábban az ókori és fürödtek a középkori is. fürdőkultúrát! Említs legalább egyet-egyet, amiben hasonlítottak, illetve Akkor különböztek! nemcsak parfümöztek, hanem fürödtek is. Tisztálkodtak. Korábban több fürdőt építettek. Hogy már használtak kádat. 1-es kód: A válasz arra utal, hogy a XIV. Lajos előtti korban sem szerettek már fürdeni az emberek. Azt, hogy az ottaniak nem szerettek fürdeni. Hogy az emberek nem törődtek a tisztálkodással. Nem fürödtek rendszeresen. -s kód: Helytelen vagy hiányos válasz. A befalazott helyiség egy udvar lehetett, benne szökőkúttal. Volt kád. Nem tudtak mit kezdeni a fürdőkáddal, ezért szökőkúttá alakították át. Nem ismerték a rendszeres tisztálkodást. XIV. Lajos titokban fürdött, hogy ne tudják meg. Lásd még: X és -es kód. OF141 Hasonlítsd össze az ókori és a középkori fürdőkultúrát! Említs legalább egyet-egyet, amiben hasonlítottak, illetve különböztek! 2 2-es kód: A tanuló a szöveg alapján helyesen utal a különbségekre: a római fülrdőkultúra virágzóbb/gazdagabb/magasabb színvonalú). A válasz utalhat a fürdők higiéniai viszonyainak romlására. A Római Birodalom bukása után eltűnnek a luxusfürdők, de még a sötét évszázadokban sem hiányzik a tisztálkodás igénye. A középkorban is sokan fürödtek még, de már nem voltak olyan fényűzőek a fürdők. A középkorban is voltak még fürdőházak, de nem volt olyan jó a hírük, és meg is lehetett betegedni. A középkorban már nem voltak meg azok a szép fürdők, ráadásul rossz hírük volt. Hasonlítanak a medencékben, a hideg-meleg fürdőkben, de különböznek a díszítésekben.

23 8. ÉVFOLYAM A kérdés besorolása Szövegtípus: Gondolkodási művelet: Magyarázó Kapcsolatok, következtetések A feladat leírása: A tanuló a szövegből szerzett információk alapján levonja a megfelelő következtetéseket a korabeli tisztálkodási szokásokkal kapcsolatban. A tanulók negyede válaszolt helyesen, míg 21 százalékuk csak a közvetlen történeti kapcsolatra világított rá a válaszában. A feladat statisztikai paraméterei Becslés Standard hiba (S. H.) Standard meredekség,18, Standard nehézség 15, 1. lépésnehézség lépésnehézség Nehézségi szint 6 Lehetséges kódok 1 2 x Pontozás ,6,3, -,3 -,23,15,33 -, Az egyes kódok előfordulási aránya (%) -, Az egyes kódok pontbiszeriális korrelációi Százalékos megoldottság Településtípus Tanulói % S. H. képességszintek % S. H. Teljes populáció 36,4,13 1. szint alatt 2,,43 Főváros 44,4,38 1. szint 5,,4 Megyeszékhely 41,,31 2. szint 12,8,34 Város 35,1,21 3. szint 23,6,2 Község 3,6,3 4. szint 35,4,26 5. szint 48,6,32 6. szint 63,3,43. szint 8,3,8 21

24 -s kód: Helytelen vagy hiányos válasz. SZÖVEGÉRTÉS A befalazott helyiség egy udvar lehetett, benne szökőkúttal. Mióta fürödnek Volt az kád. emberek? of141 Hasonlítsd össze Nem az ókori tudtak és a mit középkori kezdeni fürdőkultúrát! a fürdőkáddal, Említs ezért szökőkúttá legalább egyet-egyet, alakították amiben át. Nem ismerték a különböztek! rendszeres tisztálkodást. hasonlítottak, illetve XIV. Lajos titokban fürdött, hogy ne tudják meg. 1 2 Lásd még: X és -es kód. 3 Hasonlítsd össze az ókori és a középkori fürdőkultúrát! Említs legalább egyet-egyet, amiben hasonlítottak, illetve OF141 különböztek! 6/38. FELADAT: MIÓTA FÜRÖDNEK AZ EMBEREK? OF141 JAVÍTÓKULCS 2-es kód: Nem fürödtek rendszeresen. A tanuló a szöveg alapján helyesen utal a különbségekre: a római fülrdőkultúra virágzóbb/gazdagabb/magasabb színvonalú). A válasz utalhat a fürdők higiéniai viszonyainak romlására. A Római Birodalom bukása után eltűnnek a luxusfürdők, de még a sötét évszázadokban sem hiányzik a tisztálkodás igénye. A középkorban is sokan fürödtek még, de már nem voltak olyan fényűzőek a fürdők. A középkorban is voltak még fürdőházak, de nem volt olyan jó a hírük, és meg is lehetett betegedni. A középkorban már nem voltak meg azok a szép fürdők, ráadásul rossz hírük volt. Hasonlítanak a medencékben, a hideg-meleg fürdőkben, de különböznek a díszítésekben. 1-es kód: -ás kód: Lásd még: A tanuló válaszában csak hasonlóságra utal, a különbség helytelen vagy hiányos. A római korban és a középkorban is fürödtek az emberek, de később egyre kevésbé. Ugyanúgy kádban fürödtek. Helytelen vagy hiányos válasz. A középkorban már egyáltalán nem fürödtek. Sokkal több volt a járvány. Ókor: fürdőmedence. Középkor: Nagy és régi medence. X és -es kód. OF1411 Mi lett volna a megoldás járványok idején, hogy egészségesek maradjanak, de fürödjenek is az emberek? 22 1-es kód: A válasz a következő elemek EGYIKÉRE utal: a) az emberek nem fürdenek együtt; b) a fürdők vizével kapcsolatban eghészségügyi jellegű intézkedéseket vezetnek be: fertőtlenítik vagy cserélik a vizet. Az, hogy nem nyilvános helyen fürödnek. Hogy nem közösen tisztálkodnak. Egyedül fürödnek. Nem fürdőben, hanem otthon fürödnek. Saját fürdőszoba. Cseréljék a vizet.