Tisztelt Képviselő -testület!

Átírás

1 Tisztelt Képviselő -testület! májusában intézményünkben is megrendezésre került az országos kompetenciamérés. Az intézményben a mérés előtt kiképzésre kerültek a felmérésvezetők é s telephelyvezetők, akik lebonyolították a mérést az adott telephelyeken. Az érvényben lévő szabályoknak megfelelően intézményünk valamennyi telephelyére (Vörösmarty út, Vass telepi iskola, Körösladányi út és az ecsegfalvi tagintézmény) mérési biztosokat küldtek ki. Az ellenőrök feladata volt, hogy kísérjék figyelemmel a felmérés lebonyolítását és azt, mennyire szabályosan történik a mérések végzése. Az intézménybe delegált mérési biztosok szabálytalanságokat nem találtak, a mérés lebonyolítása zavartalan volt. A. 6. és 8. évfolyam munkái beküldésre kerültek és központilag javították azokat. Az eredményeket februárban tették közé a Közoktatási információs Rendszerben. A 4. évfolyam feladatait a tanítók javították ki a központi javítókulcs segítségével A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS KÉSZSÉG- ÉS KÉPESSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEI Az olvasáskészség kiépültsége. A jól működő szövegértő olvasáskritikus előfeltétele az optimálisan működő olvasáskészség, valamint a leggyakoribb 5000 szó jelentésének ismerete, mivel a köznyelvi írott szövegek szövegszavainak 96 %-a ezekből variálódik. Az olvasáskészség gyakorlottsága. A leggyakoribb 5000 szót nem silabizálással, hanem rutinszerűen tudjuk olvasni. Ebben az esetben a köznyelvi szavaknak csak 4%.t kell betűzve olvasni, ami nem zavarja az élményszerzést, a szövegértést. olvasás osztály kiépültség begyakorlottság 4. a b c d e iskolaátlag orsz. átlag

2 Az írásminőség fejlettsége. A jól működő íráskészség jól olvasható, igényes külalakú írást eredményez. Ha a tanulók a 4-5. évfolyam végéig csak a rajzoló íráskészséget sajátítják el, írásuk a gyakorlati célú használat miatt szétesik, alig olvashatóvá válik, és ilyen is marad. Az íráskészség gyakorlottsága. Az optimális gyakorlottságú, használhatóságú kiírt íráskészség az írásbeli kifejezés, közlés, fogalmazás kritikus előfeltétele. írás osztály begyakorlottság minőség 4. a b c d e iskolaátlag orsz. átlag Az elemi számolási készség kiépültsége. Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője az elemi számolási készség optimális elsajátítása. Az elemi számolási készség gyakorlottsága. A jól begyakorolt, rutinszerűen működő elemi számolási készség kritikus előfeltétele annak, hogy a bonyolultabb számolási készségeket elsajátítsuk, hogy a kézi vagy gépi számítások eredményeinek áttekintő ellenőrzésére képessé váljunk. A számírási készség kiépültsége. Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele a számírási készség optimális elsajátítása. A mértékegység-váltó készség kiépültsége Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a mértékegység-váltó készség optimális kiépülése, elsajátítása. Az összeadás készségének kiépültsége 100-as számkörben. 2

3 Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 100-as számkörbeli összeadás készségének optimális kiépülése, elsajátítása. A kivonás készségének kiépültsége 100-as számkörben. Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 100-as számkörbeli kivonás készségének optimális kiépülése, elsajátítása. A szorzás készségének kiépültsége 100-as számkörben. Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 100-as számkörbeli szorzás készségének optimális kiépülése, elsajátítása. Az osztás készségének kiépültsége 100-as számkörben. Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 100-as számkörbeli osztás készségének optimális kiépülése, elsajátítása. számolás kiépültség mértékegys.- v. összeadás kivonás szorzás osztás össz. osztály számírás 4. a b c d e iskolaátlag orsz. átlag begyakorlottság Az elemi gondolkodási képesség kiépültsége. Az elemi gondolkodási képesség teljes kiépülése, elsajátítása a gondolkodási képesség továbbfejlődésének, az eredményes iskolai tanulásnak kritikus előfeltétele. Az elemi gondolkodási képesség gyakorlottsága. Az elemi gondolkodási képesség optimális használhatóságú begyakorlottsága a gondolkodási képesség továbbfejlődésének, az eredményes iskolai tanulásnak kritikus előfeltétele. Az elemi rendszerező képesség kiépültsége. Az elemi rendszerező képesség teljes kiépülése, elsajátítása a gondolkodási képesség továbbfejlődésének, az eredményes iskolai tanulásnak kritikus előfeltétele. 3

4 Az elemi kombinatív képesség kiépültsége. Az elemi kombinatív képesség teljes kiépülése, elsajátítása a gondolkodási képesség továbbfejlődésének, az eredményes iskolai tanulásnak kritikus előfeltétele. gondolkodás kiépültség osztály rendszerezés kombinálás össz. begyakorlottság 4. a b c d e iskolaátlag orsz. átlag A negyedikes mérések képességeket, készségeket mérnek, azt, hogy a tanulók mennyire érik el azt a szintet, amit az alapozó szakasz ezen fázisában teljesíteniük kell. Tanulóink az országos átlag eredményeinek megfelelnek, bizonyos területeken fölötte van a teljesítményük, viszont néhány területen alatta. Iskolánk alsó tagozatos munkaközössége márciusban értékelte, elemezte a telephelyi jelentések alapján a tanulók teljesítményét. Meghatározta a mérési eredményekből adódó feladatokat. Célul tűzte ki, hogy törekedni kell arra, hogy azok a tanulók, akiknek teljesítménye egyes területeken az előkészítő és kezdő szakaszban vannak, minél nagyobb arányban a haladó szakaszba kerüljenek iskolai tanulmányuk eredményessége érdekében. A tanulói kódok segítségével meg tudjuk tervezni az egyéni fejlesztéseket és a tehetséggondozást. Feladatok: Tehetséggondozás: Szakkörök. Tanulmányi versenyekre felkészítés. Részvétel különböző levelező versenyeken. A kompetenciamérés eredményeinek javítása: Az alulteljesítés okainak feltárása. Háttértényezők vizsgálata. A tanulók motiválása változatos munkamódszerekkel (kooperatív. differenciált m.) Tudatos tervezés, differenciált képességfejlesztés, egyéni fejlesztés. Szövegértés fejlesztése minden pedagógusnak feladata. Matematikai képességek, készségek fejlesztése. Az elemi számolási készségek rutinná váljanak. 4

5 Gondolkodási, rendszerező képesség fejlesztése minden tantárgyban. Feladatbank használata. Napközis ellátás biztosítása: A tanulók hatékony segítséget kapnak a tanulásban. A tanulás-tanítása. Változatos munkaformák: tanulópárok, csoportos feladatmegoldás Helyes időbeosztás, tanulási sorrend. Minta a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A 6. és 8. ÉVFOLYAM ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI A felső tagozatos mérések már nem feladatspecifikusak, hanem összességében tükrözik a tanulók teljesítményét. A matematikateszt azt vizsgálja, hogy a tanulók az addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában, tehát matematikai eszköztudást mér. A szövegértési feladatok a szövegértést tantárgyközi kulturális kompetenciának tekintik, így a mindennapi életből vett szövegekben szereplő tények, összefüggések feltárását, problémák, helyzetek megoldását várják el a tanulóktól. A évi Országos kompetenciaméréstől kezdődően a szövegértés, illetve a matematika területén új, évfolyamfüggetlen skálát vezettek be, amelyen, összehasonlítható módon ábrázolható a és 10 évfolyamos tanulók szövegértés, illetve matematika eredmény. A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a évi méréstől kezdődőleg a tanulók fejlődése egyénileg követhető legyen.. A közös, évfolyamfüggetlen skála kialakításának feltétele az is, hogy az egyes évfolyamok tesztjei közös feladatokat is tartalmazzanak. Ezek a közös feladatok jelölik ki a képességskálán azokat a pontokat, amelyeken keresztül az évfolyamok közötti összekötés érvényesül. Mivel a kompetencia-mérésekben évek óta szerepelnek közös feladatok a különböző évfolyamok tesztfüzeteiben mind a szövegértés, mind a matematika területén, ez a feltétel adott a közös skála kialakításához.. A képességskálák újradefiniálásával elkerülhetetlenül együtt járt az új, közös skálán meghatározott, közös képességszintek kialakítása is. Mivel a közös skála a három évfolyam eredményeit összefogva szélesebb, mint az évfolyamonkénti skálák voltak, és mivel több feladat szerepel az új skálán, mint amennyivel külön-külön az évfolyamonkénti skálák 5

6 esetében az új szövegértés és matematika skálán több, szám szerint 7-7 képességszintet alakítottak ki. Képességszintek szövegértés Képességszint A képességszint alsó A szintet elérő tanulók képességei határa a szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, implicite megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása és összekapcsolása a figyelmet erősen elvonó tartalmi elemek között eligazodva, a szöveg típusától, témájától, terjedelmétől függetlenül; közvélekedéssel ellentétes, az elvárttal szembehelyezkedő információk visszakeresése egy szereplő valódi és színlelt attitűdje közötti különbségtétel; több eseménysor időrendjének helyreállítása; a tartalmi elemek közötti logikai kapcsolatok felismerése különböző retorikai célú és formátumú szövegek között; egy szöveg változatainak rangsorolása egy állandósult szókapcsolat alkalmazhatósági kontextusának azonosítása; a nyelvi elemek elhagyásán alapuló retorikai alakzatok felismerése; a poetizált nyelvhasználat konkrét példáinak magyarázata; a közlésmód jelentésmódosító szerepének magyarázata; a szövegszervező tartalmi elemek működésének magyarázata Egy meghatározott szempont alapján, a szövegben (vagy több szövegben) szereplő információk és kategóriák kapcsolatrendszerét átlátva, a szövegben mélyen beágyazott információk azonosítása és összekapcsolása, implicite megfogalmazott információk azonosítása a figyelmet erősen elvonó tartalmi elemek között eligazodva az ellentmondás felismerés egy szereplő viselkedésében; a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegváltozatok közös elemeinek felismerése; a szöveg tartalmi elemei 6

7 közötti kijelentés-érv viszony felismerése, a probléma-megoldás viszony magyarázata a szövegben alkalmazott speciális jelrendszerek működésének magyarázata; a kétértelműség vagy szójáték nyelvi alapjainak magyarázata; a szöveg stiláris vagy tartalmi jellemzőinek egy adott céllal való megváltoztatásával kapcsolatos állásfoglalás; az olvasó előismereteire alapozó figyelemfelhívó jellegű címadás felismerése a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; félrevezető információ kiszűrése adott szempont alapján; a szövegben mélyen beágyazott, főszövegen kívül eső, vagy a megszokottól ellentétes helyen szereplő információk visszakeresése a szereplők attitűdjei közötti különbségek magyarázata, egy szereplő szándékaira vagy állapotára utaló nyelvi és tartalmi jelek azonosítása; a szöveg tartalmi elemei és a mindennapi élet tapasztalatai közötti különbségek magyarázata; a szöveg egy részletében leírt időrend helyreállítása; iskolai jellegű háttértudást alkalmazása a szöveg tartalmi elemei közötti kapcsolatok azonosításában; a szövegben megfogalmazott feltételeket teljesítő példák azonosítása; a szöveg elemei közötti okokozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata a szöveg célközönségének felismerése; egy szövegrészlet strukturális szerepének magyarázata; a szöveg hitelességével kapcsolatos tartalmi elemek magyarázata; a kétértelmű, több jelentésű tartalmi elemek feloldása; a bibliográfiai rendszer felismerése és alkalmazása; értékítélet alkotása a mindennapi élettől távoli témájú szöveg tartalmi-stilisztikai jellemzőivel kapcsolatban 7

8 a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; félrevezető információ kiszűrése a szereplők szándékai közötti különbség felismerése, a szereplők motivációinak magyarázata; a szöveg információi és a mindennapi élet egy speciális vetülete közötti különbség felismerése; következtetés levonása a szöveg és a mindennapi élet információinak integrálásával figyelmet elvonó információk között eligazodva; a szöveg időrendjének helyreállítása; egy történet két változata közötti hasonlóság, és a szöveg tartalmi elemei között az elvárások ellenére fennálló hasonlóság felismerése; a szöveg tartalmi elemei közötti kategória-elem viszony felismerése egy szövegrészlet céljának felismerése; a szövegben alkalmazott speciális jelrendszerek működésének felismerése; a szöveg szerkezetének és fő tartalmi egységeinek felismerése; az ismétlés és a hasonlat szerepének magyarázata; értékítélet alkotása a szöveg egy tartalmi vagy stilisztikai eleméről, és ennek magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával; a gúny tárgyának felismerése; idegen kifejezés jelentésének felismerése; a cím magyarázata; a szövegben explicite megfogalmazott, több feltételnek megfelelő információk visszakeresése a szereplők közötti viszony magyarázata, a szereplők motivációinak felismerése; egyszerű következtetés levonása a szöveg és a mindennapi élet információinak integrálásával; a szöveg részletei közötti különbség vagy hasonlóság felismerése; a szöveg időrendje előtt lejátszódó események kikövetkeztetése; egy következtetés alapját jelentő tartalmi elem felismerése a szöveg céljának felismerése; a szöveg célját hangsúlyozó vagy tartalmát kiegészítő illusztráció felismerése; értékítélet alkotása a szöveg egy tartalmi eleméről; egy hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése; a szöveg egy részletének címmel való összefoglalása; a szerzői álláspont azonosítása a szövegben explicite megfogalmazott információ 8

9 visszakeresése, és különbség felismerése a szöveg információi és a mindennapi élet közötti egyszerű kapcsolat felismerése, a szereplők közötti egyszerű kapcsolat felismerése, a szöveg eseményeinek lineáris időrendjében való eligazodás; a szöveg egységei közötti kérdés-felelet viszony felismerése egy szövegrész témájának, a hagyományos történetmesélési eszközöknek és a meggyőzés szándékának felismerése; állandósult szókapcsolat alkalmi jelentésének felismerése a szövegben kiemelt vagy többször előforduló információ visszakeresése az elbeszélés alapvető tér- és időbeli körülményeinek kikövetkeztetése, a szöveg két tartalmi eleme közötti egyszerű kapcsolat felismerése a szövegben explicite megfogalmazott fő gondolatmenet vagy téma felismerése, alkalmi szókapcsolat jelentésének felismerése Képességszintek matematika Képességszint A képességszint alsó A szintet elérő tanulók képességei határa újszerű és/vagy többszörösen összetett szituációban megjelenő, önálló megoldási stratégiát igénylő, gyakran többlépéses feladatok megoldása összetett problémák vizsgálatából és modellezéséből nyert információk értelmezése, általánosítása és alkalmazása különböző információforrások és reprezentációk összekapcsolása és egymásnak való megfeleltetése fejlett matematikai gondolkodás és érvelés a szimbolikus és formális matematikai műveletek és kapcsolatok magas színvonalú alkalmazásával újszerű problémaszituációk megoldása új megoldási módok és stratégiák megalkotása műveleti lépések, az eredmények és azok értelmezésével kapcsolatos gondolatok pontos megfogalmazása 9

10 az eredményeknek az eredeti probléma szempontjából való vizsgálata, értelmezése újszerű, komolyabb értelmezést igénylő szövegkörnyezetben megjelenő, önálló stratégiával megoldható többlépéses feladatok megoldása modellalkotás összetett problémaszituációra, a modell alkalmazhatósági feltételeinek meghatározása, majd annak helyes alkalmazása modellekhez kapcsolódó összetett problémák lehetséges megoldási módjainak kiválasztása, összehasonlítása és értékelése a kiválasztott megoldási stratégia és matematikai módszer értékelése, az elvégzett lépések végrehajtása széles körű és jó színvonalú gondolkodási és érvelési képességek, készségek különböző adatmegjelenítések, szimbolikus és formális leírások és problémamegjelenítések nagy biztonsággal való értelmezése és kezelése újszerű szituációban megjelenő többlépéses, önálló stratégia kidolgozását igénylő, különböző módon megjelenített összefüggéseket tartalmazó feladatok megoldása problémákhoz egyszerű modell önálló megalkotása, majd annak helyes alkalmazása rugalmas érvelés és reflektálás az elvégzett lépésekre értelmezés és gondolatmenet megalkotása és megfogalmazása összetettebb vagy kevésbé ismerős, újszerű szituációjú, több lépéses feladatok megoldása konkrét problémaszituációkat egyértelműen leíró modellek hatékony alkalmazása, a modellek alkalmazhatósági feltételeinek meghatározása. különböző, akár szimbolikus adatmegjelenítések kiválasztása és egyesítése, azok közvetlen összekapcsolása a valóságos szituációk különböző aspektusaival értelmezés és gondolatmenet röviden leírása ismerős kontextusban megjelenő egy-két lépéses problémák megoldása 10

11 egyértelműen leírt matematikai eljárások elvégzése, amelyek szekvenciális döntési pontokat is magukban foglalhatnak egyszerű problémamegoldási stratégiák kiválasztása és alkalmazása különböző információforrásokon alapuló adatmegjelenítések értelmezése és alkalmazása, majd ezek alapján érvek megalkotása a legalapvetőbb, közismert matematikai fogalmak és eljárások ismerete a kontextus alapján közvetlenül megérthető problémaszituációk értelmezése egyetlen információforrásból a szükséges információk megszerzése egyszerű vagy szimplán matematikai kontextusban megjelenő, jól körülírt, egylépéses problémák megoldása egyszerű, jól begyakorolt algoritmusok, képletek, eljárások és megoldási technikák alkalmazása egyszerűen érvelés és az eredmények szó szerint értelmezése ismerős, főként matematikai szituációban, gyakran kontextus nélküli helyzetben feltett matematikai kérdések megválaszolása egyértelmű, jól körülírt és minden szükséges információt tartalmazó feladatok megoldása közvetlen utasításokat követve rutinszerű eljárások végrehajtása a feladat kontextusából nyilvánvalóan következő lépések végrehajtása A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján úgy ítélik meg, hogy a 6. évfolyam esetében a 3. képességszint, a 8. és a 10. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint, amelynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. 6. évfolyam Matematika 11

12 Országos átlag: 1498 Városok átlaga: 1484 ÁMK: 1496 A tanulók megoszlása képességszintek szerint százalékosan: (matematika) 1. szint alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint országos 4, 8% 12, 3 % 21, 8 % 25, 9 % 20, 7% 10, 6% 3, 3% 0, 5% városi 5, 1% 13, 3% 23, 2% 25, 9% 20, 1% 9, 5% 2, 6% 0, 3% ÁMK 1, 3% 10, 3% 26, 9% 26, 9% 24, 4% 6, 4% 2, 6% 1, 3% Szövegértés Országos átlag: 1483 Városok átlaga: 1467 ÁMK: 1486 A tanulók megoszlása képességszintek szerint százalékosan: (szövegértés) 1. szint alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint országos 2, 3 % 7, 7 % 15, 7 % 24, 1 % 25, 6% 17, 8% 6% 0, 8% városi 2, 4% 8, 1% 16, 9% 25, 5% 26, 2% 16 % 4, 5 % 0, 5% ÁMK 0% 2, 6% 19, 2% 28, 2% 33, 3% 12, 8% 3, 8% 0% 8. évfolyam Matematika Országos átlag: 1622 Városok átlaga: 1601 ÁMK: 1527 A tanulók megoszlása képességszintek szerint százalékosan: 1. szint alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint országos 1% 5, 1 % 12, 9 % 21, 5 % 26, 1% 20, 0% 9, 7% 3, 6% 12

13 városi 1% 5, 5% 14, 6% 23, 3% 26, 9% 18, 7% 7, 8% 2, 3% ÁMK 8, 7% 25% 26, 1% 22, 8% 14, 1% 3, 3% 0% 1% Szövegértés Országos átlag: 1583 Városok átlaga: 1564 ÁMK: 1509 A tanulók megoszlása képességszintek szerint százalékosan: 1. szint 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint alatti országos 0, 7% 2, 9% 8, 7% 18, 4% 26, 3% 25, 8% 14, 3% 2, 9% városi 0, 7% 3% 9, 6% 20, 4% 28, 1% 24, 6% 11, 6% 2 % ÁMK 6, 5% 16, 3% 21, 7% 25% 23, 9% 6, 5% 1% 1% A 6. évfolyam eredményei az országos átlaggal megegyező adatokat mutatnak. Iskolánk ezen évfolyama az, ahol bevezettük a nemszakrendszerű oktatást, s az alapkészségek, képességek elsajátítására több időt fordíthattunk. A 8. évfolyam évi kompetenciamérés eredménye jelentősen elmarad az országos eredményektől. A lemaradt tanuló legtöbbször nem éri utol a többieket, s nem is akarja. A pozitív példa hiányzik. A tanulók sorsát a következő évi mérés mutatja meg. A kódszámok segítségével követhetők nyomon, hogy a középiskola mekkora terhet rakott rájuk. Az iskola eredményeinek objektív értékeléséhez figyelembe kell venni azt is, hogy milyen hátterű az iskola tanulóinak összessége. A diákok képességének alakulását befolyásolja a tanulói háttér, a szülők iskolai végzettsége, otthoni körülményei, az otthoni tanulást segítő eszközök mennyisége. Ezekből az adatokból számítják ki a CSH-indexet. A felméréseknek nincs igazi tétje, a gyerekek nem veszik komolyan, hiszen nem kapnak rá semmilyen osztályzatot. Az eredmények igen sokára derülnek ki, majdnem egy év telik el a megírástól az eredmények nyilvánosságra kerülése között. A nyolcadikos tanulók már nem az intézmény tanulói. Feladatok: Tehetséggondozás: Szakkörök. Szabadon választható tevékenységek (projektek). 13

14 Tanulmányi versenyekre felkészítés. Levelező versenyek. A kompetenciamérés eredményeinek javítása: A mérés értékelése, elemzése - munkaközösségek, szaktanárok osztályfőnökök. A tanulói kódok alapján nyomonkövetés, tehetséggondozás, egyéni, csoportos fejlesztés. Az alulteljesítés okainak feltárása. Háttértényezők vizsgálata. A tanulók motiválása változatos munkaformákkal (kooperatív, differenciált m.) Tudatos tervezés, differenciált képességfejlesztés, egyéni fejlesztés. Szövegértés fejlesztése minden tanár feladata minden órán. Matematikai képességek, készségek fejlesztése. Eszköztudás. Gondolkodási, rendszerező képesség fejlesztése minden tantárgyban. Feladatbank használata. Napközis ellátás biztosítása: A tanulók hatékony segítséget kapnak a tanulásban. A tanulás-tanítása. Változatos munkaformák: tanulópárok, csoportos feladatmegoldás Helyes időbeosztás, tanulási sorrend. Minta a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Hátrányos helyzet, tanulási problémák enyhítése. Ha már sokat gyakoroltunk, nem kell többé minden egyes mozdulatra odafigyelnünk: ezek lassacskán létezésünk részévé válnak. De ahhoz, hogy elérjük ezt az állapotot, rengeteget kell gyakorolnunk, ismételnünk. És ha még mindig nem elég, tovább kell ismételnünk és gyakorolnunk. Paulo Coelho Dévaványa, Baloghné Berényi Erzsébet igazgató 14