A SZOCIÁLIS GAZDASÁG LEHETSÉGES TERÜLETEI ALTERNATÍVA A FOGLALKOZTATÁSBAN

Átírás

1 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG LEHETSÉGES TERÜLETEI ALTERNATÍVA A FOGLALKOZTATÁSBAN

2 SZOCIÁLIS GAZDASÁG KIALAKULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A bérmunkán alapuló teljes foglalkoztatás válsága és a felmerülő alternatívák A szociális gazdaságot életre hívó folyamatok középpontjában a munkalehetőségek drasztikus beszűkülése áll. amely tartósan és széles körben rekeszti ki a munkaerőpiacról a munkavállalókat. A hagyományos munkaerőpiaci politikák nem kínálnak olyan megoldásokat, amelyek jelentős mértékben csökkenteni tudnák a munka nélkül maradtak számát. Ennek egyik alapvető oka, hogy a fejlettebb gazdaságok alapvető célja nem a szükségletek kielégítése, hanem a profit maximalizálása. A megreformált foglalkoztatási viszonyok sem tudták a bérmunka alapkockázatait (beleset, betegség, munkahely elvesztése, ellátatlan öregség) elhárítani. (ld. J. Habermas) Ebben a kontextusban a munka nem lehet a társadalmi integráció szélesebb körben érvényesülő formája. Egyre inkább felértékelődik a közösségek, a közösségi munka ( közösségszervezés community organization, közösségfejlesztés community development) szerepe a helyi társadalmi és gazdasági folyamatok alakításában. A XX. századi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági racionalítás, a szabad társulás nem elégséges társadalmi szervező elv, nem hozza létre automatikusan az emberek azon társulásait amelyekben a szolidarítás, a társadalmi befogadás, az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló törekvések érvényesülhetnének. (Ugyanakkor a XX. sz. egyik nagy tanulsága az is, hogy az egyenlősítés szocialista formája, a szabadság korlátozásával, hosszútávon nem életképes társadalmi formáció.)

3 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG MEGALAPOZÁSÁNAK ELMÉLETI HÁTTERE Közgazdászok, akik tagadták, hogy a fejlődés értelme önmagában a bővülő áru- és szolgáltatásválaszték, a növekvő termelés és fogyasztás, az emelkedő reáljövedelem lenne. (Ld.: Gunnar Myrdal, Albert Hirschman, Paul Streeten, Amartya Sen, stb.) Szociológusok, akik a munkaerőpiac ellentmondásaira, a munkának a társadalmi beilleszkedésben, a társadalmi kapcsolatok alakításában betöltött meghatározó szerepére hívták fel a figyelmet. (ld.: Marie Jahoda, Paul F.Lazarsfeld, Hans Zeisel, Robert Castel, Ralph Dahrendorf, Anthony Giddens, stb.)

4 A NONPROFIT SZEKTOR TERÜLETEI ÉS ELNEVEZÉSÜK KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOKBAN Franciaország Economie sociale ( szociális gazdaság) Nagy-Britannia Németország Olaszország USA Voluntary sector ( öntevékeny, vagy önkéntes szektor) Charities (jótékonysági szervezetek) Non-governmental organizations (nem kormányzati szervezetek) Non-statutory organizations ( nem hivatalos szervezetek) Social economy (szociális gazdaság) Community economies (közösségi gazdaság) Vereins-und Verbandwesen (egyesületek rendszere) Gemeinwirtschaft (közszolgáltató gazdaság) Nicht-Erwerbssektot (nem üzleti szektor) Sozialwirtschaft (szociális gazdaság) Volontariato (öntevékenység) Associazionismo (egyesületi mozgalom) Terzo settore (harmadik szektor) Nonprofit sector (nonprofit szektor) Third sectot (harmadik szektor) Independent sector (független szektor) Tax-exempt sector ( adómentes szektor)

5 A GAZDASÁGOKBAN FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI SZEMPONTBÓL MEGKÜLÖNBÖZTETHETŐ SZEKTOROK: az üzleti magánszektor, amely a magántulajdonra épül és profitorientált; a közszféra, amely az állami tulajdonon alapszik és a köz- illetve közérdekű szolgáltatásokat nyújt; a szociális gazdaság, amely a közösségi, az önkéntes és a vállalkozási tevékenységek széles skáláját foglalja magába;

6 SZOCIÁLIS GAZDASÁG FOGALMA I. A szociális gazdaság kifejezést a nonprofit, az önsegélyező és a szövetkezeti szervezetek gyűjtőfogalmaként Franciaországban használták először. A kifejezés meghonosodott az EU hivatalos dokumentumaiban is, többek között az Európai Foglalkoztatási Stratégiában. Westlund és Westerdahl a szociális gazdaságot úgy határozták meg, mint demokratikusan irányított gazdasági szervezeteket, amelyek olyan tevékenységeket folytatnak, amelyeket nem lát el az állami szektor. Ugyanakkor nem generálnak olyan gazdasági hasznot sem, ami működésük fő célja lenne. Más szavakkal: A szociális gazdaság egy harmadik, az állampolgárok által működtetett szektort jelent, a piacgazdaság profit maximalizáló és az állami szektor adóból finanszírozott szegmense között. A szociális gazdaság: köztes helyet foglal el a piacgazdaság profit-maximalizálásra törekvő, és az állami szektor adóból finanszírozott tevékenysége között; szervezetei nem tartoznak sem az intézményesült termelő- vagy fogyasztási szövetkezetek körébe, sem pedig más önsegélyező gazdasági szereplők közé; helyi gyökereik vannak, és demokratikus a felépítésük (egy ember egy szavazat, vagy a tulajdon és a befolyás hasonlósága); jogi formája változhat, aminek egyébként alárendelt jelentősége van.

7 SZOCIÁLIS GAZDASÁG FOGALMA II. Ha szervezeti alapon akarjuk körvonalazni a szociális gazdaságot, alapvetően két megközelítés közül választhatunk. Általánosan elterjedt definíció szerint a szociális gazdaságot a szövetkezetek (Cooperatives), a kölcsönös biztosítópénztárak (Mutuals), az egyesületek (Associatons) és alapítványok (Foundations) alkotják. Ezeket az utóbbi időben kiegészítik a szociális vállalkozásokkal (Social Enterprises) is. Az utóbbit az Egyesült Királyságban valamennyi, szociális gazdaságba tartozó szervezeti forma megnevezésére használják. A brit szociális vállalkozás stratégiában a következő definíciót alkalmazzák: a szociális vállalkozás elsődlegesen szociális célokkal bíró szervezet, amely nyereségét főként ettől a céltól s nem a tulajdonosok vagy részvényesek profitmaximalizálási szempontjai által vezérelve fekteti be újra üzleti tevékenységének, vagy a közösség fejlesztése érdekében.

8 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG BEÁGYAZOTTSÁGÁVAL ÉS ELISMERTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EURÓPAI TAPASZTALATOK ÖSSZEGZÉSE A szociális gazdaság hozzájárulásának társadalmi többletértékét: társadalmi kohézió, a foglalkoztatás, A szociális és gazdasági alapszerkezet megteremtése és fenntartása, szociális innováció és helyi fejlesztés területén ismerik el leginkább. A szociális gazdaság azonban emellett jelentősen hozzájárul a bevételek és a vagyon igazságosabb elosztásához, jóléti (szociális, egészségügyi és társadalombiztosítási) szolgáltatások létrehozásához és nyújtásához, a fenntartható fejlődéshez, a nagyobb demokráciához, a polgárok bevonásához, a közpolitikák hatékonyságának növeléséhez.

9 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG MAGYARORSZÁGON HASZNÁLATOS FOGALMA (FREY MÁRIA) Mint ahogy a fejlettebb országokban, úgy Magyarországon sem lehet egyértelműen kijelölni a szociális gazdaság határait, azt, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek többé-kevésbé egyértelműen e- szektorba sorolhatók, ill. milyen ismérvek határozzák meg ezt. Pragmatikus okokból nagyon egyszerű definíciót használunk: olyan helyi kezdeményezéseket tekintünk a szociális gazdaságba tartozónak, amelyek célja a nehezen elhelyezhető emberek integrálása a munka világába, foglalkoztatást, szakmai tudásuk fejlesztését és tanácsadást kínálva számukra. Emellett általános jellemzőjük, hogy: lokális szinten működnek, a köz- és a piaci szektor között, a magáncégek és állami intézmények által kielégítetlenül hagyott helyi szükségletekre reagálnak, új munkahelyeket teremtenek, jövedelmet generálnak és az a céljuk hogy idővel önfinanszírozóvá váljanak, a bevételeik között a magánfinanszírozás is bizonyos mértékben megjelenik, célcsoportjukba tartoznak a tartós munkanélküliek, az elhelyezkedési nehézséggel küzdő pályakezdő fiatalok, a gondozási kötelezettséggel terhelt nők, az idős és fogyatékossággal élő emberek és a szociális beilleszkedési zavarokkal küzdő személyek. A hazai gyakorlatban a szociális gazdaság nonprofit szervezet tevékenységére terjed ki.

10 KÖZÖSSÉGI, TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS A sikeres szociális gazdasági szervezetek jelentős szerepet játszhatnak sok kulcsfontosságú kormányzati cél megvalósulásának elősegítésében azáltal, hogy: elősegítik a termelékenység és a versenyképesség növelését; közreműködnek a szociálisan befogadó gazdaság kialakításában; lehetővé teszik az egyének és közösségek számára, hogy az arra fordított figyelemmel szűkebb környezetükért dolgozzanak; a közszolgáltatások nyújtásának új módjait mutatják meg; elősegítik egy befogadó társadalom és egy aktív lakosság kialakulását.

11 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG MAGYARORSZÁGI FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS INDOKOK A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség és a formális gazdaság képtelensége arra, hogy ennek felszívására kellő számú munkahelyet teremtsen, Új esélyt adni a hátrányos adottságokkal rendelkező kistérségeknek és aprófalvaknak

12 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG LEHETSÉGES TERÜLETEI MAGYARORSZÁGON KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HIÁNYZÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA ÉS INNOVATÍV TERMÉKEKRE Személyi/szociális szolgáltatások (otthoni segítés, gyermekfelügyelet, idősgondozás, laikus betegápolás, felzárkóztatás, háztartási-házkörüli munkák, stb.) Új info-kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcs. szolgáltatások (távmunka-szervezés, komplex internetes információnyújtás, weboldalak fejlesztése, stb.) Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások (természeti környezet védelme, településüzemeltetés, újrahasznosítható anyagok gyűjtése és hulladék-kezelés, stb.) Kulturális/szabadidős/közösségépítő tevékenység (helyi turizmus, hagyományőrzés, kult. programok, sportrendezvények szervezése, stb.) Termelés: biogazdálkodás, erdőgazdálkodás, megújuló energiaforrások kiaknázása, hulladékújrahasznosítás, tranzitfoglalkoztatás, stb.

13 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG PIACI ÉS NEM PIACI SZEKTORA A szociális gazdaság piaci vagy üzleti szektora A szociális gazdaság piaci, illetve üzleti szektora lényegében szövetkezetekből és önsegélyező társaságokból és egyéb szociális gazdasági szervezetek által ellenőrzött üzleti csoportokból áll, úgymint a spanyol sociedades laborales (munkaügyi társaságok) vagy a szociális gazdaság vállalatait szolgáló egyéb nonprofit intézmények. A szociális gazdaság nem piaci jellegű szektora A szóban forgó szektor legnagyobb részét egyesületek és alapítványok alkotják, habár itt más jogi típusú szervezetekkel is találkozhatunk. Ehhez a szektorhoz tartozik valamennyi olyan szociális gazdasági szervezet, amelyeket a nemzeti számlák kritériumai alapján nem piaci jellegű termelőknek tekintenek, azaz olyan termelőkről van szó, melyek termékük legnagyobb részét ingyen vagy gazdasági szempontból elhanyagolhatóan alacsony áron szállítják.

14 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ELŐNYEI A PIACI SZEKTORRAL ÉS A KÖZSZFÉRÁVAL SZEMBEN Az érintettek részvételére épülő döntéshozatali struktúra és demokratikus vezetés, ami nemcsak a bizalmi viszonyt alapozza meg, hanem a szervezet küldetésével való azonosulást is. A többes tulajdonosi struktúra, ami a fogyasztók, alkalmazottak és gyakran a helyi önkormányzat részvételét garantálja a szervezet irányításában Önkéntes munkások jelenléte, Szoros kapcsolat a helyi önkormányzattal, mind a szükségletek beazonosításában, mind a források rendelkezésre bocsátásában. Együttműködés a nonprofit szervezetek között, ellensúlyozandó a kis méretstruktúrából adódó hátrányokat Elkötelezettség az innováció és a kísérletezés mellett, mind a szolgáltatások választékát, mind azok nyújtásának módját illetően.

15 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!