Mai magyar társadalom

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mai magyar társadalom"

Átírás

1 Mai magyar társadalom Szociológia vizsgálja: Egyenlőtlenségek mértékét, arányait, területi elhelyezkedését Szegénység: élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiánya, illetve az egyén/család nem rendelkezik erőforrásokkal a társadalomban elfogadott életszínvonal elérésére Egyenlőtlenségelméletek: biológiai okoktól - strukturális tényekig 1. Szociáldarwinizmus legrátermettebbek kiválasztása 2. Mérsékelt egyenlőtelenség elfogadható egyenlőtelenség addig fogadható el, ameddig elősegíti a gazdaság/társadalom fejlődését társadalom tagjait nagyobb teljesítményre ösztönzi 3. Teljes egyenlőség- egalitarizmus képviselői Marx, Engels Egyenlőtlenség nem azonos a gazdasági egyenlőtlenséggel szabadidő mennyisége/eltöltése, műveltség, lakókörnyezet, egészségügyi állapot stb. Társadalmi pozíciók egyenlőtlensége adott pillanatban Társadalmi pozíciókba való bejutás egyenlőtlensége életpálya alatt Szegénység kategóriák: Abszolút szegénység egyén, család létminimum alatt él (fix összeg). Relatív szegénység egyén, család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. Jövedelem mellett pl. iskolai végzettség szerint is, felső decilisbe tartozó területek. Népességfogyás, család Egy család élete során kétszer lesz szegény, a gyermekek születésekor és a nyugdíjba vonulást követően. Az ifjúságot is érinti a munkanélküliség, hiszen minden 3-4. diplomás fiatal állástalan. elöregedő populáció. Kb. Kr. e évvel 5 millió ember élt a Földön. Ma kb. 6 milliárd táján a statisztikai adatok szerint 12 milliárdan leszünk, ma kb. 8 milliárd ember ellátására elegendő élelemforrással rendelkezünk, ez kb ig elegendő. Magyar demográfia Magyarország lakossága 1981-től fogy. Ma kb. 10,1 millióan vagyunk, ez folyamatosan csökken, évente ezerrel. 1

2 sok az egyke, csökken a gyermekvállalási kedv manapság. Ennek oka, hogy a nők később mennek férjhez, ezen kívül gazdasági és lakás okai vannak. A férfiak átalagéletkora 66 év, a nőké Ma minden második házasság válással végződik, és minden harmadik gyermek csonka családban nő fel. Sok középkorú hal meg, ennek oka: helytelen táplálkozás, túl sok munka (10-11 óra munka naponta), túlhajszoltság. Devianciák Deviancia: a társadalmi normákat nem követő, normaszegő magatartás. Bűnözés: évi 600 ezer a nyilvántartásba vett bűnesetek száma, valószínűleg kétszer ennyi van. 75%-a ezeknek gazdasági bűncselekmény. Alföldön és Kelet-Magyarországon megélhetési bűnözés, Észak-Nyugaton fehérgalléros (pénzbehajtás, maffiakapcsolatok, stb.) bűnözés. Alkoholizmus: liter bor/fő/év és 110 liter sört fogyasztanak ma Magyarországon. Magyarországon ma 1 millió alkoholista van, ma 11,5 liter tiszta szesz jut mindenkire (egy év alatt). Kábítószer fogyasztás: 70-es években szipuzás volt a jellemző, ma a könnyű drogok és a diszkódrogok terjednek a legjobban. Ennek visszaszorítására 1999 márciusában szigorították meg a drogtörvényt. Öngyilkosság: világviszonylatban az elsők vagyunk, mintegy 4000 öngyilkos van évente. Pszichés zavarok: ma minden hetedik ember depressziós és minden második-harmadik ember neurotikus. Munkanélküliség Magyarország elöregedő társadalom: aktívak kevesen vannak, minden harmadik ember nyugdíjas. Ma kb. 80 ezer hajléktalan van. 300 és 400 ezer körüli a nyilvántartott munkanélküliek száma. 100 aktív emberre 170 inaktív jut. 2

3 Ferge Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből Társadalmi szegénység: a. gazdasági függőség (jövedelem) b. egyenlőtlen viszony, függőség, kizsákmányolás, társadalmi alsóbbrendűség (mindenfaja kölcsönösséget kizár) 2. Pauperizmus: anyagi és társadalmi helyzetre vonatkozik, amelyből külső segítség nélkül nem lehet kikerülni, nyomortelepek 3. Morális szegénység: adott kor erkölcsi normái nem működnek, nem betarthatók, egyén viselkedése nem gazdasági alapú különbségtétel Gazdasági fellendülés (Magyarország ig) abszolút szegények száma csökkent, relatív szegények száma semmiképpen sem tartós munkanélküliek. 90-es években, a rendszerváltás következtében jelentősen megváltozott a magyar társadalom szerkezete. Nemcsak a gazdasági életben mentek végbe változások (a tervgazdálkodás a piacgazdaság váltotta fel), hanem megváltozott az egész ország életformája. Mai társadalmunkban a legégetőbb problémák a következők: Társadalmi egyenlőtlenség): nyugdíjasok nagycsaládosok csonka családok romák hajléktalanok volt ipari városok (pl. Miskolc), apró falvak lakói, Város vs község Mikortól beszélhetünk városiasodásról? Ipari forradalommal, paraszti gazdaságok visszaszorulása, munkaerőigény városokban, urbanizáció felgyorsulása Társadalmi hatásai család szerepének változása (önellátás visszaszorul; nagycsalád védőfunkciójának elvesztése) XIX. század eleje Budapest közjogi helyzete nem egyértelmű Bécs, Pozsony vs nádor, helytartótanács 3

4 Népességnövekedés folyamatos, 2-3 emeletes klasszicista épületek megjelenése XIX. sz. elejétől (1851-ben 173 ezer lakos) 1867 polgári fejlődés feltételei megteremtődnek jogi, társadalmi, gazdasági téren egyszerre Közlekedés (vasút), terménykereskedelem (malomipar), pénzintézetek Budapest tudatos fejlesztése OMM belül már ekkor! Beköltözések aránya magas (1870 első népszámlálás 63% nem helyben született, népesség 270ezer fő) Dualizmus korának társadalma- Budapest egy agrárország fővárosa kedvező korstruktúrával, iskolázottsági mutatókkal, iparforgalom/közszolgáltatások 1920 után központi szerep tovább erősödik Mit nevezünk ma Magyarországon városnak? A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. /Wikipedia.hu/ Várossá nyilvánítás: Lobbi-tevékenység szerepe jelentős (lakosságszám nem releváns, lakosú települések is városok lehetnek, pl. Zalakaros, Pétervására, Sellye) Valamiféle központi funkcióval rendelkezik. Világváróstól-kisvárosig. Magyarországon a települések 10%-a rendelkezik városi ranggal, ezekben él a népesség 2/3-a Különböző társadalmi csoportok nagyvárosi elkülönülése = a strukturális egyenlőtlenségek térbeli megjelenése 1900-as évek bérházakba bele lett építve a szegregáció Utcai lakásokban magasabb státuszúak (nagypolgárság), udvari lakásokban az alacsonyabb státuszúak (kispolgárság, munkások) Társadalmi heterogenitás, lehetséges: OMM utáni társadalmi berendezkedés nem kívánta meg a lakóhelyi elkülönülést is, társadalmi határok kellően merevek 1930-as évektől társadalmi hierarchia határai már nem ennyire egyértelműek, igény jelentkezik arra, hogy ezt lakóhelyi elkülönüléssel érzékeltessék Elit kiköltözésének kezdete - hatalmuk is volt, hogy ezt érvényesítsék Ellentétes folyamat- munkaerő fővárosba áramlása, munkásnegyedek kialakulása 4

5 I. Államszocialista Ipari munkások száma gyorsabban növekedett, mint piacgazdasági körülmények között. Infrastruktúrafejlesztés elmarad ettől a mértéktől. (lakásfelújítások, úthálózatok, stb.) Az államszocialista időszakban a városi ipari munkahelyek száma gyorsabban nőtt, mint a városban élő népesség száma; lakhatási problémák Ez részben a mezőgazdasági második gazdaság következménye volt, ami a községekben lakó, kétlaki munkásokat lakóhelyükhöz kötötte és kiegészítő jövedelmet biztosított számukra; Az államszocializmus időszakában a fenti folyamatok igen egyenlőtlenül érvényesültek: míg egyes települések a második gazdaságból származó jövedelmeknek köszönhetően látványosan fejlődtek, mások hanyatlásnak indultak, idővel vidéki slumokká váltak Államszocialista rendszer társadalom és térszerkezete nem összeegyeztethető a piacgazdasággal. Háztájizás, faluban élő tömegek városokban dolgoztak kétlaki munkások vagy utóparasztok Városokban lakáshiány Második gazdaság szerepe jelentős szocialista kispolgárság vidéki házak, települések fejlesztése, de csak azoké amelyek munkahelyek közelében helyezkedtek el. Periférián lévő települések hanyatlanak. Ezeket a településeket a középosztály elhagyja, hátrahagyva a legalacsonyabb státuszú népességet. A folyamat már a 1970-es 80-as években elindult. körzetesítés 1968 után Magyarországon erőteljes szocialista kispolgárosodás indult be. Ennek alapját a második gazdaságban folyó családi mezőgazdasági termelés biztosította. A későbbiek folyamán ez téeszmelléküzemágak formájában más területekre, a tercier szektorra, sőt az ipari termelésre is átterjedt. E folyamat vidéken volt a legdinamikusabb, de az 1970-es évek közepére-végére a városokban is jelentőssé vált ben tehát Magyarország nagyszámú, dinamikusan fejlődő falut örökölt, melyek falusiasak és nem szuburbanizációs jellegűek voltak; jólétüket főleg a mezőgazdasági termelés biztosította. Relatív jólétben élő szocialista kispolgárság, amely jó minőségű, viszonylag új házakban lakott. 5

6 Ez a vidéki dinamizmus és a szocialista kispolgárság viszonylagos jóléte kifejezetten az iparosítás államszocialista szervezeti formájának köszönhette létét. A szocialista területfejlesztés koncentrált decentralizációra törekedett (Enyedi, 1996). Az 1960-as téeszesítést követően a tervezők felfigyeltek arra, hogy az aprófalvak népessége (elsősorban az 1000 fő alatti népességszámú falvakban) csökkeni kezdett Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepció célja decentralizáció. Probléma 2000 község nem kap központi szerepet, tudatos elvonások (intézmény összevonások, szolgáltatások-, iskolák megszűntetése, stb) Mialatt a magyarországi aprófalvak csaknem két évtizeden át az utóbbi mintegy két évszázad legnagyobb népességcsökkenését élték meg, drasztikus népességcsere is végbement bennük. Ugyanakkor e falvak szegényei, akik között idősebbeket és fiatalabbakat, romákat és nem romákat egyaránt találhattunk, csapdába kerültek e településeken, különösen azokon, amelyek egy-egy régió perifériáján helyezkedtek el. Mi több, megindult a legelesettebb társadalmi csoportok bevándorlása ezekbe a hanyatló, periferikus aprófalvakba, aminek nem kis részben az volt az oka, hogy az ilyen falvakban leestek az ingatlanárak. II. Piacgazdaság Rendszerváltás utáni tér-, és társadalomszerkezet Az államszocializmusban kialakult társadalomszerkezet és térszerkezet kevéssé kompatibilis a piacgazdasággal A posztkommunista átalakulás első öt éve során az államszocializmustól örökölt társadalomszerkezet gyorsabban igazodott a piacgazdasághoz, mint az államszocializmus időszakában kialakult térszerkezet. Budapest társadalomszerkezeti változások Leromló területekről a középosztály elmenekül Városökológiai modellek (USA - Chicago) Övezetek / szektorok / több városmag eltérő státuszú népesség koncentrációja ezekben elkülönül Ladányi-Csanádi: Budapestre nem érvényesek a klasszikus városökológiai modellek 6

7 A chicagói iskola szociológusai szerint egy nagyvárosban mind a magas, mind az alacsony státusú csoportok lakóhelyei nagy kiterjedésű, elkülönült térségeket, zónákat képeznek. Az adatok azt mutatták, hogy Budapesten ez a modell megközelítően jól leírta a magas jövedelmű csoportok lakóhelyi elkülönülését, míg az alacsony státusú csoportok inkább mikroszegregátumokba koncentrálódtak, amelyek nem álltak össze nagy kiterjedésű, homogén térséggé. A pesti városközponthoz csatlakozó területen olyan városrész jött létre, amelyben a lakosok nagy része szegény Az új felső középosztály elhagyja a belső kerületeket, és az így megürült környékekre alacsonyabb társadalmi státusú csoportok települnek be, igen magas arányban roma szegények. Posztkommunista demográfiai fordulat Társadalomszerkezeti folyamatok Szuburbanizáció gyarapodó középosztály kiköltözése az agglomerációba Szegények egy része városból vidékre költözik (Súlyos gazdasági válságok idején sok országban előfordult, hogy a városi lakosság egy része vidékre települt át. Hasonló jelenség történt Magyarországon a nagy válság idején, majd a második világháborút követően is napjainkban?) Szegények másik része beköltözik a városi slumokba, leromló területekre, infrastruktúra további hanyatása Budapest belső területeinek hanyatlása középosztály elmenekülése szociális / etnikai gettók kialakulása Önkormányzatok helyzete 1989-től önkormányzatok önállóságot kapnak, addigi központi tervezés megszűnt Államszocialista lakásrendszer- lakáselosztás jellege, illetve a dotált lakbérrendszer a középosztály tagjainak kedvezett szegények kimaradtak. Rendszerváltás után újra a magasabb státuszúaknak kedvez, megvehették addigi bérleményüket. Önkormányzat alapfeladata: 7

8 Lakónépesség ellátása olyan szolgáltatásokkal is, amelyre a piac nem képes, nem hajlandó. Érdekképviselet vagy vállalkozás? Lakáspolitikai priorotások. El nem adott lakásvagyon jobbára az alacsonyabb szintű ingatlanokat érinti alacsonystátuszú lakótelepeken, illetve a belső pesti slumban- lakók mindennapi anyagi gondokkal küzdenek, nem tudták megvenni a lakásaikat. Magasabb státuszú népesség kiköltözésével a terület további leértékelődése járt együtt. Rendszerváltás társadalmi hatásai Decentralizáltság, szubszidaritás elve Feladat: bizonyos társadalmi szükségletek kielégítése, amelyre a piac nem képes / nem feladata Probléma források nem mindenhol állnak rendelkezésre Nincs ipar- nincs önkormányzati bevétel, települési egyenlőtlenségek tovább növekednek Piacgazdaság új körülmények, árak/bérek nem kontrolláltak többé, hitelek törlesztése Társadalmi hatás: munkanélküliség leginkább a képzetlen rétegeket érinti Gazdasági fellendülés - probléma: tartós szegénységben élőkre nincs hatása, ezer ember Társadalmi problémák Demográfiai (eltartottak, aktívkeresők viszonya), Területi egyenlőtlenségek (aprófalvak, perifériák) Paternalista állam felbomlása, innentől szociális jogokhoz, szociális kötelezettségek tartoznak Munkanélküliség társadalmi hatása minden esetben kiterjedtebb, mint arra a munkanélküliek számából következtetni lehetne. Jövedelemcsökkenés fogyasztáscsökkenéssel jár együtt, ami végül a piacgazdaság logikája szerint általános munkahelycsökkenéshez vezet. A gazdag társadalmak individualista, posztmodern ideológiája rázuhant egy lassan modernizálódó, többségében szegény társadalomra. (Ferge: A rendszerváltás megítélése, 1996) Szabadság egyértelműen biztosított, létbiztonság egyáltalán nem Az ország egyes régióit és az ipar egyes szektorait tekintve a munkahelyek megszűnése igen kiegyenlítetlen volt. A munkahelyek száma a legnagyobb mértékben vidéken, a nehéziparban és a bányászatban csökkent, ezzel szemben a tercier szektort e tendencia kevéssé érintette Posztkommunista szuburbanizáció 8

9 Csökkent a városi és nőtt a vidéki lakosság száma. Már 1989-ben is az optimálisnál nagyobb lakossághányad élt vidéki településeken és az agglomerációs térségeken kívül; a posztkommunista átalakulási válság éveiben ez az arány tovább nőtt. Két egymással is összefüggő folyamat eredménye volt. Az új felső középosztály menekülni kezdett a városokból megkezdődött a posztkommunista szuburbanizáció. A népesség egy része csapdába került a falvakban. Agglomerációs központokból a környező községekbe való elvándorlás mértéke jelentős. Az agglomerációs térségeken kívüli falvak infrastrukturális szempontból meglehetősen elhanyagoltak: sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint az országos átlag a csatornázás, az ivóvíz, a telefonhálózat és az ipari alkalmazottak számát tekintve. Makrofolyamatok Társadalmi pozíciók öröklődése - Pl. társadalmi munkamegosztásban való hely, társadalmi javakhoz való hozzájutás aránya, módja (Bourdieu: Társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, 1978) Társadalmi integráció: osztályok, rétegek nem szakadnak el egymástól (Csoportmechanizmusok, tükörén koncepció) Társadalmi dezintegrációs mechanizmusok: pl. rendszerváltás, aprófalvak körzetesítés, tartós munkanélküliség-, szegregáció mértékének növekedése Underclass Magyarországon Az 1980-as évek végére az aprófalvak lakosságának csökkenése lelassult. Addigra szinte csak azok maradtak az ilyen településeken, akiknek már nem volt hova menniük: vidéki underclass, társadalom alatti osztály volt kialakulóban Valóságos és jelképes értelemben gyakran egyaránt zsákutcás falvakban. Jelképes értelemben zsákutcásak voltak ezek a falvak, hiszen ennél alacsonyabb szint már nem volt: ez volt a társadalmi és települési hierarchia legalja. Gyakran az út végén voltak fizikai értelemben is, mint zsáktelepülések amit egyetlen, általában rossz minőségű út kötött össze a külvilággal. 9

10 Underclass: tartós szegénység. Függ a jóléti államtól, de általánosságban elutasítja annak normáit, pl. generációk óta nincs munkája, társadalmi integritása minimális. Magyarázatok - aktív szeparáció (érintett csoport viselkedése) - passzív szeparáció (többségi kirekesztés) - semleges (makrofolyamatok) Social exclusion : 1. Elosztási diskurzus: Bizonyos rétegek nem rendelkeznek anyagi javakkal, tehát a szegénység szükségszerűen minden társadalomban jelen van, cél: ennek mérséklése 2. Morális diskurzus: Szegénységet elsősorban erkölcsi okokra vezeti vissza underclass vita, deviancia, szegénység kultúrája, társadalmi újratermelés mechanizmusa 3. Társadalmi integrációs diskurzus: Társadalomban dezintegrációs mechanizmusok mennek végbe, pl: munkaerőpiachoz való viszony Szalai Júlia: A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán 1. társadalmi kirekesztés Valamilyen aktív, többé-kevésbé tudatos cselekvés, fontos eleme az előítéletes gondolkodás -----morális diskurzus 2. társadalmi kirekesztettség állapotra utal, adott helyzet elosztási diskurzus 3. társadalmi kirekesztődés mechanizmusokat kíván leírni, amelyek létrehozzák az állapotot integrációs diskurzus 10

11 Depriváció, hátrányos helyzet Strukturalista magyarázat: munkaerőpiacban végbement átalakulásokkal magyarázzák a szegénységet Kulturális alapú magyarázat: az egyén viselkedésében, szociálpolitikai juttatásoktól való függés kialakulása Magyarázat szintje Makro Strukturalista/ liberális Kulturális/ konzervatív Mikro Szegénység elsődleges oka Szegénység másodlagos oka Társadalmi viszonyrendszer Intézményes kirekesztés Szegények viselkedésmintái Szociálpolitika juttatások A szegények Áldozatok Felelősök Összefoglalás Államszocialista modellben a lakosság szokatlanul magas hányada községekben élt, mezőgazdasági termelést (is) folytatott, és eltűrte e községek igencsak falusias körülményeit a posztkommunizmus első öt éve alatt ezek az ellentmondások tovább súlyosbodtak. Egyre több vidéki slum jött létre, ezek némelyike roma underclasst tömörítő etnikai gettóvá vált. Foglalkoztatottság drámaian csökken a piacgazdaság keretei között. Munkahelyek száma 1994-ben az 1989-es 2/3-át tette ki, ez elsősorban a képzetlen rétegeket érintette. A posztkommunista Magyarország jelentős mértékben egyenlőtlen településrendszert örökölt. A fejlődő vidéki központok prosperálása együtt járt a perifériákon található aprófalvak hanyatlásával. Rendszerváltással megrendült a munkamegosztás addigi struktúrája, szociális bizonytalanság megjelenése általános. Szegénység kultúrája politikai ideológiák. Lásd. észak-amerikai fekete gettók és a kelet-európai cigánytelepek. 11

12 Az egykori ingázók beszorulnak a falvakba a városi munkahelyek megszűntével. Gazdasági fellendülés nem javítja automatikusan a leszakadtak életkörülményeit 12

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Vajda Norbert Bevezetés a szociológiába Előadás-vázlat

Vajda Norbert Bevezetés a szociológiába Előadás-vázlat Vajda Norbert Bevezetés a szociológiába Előadás-vázlat Szociológia: Társadalom törvényszerűségeit vizsgálja. Segíti a társadalom tagjait társadalmi környezetük megértésében. Az ember társas lény, társadalmi

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I.

VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I. VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE I. Bevezetés A magyarországi 1989-es rendszerváltozás alapvető nyomokat hagyott az

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Alkoholizm us és neurózis

Alkoholizm us és neurózis Alkoholizm us és neurózis Az iszákosság és alkoholizmus egyértelmű terjedése világszerte komoly probléma. A megelőzésével és eredményes gyógykezelésével kapcsolatos feladatok m indenütt gondokat okoznak.

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

Az előterjesztés szöveges része

Az előterjesztés szöveges része Az előterjesztés szöveges része A Magyar Tudományos Akadémia Gyermekprogram Irodája Ferge Zsuzsa akadémikus vezetésével kidolgozta és 2006 márciusában szakmai vitára bocsátotta a Gyermekszegénység elleni

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság ELŐSZÓ Századunk második felében Románia társadalmában történelmi méretű népmozgalmi folyamatok zajlottak le azoknak a gazdasági-társadalmi változásoknak az összefüggésében, melyeknek során az ország fejlődőben

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1

Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1 . Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1 Egészségügyi alapellátás Bódi Ferenc Az egészségügyi alapellátáshoz tartozik a bölcsôde, a védônô, a háziorvos, a házi gyermekorvos, valamint

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

ő Ö ő ó ő ó ő ő ó ő ő ő ó ő ú ó ő ú ő ú ő ő ú ó ő ő ú ő ő ő ú ú ű ú ő ó ő ű ó ő ő ú ő ő ő ú ú ő ó ű ő ő Ö úú ő ó ú Ö ó ó ő ő Ö ó ú ő ő ő ú ő ó ő ó Ö ó ú Ű ő ő ó ő ő ó ő ú Ö ú Ö ő ő ú ú ő ő ú ú ó ó ő ó

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Lakhatási Beavatkozási Terv

Lakhatási Beavatkozási Terv Lakhatási Beavatkozási Terv Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1 1 O l d a l Jóváhagyta: Dr. Páva Zsolt polgármester Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május Nemzeti szakképzés-politikai jelentés 2008. május Tartalom 1. Társadalmi-kulturális és gazdasági környezet... 5 1.1. Hazai szakpolitikai kontextus... 5 1.2. Társadalmi-gazdasági környezet... 7 1.2.1. Példák

Részletesebben

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Doktori (PhD) értekezés Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Jankó Krisztina Julianna Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola 2011 AZ ISKOLAKÖRZETESÍTÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Értekezés a doktori

Részletesebben

Ú Ó ö Ő ö Ú Ú Ó Á Á ü ő ö Ú Ú Ó ű ő ő ő ő ü Á ö ü ö ö ő Ó Á Á ő Á Ú ö Ó Ű Ú Ó ű Á ő ő ő ö Ú ö ű ö ö ö ő Ó Á Á ű ű ö ü ű ü Á Á ű ű ö ü ű ü ü ö ü ő ü Ó Ó ő ő ő ő ű ö ő ű ü Á Á ő ü ő Ú Ó ü ö ő ő ö ő ö ö ő

Részletesebben

ő ő Ü ü Á ú ú ü ú ú ü ú ü ú ú ü ő ú Á ü ú Á ü ü ü ú Á Á Ó Ü ő ü ú ú ú ü ű ú Ü ü ű Ü ú Á ú Ó ő ü Ú ú Á ő ő ú ű Á ú ü ő Á ú ú Á ú Á ú Ü Á Ö ú ú ő ő ú ű ü ő Á ő Ú ü Ö Á Á Á Á ő Ü Ö ü Ú Ö Á Á ú ő Ú Á Á ü

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

ű ú ü ö ö ü ö ö ö ú ü ü ö ö ö ú ö ö ü ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ö ü ü ü ú ö ö ü ö ü ü ö Ó ü ű ö ö ü ö ü ö ú ö ö ö ö ű ú ú ű ö ö ü ö ö ö ö ü ú ö ü ö ü ü ö ú ü ü ü ű ú ö ü ö ö ö ü ö ü ú ö ö ö ü Ú ű ü ö

Részletesebben

ú ú ú Ú ú ú ő ő ú ű ú ő ő ú ő ú ő ő Ó Ó ő ű ő ő ú ő Ó Ó ú ú ú Ú ü ú ú ő Ü ü ő ü ő ő ú ú ő ő ú ő ő ü ü ú ő ű ü ő ő Ü ű ű ű ű ú ü ü ő ú Ö ű ű ő ú Ü ú ü ő ú ő ü ő ű Á Ü Ó Ó ű ü Ü ü ú Ü ő ő ő ő ő ő ő ü Ü ü

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián.

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. Gyurgyik László A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG SZERKEZETI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSAI 1 E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. A mai konferencia a határon túli ság

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 2: 85-126 GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására!

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a 2013. május 29-i képviselő-testületi ülésre! Készítette: dr. Varga Dorina önkormányzati referens Tárgy: A BRFK XVI. kerületi Rendőrkapitányság

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben