1. MŰHELY Kis pénz, nincs pénz bércsökkentések visszafordítása és a kifizetetlen bérek követelése Közép- és Kelet Európában

Átírás

1 Kilábalás a krízisből tisztességes bérezés és foglalkoztatás a közszolgáltatásban Az ez évi konferencia 6 műhelytémája következő: Kis pénz, nincs pénz Bércsökkentések visszafordítása és a kifizetetlen bérek követelése Közép- és Kelet Európában A nemek közti bérkülönbség megszüntetése Ahol most tartunk, és ahol lennünk kellene Tisztességes bérezés a közműveknél? Tények az energia-, hulladék- és vízszektorban dolgozók bérezését érintő bérbarométer-felmérésből Klímaváltozás Meg lehet oldani a környezeti problémákat kollektív szerződésekkel? Demográfiai változás A munkaerő elöregedésével foglalkozó politikák Több és jobb munkahely Kevésbé rugalmas, de biztonságosabb? Alább egy rövid összefoglalót olvashat háttéranyagként, illetve linkeket talál a műhelyekhez tartozó releváns dokumentumokhoz, valamint felvetünk néhány kulcskérdést, melyeket a műhelyrésztvevők bátran megvitathatnak. 1. MŰHELY Kis pénz, nincs pénz bércsökkentések visszafordítása és a kifizetetlen bérek követelése Közép- és Kelet Európában A 2009-es Kongresszuson benyújtott Kollektív Szerződés indítványa a következő cél mellett kötelezte el az EPSU-t: Mozgósítás a rossz munkakörülmények, alacsony bérek, és valamennyi európai országban meglévő béregyenlőtlenségek elleni küzdelemre. Ezenfelül felkérte az EPSU-t és annak partnereit "az alacsony bérek a minimálbérek növelésével történő visszaszorítására, az EPSU végrehajtó bizottság által meghatározott célokkal összhangban. A törvényes nemzeti minimálbért használó országokban ennek a növekedésnek el kell érnie legalább a 60%-ot, valamint a kollektív szerződésekben a minimálbéreket az átlag havi bérekhez képest legalább 70%-kal kell növelni. Továbbá az indítvány kifejezte azon munkavállalók és szakszervezeteik támogatásának szükségességét, akik/amelyek nem kapnak bért, és akik/amelyek küzdelmet folytatnak, hogy hozzájussanak kifizetetlen béreikhez ( Az EPSU partnerei segítségével továbbra is nyomon követi az alacsonyabb fizetésben részesülő munkavállalók fizetési szintjét megnövelő, vagy a kiszervezésből és alvállalkozásokból adódó bérdömping elleni védelmet biztosító tevékenységeket. Az elmúlt 6 hónapot tekintve az epsucob@news kollektív szerződésekről szóló hírlevél ( a következőkről számolt be: Ausztria: a VIDA szolgáltatói szakszervezet 7,5 eurós minimálbért célzott meg a kollektív szerződéseikben Egyesült Királyság: az egyetemi szerződésekre érvényes létminimum 1

2 Dánia: átalánydíjak emelésére irányuló tervek a közelgő önkormányzati tárgyalásokon Ausztria: a közszférára vonatkozó megállapodás 25,50 eurós minimális növelést tartalmazott Ukrajna: a szakszervezetek magasabb törvényes minimálbért és a kifizetetlen bérek kifizetését követelik Németország: a szociális szektorban a minimálbérek kivitelezésének nyomon követése Finnország: a szakszervezetek a beszerzések szociális záradékának használatát sürgetik Németország: az önkormányzatok az új beszerzési szabályokba belefoglalják a szociális záradékokat Svédország: a szakszervezetek a nagy infrastrukturális projektek esetében bérdömpingre hívják fel a figyelmet Az EPSU az Európai Unión kívüli európai országok nemzeti minimálbéreit is vizsgálta: ( Megállapították, hogy egyes országokban a kormányok egyértelmű erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy növeljék a minimálbérek szintjét. Moldovában és Azerbajdzsánban például a minimálbérek 10 százalékpontos növekedést mutatnak az átlagjövedelmekhez képest. Igaz, hogy az emelések a legtöbb EU-n kívüli keleteurópai országban a minimálbéreket még mindig az átlagbérek 30%-a alatti szinten tartják. Sikerült olyan béremelést és/vagy a fizetési struktúrákban végrehajtott változtatást kieszközölni, amelyek kifejezetten az alacsonyabb fizetésben részesülő munkavállalók számára előnyös? Hogyan tudnának az EPSU és partnerei hatékonyabban együttműködni a minimálbérek javításának érdekében vajon jogszabályban előírt vagy kollektív szerződések révén? A közszféra számára fontosak a törvényes minimálbérek? Van befolyásuk a kollektíven megtárgyalt minimálbérekre? Kifejezetten a privatizációban és kiszervezésben érintett munkavállalók védelme miatt fontosak? Hogyan tudják Közép- és Kelet-Európában az EPSU és annak partnerei azon közszférát érintő szakszervezeteket támogatni, amelyek folyamatosan magas szintű kifizetetlen bérösszegekkel néznek szembe? 2. MŰHELY A nemek közti bérkülönbség megszüntetése ahol most tartunk, és ahol lennünk kellene A 2009-es kongresszus két - az egyenlő bérezést megcélzó - indítványban állapodott meg. Az egyik indítvány elkötelezte az EPSU partnereit, hogy megpróbálják a nemek közti bérkülönbséget öt százalékponttal csökkenteni. A másik indítvány arra ösztönöz, hogy arra a következő problémára találjanak megoldást: a nők dominálta szektorokban alacsonyabb a fizetés (mind a férfiak, mind a nők körében), mint a férfiak dominálta szektorokban. Annak érdekében, hogy számot adjunk a változás arányairól és arról, most hol tartunk, az EPSU egy felmérést végzett, hogy felbecsülje a nemek közti bérkülönbségeket az egyes országokban és szektorokban. A kérdőív a szakszervezetek nemek közti bérkülönbség- 2

3 csökkentését megcélzó kezdeményezéseire is kitér. Az egyenlő bérezésről szóló műhely rövid összefoglalója 22 nyelven elérhető: 3. MŰHELY Tisztességes bérezés a közműveknél? Tények az energia-, hulladék- és vízszektorban dolgozók bérezését érintő bérbarométer-felmérésből Az EPSU az Amszterdami Egyetem, a bécsi FORBA Kutatóintézet és a bérbarométer weboldalak nemzetközi hálózatának kutatóival működik együtt, hogy adatokat gyűjtsenek az energia-, hulladék, és vízszektorokban dolgozók bérezéséről. A projekt 2010 novemberéig fut, de az adatgyűjtés legfőbb időszaka 2010 októberétől 2011 márciusáig tart. A projekt a dolgozók egyéni online válaszadásán alapul, amely 21 Európai Uniós országban nemzeti nyelveken elérhető: ( Az EPSU energia- hulladék-, és vízszektorbeli partnerei számára a legfontosabb feladat, hogy ösztönözzék tagjaikat a felmérés kitöltésére. Az adatok kiterjednek az egyének foglalkozására, fizetésére, további kifizetésekre (pl. műszakpótlék), munkaidőre, képzettségi szintre, képzésekre és a szolgálati idő hosszára. A projekt kutatói bemutatnak néhány kezdeti megállapítást, illetve beszámolnak az eddig beérkezett válaszadási szintről. Jelentettek a felmérést kitölteni kívánó egyének bármilyen hibát? Milyen erőfeszítéseket lehet tenni annak érdekében, hogy több ember töltse ki a kérdőívet? Hol voltak magas válaszolási arányok, és mit tettek a szakszervezetek a magas válaszadási szintek elérése érdekében? A felmérés lehetőséget nyújt arra, hogy összehasonlítsák az egyes foglalkozások béreit az országokon belül, az országok között, valamint a cégek között és cégen belül. A felmérésből a partnereknek milyen fajta információra van szükségük? 4. MŰHELY Klímaváltozás Meg lehet oldani a környezeti problémákat kollektív szerződésekkel? Nemzeti és helyi hatóságokként, egészségügyi intézményekként és közművekként az EPSU szektor munkáltatóinak egyértelműen hatalmas szerepük van a klímaváltozásra adott reakció helyes gyakorlatát tekintve. Különösen a helyi hatóságok és a kórházak jelentik valószínűsíthetően a legnagyobb munkáltatói bázist a helyi területeken, így a legnagyobb energia- és egyéb erőforrás-felhasználók közé tartoznak. Ezért a közszférát érintő szakszervezetek jelentősen hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez, ha a munkáltatókkal közösen dolgoznak a sokrétű környezetvédelmi problémák megoldásán. Néhány szakszervezet olyan megállapodás-mintákat dolgozott ki, amelyek a szakszervezetek és a munkáltatók közös intézkedéseivel (lásd pl. UNISON az Egyesült Királyságban) végrehajthatók. Ezek olyan ügyeket fednek le, mint pl. az újrahasznosítás és hulladékcsökkentés; erőforrások használata, vásárlási, valamint beszerzési politikák; környezeti szempontból hatékony fűtés és világítás; kiegyensúlyozott fenntartható szállítási politikák a szervezetbe/ből vagy azon belüli túlzott mértékű utazás csökkentése; valamint élelmiszer és étkeztetési politikák. Az egyesült királyságbeli szakszervezetek szintén olyan környezetvédelmi képviselők bevezetését szorgalmazták, akik az ilyen megállapodások gyakorlatba történő átültetését felügyelnék. 3

4 Az Egyesült Államokban a Szolgáltatóipar Munkavállalóinak Ipari Szervezete (SEIU) elindította az Egyezkedés a Zöldért kezdeményezést. 1,9 millió tagot képviselő tárgyalási erejét fogja felhasználni arra, hogy letegyék az asztalra a zöld-szerződési rendelkezések tervezetét.. Ezek a következők lehetnek: tömegközlekedési juttatások az autóhasználat csökkentésére; a mérgező tisztítószerek lecserélése a munkavállalók védelme érdekében; az épületek nappal történő tisztításának elősegítése az éjszakai energiahasználat csökkentése érdekében; valamint a munkahelyeken előforduló környezeti problémák felügyeletére létrehozott szakszervezet-vezetőségi környezetvédelmi bizottságok felállítása. A kollektív szerződésébe bele tudta építeni a környezetvédelmi problémákat? Melyek azok az ügyek, amelyek terén sikeres tárgyalást tudott elérni? Mely környezetvédelmi problémákat érintő kihívásokkal szembesült a kollektív szerződésekben? Mi lenne a legfontosabb hozzájárulás, amit az EPSU tehetne a partnerei kollektív szerződéspolitikájának fejlesztéséért ezen a területen? 5. MŰHELY Demográfiai változás a munkaerő elöregedésével foglalkozó politikák A munkaerő elöregedése jelentős hatással lesz a közszolgáltatásokra szerte Európában, olyan országokat is beleértve, amelyek szaktudáshiányt tekintve igencsak sebezhetők, mivel a munkavállalók nagy csoportja ment nyugdíjba. A szakszervezetek és munkáltatók feladata, hogy megállapodjanak a munkaerő elöregedésével foglalkozó stratégiákban. Ez nem csak az idősebb munkavállalók megtartását érintő politikákat célozza meg, hanem a munkaerői és a munkavállalói karriereken átívelő kezdeményezések széles tárházát is, amelyek elősegítik a munkaerő-toborzást, megtartást, képzést, valamint a munkavállalói és munkahelyi körülményeket. Az EPSU részt vett a villamosipari ( - az anyag angol, francia, német és cseh nyelveken elérhető), valamint a gázszektorban lévő szociális partnereinek szánt eszközök kifejlesztésében ( az összefoglalók 14 nyelven elérhetők). A szociális partnerek a gáziparban bekövetkezett demográfiai változásokról és az életkor-kezelésről szóló részletes jelentéssel is hozzájárultak az ügyhöz ( az összefoglalók 14 nyelven elérhetők) ben a kollektív szerződéssel foglalkozó konferencia az életkor kezelésére vonatkozó politikának rövid ismertetését tárgyalta meg ( csak angol nyelven elérhető), melynek érvei között szerepelt, hogy az ilyen fajta politikák megtárgyalása jelentős befolyással van a közszolgálati munkáltatók a demográfiai változások nyomásának következtében mutatott válaszreakcióikra. Ezek lehetnek: munkaerő-felvétel; tanulás, képzés és élethosszig tartó tanulás; karrierfejlesztés; rugalmas munkaidő gyakorlat; egészségvédelem és az egészségvédelem népszerűsítése, munkahely-kialakítás; átcsoportosítás, és munkavállalói kilépés és átállás nyugdíjba. 4

5 Tárgyalt olyan politikákról, amelyek az idősebb munkavállalókat a munkahelyükön tartják? Ha igen, tudna mondani egy példát erre és a politika hatására? Tudta hasznosítani a gázszektorban és villamosiparban történő szociális párbeszéd folyamán kifejlesztett eszközöket, vagy az EPSU által készített egyéb politikákra vonatkozó dokumentumokat? Többet kellene tennie az EPSU-nak a promóció érdekében, és hogy valamennyi szektorával megismertesse az eszközöket? Meg tudta tárgyalni a fenti problémákat lefedő életkor-kezelési problémákat? Amikor a 2007-es kollektív szerződéssel foglalkozó konferencián az életkor-kezelés tárgyalására került sor, nem jött létre konszenzus a további intézkedéseket illetően. Szerepet játszik az ESPU az ilyen politikák fejlesztésében és támogatásában? Hasznos lenne a partnerek számára, ha az EPSU hivatalos politikát fogadna el az életkor-kezelést illetően? 6. MŰHELY Több és jobb munkahely kevésbé rugalmas, de biztonságosabb? A közszféra hagyományosan egy biztonságos munkahelynek számító terület jó fizetéssel, nyugdíjjal és munkahelyi körülményekkel. Habár néhány országban megnövekedett a bizonytalan foglalkoztatás, különösen a határozott ideig tartó munkaszerződések terén, mivel a kormányok és egyéb közszférában dolgozó munkáltatók igyekeznek elkerülni a munkavállalók teljes munkaidőben és tartós szerződéssel, vagy megfelelő közszolgálati feltételekkel és kikötésekkel történő foglalkoztatását. Az alacsonyabb foglalkoztatási jogokkal rendelkező munkavállalók növekvő hányada nemcsak a tisztességesség kérdését veti fel ilyenkor, hanem kihívást jelenthetnek a szakszervezetek számára, mivel sokkal nehezebb lehet ezeket a munkavállalókat szakszervezeti tagként toborozni és megtartani. A tisztességes munka kérdése előkelő helyet foglal el a napirendben olyan nemzetközi kezdeményezésekkel, mint pl. a minden év októberében megtartandó Tisztességes Munka Világnapja. Némely országban széles körű viták folynak a téma körül, sőt Németországban - Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) konföderációjának segítségével felmerült a tisztességes munkahelyi körülmények megállapítására használható munkaindex létrehozása is. A közszolgálati szférában a szakszervezetek a kezdeményezések széles tárházát használhatják fel a tisztességes munka védelmében: annak biztosítása, hogy a legtöbb munkavállaló számára a tartós szerződések legyenek a normák; tárgyalás az elbocsátások elleni megfelelő védelemről, valamint a munkavédelemmel kapcsolatos szerződésekről; karrierfejlesztési lehetőségek fenntartása és javítása; a határozott idejű szerződések és ügynökségi személyzet használatának korlátozása az összes munkahely bizonyos számú hányadának, valamint azok használatára vonatkozó követelmények meghatározásával; a határozott idejű munkavállalók, ügynökségi személyzet és részmunkaidőben dolgozók egyenlő bánásmódjának biztosítása; tárgyalás a részmunkaidőről teljes munkaidőre történő átváltás lehetőségeiről; 5

6 az ügynökségi és a szerződő személyzetre vonatkozó megfelelő egészségvédelmi és biztonsági rendelkezések biztosítása; a szolgáltatások kiszervezésének és alvállalkozásban történő formáinak korlátozása és szabályozása (lásd az EPSU kiszervezési ellenőrzőlistáját 13 nyelven elérhető) minimális szabályok felállítása a kiszervezett és alvállalkozóknak kiadott tevékenységeket illetően; nulla órás szerződések elutasítása, valamint tisztességes feltételek kieszközölése az időszakos munkák esetében Melyek a legfontosabb problémák, amelyekkel szembesült a bizonytalan munkahelyeket illetően? Meg tudta oldani a bizonytalan munkahelyek elterjedésének problémáját a tárgyalásai során? Tudna konkrét sikert említeni? El tudott érni sikereket a bizonytalan körülmények között dolgozó munkavállalók szakszervezeti tagként való toborzásban és megtartásában? Szerepel a tisztességes munka kérdése a tárgyalási napirendjében? Meghatározta a tisztességes munkára vonatkozó jellemzőket, vagy használ tisztességes munkára vonatkozó indexet? Hogyan tudja az EPSU a tisztességes munkával kapcsolatos napirendet támogatni? Az EPSU-nak egy az állandó bizottságok és a végrehajtó bizottság által elfogadott hivatalos politikát kellene felvázolnia? 6