AZ A CSO DÁ LA TOS RE PÜ LÉS

Átírás

1 AZ A CSO DÁ LA TOS RE PÜ LÉS Elõbb volt repülôm, mint autóm... Szerzô: Baranyay Elemér

2

3 A Z A C S O D Á L A T O S R E P Ü L É S 3,14 L Kft. Bu da pest, 2000

4 Szer zõ: Baranyay Elemér Szakmailag lektorálta: Mitter Imre a sportrepülés tiszteletbeli atyja ISBN : Nyomdai elôkészítés és nyomás: 3,14L Kft. Kiadó: 3,14 L Kft. Felelôs kiadó: a 3,14 L Kft. ügyvezetô igazgatója: Petrik István Példányszám: 1000 db 2000 Budapest

5 ELÔSZÓ Aleg el sõ Ve te rán Re pü lõk ka rá cso nyán fel kér tek az ün ne pi be széd meg tar - tá sá ra, ami nek öröm mel tet tem ele get, ami az óta ha gyo mán nyá ne me sült. Meg tisz te lõ volt szá mom ra, hogy úgy szól ván az egész re pü lõ tár sa da lom hoz szól hat tam. A lis ta fel eme lõ volt. A ré gi Pu má sok tól a mai Tasszári gye - re ke kig. Mi cso da fan tasz ti kus ív. A XX szá zad iszo nyú po li ti kai dik tá tu mai, ame lyek leg in kább az em ber sza bad sá gát kö töt ték gúzs ba, de e húsbamaró kö te lek alatt a lé - lek még is sza bad le he tett. Itt ta lál koz tam és kö töt tem re pü lõ ba rát sá got a könyv szer - zõ jé vel, Ba ra nyay Elem ér rel, aki nek él mé nye it ak kor még nem is mer het tem. Egy ka to li kus pap, aki egy ben pi ló ta és mind ket tõ re egy aránt büsz ke, ta lán hi - te le sen ki tud áb rán dí ta ni min den földönjárót, hogy a re pü lõ, ami kor fent száll nem úgy van az Is ten hez kö ze lebb, ahogy a hit tel szim pa ti zá ló gon dol ná. Az Is - ten kö zel ség él mé nyét ott a fel hõk közt ép pen az egye te mes em be ri test vé ri ség és szo - li da ri tás ré vén éli át. Azt a ha tal mas együtt mun kál ko dó test vé ri sé get, amely le he tõ vé tet te, hogy az év ez red utol só szá za da egy ér tel mû en a re pü lés év szá za da le gyen. Nem két sé ges, hogy min den re pü lõ pon to san tu da tá ban van an nak, hogy csa pat mun ka te szi le he tõ vé azt, hogy fent száll jon. A konstrukõr a ter ve - zõ az épí tõ a lég irá nyí tó a me te o ro ló gus a föl di irá nyí tók a sze re lõk az iro dai dol go zó a por tás mind el en ged he tet le nül fon tos sze mély és így se gí tõ tár sa a re pü lõ nek. Nél kü lük nincs re pü lés. Ami az egy más ra épü lõ rend szer él te tõ ele me, az a BI ZA LOM és a HIT a má sik mun ká já nak pon tos sá gá ban. Ez pon to san azo kat a lel ki iz mo kat moz gat ja, mint ami a val lás alap ele me i nek is mo ti vá ló ja. Még a kö szö - nés is azo nos irány ba mu tat. Amíg a busz ve ze tõk jó utat, a bá nyá szok jó sze ren csét, a vi tor lá zók jó sze let kí ván nak ad dig mi re pü lõk JÓ LE SZÁL LÁST! kí vá nunk egy más - nak re pü lés elõtt. Mi ez, ha nem ugyan az a lel kü let, mint amit a val lás je löl meg bol - dog vég cél ként az ÖRÖK ÉLE TET? MlNDKÉT TERÜLETEN A LEGFONTOSABB A JÓ CÉLBAÉRÉS. Budapest, László Atya

6 AJÁNLÁS Igen! sok ember sokat hallott már a repülésrõl, mégis állíthatom, hogy legtöbbjük számára egyfajta megszokott mese. Szeretném fellebbenteni a fátylat errõl a mesérõl, hiszen ez nagyon is reálisan megfogható valóság, gyönyörûség, megannyi különleges izgalom, s amit nem a filmen látok, hanem maga az ÁTÉLÉS. Ugyanakkor kétségtelenül veszélyes is, de csakis akkor, ha valaki, kellõ érzék nélkül teszi, nem elég kiválóak a reflexei, fegyelmezetlenül vagánykodik. Ezen eseteket kivéve azonban semmiképp. Különösen vonatkozik ez a sportrepülésre s ami könyvem lényege. Stílusát tekintve: saját átéléseken alapuló novellák sorozata összességében kívülállók számára kalandregény. Ajánlom, tehát könyvem mindenkinek, akiket e különleges csemegeféleség érdekel. Ugyanúgy a kalandokat kedvelõknek s a kalandvágyó, átéléseken alapuló, izgalmakat keresõ fiatalságnak, felnõtteknek egyaránt. Ugyanígy mindazoknak, akik átéltek már hasonlókat, azaz maguk is sportrepültek, ill. repülnek még most is, mert általa mélyebb átélések alakulhatnak. Nem kevésbé korosztálybelieimnek, akik számára a bent hivatkozott személyek, repülõgéptípusok, említett helyek, körülmények, s fõleg a szakmai hitelesség bennük nosztalgikus gondolatokat ébreszt. Mégis külön kiemelném, felsorolnám mindazon személyeket, akik azokban az idõkben (negyvenes ötvenes években), meglehet korábbi repülõ-múltjuk révén is, számomra és sok más igazi sportrepülõ számára a repülõ-ideálokat jelentették. E felsorolást a teljesség igénye nélkül teszem, azaz csak akikkel valamilyen formában személyes kapcsolataim voltak, mégha egyszeri találkozás során is. Felsorolásom semmiképp sem jelent elsõbbségi sorrendet, inkább találkozási idõrendet. Különös tekintettel ajánlom tehát könyvem e számomra nagynak tartott repülõideáljaimnak, annak reményében, hogy könyvem hozzájuk is eljut, akik: Kasza László, Quint János, a Csécsei ikerpár, Csanádi Norbert, Gratzer Károly, Pogácsás István, Mitter Imre, Legenyei Lajos, Sziklai Lajos, id. Rubik Ernõ, Kapitány István, Kalmár László, Majdán Rudolf, Tóth Jocó, Tardos Béla bácsi (az MSE tiszteletbeli elnöke), Mezõ György. Nem utolsó sorban az MSE vezetõségének: Gras Viktor, ifj. Wimmer László, Tanító István s az MSE volt összes klubtagja részére. Meglehet, hogy a felsoroltak legtöbbje már az ÖRÖK REPÜLÕMEZÕKÖN értékelhetné regényem, nevüket és személyiségüket igen nagy tisztelettel mégis megörökítésre méltónak találtam, legújabban pedig dr. Lendváry Csabát, akit örömömre megismerhettem. Ajánlom továbbá Tobak Tibor figyelmébe, akit legutóbb az MVRE keretében ismertem meg, mint egy élõ legendát barátomnak különösképpen a Pumák földön-égen címû repülõ regénye kapcsán. Kérem a kedves olvasót, hogy ezen egyszerû felsoroláson túl fogadja ajánlásom olyan megértéssel, szeretettel, rászánással, ahogyan ezt könyvemmel szeretném elérni! 4

7 I. rész Amit a repülésrõl tudni illik E fe je ze tet a re pü lés ra jon gó i nak szá nom, hogy be pil lant has sa nak a repülõgépvezetés bo szor kány kony há já ba. Ki az, aki so ha sem gon dolt rá vagy ál mo dott ró la? Hány szor ál mod tunk ar ról, hogy re pü lünk, kar csa pás ok kal, vagy, anél kül, s köz ben fan tasz ti kus ma dár táv lat ból lát juk a gyö nyö rû sé ges tá jat fö lül rõl; er dõ ket, me zõ ket, há za kat, szép rend ben, ki tá - rul ko zott alat tunk a tér és az idõ. Mér he tet len csend és nyu ga lom, idõn ként a re pü - lést él ve zõ ma da rak kal is ta lál ko zunk; szin te ezért már nem is iri gyel jük õket. A ra - gyo gó an tisz ta ózon dús le ve gõ, men te sen a föl di, már-már csak nem el vi sel he tet len szen nye zõ dé sek tõl, las sú mér ge zõ ha lál tól. Ugyan így õsi vá gya az em ber nek a re pü lés, mint az iri gyelt ma da rak nak, s akik fõ leg a na gyobb ma da rak; a var jak, a ra ga do zók, a gó lyák ké pe sek szárny - csa pás ok nél kül, akár moz du lat lan ki ter jesz tett szárn nyal per ce ken, órá kon át re pül - ni, s ami bi zo nyí té ka an nak, hogy õk is él ve zik a re pü lést. Ha va la ki ta va szi, nyá ri na po kon fel néz az ég re fõ leg, ha gyö nyö rû szép pu - ha-pár na sze rû go moly fel hõk (ku mu lu szok) is van nak, nem sok ke re sés sel bi zo nyo - san fel tud fe dez ni elõbb-utóbb ilyen szárny csa pás ok nél kü li, moz du lat la nul ki ter jesz - tett szár nyak kal kö rö ket le író ma da ra kat s mi több ha tar tó san fi gyel jük õket, mint ha egy re ki seb bed né nek, te hát emel ked nek. Ho gyan?.. Bi zony rá kell döb ben - nünk, hogy õk õs idõk óta elõbb is mer ték meg a lég kör fi zi ká ját, mint mi em be rek, szé gyen ide, szé gyen oda, az okos em ber nél bi zony eb ben ele ve oko sab bak vol - tak. Ho gyan is te het ték és te szik ezt fo lya ma to san má ig is és a jö võ ben is? E tény ir ri tál ta év ez re de kig az em bert, míg nem vég re alig 100 éve kez dett rá jön ni a meg ol - dás lé nye gé re. Hi szen gon dol junk csak a több ezer év vel ez elõt ti mon da be li hõ sünk - re; Deadaloszra és Ika rosz ra, akik elõ ször pró bál ták le gyõz ni a föl di gra vi tá ci ót és a ma dár hoz ha son ló szár nya kat ké szí tet tek, szí jak kal kar juk hoz erõ sít ve vi asz ból, s így kí sé rel ték meg a ma da rak re pü lé sét utá noz ni. Az is te nek nek ez na gyon nem tet szett, hogy a föl di em ber az ég re tör, s ami kor Ika rosz emel ke dé sé vel túl kö zel ke - rült az él te tõ nap hoz, meg ol vadt a vi asz szár nya és le zu hant. Az óta is, de so kan pró bál koz tak a gra vi tá ció le küz dé sé vel re pül ni, de igen so - ká ig mind hi á ba. Le o nar do da Vinci-rõl; a vi lág hí rû fes tõ rõl, ill. mint po li hisz tor ról je gyez ték fel, hogy õ ma ga is fog lal ko zott az em be ri re pü lés gon do la tá val. S ami kor egyik ta nít vá - nya uj jong va mu tat ta ne ki a ma ga ter vez te re pü lõ-szer ke ze tét, a mes ter hos sza san né ze get te a ter vet, majd kis sé epé sen meg je gyez te, hogy: ez a re pü lõ gép nem jó!, 5

8 s a ta nít vány kér dé sé re, mi ért? azért, mert nem szép, s ami nem szép, az nem is le het jó! vá la szol ta. Az tán is mét el telt né hány év szá zad, egé szen a múlt szá zad má so dik fe lé ig. Ek kor tatálták fel a Montgolfier fi vé rek Fran ci a or szág ban a sta ti kus re pü lés le he tõ - sé gét, az az a le ve gõ nél kön nyebb szer ke zet tel va ló fel emel ke dést, a mai hõ lég bal - lo nos re pü lés õsét, ered mé nye sen, mi ál tal vi lág hír név re tet tek szert. Az igazi, a dinamikus repülés mint a madaraké is még pár évtizedet késett. Ez ügy ben rá kel lett jöj jön va la ho gyan az em ber, hogy mi is a lé nye ge en nek a re pü lé si mód nak? Az már ré gen nyilvanvaló volt, már Ika rosz le gen dá ja óta hogy szár nyak kel le nek hoz zá. Igenám, de mi is az a szárny? Mi lyen is az alak ja? Mi ért olyan ala kú, ami lyen? És mi le het az a fan tasz ti kus erõ ha tás mi az a fi zi kai je len ség, ami a szár nya kon ke let ke zik s ami ké pes ar ra, hogy fenn tart sa a ma da ra kat, a le ve - gõ nél ne he zeb be ket a magasban?.. Ren ge teg ál do zat tal, sok ha lá los sal já ró kí sér le te zés las san-las san kezd te fel - leb ben te ni a ti tok za tos fáty lat a szár nyak lé nye gé rõl; fi zi kai ha tá sá ról... Leg elõ ször is a ma da rak szár nyát jól meg fi gyel ve ész re vet ték, hogy azok ke reszt met szet ét néz ve ér de kes, kü lön le ges alak juk van: elõ ször is ível tek, má sod - szor ele jén áram vo na la san dom bo rú an vas ta gab bak, hát ra fe lé fo ko za to san el vé ko - nyod nak toll vé kony sá gú ra sõt a szárny vé gek fe lé ezek a kép ze let be li szárny met - sze tek egy re rö vi dül nek, egy re vé ko nyod nak, s a leg vé gén már csak pár cen ti hosz - szú ak, s szin tén toll vas tag sá gú ak. Nyil ván va ló lett, hogy minden nek ala pos okai van nak... A leg fõbb meg ol dás lé nye gé re, a szár nya kon ke let ke zõ fi zi kai erõ ha tás ok is - me re té re, meg ol dá sá ra még so ká ig vár ni kel lett, és csak szá mos szo mo rú ta pasz ta - lat árán, fo ko za to san jöt tek rá. Azt is tud ták már, hogy a moz du lat lan, ki ter jesz tett szár nyak kal re pü lõ ma da rak so ha sem áll nak a le ve gõ ben, ha nem egyen le tes se - bes ség gel fo lya ma to san ha lad nak. Is mer ték te hát már a szárny jel leg ze tes alak ját, meg fi gyel ték a foly to nos elõ re ha la dást, s a ket tõ kö zött ös sze füg gést kel lett va la hogy ta lál ni: a ket tõ közt nyil ván va ló an dön tõ je len tõ sé gû fi zi kai ös sze füg gés kell le gyen! Van is! s míg er re rá jöt tek, mind vé gig vá ra tott ma gá ra az em ber re pü lé sé nek le he - tõ sé ge... Kezd tek rá jön ni ar ra, hogy a szárny alak és a foly to nos elõ re ha la dás ha tá sá ra va - la mi cso dá la tos meg fog ha tat lan (a szó szo ros ér tel mé ben is) olyan füg gõ le ges irá nyú erõ ha tás ke let ke zik, ami a ma da ra kat fenn tart ja, az az, ha nem ha lad ná nak fo lya ma to - san elõ re, szár nyak ide vagy oda, le es né nek. Te hát a to váb bi ak ban nyil ván va ló an er re a meg fog ha tat lan, füg gõ le ges irá nyú erõ ha tás ra kel lett kon cent rál ni, en nek a rej té lyé re kel lett rá jön ni! Rá jöt tek! há la Is ten nek. Ezért re pül he tünk, re pül het az em ber, biz ton - sá go san, ma már las san egy év szá za da. Ezt a cso dá la tos fi zi kai erõ ha tást a szár nya - kon, ami a di na mi kus re pü lést le he tõ vé te szi el ne vez ték fel haj tó erõ nek. 6

9 De ho gyan le het, ezt a bû vös szót ér tel mez ni, ér zé kel ni? Mond ják, hogy min - den ha son lat sán tít, még is le het sé ges... He lyez zünk egy go lyót vagy lab dát egy asz tal egyik vé gé re! Ha ez az asz tal víz szin tes, a go lyó vagy lab da áll nem moz dul, de ha óva to san, las san emel jük az asz tal nak a lab da fe lõ li vé gét 1-2 cm-rel, a lab da las san gu rul ni kezd az asz tal má - sik vé ge fe lé, az az le fe lé. Ha az eme lést kel lõ tü re lem mel csi nál juk, el ér het jük az asz tal lap olyan fi nom dön té sét, hogy a lab da nem gyor sul, ha nem szép, egyen le tes se bes ség gel gu rul le fe lé. Hogy ez az egyen le tes gu ru lá si se bes ség mek ko ra és mi - tõl függ?... Ha igen si ma az asz tal és a lab da, ak kor igen kis lej té sû szög kell a gu ru lás - hoz, ha mind ket tõ ér des és mi nél ér de sebb, an nál na gyobb lej tõ szög kell az egyen - le tes gu ru lá sá hoz. És hogy mek ko ra az egyen le tes gu ru lás se bes sé ge, ez már a go - lyó ill. a lab da sú lyá tól függ: a kis sú lyúé ki sebb, na gyobb sú lyúé na gyobb. Ez zel a lé nyeg hez ér tünk a di na mi kus re pü lés lé nye gé hez. A vál to zás mind - ös sze an nyi, hogy a go lyó vagy a lab da he lyé be egy szár nyas re pü lõ szer ke ze tet kép zel jünk, és az asz tal la pot a re pü lõ gép szár nya és a le ve gõ köl csön ha tá sa he lyet - te sí ti a (szár nyak kép ze let be li go lyó, s a kép ze let be li asz tal lap a le ve gõ). Te hát, ha van egy szár nyas re pü lõ szer ke zet, amit va la mi lyen mó don meg ha - tá ro zott egyen le tes se bes ség gel moz ga tunk a le ve gõ ben, ak kor ke let ke zik a szár - nyon az a bûvszavas fi zi kai fo ga lom, az az a fel haj tó erõ, ami a szer ke ze tet a le ve - gõ ben tart ja. Ha a szer ke zet nek nincs haj tó mo tor ja, ak kor a kép ze let be li asz tal lap ha son la - tá val él ve, azt a bi zo nyos szük sé ges se bes sé get ál lan dó le fe lé tar tás sal, szak nyel - ven sik lás sal ér het jük el, mi ál tal a szer ke zet ha ma ro san föl det ér, a sik lá si szög me - re dek sé gé tõl füg gõ en. Az az mi nél dur vább, ke vés bé áram vo na las, vagy mi nél ne he - zebb a re pü lõ szer ke zet, an nál ha ma rabb, mi nél si mább, áram vo na la sabb és mi nél kön nyebb, an nál ké sõbb ér föl det. La i ku sok szá má ra te hát már is itt a ma gya rá zat ar ra, hogy a re pü lõ szer ke zet (a to váb bi ak ban re pü lõ gép) nem azért re pül, mert mo tor ja var ha nem azért mert a szár nya van. Bi zo nyí ték: a na gyobb em lí tett ma da rak szárny csa pás nél kül is tud nak re pül ni, az az most már sik la ni, pe dig nincs mo tor juk. Vagy ki ne ké szí tett vol na gye rek ko rá ban pa pír re pü lõt, amit ha jól ki egyen sú lyo zott, ak kor azt egy bi zo nyos ér - zék le tes se bes ség gel, meg fe le lõ szög ben el dob va, szép egyen le te sen sik lott le fe lé egye ne sen, több nyi re kö röz ve, amíg föl det nem ért, pe dig en nek sem volt mo tor ja, Te hát tel je sen a lé nyeg nél va gyunk: a re pü lés hez szárny kell és egy meg ha - tá ro zott ha la dá si se bes ség, ma már pon to san elõ re szá mít ha tó, adott re pü lõ szer ke - zet, az az re pü lõ gép ese tén. Igenám, de az elõ zõ ek bõl nyil ván va ló, hogy a ma da rak is és a re pü lõ gép is mo tor nél kül ál lan dó an le fe lé tart va sik lik a se bes ség tar tás ér de - ké ben, te hát elõbb-utóbb föl det ér. Ha csak... 7

10 És most jön a má sik lé nyeg: va la ho gyan el kell ke rül ni az ál lan dó le fe lé tar tó sik lást. Le het sé ges ez? Hát hogy ne! két alap ve tõ mó don! Úgy, ahogy a ma da rak is te szik õs idõk tõl fog va, úgy sik la nak bi zo nyos szög ben le fe lé, hogy köz ben ál lan - dó an ke res nek és ta lál nak füg gõ le ges lég moz gá so kat, le he tõ leg fel fe lé úgy, hogy az a lég moz gás fel fe lé leg alább ak ko ra, vagy na gyobb le gyen, mint a ma dár, vagy a re - pü lõ gép le fe lé va ló sik lá sa. A Ie- vagy fel fe lé moz gást is se bes ség gel ha tá roz zák meg, mint az elõ re ha la dást, csak az utób bit km/ó-ban, az elõb bit m/s-ban mé rik. A füg gõ le ges lég moz gás ok te szik le he tõ vé te hát az un. (szak nyel ven) vi tor lá zó re pü - lést, ami lé nye gi leg ab ból áll, hogy ál lan dó an ke res ni kell ilyen füg gõ le ges lég moz - gást fel fe lé (mert ha fel fe lé van, ak kor nyil ván le fe lé is kell, le gyen ah hoz, hogy a lég - kör össz-egyensúlya min dig meg ma rad jon). A má sik fenn ma ra dá si le he tõ ség ma dár ese té ben a jól is mert és meg fe le lõ al - kal ma zott szárny csa pás ok, ami a ma da rak haj tó mo tor ja. - Ki kel lett te hát ta lál ni az em ber nek is azt a bi zo nyos szárny csap ko dást he lyet te sí tõ haj tó erõt, ami az idõ já rás - tól füg get len, tar tós fenn ma ra dást sõt az emel ke dést biz to sít ja. Így ju tot tak el a kis - mé re tû for gó-szárny hoz az az lég csa var hoz (ré gi ne vén pro pel ler), ami lé nye gi leg azo no san mû kö dik a re pü lõ gép szár nyán ke let ke zõ fel haj tó erõ vel, csu pán ez a fel- haj tó erõ a gép ha la dá si irá nyá ba hat és ne vé bõl ere dõ en for gat ni kell ah hoz, hogy a szük sé ges hú zó- vagy to ló erõt biz to sít sa. S hogy mi kell a for ga tá sá hoz? nyil ván - va ló an egy cél sze rû en ter ve zett haj tó mo tor. E rö vid elõz mén nyel te hát már bár ki ért el vi leg a re pü lés hez, s egye ne sen már tud na is re pül ni. A kis sé komp li kál tabb de fel tét len szük sé ges is me re tek rö vi den a kö vet ke zõk. Azt is meg fi gyel ték, hogy a ma da rak a leg rit káb ban re pül nek egye ne sen, tud - nak kö rö ket re pül ni, ha kell me re de ken le fe lé, vagy fel fe lé zu han ni vagy emel ked ni. Hát ezt meg ho gyan? Ed dig csak a ma da rak szár nyá ról be szél tünk. Mostmár be szél - nünk kell a far kuk ról is. A szár nya ik ki ter jesz tett szim met ri ku san tart va az egye nes irá nyú sik lást biz to sít ják. De a szár nya i kat te ker get ni is tud ják le fe lé, vagy fel fe lé. Szük ség van er re? Hát per sze! Kö rö ket ten ni csak is úgy tud nak, ha szár nya i kat le, vagy fel el te ke rik, tõ ben ke vés bé, ki fe lé job ban, még hoz zá aszim met ri ku san te szik ezt. Pl. ha a bal szár nyu kat fel fe lé te ke rik el, a job bat pe dig le fe lé, ak kor ez a víz szin - tes hez ké pest el té rõ szög ben va ló re pü lést tesz le he tõ vé, az az szak nyel ven be dön - tik ma gu kat a kö rö zés irá nyá ba, a pél da ese tén bal kö rö zés hez, ugyan ez for dít va is igaz. Mi nél erõ sebb ez a be dön tés, an nál ki sebb su ga rú kö rön re pül het nek. Mi ért kell a be dön tés? - gon dol junk ugyan csak ha son lat kép pen az erõs ívû au tó ver seny-pá - lyák ra, ame lyek egy át la gos nagy se bes ség hez épül tek. Ha azok nem len né nek be - dönt ve, a ko csi kat a cent ri fu gá lis érõ ki rö pí te né a pá lyá ról, de ha azt túl dön te nék, ak kor a ver seny au tók be fe lé csúsz ná nak. Azo nos a hely zet a re pü lés nél is, te hát a be dön tés szük sé ges sé gét és mér té két már tud juk. Ez azon ban a kö rö zés hez még 8

11 nem elég. Itt jön elõ mostmár a ma da rak fa rok hasz ná la ta ugyan is azt is tud ják le-fel moz gat ni, ez a le-fel irá nyí tás hoz kell ér te lem sze rû en (le haj lít ják, ha le fe lé, vagy fel - haj lít ják, ha fel fe lé akar nak ha lad ni). Tud ják azon ban a ma da rak a far ku kat aszim met ri ku san is moz gat ni a szár - nya ik hoz ha son ló an az az az elõ zõ pél da sze rint azo nos ér te lem ben te ke rik el a far - ku kat, a bal for du lás hoz a bal farokoldalt fel fe lé, a jobb farokoldalt le fe lé te ke rik. A tu - laj don kép pe ni kör re pü lést te hát a ma da rak a fa rok el te ke rés sel érik el (ill. el len ke zõ irá nyú kör höz ezt is for dít va). Ezek mi att kel le nek te hát a re pü lõ gé pek kor mány szer ke ze tei is, ame lyek az egye nes re pü lést biz to sít ják. A vá rat lan lég moz gás ok ese té re, fõ leg azon ban a le, il - let ve fel fe lé ha la dás hoz a szár nyak hoz kb. azo nos sí kú, víz szin tes ve zér sík a ma - gas sá gi kor mán nyal il let ve az irány tar tás hoz és for du lók hoz kö rö zés hez szük sé ges fügõieges ve zér sík az ol dal kor mán nyal. A kö rö zés hez szük sé ges be dön tést ha - son ló an a ma dár szár nyak hoz itt is, a szárny vé gek aszim met ri kus el te ke ré sé vel, az az szak nyel ven a csû rõ kor mány ok hasz ná la tá val érik el. Igen el més szer ke zet a re pü lõ gép un. bot kor má nya. Ez zel vé gez he tõ kom bi - nál tan a gép meg fe le lõ mér té kû be dön té se és a ma gas sá gi kor mány, az az a le- fel moz gás irá nyí tá sa. Az ol dal kor mány láb pe dál lal moz gat ha tó jobb ra, il let ve bal ra ér - te lem sze rû en. Aki mind ezt fi gyel me sen el ol vas ta az kép ze let ben mar tud is repülõgé pet ve zet ni. De a gyakorlatban!... ad dig hosszú út ve zet. Ezek után te hát mi ben is rej lik az em ber re pü lé sé nek iga zi szép sé ge, cso dá - la tos sá ga és gyö nyö rû sé ge? Mind ab ban, amit el mé le ti játsz va meg ta nul ha tó le - írá som ban rög zí tet tem: Lé nye gi leg te hát úgy re pül ni mint a ma dár. Ho gyan le het ezt el ér ni? ha van egy jól konst ru ált re pü lõ gép? Úgy, hogy a szük sé ges ér zé ke ken, ér - zé ke lé se ken (se bes ség, ma gas ság, tá vol ság, te rep fel is me rés, az az na vi gá lás rend - kí vül pon tos is me re te) túl a kor mány szer ke ze tek igen bo nyo lult szük ség sze rin ti tel je sen har mo ni kus, több nyi re szim met ri kus né ha aszim met ri kus ös sze tett moz du - la ta i val. Így bár mi fé le igény sze rint és min dig le he tõ leg ki vá ló an tud juk irá nyí ta ni a re pü lõ gé pet. En nek el éré sé hez kell az óri á si gya kor lat tal pá ro sult ér zé ke lés és tu dás, s ami re néz ve gya ko rol hat az em ber so kat, de ele get so se. Úgy re pül ni te hát mint a ma dár! ez az em ber õs idõk óta áhí tott és be tel je sült ál ma, és et tõl emi att ért he tõ meg re gé nyem vá lasz tott cí me: Az a cso dá la tos re pü lés. Szá mo san ír tak már a re pü lés rõl, s ami rõl el mond ha tó, a té ma olyan, mint a sze rel mi tör té ne tek: so kat le het ír ni, be szél ni ró la, de ele get soh se. Sok ha son ló eset for dul elõ ben nük, de két azo nos so ha. Hi szen ép pen eb ben rej lik mind ket tõ nek a kü - lön le ges sé ge és csá bí tó an cso dá la tos, ugyan ak kor rej tel me sen bi zser ge tõ iz gal ma. Ezek ar ra kész tet nek ben nün ket, hogy foly to no san ke res sük és ta lál junk újabb iz gal - ma san le kö tõ él mé nye ket, azo nos nak lát szó kat még is min dig mást és mást. 9

12 S a re pü lést mi ért ha son lí tot tam a sze rel mi tör té ne tek hez? az elõb bi e ken túl szá mos oka van. Az em ber rá szok hat de ró la le so ha (ha még is, an nak sú lyos okai le het nek). Rá szok hat, mint a ci ga ret tá ra, vagy az ita lo zás ra, vagy a sze ren cse já ték ra, ne tán a kábitózásra, és a leg fõbb: mint az ak tív sze rel mi élet re. Az iga zi pi ló ta so ha sem fél mert ha igen, nem le het pi ló ta, a két fo ga lom ki olt ja egy mást. De ha el éri ezt a mi nõ - sí tést, ak kor igen is a re pü lés az az azt biz to sí tó re pü lõ gép sze rel me se le het. Nem té - ve dés! igen is: sze rel me se! Ta pasz tal tan val lom, hogy egy jó, meg szo kott szép re pü lõ gé pet a pi ló ta meg tud sze ret ni, sõt szin te a sze re lem hez ha son ló ér zé se ket is ké pes ki vál ta ni be lõ le. Én ma gam is vol tam így. Nem is egy gép be vol tam be le es ve an nyi ra, hogy már at tól is elér zé ke nyül tem, ha csak rá gon dol tam. Ha el ér het tem sok szor ki fe lé nem lát tat va si mo gat tam, be céz get tem, mint a leg szebb nõt. Er re csak is az az iga zi pi ló ta ké pes, aki ra jon gó ja a re pü lés nek és együtt tud él ni, sõt érez ni az zal a gép pel, amit ve zet. Repülõgépvezetés köz ben a kez dõ idõ ket ki vé ve mi dig ké pes vol tam ezek re, an nyi ra, hogy nem vol tam kü lön én és kü lön a gép, mi ket ten egyek vol - tunk. Ha meg is mer tem a gé pet: tud tam azt, hogy mi re ké pes, mi re nem, ezek re min - dig fi gye lem mel vol tam. A leg rit kább eset ben, hagy tam eze ket fi gyel men kí vül, több - nyi re an nak is va la mi lyen más kény sze rí tõ oka volt, de so ha sem tu da tos ki há gás. A meg is me rés bir to ká ban so ha sem vár tam el tõ le azt, ami re nem ké pes. Ugyan ak - kor, ha csak te het tem, min dig ki hasz nál tam a ma xi má lis tu dá sát. Ös sze fog lal va, több mint egy év ti ze dig a re pü lés sze rel me se vol tam, Még hoz - zá fõ leg a vi tor lá zó re pü lé sé, több ok ból. Egy részt, mert az áll leg kö ze lebb a ma dár - re pü lés hez, te hát a leg ter mé sze te sebb. Itt szán dé ko san nem em lí tem a sár kány re - pü lést, mert bár két ség te le nül leg kö ze lebb áll a ma dár re pü lés hez, szá mom ra még - is a vitorlázórepülõgép a lel kem hez leg kö ze leb bi, a sár kány re pü lés tel je sen más ka - te gó ria. Más részt, ami az elõ zõk bõl adó dik is, az a le nyû gö zõ en ér zék le tes ha son - lat, mely sze rint a vi tor lá zó re pü lés so rán az em ber re pül, míg a motorosgép re pü - lés kor a gép re pül. Az elõb bi nél ki zá ró lag az em be ren mú lik (nomeg az idõ já rá son) hogy mit tud el ér ni (idõ tar ta mot, ma gas sá got, tá vol sá got) hi szen sok szor min den mé ter ma gas ság-nye ré sért meg kell küz de ni, oly kor egy ál ta lán a fenn ma ra dá sért, táv re pü lés nél min den egyes ki lo mé ter ért, köz ben ne tán ide gen te re pen lel ki leg min - dig fel ké szül ve (er re is ki ok ta tot tan) az eset le ges te rep le szál lás ra, ha nem ér tünk célt. Mind ez mo to ros gép nél csak gáz adás függ vé nye. És meg valami... Úgy ér zem, még két ma gya rá zat kell a fel-le lég moz gás ok hoz mé lyebb el mé - le ti fej te ge té sek mel lõ zé sé vel csak az ért he tõ ség ked vé ért. Nem csak a köz nyel ven is mert víz szin tes szél lé te zik. Sõt, a gya kor lat ban és fõ leg re pü lé si szem pont ból ilyen so ha sem for dul elõ. A víz szin tes szél te rep tár - gyak ba (fák, épü le tek) he gyek be üt kö zik, s ami ket kény te len meg ke rül ni, s mi ál tal hi - 10

13 he tet len ör vény lé sek be kezd, azok nagy sá gá tól, alak já tól füg gõ en olyan erõ vel, hogy mi at tuk akár tör ni, zúz ni ké pes (lásd: or ká no kat, táj fu no kat, hur ri ká no kat). Itt ér de kes do log vi tor lá zó re pü lé si szem pont ból, a víz szin tes szél ese tén a he gyek meg ke rü - lé se. Nyil ván ne ki üt köz ve pl. egy hegy ge rinc nek, azt fel fe lé áram lás sal igyek szik meg ke rül ni: te hát már is egy le he tõ ség vi tor lá zó pi ló ta szá má ra a fenn ma ra dás ra, nem kell mást ten nie mint a hegy ge rinc elõtt oda-vis sza ró ni a nyol ca so kat, a hu - rok re pü lé se ket úgy, hogy a le he tõ leg job ban hegy ol dal ban fel fe lé igyek võ szél zó ná - já ban ma rad ja nak. Ha meg fe le lõ irá nyú és erõs sé gû a víz szin tes szél, ak kor ez a fenn ma ra dá si le he tõ ség vi szony lag ki szá mít ha tó és egy sze rû, csak ak kor okoz gon - dot, ha egyi de jû leg sok gép tar tóz ko dik adott emel ke dõ szél zó ná ban. A má sik, sok kal ér de ke sebb és iz gal ma sabb le he tõ sé get az un. füg gõ le ges szél, az az a le ve gõ ter mi kus hõ áram lá sa biz to sít ja (rö vi den szak zsar gon ban a to váb - bi ak ban ter mik ). En nek meg ér té sé hez már ko mo lyabb thermodinamikai (a le ve gõ és ned ves ség tar tal má nak hõ ha tá sá ra tör té nõ le- fel moz gá sa, mi sze rint a te rep tõl füg gõ en a nap su gár zás ha tá sá ra a fe let te lé võ lég ré teg nem egy for ma erõ vel és gyor sa ság gal me leg szik fel. Ahol gyor sab ban, ott kön nyeb bé vá lik a kör nye zõ höz ké - pest, így fel fe lé moz gás ra kény sze rül, míg, a hi de gebb a sû rûbb a kör nye ze té ben le - fe lé moz gás sal igyek szik az emel ke dõ le ve gõ he lyét el fog lal ni. Bõ vebb is me re tek len né nek szük sé ge sek, de a to váb bi ak ban úgy sej tem, elég a fen ti rö vid is mer te tõ. Meg csak an nyit, hogy az ilyen ter mik a ma gá val ci pelt pá rá val együtt emel ke dik oly kor zi va tar fron tok nál gyors vo na ti se bes ség gel ro han fel fe lé mind ad dig, míg el nem éri azt a fi zi kai sta bi li zá ci ós ál la po tot, hogy a hõ fo ka el éri a kör nye zõ le ve gõ hõfokát. Ek kor ugyan is az tör té nik mint ami kor a me le gebb szo ba le ve gõ a kül sõ hi - deg le ve gõ vel ta lál koz va az ab lak üve gen le csa pó dik a szo ba me leg le ve gõ pá rá ja, így az ab lak üve gén át lát ha tat lan pá rás-vi zes ré te get ké pez ve. Ez is ha son lat, de ki - tû nõ ugyan is e ter mi kus hõkiegyenlítõdést a sza bad lég tér ben majd nem min dig a pá - ra ki csa pó dást a jel leg ze te sen szép go moly fel hõk jel zik. Ha nem zi va tar fel hõ rõl van szó, vagy nem túl nagy a go moly fel hõ, ak kor az al ja több nyi re egyen le tes, szin te sík. Ezek a ter mi kek lát ha tat lan lég bu bo rék ok, ha son la to san a for rás ban lé võ víz emel - ke dõ lég bu bo ré ka i hoz. Igenám, de a ter mik lég bu bo ré ka, ami sok szor nagy se bes - ség gel ro han fel fe lé, nagy a te he tet len sé gi ere je, az az nem áll meg rög tön a hõkiegyenlítõdés szint jén, ha nem túl fut raj ta, amíg a len dü le te bír ja. Ilyen kor lát ha tó a föld rõl fi gyel me sen néz ve, hogy a ki ala ku ló fel hõ szin te forr va go mo lyog egy re fel jebb, mil lió göm böly ded pár nát al kot va. Esz té ti ka i lag gyö nyö rû lát vány. Hát még a vi tor lá - zó re pü lõ szá má ra, mert a víz szin tes szél já rást is fi gye lem be vé ve tud ja, hogy alat - ta biz to san szá mít hat ter mik re. Ha nagy ez a go moly gó lát ha tó ki csa pó dott víz tö meg, az az nagy a ku mu lusz sõt szem mel lát ha tó an ro ha mo san nö vek szik és tör fel fe lé, sok ezer mé ter ma gas - sá go kig, egy szer még is be áll egy ál la pot; hogy már nem ro han to vább fel fe lé, he lyet - te a te te jén egy el si mu ló, ül lõ höz ha son ló si ma fel hõ ré teg lát szik. Ez tá vol ról néz ve is biz tos je le an nak, hogy amit lá tunk az már egy túl te lí tett pá ra tar tal mú ku mu lusz (fo- ne ti ku san) és be lõ le hiztosan esõ, még jó ha nem jég esõ hul lik. Az ilyen óri ás ku mu lusz alatt hi he tet len erõs és dur va ter mi kus lég moz gás ok ala kul nak ki, sok szor egyik pil la nat ban õrü le tes se bes ség gel fel fe lé tart va, a má sik pil la nat ban fõ leg mel let te, több nyi re ke ve red ve le fe lé ro han va. 11

14 E fel hõk a zi va tar fel hõk la i kus nyel ven ezek al ja so ha sem sík a jám bor, ki - sebb ku mu lu szok hoz ké pest, ha nem min dig van egy un. mag juk. Ilyen fel hõ alatt kó szál va re pü lõ gép pel úgy ves szük ezt ész re, hogy amíg a kör nye ze té ben arány lag si ma és egyen le tes az emel ke dõ lég moz gás, ad dig a mag elõtt hir te len, min den át - me net nél kül ir tó za tos lég ör vény lést érünk, sok szor olyan erõ set, amely még egy erõs, fém épí té sû nagy re pü lõ gé pet is ké pe sek szét szag gat ni. Ha ezen ép pen át jut az em ber a gép pel, óri á si ta szí tást érez fel-irány ba, ami már nagy já ból egyen le tes: ez a mag. Olyan óri á si a fel áram lá si se bes ség, hogy a fel tö rõ lég tö meg te he tet len sé gi ere je óri á si mé re tû kép ze let be li, un. ha ran got túr a ké szü lõ zi va tar fel hõ be; s ami nek ma gas sá ga sok száz mé ter rel na gyobb a nor mál fel hõ alap hoz ké pest. Ha egy vi tor lá - zó re pü lõ gya nút la nul meg pró bál ja a fan tasz ti kus és csá bí tó an bor zasz tó an fé lel - me te sen gyö nyö rû emel ke dés le he tõ sé gét ki hasz nál ni, az na gyon rá fáz hat: a ha rang leg te te jén vé get ér ez a sta bil fel ro ha nás és mér he tet le nül erõs dur va lég ör vény lés be ke rül. Ilyen kor iga zán erõs lé lek je len lét és meg fe le lõ kor mány moz du la tok kel le nek a biz tos ka taszt ró fa el ke rü lé sé hez: ne hogy le ma rad ja nak a szár nyak. Mind ezt csak elõ ze tes íze lí tõ nek szán tam ah hoz, hogy az át élt re pü lé si tör té - ne te im so rán a szak zsar go nok ma gya rá za ta nél kül fo lya ma to san hasz nál has sam azo kat, még is azon nal ért he tõk le gye nek. Már csu pán ve zér sza vak ban tér nék ki a vi tor lá zó gé pek ben hasz ná la tos, un. re pü lést el len õr zõ mû sze rek re, mert ezek re is sok szor hi vat ko zom a to váb bi ak ban. Ne vük bõl ere dõ en el len õr zés re szol gál nak, és ki zá ró lag kel lõ ma gas ság ban a föld fe lett. A föld kö ze lé ben, kü lö nö sen a le szál lá si ma nõ ve re zés so ro zat nál ki zá ró lag a pi ló ta kü lön le ge sen jó ma gas ság, tá vol ság és se bes ség-ér zé ki meg íté lé sé re ha gyat - koz hat, s amely nek pon tat lan sá gán igen ko moly bal eset múl hat. (E tény jó részt a túl -mû sze re zett nagy mo to ros és óri ás gé pek ese tén még ma nap ság is dön tõ fon tos sá gú ké zi ve zér lés ese tén). A mû sze rek rö vi den: Légsebességmérõ: Torlónyomás mé ré sen ala pul ér zé ke lõ je, a Pitot-csõ. Km/ó-ban mér, so ha sem a föld höz vi szo nyí tott se bes sé get, min dig ki zá ró lag a lég moz gás hoz vi szo nyí tott se - bes sé get. A föld höz vi szo nyí tott se bes ség min dig kor rek ci ós szá mí tá sok kal ha tá roz - ha tó meg a szél já rást és re pü lé si irányt fi gye lem be vé ve. Magasságmérõ: El ve a lég nyo más vál to zá son ala pul. Az in du lá si re pü lõ té ren a föl dön kell 0-zni, mert a tény le ges ma gas sá got eh hez ké pest mé ri. Ha pl. távrepülve ma ga sabb re pü - lõ té ren kell le száll ni, úgy kor rek ci ós szá mí tás sal az ot ta ni 0-értékre kell in du lás elõtt be ál lí ta ni (m-ben mér). Én ezt saj nos kö vet ke ze te sen el mu lasz tot tam, bíz va ki - vá ló vi zu á lis ma gas ság ér zé ke lé se im ben. Iránytû: 12

15 Kü lön le ges, olaj ba úszó gömb irány tû. Ez azért szük sé ges, hogy a gép bár - mely hely zet ben min dig a he lyes irányt mu tas sa. Csak a ve zér ég tá ja kat je lö lik an - gol sza vas kez dõ be tûk kel. Na gyobb szá mok kal sû rûn jel zik vi szont az ég táj fo ko kat, ahol É-ról ki in dul va kez dõ dik a 0 -kal és az óra mu ta tó irá nyá ba jár va kör be fo rog va vég zõ dik a 360 -kal ugyan ott. Variométer: Mé ré si el ve nyo más kü lönb sé gen ala pul egy zárt ter mosz hoz ké pest ami ben ál lan dó nyo más van. A leg ér de ke sebb mû szer. Mikroérzékenységû a pil la nat nyi lég - nyo más vál to zás ra, ez ál tal a gép pil la nat nyi emel ke dés-sül lye dé sét mé ri meg fe le lõ en ka lib rál va, az az a füg gõ le ges irá nyú gép moz gást m/s-ban. En nek van egy un. fi- nom vál to za ta ami m/s-ig, és egy dur va vál to za ta, ami: m/s-ig mér. Keresztdõlésmérõ: A szárny be dön tés mér té ket jel zi, jobb ra v. bal ra, víz szin tes hely zet ben kö zé - pen ál ló, íves üveg csõ ben olaj fé kes acél go lyó mo zog ská lá val je löl ten. Hosszdõlésmérõ: Ez U-csöves köz le ke dõ edény sze rû en mû kö dik, bor szes szel tölt ve. A gép hossz irá nyú el té ré sét mu tat ja a víz szin tes hez ké pest le fe lé, ill. fel fe lé dõ lé si szög ér - té ket mu tat, meg fe le lõ en ka lib rál va. Mûhorizont: Csak kü lön le ges vi tor lá zó gé pek nél, fõ leg mo to ros gé pek nél al kal ma zott. Mû - köd te té se a pör get tyû ha tás el vén ala pul, ami nek lé nye ge ha son la tos a ke rék pá ré val, ahol is ez azért nem dõl el, ha fo rog a ke rék mert e ha tás alap ján a ke rék min dig igyek szik a for gá si ten gely irányt meg tar ta ni. A mû szer pör ge nyû jét vil lany mo tor ral for gat ják, s ami ugyan úgy igyek szik for gás ten gely-irá nyát meg tar ta ni mint a ke rék - pár ke rék. Te hát a gép bár mely hely ze té ben tud ja így mu tat ni a föld höz kép es ti hely - ze tét. Vi tor lá zó gé pek nél két ok ból nem hasz ná la tos: egy részt mert ezek, nem elég erõs épí té sû ek a fel hõ re pü lés hez, más részt, mert igen drá gák, meg ha lad ják a vi tor - lá zó gép árát. Nél kü le pe dig le he tet len a fel hõ, az az vak re pü lés. Anemométer: Szél se bes ség mé rõ, for gó ka na las, röp sú lyos és en nek ki té ré se ská lá zott mu - ta tó val. Nem re pü lõ gép ben hasz ná la tos, ké zi mû szer, hasz ná la ta a start he lyén kö - te le zõ m/s-ban mér. II. Rész Amíg a re pü lés hez el ju tot tam Szü le té sem tõl, de ami ó ta az esze met tu dom rend kí vü li en ér de kelt a re pü lés. El vi ek ben és gya kor lat ban egy aránt bûvszónak tar tot tam és szik la szi lár dan akar tam 13

16 és hit tem ab ban, hogy egy szer majd pi ló ta le szek. Ez az a té ma kör, ami a lé nyeg meg fog ha tat lan sá ga mi att igen sok em bert cso dá lat tal, bû vö let tel tölt el. Hi á ba hal lunk, ol va sunk ró la, ta lán so kuk részt vett már 1-1 re pü lõ úton, meg - fog tuk a re pü lõ gé pet, lát tuk az alat tunk-el su ha nó, fent rõl alig meg kü lön böz tet he tõ tá - ja kat, er dõ ket, vi ze ket, há za kat, vá ro so kat olyan ap ró ban, hogy szin te fel is mer he tet - len. De nem érez tük, hogy re pü lünk. Az utas gé pe ket olyan ma gas ság ban és idõ já rá si vi szo nyok közt irá nyít ják, hogy a gyen gébb ideg ze tû-gyom rú utas le he tõ leg ne érez zen ab ból sem mit. Pe dig ha tudná!... tud ná azt, hogy az utas-re pü lés nek sem mi kö ze az iga zi re pü lés hez. Mert az iga zi re pü lés ép pen at tól iga zi ami tõl a ked ves túl ér zé keny utast meg foszt - ják: meg foszt ják az ELEMEK-kel va ló együtt mû kö dés tõl, az ELEMEK-kel foly ta tott harc tól. Meg vív ni az ELEMEK-kel: az az iga zi. Meg vív ni úgy, hogy min dig én ma rad - jak a gyõz tes. Ez a re pü lés sa va, bor sa, lé nye ge és et tõl iga zán ér de kes iz gal mas és gyö nyö rû sé ges do log, most már ne vez zük ne vén a sport re pü lés. Az utas-re pü - lõ eh hez ké pest in ku bá tor ban re pül. Szá mom ra túl hos szú nak tûnt az idõ, amíg el ju tot tam HOZ ZÁ, és túl gyors nak az el ma ra dá sa. Már óvo dás ko rom ban ke reszt be kö töt tem két bo tot (szár nya, tör zse) és az volt a re pü lõ. Szo mo rú vol tam, hogy nem re pült. Ko ra di ák éve im ben már a szo ká sos pa pír haj to ga tá sos re pü lõt csi nál tam, de mert leg fõbb lé nye gét még nem is mer tem a do log nak, így vagy sik lott a pa pír mo dell, vagy nem. Óri á si elõ re lé pés volt, ami kor szü lõ fa lum ban 1941-ben meg ala kult a MOVE ke re - té ben a re pü lõ mo del le zõ egye sü let. Ak kor ké szí tet tem el sõ, szisz te ma ti ku san ter ve zett és épí tett sik ló mo del le met, a SZELLÕ-t. En nek már meg volt min den kel lé ke ah hoz, hogy re pül jön: volt szár nya, vé kony ívelt alak ura haj tott léc pro fil lal, ci ga ret ta vé kony sá gú hár tya pa pír ral be von va, volt tör zse, igaz csak egy vas ta gabb léc, volt or ra, jel leg ze tes alak ura lomb fû rés szel, vé kony re pü lõ le mez bõl (5 ré te gû; max mm vas tag ré te gelt le - mez) ki vág va orr tõ ke és vol tak a bot törzs vé gén már irá nyí tó fe lü le tek: a víz szin tes és füg - gõ le ges ve zér sík. A egyik a le-fel sta bi li zá lá sért, a má sik az ol dal irá nyú sta bi li zá lá sért kel - lett. Ki egyen sú lyoz tuk az orr tõ ké re rög zí tett ap ró ólom da rab kák kal úgy, hogy a kész mo - dell súly pont ja min dig az ívelt szárny fe lü let alatt a törzs mel lett két uj jam he gyé re tá masz - tot tan, an nak el sõ har ma dá ra es sen. Ha ezt ügye sen csi nál tuk, né hány röp te té si pró ba után a SZEL LÕ szé pen sta bi lan, egye ne sen és las san sik lott a föld fe le. Eh hez per sze igen jó ér zék kel el kel lett ta lál ni azt, hogy a tör zset min dig a sik ló szög be ál lít va a mo dellt pi ci vel na gyobb erõ vel dob juk ei, mint ami kell a szük sé ges sik lá si se bes ség hez. Mi cso da mér he tet len örö möm volt ami kor 9 éve sen vég re szé pen, sza bá lyo - san, egye ne sen sik la ni lát tam a terv alap ján el ké szí tett el sõ mo del le met. Az tán, 42-ben gim ná zi um ba ke rül tem, majd el jött a há bo rú. Saj nos ez volt a má so dik is mer ke dé sem a re pü lés sel, ez út tal va dász és bom bá zó gé pek for má já ban. 14

17 Mond ha tom, bor zal mas él mény sor volt. An nyi ra, hogy ha nem let tem vol na már ak kor, és elv ben meg szál lott ja a re pü lés nek, ta lán meg is un do rod hat tam vol na tõ le hi szen szó sze rint ma ga volt a bor za lom és ret te net. A so ro za tos rá dió ri asz tá - sok az is fo ko za to san né me tül és ma gya rul, és az ide ge ink kel játsz va: lé gi ve szély, majd lé gi ri a dó me gyén ként har sog va a rá di ó ban. Majd a 26 db-os hul lá mok ban sok ezer mé te ren meg je le nõ, vé sze sen csil lo gó ha lál ma da rak. Bom ba szó rás, rob - ba nás, füs tök, a lég el há rí tó gép ágyúk és ágyuk rob ba nó, uga tó hang ka val kád ja. Éj - sza ka te téz ve a nyom jel zõs lö ve dé kek fé nyé vel, a va kí tó fény ere jû fény szó rók pász - tá zá sa i val, a las san ej tõ er nyõ vel eresz ke dõ Sztá lin-gyer tyák fé nye i vel... Iga zán sok ko ló an fé lel me tes hang és fény or gi át nyúj tot tak. An nyi ra, hogy a ké sõb bi ek ben, ha hal lot tuk a me net rend sze rû ri asz tá so kat, már is sok kos hidegrázásszerû -remegés ka pott el ben nün ket. Né ha lát tunk 1-1 gé pet le lõ ni, ami sur - rog va, nö vek võ hang gal vij jog va ég ve, nagy kör ív ben me re de ken tart a föld fe lé, köz - ben sza ba dul ni akar va bom ba ter hé tõl, azo kat cél ta la nul le szór va. Az tán csak kí sér - te ti es puffanásszerû rob ba nás a fa lu kö ze pén, s a da ra bok ra sza kadt gép 7 há zat ége tett le, el sö pör ve azo kat a föld szí né rõl: a le zu ha nó gép nem csak éle té ben, ha - nem még hol tá ban is gyil kolt... A szét szag ga tott te te mek ro mo kon, fa ága kon, bom - ba krá te rek ben sza na szét... Ez vol na a re pü lés? Ször nyû él mény sor volt. Meg rá zott lel ki leg, de tud tam és akar tam kü lönb sé get ten ni! Nem! Nem ez a re pü lés! Az iga zi re pü lés nem ez! Csak az em ber olyan ször nyû te remt mény, aki min den al kal mas szé pet és jót a ma ga ha - tal mi hasz ná ra for dít, saj nos még a cso dá la tos re pü lést is. Évek tel tek el ez után. A szép vál to za tos gim ná zi u mi éve im Bu da pes ten a Lónyay -ban: a Re for má tus Fõ gim ná zi um ban ben nyi tot ta meg a nagy re for - má tus csa lád tag ja és az or szág ak ko ri ban nagy ra be csült ve ze tõ je vi téz Nagy bá nyai Hor thy Mik lós. Ak kor vol tam el sõs. A gim ná zi um én utol só ként ak kor még 8 osz - tá lyos volt, s csak utá na az érett sé gi. Old ha tat lan re pü lé si vá gyam mel lett több osz tály tár sam mal a ne mes ér te lem - ben vett tu risz ti kát gya ko rol tuk. A gim ná zi um ban hi he tet len mér té kû át lag mû velt ség - re, a tu risz ti ká ban ha son ló mér té kû hon is me ret re tet tünk szert (e té ma kör kü lön re - gény tárgy kö re). Pár hu za mo san, mi u tán ren de zõd tek az ál la po tok és új ra meg in dult szü lõ fa - lum ban Duna-Harasztiban a re pü lõ mo del le zés, azt is foly tat tam to vább mi ál tal visz - sza zök ken het tem a ré gi ke rék vá gás ba, az az a re pü lõ mo del le zés foly ta tá sá ba. Cso dá la to san ér de kes, vál to za to san iz gal mas évek vol tak, de még sem az iga - zi: én még nem re pül het tem, s így meg kel lett elé ged jek hos szú éve kig az zal, hogy a mo dell je im ut ján és ve lük lel ki ek ben re pül jek. De ho gyan is tör tént mind ez? Ezek - rõl rész le te i ben, a to váb bi ak ban... 15

18 Ami lyen ha mar csak le he tett, kap cso la tot ke res tem Harasztin a volt re pü lõ mo - del le zõ tár sak kal és ha ma ro san meg ala kí tot tuk az MRSZ, (Ma gyar Re pü lõ Szö vet - ség) fel ügye le te alatt mû kö dõ egye sü le tün ket amely nek ve ze tõ je elõ ször Verbó Sa - nyi volt, és he lyet te se Kiss La jos. A fel ügye let el sõ sor ban azért volt jó, mert el mé le - ti ok ta tó anya gon túl, a mo dell épí té sek hez a lét szám nak meg fe le lõ en is kap tunk anya got mé ret re sza bott lé ce ket, re pü lõ gép le mezt, bo rí tó pa pír anya got szer szám egy ség cso ma go kat, terv raj zo kat, stb. Nagy len dü let tel lát hat tunk hoz zá és még na gyobb kedv vel ko ráb bi spor tunk há bo rús meg sza kí tás mi at ti foly ta tá sá hoz. A to váb bi ak ban a re pü lés ügye meg ha tá ro zó vá vált éle tem ben és tu da to san tö re ked tem ar ra, hogy ha majd el jön az ide je re pü lõ gé pet ve zes sek és ter vez zek. De ad dig még sok víz kell lefollyon a Du nán, mert ah hoz, hogy ve zet hes sek szü lõi en ge dél lyel mi ni mum 16 éves kor szük sé ges... Ad dig te hát be kell ér jem a re pü lõ mo del le zés sel... Olyan ener gi á val ve tet tem ma gam be le, hogy min dent hát tér be szo rí tott. Az is - ko lá ba já rá son ta nu lá son, tu risz ti kán túl min den idõm és ér dek lõ dé sem le fog lal ta. Pe dig aki már ké szí tett ko mo lyabb re pü lõ mo dellt, az tud ja, hogy na gyon sok mun ka - óra (40-100) egy-egy re pü lõ mo dell el ké szí té se. Ki fû ré szel ni lomb fû rés szel a törzs-, szárny-, kor mány fe lü le tek áram lás ta ni ala kú bor dá it, kön nyít ve, az az meg fe le lõ en lyug gat va, majd az egy for má kat ös sze sze rel ve, si mít va a kó ni ku so kat egyen ként fû - ré szel ve, kön nyít ve, csi szol va, amíg el nem ér ték a terv rajz sze rin ti mé re tet M=1:1, és ak kor jö he tett az ös sze fo gó váz lé cek he lyé nek ki fû ré sze lé se, szin tén lomb fû rész - szel. Igen sok szor sza kad tak ei a kü lön le ges acél ból ké szí tett, edzett lomb fû részszá lak, ha nem vi gyáz tunk a füg gõ le ges irá nyú moz ga tás ra le-fel. A kü lön bö zõ mé - re tû és mi nõ sé gû lomb fû rész-szá lak kü lön bö zõ faj ta és vas tag sá gú anya gok fû ré - sze lé sé hez kel let tek. Le fog tuk a re pü lõ le mezt, 5 ré te gû ré te gelt le mezt, amely nek vas tag sá ga 0,5-2,5 mm-ig vál to zott, s a bor dá kat ezek bõl kel lett ki fû ré szel ni. A bor - dák al kot ták a re pü lõ gép váz alap ját. A mé ret re vá gott 2x2 mm-es lé cek tõl az 5x5-10x10 mm-ese ken és egyéb ilyen tég lány mé re te ken be lül, a bor dák ba vá gott léc be - vá gá sok ba il lesz tett lé cek kel le he tett a re pü lõ gép alak ját, vá zát ki ala kí ta ni. Ezek kel komp let ten ös sze ál lít ha tó az un. sár kány, a re pü lõ szer ke zet. A szer ke zet szi go rú ae ro di na mi kai fel té te lek alap ján ala kí tot ták ki. Min den egyes elem: a törzs, a szárny, és kor mány fe lü le tek ke reszt met sze ti pro fil ja it szi go rú un. szél csa tor ná ban mért és en nek meg fe le lõ meg ha tá ro zott alak ban raj zol tak meg. Er re aján lott konk rét pro fil ala kok szol gál tak, un. tí pus so ro za tok (Göttingeni-, NA SA pro fi lok). Meg ta nul tuk a re pü lõ gép-sár kány ki ala kí tá sá nak fel tét ele it, ki egyen sú lyo zá si el ve it: orr tõ ke súly zsák ki ala kí tás sal, a meg fe le lõ ala kú, mé re tû szárny ki ala kí tás sal a két kü lön, hát só kor mány fe lü let ki ala kí tás sal és az egyen sú lyi súly pont be ál lí tá sá val, 16

19 ami ál ta lá ban a szárny vo nal pro fil el sõ har ma dá ra kel lett ke rül jön. Az orr tõ két min dig ma gunk fa rag tuk hárs fá ból a szár nya kat ál ta lá ban eny hén V-alak ban kö zé pen a törzs nél me re ven ös sze ra gaszt va és bandázsolva. (kö töz ve). Ha nem volt jó, elég erõs, ez a két szárnyfél-összerögzítés, az a rep te tés nél bos szul ta meg ma gát: a rep te tés hos szú, 100 m-es cu kor spár gá val tör tént, un. csõrlés ut ján, aho gyan a sár kányt szok ták. Fu tott a. ma dzag gal a rep-modell épí tõ je (ki- zá ró lag), amíg a jól ki egyen sú lyo zott mo dell a ma dzag má sik vé gén a kö tél hossz nak meg fe le lõ en át lag 2/3-nyi ma gas ság ba emel ke dett. A mo dell be be épí tet tünk egy un. csör lõ kam pót, eb be akasz tot tuk a csör lõ zsi - nórt. Ha a gép meg fe le lõ ma gas ság ba emel ke dett és utá na a spár ga meg la zult, ön - ma gá tól ki akadt a csör lõ kam pó ról, és a vi tor lá zó mo dell önál ló re pü lés be kez dett. A csör lõ kam pót egy egy sze rû szer ke zet tel úgy ala kí tot tuk ki, hogy az elõ re-hát ra bil - leg ve erõs cér na szál lal moz gas sa az un. ol dal kor mányt, a füg gõ le ges ve zér sík szer - ke ze tét. Ez azért kel lett, hogy ha a felcsõrölt mo dell emel ke dõ lég áram lás ba ke rül le - aka dá sa után kör re pü lés be kezd jen, ez ál tal a fel emel ke dõ lég bu bo rék ban mi nél to - vább ben ne ma rad va, a le fe lé tar tó sik ló re pü lés he lyett, fel fe lé emel ked jen... Most ál - mo do zom: Szük ség van per sze, a már le irt kor má nyok al kal ma zá sá ra. Mind há rom kor mány fe lü let ös sze han golt ha tá sú együt tes, har mo ni kus hasz ná la ta kell egy for du - ló vég re haj tá sá hoz: ha a for du ló hoz a gé pet be dön töm, a szár nyon épí tett un. csû - rõ kor mán nyal, ak kor a föld gra vi tá ci ó hoz ké pest a csök ke nõ, fel haj tó erõ, az az na - gyobb lég el len ál lás mi att na gyobb se bes ség kell, te hát kis sé elõ re kell nyom ni a bot - kor mányt. De a for du lást alap ve tõ en még is a láb bal mû köd te tett füg gõ le ges ve zér sí - kon el he lye zett ol dal kor mán nyal hajt juk vég re. E há rom kor mány moz du lat ab szo lút har mo ni kus együt tes ha tá sá ra hajt ha tó vég re egy for du ló. Ha a kor má nyok bár me - lyi két nem elég har mo ni ku san mû köd tet jük, ak kor a le ve gõ ben is érez he tõ és a föld - rõl is lát ha tó kel le met len és csú nya re pü lõ gép hely zet ala kul ki: vagy el vesz ti a gép a szük sé ges fel haj tó erõt, ilyen kor las sul, buk dá csol, szak nyel ven át me rül, vagy job - ban gyor sul a kel le té nél, rá adá sul dur va ol dal kor mány-moz du lat tal, ak kor aszim met - ri ku san le bu kik a gép, szak nyel ven le lé pi a for du lót és csú nya zu ha nás sze rû moz - du la to kat vé gez. Ha ki csit dön ti a gé pet, de nagy ol dal kor mányt hasz nál, ak kor a for - du ló irá nyá val el len ke zõ en fa rol, az az szak nyel ven ki csú szik a gép. Ha túl dön ti a gé pet a for du ló hoz szük sé ge sen túl, és ke vés ol dal kor mányt hasz nál ak kor ros szabb hely zet áll elõ, mert a for du ló irá nyá ba szak nyel ven be csú - szik a gép szárny irány ba. Egy for du ló te hát ak kor szép, és jól vég re haj tott, ha a pi - ló ta csak is azt ér zi, hogy az ülés be szo rul és sem jobb ra, sem bal ra nem érez ki-, il - let ve be hú zó erõt és a gép sem nem las sul, sem nem gyor sul. De mind ezek a gép - irá nyí tás hoz csu pán alap fo gal mak. Még is a leg alap ve tõbb alap fo ga lom az egye nes vo na lú re pü lé si hely zet biz to sí tá sa. Mert mi ért is re pül egy re pü lõ gép? mint már ír - tam azért, mert egy meg ha tá ro zott ha la dá si se bes ség mel lett a szár nya kon fel haj tó - erõ ke let ke zik. 17

20 Ho gyan le het ezt a fel haj tó erõ höz szük sé ges és meg fe le lõ se bes sé get el ér - ni? A víz szin tes ve zér sí kon el he lye zett, a bot kor mány ál tal moz ga tott ma gas sá gi kor - mány se gít sé gé vel, an nak elõ re- (a gép gyor sul), vagy hát ra moz ga tá sa (a gép las - sul) ut ján. És most itt jön a lé nyeg! A bot kor mányt úgy kell be ál lí ta ni, hogy a gép elõ - re meg ter ve zett ál lan dó ha la dá si se bes sé get tart son. Ne gyor sul jon, se ne las sul jon mert en nél a se bes ség nél ke let ke zik az un. op ti má lis fel haj tó erõ a szár nya kon. A re pü lõ gép nél te hát el kell ta lál ni azt a kép ze let be li lej tõ szö get a ma gas sá gi kor mány se gít sé gé vel, ahol a gép egyen le tes se bes ség gel sik lik le fe lé, ill, elõ re. A re pü lõ gép mo tor ja ki zá ró lag ar ra szol gál, hogy az ál lan dó le fe lé tar tó sik lás út ján szük sé ges se bes sé get a mo tor hú zó ere jé vel pó tol ják lég csa var ral, vagy jet : az az su gár haj tá sú mo tor ral. A vi tor lá zó re pü lés kü lön le ge sen gyö nyö rû ér de kes sé ge és iz gal ma: ké zen fek - võ, mert kell ke res ni és le he tõ leg ta lál ni is olyan le ve gõ moz gást, ami füg gõ le ges irá - nyú, fel fe lé vagy le fe lé ill. van füg gõ le ges fel-le irá nyú se bes ség-ös sze te võ je is. Ha va la ki ta lál ilyet, ak kor mi történik?... Ha a füg gõ le ges fel-irá nyú lég moz gás se bes sé ge ki csi, ak kor a gép sül lye dé - se csök ken. Ha a lég moz gás se bes sé ge ugyan ak ko ra fel fe lé, mint a gép sül lye dõ se - bes sé ge; ak kor a gép nem veszt ma gas sá got. De ha és ez a leg ér de ke sebb a füg gõ le ges irá nyú lég moz gás fel fe lé ha la dó se bes sé ge na gyobb, mint a gép süly - lye dõ se bes sé ge, ak kor, a gép mo tor nél kül (!) emel ke dik. Te hát mi a vi tor lá zó re pü lés cél ja és lényege?... a fel fe lé tar tó ter mi kek ál lan dó ke re sé se, ame lyek, le he tõ leg gyor sab ban tart sa nak fel fe le, mint aho gyan a gép süllyed. Ki zá ró lag a vi tor lá zó gép ve ze tõ jé nek ér zé kén és tu dá sán mú lik az, hogy ke - res sen és ta lál jon ilyen füg gõ le ges lég moz gá so kat. Az ilyen fel fe lé tar tó lég moz gás ok ál ta lá ban bu bo rék sze rû ek, ami jól Iátható pl. a for rás ban lé võ víz ben. Ugyan ilyen a le ve gõ ben is, csak ott nem lát ha tó, csu pán ér zé kel he tõ, il let ve a mû szer mu tat ja az emel ke dés-sül lye dés me rõ (un. va rio mé ter) ami m/s-ban jel zi a gép füg gõ le ges irá nyú moz gá sát. Érez ni az ilyen lég moz gást pe dig ugyan úgy le het, mint a lift ben: ha a lift fel fe lé in dul úgy érez zük, hogy nyo mó dunk a pad ló já hoz, ha pe dig le fe lé in dul, úgy érez zük, mint ha, fel fe lé akar nánk elhagy ni a lift pad lót. A gép moz gá sa füg gõ le ges irány ban te hát pon to san így érez he tõ. Mi nél na gyobb a fel fe lé ha la dó lég moz gás erõs sé ge, an nál job ban szo ru lok az ülés be, és mi nél erõ sebb a le fe lé ha la dó moz gás se bes sé ge, an nál in kább ér zõ dik az, hogy el ha gyom az ülést. Per sze mind ezek csak a füg gõ le ges irá nyú se bes ség vál to zás kor az az po zi tív, vagy ne ga tív gyor su lá sok nál érez he tõ. Namármost, ha ha lad az em ber a vi tor lá zó gép pel egye ne sen, és hir te len szo - rul az ülés be, ak kor ez fel emel ke dõ lég bu bo rék. Most az a cél, hogy eb ben a bu bo - rék ban mi nél to vább ben ne kell ma rad ni te hát ne hogy át ha lad jon raj ta, s így el ve szít - 18