O B L Á C I Ó BEN CÉS LEL KI SÉ GI LAP 2007 VII/2

Átírás

1 O B L Á C I Ó BEN CÉS LEL KI SÉ GI LAP 2007 VII/2

2 TARTALOM VII/2. AZ OB LÁ TUS SÁG RÓL Az obláció liturgiája 4 Dékánok kinevezése 9 Az oblátusközösségünkbe való felvétel 10 LE GYE TEK TA NÚ IM Renato Gallotti OCAM A keresztény család Szent Benedek Regulájának fényében 14 Czeininger Ágnes Anna OSB obl. Életformáló napok 19 MÚL TUNK FOR RÁ SA I NÁL Jacobus de Voragine Szent Márton az Arany-legendában 22 Oscar Cullmann A karácsonyfa eredete 26 ME DI TÁ CI ÓK Simon Ferenc Efrém OSB obl. Az irgalmasságról Szent Erzsébet évében 31 Erika J. Chopich Margaret Paul A bennünk élô gyermek 35 John Powell A legnagyobb ajándék 44 Bencés szerzôk A zsoltározás mint életforrás 46 Ismeretlen ciszterci szerzô A lectio divina 51 Pálmai Godofréd OSB A mo nostorba való felvételrôl 53 IMÁD SÁ GOK Ima a Szentlélek ajándékaihoz 55 Oblátusösszejövetel imái 56 SZÉ PI RO DA LOM Beney Zsuzsa Bolyongok 58 Weöres Sándor Anyámnak 59 Borián Elréd OSB Hajléktalan betlehemes 60 Danner-Stipkovits Gerhardt Bernardin OSB obl. SZEM LE 67 HÍ REK 71

3 Ó fölkelı Nap, Te örök fényesség ragyogása, Te az igazság fényes Napja, jöjj és világosítsd meg mindazt, aki sötétségben él és a halál árnyékában. (Zak 3; Bölcs 7; Mal 4; Zsolt 12;106) 3

4 AZ OBLÁTUSSÁGRÓL AZ OB LÁ CIÓ LI TUR GI Á JA A ho mí li át kö ve tô en az ob lá ci ót te vôk az el öl já ró elé lép nek. El öl já ró: Ked ves Test vé re im! Szent Be ne dek Re gu lá ját, amely alatt küz de ni akar tok, meg is mer té tek. Tud já tok, mit vál lal tok, ami kor ob lá ci ót tesz tek. Rö vid csend után foly tat ja: El öl já ró: Akar tok-e az evan gé li um ve ze té sé vel Szent Be ne dek lel kü le té ben él ni és Is tent ôszin tén ke res ni? Ob lá tu sok: Aka rok. El öl já ró: Akar já tok-e ob lá tus ként ke reszt sé gi ígé re te te ket be tel je sí te ni, és ön ma ga to kat meg ta gad va Krisz tust kö vet ni? Ob lá tu sok: Aka rom, Is ten se gít sé gé vel. El öl já ró: Is ten nek le gyen há la. Aki meg kezd te ben ne tek a jót, te gye tö ké le - tes sé Jé zus Krisz tus el jö ve te lé nek nap já ra! Mind: Ámen. A je löl tek fel ol vas sák az ob lá ció szö ve gét. Majd en nek vé gez té vel az ol - tár hoz men nek. Fô a pát úr is az ol tár hoz megy, el ôször az ob lá tus ír ja alá az ob lá ció ira tát, majd a fô a pát úr. Az alá írás után az ob lá tu sok az ol tár elé áll nak, és há rom szor eli mád koz zák a zsol tár ver set, ame lyet a kö zös - ség meg is mé tel. A har ma dik is mét lés után kö zö sen mondjuk: Di csô - ség... 4

5 Az oblátusságról Az ígéret szövege: A MI URUNK JÉ ZUS KRISZ TUS NE VÉ BEN. AMEN. Én (ve ze ték-ke reszt név és ren di név)... test vér fel aján lom ma ga mat a min den ha tó Is ten nek a Bol dog sá gos Szûz Má ria, Szent Be ne dek atyánk, Szent Már ton püs pök, Szent Ist ván ki rály és Is ten va la mennyi szent jé nek je len lé té ben. Ígé rem, hogy Szent Be ne dek atyánk Re gu lá já nak szel le mé ben az evan gé - li um ve ze té sé vel já rom az üd vös ség út ját, és Krisz tus nak sem mit elé be nem te szek. Azon igyek szem, hogy Is ten ir gal mas sá ga fe lôl so ha két - ség be nem es ve a ben cés kö zös ség ben az Eu ka risz tia és a di csé ret ál do - za tát ün ne pel ve ke resz tény éle tem ál tal min den ben meg di csô ül jön az Atya, a Fiú és a Szent lé lek. Pan non hal mán,... jú li us 11-én, Szent Be ne dek ün ne pén (Fô a pát úr alá írá sa) (az ob lá ci ót te vô alá írá sa) Fo gadj el en gem, Is te nem, szent igéd sze rint, hogy Ne ked él jek, és ne szé gye níts meg en gem, mert te ben ned bíz tam, Uram. Di csô ség az Atyá nak és Fi ú nak és Szent lé lek Is ten nek, mi kép pen kez det ben, most és min den kor és mind örök kön-örök ké. Ámen. Fô a pát úr elôtt fel so ra koz nak az ob lá tu sok. Fô a pát úr (az ob lá tu sok fö lé ki ter jesz tett kar ral): Min den ha tó Atyánk, erô sítsd meg test vé re ink dön té sét, akik ma gu kat az ob lá ció ré vén Ne ked át ad ják. En gedd ke gyel med del, hogy az, ami vel a ke reszt ség ben meg aján dé koz tad ôket, most az új ígé ret tel meg erô söd jék és ki tel je sed jék ben nük. 5

6 Az oblátusságról Éle tük kel di csô ít se nek meg Té ged, és ál do za tos hi tük kel Krisz tus or szá gát épít sék. A Szent lé lek ad jon ne kik jó buz gó sá got, amely a bû nök tôl el vá laszt, és amely me gôr zi ôket Szent Már ton Mo nos to rá hoz és az ob lá tus kö zös ség hez va ló hû ség ben. Krisz tus, a mi Urunk ál tal. Mind: Amen. A szent mi se a hí vek kö nyör gé sé vel foly ta tó dik. 6

7 Az oblátusságról 7

8 8 Az oblátusságról

9 Az oblátusságról DÉKÁNOK KINEVEZÉSE Fôtisztelendô dr. Borián Elréd OSB oblátusrektor atyának Kedves Elréd Atya! Köszönettel jelzem, hogy megkaptam a évben megválasztott dékánok névsorát és a választásról szóló jegyzôkönyveket. Jelen levelemmel jóváhagyom a felterjesztett dékánok megválasztását: Szent Skolasztika-dékánia: Pannonhalmi dékánia: Szentlélek-dékánia: Szent Márton-dékánia: Szent Gellért-dékánia: Szentháromság-dékánia: Szent Kereszt-dékánia: Szent Szabina-dékánia: Mirk Jánosné, Filoména testvér Pelsôci Judit, Angéla testvér dr. Torma Olga, Teréz testvér Szabó Imréné, Ilona testvér Stumpf Jakabné, Bernadett testvér Posch Tünde, Regina testvér dr. Fürjes Éva, Krisztiána testvér Horváth Éva, Teréz testvér Isten áldását kérem munkájukra és szeretettel köszöntöm Mindannyiotokat dr. Várszegi Asztrik fôapát Pannonhalma, június 13. 9

10 10 Az oblátusságról

11 Az oblátusságról AZ OB LÁ TUS KÖ ZÖS SÉ GÜNK BE VA LÓ FEL VÉ TEL A pre cep to rok ta ná csa és az ob lá tus rek tor ál tal 2007-ben jó vá ha gyott szö veg rö vi dí tett vál to za ta A Szent Már ton Fô mo nos tor Ob lá tus kö zös sé gé nek Sza bály za ta ugyan nagy von alak ban le ír ja a mo nos tor hoz va ló csat la ko zás fôbb lé pé se it, kri - té ri u ma it. Szük sé ges sé vált egy rész le te sebb sza bá lyo zás el ké szí té se, amely egy ér tel mûb ben, pon to sab ban ha tá roz za meg a csat la ko zá si fo lya - mat idô sza ka it, az ott el vég zen dô fel ada to kat, fe le lôs sé ge ket. Alap ve tô cé lunk, hogy az ob lá tus hi va tás lé nye gé re fó ku szál junk a fel - ké szí tés ide je alatt. Leg fon to sabb fel ada tunk an nak elô se gí té se, hogy a je - lölt el tud ja dön te ni: va ló ban ezt az utat kí ván ja-e jár ni? Hogy va ló ban Is tent ke re si-e? (Re gu la 58, 7) Az ér dek lô dôk hí vá sa, kí sé ré se Leg töb ben köz vet len, szem élyes kap cso lat ré vén, míg má sok át té te le sebb mó don, köz ve tett in for má ci ók alap ján ve szik fel a kap cso la tot ve lünk. Va la mennyi ob lá tus test vé rünk nek nagy a fe le lôs sé ge ab ban, hogy az ér - dek lô dôt hív ja, és egy ben he lye sen tá jé koz tas sa, re á lis ké pet mu tas son be ne ki az ob lá tus éle té rôl, az ob lá tus kö zös ség rôl. Nem csak a pszi chés al - kal mas ság ra, ha nem az ér dek lô dô alap ve tô lel ki ha bi tu sá ra is fi gyel nünk kell. Sze ret-e ol vas ni, el mél ked ni, ta nul ni, csend ben len ni, a dol gok mé - lyén Is tent ke res ni, te hát ked ve li-e mind azon dol go kat, amelyek a szem - lé lô dô lel ki ség lé nye gé hez tar toz nak? (Lk 10, 38 42) A leg jobb mód szer a szem élyes kap cso la to kon ke resz tül tör té nô meg - hí vás. Mer jük fi no man hív ni azt a sze mélyt, aki al kal mas nak lát szik. Kü - lö nös fi gye lem mel for dul junk a fi a ta labb kor osz tá lyok fe lé! Él nünk kell a köz ve tett le he tô sé gek kel is, mu tat ni kell ma gun kat a meg fe le lô fó ru mo - kon, eze ket a fó ru mo kat meg kell ta lál nunk, vagy ma gunk nak meg kell al kot nunk. Kü lön bö zô új sá gok, ki ad vá nyok jö het nek szá mí tás ba, meg fe - le lô web-la po kon is he lyet kér he tünk, il let ve ilyent ma gunk is csi nál ha - tunk. Ad ja nak mel lé jük olyan sze ni ort, aki al kal mas a lel kek meg nye ré sé - re és aki ki vá ló nagy gond dal ügyel rá juk. Na gyon gon do san meg kell vizs gál ni, hogy a no ví ci us va ló ban Is tent ke re si-e? (Re gu la 58,6 7) El sô lé pés ként a pre cep tor nak jó kap cso la tot kell ki épí te nie az ér dek - lô dô szem éllyel. A pre cep tor le gyen kér de zô, ér dek lô dô, nyi tott. Al kal - maz kod jon az ér dek lô dô vagy je lölt igé nye i hez. Ha a szem élyes ta lál ko - 11

12 Az oblátusközösségbe való felvétel zás ne hé zség be üt köz ne, hasz nos a te le fo non tör té nô be szél ge tés. A pre - cep tor le gyen fi gye lem mel ar ra, hogy az ér dek lô dô nek mi kor meg fe le lô egy ilyen be szél ge tés. Ezt jó elô re tisz táz ni. Egy re több he lyen van szá mí - tó gép, e-ma il le he tô ség. Ahol csak le het, él ni kell ez zel, mert szá mos elô - nye van. Fon tos, hogy a pre cep tor rend sze re sen imád koz zon a rá bí zot ta kért! Hasz nos nak lát szik, ha a pre cep to rok egy más sal is meg oszt ják ta - pasz ta la ta i kat, ha a to váb bi fej lô dés ér de ké ben ja vas la to kat ké szí te nek elô, amit meg ha tá ro zott idô ben a dé ká no kat is be von va az ob lá tus - rek tor ral meg be szél nek. Éven te egy szer pl. a nyá ri lel ki gya kor lat elôtt be szá mol hat ná nak el vég zett mun ká juk ról, meg te het nék ja vas la ta i kat az ob lá ci ót te vô, il le tô leg a be öl tö zô sze mé lyek re vo nat ko zó an. Meg gon do lan dó, hogy szem ben a je len le gi gya kor la tunk kal az ér - dek lô dô ne kezd jen jár ni csak úgy a kö zös sé ge ink be, ha nem csak ak - kor, ha a fen ti szem pon tok alap ján, az ér dek lô dô vel va ló be szél ge té sek so rán, a dé kán és a pre cep tor ezt jó nak ta lál ja. E dön té sük rôl tá jé koz tas - sák az ob lá tus rek tort. Aki az új ér dek lô dôt hoz za, vál lal jon na gyobb fe le lôs sé get an nak fej lô dé sé ért, be il lesz ke dé sé ért. A je len le gi sza bá lyo zás sze rint is le he tô - ség van ar ra, hogy a pre cep tor se gí tôt kér jen mun ká já nak tá mo ga tá sá ra; adott eset ben ez a se gí tô le het ne az ér dek lô dôt be mu ta tó test vér, ha eb - ben az érin tet tek egye tér te nek. A fo ko za tos ság el ve A leg több eset ben nem sze ren csés, ha az ér dek lô dôt egy sze rû en be von - juk min den nap ja ink gya kor la tá ba. A zsol tá rok és a Re gu la be ve ze tés nél - kü li ol va sá sa prob lé más le het. Fon tos az ér dek lô dô hely ze té nek, is me re - te i nek tisz tá zá sa. Mennyi re érett a sze mé lyi sé ge, mennyi re érett a hi te? A fel ké szí tést ki nek-ki nek a sa ját szint jé rôl kell kez de nünk. Úgy lát juk, hogy a hit és a sze mé lyi ség érett sé gé ben el kell jut nunk egy bi zo nyos fok ra ah hoz, hogy el kezd hes sük a szer ze te si, majd a ben cés lel ki ség be va ló be ve ze tést. Ezért tö re ked ni kell rá, hogy a pre cep tor az el sô idôk ben az ér dek lô dôk kel kü lön fog lal koz zon. Há rom sza kasz Az ob lá ció elôt ti idô ben há rom idô szak ról be szél he tünk: az ér dek lô dés, a je lölt ség, va la mint a no vi ci á tus idô sza kai. 12

13 Az oblátusságról Az ér dek lô dés idô sza ka Az ob lá tus ság iránt ér dek lô dô ként tar tunk szá mon va la kit min dad dig, amíg fel vé te li ké rel mét be nem je len ti, és azt az ob lá tus rek tor a dé kán és a pre cep tor vé le mé nye alap ján jó vá nem hagy ja (vö. Sza bály zat 3. pont). A je lölt be mu tat ko zá sa, a je lölt ség el kez dé se min den eset ben nyá ri lel ki gya kor la tunk idô pont já hoz kö tô dik. In nen kez dô dik a je lölt ség ide je. A betöltött 18. év után lehet valaki az oblátusság után érdeklôdô. Az ér dek lô dés idô sza ká nak fel sô ha tá ra 3 év. (Ko moly egyé ni in dok ese tén max. 5 év az ob lá tus rek tor jó vá ha gyá sá - val.) A je lölt ség idô sza ka A je lölt ség ide je a dé ká nok tes tü le té nek ha tá ro za ta alap ján két év. A be - öl tö zés leg ko ráb ban a be mu tat ko zás utá ni má so dik nyá ri lel ki gya kor la - ton tör tén het. In do kolt eset ben ezt az idô sza kot a dé kán ja vas la tá ra az ob lá tus rek tor egy év re rö vi dít he ti. A je lölt ség idô sza ká nak fel sô ha tá ra: 3 év. A no vici á tus idô sza ka A be öl tö zés és az ob lá ció kö zöt ti egy év a no vi ci á tus. Ez az idô szak is max. 3 évig hosszab bít ha tó. A ha lasz tás ké ré se Amennyi ben az ér dek lô dô vagy a je lölt, il let ve a no ví ci us ké ri stá tu szá - nak a ren des idôn tú li meg hosszab bí tá sát, ez eset ben a pre cep tor ral és a dé kán nal be szél e meg a prob lé má kat, il let ve kö zö sen ha tá roz zák el, hogy a kö vet ke zô év ben mit kell ten ni ük ezek fel ol dá sá ért. Ja vas la tu kat be - szél jék meg az ob lá tus rek tor ral, aki en ged élyez he ti a meg hosszab bí tást. Elu ta sí tás A je lölt ség, a be öl tö zés és az ob lá ció ké ré sé nek elu ta sí tá sa egy ben a kö - zös ség tôl va ló el ta ná cso lást is je len ti. Er re olyan eset ben ke rül het sor, ami kor a pre cep tor, a dé kán és az ob lá tus rek tor szá má ra egy ér tel mû vé vá lik, hogy az il le tô (ér dek lô dô je lölt no ví ci us) nem akar vagy nem tud a ben cés lel ki ség fe lé ha lad ni, il let ve kö zös sé gé nek tag ja it is rossz irány ba be fo lyá sol ja. Jobb len ne, ha ezt már az ér dek lô dés kez de ti sza ka szá ban fel is mer - nénk és dön te ni mer nénk, mert ilyen kor még könnyebb az el vá lás. A be öl tö zés re és az ob lá ci ó ra az ob lá tus rek tor csak ja va sol ja a je löl tet, az apát jo gá ban áll az el fog adás. A ja vas la tot el is uta sít hat ja. 13

14 Az oblátusságról Ol vas má nyok Az ol va sás a lec tio di vi na kü lön le ges fon tos sá gú a vi lág ban élô így a min den na pi szer ze te si kö zös sé get nél kü lö zô ob lá tu sok éle té ben. Felsorolunk néhány könyvet, ol vas má nyt, amelyek bôl vá lo gat ha tunk: Já lics Fe renc SJ.: Fej lô dik a hi tünk; Ta nul junk imád koz ni A Ben cés Lel ki sé gi So ro zat va la mennyi kö te te. Kö zü lük hár mat eme lünk most ki: An selm Grün Me in rad Duf ner: Mély bôl for rá so zó lel ki ség An selm Grün: Hét köz na pok lel ki gya kor la ta An selm Grün: A zso lozs ma és a bel sô imád ság Lel ki gya kor lat Az ér dek lô dôk nek, a je löl tek nek, a no ví ci u sok nak jó nak lát szik leg alább egy lel ki gya kor lat meg tar tá sa éven te, er re az ad vent elôt ti va la me lyik hét vé ge lát szik a le gal kal ma sabb nak. En nek ve ze té sét Ta más test vé rünk, a szer ve zé si mun ká kat Zé nó test vér vál lal ja ma gá ra. Hely szí ne ként Attya pusz tát, a kar me li ta lel ki gya kor la tos há zat ja va sol juk. (A ká pol ná - ban Szent Be ne de ket lát hat juk az egyik üveg ab la kon, amint egy föld da - ra bot ad. Ez jel ké pe zi Ke le men Kri zosz tom fô a pát gesz tu sát, aki a kar - me li ták nak ad ta ezt a föld te rü le tet.) A szö ve get Lengyel Pál atya, Ta más test vér és Zé nó test vér ké szí tet - te elô. A pre cep to rok ta ná csa megtár gyal ta az ob lá tus rek tor je len lé té - ben. 14

15 LEGYETEK TANÚIM! Re na to Gal lot ti A KE RESZ TÉNY CSA LÁD SZENT BE NE DEK RE GU LÁ JÁ NAK FÉ NYÉ BEN 1 Be ve ze tés Azt gon do lom, az a leg jobb, ha a té ma meg ha tá ro zá sa kor olyan, ál ta lá - no san hasz nált sza vak elem zé sé re ha gyat ko zom, mint a pár, a csa lád, a há zas ság. Ér de mes a pár és a csa lád kö zöt ti kü lönb sé get az Úr ban kö tött há zas ság 2 és a ben cés élet ta pasz ta lat fé nyé ben meg kö ze lí te nünk. Szem elôtt kell tar ta nunk ugyan is, hogy egy ál ta lán nem könnyû a csa lá - dos élet re ref lek tál ni, bár mind annyi an eb ben az el sôd le ges ér zel mi kö te - lék ben élünk vagy él tünk, és ez ad ja sa ját ön azo nos sá gunk alap ját. A pár ál ta lá nos ki fe je zés, min den olyan kap cso lat ra vo nat ko zik, amely ben két em ber egy meg ha tá ro zott, töb bé-ke vés bé hosszú idô tar - tam ra egy be kö ti az éle tét. A csa lád vi szont az a faj ta pár kap cso lat, ame lyet két szem pont sze - rint ha tá roz ha tunk meg. Min de nek elôtt a sza bad kö tô dés az alap ja a két sze mély kö zöt ti el mé lyült kö zös ség nek. Nem szük sé ges, hogy más cél jai le gye nek, mint ame lye ket a sze re lem dik tál. Más részt ez a pár kap cso lat idô vel nyil vá nos kö te lék ké ala kul, amennyi ben fe le lôs vá lasz tás sá vá lik. Eb - bôl fa kad a tar tós élet kö zös ség kö te le zett sé ge, amely nyílt és ter mé keny alap más kö tô dé sek ki ala kí tá sá ra. Ez a mo dell ta lán túl sá go san is le egy sze rû sí tô. Min den eset re azt sze - ret ném ve le hang sú lyoz ni, amit rej tet ten a ben cés Re gu la is érint. Szent Be ne dek azok hoz for dul, akik kö zö sen ke re sik a vá laszt Is ten hí vá sá ra. Könnyen be lát ha tó ugyan is, hogy az Úr ban kö tött há zas ság és az Úr szol gá la tá nak is ko lá ja ugya na zok ról a lé nye ges ele mek rôl is mer he tô fel: nyil vá nos kö te lék (szent ség; fo ga dal mak); fe le lôs vá lasz tás, a meg kü lön böz te tés gyü möl cse (el jegy zés; a szer ze te si kép zés ál lo má sai); a tar tós élet kö zös ség kö te le zett sé ge (az ott hon; a mo nos tor vagy a kong re gá ció). A kez de ti in dít ta tás ter mé sze te sen el té rô, csa kúgy, mint az évek so rán meg élt hét köz na pok: a sze re lem a pár kap cso lat ese té ben, más részt a lel - kes öná ta dás a va ló ban Is tent ke re sô szer ze tes ben szü le tô meg ha tá roz - ha tat lan vágy nak. Ha vi szont a Pro ló gust min den ke resz tény hez szó ló ke - 15

16 Re na to Gal lot ti reszt sé gi ho mí li a ként ol vas suk, azt gon do lom, hogy a Re gu la alap ve tô en a kap cso la tok is ko lá ja sze ret ne len ni, vagy is a ke reszt ség ben ôr zött kö te - lék re ne vel. Fel fe di az Is ten em be rek irán ti, és az em ber test vé re irán ti sze re te té nek aján dé kát. Ez hoz za lét re az Egy há zat. A kal ke dó ni hit val lás sza va it hasz nál va azt mond hat nám: a ta ní tás az Is ten em ber sé gé rôl és az em ber is ten sé gé rôl, va ló já ban Jé zus Krisz tus ról, a va ló sá gos Is ten rôl és va ló sá gos em ber rôl szól. Eb ben a kon tex tus ban he lyez he tô el az a böl cse le ti mód szer, amellyel Is ten sze re te tét für késszük: a lec tio di vi na, amit a fent em lí tett is ko la szá - má ra a Re gu la ja va sol. Is ten ál lan dó je len lé té ben ol vas ni, aki ve lünk együtt épí ti a tör té nel met, és meg for dít va, sa ját há zas tár si és kö zös sé gi köl csö nös sé gün ket an nak a Sze re tet nek a fé nyé ben ol vas ni, amely min den tö ré keny sé gün ket és gyen ge sé gün ket, min den áru lá sun kat el - fo gad ja. Lec tio di vi na mint ta lál ko zás a sze re tet ben, a kö zös sé gi élet mint jó buz gó ság Mag ras si apát úr 3 böl csen hang sú lyoz za, hogy a lec tio sze re tet tel jes ta - lál ko zás Olyan kap cso lat, amely ha imád sá gos di a ló gus ba fog lal juk va ló ban szin te azt mond hat nánk, hogy fi zi ka i lag az igék ál tal fej lô dik. Eze ket az igé ket az írott szö veg nek (Bib lia) és azok nak az ese mé nyek nek az ér tel me zé sén ke resz tül fo gad juk be, ame lyek fô kép pen min den na pos ta lál ko zá sa ink so rán adód nak. A há zas ság ban a há zas tár sak és a gyer - me kek, a mo nos tor ban a test vé rek és a ven dé gek kö zött. Meg hall gat ni az Urat, vagy is Má ri á hoz ha son ló an le ül ni a Mes ter lá ba i hoz, ami azt je len ti, hogy he lyet és idôt szá nunk ar ra, hogy az Is ten ir gal mas szí vé ben ol vas sunk (aho gyan Nagy Szent Ger gely be szél a lec ti ó ról). A min den na pok ol va sá sa azt je len ti, hogy meg hall gat juk a mel let tünk lé vô má sik em bert, hogy min den tet tünk ben az egy ség re ve ze tô utat ke res - sük. Ha a há zas tár si kap cso lat szü le té sé re gon do lunk, ész re kell ven nünk, hogy a lec tio mód sze re igen kö zel áll a há zas fe lek kö zöt ti kö te lék hez. Tit kos (szív bé li) ta lál ko zás, amely el ve zet an nak a fel is me ré sé re, hogy a má sik ön ma gá ért fon tos. Ez idô vel a mé lyebb meg is me rés és a gya ko ri, egy re in kább nyil vá no san ( nap vi lág nál ) vál lalt ta lál ko zá sok vá gyá vá vá - lik. Így ju tunk el a köl csö nös öná ta dás fe le lôs ség tel jes igé nyé hez, amely ré - vén el ér het jük a ke gyel mi pil la na tot meg ra ga dó tar tós el kö te le zô dést, ami kor a fe lek úgy ér zik, el vá laszt ha tat la nok egy más tól. 16

17 Legyetek tanúim! Ha ez a há za sé let út ja, ak kor a lec tio út ja is a kö zös sé gi élet alap ját adó Má sik fel fe de zé se ként ír ha tó le. A Szent írá son el mél ked ve a má sik fél meg hall ga tá sát gya ko rol juk, Is ten min den igé jé nek meg hall ga tá sát, akik mi ma gunk va gyunk. Ez vé ge red mény ben a pár be széd pe da gó gi á ja. Ezen a pon ton sze ret nék a Re gu la 72., a jó buz gó ság ról szó ló fe je ze - té re hi vat koz ni. Ér de mes eb ben a szö veg össze füg gés ben új ra ol vas nunk, hogy hang sú lyoz zuk: a mo nos tor és a há zas ság ad ta kö zös ség re egya - ránt al kal maz ha tó. Áll junk meg enn él a pár szó nál: a szer ze te sek egy - mást tisz te le ta dás ban elôz zék meg. Egy más nak mind tes ti, mind lel ki fo - gyat ko zá sa it a leg tü rel me seb ben vi sel jék el (RB 72,4 5). Konk rét, szin te sú lyos sza vak ezek, nem pe dig nagy gon do lat me ne tek a má sik el fo ga - dá sá ról. Az alap min dig is a má sik alá za tos el vi se lé se ma rad. Ol vas suk to vább a fe je ze tet: Egy más nak ver seng ve en ge del mes ked je nek. Sen ki ne kö ves se azt, amit a ma ga szá má ra hasz nos nak ítél, ha nem ami más - nak az. Egy mást tisz tán, test vé ri sze re tet tel sze res sék. Is tent sze ret ve fél - jék. Apát ju kat ôszin tén és alá za tos sze re tet tel sze res sék. Krisz tus nak sem mit elé be ne te gye nek, aki ben nün ket, mind nyá jun kat az örök élet re ve zes sen (RB 72,6 12). Azt hi szem, sok szor azért nem si ke rül ne künk, fér fi ak nak és nôk nek job bá vál nunk, mert nem fo gad juk el sa ját ha tá ra in kat. Mi vel pe dig nem fo gad juk el ön ma gun kat, ter mé sze tes, hogy nem vi sel jük el azo kat sem, akik kel együtt élünk. Ezért me ne kü lünk a va ló ság tól el ru gasz ko dott gon do la tok ba, ide a lisz ti kus el kép ze lé sek fe lé, mi köz ben min dig csak ab - ból tu dunk ki in dul ni, akik va gyunk. Is ten ép pen azért sze ret ben nün ket, akik va gyunk. Sôt, ô az, aki for mál ben nün ket nem a ve le va ló sze re tet - kap cso la tunk me gú jí tá sa elôtt, ha nem az ál tal. Ezen ala pul nak a Re gu la ne ve lô cél za tú ja vas la tai, ame lyek min den ki - re ér vé nye sek, akik kü lön fé le mó don a mo nasz ti kus kö zös ség hez tar toz - nak. Nem más ez, mint ol va sás ra ne ve lés : ne ve lés, vagy is el mé lye dés em ber sé günk ben, hogy sza ba dok és fe le lôs ség tel je sek le hes sünk. Be ne - dek alap ve tô en nem az apát tól vagy az egy más tól va ló füg gést szor gal - maz za, ha nem a tisz ta, test vé ri sze re tet gya kor lá sát, vagy is azt, hogy kap cso la ta in kat ne esz köz ként hasz nál juk. Ön ma gunk füg get len ség re és au to nó mi á ra ne ve lé se nem öne lé gült sé get je lent, ha nem meg erô sö dést a hit ben, hogy tel jes em be rek ké vál junk, akik egy más hoz nem bir tok ló és ural ko dó, ha nem tisz te let tel jes és gon dos sze re tet tel (vagy is a jó buz gó - ság sze rint) kö tôd nek. Szent sé gi ne ve lés Is ten ta ní tá sát a szer ze tes kö zös ség és a csa lád is a min den na pi élet ben, a szent sé ge ken ke resz tül fe de zi fel. Ezek te szik je len va ló vá szá munk ra 17

18 Re na to Gal lot ti Krisz tus Hús vét ját, és egy ide jû leg az Egy ház hoz kap csol nak ben nün ket. A ke reszt ség tôl a há zas sá gig ve ze tô út lát ha tó vá te szi a sze re tet ta ní tá sát, hogy meg erô sít se az Úr ke reszt jé bôl és fel tá ma dá sá ból fa ka dó kö zös hi - va tá sun kat. A ke reszt ség és a há zas ság az Eu cha risz ti á nak kö szön he tô en üd vös sé günk em lé ke ze té ben gyö ke re znek, így érik el ki fe je zô e re jük tel jes - sé gét. Két meg ke resz telt há zas sá ga töb bé már nem csu pán egy köl csö nös aján dék amely ugyan ak kor min dig is a két sze mély tör té ne té nek alap ja ma rad, ha nem a hús vé ti ta nú ság té tel hat ha tós je le, min den na pos ré sze - sü lés az Úr hús vét já ban. El sôd le ge sen az Eu cha risz tia ta nít ben nün ket az in gye nes ség köl csö nös szol gá la tá ra, amely nem csak em be ri fo gal mak sze - rint gon dol ha tó el. A ben cés Re gu la sze re tet rôl adott ta ní tá sá nak fé nyé - ben új ra kell gon dol nunk a ke resz tény há zas tár sak ma ga tar tá sá nak, együtt élé sé nek min den gesz tu sát, sza va it és je len té se it: töb bé már nem úti tár sak ôk, ha nem Is ten igéi egy más szá má ra. Lát juk te hát, ho gyan bon ta koz nak ki an nak a hal lat lan ese mény nek, nagy misz té ri um nak a kör vo na lai, ame lyet Szent Pál az Efe zu si ak hoz írott le ve lé ben tag lal (Ef 5, 20 26). A tár sak, a szü lôk és a gyer me kek éle - te más meg vi lá gí tás ba ke rül, hi szen a köl csö nös füg get len ség rôl szó ló ta - ní tás sá vá lik. Mint szü lôk, töb bé már nem kell azon ag gód nunk, hogy fel épít sük gyer me ke ink jö vô jét. Ehe lyett egye di sze mé lyi ség ként fo gad - juk el ôket, vagy is mind egyi kü ket a szá muk ra leg in kább al kal mas mó - don kell ne vel nünk. Mint gyer me kek, fel is mer jük a szü lôi sze rep ér té két, amely töb bé már nem sú lyos te her, ame lyet el gör ge tünk az utunk ból. Olyan sze mé lyek ôk, aki ket se gí te nünk kell kö zös em ber sé günk meg élé - sé ben. Az Evan gé li um ál lít ja elénk az új pa rancs nyel vét, a test vé ri ség sza va it: Sen kit se szó lít sa tok atyá nak vagy mes ter nek itt a föl dön, mert egy a ti Atyá tok és mes te re tek, ti mind nyá jan test vé rek vagy tok (vö. Mt 23, 9 10). Vé gül, ho gyan ta lá lunk rá a sza bad ság hoz és a füg get len ség hez ve ze tô fe le lôs ség tel jes út ra? Ho gyan fo gunk rá szok ni az oda hall ga tás olyan stí lu - sá ra, mód já ra hogy Is tent férj ként, fe le ség ként, apa ként, anya ként és gyer mek ként min dannyi unk ban fel is mer jük? 4 An nak a spi ri tu á lis örök - ség nek a fel fe de zé sé rôl van szó, amely túl van a csa lád ál tal köz ve tí tett ge ne ti kai, pszi cho ló gi ai és kul tu rá lis örök sé gen. Ta lán ez a há zas tár sak - nak az a kül de té se, amely ôket az Úr szol gá la tá nak is ko lá já val, a mo nos tor ral össze kö ti: fe dez zük fel az Örök Sze re tet je len lé té nek misz té - ri u mát, amely meg ad ja ne künk, hogy nap mint nap min dig új szem mel néz hes sünk a má sik ra. Ez Is ten aka ra ta sze rin ti vá la szunk ar ra a meg hí - vás ra, amit a ne künk aján dé ko zott Élet je lent. Ha si ke rül rá ta lál nunk er re 18

19 Legyetek tanúim! a vö rös fo nál ra, ak kor nem lesz töb bé sem mi fé le tö rés vagy szak adás az akt ív élet és az úgy ne ve zett szem lé lô dô élet kö zött, va la mint a csa lá di kö te le zett sé gek és az imád ság kö zött. Jegyzetek (for dí tot ta: Gé recz Im re OSB) 1 Renato Gallotti: La fa mig lia cris ti a na al la lu ce del la Re go la di San Be ne det to, in: So - fia Dar da nel lo Gi o van ni Dar da nel lo (szerk.): Ob la ti be ne det ti ni. Tes ti mo ni da la i ci del pri ma to di Dio e di Cris to. Edi zi o ni Scrit ti Mo nas ti ci, Ab ba zia di Prag lia, Re na to Ga llot ti a Szent Romuald ( 1027) által alapított, a Bencés Konföderációhoz csatlakozott ka mal du li rend szerzetese. 2 Vö. 1Kor 7,39. 3 Ben cés apát, ké sôbb Ba ri ér se ke. A szerzô itt Megrassi apát úr egyik 1995-ös, a lectio divináról szóló elôadására utal. 4 A szer zô az oda hall ga tás szó val a Re gu la el sô sza vá ra cé loz: Hall gasd meg, ó fi am. 19

20 Legyetek tanúim! Cze i nin ger Ág nes An na OSB obl. ÉLET FOR MÁ LÓ NA POK (St. Ot ti li en, má jus 29. jú ni us 1.) Esô ben, vi ha ros szél ben és ret ten tô hi deg ben ér kez tünk meg má jus 29-én ked den St. Ot ti li en be. A Pan non hal mán élô Pa u lus Schmidt atya vitt el ben nün ket, Blan di nát és en gem St. Ot ti li en be. Szál lá sunk el fog la lá sa után ká vé ra és sü te mény re hív tak ben nün ket. Phi lip pa Rath nô vér elô adá sa volt rám a leg na gyobb ha tás sal. Elô adá - sá ban a Re gu la-nap lót mu tat ta be, mint egyé ni utat Szent Be ne dek Re gu - lá já nak meg is me ré sé hez és a Re gu la sze rin ti élet meg ta nu lá sá hoz. A Re gu la na pi ol va sá sa is lec tio di vi na. Mi nél job ban ért jük, an nál mé - lyebb re sze ret nénk me rül ni ben ne, lé pés rôl lé pés re kö ze lebb jut ni Is ten - hez. Le sen und le ben : az ol va sás és az ol va sot tak meg élé se el vá - laszt ha tat la nok egy más tól, a könyv így vá lik az élet könyv évé. A Re gu la ol va sá sa tria-ló gus (hár mas be szél ge tés): Is ten és Szent Be ne dek, va la - mint kö zöt tem. Élô gon do lat cse re, kö zös ség jö het lét re köz tünk. Ef fa ta Nyílj meg! így kezd te Fi lip pa nô vér Re gu la-nap ló ját, amit ak kor kez dett el ve zet ni, ami kor egyé ves no vi ci á tus után új ko los - tor ba köl tö zött, és szi lárd ala pot sze re tett vol na ta lál ni ma gá nak a bi - zony ta lan ság ban, az új hely zet ben. A Re gu la mint lec tio di vi na ál lan dó he - lyet, ál lan dó idôt, ri tu á lét kí vánt, ami az új he lyen las san ki is ala kult. Ef fa ta! Nyisd meg, Uram, a fü lem, a szí vem imád koz ta gyer tya - gyúj tás után, és las san, fél han go san ol vas ni kezd te a na pi sza kaszt a Re - gu lá ból. Enn él az el sô ol va sás nál is meg fo gal ma zó dik szá mom ra a leg fon to - sabb gon do lat. Má sod szor is el ol va som, de már csak ma gam ban, kon - cent rál tan, ami szem élye sen meg érint, azt jegy zem le nap lóm ba. Köz ben ezt az érin tett sé get ôr zöm, for ga tom ben sôm ben, ha gyom, hogy át jár jon, vé gig gon do lom, mit je lent ma ne kem, mit vál toz tat meg éle tem ben. Le - írom, mi lyen gon do la to kat éb resz tett ben nem, ta buk nél kül, ôszin tén, ma gam mal és Is ten nel szem ben. Le jegy zek min dent, ami le het vi gasz, fel fe de zés, fe nye ge tés, po zi tív és ne ga tív ér ze lem egya ránt. Az tán írok egy imát, szin tén na gyon ôszin tén, és vé ge ze tül csak csend ben ma ra dok, míg perc el tel té vel vissza té rek a hét köz na pok ba. Mi lyen ta pasz ta la to kat sze rez tem? A Re gu la lec tio di vi na ként va ló ol - va sá sá nak ha tá sá ra élet mó dom má vált be tû sze rint él ni, eb bôl táp lál ko - 20

21 Legyetek tanúim! zom, eb bôl élek, erôt, ki tar tást, nyu gal mat köl csö nöz. Se gí tett szem élye - sen meg kö ze lí te ni en nek az élet nek meg élé sét, Is ten je len lé té ben él ni, min dent az ô ke zé bôl el fo gad ni. Lé pés rôl lé pés re meg vi lá go so dik elôt - tem, ki ne kem Is ten, és én ki va gyok ne ki. Las sú gyó gyu lá si fo lya mat in - dult el ben nem, meg vál to zott vi szo nyom a nô vé rek hez és em ber tár sa im - hoz, ba rá to kat sze rez tem és fel tá rul tak a ta lál ko zá sok új szín te rei. A Re gu la ilyen ol va sá sá nak út ja ne héz, kö ves, hi szen gyak ran elô for - dul az una lom a rég óta is mert szö ve gek ol va sá sa köz ben. Ezért az tán elô for dul nak a nap ló ban üres ol da lak is, me lyek nek meg van még is a ma - guk ér tel me. Az ered mény a hû ség gel vé gig vitt dol gok ból szár ma zik. Rend sze re sen vissza la po zok Re gu la-nap lóm ban, mit ír tam ko ráb ban, mi érin tett meg en gem a sza kasz egy ko ráb bi ol va sá sa kor, vál to zott-e ben - nem va la mi. A fej lô dés min den kép pen ér zé kel he tô, még ha nem is min - dig tö ret len. Fi lip pa nô vér me gosz tot ta ve lünk má sok ta pasz ta la ta it a Re gu la-nap ló ve ze té sé rôl. Egy 25 éves pró ba idôs ob lá tus szá má ra új, iz gal mas kez dé se a nap nak a Re gu la-nap ló ve ze té se. Így írt ró la: Azt hit tem, hogy már min dent is me rek a Re gu lá ból, de ez a nap ló ve ze tés új né zô pon tot adott, új kon zek ven ci ák ba üt köz tem. La pok ra má sol tam, hogy ve lem le gyen a hét köz na pok ban, mun ká ban, csa lád ban. Ezál tal vált a Re gu la éle tem új né zô pont já vá, gaz dag kin cses tá rá vá, lel ki ve ze tés sé és Is ten aján dé ká vá. Vé gül meg is mer het tük egy 75 éves nô vér val lo má sát. A Re gu la-nap - ló ve ze té se le he tô vé te szi, hogy job ban fi gyel jek ma gam ra. Jól tu dom, hogy ez a kez dôk mód sze re, mi vel azon ban én is kez dô va gyok, ezért ez egy ál ta lán nem za var. Meg ta nít ar ra, hogy ne be le, ha nem be lô le ol vas - sunk, hogy nem az a fon tos, ami, ha nem ahogy tör té nik ve lünk, és nem az a fon tos, amit én vá la szo lok, ha nem a Re gu la sza va hoz zám. Min dig el cso dál ko zom azon, hogy min dig fel fe de zek va la mi újat. So sem un tat, és ha nem éb reszt ben nem sem mi lyen gon do la tot, nem erôl kö döm, in - kább azt is meg kö szö nöm, az is je lent va la mit, ha nem je lent sem mit szá - mom ra. Ez után az el mél ke dés után szí nes la po kat kap tunk, ezek alap ján osz - tot tak cso por tok ba min ket. Min den el mél ke dés után le he tô ség volt ilyen kis cso por tos meg be szé lé se ken ref lek tál ni az el hang zot tak ra. Cla u di us Bals ben cés atya elv itt ben nün ket a ko los tor temp lo má nak szer ze te si kó ru sá hoz, az imád ság he lyé hez, és rá mu ta tott a temp lom ró - zsa ab la ká nak szim bó lu má ra. Ha csen det ke re sünk az imád ság hoz, ak kor min den szel le mi erônk kel ma gunk ra fi gyel he tünk. Cé lunk az ön ma gunk fel et ti éber ség Is ten sze me elôtt. Rá döb be nünk ar ra az igaz ság ra, hogy Is - ten ben nünk van, mert sze re tô, gon dol ko dó em be rek va gyunk, aki ket a 21

22 Legyetek tanúim! sze re tet és a sza bad ság tesz Is ten kép má sá vá. A szem élyes ta lál ko zás Krisz tus ban jön lét re. Lel künk a szent hely, ahol imád koz ha tunk. Min - dent ide hor dunk: ami jó, ami te her, ki hí vás, ha azt meg ért jük, lel künk, sze re te tünk meg vál to zik, meg vi lá go so dik, ta lál ko zik Is ten ben, mert Is ten je len lé té ben va gyunk. Akár a temp lom ab la kai, me lyek be en ge dik a fényt. Min den (hob bi, mun ka, csa lád stb.) össze fut a kö zép pont ban, de a leg iz gal ma sabb hely a ro zet ta (ró zsa ab lak) köz epe. Vagy is az Is ten nel va - ló ta lál ko zá sunk, egye sü lé sünk, imá ink he lye, itt ta lá lunk új ra ma gunk - ra, alap ja ink ra, bel sô nyu gal munk ra a kül sô vi ha rok ban. A szeg men sek szí nei a kék a tit kot, a bi zal mat, a sár ga a ta lál ko zá sok örö mét, a pi ros a sze re tet szim bo li zál ják. A vi rág zás, mint a ro zet ta ki szé le se dé se az Is ten - nel va ló egy ség ered mé nye. Ha így te kin tünk ma gunk ra, eb bôl kö vet ke - zô en tisz tel jük em ber tár sa in kat. Az em ber ak kor bol dog, ha meggyô zôd - het az Is ten lé té nek bi zony sá gá ról, és bíz hat, hi het ben ne, ha meg ér ti el - kép ze lé se it a te rem tés cél já ról. Az em ber fon tos a te rem tés ben, ezért kell tisz tel nünk egy mást. Akik szá munk ra el len szen ve sek, akik meg ke se rí tik éle tün ket, azok is fel vé tet nek az örök ké va ló ság ba. A lel ki bé ké hez és bé - ke te rem tés hez szük sé ges, hogy örül jünk sa ját ma gunk nak. Is ten ak kor jön kö ze lebb hoz zánk, ha mi kö ze le dünk egy más hoz. A har ma dik el mél ke dés re más nap dél elôtt ke rült sor. Sa bi ne Zorn evan gé li kus lel kész nô, a Cas tel ler Ring-i kö zös ség ob lá tá já nak el mél ke - dé se: Lec tio Di vi na élet és imád ság a Szent írás sal. A Szent írás ol va sá sá nak kü lön bö zô tisz te let re mél tó ha gyo má nya it, szo ká sa it meg kü lön böz tet te a lec tio di vi na ként va ló ol va sás tól, mert a lec tio di vi na ma ga az imád ság, me - di tá ci ó val egy be kö tött ol va sás. A Bib lia esz köz, ki emelt hely az Is ten nel és Krisz tus sal, a meg tes te sült Igé vel va ló ta lál ko zás hoz. Meg kell ta lál - nunk e ta lál ko zás hoz ve ze tô szem élyes utun kat, a vé dett idôt, a meg ha - tá ro zott és ál lan dó he lyet, rend sze res sé get, mert az is mét lés a lel ki ség any ja. Az elô adá so kon kí vül nagy ha tást gya ko rolt rám az egy ség ér zé se. A zso lozs ma dal la ma me ge gye zett az zal, ahogy mi éne ke lünk, csak a szö veg tért el. Ez a faj ta egye te mes sé gér zés na gyon fel eme lô. A kis cso - por tos be szél ge té se ket hall gat va azt ta pasz tal tam, hogy kö zö sek ke resz - tény éle tünk gond jai és örö mei. 22

23 MÚLTUNK FORRÁSAINÁL Jacobus de Voragine ( ) SZENT MÁR TON AZ ARANY-LE GEN DÁ BAN E szent fér fi ú nak az ér zé k nélküli dol gok, a nö vé nyek és az ok ta lan ál la - tok is en ge del mes ked tek. Ér zé k nélküli dol gok te hát, mint a tûz meg a víz. Egy al ka lom mal, ami kor tü zet gyúj tott egy temp lom ban, szél ke re ke - dett, és a lán gok be le kap tak a szom széd ház ba. Már ton föl má szott a ház te te jé re, és a fe lé kú szó lán gok kö zé lé pett. Hir te len szél lel szem be for dul - tak a lán gok, és úgy tûnt, mint ha az ele mek egy más sal har col ná nak. Ami kor pe dig egy ha jó ke rült ve sze de lem be ahogy az em lí tett Di a ló - gus ban ol vas suk, egy kal már, aki még nem volt ke resz tény, fel ki ál tott: Már ton Is te ne, ments meg min ket! és rög tön nagy csen des ség tá - madt. Ugya núgy en ge del mes ked tek ne ki a nö vé nyek is. Ami kor va la hol le - bon tott egy ôs ré gi temp lo mot, és ki akart vág ni egy fe nyôt, ami az ör - dög nek volt szent el ve, a pa rasz tok és a po gá nyok szem be száll tak ve le. Egyi kük azt mond ta: Ha annyi ra bí zol az is te ned ben, mi ki vág juk a fát, de te állj alá, s ha va ló ban ve led van az Is ten, mint mon dod, hát nem esik rád! Már ton be le e gye zett. A ki vá gott fa már dôlt fe lé, ô pe dig ott állt alat ta meg kö töz ve. Ke resz tet ve tett rá, s ek kor a fa más irány ba for dult, és a biz tos fe de zék be bújt pa rasz to kat majd nem agyo nü töt te. E cso da lát - tán meg tér tek. Az ok ta lan ál la tok is en ge del mes ked tek ne ki, mint azt az em lí tett Di a - ló gus ban ol vas hat juk. Ami kor egy szer lát ta, hogy ku tyák ül döz nek egy kis nyu lat, meg pa ran csol ta ne kik, hogy hagy ják ab ba az ál lat ül dö zé sét. Azok hir te len meg áll tak, s mint ha lá bu kat meg kö töz ték vol na, moz du - lat la nok ma rad tak. Egy szer pe dig egy kí gyó úszott át a fo lyón, s Már ton azt mond ta ne ki: Az Úr ne vé ben azt pa ran cso lom, menj vissza! Az rög tön meg for dult a szent sza vá ra, és át kelt a túl só part ra. Már ton só - hajt va mon dot ta: A kí gyók hall gat nak rám, nem úgy az em be rek. Eh - hez ha son ló an egy szer, ami kor Már ton egyik tár sát me gu gat ta egy ku - tya, az az ál lat fe lé for dul va így szólt: Már ton ne vé ben pa ran cso lom, hogy né mulj meg! A ku tya tüs tént meg né mult, mint ha ki vág ták vol na a nyel vét. Már ton ban nagy volt az alá zat. Pá rizs ban ta lál ko zott egy lep rás sal, aki tôl min den ki bor zadt. Ô meg csó kol ta és me gál dot ta, mi re az rög tön 23

24 Jacobus de Voragine meg tisz tult. Ami kor a szent ély ben volt, so ha sem hasz nál ta a püs pö ki szé ket, temp lom ban kü lön ben sem lát ta so ha sen ki le ül ni. Ha egy ál ta lán, ak kor egy kis, há rom láb nak ne ve zett fa lu si szék re ült. Nagy volt ben ne a mél tó ság. Egyen ran gú nak mond ták az apos to lok - kal a Szent lé lek ke gyel me mi att, aki tûz for má já ban alá szállt reá, mint egy kor az apos to lok ra. Ezért az apos to lok gyak ran lá to gat ták meg mint tár su kat. Az em lí tett Di a ló gus ban ol vas ha tó, hogy egy szer Már ton egye - dül ült cel lá já ban, és ta nít vá nyai, Se ve rus és Gal lus az aj tón kí vül vá ra - koz tak. Hir te len kü lö nös je len ség ri asz tot ta fel ôket: hal lot ták, hogy a cel - lá ban egy szer re töb ben be szél get nek. Ami kor ké sôbb fag gat ni kezd ték Már tont, azt mond ta ne kik: El áru lom nek tek, de ké rem, hogy sen ki nek ne mond já tok to vább! Ág nes, Tek la és Má ria jött el hoz zám. Be val lot ta, hogy nem csak az nap, de igen gyak ran meg lá to gat ják, és el me sél te, hogy Pé ter és Pál apos to lo kat is gyak ran lát ja. Nagy volt ben ne az iga zsá gér zet. Ami kor Ma xi mus csá szár meg hív ta, és Már ton nak kí nál ták el ôször a ser le get, min den ki azt vár ta, hogy ma ga után a ki rály nak nyújt ja majd el ôször. Ô azon ban a pap já nak ad ta, mert sen kit nem ítélt mél tóbb nak ar ra, hogy utá na igyék, s mél tat lan nak tar - tot ta, hogy a ki rályt vagy kör nye ze tét egy pap nak elé be he lyez ze. (.) Márton végsô el köl tö zé sé nek hí ré re Po i ti ers-bôl és To urs-ból oda se - reg let tek az em be rek, és nagy vi ta tá madt kö zöt tük. A Po i ti ers-bôl va lók azt mond ták: A mi szer ze te sünk volt, vissza kö ve tel jük, mert ránk volt bíz va! Er re a má sik fél: Tô le tek el vet te, ne künk ad ta az Úr. Éj fél kor a po i ti ers-be li ek va la mennyi en alud tak, a to urs-iak ek kor az ab la kon át le - e resz tet ték, és a Lo i re-on egy ha jón nagy öröm mel vá ro suk ba szál lí tot ták. Szent Se ve ri nus köl ni ér sek, ami kor va sár nap, szo ká sá hoz hí ven a ma tu ti num után vé gig jár ta a szent he lye ket, ab ban az órá ban, ami kor a szent el hunyt, an gya lo kat hal lott az ég ben éne kel ni. Hív ta ar chi di a - kó nu sát és meg kér dez te, hogy hall-e va la mit. Azt vá la szol ta, hogy sem mit nem hall. Mi re az ér sek biz tat ta, hogy fü lel jen job ban. Er re el - kezd te a nya kát nyúj to gat ni, fü lét he gyez ni és bot já ra tá masz kod va ágas kod ni. Ami kor az ér sek imád ko zott ér te, azt mond ta, hogy va la - mi fé le han go kat hall az ég ben. Az ér sek így szólt: Az én uram, Már - ton az, aki el köl tö zött eb bôl a vi lág ból, és most vi szik az an gya lok az ég be. Az ör dö gök is ott vol tak, és vissza akar ták tar ta ni, de nem ta lál - tak ben ne sem mit, s meg za va rod va vissza vo nul tak. Az ar chi di a kó - nus fel je gyez te az órát és a na pot, s meg tud ta, hogy Már ton ép pen ak - kor tá vo zott az élôk so rá ból. Se ve ri nus szer ze tes pe dig, aki Már ton élet raj zát meg ír ta, ami kor az éj - sza kai zso lozs ma után el szen de re dett mint ma ga ír ja egyik le ve lé ben, 24

25 Múltunk forrásainál meg je lent ne ki Szent Már ton fe hér be öl töz ve, tü zes or cá val, csil lag sze - mek kel, bí bor vö rös haj jal, jobb já ban azt a köny vet tart va, me lyet ma ga Se ve ri nus írt az éle té rôl. Mi u tán me gál dot ta, lát ta, hogy az ég be emel ke - dik, s mi kor sze re tett vol na ve le men ni, fö léb redt. Ez után hír nö kök ér - kez tek, és meg tud ta, hogy Szent Már ton azon az éj sza kán köl tö zött el. Ugya ne zen a na pon Szent Amb rus mi lá nói püs pök mi sé zés köz ben az ol tár nál a pró fé cia és az episz to la kö zött el szunnyadt. Sen ki nem akar - ta fö léb resz te ni. A szub di a kó nus csak az ô in té sé re mer te el kez de ni az episz to lát. Két vagy há rom óra múl tán még is fel kel tet ték, mond ván: Már el telt egy óra, és a nép na gyon fá rad tan vá ra ko zik. Er re azt fe lel te Amb rus: Ne za var ja tok! Test vé rem, Már ton az Úr hoz köl tö zött, ott vol - tam a te me té sén, és ép pen a vég tisz tes sé get ad tam meg ne ki, de mi vel fö l - éb resz tet te tek, az utol só res pon zó ri u mot nem tud tam be fe jez ni. Azok föl je gyez ték a na pot és az órát, s ké sôbb meg tud ták, hogy Már ton ak kor köl tö zött az ég be. Kap pá ját Jo han nes Be leth sze rint a fran cia ki rá lyok csa tá ban szok ták vi sel ni; a kap pa ôre it pe dig ar ról ne ve zik káp lá nok nak. Hat van négy év vel Már ton ha lá la után Szent Per pe tu us nagy pom pá - val ki bô ví tet te tem pol mát, és át akar ta ho zat ni oda a tes tét. Böj töl tek és vir rasz tot tak egy szer, két szer, há rom szor, de a ko por sót nem tud ták meg moz dí ta ni. Már ép pen ab ba akar ták hagy ni, ami kor egy gyö nyö rû öreg em ber je lent meg elôt tük, és így szólt: Mit kés le ked tek? Nem lát já - tok, hogy Szent Már ton kész se gí te ni nek tek, ha ne ki gyür kôz tök? Ek kor a töb bi ek kel együtt meg fog ta a ko por sót, és könnye dén föl emel ték, s el - he lyez ték azon a he lyen, ahol ma is tisz te lik. So ha töb bet nem je lent meg ez után az öreg. Ezt az át vi telt ün ne pel jük jú ni us ban. Odó cluny -be li apát me sé li, hogy át vi te le kor va la mennyi temp lom - ban érin tés nél kül meg kon dul tak a ha ran gok, és cso dá la tos mó don va la - mennyi gyer tya meggyul ladt. Azt is me sé lik, hogy élt ak ko ri ban két sors társ, az egyik vak, a má sik bé na. A vak vit te a bé nát, a bé na mu tat ta a vak nak az utat, s mind ket ten kol dul va sok pénzt szed tek össze. Hal lot ták pe dig, hogy Már ton tes té nél sok be teg meggyó gyult, ezért ami kor az át vi tel kor a tes tét kör me net vit te a temp lom hoz, fél ni kezd tek, ne hogy az elôtt a ház elôtt vi gyék el a tes - tet, ahol ép pen ta nyáz nak, s így ne tán meggyó gyul ja nak. Nem akar tak egész sé ge sek len ni, ne hogy el ve szít sék ke re se tü ket. Ezért az tán el is me - ne kül tek ab ból az ut cá ból és egy má sik ba men tek, amely rôl azt gon dol - ták, hogy ezen az tán so sem vi szik majd vé gig a tes tet. Amint igye kez tek, hát egy szer csak tel je sen vá rat la nul szem be ta lál ják ma gu kat ve le; s mi vel 25

26 Jacobus de Voragine Is ten sok szor se gít ké ret le nül is, aka ra tuk el len ére mind ket ten tüs tént meggyó gyul tak, jól le het emi att so kat bús la kod tak. Amb rus így be szél Szent Már ton ról: Szent Már ton le rom bol ta a po - gány té vely gés temp lo ma it, ma gas ra emel te a jám bor ság zász la it, fel tá - masz tot ta a ha lot ta kat, meg szál lot tak tes té bôl ki ûz te a go nosz dé mo no - kat, az üd vös ség or vos sá gá val gyó gyí tot ta a sok fé le be teg ség ben kín ló - dó kat. Oly tö ké le tes nek ta lál ták, hogy kol dus ké pé ben Krisz tust ta kar - hat ta be, és a ru há val, ame lyet a nyo mo rult el vett tô le, a vi lág urát öl töz - tet te föl. Ó, bol dog bô ke zû ség; mily is te ni erô rej lik mö göt te! Ó, di csô fel - szab dalt kö pö nyeg, amely egy szer re ta kar ja a ka to nát és Ki rá lyát! Ó, mi - cso da mér he tet len ado mány, hogy mél tó volt ru hát ad ni az Is ten nek! Mél tán ad tad né ki ju tal mul, Uram, hogy meg val lot tad elôt te ma ga dat. Mél tán hó dol tak meg ne ki a té vely gô ari á nu sok, s a vér ta nú ság sze re te te mi att mél tán nem félt a hó hér kín ja i tól. Mit kap majd ju tal mul egész tes - té nek fe la ján lá sá ért, ha egy ki csiny ru ha da rab bal mél tó volt fel öl töz tet ni és lát ni ér te az Is tent. A re mény ke dô ket meggyó gyí tot ta: egye se ket imád sá gá val, má so kat te kin te té vel men tett meg. (Jacobus de Voragine: Legenda Aurea, Helikon Kiadó, 1990, fordította Madas Edit, ; ) 26

27 Múltunk forrásainál Oscar Cullmann A KA RÁ CSONY FA ERE DE TE A mi ka rá csony fánk ke resz tény ér tel me ahogy mi ma tud juk nem a té li nap for du ló ke resz tén nyé té te lé bôl kö vet ke zik; bár ab ból is, de az csak in di rekt mó don ve he tô te kin tet be. Sa ját gyö ke re van, amely a tra dí - ci ó ból és an nak val lá sos je len té sé bôl adó dik. A kö zép ko ri misz té ri um já té - kok ra gon do lok. Eze ket mint a ka rá cso nyi ün nep nyi tá nyát mu tat ták be a temp lom ka pu ja elôtt a szent éj jel, s tár gyuk a pa ra di cso mi bûn eset tör té - ne te. Ezek a tu laj don kép pe ni böl csôi a mi ér tel met adó, dí szek kel éke sí tett ka rá csony fánk nak: A pász tor- és já szoljá té kok mel lett (já szol lal As si si Fe - renc nél ta lál ko zunk) vol tak pa ra di cso mi já té kok. De cem ber 24-én ad ták elô. A ré gi nap tá rak ban de cem ber 24-én a dá tum mel lett Ádám és Éva ne ve áll. Ilyen já té ko kat va ló szí nû leg sok he lyen elô ad tak, kü lö nö sen bi - zo nyít ha tó ez a Raj na vi dé kén. A já ték ban szín re lé pett Ádám és Éva, az ör dög, a ke rub, aki a pa ra di cso mi utat el zár ta; s mint dísz let ott volt a fa is, mely nek gyü möl cse al kal mat adott a vé tek re. A Bib lia nem ne ve zi meg a faj tá ját, ezért min den ütt a vi dék ho nos fá já val azo no sí tot ták. Né - met or szág ban ez volt az al ma fa, s az al ma mint til tott gyü mölcs így ment a köz tu dat ba. Mi vel azon ban de cem ber 24-én ba jos lett vol na vi rág - zó al ma fát ke res ni, hát más fát ta lál tak, így ke rült ter mé sze te sen elô tér be az örök zöld je ge nye fe nyô, mely nek ágai már elô zô leg ka rá cso nyi dísz - ként szol gál tak. A je ge nye fe nyô re füg gesz tet ték az al mát (vagy al má kat). Így ad ta meg ez a já ték a ka rá csony fa ke resz tyén ér tel mét: a szent sé - ges éj sza kán Krisz tus em ber ré lé te le ál tal az em ber bû ne bo csá na tot nyert. A kí sér tés fá ja és gyü möl cse így nyer ték vissza azt a pa ra di cso mi mél tó sá got, mely övék volt a bûn eset elôtt; a jó és go nosz tu dás fá ja eb ben a vo nat ko zás ban, nem igen kü lön bö zik az élet fá já tól (1Móz 2,9), mellyel az tán gyak ran azo nos is volt a hí vô nép kép ze le té ben. Ma em lé kez tet ni kell ar ra, hogy a pa ra di cso mi gon do la tok kal va ló bel sô kap cso lat meg ha tá ro zó ele me a mi ka rá csony fánk nak. A ré gi ka rá - cso nyi éne ke ket, amelye ket fé lig-med dig oda fi gyel ve ének lünk, gyak ran az az öröm ih let te, hogy Krisz tus vi lág ra jöt té vel hely re áll a pa ra di cso mi ál la pot. Így Ni ko la us Hec mann éne ke: 27

28 Oscar Cullmann Ma pa ra di csom ka pu ját Is mét meg nyi tot ta, Ké rub nem áll ja aj ta ját, Ezért min den áld ja. Erôs bi zo nyí té ka ink van nak ar ra, hogy a ti zen he te dik szá za di ka rá csony - fa meg je le né se kor nem bi zony ta la nul és min den meg fon to lás nél kül kö - töt ték össze Krisz tus szü le té sét és a bûn bo csá na tot, ha nem már hoz zá - fûz ték elô re te kint ve a szent sé ges éjen meg szü le tett Krisz tus be kö vet ke - zô ke reszt ha lá lát; ép pen a fel ál lí tott ka rá csony fa fe jez te ki ezt is, és pe dig azál tal, hogy az al ma mel lett os tyát is ag gat tak rá. Mert at tól kezd ve, hogy jól le het fo ko za to san vég be ment a ka rá - csony fa tör té ne té ben az a fon tos vál to zás, hogy a temp lom te ré rôl a la kó - há zak ba ke rült, majd nem rend sze re sen volt raj ta egy os tya. Ta lán már a pa ra di csom já té kok ban is ez volt a hely zet. Bi zo nyos, hogy vol tak os tyák azon a már em lí tett je ge nye fe nyôn is Beck Kró ni ká ja sze rint, ame lyet a fér fi ak szo bá já ban ál lí tot tak fel 1660-ban Schletts tadt ban. Ez to váb bi ke resz tény-val lá sos di men zi ót ad a ka rá csony fá nak: az al má val szem - ben, amely ha lál ba vit te az em bert, ott az os tya, az élet ke nye re, az úr va - cso rai ke nyér, Krisz tus tes te, mely a bû nök bo csá na tá ért ada tott. Az os tyá ból ké sôbb ka rá cso nyi sü te mény lett, s ez ma oly szé pen dí szí ti a ka rá csony fát, hogy ró la már nem is gon do lunk az os tyá ra. Al kal ma sint ide tar to zik az is, hogy már rég tôl fog va ké szí tet tek dí szes ka rá cso nyi ka - lá cso kat, s eze ken Ádá mot és Évát áb rá zol ták. Az os tyán kí vül még más kap cso la tok is meg áll apít ha tók a ka rá csony fa és Krisz tus ke reszt je közt, me lyek Krisz tus szü le té sé tôl elô re mu tat nak Krisz tus Ádám bû nét ki en - gesz te lô ha lá lá ra: Krisz tus a má so dik Ádám (Róm 5,12 sk). E te kin tet - ben kü lö nö sen ér de kes volt egy ol tár kép az el zá szi We i ters we i ler fa lu - ban; az a kép saj nos már elé gett: Krisz tus ke reszt je volt raj ta fa alak já ban, a fej ma gas sá gá ban két ág fest ve, az egyi ken al ma, a má si kon os tya. Így élt to vább a ré gi le gen da, mely sze rint a pa ra di cso mi fa mag vá ból amit Ádám ma gá val ho zott egy má sik fa nôtt, eb bôl va ló a gol go tai meg vál - tó ke reszt fá ja. Így min den vo nat ko zás ban nyil ván va ló a mi ka rá csony - fánk ke resz tény gyö ke re. Ere de ti dí sze al má ra és os tyá ra kor lá to zó dott. A ka rá csony fá kon, me - lyek most már az em be rek ott ho ná ba is el ju tot tak, más dísz is meg je lent, e dísz egy re ked vel tebb lett, s szin tén a ka rá cso nyi tör té net szol gált alap - já ul. El ôször 1605-bôl tu dunk Strass burg ban gaz da gon dí szí tett fá ról, is - me ret len szer zô év köny vé bôl, cí me: Né hány Strass burg ban meg fi gyelt ér de kes ség. A szer zô nek eb ben a vá ros ban fel tû nô szo kás volt: Strass - 28