rendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "rendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része"

Átírás

1 I. A munka ogalma, térogat és egyéb (hasznos) munka. II. A hő ogalma. III. A belső energa denícója és molekulárs értelmezése. I. A termodnamka első őtételének néhány megogalmazása.. Az entalpa ogalma, bevezetésének ndoklása. I. A tökéletes gáz belső energája. A Joule-kísérlet. II. A reáls gázok belső energája és entalpája. A Joule homson-kísérlet, a Joule homsonegyüttható. III. Gázok cseppolyósítása. 1 A termodnamka görög eredetű szó: régen hőtan hő + erő által kváltott mozgás Besorolása a természettudományokban: eredetleg csak zka (nem-reaktív) változások leírására kéma (reaktív) változásokra: kéma termodnamka (ezeket zka változások s kísérhetk) Két ága: egyensúly termodnamka: (az dő nem tényező) rreverzíbls (nem egyensúly) termodnamka (az dőaktort s vzsgálja) Két leírásmódja: klasszkus (általános, ormáls, leíró) termodnamka statsztkus termodnamka (+ kvantumkéma s) rendszer: a vlág általunk vzsgált, valamlyen allal (részben) elhatárolt része környezet: a vlág rendszert körülvevő része Rendszertípus Nyílt Zárt Izolált Anyagcsere - altípus an - permeábls - szabad elület Nncs - mpermeábls Nncs - mpermeábls Energacsere - altípus an - datermkus - mozgó al an - datermkus - mozgó al Nncs - adabatkus - merev al 3 A zka és kéma tulajdonságanak eloszlása alapján: homogén (mnden pontban azonosak, pl. pohár víz) nhomogén (olytonosan változnak, pl. a légkör) heterogén (ugrásszerűen változnak, pl. kóla jéggel) A tulajdonságok rányüggése alapján: zotróp (mnden rányban azonos, pl. üveg) anzotróp (ktüntetett rányok vannak, pl. zland pát) A rendszer ázsa alapján: egyázsú (pl. egy pohár tszta víz) többázsú (pl. a pohár víz és ölötte zárt térben a gőz) A rendszer komponense alapján: egykomponensű (egy pohár tszta víz, egy sókrstály) többkomponensű (pl. cukoroldat, sós cukoroldat) 4 A termodnamka rendszer tulajdonsága lehet: extenzív sajátság: értéke a rendszer nagyságától, az anyag mennységétől ügg (pl. tömeg, térogat stb.) ntenzív sajátság: nem ügg a rendszer nagyságától, az anyag mennységétől (pl. hőmérséklet, nyomás). az extenzív sajátságokat tömegegységre (/g, /kg) vagy anyagmennységre (/mol) átszámítva ntenzív sajátságokat kapunk (pl. sűrűség kg/m 3, móltérogat dm 3 /mol). A tulajdonságok értékének gyakran van abszolút skálán megadható (mérhető, számítható) számértéke (pl. a tömeg; a hőmérséklet 0 K-től). Néhány esetben csak önkényesen megválasztott 0- ponthoz vszonyított relatív skálán tudjuk megadn (mérn) az értékeket (pl. belső energa; a olyóvíz magassága). 5 A termodnamka olyamatok (utak) típusa: önként (spontán) végbemegy vs. kkényszerített reverzíbls (mndg egyensúly állapotokon át) vs. rreverzíbls (nem egyensúly állapotokon át) zoterm (állandó hőmérsékleten, ehhez hőcsere kell a rendszer és környezete között, hőáteresztő alak) vs. adabatkus (a hőcsere nncs megengedve, adabatkus al(ak) van(nak) a rendszerben) zobár: állandó nyomáson (van a nyomás hatására elmozdítható/elmozduló al, pl. a dugattyú) zoszter: állandó térogaton (a rendszer ala merevek, pl. az autokláv, kalorméter-bomba) 6 1

2 Az energa a rendszer munkavégző képessége. A rendszer energáját a munkavégzés megváltoztatja. A munkát végző rendszer energája csökken. A rendszeren végzett munka növel a rendszer energáját. Munkaéleségek: mechanka (w = Fs), térogat, elület, nyújtás, elektromos stb. A rendszer energája hőcsere révén s változhat. A rendszer és környezete között lehet hőközlés (+) vagy hőelvonás ( ): ez a rendszercentrkus előjelmegállapodás! A rendszerben lejátszódó olyamat lehet: endoterm = hőelnyelő (+) vagy exoterm = hőtermelő ( ) (később lesz exergonkus és endergonkus jelleg). 7 A munka mndg egy ntenzív és egy extenzív tényező szorzata. A munka típusa dw Megjegyzések Egységek mechanka munka térogat munka elület munka nyújtás munka elektromos munka F ds p ex d d dl dq F a ható erő ds az elmozdulás (út) p ex a külső nyomás d a térogatváltozás a elület eszültség d a elületváltozás a eszítőerő dl a megnyúlás hossza az elektromos potencál dq a töltésváltozás N m Pa m 3 Nm -1 m N m C 8 III. A belső energa denícója és molekulárs értelmezése. A q hő és a w munka molekulárs értelmezése: hő: a molekulák kaotkus, azaz hőmozgása. munka: a molekulák rendezett mozgására épül. Egymásba alakításuk rég technka probléma, ez (konkrétan a gőzgép) volt a termodnamka elndítója. 9 A termodnamka precíz energaogalmat gényel: kzárja a rendszernek, mnt makroszkopkus testnek a külső erőtől (mozgás) vagy erőtértől (gravtácós, elektromos, stb.) származó energáját, csak a rendszernek hőcserével és/vagy munkavégzéssel megváltozó energatartalmát vzsgálja. Ez a belső energa (U): a rendszert alkotó atomok, molekulák knetkus (rotácós, vbrácós, transzlácós) és (rendszeren belül kölcsönhatás) potencáls energája. [A külső erőtér okozta potencáls vagy a makroszkopkus mozgás energa nem része a belső energának. Pl. a cukor égéshője, a tej kalóra-tartalma azonos egy nyugvó polcon vagy a mozgó vonaton, ent a hegytetőn vagy lent a bányában.] 10 III. A belső energa denícója és molekulárs értelmezése. III. A belső energa denícója és molekulárs értelmezése. Az U állapotüggvény és extenzív sajátság (vszont az n = 1 mol-ra vonatkoztatott U m már ntenzív!). Abszolút értéke nem smert, változásat számítjuk. Egysége: 1 N m = 1 joule (J) 1 cal = 4,184 J 11 James Prescott Joule ( ) angol zkus Joule berendezése a hő mechanka egyenértékének meghatározására,

3 Zárt rendszer belső energája állandó, amíg azt munkavégzés vagy hőcsere nem változtatja meg. A rendszer belső energájának változását a végzett munka és a hőcsere mértéke adja meg: ΔU = q + w (rendszercentrkus előjelekkel). A belső energa ΔU megváltozása csak a kezdetés végállapottól ügg: ΔU = U U (= állapotüggvény) Az energamegmaradás elve: energa a semmből nem keletkezk és nem semmsül meg. Elsőajú perpetuum moble nem készíthető. U változ(tat)ása: munka(végzés) és/vagy hőátmenet (hőcsere) Munkavégzés: A munka (általánosan) = erő elmozdulás (Nm) dw = F dz A térogat munka = nyomás térogatváltozás (lter atm) dw = p ex A dz = p ex d A munka számítása: ntegrálással. [A gázok térogat munkájának leírása nagy segítséget jelent a termodnamka egzakt ormalzmusában.] Nem levezethető: általános, kvétel nélkül tapasztalat! Most megsmerjük a termodnamka út tartamát: az út a olyamat megvalósításának körülményet jelent. A gázkterjedés zoterm útja [lesz adabatkus s]: Kterjedés vákuummal szemben (szabad kterjedés): p ex = 0, ezért w = 0. Kterjedés állandó p ex nyomással szemben: p ex = állandó, ezért az ntegráljel elé kemelhető: w p ex d p ex p Mndkét út rreverzíbls, nem egyensúlyokon át vezet. ex 15 Most megsmerjük a termodnamka út tartamát: az út a olyamat megvalósításának körülményet jelent. A gázkterjedés zoterm útja [lesz adabatkus s]: Kterjedés mndg kegyensúlyozott nyomással szemben, reverzíbls: mndg egyensúly állapoton át vezet, azaz már egy ks nntézmáls változás s vsszaordít(hat)ja! A p ex állandóan változk, ezért nem emelhető k, és mndg egyenlő a belső p nyomással. Ha a kterjesztés zoterm, akkor a p nyomás a p = nr gáztörvényből számítható (p = nr/) és az egyenletbe behelyettesíthető. A kterjedés zoterm, = áll., így az ntegráljel elé kemelhető: nr d w pd d nr nr ln 16 Ez adja a rendszerből knyerhető maxmáls munkát. A három esetet jól szemléltet az ún. munkadagram: vákuummal szemben állandó p ex nyomással szemben zoterm reverzíbls úton [Megjegyzés: ermészetesen állandó térogatú rendszer esetén nncs térogat munka!] nr d w pd d nr nr ln 17 Hő (hőcsere, hőátmenet): (az egyszerűség kedvéért zárjunk k mndenéle térogat, elektromos stb. munkavégzést) A q hő (hőelvétel vagy -leadás) állandó térogat (zochor olyamat) esetén a rendszer U belső energájának változásával egyenlő: du = dq (ahol állandó térogatot jelent) A helyzet és a eladat egyszerű és vlágos: q-t állandó mellett meg kell mérn. Ennek módszere a kalormetra, eszköze rendszernt a bombakalorméter. 18 3

4 Bombakalorméter: állandó térogatú acéledény, adabatkusan szgetelt (nncs hőcsere a környezettel), a bemért anyag a nagy oxgéneleslegben, elektromos gyújtás hatására másodpercek alatt elég. Mérjük a Δ hőmérsékletnövekedést, s ha külön meghatározzuk a kalorméter C hőkapactását (smert égéshőjű anyag elégetésével), akkor: q = C Δ 19 A hőkapactás (C és C p ) nagyon ontos ogalom! A C hőkapactás annak mértéke, hogyan változk az U belső energa a hőmérsékletemelés hatására. Értéke ügg az anyag mnőségtől és a körülményektől: -től és p-től. Két eset van: vagy, vagy p állandó. Ha állandó, akkor az ún. állandó térogatú c hőkapactás az U belső energa szernt parcáls derváltja: U C [A parcáls dervált (tt): egy változó hatásának mértéke az anyag rendszer valamely értékére a több változó állandósága mellett.] 0 Az U hőmérséklet- és térogatüggése: a C p versus -, lletve C p versus -görbe vagy a elület adott pontjához húzott érntő. Ábrázolhatjuk: csak a -üggést vagy a - és -üggést s. 1 Az állandó térogaton vett hőkapactás változata : C : hőkapactás (tetszőleges mennységre); extenzív C,m : molárs hőkapactás (n = 1 mol-ra); ntenzív c : ajlagos hőkapactás (ajhő) (1 g-ra); ntenzív A hőkapactás közvetlen jelentése: az U = () változás együtthatója: du = C d ha C (Δ-ben) nem ügg -től: ΔU = C Δ mvel ΔU = q ezért: q = C Δ Ez utóbb a (bombakalorméteres) C mérés alapja. Nagy C : sok hőközlés (vagy elvonás) ellenére csak kcsny a hőmérsékletváltozás. Ilyen pl. a víz, a jégakku. C hőkapactás és U( 1 ) smeretében kszámítható egy adott rendszer U belső energája egy másk hőmérsékleten: U 1 U A gyakorlatban ennél ontosabb egy olyamat (egy kéma reakcó) Δ r U belsőenerga-változásának változása a hőmérséklettel. Ez a változásban részt vevő anyagok hőkapactásának elhasználásával, azok előjellel vett algebra összegéből számítható: U r A helyzetet bonyolíthatja a hőkapactások hőmérsékletüggése: C = a + b + c/ (de ez ks Δ esetén elhanyagolható) 3 1 C d ru 1 r 1 c,m d A hőkapactás molekulárs értelmezése: egyatomos gázokra: mvel U m = U m (0) + 3/ R, ezért C,m = (U m / ) v = 3/ R = [1,47 J K -1 mol -1 ] kétatomos molekulákra: C,m = 5/ R = [0,785 J K -1 mol -1 ] nemlneárs sokatomos molekulákra: C,m = 3R = [4,94 J K -1 mol -1 ] A hőkapactás értékek ontosak, mert pontosak, és így a különböző termodnamka mennységek számítására jól és széleskörűen használják őket! 4 4

5 Entalpa, H: az állandó nyomáson végbemenő olyamatok leírására szolgáló állapotüggvény. ΔH: az állandó nyomáson bekövetkező hőcsere, eltéve, hogy nncs egyéb munkavégzés. Denícója: H = U + p dh = du + d(p) ΔH = ΔU + pδ (A reakcók térogatváltozása matt megkerülhetetlen térogat munkát tartalmazza U-hoz képest.) állapotüggvény: ΔH = H H extenzív (vszont az n = 1 mol-ra vonatkoztatott H m már ntenzív!) abszolút értéke nem smert, önkényes skála van. [Fontos: ΔH az állandó nyomáson, míg ΔU az állandó térogaton bekövetkező hőcsere.] 5 Az entalpaváltozás meghatározása: l, s ázsban Δ rendszernt kcs, ekkor H m U m. gázázsban: lángkalorméter (gáz+o ) állandó nyomású csősprál, adabatkus (hőszgetelt), olytonos gáz + O bevezetés, olytonos égés, olytonos égéstermék elvezetés. Később meglátjuk [Hess-tétel], mért elégséges gyakran az egyes anyagok égéshőjének (égés entalpa) mérése vagy állandó (bombakalorméter), vagy állandó p (lángkalorméter) mellett. 6 Az entalpa hőmérsékletüggése: a H = () üggvény meredeksége = hőkapactás állandó nyomáson; C p. A C p változata mnt a C v esetén: C p : hőkapactás (tetszőleges mennységre) extenzív C p,m : molárs hőkapactás (n = 1 mol-ra) ntenzív c p : ajlagos hőkapactás (ajhő) (1 g-ra) ntenzív A C p jelentése, (akárcsak C esetén, csak most p = áll.): dh = C p d ΔH = C p Δ q p = C p Δ A C p gyakran ügg a -től: C p,m = a + b + c/. 7 A C p hőkapactás smeretében számítható egy adott rendszer H entalpája egy újabb hőmérsékleten: H 1 H 1 A gyakorlatban ennél ontosabb egy olyamat (egy kéma reakcó) Δ r H entalpaváltozásának változása a hőmérséklettel. Ez a változásban részt vevő anyagok hőkapactásának elhasználásával, azok előjellel vett (algebra) összegéből számítható: H r C p d r H 1 r A termokémában ez lesz a Krchho-tétel. 8 1 C p,m d Melegítéskor a testek kterjednek, az ezzel járó térogat munka révén a testet melegítő hő egy részét átadják a környezetnek. Ezért a térogat növekedéssel járó állandó nyomású C p hőkapactás nagyobb, mnt a térogatváltozás nélkül hőmérséklet-emelkedést jellemző, állandó térogaton mért C. Reáls gázokban le kell győzn az ntermolekulárs erőket s. Munka tökéletes gázban reáls gázban Atmoszérával szemben van van Belső kötésekkel szemben nncs van 9 ökéletes gázra (lényegében csak gázoknál ontos): a kétéle hőkapactás különbsége: C p C = nr, ll. 1 mol gázra: C p,m C,m = R hányadosuk: C p,m /C,m = γ [Posson-állandó]. ökéletes gáz adabatkus reverzíbls kterjedésére p γ = áll. Munka tökéletes gázban reáls gázban Atmoszérával szemben van van Belső kötésekkel szemben nncs van 30 5

6 Az, hogy egy rendszer U belső energája, lletve H entalpája ügg a hőmérséklettől, a két termodnamka mennység zka tartalmának smeretében nylvánvaló. Ezt a üggést ejezk k a hőkapactások, C p és C. ermészetszerűleg elmerül a kérdés: üggenek-e ezek az értékek más p, állapotjelzőktől s? Azaz: hogyan változk a rendszer U belső energája, ha változtatjuk -t vagy -t vagy p-t? A 3 állapotjelzőből elég hatását vzsgáln, mvel a harmadk ezekkel kényszerkapcsolatban van. Most pl.: és hatását elemezzük. [Megmutatjuk, hogy a matematka módszerevel hogyan építhető, művelhető a termodnamka.] 31 Ha + d (állandó -n), akkor U U, ez általános elírásmódban: U U' U d Ha értéke +d-re nő (állandó -n), akkor [hasonlóan]: U U' U d együk el, hogy és változása s nntezmáls, így: U U U' U d d Mvel U és U különbsége s gen kcsny, ezért: U U du d d 3 Ez a teljes derencál sajátság megjelenítése: U változása és változásának mértékétől ügg, az egyes arányosság tényezők a parcáls derváltak. Ezt 3 dmenzós koordnátarendszerben még szemléletesen ábrázolhatjuk: A teljes derencál jelleg a 3D koordnátarendszerben: Az egyk-, lletve a másk hatása a elület metszete egy síkkal, ez pedg egy D koordnátarendszerben: U U du d d 33 U U du d d 34 A két parcáls derváltnak zka tartalma van: (U/) = π, a belső nyomás (U változása -vel). (U/) = C, a mólhő állandó térogaton. Ezek alapján egyenletünk du-ra: du d C d C mndg poztív. π értéke várhatóan más lesz tökéletes és reáls gáz esetén. Az utóbbakban a részecskék között vonzó és taszító erők következtében van belső nyomás, tökéletes gázban nncs. 35 Joule-kísérlet: hogyan ügg U a rendszer térogatától? A gáz vákuummal szemben zoterm úton expandált: Joule nem tapasztalt hőmérsékletváltozást. Következtetése: U nem ügg a térogattól, azaz (U/) = π = 0 (tökéletes gáz esetén gaz). Ez a kísérlet ugyan pontatlan volt, de Joule a ks hbák matt jó következtetésre jutott. Később a Joule homson-kísérlet hozott pontos eredményt. 36 6

7 Adabatkus változások: eddg megengedtük a hőcserét a rendszer és környezete között, most nem. Az adabatkus gázkterjedés munkája (most nem vákummal szemben): a kterjedő reáls gáz nem tud hőt elvenn a környezetéből, azért lehűl. Következésképp az adabatkus kterjedés nem zoterm! [Ez a molekulárs szemléletből s következk: ktáguláskor a gázmolekulák között vonzóerőket le kell győzn, ezt a gáz U belső energája edez, a p szorzat ügg a nyomástól, p 1 1 és p szorzat vszonya s változk. E kettő aránya szabja meg μ értékét.] 37 Gázok adabatkus kterjedése: zoentalpás [nem zoterm] olyamatok. A gáz ojtáson (porózus alon) át expandál: kterjedés közben lehűl (hőszgetelt, azaz adabatkus eltételek mellett). Ez az ún. Joule homson-hatás. Mértéke: az adabatkus Joule homson-együttható (μ): µ = (/p) H a nyomásváltozás okozta hőmérsékletváltozás mértéke. Ennek nagy gyakorlat jelentősége van. 38 Reáls gázoknál µ rendszernt nem 0. Értéke a hőmérséklettől s ügg, sőt előjelet s válthat: ha µ > 0, akkor a gáz kterjedéskor lehűl, ha µ < 0, akkor a gáz kterjedéskor elmelegszk. A nverzós hőmérséklet alatt µ mndg < 0, de van egy másk s, ahol µ smét előjelet vált. A µ (Joule omson-együttható) közvetlen meghatározása: a ksmértékű Δp nyomásváltozás hatására bekövetkező Δ hőmérsékletváltozást mérjük, ebből µ közvetlenül számolható: µ = Δ/Δp. Egy példa: levegőnél Δp = 00 atm Δ = 45 K. (Az parban lyen nagymértékű változásokat célszerű megvalósítan. Pontos mérésekben ennél ksebb változásokat alkalmaznak.) annak közvetett μ mérés módszerek s Lnde módszerével: a több lépcsőben (smételten) végrehajtott Joule homsonlehűtés. 1. A gáz lehűtése nverzós hőmérséklete alá.. A gáz összenyomása, az ekkor keletkező hő kompenzálása hűtéssel (zoterm kompresszó) 3. A gáz adabatkus expandáltatása, ennek során lehűl (Joule homson-hatás). 4. A. és 3. lépést egyre alacsonyabb hőmérsékleten többször megsmétlk, addg, amíg a gáz végül cseppolyósodk. Az eljárást nagypar méretekben alkalmazzák. 41 A Joule homson-hatás és a kompresszós hűtőgépek: 1. Elektromos munkával a kompresszorban összesűrítjük a gázt, ekkor elmelegszk.. A külső/hátsó hűtőbordákon a komprmált gáz lehűl a szoba hőmérsékletére (ekkor űt a szobát). 3. A szobahőokú sűrített gázt bevezetjük a belső hűtőtérbe, ahol az ojtáson keresztül adabatkusan kterjed: maga s lehűl, egyúttal a hűtőteret s lehűt. 4. A lehűlt, ks nyomású gáz vsszakerül a kompresszorba és a cklus kezdődk elölről. 4 7

8 Wllam homson ( ) ír matematkus, zkus Lord Kelvn szobra Belast, Botankus kert 43 8

rendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része

rendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része I. A munka ogalma, térogat és egyéb (hasznos) munka. II. A hő ogalma. III. A belső energa denícója és molekulárs értelmezése. I. A termodnamka első őtételének néhány megogalmazása.. Az entalpa ogalma,

Részletesebben

rendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része

rendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része I. A munka fogalma, térfogati és egyéb (hasznos) munka. II. A hő fogalma. molekuláris értelmezése. I. A termodinamika első főtételének néhány megfogalmazása.. Az entalpia fogalma, bevezetésének indoklása.

Részletesebben

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport SEMMELWEIS EGYETEM Bofzka és Sugárbológa Intézet, Nanokéma Kutatócsoport TERMODINAMIKA egyensúlyok és transzportjelenségek legáltalánosabb tudománya Zríny Mklós egyetem tanár, az MTA levelező tagja mkloszrny@gmal.com

Részletesebben

II. AZ ENTRÓPIA TERMODINAMIKAI ÉS STATISZTIKUS DEFINÍCIÓJA II. AZ ENTRÓPIA TERMODINAMIKAI ÉS STATISZTIKUS DEFINÍCIÓJA

II. AZ ENTRÓPIA TERMODINAMIKAI ÉS STATISZTIKUS DEFINÍCIÓJA II. AZ ENTRÓPIA TERMODINAMIKAI ÉS STATISZTIKUS DEFINÍCIÓJA A ERMODINAMIKA MÁSODIK FŐÉELE I. A II. őtétel néány megogalmazása. II. Az entrópa termodnamka és statsztkus denícója. Entrópatétel. III. A rendszer, a környezet és ezek együttes entrópájának változása

Részletesebben

Elektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző

Elektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (

Részletesebben

VÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006

VÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006 ÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZÉFOLYAM 6. Az elszgetelt rendszer határfelületén át nem áramlk sem energa, sem anyag. A zárt rendszer határfelületén energa léhet át, anyag nem. A nytott rendszer

Részletesebben

KLASSZIKUS TERMODINAMIKA

KLASSZIKUS TERMODINAMIKA Klasszkus termodnamka KLASSZIKUS ERMODINAMIKA Póta György: Modern fzka kéma (Dgtáls ankönyvtár, 2013), 1.1 fejezet P. W. Atkns: Fzka kéma I. (ankönyvkadó, Budapest, 2002) Amkor először tanulod, egyáltalán

Részletesebben

Digitális tananyag a fizika tanításához

Digitális tananyag a fizika tanításához Digitális tananyag a izika tanításához Gázok állaotjelzői Adott mennyiségű gáz állaotjelzői: Nyomás: []=Pa=N/m Térogat []=m 3 Hőmérséklet [T]=K; A gázok állaotát megadó egyéb mennyiségek: tömeg: [m]=g

Részletesebben

Az entrópia statisztikus értelmezése

Az entrópia statisztikus értelmezése Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok

Részletesebben

Zrínyi Miklós. Történeti visszatekintés. Történeti visszatekintés. Biofizikai termodinamika (Bio-termodinamika) Az energiamegmaradás tétele

Zrínyi Miklós. Történeti visszatekintés. Történeti visszatekintés. Biofizikai termodinamika (Bio-termodinamika) Az energiamegmaradás tétele SEMMELWEIS EGYEEM Bofzka és Sugárbológa Intézet, Nanokéma utatócsoort Bofzka termodnamka (Bo-termodnamka) Zríny Mklós egyetem tanár, az MA levelező tagja mkloszrny@gmal.com örténet vsszatekntés -A hőmérséklet

Részletesebben

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. TERMODINAMIKA az egyensúlyok és folyamatok tudománya

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. TERMODINAMIKA az egyensúlyok és folyamatok tudománya SEMMELWEIS EGYETEM Bofzka és Sugárbológa Intézet, Nanokéma Kutatócsoport TERMODINAMIKA az egyensúlyok és folyamatok tudománya Zríny Mklós egyetem tanár, az MTA levelező tagja mkloszrny@gmal.com U = Q+

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

I. A II. FŐTÉTEL NÉHÁNY MEGFOGALMAZÁSA A TERMODINAMIKA MÁSODIK FŐTÉTELE I. A II. FŐTÉTEL NÉHÁNY MEGFOGALMAZÁSA I. A II. FŐTÉTEL NÉHÁNY MEGFOGALMAZÁSA

I. A II. FŐTÉTEL NÉHÁNY MEGFOGALMAZÁSA A TERMODINAMIKA MÁSODIK FŐTÉTELE I. A II. FŐTÉTEL NÉHÁNY MEGFOGALMAZÁSA I. A II. FŐTÉTEL NÉHÁNY MEGFOGALMAZÁSA A ERMODINAMIKA MÁSODIK FŐÉELE I. A II. őtétel néány megogalmazása. II. Az entrópa termodnamka és statsztkus denícója. Entrópatétel. III. A rendszer, a környezet és ezek együttes entrópájának változása

Részletesebben

OKTATÁSI SEGÉDANYAG AZ ORVOSI BIOFIZIKA II alábbi témáinak elsajátításához

OKTATÁSI SEGÉDANYAG AZ ORVOSI BIOFIZIKA II alábbi témáinak elsajátításához OKAÁSI SEGÉDANYAG AZ ORVOSI BIOFIZIKA II alább témának elsajátításához 5 Márcus 5 ermodnamka. ermodnamka rendszer, főtételek. 6 Márcus 2 Egyensúly és változás. Knetka. Entrópa és mkroszkópkus értelmezése.

Részletesebben

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:

Részletesebben

Bevezetés a kémiai termodinamikába

Bevezetés a kémiai termodinamikába A Sprnger kadónál megjelenő könyv nem végleges magyar változata (Csak oktatás célú magánhasználatra!) Bevezetés a kéma termodnamkába írta: Kesze Ernő Eötvös Loránd udományegyetem Budapest, 007 Ez az oldal

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Az elektromos kölcsönhatás

Az elektromos kölcsönhatás TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy

Részletesebben

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55 Termokémia 6-1 Terminológia 6-2 Hő 6-3 Reakcióhő, kalorimetria 6-4 Munka 6-5 A termodinamika első főtétele 6-6 Reakcióhő: U és H 6-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétel 6-8 Standard képződési entalpia

Részletesebben

Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.

Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Energiamegmaradás törvénye: Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. A világegyetem energiája állandó. Energia

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből . Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha

Részletesebben

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel

Részletesebben

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás

Részletesebben

Elektrokémia 03. (Biologia BSc )

Elektrokémia 03. (Biologia BSc ) lektokéma 03. (Bologa BSc ) Cellaeakcó potencálja, elektódeakcó potencálja, Nenst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Cellaeakcó Közvetlenül nem méhető

Részletesebben

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály

Részletesebben

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

10. Transzportfolyamatok folytonos közegben. dt dx. = λ. j Q. x l. termodinamika. mechanika. Onsager. jóslás: F a v x(t) magyarázat: x(t) v a F

10. Transzportfolyamatok folytonos közegben. dt dx. = λ. j Q. x l. termodinamika. mechanika. Onsager. jóslás: F a v x(t) magyarázat: x(t) v a F 10. Transzportfolyamatok folytonos közegben Erőtörvény dff-egyenlet: Mérleg mechanka Newton jóslás: F a v x(t) magyarázat: x(t) v a F pl. rugó: mat. nga: F = m & x m & x = D x x m & x mg l energa-, mpulzus

Részletesebben

Termodinamika. 1. rész

Termodinamika. 1. rész Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni

Részletesebben

Elegyek. Fizikai kémia előadások 5. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. Elegyedés

Elegyek. Fizikai kémia előadások 5. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. Elegyedés Elegyek Fzka kéma előadások 5. Turány Tamás ELTE Kéma Intézet Elegyedés DEF elegyek: makroszkokusan homogén, többkomonensű rendszerek. Nemreaktív elegyben kéma reakcó nncs, de szerkezet változás lehet!

Részletesebben

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai 3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer

Részletesebben

Fizika II. (Termosztatika, termodinamika)

Fizika II. (Termosztatika, termodinamika) Fzka II. (Termosztatka, termodnamka) előadás jegyzet Élelmszermérnök, Szőlész-borász mérnök és omérnök hallgatóknak Dr. Frtha Ferenc. árls 4. Tartalom evezetés.... Hőmérséklet, I. főtétel. Ideáls gázok...3

Részletesebben

Gázok. Boyle-Mariotte törvény. EdmeMariotte ( ) Robert Boyle ( ) Adott mennyiségű ideális gázra: pv=állandó. két állapotra: p 1 V 1

Gázok. Boyle-Mariotte törvény. EdmeMariotte ( ) Robert Boyle ( ) Adott mennyiségű ideális gázra: pv=állandó. két állapotra: p 1 V 1 Boyle-Marotte törény Gázok Nyomás / atm Robert Boyle (167 1691) EdmeMarotte (160 1684) Adott mennységű deáls gázra: pvállandó két állapotra: Térfogat p 1 V 1 p V http://www.unzar.es/lfnae/luzon/cdr3/termodnamca.htm

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A

Részletesebben

Művelettan 3 fejezete

Művelettan 3 fejezete Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási

Részletesebben

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, 2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül

Részletesebben

ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 15. (XII.14) Irreverzibilis termodinamika Diffúzió

ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 15. (XII.14) Irreverzibilis termodinamika Diffúzió λ x ELTE II. Fzkus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 15. (XII.14) Irreverzbls termodnamka Dffúzó Az átlagos szabad úthossz (λ) és az átlagos ütközés dı (τ): λ = < v> τ A N = n (A x); A σ σ π (2r)

Részletesebben

Termodinamikai bevezető

Termodinamikai bevezető Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren

Részletesebben

2012/2013 tavaszi félév 8. óra

2012/2013 tavaszi félév 8. óra 2012/2013 tavasz félév 8. óra Híg oldatok törvénye Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés, Ozmózsnyomás Molárs tömeg meghatározása kollgatív tulajdonságok segítségével Erős elektroltok kollgatív tulajdonsága

Részletesebben

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom: 1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:

Részletesebben

Mivel foglalkozik a hőtan?

Mivel foglalkozik a hőtan? Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:

Részletesebben

SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?

SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van? SZÁMOLÁSI FELADATOK 1. Egy fehérje kcsapásához tartozó standard reakcóentalpa 512 kj/mol és standard reakcóentrópa 1,60 kj/k/mol. Határozza meg, hogy mlyen hőmérséklettartományban játszódk le önként a

Részletesebben

Spontaneitás, entrópia

Spontaneitás, entrópia Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás

Részletesebben

,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,

,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1, Louvlle tétele Egy tetszőleges klasszkus mechanka rendszer állapotát mnden t dőpllanatban megadja a kanónkus koordnáták összessége. Legyen a rendszerünk N anyag pontot tartalmazó. Ilyen esetben a rendszer

Részletesebben

100 o C víz forrása 212 o F 0 o C víz olvadása 32 o F T F = 9/5 T C Példák: 37 o C (láz) = 98,6 o F 40 o C = 40 o F 20 o C = 68 o F

100 o C víz forrása 212 o F 0 o C víz olvadása 32 o F T F = 9/5 T C Példák: 37 o C (láz) = 98,6 o F 40 o C = 40 o F 20 o C = 68 o F III. HőTAN 1. A HŐMÉSÉKLET ÉS A HŐ Látni fogjuk: a mechanika fogalmai jelennek meg mikroszkópikus szinten 1.1. A hőmérséklet Mindennapi általános tapasztalatunk van. Termikus egyensúly a résztvevők hőmérséklete

Részletesebben

Spontaneitás, entrópia

Spontaneitás, entrópia Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG

Részletesebben

v i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M

v i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M Mképpen függ egy pontrendszer mpulzusa a vonatkoztatás rendszertől? K-ban legyenek a részecskék sebessége v. K -ben mely K-hoz képest V sebességgel halad v = v V. (1) P = m v = m (v V) = m v m V = = P

Részletesebben

Fizika II. (hőtan, termosztatika, termodinamika) előadási jegyzet Élelmiszermérnök, Biomérnök és Szőlész-borász mérnök hallgatóknak

Fizika II. (hőtan, termosztatika, termodinamika) előadási jegyzet Élelmiszermérnök, Biomérnök és Szőlész-borász mérnök hallgatóknak Fzka II. (hőtan, termosztatka, termodnamka) előadás jegyzet Élelmszermérnök, Bomérnök és Szőlész-borász mérnök hallgatóknak Dr. Frtha Ferenc Dr. Vozáry Eszter, Dr. Zana János Fzka-Automatka Tanszék 0 Tartalom

Részletesebben

Ideális gáz és reális gázok

Ideális gáz és reális gázok Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:

Részletesebben

ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!

ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések! ORVOSI STATISZTIKA Az orvos statsztka helye Élettan Anatóma Kéma Lehet kérdés?? Statsztka! Az orvos döntéseket hoz! Mkor jó egy döntés? Mennyre helyes egy döntés? Mekkora a tévedés lehetősége? Példa: test

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

Ionok egyedi sav-bázis tulajdonságai (hidrolízise) - Hidrolizáló kationt és aniont tartalmazó sóoldatok kémhatása

Ionok egyedi sav-bázis tulajdonságai (hidrolízise) - Hidrolizáló kationt és aniont tartalmazó sóoldatok kémhatása Általános és szervetlen kéma Laborelőkészítő előadás I. (008. október 0.) Ionok egyed sav-bázs tulajdonsága (hdrolízse) - A hdrolízs vsszaszorítása - Hdrolzáló katont és anont tartalmazó sóoldatok kémhatása

Részletesebben

VIII. ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN ÉS GÁZOKBAN

VIII. ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN ÉS GÁZOKBAN VIII. ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN ÉS GÁZOKBAN Bevezetés: Folyadékok - elsősorban savak, sók, bázsok vzes oldata - áramvezetésének gen fontos gyakorlat alkalmazása vannak. Leggyakrabban az elektronkus

Részletesebben

Alapvető elektrokémiai definíciók

Alapvető elektrokémiai definíciók Alapvető elektrokéma defnícók Az elektrokéma cella Elektródnak nevezünk egy onvezető fázssal (másodfajú vezető, pl. egy elektroltoldat, elektroltolvadék) érntkező elektronvezetőt (elsőfajú vezető, pl.

Részletesebben

2 Wigner Fizikai Kutatóintézet augusztus / 17

2 Wigner Fizikai Kutatóintézet augusztus / 17 Táguló sqgp tűzgömb többkomponensű kéma kfagyása Kasza Gábor 1 és Csörgő Tamás 2,3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem 2 Wgner Fzka Kutatóntézet 3 Károly Róbert Főskola 2015. augusztus 17. Gyöngyös - KRF 1

Részletesebben

A TERMODINAMIKA MIKROSZKOPIKUS ÉRTELMEZÉSE: A STATISZTIKUS TERMODINAMIKA ALAPJAI

A TERMODINAMIKA MIKROSZKOPIKUS ÉRTELMEZÉSE: A STATISZTIKUS TERMODINAMIKA ALAPJAI A TERMODINAMIKA MIKROSZKOPIKUS ÉRTELMEZÉSE: A STATISZTIKUS TERMODINAMIKA ALAPJAI BEVEZETÉS Alkotórészek: molekulárs modell + statsztka Mért kell a statsztka? Mert 0 23 nagyságrend mkroszkopkus változója

Részletesebben

A modell alapfeltevései:

A modell alapfeltevései: Általános és szervetlen kéma Laborelőkészítő előadás V. (008. október 09.) Gázhalmazállapot: tökéletes gázok, gáztörvények - A tökéletes gázok knetkus elmélete - Ideáls gázokkal kapcsolatos számítás feladatok

Részletesebben

Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok

Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Az előadás anyaga pár napon belül pdf formában is elérhető: energia.bme.hu/~imreattila (nem kell elé www!)

Részletesebben

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2 Határelületi jelenségek 1. Felületi eszültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eszültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm

Részletesebben

10. Transzportfolyamatok folytonos közegben

10. Transzportfolyamatok folytonos közegben 10. Transzportfolyamatok folytonos közegben erőtörvény: mechanka Newton dff-egyenlet: pl. rugó: mat. nga: állapot -> jóslás: F a v x(t) jelenség -> magyarázat: x(t) v a F F = m & x m & x = -D x x m & x

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja

Részletesebben

Darupályák ellenőrző mérése

Darupályák ellenőrző mérése Darupályák ellenőrző mérése A darupályák építésére, szerelésére érvényes 15030-58 MSz szabvány tartalmazza azokat az előírásokat, melyeket a tervezés, építés, műszak átadás során be kell tartan. A geodéza

Részletesebben

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz

Részletesebben

A sokaság/minta eloszlásának jellemzése

A sokaság/minta eloszlásának jellemzése 3. előadás A sokaság/mnta eloszlásának jellemzése tpkus értékek meghatározása; az adatok különbözőségének vzsgálata, a sokaság/mnta eloszlásgörbéjének elemzése. Eloszlásjellemzők Középértékek helyzet (Me,

Részletesebben

Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat

Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat Csapadékképződési egyensúlyok, oldhatósági szorzat Termokémiai számítások Hess tétel Közömbösítési hő meghatározása kísérlet (példaszámítás: 4. labor leírásánál)

Részletesebben

Általános esetben az atomok (vagy molekulák) nem függetlenek, közöttük erős

Általános esetben az atomok (vagy molekulák) nem függetlenek, közöttük erős I. BEVEZETÉS A STATISZTIKUS MÓDSZEREKBE Ebben a fejezetben konkrét példán vzsgáljuk meg, hogy mlyen jellegzetes tulajdonsága vannak a makroszkopkus testeknek statsztkus fzka szempontból. A megoldás során

Részletesebben

Munka- és energiatermelés. Bányai István

Munka- és energiatermelés. Bányai István Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,

Részletesebben

Kémiai reakciók sebessége

Kémiai reakciók sebessége Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását

Részletesebben

Hőtan főtételei. (vázlat)

Hőtan főtételei. (vázlat) Hőtan főtételei (vázlat) 1. Belső energia oka, a hőtan I. főtétele. Ideális gázok belső energiája 3. Az ekvipartíció elve 4. Hőközlés és térfogati munka, a hőtan I. főtétele ideális gázokra 5. A hőtan

Részletesebben

A Ga-Bi OLVADÉK TERMODINAMIKAI OPTIMALIZÁLÁSA

A Ga-Bi OLVADÉK TERMODINAMIKAI OPTIMALIZÁLÁSA A Ga-B OLVADÉK TRMODINAMIKAI OPTIMALIZÁLÁSA Végh Ádám, Mekler Csaba, Dr. Kaptay György, Mskolc gyetem, Khelyezett Nanotechnológa tanszék, Mskolc-3, gyetemváros, Hungary Bay Zoltán Közhasznú Nonproft kft.,

Részletesebben

METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS

METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS Metrológa alapfogalmak A metrológa a mérések tudománya, a mérésekkel kapcsolatos smereteket fogja össze. Méréssel egy objektum valamlyen tulajdonságáról számszerű értéket kapunk.

Részletesebben

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A

Részletesebben

Villamosságtan. Dr. Radács László főiskolai docens A3 épület, II. emelet, 7. ajtó Telefon: 12-13 elkrad@uni-miskolc.hu www.uni-miskolc.

Villamosságtan. Dr. Radács László főiskolai docens A3 épület, II. emelet, 7. ajtó Telefon: 12-13 elkrad@uni-miskolc.hu www.uni-miskolc. Vllamosságtan Dr. adács László főskola docens A3 épület,. emelet, 7. ajtó Telefon: -3 e-mal: Honlap: elkrad@un-mskolc.hu www.un-mskolc.hu/~elkrad Ajánlott rodalom Demeter Károlyné - Dén Gábor Szekér Károly

Részletesebben

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi

Részletesebben

Molekuláris dinamika: elméleti potenciálfelületek

Molekuláris dinamika: elméleti potenciálfelületek Molekulárs dnamka: elmélet potencálfelületek éhány szó a potencál felület meghatározásáról Szemempírkus és ab nto potencál felületek a teles felület meghatározása (pontos nem megy részletek: mndárt éhány

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók

Részletesebben

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához Dr. Pósa Mihály Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához 1. Bevezetés Shillady Don professzor az Amerikai Kémiai Szövetség egyik tanácskozásán felhívta a figyelmet a

Részletesebben

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?

Részletesebben

A MOLEKULADINAMIKAI MÓDSZEREK SZISZTEMATIKUS TÁRGYALÁSA: KLASSZIKUS DINAMIKA A POSTERIORI KORREKCIÓJA

A MOLEKULADINAMIKAI MÓDSZEREK SZISZTEMATIKUS TÁRGYALÁSA: KLASSZIKUS DINAMIKA A POSTERIORI KORREKCIÓJA A MOLEKULADINAMIKAI MÓDSZEREK SZISZTEMATIKUS TÁRGYALÁSA: KLASSZIKUS DINAMIKA A POSTERIORI KORREKCIÓJA KLASSZIKUS DINAMIKA Klasszkus magok mozognak egy elre elkészített potencálfelületen. Potencálfelület

Részletesebben

8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál

8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál 8. első energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál első energia első energia (U): a vizsgált rendszer energiája, DE nem tartozik hozzá - a teljes rendszer együttes mozgásából adódó mozgási

Részletesebben

4 2 lapultsági együttható =

4 2 lapultsági együttható = Leíró statsztka Egy kísérlet végeztével általában tetemes mennységű adat szokott összegyűln. Állandó probléma, hogy mt s kezdjünk - lletve mt tudunk kezden az adatokkal. A statsztka ebben segít mnket.

Részletesebben

Termodinamika. Tóth Mónika

Termodinamika. Tóth Mónika Termodinamika Tóth Mónika 2012.11.26-27 monika.a.toth@aok.pte.hu Hőmérséklet Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. Különböző hőmérsékleti skálák.

Részletesebben

Komplex természettudomány 3.

Komplex természettudomány 3. Komplex természettudomány 3. 1 A lendület és megmaradása Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének a szorzata. Jele: I. Képlete: II = mm vv mértékegysége: kkkk mm ss A lendület származtatott

Részletesebben

Termodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika.

Termodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika. Hőmérséklet ermodinamika Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. óth Mónika 203 monika.a.toth@aok.pte.hu Különböző hőmérsékleti skálák. Kelvin skálájú

Részletesebben

Feladatlap X. osztály

Feladatlap X. osztály Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1

Részletesebben

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja:

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja: Képzési kódja: MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI N- Név: Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Dobai Attila Györke Gábor Péter Norbert Vass Bálint Termodinamika

Részletesebben

A mágneses tér energiája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek

A mágneses tér energiája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek A mágneses tér energája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek A mágneses tér energája Egy koncentrált paraméterű, ellenállással és nduktvtással jellemzett tekercs Uáll feszültségre kapcsolásakor az

Részletesebben

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség. Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS MŰSZAKI TERMODINAMIKA. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 207/8/2 MT0A Munkaidő: 90 perc NÉV:... NEPTUN KÓD: TEREM HELYSZÁM:... DÁTUM:... KÉPZÉS Energetikai mérnök BSc Gépészmérnök BSc JELÖLJE MEG

Részletesebben

A termodinamika törvényei

A termodinamika törvényei A termodinamika törvényei 2009. 03. 23-24. Kiss Balázs Termodinamikai Természeti környezetünk meghatározott tulajdonságú falakkal leválasztott része. nincs kölcsönhatás a környezettel izolált kissb3@gmail.com

Részletesebben

Kolloid rendszerek definíciója, osztályozása, jellemzése. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelüleleti jelenségek (fluid határfelületek)

Kolloid rendszerek definíciója, osztályozása, jellemzése. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelüleleti jelenségek (fluid határfelületek) Kollod rendszerek defnícója, osztályozása, jellemzése. olekulárs kölcsönhatások. Határfelülelet jelenségek (flud határfelületek) Kollodka helye Bológa Kollodkéma Fzka kéma bokéma Szerves kéma Fzka A kéma

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor 1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a

Részletesebben