SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport
|
|
- Bálint Magyar
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SEMMELWEIS EGYETEM Bofzka és Sugárbológa Intézet, Nanokéma Kutatócsoport TERMODINAMIKA egyensúlyok és transzportjelenségek legáltalánosabb tudománya Zríny Mklós egyetem tanár, az MTA levelező tagja
2 Történet vsszatekntés - A hőmérséklet fogalom a hdeg-, ll. melegérzetből fejlődött k. - Alapvető felsmerés: a hő és a hőmérséklet nem azonos. (Joseph Black skót kémkus) - Az első hőmérséklet-mérő készüléket Galleo Galle alkotta meg. - Jean Rey franca orvos megalkotta az első lázmérőt 1631-ben - A ma hőmérsékletskálát Anders Celsusnak köszönhetjük (1742). A víz forráspontját 0 foknak vette, az olvadáspontját pedg 100 foknak. - A 100 fokos hőmérséklet skálát Carl von Lnne fordította meg, úgy ahogy napjankban s használjuk.
3 Történet vsszatekntés James Watt ( ) skót feltaláló Termodnamka=Hőtan? U = Q+ W A hő az energa egyk megjelenés formája!
4 Az energamegmaradás tétele Lebnz ( ) megfgyelte, hogy sok mechanka rendszerben a mozgás energa (élőerő) megmarad. Newton és Descartes megfogalmazzák az mpulzusmegmaradás törvényét. Rumford 1798-ban megfgyelte, hogy az ágyúcsövek fúrása hőkeltéssel jár: a mechanka munka hővé alakítható! Mayer felsmerte, hogy a hő s, meg a mechanka munka s, az energa egy formája. Joule 1843-ban kísérletekkel meghatározta a hő mechanka egyenértékét. Helmholtz 1847-ben megfogalmazza az energamegmaradás tételét
5
6 A termodnamka a fzkának a hőjelenségekkel foglalkozó ágából mára az energetka kölcsönhatások folytán fellépő egyensúlyok és folyamatok tudományává vált. fenomenologkus- és statsztkus termodnamka Fő feladata: a kölcsönhatások folytán fellépő változások és átalakulások rányának, mozgató erőnek, és befolyásoló tényezőnek felderítése. Törvénye általánosíthatók bológa-, társadalm-, gazdaság-, pénzügy- és egyéb rendszerekre.
7 A termodnamka leírás rendszere
8 ENERGIA a mndenség mozgatóereje Mozdulatlan mozgató (Arsztotelész) Mechanka nga, szabadesés (Galle) (Descarte, Newton, Lebnz, Carno,Young) MJ / év 17 1,7 10 J / s fotoszntézsre: 0,025%
9 A TERMODINAMIKAI RENDSZER Kölcsönható termodnamka testek Szgetelés, vagy kölcsönhatás a környezettel
10 Termodnamka rendszerek típusa környezet kapcsolatuk alapján energa anyag elszgetelt zárt nyílt energa zoterm T=állandó zobár p=állandó adabatkus Q = 0
11 Termodnamka rendszerek típusa az anyag eloszlása alapján homogén nhomogén heterogén anzotróp Jellemző mennységek: határfelület Az extenzív mennységek függenek a rendszer méretétől és addtívak (m, V, E ). Az ntenzív mennységek nem függenek a rendszer méretétől és nem addtívak (T, p, ρ, c ).
12 ENERGIA helyzet knetkus belső E = E + E + U pot kn A belső energa kéma szerkezettől függő molekulárs knetkus és kölcsönhatás energákból tevődk össze. Magában foglalja a molekulák haladó, forgó és rezgés mozgásának knetkus energáját, az elektrongerjesztés energákat, a molekulárs kölcsönhatások energáját, valamnt az zéruspont energát: U = U + U + U + U + U + U 0 trans rot vbr gerj kölcs
13 E = E + E + U pot kn A makroszkopkus test potencáls- és. knetkus energája nem része a belső energának A molekulárs potencáls és knetkus energa része a belső energának
14 ( ) r ε σ v ε o ( ) r ε σ σ o ε σ ( ) r ε r r r = ) ( σ σ ε ε r r r Molekulárs kölcsönhatások modelezése
15 Van der Waals típusú kölcsönhatások - on permanens dpól - on ndukált dpól - permanens dpole permanens dpól - permanens dpole ndukált dpól - ndukált dpole - ndukált dpole - H-hd - hdrofób kölcsönhatás
16
17 kölcsönhatás RT egységben mért energa kéma reakcó on-on on dpólus H-hd dpólus dpólus 0,5-2 ndukált dpólus ndukált 0,3-2 dpólus
18 ε o ε Vákuum premttvtása: Relatv permttvtás: Ionzácós energa: I Molekulák között távolság: r o ε r on-on on-dpolus 1 4πε 0ε rel 1 4πε 0 q q r µ q r dpolus-dpolus µ 1µ 2 6 4πε 0 3k B T r ndukált dpolus-dpolus µ 1α2 6 4πε 0 r ndukált dpolus- ndukált dpolus πε 2 I I αα I1+ I2 r
19 ( ) r ε σ v ε o ( ) r ε σ σ o ε σ ( ) r ε r r r = ) ( σ σ ε ε r r r Molekulárs kölcsönhatások modelezése
20 A belső energa járuléka (molekulárs knetkus energák) azonos hőmérsékleten összehasonlítva Standardzált belső energa egyatomos tökéletes gáz többatomos tökéletes gáz folyadék vagy szlárdtest rotácós és vbrácós energa transzlácós energa atomok és molekulák között kölcsönhatások
21 A belső energa extenzív mennység. A belső energa állapotfüggvény. A belső energa értékét nem smerjük. Végső állapot U Kezdet állapot A belső energa megváltozk, - amkor változk a hőmérséklet, - amkor változk a molekulárs vagy halmaz szerkezet, - amkor változk az ntermolekulárs kölcsönhatásokból származó energa, valamnt - amkor valamelyk elektronpálya gerjesztett állapotba kerül.
22 Belső energa megváltozása Elem energaközlés típusok X>0 X<0 Előjel konvencó! termkus térfogat felület kéma egyéb A belső energa változása anny tagból tevődk össze, ahányféle kölcsönhatásban a részt vesz a vzsgált test vagy rendszer. U = Q+ W
23 Elem energaközlés típusok (1) - mechanka kölcsönhatás dw = f ( x) dx Az ellenerővel szemben végzett munka mech csökkent a rendszer belső energáját! Wmech = f ( x) x x x v k - térfogat munka f x = p( V) térf ( ) As ( ) ( ) dw = p V A dx= p V dv s x Wmech = p( V ) V x v k
24 A munka útfüggvény! kompresszó: Vv < V W 0 k térf > p Izoterm kompresszó p Izobár kompresszó zochor V V V v V k V v V k W = nrt ln V V V k W= p V
25 Elem energaközlés típusok (2) - Felület kölcsönhatás f ( x) = 2γ l l dx W = 2γ l x= γ A fel W fel = γ A s s f(x) - Kéma kölcsönhatás W kém K U = n = K = 1 n = 1 µ n µ : kéma potencál
26 A belső energa változása anny tagból tevődk össze, ahányféle kölcsönhatásban a részt vesz a vzsgált test vagy rendszer. U = W = y x s U = p V + γ A + Φ q+ H M+ E P+ µ n K = 1 térfogat elektromos elektrosztatkus felület mágneses kéma És hol van a hőhatás???
27 Mnden egyes kölcsönhatáshoz tartozk egy-egy jellemző ntenzív és extenzív mennység, melynek szorzata megadja a kölcsönhatáshoz tartozó elem energacserét. W = y x Van a belső energának egy olyan része, amely a több extenzív mennységtől függetlenül s változhat. Ezt az "önmagában történő belső energaváltozást" célszerű az elem energacserékhez hasonlóan egy ntenzív és egy extenzív mennység szorzataként felírn. - termkus kölcsönhatás Q= T U = p V + T S+ µ n K = 1 µ = µ, + RT ln c o kéma potencál S entrópa
28 Kétféle termkus kölcsönhatás Termkus kölcsönhatások Q S = T T a hőmérséklet változk a hőmérséklet nem változk légnemű T fp T op szlárd folyadék C V S = T T felvett Q hő Látens hő: (forráshő, olvadáshő) a molekulák között új kapcsolatok létrehozásához szükséges, vagy felszabaduló hő
29 Q T termkus p n V mechanka belső energa kéma n egyéb pl. felület, elektromos _ Φ
30 A termodnamka I. főtétele U = T S p V + µ n K = 1 Az energamegmaradás törvényének legáltalánosabb megfogalmazása. U = Q+ W ch + W W me kém Wme ch = U Q W ( ) Egy termodnamka rendszer akkor képes munkavégzésre W mech < 0, ha a belső energáját csökkent ( U < 0), vagy ha környezetéből hőt von el ( Q> 0), vagy más formában energát > 0 vesz fel. ( ) W
31 Az olyan gépeket, amelyek mechanka munkát végeznének anélkül, hogy külső forrásból energát fogyasztanának, első fajú perpetuum moble-nek, vagy más néven örökmozgónak nevezzük. A termodnamka első főtételéből következk, hogy első fajú perpetuum moble nem működhet. A termodnamka első főtétele, maga az energa-megmaradás elve! Egy szellemes perpetuum moble, amelynek működését kzárja a termodnamka első főtétele.
32 A msztkus entrópa - termkus kölcsönhatás Q= T S entrópa Ellentétben az energával, az entrópa nem megmaradó extenzív mennység! S > 0
33 Entrópaváltozás elszgetelt rendszerben Hőszgetelő merev fal Q= U 1 S = U 1 1 T1 T 1 T Q 2 U 1 U 2 S 1 S 2 1 S = U 2 2 T2 U = U1+ U 2 = állandó U = 0 U1= U T T S = S1+ S2 =? S = S1+ S2 =? S = U + U = U 0 T T T T ha T T2 T1 akkor ha 2 1 T ha 2 1 < T akkor = T akkor T T T T T T T T T T T T Hővezető fal > 0 és U1> 0 S > 0 < 0 és U1< 0 S > 0 = 0 és U1= 0 S = 0 A hőcsere következtében a rendszer teljes entrópája növekszk!
34 Megadhatjuk tetszőleges termodnamka kölcsönhatásban álló elszgetelt rendszer entrópa változását. U = T S p V + µ n K = 1 K U p µ S = + V n T T T = 1 Izoterm nyomás kegyenlítődés folyamatnál : p ha 1 2 p ha 1 2 p ha p p µ µ S = U + V n T T T T T1 T2 1 2 p1 p2 > p akkor > 0 és V1 > 0 S > 0 T T p1 p2 < p akkor < 0 és V1 < 0 S > 0 T T p1 p2 = p akkor = 0 és V1 > 0 S = 0 T T Elszgetelt rendszerben a hőmérséklet és a nyomás kegyenlítődés folyamatok során az entrópa növekszk, egyensúlyban elér a maxmáls értékét.
35 A termodnamka II. főtétele Elszgetelt rendszerben a önként lejátszódó (kegyenlítődés) folyamatok során az entrópa növekszk. Lehetetlen olyan perodkusan működő gépet szerkeszten, amely egyetlen hőtartályból hőt von el, és azt teljes egészében munkává alakítja. meleg hdeg energa áramlás meleg hdeg Q Másodfajú perpetuum moble működése nem ellenkezne az első főtétellel, de megvalósítását a termodnamka másodk főtétele kzárja. Önként lejátszódó (spontán) folyamatok során az entrópa növekszk! entrópa az dő ránya
36 A termodnamka III. főtétele Tszta krstályos anyagok entrópája nulla az abszolút zérus ponton: lm 0 S( T ) = 0 T Nernst kísérlet úton, Planck pedg az entrópa statsztkus értelmezése alapján fogalmazta meg. A III. főtétel lehetővé tesz abszolút entrópa skála bevezetését T T 0 0 CP konfg S( T) = S ( T ) + dt+ Skonfg 0 0 T T CP S( T ) = dt+ S T Standard entrópa Mnél bonyolultabb szerkezetű egy molekula, annál nagyobb a standard entrópája.
37 Standard molárs entrópa értékek 298 K-en.
38 környezet zoterm zobár zochor adabatkus Környezet hatások T = konst. p= konst. V = konst. S = konst. A belső energa egy része a környezet állandóságának bztosítására fordítódk! Hasznosítható energa Belső energa változása Q V = konst. Q Q < T T C V V < C p p Q p= konst.
39 A belső energa állandó nyomáson hasznosítható része: Izobár esetben a belső energa egy része a nyomás állandóságának bztosítására fordítódk. A hasznosítható rész az entalpa. H entalpa H = U+ pv H = U + p V kalorméter H = T S p V + p V = T S = Q hőhatás A H entalpa az U belső energának zobár hőközléssel hasznosítható része. Q H S = = T T
40 A belső energa állandó hőmérsékleten hasznosítható része: Izoterm esetben a belső energa egy része a hőmérséklet állandóságának bztosítására fordítódk. A hasznosítható rész az szabadenerga. szabadenerga F= U TS extenzív mennység F 2 F = U T S F = F2 F1 F = T S p V T S = p V = W mech F 1 Az F szabadenerga az U belső energának zoterm munkavégzéssel hasznosítható része.
41 A belső energa állandó hőmérsékleten és állandó nyomáson között hasznosítható része: Izoterm zobár esetben a belső energa egy része a hőmérséklet és a nyomás állandóságának bztosítására fordítódk. A hasznosítható rész az szabadentalpa. szabadentalpa G= H TS G = H T S extenzív mennység G = T S T S+ µ n == W kém G 2 G= G2 G1 kéma potencál G 1 Az G szabadentalpa az U belső energának kéma folyamatokkal hasznosítható része.
42 A termodnamka egyensúly feltétele karaktersztkus függvény környezet kölcsönhatás "szgetelés" az egyensúlyhoz tartozó szélsőérték önként lejátszódó folyamat során S(U, V, n) elszgetelt U, V, n maxmum S > 0 U(S, V, n) - S, V, n mnmum U < 0 H(S, p, n) mechanka S, -, n mnmum H < 0 F(T, V, n) termkus -, V, n mnmum F < 0 G(T, p, n) mechanka és termkus -, -, n mnmum G < 0 Intenzív mennységek homogén eloszlása!
43 A termodnamka egyensúly feltétele entrópa entalpa állandó:u,v,n állandó:s,p,n szabadenerga szabadentalpa állandó:t,v,n állandó:t,p,n termodnamka egyensúly Szélsőérték meghatározás
44 Termodnamka egyensúly Makroszkopkusan: az ntenzív mennységek homogén eloszlása, látszólagos mozdulatlanság Molekulárs sznten: folyton változó állapotok összessége, ntenzív mozgás környezet rendszer
45 F G nem stabl meta stabl energa gát stabl
46 Az entrópa, mnt a molekulárs rendezetlenség mértéke Olvadás: H m > T op 0 H Sm = > T ( Top) 0 op krstály olvadék Forrás: H m > T fp 0 H Sm = > T ( Tfp) 0 fp folyadék gőz Az állandó hőmérsékleten lejátszódó (fázs)átalakulás során az entrópa a rendezetlenség növekedésével együtt nő.
Zrínyi Miklós. Történeti visszatekintés. Történeti visszatekintés. Biofizikai termodinamika (Bio-termodinamika) Az energiamegmaradás tétele
SEMMELWEIS EGYEEM Bofzka és Sugárbológa Intézet, Nanokéma utatócsoort Bofzka termodnamka (Bo-termodnamka) Zríny Mklós egyetem tanár, az MA levelező tagja mkloszrny@gmal.com örténet vsszatekntés -A hőmérséklet
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. TERMODINAMIKA az egyensúlyok és folyamatok tudománya
SEMMELWEIS EGYETEM Bofzka és Sugárbológa Intézet, Nanokéma Kutatócsoport TERMODINAMIKA az egyensúlyok és folyamatok tudománya Zríny Mklós egyetem tanár, az MTA levelező tagja mkloszrny@gmal.com U = Q+
RészletesebbenTermodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
RészletesebbenOKTATÁSI SEGÉDANYAG AZ ORVOSI BIOFIZIKA II alábbi témáinak elsajátításához
OKAÁSI SEGÉDANYAG AZ ORVOSI BIOFIZIKA II alább témának elsajátításához 5 Márcus 5 ermodnamka. ermodnamka rendszer, főtételek. 6 Márcus 2 Egyensúly és változás. Knetka. Entrópa és mkroszkópkus értelmezése.
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós
SEMMELWEIS EGYETEM Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport Biofizikai termodinamika (Bio-termodinamika) Zrínyi Miklós egyetemi tanár, az MTA rendes tagja zrinyi.miklos@med.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenKövetelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
Részletesebbenrendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része
I. A munka ogalma, térogat és egyéb (hasznos) munka. II. A hő ogalma. III. A belső energa denícója és molekulárs értelmezése. I. A termodnamka első őtételének néhány megogalmazása.. Az entalpa ogalma,
RészletesebbenElektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző
lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (
Részletesebben1. AZ ENERGIAÁTALAKULÁS TÖRVÉNYEI, BIOENERGETIKA
1. AZ ENERGIAÁTALAKULÁS TÖRVÉNYEI, BIOENERGETIKA.1. Egyensúly termodnamka.1.1. Alapfogalmak, alapjelenségek A termodnamka a klasszkus értelezés szernt a hőserével együtt járó kölsönhatások tudománya. Gőzgép
RészletesebbenVÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006
ÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZÉFOLYAM 6. Az elszgetelt rendszer határfelületén át nem áramlk sem energa, sem anyag. A zárt rendszer határfelületén energa léhet át, anyag nem. A nytott rendszer
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
Részletesebbenrendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része
I. A munka ogalma, térogat és egyéb (hasznos) munka. II. A hő ogalma. III. A belső energa denícója és molekulárs értelmezése. I. A termodnamka első őtételének néhány megogalmazása.. Az entalpa ogalma,
RészletesebbenEnergia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
RészletesebbenKLASSZIKUS TERMODINAMIKA
Klasszkus termodnamka KLASSZIKUS ERMODINAMIKA Póta György: Modern fzka kéma (Dgtáls ankönyvtár, 2013), 1.1 fejezet P. W. Atkns: Fzka kéma I. (ankönyvkadó, Budapest, 2002) Amkor először tanulod, egyáltalán
RészletesebbenTermodinamika. Belső energia
Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. (Bio)termodinamika, entrópia, egyensúly és változás.
SEMMELWEIS EGYETEM Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport (Bio)termodinamika, entrópia, egyensúly és változás Zrínyi Miklós egyetemi tanár, az MTA rendes tagja A termodinamika I.
Részletesebben1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai
3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenAz entrópia statisztikus értelmezése
Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenA munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 27.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 27. Az entrópia A természetben a mechanikai munka teljes egészében átalakítható hővé. Az elvont hő viszont nem alakítható át teljes egészében mechanikai
Részletesebben1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből
. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi
RészletesebbenMakroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).
Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez, kvantitatív leírásához. Szerkezeti anyagok tulajdonságainak változása
RészletesebbenA termodinamika törvényei
A termodinamika törvényei 2009. 03. 23-24. Kiss Balázs Termodinamikai Természeti környezetünk meghatározott tulajdonságú falakkal leválasztott része. nincs kölcsönhatás a környezettel izolált kissb3@gmail.com
RészletesebbenKörnyezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
RészletesebbenAnyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)
Anyagtudomány Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Kétkomponensű fémtani rendszerek fázisai és szövetelemei Folyékony, olvadék fázis Színfém (A, B) Szilárd oldat (α, β) (szubsztitúciós, interstíciós)
Részletesebben2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok
Energetika 7 2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok Az energia fogalmának kialakulása történetileg a munkavégzés definícióához kapcsolódik. Kezdetben az energiát a munkavégző képességgel
RészletesebbenIdeális gáz és reális gázok
Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:
RészletesebbenA TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.
A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?
RészletesebbenEnergia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Energiamegmaradás törvénye: Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. A világegyetem energiája állandó. Energia
RészletesebbenMunka- és energiatermelés. Bányai István
Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,
RészletesebbenHőtan I. főtétele tesztek
Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele
RészletesebbenMegjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához
Dr. Pósa Mihály Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához 1. Bevezetés Shillady Don professzor az Amerikai Kémiai Szövetség egyik tanácskozásán felhívta a figyelmet a
RészletesebbenTermodinamika. 1. rész
Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenA TERMODINAMIKA MIKROSZKOPIKUS ÉRTELMEZÉSE: A STATISZTIKUS TERMODINAMIKA ALAPJAI
A TERMODINAMIKA MIKROSZKOPIKUS ÉRTELMEZÉSE: A STATISZTIKUS TERMODINAMIKA ALAPJAI BEVEZETÉS Alkotórészek: molekulárs modell + statsztka Mért kell a statsztka? Mert 0 23 nagyságrend mkroszkopkus változója
RészletesebbenII. AZ ENTRÓPIA TERMODINAMIKAI ÉS STATISZTIKUS DEFINÍCIÓJA II. AZ ENTRÓPIA TERMODINAMIKAI ÉS STATISZTIKUS DEFINÍCIÓJA
A ERMODINAMIKA MÁSODIK FŐÉELE I. A II. őtétel néány megogalmazása. II. Az entrópa termodnamka és statsztkus denícója. Entrópatétel. III. A rendszer, a környezet és ezek együttes entrópájának változása
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 20.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 20. A termodinamikai rendszer fogalma Termodinamika: Nagy részecskeszámú rendszerek fizikája. N A 10 23 db. A rendszer(r): A világ azon része, amely
RészletesebbenGázok. Boyle-Mariotte törvény. EdmeMariotte ( ) Robert Boyle ( ) Adott mennyiségű ideális gázra: pv=állandó. két állapotra: p 1 V 1
Boyle-Marotte törény Gázok Nyomás / atm Robert Boyle (167 1691) EdmeMarotte (160 1684) Adott mennységű deáls gázra: pvállandó két állapotra: Térfogat p 1 V 1 p V http://www.unzar.es/lfnae/luzon/cdr3/termodnamca.htm
RészletesebbenBIOFIZIKAI TERMODINAMIKA AZ ENERGIA BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSÁNAK TUDOMÁNYA
BIOFIZIKAI TERMODINAMIKA AZ ENERGIA BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSÁNAK TUDOMÁNYA Oktatási segédanyag Zrínyi Miklós mikloszrinyi@gmail.com ÁOK Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Nanokémiai Kutatócsopot 1. A BIOFIZIKAI
RészletesebbenKÉMIAI TERMODINAMIKA. (Grofcsik András előadásvázlata alapján)
KÉMIAI TERMODINAMIKA (Grofcsk András előadásvázlata alaján) 1 A termodnamka rendszer fogalma, tíusa és jellemzése Rendszernek nevezzük a vlágnak azt a kézelt vagy valós határfelülettel elkülönített részét,
RészletesebbenTermodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika.
Hőmérséklet ermodinamika Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. óth Mónika 203 monika.a.toth@aok.pte.hu Különböző hőmérsékleti skálák. Kelvin skálájú
RészletesebbenTermokémia, termodinamika
Termokémia, termodinamika Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/46 Termodinamika A termodinamika a természetben végbemenő folyamatok energetikai leírásával foglalkozik.,,van egy tény ha úgy tetszik törvény,
RészletesebbenÁltalános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
RészletesebbenMűszaki hőtan I. ellenőrző kérdések
Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi
RészletesebbenTermokémia. Termokémia Dia 1 /55
Termokémia 6-1 Terminológia 6-2 Hő 6-3 Reakcióhő, kalorimetria 6-4 Munka 6-5 A termodinamika első főtétele 6-6 Reakcióhő: U és H 6-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétel 6-8 Standard képződési entalpia
RészletesebbenFizika II. (Termosztatika, termodinamika)
Fzka II. (Termosztatka, termodnamka) előadás jegyzet Élelmszermérnök, Szőlész-borász mérnök és omérnök hallgatóknak Dr. Frtha Ferenc. árls 4. Tartalom evezetés.... Hőmérséklet, I. főtétel. Ideáls gázok...3
RészletesebbenTermodinamika. Tóth Mónika
Termodinamika Tóth Mónika 2012.11.26-27 monika.a.toth@aok.pte.hu Hőmérséklet Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. Különböző hőmérsékleti skálák.
RészletesebbenA kvantumkémia alkalmazása PES kémiai szempontból fontos jellemzői. A kvantumkémia alkalmazása Fogalmak
Fogalmak Kvantumkéma célja: molekulák egyensúly geometrájának a meghatározása. Born-Oppenhemer tétel: A magok és az elektronok mozgását szétválaszthatjuk (közelítés). Potencáls energa-hperfelület (PS):
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 6.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 6. A termodinamikai rendszer fogalma Termodinamika: Nagy részecskeszámú rendszerek fizikája. N A 10 23 db. A rendszer(r): A világ azon része, amely
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
RészletesebbenAz energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia
Az energia bevezetése az iskolába Készítette: Rimai Anasztázia Bevezetés Fizika oktatása Energia probléma Termodinamika a tankönyvekben A termodinamikai fogalmak kialakulása Az energia fogalom története
RészletesebbenELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 15. (XII.14) Irreverzibilis termodinamika Diffúzió
λ x ELTE II. Fzkus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 15. (XII.14) Irreverzbls termodnamka Dffúzó Az átlagos szabad úthossz (λ) és az átlagos ütközés dı (τ): λ = < v> τ A N = n (A x); A σ σ π (2r)
RészletesebbenHőtan főtételei. (vázlat)
Hőtan főtételei (vázlat) 1. Belső energia oka, a hőtan I. főtétele. Ideális gázok belső energiája 3. Az ekvipartíció elve 4. Hőközlés és térfogati munka, a hőtan I. főtétele ideális gázokra 5. A hőtan
Részletesebben,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,
Louvlle tétele Egy tetszőleges klasszkus mechanka rendszer állapotát mnden t dőpllanatban megadja a kanónkus koordnáták összessége. Legyen a rendszerünk N anyag pontot tartalmazó. Ilyen esetben a rendszer
RészletesebbenBelső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
Részletesebbenösszetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.
A termodinamika 2. főtétele kis rendszerekben Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem Statisztikus sokaságok Nyomás Nyomás: a tartály falával ütköző molekulák, a falra erőt fejtenek ki Az ütközésben a részecske
RészletesebbenAz energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)
Az energia Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség) Megjelenési formái: Munka: irányított energiaközlés (W=Fs) Sugárzás (fényrészecskék energiája) Termikus energia: atomok, molekulák véletlenszerű
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenÉgés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,
RészletesebbenTermokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenMinek kell a matematika? (bevezetés)
Tudomány Minek kell a matematika? (bevezetés) Osváth Szabolcs a tudomány az emberiségnek a világ megismerésére és megértésére irányuló vállalkozása Semmelweis Egyetem a szőkedencsi hétszáz éves hárs Matematika...
RészletesebbenA Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens
A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a
RészletesebbenTermodinamika. Tóth Mónika
Termodinamika Tóth Mónika 2015 monika.a.toth@aok.pte.hu Termodinamika Hő Mozgás TERMODINAMIKA a világ egy jól körülhatárolt részének a RENDSZERnek és a rendszer KÖRNYEZETének kölcsönhatásával és a rendszer
Részletesebben100 o C víz forrása 212 o F 0 o C víz olvadása 32 o F T F = 9/5 T C Példák: 37 o C (láz) = 98,6 o F 40 o C = 40 o F 20 o C = 68 o F
III. HőTAN 1. A HŐMÉSÉKLET ÉS A HŐ Látni fogjuk: a mechanika fogalmai jelennek meg mikroszkópikus szinten 1.1. A hőmérséklet Mindennapi általános tapasztalatunk van. Termikus egyensúly a résztvevők hőmérséklete
Részletesebben4. FELADATSOR (2015. 03. 02.)
4 FELADATSOR (2015 03 02) 1 feladat Egy rendszer fundamentális egyenlete a következő:,,= a) Írd fel az egyenletet intenzív mennyiségekkel! b) Írd fel az egyenletet entrópiareperezentációban! c) Ellenőrizd,
Részletesebben10. Transzportfolyamatok folytonos közegben. dt dx. = λ. j Q. x l. termodinamika. mechanika. Onsager. jóslás: F a v x(t) magyarázat: x(t) v a F
10. Transzportfolyamatok folytonos közegben Erőtörvény dff-egyenlet: Mérleg mechanka Newton jóslás: F a v x(t) magyarázat: x(t) v a F pl. rugó: mat. nga: F = m & x m & x = D x x m & x mg l energa-, mpulzus
RészletesebbenOrvosi Fizika 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai. Dr. Nagy László
Orvosi Fizika 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai Dr. Nagy László Egyensúlyi termodinamika A termodinamika a klasszikus értelezés szerint a hőserével együtt járó kölsönhatások tudománya.
Részletesebbenf = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév
ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 2. (X. 25) Gibbs féle fázisszabály (0-dik fıtétel alkalmazása) Intenzív állapotothatározók száma közötti összefüggés: A szabad intenzív paraméterek
RészletesebbenBevezetés a kémiai termodinamikába
A Sprnger kadónál megjelenő könyv nem végleges magyar változata (Csak oktatás célú magánhasználatra!) Bevezetés a kéma termodnamkába írta: Kesze Ernő Eötvös Loránd udományegyetem Budapest, 007 Ez az oldal
RészletesebbenHajdú Angéla
2012.02.22 Varga Zsófia zsofiavarga81@gmail.com Hajdú Angéla angela.hajdu@net.sote.hu 2012.02.22 Mai kérdés: Azt tapasztaljuk, hogy egy bizonyos fajta molekulának elkészített oldata áteső napfényben színes.
RészletesebbenMűszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok
Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Az előadás anyaga pár napon belül pdf formában is elérhető: energia.bme.hu/~imreattila (nem kell elé www!)
RészletesebbenAZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan
AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK Rausch Péter kémia-környezettan Hogy viselkedik az ember egyedül? A kémiában ritkán tudunk egyetlen részecskét vizsgálni! - az anyagi részecske tudja hogy kell
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenVisy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus AJÁNLOTT IRODALOM. P. W. Atkins: Fizikai kémia I.
A tárgy neve FIZIKAI KÉMIA 1. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK FIZIKAI KÉMIAI TANSZÉK Felelős oktató: Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele
RészletesebbenEgy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály
RészletesebbenA kémiai és az elektrokémiai potenciál
Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása
RészletesebbenA TERMODINAMIKA II., III. ÉS IV. AXIÓMÁJA. A termodinamika alapproblémája
A TERMODINAMIKA II., III. ÉS IV. AXIÓMÁJA A termodinamika alapproblémája Első észrevétel: U, V és n meghatározza a rendszer egyensúlyi állapotát. Mi történik, ha változás történik a rendszerben? Mi lesz
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
Részletesebben1. Bevezetés. 1.1 A termodinamikai rendszer fogalma, típusai és jellemzése
1. Bevezetés A termodinamika a világ egy jól körülhatárolható részének, a rendszernek és a rendszer környezetének a kölcsönhatásaival valamint a rendszer makroszkopikus tulajdonágai közötti összefüggéssekkel
Részletesebben6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya
6. ermodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya A természetben végbemenő folyamatok kizárólagos termodinamikai hajtóereje az entróia növekedése. Minden makroszkoikusan észlelhető folyamatban a rendszer
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
RészletesebbenKörnyezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
RészletesebbenElőszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.
SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi
RészletesebbenEvans-Searles fluktuációs tétel Crooks fluktuációs tétel Jarzynski egyenlőség
Evans-Searles fluktuációs tétel Crooks fluktuációs tétel Jarzynski egyenlőség Osváth Szabolcs Evans-Searles fluktuációs tétel Denis J Evans, Ezechiel DG Cohen, Gary P Morriss (1993) Denis J Evans, Debra
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete
Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenTestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor
1. 2:29 Normál zt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. párolgás gyorsabb, ha
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenA metabolizmus energetikája
A metabolizmus energetikája Dr. Bódis Emőke 2015. október 7. JJ9 Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Mert a biokémiai rendszerek anyag- és energiaáramlásának
RészletesebbenFermi Dirac statisztika elemei
Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika
RészletesebbenMonte Carlo számítások. Monte Carlo számítások. Monte Carlo számítások. Monte Carlo számítások. Monte Carlo számítások. Monte Carlo számítások
Fázstér (konfgurácós tér) feltérképezése Molekuladnamka Monte arlo determnsztkusan smert potencálfüggvény alapján A A A( p ( t), r ( t dt τ ave lm )) τ τ t Ergodctás elve: dőátlag sokaságátlag sztohasztkusan
RészletesebbenMŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS
MŰSZAKI TERMODINAMIKA. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 207/8/2 MT0A Munkaidő: 90 perc NÉV:... NEPTUN KÓD: TEREM HELYSZÁM:... DÁTUM:... KÉPZÉS Energetikai mérnök BSc Gépészmérnök BSc JELÖLJE MEG
Részletesebben